Negyedik házi feladat
|
|
- Mátyás Orsós
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Negyedik házi feladat Név: Gyenese Péter Évfolyam: ELTE BTK magyar BA I. évfolyam Kurzuskód: BBN-MNY-232/3 Tárgynév: A magyar nyelv finnugor alapjai Oktató: Salánki Zsuzsa
2 1. Példa + magyarázat a belső rekonstrukcióra tó, tav A tó, tav két töve ugyanannak a szónak. Bizonyos toldalékok előtt a tav alak áll, míg a toldalék nélküli szótő a tó alak, továbbá néhány toldalék előtt is ez az alak szerepel. Ez alapján feltételezhető az, hogy a tav alak a régebbi, és v hangja eredetileg w hang lehetett. Ez a w hang szóbelseji/szóvégi helyzetben vokalizálódott, a keletkezett diftongus pedig monoftongizálódott, így keletkezett a tó alak. Ha a w hang után bizonyos toldalékok szerepeltek, akkor azokban az esetekben a w hang megerősödött, és v hanggá alakult, pl.: *tawat > tavat. A szókezdő t hangról tudjuk, hogy csak t hangból alakulhatott, tehát nem változott. A v hangot követő magánhangzó tárgyrag, többesjel, esetén árulkodik a feltételezhető tővéghangzóról. Ezek alapján feltételezhető, hogy a szó fejlődése során lehetett egy *tawa vagy ehhez hasonló alak is. A bilabiális zöngés spiránsról tudjuk, hogy egyrészt lehetett hiátustöltő (például az intervokális helyzetben levő *ŋ hang vokalizálódását követően), másrészt az U/FU alapnyelvi *k hang zöngésülésével, spirantizációjával és képzéshely-módosulásával is kialakulhatott, harmadrészt az U/FU alapnyelvi *m hang denazalizálódására is visszavezethető, negyedrészt lehetett alapnyelvi származék. Az UEW. felhasználásával ez utóbbi sejtés igazolódott is, ugyanis az U rekonstruált alak: *tow3. 2. Vannak-e olyan mai magyar mással-, illetve magánhangzók, amelyek közvetve sem alapnyelvi eredetűek? Mássalhangzók közül a c, dz, dzs, ty és zs hangok nem visszavezethetőek közvetve sem a rekonstruált alapnyelvi mássalhangzókra. A c hangot jövevényszavak honosították meg, de kialakulását a belső nyelvfejlődés is támogatta (pl.: látsz, cincog, ). A dz hangot mint a c hang zöngés párját szintén jövevényszavak honosították meg. A dzs hang oszmán-török kölcsönzés eredményeként került a nyelvbe. A ty hang az ómagyar korban alakult ki a t+j hangkapcsolatból. A zs hang az s hang zöngésedésével keletkezett az ómagyar korban. Először olyan szavakban jelent meg, ahol magánhangzó-kiesés folytán az s után zöngés mássalhangzó került. A magánhangzók kivétel nélkül visszavezethetőek a rekonstruált alapnyelvi magánhangzókra. (BERECZKI 2003: 80) 1
3 3. Az első oszlopban a mai magyar, a másodikban a rekonstruált U/FU alakok állnak. Mi a megfelelés, azaz az egyes magyar szavak melyik megadott rekonstruktumra (*) vezethetők vissza? Ha történt hangváltozás (a szókezdő, ill. szóbelseji msh-knál), milyen? kéz *päŋe R. jó *tälwä tél *käte száz *puwe hal *mete méz *joke ín *kala fa *śata fő, fe(j) *kakta/käktä két *säŋe *käte > kéz A szókezdő *k hang megmaradt, ugyanis palatális magánhangzó követi. A szóbelseji *t hang zöngésült, és spirantizálódott, így lett belőle z hang (t > d > z). A tővéghangzó lekopott, és az első szótag magánhangzója zártabbá vált, megnyúlt. *joke > R. jó A szókezdő *j hang jelen esetben megmaradt, nem alakult át gy hanggá, és nem is esett ki a szóból. A szóbelseji *k hang először spirantizálódott, és zöngésült, végül a képzés helye is megváltozott (k > γ > w). A *w hang kiejtése közelít a magánhangzók kiejtéséhez, ezért vagy v hanggá alakult, vagy vokalizálódott. Jelen esetben ez utóbbi játszódott le (w > 0). Az így létrejött diftongus monoftongizálódott, és ennek következtében megnyúlt. A tővéghangzó vagy lekopott a diftongus képződése előtt, vagy pedig nagyon rövid ideig triftongus szerepelhetett a szó végén. *tälwä > tél A szókezdő *t hang megmaradt, nem zöngésedett. A szóbelseji *w hang kiejtése közelít 2
4 a magánhangzók kiejtéséhez, ezért vagy v hanggá alakult, vagy vokalizálódott. Jelen esetben ez utóbbi játszódott le (w > 0). Ennek eredményeként vagy egy diftongus jött létre a szó végén, ami egy hosszú magánhangzót eredményezett, vagy pedig a *w hang vokalizálódása előtt lekopott a tővéghangzó, és így csak egy monoftongussá alakult át a bilabiális zöngés spiráns. Ha az előbbi eset játszódott le, akkor ezt követően megrövidülhetett az új tővéghangzó, majd teljesen lekopott, és az utóbbi eset esetén is feltételeznünk kell, hogy a tővéghangzó lekopott. Viszont nem valószínű, hogy kétszer lejátszódott a tővéghangzó lekopása, ezért az első eset feltételezhető. A szóbelseji *l hang megmaradt, mint bármely más hasonló