Az optika tudományterületei

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az optika tudományterületei"

Átírás

1 Az optika tudományterületei Optika FIZIKA BSc, III/1. 1. / 17 Erdei Gábor

2 Elektromágneses spektrum Optika FIZIKA BSc, III/1. 2. / 17 Erdei Gábor

3 Napfény sp. teljesítménysűrűsége 5500 K (5250C) a földfelszínen a közvetlen napfény, az atmoszférán kívül 5900 K Optika FIZIKA BSc, III/1. 3. / 17 Erdei Gábor

4 Az optikai modellek áttekintése Optika Fény keletkezése Fény terjedése Fény-anyag kölcsönhatás Fény elnyelődése Kvantummechanika Hullámoptika, Maxwell-egyenletek Kvantummechanika Harmonikus síkhullám (ω, λ, v, φ, S, polarizáció) Eddigi elektrodinamikai ismeretek Homogén, izotróp, lineáris, nem mágneses, dielektrikum közeg (ε, μ, n) Polikromatikus (spektrum, időbeli koherencia) Szórt (szögspektrum, térbeli koherencia) Irányított (hullámszámvektor) Abszorbens (komplex ε) Anizotróp (ε-tenzor) Nemlineáris (ε-sorfejtés) Inhomogén (ε-helyfüggés) Koherens (impulzus) Inkoherens Koherens (hullámfront) Inkoherens (diffúz) Térben lassan változó Térben gyorsan változó Ultragyors optika Statisztikus optika Skalár diffrakció Radiometria, statisztikus optika Geometriai optika Vektordiffrakció Optika FIZIKA BSc, III/1. 4. / 17 Erdei Gábor

5 A fény, az EM hullámok felfedezése Név Korszak Felfedezés Asszíria i.e tükrök, gyújtólencsék (pl. Nimrud-lencse? csiszolt kristály) Euklidész i.e. 280 Optika fény látás (sugarak a szemből erednek, egyenes vonalban terjednek Alhazen 11. sz. fény: forrásból ered a szem csak detektor ; részecske modell; véges és sűrűségfüggő sebesség Descartes 1637 elasztikus közeg - éter, benne mintha teniszlabdák mechanikus mozgást végeznének; törési törvény Fermat 1657 legrövidebb idő elve, törési törvény újabb levezetése, a fény üvegben lassabban terjed mint levegőben Römer 1675 fénysebesség mérése 24% pontossággal Jupiter holdak alapján (Doppler-effektus) Huygens 1679 a fény elasztikus közegben terjedő zavar, impulzus Newton 1704 Opticks ; 100 évre bebetonozta a részecskemodellt, fehér fény = színek összege (spektrum elnevezés) Herschel 1799 infravörös sugárzás (IR) felfedezése hőhatás alapján Ritter 1801 ultraibolya sugárzás (UV) felfedezése fotokémiai úton Young 1801 hullámtermészet megállapítása, szín~hullámhossz, később: transzverzalitás, lineáris polarizáció Malus 1809 polarizáció (Bartholonius 1669-ben kimutatta kalcittal a kettőstörést), a is kifejezés tőle származik Fresnel 1818 diffrakciós kísérletek fény hullámelméletének matematikai leírása Foucault 1850 fénysebesség mérése vízben, levegőben (vízben lassabb): részecskeelm. Ø Kohlrausch & Weber 1856 az EM hullám sebességének megmérése = fénysebesség Maxwell 1862 elektromágneses hullámelmélet (Faraday nyomán) Michelson & Morley 1887 interferométeres kísérlet nincs abszolút éter? ; c = c + v? Hertz 1888 a fény elektromágneses hullám (állóhullámú kísérletek EM rádióhullámmal sebesség, polarizáció) Röntgen 1895 Röntgensugárzás (katódsugárcső fékezési sugárzása fotólemezen) első fizikai Nobel-díj Villard 1900 gammasugárzás felfedezése Planck 1900 feketetestsugárzás magyarázata, EM tér kvantált: E = h ν Einstein 1905 fotoelektromos hatás; részecske modell (foton); speciális relativitás-elmélet Optika FIZIKA BSc, III/1. 5. / 17 Erdei Gábor

6 Törési törv. a Fermat-elv alapján x n n' P(0,-z) O v (x+,0) (0,0) ' O(x,0) P'(x',z') z PO P n x z n x x z OPL v Optika FIZIKA BSc, III/1. 6. / 17 Erdei Gábor

