Építésügyi Hivatal Építésfelügyelet

Átírás

1 Építésügyi Hivatal Építésfelügyelet illetékességi területe: Zala Megye területe az ügyintézéshez szükséges dokumentumok, okmányok, eljárási illetékek (igazgatási szolgáltatási díjak) meghatározása, 1. Építési munka megkezdésének előzetes bejelentése 2. Építési munka megkezdésének utólagos bejelentése 3. A kiszabott építésfelügyeleti bírságok külföldről történő befizetése: alapvető eljárási szabályok Az építésfelügyeleti tevékenységre vonatkozó legfontosabb jogszabályok: az eljárást megindító irat benyújtásának módja (helye, ideje), Az építés megkezdésének bejelentése: székhely: 8900 Zalaegerszeg, Göcseji u. 24. Pf.: 64. ügyfélfogadás ideje, Kedd, csütörtök: 8 00 órától óráig, órától óráig az ügyintézés határideje (elintézési, fellebbezési határidő), építésfelügyeleti eljárások ügyintézési határideje 30 nap, a fellebbezési határidő: kézhezvételtől számított 15 nap (a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 99. (1)) az ügyek intézését segítő útmutatók, az ügymenetre vonatkozó tájékoztatás és az ügyintézéshez használt letölthető formanyomtatványok, 1. Építési munka megkezdésének előzetes bejelentése 2. Építési munka megkezdésének utólagos bejelentése az igénybe vehető elektronikus programok elérése, időpontfoglalás, időpontegyeztetés: 92/ , epitesfelugyelo@zalakozig.hu az ügytípusokhoz kapcsolódó jogszabályok jegyzéke, Az építésfelügyeleti tevékenységre vonatkozó legfontosabb jogszabályok: tájékoztatás az ügyfelet megillető jogokról és az ügyfelet terhelő kötelezettségekről Az építésfelügyelet helye a területi közigazgatás új rendjében A évi CXXVI. törvény (Khtv.) alapján létrehozott fővárosi és megyei kormányhivatalok a kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervei, amelybe beintegrálódó, a kormányhivatal szervezeti egységeként működő szakigazgatási szerveket a kormány külön rendeletben állapította meg. A fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet (KhR.) ágazati szakigazgatási szervként létrehozta az Építésügyi Hivatalt az állami főépítészi feladatok és az építésfelügyeleti hatósági feladatok ellátására. Az építésügyi hivatalok (ÉH) vezetője azon kilenc kormányhivatalban, ahol kormányrendelet alapján működik az állami főépítész, a többi helyen az építésfelügyelet vezetője. Az ÉH építésfelügyeletének illetékességi területe megegyezik a székhelye szerinti kormányhivatal illetékességi területével, azaz a

2 megyével, míg az állami főépítészek illetékességi területe ettől eltérően alakul, de összességében teljesen lefedi az ország területét. A Zala Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hivatal Építésfelügyeletének illetékessége: Zala Megye közigazgatási területe. Az építésfelügyeleti hatóság 1 : - ellenőrzéseket végez és intézkedéseket tesz, nyilvántartásokat vezet. Az építésfelügyeleti hatóság ellenőrzi, hogy 2 - az építményekre, építési termékek módszerek és eljárások műszaki követelményeire és alkalmazására vonatkozó előírásokat és követelményeket az építőipari kivitelezési tevékenység végzése során megtartották-e, - a felhasznált építési termékek rendelkeznek-e érvényes megfelelőség igazolással, azok jogszabályi megfelelőségét, - a kivitelezési munkálatok szereplői rendelkeznek-e a tevékenység jellegének megfelelő képesítéssel, jogosultsággal, - az Étv. 39/A. (1) és (3) bekezdésében foglaltakat teljesítették-e, - az építőipari kivitelezési tevékenység a záradékolt engedélyezési építészeti-műszaki dokumentáció és az az alapján készített kivitelezési dokumentáció alapján, a szakmai és biztonsági előírások megtartásával történik-e, - az építés helyszínén az építési napló a jogszabályban meghatározottak szerint