esetben. Az első szótag magánhangzója zártabbá vált, és megnyúlt. *śata > száz A szókezdő *ś hang depalatizálódott, sz hanggá alakult (ś > sz). A szóbelseji *t hang zöngésült, és spirantizálódott, így lett belőle z hang (t > d > z). A tővéghangzó lekopott, és az első szótag magánhangzója nyíltabbá vált, megnyúlt. *kala > hal A szókezdő *k hang veláris magánhangzó előtt először spirantizálódott, majd a képzés helye is módosult (k > χ > h). A szóbelseji *l hang megmaradt, mint bármely más hasonló esetben. A tővéghangzó lekopott. *mete > méz A szókezdő *m hang megmaradt, mint a szókezdő nazálisok általában. A szóbelseji *t hang zöngésült, és spirantizálódott, így lett belőle z hang (t > d > z). A tővéghangzó lekopott, és az első szótag magánhangzója zártabbá vált, megnyúlt. *puwe > fa A szókezdő *p hang vagy zöngésült, vagy spirantizálódott. A zöngésülés előbb történt, mint a spirantizáció, mert nem lehetséges f > b hangváltozás. Jelen esetben a spirantizáció játszódott le (p > f). A *w hang kiejtése közelít a magánhangzók kiejtéséhez, ezért vagy v hanggá alakult, vagy vokalizálódott. Jelen esetben ez utóbbi játszódott le (w > 0). Az így létrejött diftongus monoftongizálódott, és ennek 3
5 következtében nyíltabbá vált. Feltehető, hogy esetleg triftongus is volt rövid ideig, mert a magánhangzó az u hanghoz képest nagyon nyílttá vált, ugyanis vokalizálódáskor felső nyelvállású, zárt magánhangzóvá alakul át a bilabiális zöngés spiráns. *päŋe > fő, fe(j) A szókezdő *p hang vagy zöngésült, vagy spirantizálódott. A zöngésülés előbb történt, mint a spirantizáció, mert nincs f > b hangváltozás. Jelen esetben a spirantizáció játszódott le (p > f). A *ŋ hang szóbelseji helyzetben vagy vokalizálódott, vagy pedig g hanggá alakult át. Jelen esetben vokalizálódott (ŋ > γ > 0). A szótöves alak (fő) esetén létrejött diftongus monoftongizálódott, és ennek következtében nyíltabbá vált, megnyúlt (*päŋe > *feγ > fő). A toldalékos alak (pl.: fejet) esetén hiátus keletkezett, amit hiátustöltő mássalhangzó (w, h, j) pótolhatott. Jelen esetben a hiátustöltő a j hang lett (*feγes > fejes). Ezt követően elvonás után alakult ki a fej szótő. *kakta/käktä > két Ugor és szamojéd nyelvek esetén a magánhangzók palatálisak, a többi finnugor leánynyelv esetén velárisak, tehát tekinthetjük alapalaknak jelen esetben a *käktä alakot. (UEW.) A szókezdő *k hang megmaradt, ugyanis palatális magánhangzó követi. A *kt hangkapcsolat előbb átalakult *tt hanggá, majd később ez rövidült (kt > tt > t) (BERECZKI 2003: 70). A tővéghangzó lekopott, és az első szótag magánhangzója zártabbá vált, megnyúlt. Nem megfeleltethető a felsorolásban a m. ín és a FU *säŋe alak. A pontos megfelelésnek az UEW-ben néztem utána. *säŋe > ég A szókezdő *s lekopott (s > 0). A *ŋ hang szóbelseji helyzetben vagy vokalizálódott, vagy pedig g hanggá alakult át. Jelen esetben az utóbbi változás zajlott le (ŋ > ŋk > g). A tővéghangzó lekopott, és az első szótag magánhangzója zártabbá vált, megnyúlt. *sene (sōne) > ín (az első rekonstruált alak első e hangja veláris, csak elcsúszott a 4
6 jelölés) A szókezdő *s lekopott (s > 0). A szóbelseji *n hang szabályszerűen megmaradt. A tővéghangzó lekopott, az első magánhangzó zártabbá vált. 4. Az UEW. alapján két szabadon választott magyar szóról megállapítani: a, milyen alapnyelvi szintre rekonstruálhatók? b, biztos vagy bizonytalan az etimológia? c, milyen leánynyelvekben található meg az adott szó? Figyelem: csak a nyelveket kérem felsorolni, de az összeset! d, biztos vagy bizonytalan a magyar adat odatartozása? *śälä- (? ~ *ćälä-) a, finnugor alapnyelvi szintre rekonstruálható b, biztos az etimológiája a *śälä- alaknak, bizonytalan az, hogy ez az alak megfeleltethető-e a biztos etimológiájú *ćälä- alakkal, továbbá bizonytalan, hogy létezett-e ilyen alak c, finn, lapp, cseremisz, votják, zürjén, osztják, vogul, magyar leánynyelvekben található meg ez a szó d, a magyar adat idetartozása biztos *ńowea, finnugor alapnyelvi szintre rekonstruálható b, bizonytalan az etimológiája c, lapp és magyar leánynyelvekben található meg ez a szó d, a magyar adat idetartozása bizonytalan Bibliográfia BERECZKI GÁBOR A magyar nyelv finnugor alapjai. 3. kiadás. Universitas Könyvkiadó. Budapest. UEW. = RÉDEI KÁROLY főszerk Uralisches Etymologisches Wörterbuch. Akadémiai Kiadó. Budapest. 5
Az ómagyar hangrendszer és a főbb hangváltozások
Az ómagyar hangrendszer és a főbb hangváltozások Az ómagyar kori magánhangzó-rendszer több lényeges ponton eltér a mai állapottól. Érdemes felidézni, hogy a mai magyar köznyelvben 14 magánhangzó van, 7
