1. A NAT 2012 képességterületei; a szaktárgyi pedagógiai folyamat tervezése. 2. Zenei nevelési irányzatok.

Átírás

1 1. A NAT 2012 képességterületei; a szaktárgyi pedagógiai folyamat tervezése. 2. Zenei nevelési irányzatok. Turmezeyné Heller Erika

2 HOSSZÚ TÁVÚ CÉLOK (NAT, MŰVÉSZETEK, 2012.) az ízlés, a képzelőerő, az árnyalt kifejezés képességének fejlesztése a különféle kommunikációs módok, ezen belül a népszerű kultúra és a tömegkommunikáció jelenségeiben való eligazodás képességének fejlesztése a kapcsolatteremtésen alapuló alkotó együttműködés képességének fejlesztése, etikai szempontok tudatosítása nemzeti és európai azonosságtudat kialakítása a kultúra hagyományos és mai értékeinek megismertetése az összetartozás érzésének erősítése a művészeti örökség és a belőle kibontakozó kortárs jelenségek megismertetése

3 HOSSZÚ TÁVÚ CÉLOK (NAT, ÉNEK ZENE, 2012.) az igényes zene megszerettetése egész életre, kulcsot adva megismeréséhez és élményt adó megértéséhez Személyiség- és közösségformálás felébreszteni és kifejleszteni a fiatalokban a zenei minőség és érték iránti fogékonyságot, a műfaji határoktól függetlenül olyan közös, együttes élmény megteremtése, amelynek révén a befogadás és az önkifejezés, valamint az egymásra figyelés harmóniája valósul meg a zenei olvasás írás elsajátíttatása a megfelelő befogadói attitűd kialakításának, a zene megértésének és megszerettetésének eszközeként, a relatív szolmizáció segítségével, a felismerő kottaolvasás módszerének alkalmazásával az élőzenére épülő befogadói élmények megteremtése éneklés, aktív zenélés, közös zenei élmények megteremtése által a közösségi tudat erősítése

4 A NAT fejlesztési feladatai (kiemelések a leírásból): 1. Zenei reprodukció 1.1. Éneklés: egy- vagy többszólamú éneklés, alsóbb osztályokban sok mozgással, játékkal. (Opcionális: hangszer, kórus) 1.2. Generatív, kreatív zenei tevékenység: alkotó- és önkifejező tevékenység, improvizáció Felismerő kottaolvasás: ritmikai, metrikai, dallami és formai elemek, tonális hallás fejlesztése, többszólamú készségek, valamint a kottaolvasáshoz és íráshoz feltétlenül szükséges elméleti alapok. 2. Zenei befogadás 2.1. A befogadói kompetenciák fejlesztése: a tájékozódást segítő emlékezet, a koncentráció, a zenei fantázia, azonosulás a zenei folyamatokkal és tartalmakkal Zenehallgatás: élmény, és szellemi aktivitást serkentő, tudatos tevékenység; remekművekkel ismertet meg.

5 Az ének-zene tantárgy óráinak sajátosságai Kevés új ismeret, sok gyakorlás; Az éneklés a központi tevékenység (min dal/óra, évfolyamtól függően); A gyakorlás során a játékosság (sok mozgás!) és a zenei élmény van főszerepben; Szinte minden órán tanítunk új tartalmat, vagyis új dalt; Minden óra tartalmaz mind ritmikai, mind dallami képességfejlesztést is; Az órán sűrűn váltakozó, rövid tevékenységek követik egymást.

6 A tevékenységek hagyományos sorrendje az énekórákon Énekes köszönés* Légzőgyakorlat, beéneklő gyakorlat* Dalcsokor (gyakran dalazonosítással, képességfejlesztő feladatokkal) Új dal tanítása VAGY új zenei elem tudatosítása Képességfejlesztő tevékenységek, főként ismerős dalokhoz kapcsolódóan Zenehallgatás* * = Opcionális