rendelkezésre áll-e, azt a jogszabályoknak megfelelő módon és tartalommal vezetik-e, - az építtető rendelkezik-e jogerős építésügyi hatósági engedéllyel és bejelentette-e az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdését, - az építési szerződésre és a tervezési szerződésre vonatkozó előírások teljesültek-e, - a kivitelezésre vonatkozó jogszabályokban, szakmai előírásokban foglalt rendelkezéseket betartották-e, - az építtetői fedezetkezelés hatálya alá tartozó építőipari kivitelezési tevékenység végzésére vonatkozó külön előírásokat megtartották-e. Az építésfelügyeleti hatóság a kivitelezési tevékenység folytatását a szabályossá tételre történő kötelezéssel együtt megtiltja, ha a kivitelezés az állékonyságot, életet és egészséget, a közbiztonságot közvetlenül veszélyezteti. Egyéb esetekben a hatóság a kivitelezés folytatását megtilthatja. 3 Az építésfelügyeleti hatóság a fenti követelmények megsértése esetén bírságot szab ki a mulasztóval illetőleg a veszélyhelyzet okozójával szemben. 4 A kivitelezések megkezdésének bejelentését két fő csoportra osztjuk: - előzetes bejelentések - utólagos bejelentések Előzetes bejelentések: Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R) 29. (1) bekezdése szerint az építőipari kivitelezési tevékenység tervezett megkezdésére irányuló bejelentését az építtető a) az építésügyi hatósági engedélyhez kötött és az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló jogszabály szerint számított, 50 millió forint számított építmény-értéket meghaladó, b) a Kbt. hatálya alá tartozó, c) a továbbépítésre vonatkozóan az a) és b) pont szerinti értéket elérő, fennmaradási és továbbépítési engedély birtokában elvégzendő, vagy d) az építtetői fedezetkezelés hatálya alá eső évi LXXVIII. törvény 46. (4) 2 291/2007. (X. 31.) Korm. rendelet 6. (1) évi LXXVIII. törvény 46. (6) évi LXXVIII. törvény 46/A. (1)

3 építési tevékenység esetén a kivitelezés tervezett megkezdése előtt tizenöt nappal nyújtja be a (2) bekezdés és a 4. melléklet szerinti tartalommal az építésfelügyeleti hatósághoz. Az R 29. (2) bekezdése alapján a kivitelezés megkezdésének bejelentése tartalmazza, illetve ahhoz az építtetőnek mellékelnie kell a) az építőipari kivitelezési tevékenységben részt vevő aa) fővállalkozó kivitelező (több fővállalkozó vagy alvállalkozó kivitelező esetén a kezdéskor ismert összes vállalkozó kivitelező), ab) felelős műszaki vezető (több felelős műszaki vezető esetén a kezdéskor ismert összes felelős műszaki vezető), ac) ha jogszabály építési műszaki ellenőr alkalmazását előírja vagy építési műszaki ellenőr alkalmazására kerül sor, az építési műszaki ellenőr Étv. 58. (4) és (7) bekezdése szerinti adatait, b) a kivitelezési tervdokumentációról szóló tervezői, illetve tervellenőri nyilatkozatot, c) az építőipari kivitelezési tevékenységet végző fővállalkozó kivitelező (és a már ismert alvállalkozó kivitelező) e rendelet szerinti építőipari kivitelezői nyilvántartási számát, d) közreműködése esetén az építtetői fedezetkezelő megnevezését. A fentiekben foglaltak alapján egyértelmű, hogy, nem elegendő kormányrendelet 4. mellékletében szereplő a kormányhivatali oldalról is letölthető - adatlap (űrlap) teljes alapossággal történő kitöltése. Az idézett 29. (2) bekezdése alapján a bejelentéshez mellékelni kell: 1. A kivitelezési tervdokumentációról szóló tervezői, illetve tervellenőri nyilatkozatot. (Amennyiben a bejelentett építkezés kivitelezési tervdokumentációhoz kötött,- illetve tervellenőri közreműködést igényel.) 