Részletesebben2. A mássalhangzó-rendszerrel kapcsolatos problémák
2. A mássalhangzó-rendszerrel kapcsolatos problémák 5. Eltűnő mássalhangzók különbségek az ómagyar kor elejének és végének mássalhangzórendszere között oka: változó hangok eltűnő msh-k β, χ, γ,?dźs keletkező
RészletesebbenA KETTŐS TERMÉSZETŰ NYELVI ANALÓGIA
A KETTŐS TERMÉSZETŰ NYELVI ANALÓGIA A nyelvtörténet egyik kulcsfogalma a grammatikai analógia. A nyelv rendszerre válásaban az analógia egységesítő hatása alapvető. Az analógiának azonban nem csak a szép,
Részletesebben2. A mássalhangzó-rendszerrel kapcsolatos problémák
2. A mássalhangzó-rendszerrel kapcsolatos problémák honnan ismerhető meg? kikövetkeztetés a) ómagyar kor nyelvemlékei b) rokon nyelvek sajátosságai c) ősmagyar kor jövevényszavai 1. ősmagyar kor elejének
RészletesebbenTanóra / modul címe: A MAGYAR İSTÖRTÉNET PROBLÉMÁI
Tanóra / modul címe: A MAGYAR İSTÖRTÉNET PROBLÉMÁI A tanóra célja: Az óra a őstörténet és az annak kutatásával kapcsolatos problémákra hívja fel a figyelmet. Az őstörténet fogalmának feltárásával összefüggésben
RészletesebbenA mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere
Leíró magyar hangtan 12.. témat A mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere Olvasnivaló: * Deme LászlL szló: A magyar fonémák rendszeréhez és rendszerezéséhez. Néprajz és Nyelvtudomány, 1516 (19711972):
Részletesebben5. Az ómagyar kor magánhangzórendszere
5. Az ómagyar kor magánhangzórendszere és változásai 1. Bevezetés hangtörténet mítosza: ősmagyar, ómagyar nyelvben volt veláris Ï DE! azok a jelenségek, amik miatt feltételezik, enélkül is magyarázhatók
RészletesebbenA mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere
Leíró magyar hangtan 10.. témat A mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere Mássalhangzós jegyek (Bolla 20911, 3336) 0. Vokalikus konszonantikus 1. A tüdő tev. 2. A gégefő tev. a gégefő elmozdulása
RészletesebbenTANULMÁNY. BORBOLA JÁNOS Az uráli tilalomfák
BORBOLA JÁNOS Az uráli tilalomfák Kemény, kritikai dolgozatot tartanak a kezükben tisztelt olvasóink, melyben többek között megkövesedett nyelvészeti tilalomfákat fogunk vallatóra, vizsgáljuk keletkezésük
RészletesebbenFelvételi előkészítő. magyar nyelvből. 1. foglalkozás
Felvételi előkészítő magyar nyelvből 1. foglalkozás SZÖVEG BESZÉD Mondatok Szószerkezetek Szavak Szóelemek Hangok N Y E L V A kommunikáció tájékoztatást, közlést, felhívást és információcserét jelent.
RészletesebbenFonetika és fonológia
Fonetika és fonológia Előadás 2015. október Balogné Bérces Katalin PPKE BTK, Budapest/Piliscsaba 5: A magyar mássalhangzók fonológiája Ismétlés: mássalhangzók: zönge p [p] c [ts] f [f] m [m] b [b] cs [tʃ]
RészletesebbenA magyar nyelv történetének korszakai
A magyar nyelv történetének korszakai I. A korszakolás általános kérdései 1. Bevezetés. Nyelvek története: sok tízezer év de: nyelvtörténet módszereivel néhány ezer év vizsgálható de: különböző mértékben
RészletesebbenIV. A magyar nyelvtörténet korszakolása
IV. A magyar nyelvtörténet korszakolása I. A korszakolás általános kérdései I. A korszakolás általános kérdései 1. Bevezetés. Nyelvek története: sok tízezer év I. A korszakolás általános kérdései 1. Bevezetés.
RészletesebbenBereczki Gábor: Újabb tendenciák a cseremisz etimológiai kutatásokban Argumentum, 6 (2010), 1-5 Debreceni Egyetemi Kiadó. Tanulmány.
1 Tanulmány Bereczki Gábor Újabb tendenciák a cseremisz etimológiai kutatásokban Abstract In his paper the author draws comparison between contemporary Cheremis etymological research and the great etymological
RészletesebbenAntalné Szabó Ágnes 2010. A magyar helyesírás vizuális rendszere. Anyanyelv-pedagógia 4. www.anyanyelv-pedagogia.hu. Melléklet
Melléklet Helyesírási ábrák és táblázatok 1. ábra Az idegen betűkkel kiegészített magyar ábécé 2. ábra A betűrendbe sorolás szabályai 1 3. ábra A magyar helyesírás fő alapelvei 4. ábra A kiejtés szerinti
RészletesebbenA mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere
7.. témat A mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere A mássalhangzók képzési jegyei 1. Tüdő tevékenysége 1.1. A levegőáramlás iránya *2. A hangszalagok működése 3. Zöngekezdési idő 4. A hangindítás
RészletesebbenFancsaly Éva A magyar mint idegen nyelv tanítása és a nyelvtörténet**
Fancsaly Éva A magyar mint idegen nyelv tanítása és a nyelvtörténet** A nyelvtörténeti ismeretek blokkszerű oktatása helyett vajon nem lenne-e célravezetőbb a leíró nyelvtani ismeretekbe való beágyazása?