7 A zenei ismeretek elsaátítási folyamatának hosszabb távú tervezése:

8 Az egyes zenei ismeretek elsajátítása párhuzamosan, de eltolva történik Példa a 3. osztályból: (új ismeretek: dó szó, egyedülálló nyolcad és szünete, szinkópa) Megfigyelés ( = képzet kialakítása, a tudatosítást megelőző szakasz) Szinkópa Gyakorlás: a leghosszabb szakasz Dó és fordulatai Alkalmazás (pl. daltanulás jelendszerről) Egyedülálló nyolcad és szünete; Szó,

9 Az egyes órák tervezése Az óra témája (vagy témakör ), típusa jellemzően többféle is lehet: Dalkincsbővítés Ritmikai (pl. szinkópa) Dallami (pl. felső dó és fordulatai) Zenehallgatáshoz kapcsolódó (pl. hangszerek) Az óra típusa: vegyes vagy komplex Elengedhetetlen a megfelelő magasságú kezdőhangok tervezése!

10 Az óra menete (Az oktatási folyamat lépései római számokkal jelezve!) I. A figyelem felkeltése, a tanulás motivációjának biztosítása I.1. I.2. A zenei emlékezet fejlesztése, dalazonosítással II. Az előzetes ismeretek felidézése (az előismeretek meglétének regisztrálása, ellenőrzése) Dalazonosítás, majd a tanult dalok gyakorlása. II. 3. A zenei írás fejlesztése a dalamírás gyakorlásával.

11 III. Az új dal befogadásának előkészítése (22,45) IV. Hallás utáni daltanítás mint az új ismeret elsajátítását biztosító folyamat (a dal többszöri bemutatása megfigyelési szempontokkal) IV. 3. Zenei megfigyelőképesség fejlesztése, zenei memória fejlesztése. IV Részenkénti daltanulás algoritmusa szerint, soronként (1.; 2.; 1-2.; 3.; 4.; 3-4. sorok) V. Elsődleges rögzítés A zenei memória fejlesztése az új dal többszöri eléneklésével.

12 VI. Vivaldi C-dúr versenymű trombitára és zenekarra, I. tétel, részletének prezentálása, megfigyelési szempontok alapján elemzése. A zenei megfigyelőképesség fejlesztése zenehallgatással VII. A korábban tanultak új kontextusban való rögzítése

13 ZENEI NEVELÉSI IRÁNYZATOK 1. Jean-Jacques DALCROZE (svájci francia) A zene segítségével összhangba hozni az egyén értelmi és testi képességeit. A zenei képességeket a testmozgáson keresztül fejleszti ki = Dalcroze-euritmia: a zenei jelenségeket kifejező mozgás a tanár improvizált zongorajátékára.

14 2. Carl ORFF: a német nyelvterület zenei nevelésének meghatározó alakja. Az út a cél. (A játékos, improvizatív tevékenység mint örömforrás.) Összművészet : a dráma és a tánc is együtt jár a zenei tevékenységgel. A ritmusból indul ki, az improvizatív tevékenységek során a beszéddel és a mozgással játszanak. Orff-instrumentárium : számos minőségi ritmus- és dallamjátszó hangszer áll a gyerekek rendelkezésére. Az éneklés háttérben van. Beengedi a populáris zenét is. A zenei írásbeliséget a közoktatásban nem tanítják.

15 3. Edwin GORDON (zenepszichológus, -pedagógus, USA): az angolszász terület zenei nevelési módszertanának, illetve számos teszt kidolgozója. A legfontosabb zenei képesség a belső hallás ( audiation ) 10 éves korig csak a hallás utáni megközelítés fejleszt. A készségek elsajátításának folyamata: 1. Megkülönböztetés: Hallás/éneklés Verbális asszociáció Részleges szintézis Szimbolikus asszociáció Összetett szintézis Elméleti megértés 2. Fogalmi tanulás: Generalizáció Kreativitás/improvizálás

16 4. Kokas Klára: aktív befogadás, önkifejezés a zenéhez improvizált mozgás segítségével gondosan válogatott értékes zenei anyag; élményteremtés; tisztázott szabálykeretek; az egyén, a személyiség tisztelete; bizalmi légkör kialakítása, az érintés tabujának feloldása; a különbözőség (másság) elfogadása, értékként kezelése. (6 28 )