2. Az építőipari kivitelezési tevékenységet végző fővállalkozó kivitelező (és a már ismert alvállalkozó kivitelező) e rendelet szerinti építőipari kivitelezői nyilvántartási számát. (Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a kivitelező számára a nyilvántartásba vétellel egyidejűleg nyilvántartási számot ad ki.) 3. Az építtetői fedezetkezelő megnevezését. (Amennyiben megbízását jogszabály előírja.) Fontos továbbá, hogy a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 5. (8) bekezdése szerint a 29. szerint előzetes bejelentéshez kötött építőipari kivitelezési tevékenység akkor kezdhető meg, ha a tevékenység tervezett megkezdését a 29. -ban meghatározottak szerint az építésfelügyeleti hatóságnak az építtető bejelentette és az építésfelügyeleti hatóság a kivitelezési tevékenység megkezdését, végzését nem tiltotta meg. Utólagos bejelentések: Az építtetőnek az R 29. hatálya alá nem tartozó, de építésügyi hatósági engedély köteles építési tevékenység esetén a tervezett építőipari kivitelezési tevékenység megkezdését és az építési napló megnyitásának napját a kivitelezés megkezdését követő nyolc napon belül a kormányhivatali oldalról is letölthető - 6. melléklet szerinti tartalommal be kell jelentenie az építésfelügyeleti hatóságnak. Az építőipari kivitelezési tevékenységről október 1-től az építési folyamatot az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet szabályozza azzal a kitétellel, hogy a január 1. és október 1. között megkötött tervezési és kivitelezési (építési) szerződésekre, tervezett kivitelezési dokumentációkra, megkezdett építőipari kivitelezési tevékenységekre, megnyitott építési napló vezetésére az építmény használatbavételéig a 290/2007. (X.31.) Korm. rendelet előírásait kell alkalmazni. Az építtető a vállalkozó kivitelezővel, a vállalkozó kivitelező az alvállalkozó kivitelezővel az építésiszerelési munkára írásban szerződést köt 5. A szerződés tartalmát a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 3. (2) bekezdése és a PTK. rendelkezései szabályozzák. Az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésekor az építtető az építési munkaterületet átadja a fővállalkozó kivitelező részére. Az alvállalkozó kivitelező részére az építési területet a vállalkozó (fővállalkozó) kivitelező adja át. Az építési munkaterület átadásával egyidejűleg meg kell nyitni az évi LXXVIII. törvény 39/A. (6)

4 építési naplót és abban az átadás-átvételt - az időpont, a tevékenység és a munkaterület megjelölésével - rögzíteni kell. 6 Az előzetes bejelentéshez kötött építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésekor az építési munkaterületen a közterületről jól látható helyen elhelyezett táblán fel kell tüntetni az építési tevékenység jellemző adatait február 1-től minden társas vagy egyéni vállalkozás, amely vállalkozó kivitelezői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a névjegyzéket vezető szervnek bejelenteni. A nyilvántartást vezető szerv a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara. (4) A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a bejelentő számára a nyilvántartásba vétellel egyidejűleg nyilvántartási számot ad ki. 8 A kivitelezési tervdokumentációról és az építési naplóról A kivitelezési dokumentáció szükségességét az építendő építmény funkciója és paraméterei határozzák meg. Amennyiben a tervezett beruházás a külön kiviteli tervi kötelezettség paramétereit nem éri el, úgy az engedélyezési tervdokumentáción felül minden esetben rendelkezésre kell állnia a költségvetési kiírásnak és meghatározott esetekben a biztonsági egészségvédelmi tervnek. 