Részletesebben1. Nagy betűk - először a magánhangzók: A E U Ú I Í O Ó É Á Ü Ű Ö Ő - utána a mássalhangzók: M L H T S K R N B Z G V D SZ P C GY J CS NY F TY ZS LY
1. Nagy betűk - először a magánhangzók: A E U Ú I Í O Ó É Á Ü Ű Ö Ő - utána a mássalhangzók: M L H T S K R N B Z G V D SZ P C GY J CS NY F TY ZS LY DZ X DZS Előnyei: - magánhangzót könnyebb megtanulni
RészletesebbenA magánhangzók fonológai rendszere
6.. témat A magánhangzók fonológai rendszere Magánhangzós oppozíciók a magyarban 1. Vokalikuskonszonantikus 2. Tüdő tevékenysége 3. Az artikulációs tevékenység erőssége 4. Az artikulációs folyamat változékonysága
RészletesebbenÉ. KISS KATALIN, GERSTNER KÁROLY, HEGEDŰS ATTILA
É. KISS KATALIN, GERSTNER KÁROLY, HEGEDŰS ATTILA Fejezetek a magyar nyelv történetéből egyetemi jegyzet ISBN 978 963. Piliscsaba, 2013. 1 Fejezetek a magyar nyelv történetéből Egyetemi jegyzet magyar szakos
RészletesebbenÉ. KISS KATALIN, GERSTNER KÁROLY, HEGEDŰS ATTILA
É. KISS KATALIN, GERSTNER KÁROLY, HEGEDŰS ATTILA Kis magyar nyelvtörténet egyetemi jegyzet ISBN 978 963 308 133 4 Piliscsaba, 2013. 1 Kis magyar nyelvtörténet Egyetemi jegyzet magyar szakos BA-hallgatók
Részletesebben2013/2014. tanév II. félév
2013/2014. tanév II. félév KÖVETELMÉNYEK Szociolingvisztika MAO1103 Kreditpont 3 Heti kontaktóraszám (elm.+gyak.) 2+0 kollokvium Tantárgyfelelős neve és beosztása Tukacsné dr. Károlyi Margit főiskolai
RészletesebbenNyelvtörténet 5. Történeti tőtan
Nyelvtörténet 5. Történeti tőtan Morfológia Morféma (langue) vs. Allomorf (parole) morfémaváltozat, -variáns Egyalakú, többalakú Tőmorféma, affixum Fogalmi/lexikális jelentés, viszonyjelentés Fiktív (passzív)
RészletesebbenA SZÓTÁRMÁNY. Akötet a fôszerkesztô által jegyzett bevezetéssel, FEJES LÁSZLÓ
A SZÓTÁRMÁNY FEJES LÁSZLÓ Etimológiai szótár Magyar szavak és toldalékok eredete Fôszerk. Zaicz Gábor Szerzôk: Dolovai Dorottya, Jankovicsné Tálas Anikó, Sipôcz Katalin, Tamás Ildikó, T. Somogyi Magda,
RészletesebbenA nyelvhasonlítás alapfogalmai Készítették: Oszkó Beatrix Sipos Mária Várnai Zsuzsa
A nyelvhasonlítás alapfogalmai Készítették: Oszkó Beatrix Sipos Mária Várnai Zsuzsa Köszönetet mondunk Bakró-Nagy Marianne-nak és Mus Nikolettnek értékes javaslataikért! Bevezetés Az alábbiakban olyan
RészletesebbenE gy nyelvi jelenség zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbazyxwvutsrqponmlkjihgfedcba a finnugor nyelvekben
E gy nyelvi jelenség zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbazyxwvutsrqponmlkjihgfedcba és következm ényeizyxwvutsrqponmlkjihgfedcbazyx a finnugor nyelvekben * A címben jelzett nyelvi jelenség, amelyről a mai előadás
RészletesebbenHogyan állapítható meg két vagy több nyelv rokonsága? Írta: Fejes László január 30. péntek, 20:47 - Módosítás: november 01.
Míg a közeli nyelvek rokonsága könnyen megállapítható (a hasonlóság olyan mértékű is lehet, hogy e nyelvek beszélői több-kevesebb nehézséggel meg is értik egymást), a távolabbi rokonságban álló nyelvek
RészletesebbenA mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere
Leíró magyar hangtan 16. téma A mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere A beszélőszervek áttekintése során az alábbi képzési jegyeket figyelhettük meg mint a mássalhangzóknál fonetikailag releváns
RészletesebbenA létige és a megy ige ragozásának kialakulása
MAGYAR NYELVJÁRÁSOK 54 (2016): 13 21. A DEBRECENI EGYETEM MAGYAR NYELVTUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK LEKTORÁLT FOLYÓIRATA A létige és a megy ige ragozásának kialakulása JAKAB LÁSZLÓ 1. A magyar létige finnugor
RészletesebbenJelen tanulmányom első változatát a Benkő Loránd 70.
A MAGYAR SZÓKÉSZLET FINNUGOR ELEMEI ÉS AZ ŐSTÖRTÉNET Jelen tanulmányom első változatát a Benkő Loránd 70. születésnapja tiszteletére 1991-ben megjelenő emlékkönyvbe írtam. A cikkben tárgyalt adatok és
RészletesebbenK I S E B B K Ö Z L E M É N Y E K
78 Kisebb közlemények including issues of genre and dialect affiliation. The second section, on the other hand, discusses the history of certain important items of the Hungarian chess terminology. By way
RészletesebbenA magyar nyelv bizonytalan státusú hangjai
Leíró magyar hangtan 17. téma A magyar nyelv bizonytalan státusú hangjai A magyar mássalhangzók és magánhangzók fonetikai rendszerét tárgyalva jónéhány hangról azt állítottuk, hogy azok nem fonémák, vagy
RészletesebbenA MAGYAR SZÓKÉSZLET FINNUGOR ELEMEI ÉS AZ ÖSTÖRTÉNET
A MAGYAR SZÓKÉSZLET FINNUGOR ELEMEI ÉS AZ ÖSTÖRTÉNET KLIMA LÁSZLÓ 1990-ben kétszer is foglalkoztam az uráli őshazával, először a Specimina Sibirica Ill. kötetében megjelent tanulmányomban, majd a Finnugor
Részletesebben/1550: Beu (falu) (246). További adatai: 1229: Bev; 1234: Buu;
Bátor - vagy talán egy kicsit könnyelmű - dolog, hogy egy kisméretű, népszerűsítő szótárt készítünk anélkül, hogy rendelkezésünkre állna egy teljességre törekvő, nagyobb méretű és igényű keresztnévszótár,
RészletesebbenKÖVETELMÉNYEK. Tantárgy neve. Szociolingvisztika Tantárgy kódja. MAO1103 Meghirdetés féléve 2. Kreditpont 3 Heti kontaktóraszám (elm.+gyak.
Szociolingvisztika MAO1103 Meghirdetés féléve 2. Kreditpont 3 Heti kontaktóraszám (elm.+gyak.) 2+0 kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) - Tantárgyfelelős neve és beosztása Tukacsné dr. Károlyi Margit
RészletesebbenFeleletválasztós gyakorlófeladatok a Hangtan II. jegyzethez Magánhangzók
Feleletválasztós gyakorlófeladatok a Hangtan II. jegyzethez Magánhangzók 1.) Melyik állítás nem igaz a kötőhangzókra? a) Az elölségi és kerekségi harmóniának megfelelően illeszkednek a tőhöz. b) Csak középső
RészletesebbenA magánhangzók fonetikai rendszere
Leíró magyar hangtan 14. téma A magánhangzók fonetikai rendszere A magánhangzók itt következő rendszerezése elsősorban az artikulációs jegyeket veszi figyelembe, ezen csak kis mértékben módosítanak az
RészletesebbenA magánhangzók fonológiai rendszere
Leíró magyar hangtan 15. téma A magánhangzók fonológiai rendszere Bollánál a következő magánhangzós oppozíciókkal találkozunk: 1 Ezek a k é p z é s i j e g y e k azonban különböző fontossággal vesznek
RészletesebbenA mássalhangzók. Konszonánsok (consonans) jelölése: C Mássalhangzók vs. magánhangzók? Mi jellemző a mássalhangzókra?
A mássalhangzók A mássalhangzók Konszonánsok (consonans) jelölése: C Mássalhangzók vs. magánhangzók? Mi jellemző a mássalhangzókra? Milyen jegyekkel jellemezzük őket? https://www.youtube.com/watch?v=92260d-jzki&list=pl4d3dew-wbd72e677mghgu0_bw3ybrjr2
RészletesebbenMagyar nyelvtan tanmenet 4. osztály
COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA Magyar nyelvtan tanmenet 4. osztály 2013/2014 Tanítók: Tóth Mária, Buruncz Nóra Tankönyvcsalád: Nemzeti Tankönyvkiadó Anyanyelvünk világa 4. osztály
RészletesebbenA mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere
7.. témat A mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere A mássalhangzók képzési akusztikai jegyei jegyei 1. Tüdő tevékenysége 1.1. A levegőáramlás iránya *2. A hangszalagok működése 3. Zöngekezdési
RészletesebbenA mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere
7.. témat A mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere A mássalhangzók képzési akusztikai jegyei jegyei 1. Tüdő tevékenysége 1.1. A levegőáramlás iránya *2. A hangszalagok működése 3. Zöngekezdési
RészletesebbenA beszéd. Segédlet a Kommunikáció-akusztika tanulásához
A beszéd Segédlet a Kommunikáció-akusztika tanulásához Bevezetés Nyelv: az emberi társadalom egyedei közötti kommunikáció az egyed gondolkodásának legfőbb eszköze Beszéd: a nyelv elsődleges megnyilvánulása
RészletesebbenTantervi javaslat a magyar nyelv és irodalom oktatására a román tannyelvű osztályokban tanuló diákoknak I. rész
Ferencz Éva Tantervi javaslat a magyar nyelv és irodalom oktatására a román tannyelvű osztályokban tanuló diákoknak I. rész Módszertani alapvetés A magyar nyelv tanításának a célja a román tannyelvű oktatásban
RészletesebbenFerdinand de Saussure
1. témakör: Szinkrónia diakrónia, az állapotmodell és a folyamatmodell, valamint a leíró nyelvészet és a történeti nyelvészet fogalma a nyelvészetben. A nyelvrokonság elmélete és az alapnyelvi rekonstrukció.
RészletesebbenA nyelvi változás. Nyelvrokonság-elméletek. A magyar nyelv története
A nyelvi változás A magyar nyelv története Áttekintés nyelvünk részrendszereinek változásairól Az ember ismeretei folyamatosan bővülnek, a tudományok, a technika és szinte minden átalakul, fejlődik. Mindezt
RészletesebbenBevezetés a nyelvtudományba. 3. Fonológia
Bevezetés a nyelvtudományba 3. Fonológia Gerstner Károly Magyar Nyelvészeti Tanszék Fonológia Fonetika beszédhangtan fizikai jelenségeket vizsgál: amit a beszélı csinál * * * * * Fonológia nyelvi (funkcionális)
RészletesebbenArtikulációs (fiziológiai) fonetika
5.. témat Artikulációs (fiziológiai) fonetika Az artikulációs fonetika alapegysége: kinéma (az egy beszédhang létrehozásához szükséges beszélőszervi mozgások összessége, egy beszédhangnyi mozgáskomplexum)
RészletesebbenObi-ugor szótagszerkezeti és hangtörténeti problémák
BAKRÓ-NAGY MARIANNE Obi-ugor szótagszerkezeti és hangtörténeti problémák Gert Sauer 70. születésnapjára The paper attempts to set up the main syllable-structure rules of Proto-Ob-Ugric. Constituents of
RészletesebbenFORRÓ ORSOLYA. eltűnését veszteségnek könyvelhetjük el. (Bárczi Benkő Berrár 1967: 137)
Néhány észrevétel a magyar történeti hangtan szemléletével kapcsolatban A Magyar nyelvtörténet alapján (Kiss Jenő Pusztai Ferenc (szerk.) (2003), Osiris, Budapest) FORRÓ ORSOLYA Tiszteletre és csodálatra
RészletesebbenNyelvtörténet. A nyelv szinkrón és diakrón változásai. A nyelvtudomány két vizsgálati módszere: leíró (szinkrón) és történeti (diakrón) szempont
Nyelvtörténet A nyelv szinkrón és diakrón változásai A nyelvtudomány két vizsgálati módszere: leíró (szinkrón) és történeti (diakrón) szempont a) szinkrónia: a nyelv időbeli egysége, egy bizonyos időpontban
RészletesebbenCél: LEJEGYZÉS terminus!