9 A kivitelezési dokumentáció az építési engedélyezési vagy bejelentési dokumentációból (azonos az építési engedélyezési (bejelentési) dokumentáció tartalmával), költségvetési kiírásból és a külön jogszabályban meghatározott esetekben biztonsági és egészségvédelmi tervből áll, amennyiben a tervezett épület méretei nem haladják meg az alábbiakat: legfeljebb 300 m2 összes szintterület, legfeljebb három beépített építményszint (alápincézett, földszint+tetőtér-beépítés), legfeljebb 1000 m3 bruttó térfogat, legfeljebb 7,5 m-es építménymagasság és legfeljebb 5,4 m-es szerkezeti nyílásméret illetve, ha az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló külön jogszabály szerint bejelentéshez kötött építmények, polgári lőtér, hírközlési építmény, nem közhasználatú park, játszótér, sportpálya, kerítés, támfalak, ha a megtámasztott föld magassága nem haladja meg az 1, 5 m-t, valamint a műemléki védelem alatt álló építmény vagy jogszabályban meghatározott védelemmel érintett műemléki területen álló meglévő építmény homlokzatán végzett építési tevékenység (pl. átalakítás, felújítás, nyílászárócsere, vakolás, színezés, felületképzés), a homlokzatára, födémére vagy tetőzetére szerelt bármely szerelvény, berendezés, antenna, antennatartó szerkezet, műtárgy létesítése; az ilyen építményeken, területeken hirdetési vagy reklámcélú építmények, berendezések, szerkezetek elhelyezése esetén. Az építési engedélyezési dokumentáción túlmenően a) tartószerkezeti kivitelezési dokumentációt kell készíteni, ha az épület tartószerkezete vagy annak elemei monolit vasbeton ha a fent említett pontban foglaltak kivételével a teherhordó szerkezet 5,4 m-es fal- vagy oszlopköznél nagyobb kiváltást tartalmaz, előregyártott födémszerkezet 6,6 m-es fal- vagy oszlopköznél nagyobb kiváltást tartalmaz, a tetőszerkezetben a talpszelemenek távolsága, vagy bárhol lévő megtámasztás nélküli áthidalás meghaladja a 6,0 m-t, b) épületgépészeti kivitelezési dokumentációt kell készíteni, ha az építménybe 30 kw-nál nagyobb hőtermelő berendezés kerül beépítésre, c) épületvillamossági kivitelezési dokumentációt kell készíteni, ha 7 kw-nál nagyobb az építmény elektromos áram teljesítményfelvétele A fentieken kívül mindenképpen ajánlott, ha az épület az átlagnál igényesebb vagy bonyolultabb kialakítású. Minden hatósági engedélyhez (bejelentéshez) kötött, valamint a Kbt. hatálya alá tartozó kivitelezési tevékenységről építési naplót kell vezetni. Az építési napló a kivitelezés megkezdésétől, azaz a munkaterület átadás-átvételtől a befejezésig, a műszaki átadás átvételig vezetett írásos dokumentáció. Az építés résztvevői egymást az építési naplóban értesítik a kivitelezést befolyásoló tényekről, körülményekről. A fővállalkozó kivitelező által vezetett építési naplót az építtető, az 6 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 5. (4) és (5) 7 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 5. (6) évi LXXVIII. törvény 39. (3) és (7), a évi LVII tv. 46. (5) és a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 35. (4) 9 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet

5 alvállalkozó által vezetett naplót a fővállalkozó legalább tíz naponként ellenőrzi, és észrevételeit abban rögzíti. A munkák befejezését követően a naplót le kell zárni, építtetőnek alá kell írni. A másodpéldányokat és a mellékleteket kivitelező átadja építtetőnek. Kivitelező a naplót tíz évig megőrzi. Az építési naplót magyar nyelven kell vezetni, a kivitelezés ideje alatt a munkaterületen kell tartani, naprakészen kell vezetni. Az építési naplót a munkák megkezdésekor kell megnyitni, befejezéskor le kell zárni. Az építési naplóba a kivitelezés előbbiekben említett résztvevőin kívül egyéb hatóságok is bejegyzést tehetnek. Az építési napló címoldalból, sorszámozott és azonosító jellel ellátott nyilvántartási rész lapokból és folyamatosan számozott naplórészből áll, kiegészítve a mellékleti részekkel /2009. (IX. 15.) Korm. rendelet