Fonetikus lejegyzés Átírás vs. lejegyzés Cél: A beszéd megjelenítése fonetikus jelsorozatokkal. Hagyományosan: fonetikus átírás = transzkripció. Átírás implicite = helyesírási formában rögzített alak transzformálása
RészletesebbenA magánhangzók és a mássalhangzók elkülönítése
Leíró magyar hangtan 13. téma A magánhangzók és a mássalhangzók elkülönítése A nyelvészeti hagyomány szerint a hangokat két nagy csoportra szokás osztani: magánhangzókra (vokális, röv.: V) és mássalhangzókra
RészletesebbenA magyar nyelv története
A magyar nyelv története I. Nyelvrokonság Különböző népcsoportok történelmük kezdetén azonos földrajzi helyen közös őshazában éltek, így azonos nyelvet használtak (alapnyelv). A közös hazából elvándorolt
RészletesebbenA MAGYAR TURIZMUS ZRT. KONGRESSZUSI IGAZGATÓSÁGÁNAK TÁJÉKOZTATÓJA. a Magyarországon 2012-ben megrendezett nemzetközi rendezvényekrıl
A MAGYAR TURIZMUS ZRT. KONGRESSZUSI IGAZGATÓSÁGÁNAK TÁJÉKOZTATÓJA a Magyarországon 2012-ben megrendezett nemzetközi rendezvényekrıl A Magyar Kongresszusi Igazgatóság (MKI) partnerei közremőködésével 2012-ben
RészletesebbenHangtan A MAGÁNHANGZÓK
1 Hangtan A MAGÁNHANGZÓK A vót nyelv összesen kilenc (az erős orosz hatást is figyelembe véve feltehetően tíz) magánhangzót használ, és ismeri ezek hosszú változatait is, amelyeket az adott betű megkettőzésével
RészletesebbenA szurguti hanti fonémarendszer néhány kérdéséről
FEJES LÁSZLÓ A szurguti hanti fonémarendszer néhány kérdéséről This paper discusses three issues pertaining to the Surgut Khanty phonological system on the basis of Honti s and Csepregi s descriptions.
RészletesebbenArtikulációs (fiziológiai) fonetika
4.. témat Artikulációs (fiziológiai) fonetika Az artikulációs fonetika alapegysége: kinéma (az egy beszédhang létrehozásához szükséges beszélőszervi mozgások összessége, egy beszédhangnyi mozgáskomplexum)
Részletesebben2. Folytasd a betûk írását írott betûkkel! Figyelj az idôtartamra!
1. Másold le írott betûkkel! 2. Folytasd a betûk írását írott betûkkel! Figyelj az idôtartamra! 3. Írd le írott betûkkel! Figyelj az idôtartamra! b c cs d dz dzs f g gy h j k l ly m n ny p q r s sz t ty
RészletesebbenBeszámoló az MTA Magyar nyelvészeti munkabizottsága 2008. évi tevékenységérıl
Beszámoló az MTA Magyar nyelvészeti munkabizottsága 2008. évi tevékenységérıl 1. Az MTA Magyar nyelvészeti munkabizottsága évente általában kétszer tavasszal és ısszel ülésezik. Tagsága a felsıoktatási
RészletesebbenForrások: magyar nyelv és kommunkikáció kísérleti tk. és mf. (OFI, 2014) Czinegéné L.J.
Források: magyar nyelv és kommunkikáció kísérleti tk. és mf. (OFI, 2014) http://www.drama.hu/jatektar/ http://www.google.com/ Czinegéné L.J. 2014 Tanulói feladatlap 1. Jelöld a magánhangzókat! (Karikázd
RészletesebbenA MAGYAR NYELV TÖRTÉNETE
Bárczi Géza Benkő Loránd Berrár Jolán MGYR NYELV TÖRTÉNETE SZERKESZTETTE Benkő Loránd NEMZETI TNKÖNYVKIDÓ, BUDPEST TRTLOM Bevezetés (írta Bárczi Géza) 5 szinkronikus és a diakronikus nyelvvizsgálat 7 nyelvtörténet
RészletesebbenBESZÉD ÉS ANYANYELV. Nyelvtan-helyesírás 2. osztályosoknak TANMENET
BESZÉD ÉS ANYANYELV Nyelvtan-helyesírás 2. osztályosoknak TANMENET Beszéd és anyanyelv Nyelvtan-helyesírás 2. osztályosoknak Tematika és tanmenet (55 óra) 1. félév heti 1 óra 2. félév heti 2 óra ÓRA CÍM
RészletesebbenNovemberi-decemberi fotók Babos László, a könyvtár vendége Berecz Zsuzsa vezetővel Szűcs Lajos megyei elnök interjút ad a Maglód újságnak Tisztújítás a Civil Szervezetek Maglódi Szövetségénél Koltai Róbert
RészletesebbenFonetika és fonológia
Fonetika és fonológia Előadás 2015. október Balogné Bérces Katalin PPKE BTK, Budapest/Piliscsaba 2: Fonetika #1: Bevezetés és a magánhangzók artikulációja Bevezetés Magánhangzó (vokális, V) vs. mássalhangzó
RészletesebbenVÁRNAI ZSUZSA WAGNER-NAGY BEÁTA
VÁRNAI ZSUZSA WAGNER-NAGY BEÁTA Magánhangzó-harmónia a nganaszanban A PS magánhangzó-harmónia a nganaszan harmónia tükrében, avagy a nganaszan magánhangzó-harmónia történeti előzményei In this study we
RészletesebbenAmagyar köznyelv a- és e-hangjainak aszimetriája közismert
ÚJ MAGÁNHANGZÓ-FONÉMÁK Amagyar köznyelv a- és e-hangjainak aszimetriája közismert a nyelvtani szakirodalomból és a leíró nyelvtanokból (vö. pl. Laziczius Gyula 1932, Lotz János 1939, Papp István 1966,
RészletesebbenKeresztes László. Bevezetés a mordvin nyelvészetbe
Keresztes László Bevezetés a mordvin nyelvészetbe Keresztes László Bevezetés a mordvin nyelvészetbe Debreceni Egyetemi Kiadó Debrecen University Press 2011 A Debreceni Egyetem Finnugor Nyelvtudományi
RészletesebbenA manysi veláris nazális tipológiájához
Bakró-Nagy Marianne A manysi veláris nazális tipológiájához E dolgozatban, vázlatos áttekintésben arra vállalkozom, hogy a manysiban jelentkező veláris nazális mássalhangzót tipológiailag jellemezzem,
RészletesebbenNyelvészet. I. Témakör: Leíró nyelvtan
Nyelvészet I. Témakör: Leíró nyelvtan 1. A magyar magánhangzó-harmónia és a hangtani hasonulások jellegzetességei KASSAI ILONA (1998): A beszédlánc fonetikai jelenségei. In: Kassai Ilona: Fonetika. Budapest:
RészletesebbenFinn hangtan. Suomen kielen vokaalijärjestelmä
Finn hangtan Suomen kielen vokaalijärjestelmä A magánhangzók jellemzői Suomen kielen vokaalijärjestelmä TAKAVOKAALIT ETUVOKAALIT illabiaalinen labiaalinen illabiaalinen labiaalinen lyhyt pitkä lyhyt pitkä
RészletesebbenSZARVAS GÁBOR HELYESÍRÁSI NÉZETEI
HUNG. KÖZL. 18. ÉVF. 1-2. (66-67.) SZ. 61-59. L. NOVI SAD - ÚJVIDÉK 1986. MÁRCIUS - JÚNIUS 51 ETO: 809.451.1-1 SZARVAS CONFERENCE PAPER SZARVAS GÁBOR HELYESÍRÁSI NÉZETEI LÁNCZIRÉN A Magyar Nyelv, Irodalom
RészletesebbenETIMOLÓGIAI SZÓTÁR Magyar szavak és toldalékok eredete
ETIMOLÓGIAI SZÓTÁR Magyar szavak és toldalékok eredete A MAGYAR NYELV KÉZIKÖNYVEI XII. Sorozatszerkesztő KISS GÁBOR Nyelvünk ősi és modern, erdei, mezei és városi, ázsiai és európai. József Attila ETIMOLÓGIAI
Részletesebbenakkor most kinek a nyelvrokona a magyar?
akkor most kinek a nyelvrokona a magyar? Prószéky Gábor MorphoLogic http://www.morphologic.hu Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Kar http://www.itk.ppke.hu Tartalom A
RészletesebbenKísérleti tankönyv. Nyelvtanhelyesírás. feladatgyűjtemény
Kísérleti tankönyv 2 Nyelvtanhelyesírás feladatgyűjtemény Tartalom 4 11. Eseményképek 12 13. 14 15. 16 17. 18 19. 20 21. Így szólunk egymáshoz A köszönés, megszólítás, bemutatkozás nyelvi és nem nyelvi
RészletesebbenHozzászólás a -val/-vel rag eredetéhez
Kisebb közlemények 73 Hozzászólás a -val/-vel rag eredetéhez 1. A magyar instrumentalis-comitativus -val/-vel ragjának eredetével foglalkozó kutatás több feltevést eredményezett, és ennek köszönhetıen
RészletesebbenNyelvtan-helyesírás 2. tanmenet. Témák órákra bontása. Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója
Témák órákra bontása Nyelvtan-helyesírás 2. tanmenet Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója Célok, feladatok Fejlesztési terület Ismeretanyag 1. Így szólunk egymáshoz kifejezőkészség fejlesztése.
RészletesebbenAlternatív rekonstruktumok az UEW ben
CSÚCS SÁNDOR MOLNÁR ZOLTÁN Alternatív rekonstruktumok az UEW ben The Uralisches Etymologisches Wörterbuch includes those etymologies that were deemed by the editors to be certainly or probably part of
RészletesebbenA Szentháromság ábrázolása a képzőművészetben
- 1 - A Szentháromság ábrázolása a képzőművészetben A keresztény Szentháromság-tan kiindulópontja Máté evangéliumának végén olvasható:,,menjetek tehát, tegyetek tanítványommá minden népet! Kereszteljétek
Részletesebben2. A helyesírási alapelvek
A helyesírási alapelvek 2. 2. A helyesírási alapelvek 2.1. A kiejtés szerinti írásmód A kiejtés szerinti írás elve azt jelenti, hogy a szóelemeket a köznyelvi kiejtésük szerint írjuk le. A kiejtés szerinti
RészletesebbenFonetika. Tóth Ildikó, PhD. Bevezetés a nyelvtudományba 2. előadás 2009 Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Fonetika Tóth Ildikó, PhD. Bevezetés a nyelvtudományba 2. előadás 2009 Pázmány Péter Katolikus Egyetem 1 FONETIKA Akusztikai - hangzás Artikulációs - képzés Hangok elsajátítása gyerekkorban Hallás Képzés
RészletesebbenLeíró magyar hangtan A hangképzés helye. A hangképző szervek. Tüdő (pulmo) Tüdő. A hangképz. Tüdő. 1. Tüdő 2. Gégefő 3.
Tüdő (pulmo) Leíró magyar hangtan A légzőrendszer 4. téma A hangképz pzés Tüdő 4.2. A hangképzés helye A hangképző szervek 1. Tüdő 2. Gégefő 3. Toldalékcső Tüdő hörgő: bronchus, légcső: trachea 1 Légzésmódok
RészletesebbenKivétel nélküli volt-e ősi szavainkon a tővéghangzó?*
MAGYAR YELVJÁRÁSOK KIADJA XLVII, 111 117 DEBRECE A DEBRECE I EGYETEM 2009. MAGYAR YELVTUDOMÁ YI TA SZÉKE Kivétel nélküli volt-e ősi szavainkon a tővéghangzó?* 1. Az uráli (finnugor) nyelvtudományban az
RészletesebbenA palatális dzś a magyarban
Kis Tamás Debreceni Egyetem, Magyar Nyelvtudományi Tanszék, Debrecen tkis62@gmail.com A palatális dzś a magyarban 1. Hangtörténetírásunk ma általánosan elfogadott megállapítása szerint a magyar gy hang
RészletesebbenA jegygeometria kiterjesztése az autoszegmentális fonológia
A jegygeometria kiterjesztése az autoszegmentális fonológia (nem egy elmélet, hanem egy modelltípus, illetve föltevések egy csoportja, amelyek konkrét modellekben valósulnak meg) Példa: a margi tónus (csádi
RészletesebbenA magánhangzók artikulációs jellemzése
A magánhangzók artikulációs jellemzése Magánhangzók és mássalhangzók átírása IPA szimbólumokkal és jellemzése artikulációs jegyekkel handout!!! Az artikulációs szervek és működésük Toldalékcső: a hangszalagoktól
RészletesebbenA veláris Ï a magyarban
MAGYAR NYELVJÁRÁSOK A DEBRECENI EGYETEM XLIII, 5 26 DEBRECEN MAGYAR NYELVTUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK 2005. ÉVKÖNYVE A veláris Ï a magyarban 1. A magyar hangtörténetírás egyik nagy mítosza (vagy inkább széles
RészletesebbenCseremisz etimológiák
BERECZKI GÁBOR Cseremisz etimológiák The etymologies of the following words are discussed: Cheremis E kowašte, W kawaštç skin ; OldCheremis *mi what ; Cheremis ü- this ; üma: ümašte last year ; Cheremis
RészletesebbenElmélet és módszer. Nyelvészeti tanulmányok. Szerkesztők: Laczkó Krisztina és Tátrai Szilárd. Nyelvesz.indb :55:50
Elmélet és módszer Nyelvészeti tanulmányok Szerkesztők: Laczkó Krisztina és Tátrai Szilárd Nyelvesz.indb 3 2014.07.06. 11:55:50 A kiadvány az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával készült. Eötvös
Részletesebben5. Az ómagyar kor magánhangzórendszere
5. Az ómagyar kor magánhangzórendszere és változásai olyan kérdéskör, amely nem önmagáért fontos gyakorlati vonatkozásai vannak szerepe: ómagyar kori szövegemlékek hangzós formáját rekonstruálni tudjuk
RészletesebbenLexikális fonológia. Lexikális fonológia. A fonológiai szabályok két típusa:
A i szabályok két típusa: lexikális: i szerkezetre érzékeny kontrasztív egységek lehet kivétel fonetikailag nem mindig természetes posztlexikális: i szerkezetre nem érzékeny allofónikus egységek nincs
RészletesebbenMAGYAR NYELVJÁRÁSOK XLIII
MAGYAR NYELVJÁRÁSOK XLIII A mű elektronikus változatára a Creative Commons - Attribution-NonCommercial-NoDerivs (Jelöld meg!-ne add el!-ne változtasd!) licenc feltételei érvényesek: a művet a felhasználó
RészletesebbenFejlesztı neve: MAGASI ANDRÁS. Tanóra / modul címe: A MAGYAR İSTÖRTÉNET PROBLÉMÁI
Fejlesztı neve: MAGASI ANDRÁS Tanóra / modul címe: A MAGYAR İSTÖRTÉNET PROBLÉMÁI 1. Az óra tartalma A tanulási téma bemutatása; A téma és a módszer összekapcsolásának indoklása: Az óra a magyar őstörténet
RészletesebbenA MAGYAR HELYESÍRÁS. H.2. Helyesírásunk betűíró, latin betűs, hangjelölő és értelemtükröző írásrendszer.
A MAGYAR HELYESÍRÁS H.2. Helyesírásunk betűíró, latin betűs, hangjelölő és értelemtükröző írásrendszer. a) Írásunk betűíró rendszerű, mert legkisebb egységei a hangokat jelölő betűk. b) Helyesírásunk a
RészletesebbenMegjelenik a világi szépirodalom :fordítások először, majd históriás énekek (Tinódi Lantos Sebestyén), széphistóriák (szerelmes történetek).
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád finnugor ágába tartozik. Az uráli nyelveket beszélők valószínűleg Nyugat Szibériában éltek. Az ős nyelv a Kr.e. IV. Évezredben válhatott szét finnugor és szamjéd ágra.
RészletesebbenLexikális fonológia. A fonológiai szabályok két típusa:
A fonológiai szabályok két típusa: lexikális: morfológiai szerkezetre érzékeny kontrasztív egységek lehet kivétel fonetikailag nem mindig természetes posztlexikális: morfológiai szerkezetre nem érzékeny
RészletesebbenIn memoriam. Bereczki Gábor (1928 2012)
DEBRECENI EGYETEM FINNUGOR NYELVTUDOMÁNYI TANSZÉK FOLIA URALICA DEBRECENIENSIA 19. DEBRECEN, 2012 In memoriam Bereczki Gábor (1928 2012) 2012. április 4-én váratlanul elhunyt Bereczki Gábor egykori tanárom,
RészletesebbenDurst Péter A magyar főnévi szótövek és egyes toldalékok elsajátításának vizsgálata magyarul tanuló külföldieknél*
Durst Péter A magyar főnévi szótövek és egyes toldalékok elsajátításának vizsgálata magyarul tanuló külföldieknél* 1. Bevezetés Ebben a dolgozatban azt vizsgálom, milyen szabályszerűségeket figyelhetünk
RészletesebbenA torz magyar térszerkezet dr. Rigó Mihály okl. erdőmérnök okl. építőmérnök
A torz magyar térszerkezet dr. Rigó Mihály okl. erdőmérnök okl. építőmérnök Írásom természetesen az ország gazdasági térszerkezetéről szól. A felhasznált adatokat, képeket a napokban (2011. december) megjelent
RészletesebbenHerendi templom litofán ablaka
Herendi Római Katolikus templom Herend, Kossuth Lajos u. 38 TARTALOM: Borító Tartalomjegyzék Bevezető Lokalizáció Az ablak templomba kerülésének története (Hudi József Herend története) Csapváry Károly
Részletesebben