7 A fény, az EM hullámok felfedezése Név Korszak Felfedezés Asszíria i.e tükrök, gyújtólencsék (pl. Nimrud-lencse? csiszolt kristály) Euklidész i.e. 280 Optika fény látás (sugarak a szemből erednek, egyenes vonalban terjednek Alhazen 11. sz. fény: forrásból ered a szem csak detektor ; részecske modell; véges és sűrűségfüggő sebesség Descartes 1637 elasztikus közeg - éter, benne mintha teniszlabdák mechanikus mozgást végeznének; törési törvény Fermat 1657 legrövidebb idő elve, törési törvény újabb levezetése, a fény üvegben lassabban terjed mint levegőben Römer 1675 fénysebesség mérése 24% pontossággal Jupiter holdak alapján (Doppler-effektus) Huygens 1679 a fény elasztikus közegben terjedő zavar, impulzus Newton 1704 Opticks ; 100 évre bebetonozta a részecskemodellt, fehér fény = színek összege (spektrum elnevezés) Herschel 1799 infravörös sugárzás (IR) felfedezése hőhatás alapján Ritter 1801 ultraibolya sugárzás (UV) felfedezése fotokémiai úton Young 1801 hullámtermészet megállapítása, szín~hullámhossz, később: transzverzalitás, lineáris polarizáció Malus 1809 polarizáció (Bartholonius 1669-ben kimutatta kalcittal a kettőstörést), a is kifejezés tőle származik Fresnel 1818 diffrakciós kísérletek fény hullámelméletének matematikai leírása Foucault 1850 fénysebesség mérése vízben, levegőben (vízben lassabb): részecskeelm. Ø Kohlrausch & Weber 1856 az EM hullám sebességének megmérése = fénysebesség Maxwell 1862 elektromágneses hullámelmélet (Faraday nyomán) Michelson & Morley 1887 interferométeres kísérlet nincs abszolút éter? ; c = c + v? Hertz 1888 a fény elektromágneses hullám (állóhullámú kísérletek EM rádióhullámmal sebesség, polarizáció) Röntgen 1895 Röntgensugárzás (katódsugárcső fékezési sugárzása fotólemezen) első fizikai Nobel-díj Villard 1900 gammasugárzás felfedezése Planck 1900 feketetestsugárzás magyarázata, EM tér kvantált: E = h ν Einstein 1905 fotoelektromos hatás; részecske modell (foton); speciális relativitás-elmélet Optika FIZIKA BSc, III/1. 7. / 17 Erdei Gábor

8 Huygens-elv B B' p A A' v t Optika FIZIKA BSc, III/1. 8. / 17 Erdei Gábor

9 Törési törv. a Huygens-elv alapján Optika FIZIKA BSc, III/1. 9. / 17 Erdei Gábor

10 A fény, az EM hullámok felfedezése Név Korszak Felfedezés Asszíria i.e tükrök, gyújtólencsék (pl. Nimrud-lencse? csiszolt kristály) Euklidész i.e. 280 Optika fény látás (sugarak a szemből erednek, egyenes vonalban terjednek Alhazen 11. sz. fény: forrásból ered a szem csak detektor ; részecske modell; véges és sűrűségfüggő sebesség Descartes 1637 elasztikus közeg - éter, benne mintha teniszlabdák mechanikus mozgást végeznének; törési törvény Fermat 1657 legrövidebb idő elve, törési törvény újabb levezetése, a fény üvegben lassabban terjed mint levegőben Römer 1675 fénysebesség mérése 24% pontossággal Jupiter holdak alapján (Doppler-effektus) Huygens 1679 a fény elasztikus közegben terjedő zavar, impulzus Newton 1704 Opticks ; 100 évre bebetonozta a részecskemodellt, fehér fény = színek összege (spektrum elnevezés) Herschel 1799 infravörös sugárzás (IR) felfedezése hőhatás alapján Ritter 1801 ultraibolya sugárzás (UV) felfedezése fotokémiai úton Young 1801 hullámtermészet megállapítása, szín~hullámhossz, később: transzverzalitás, lineáris polarizáció Malus 1809 polarizáció (Bartholonius 1669-ben kimutatta kalcittal a kettőstörést), a is kifejezés tőle származik Fresnel 1818 diffrakciós kísérletek fény hullámelméletének matematikai leírása Foucault 1850 fénysebesség mérése vízben, levegőben (vízben lassabb): részecskeelm. Ø Kohlrausch & Weber 1856 az EM hullám sebességének megmérése = fénysebesség Maxwell 1862 elektromágneses hullámelmélet (Faraday nyomán) Michelson & Morley 1887 interferométeres kísérlet nincs abszolút éter? ; c = c + v? Hertz 1888 a fény elektromágneses hullám (állóhullámú kísérletek EM rádióhullámmal sebesség, polarizáció) Röntgen 1895 Röntgensugárzás (katódsugárcső fékezési sugárzása fotólemezen) első fizikai Nobel-díj Villard 1900 gammasugárzás felfedezése Planck 1900 feketetestsugárzás magyarázata, EM tér kvantált: E = h ν Einstein 1905 fotoelektromos hatás; részecske modell (foton); speciális relativitás-elmélet Optika FIZIKA BSc, III/ / 17 Erdei Gábor

11 Young-féle kétréses interferencia Optika FIZIKA BSc, III/ / 17 Erdei Gábor

12 Huygens-Fresnel-elv Optika FIZIKA BSc, III/ / 17 Erdei Gábor

13 A fény, az EM hullámok felfedezése Név Korszak Felfedezés Asszíria i.e tükrök, gyújtólencsék (pl. Nimrud-lencse? csiszolt kristály) Euklidész i.e. 280 Optika fény látás (sugarak a szemből erednek, egyenes vonalban terjednek Alhazen 11. sz. fény: forrásból ered a szem csak detektor ; részecske modell; véges és sűrűségfüggő sebesség Descartes 1637 elasztikus közeg - éter, benne mintha teniszlabdák mechanikus mozgást végeznének; törési törvény Fermat 1657 legrövidebb idő elve, törési törvény újabb levezetése, a fény üvegben lassabban terjed mint levegőben Römer 1675 fénysebesség mérése 24% pontossággal Jupiter holdak alapján (Doppler-effektus) Huygens 1679 a fény elasztikus közegben terjedő zavar, impulzus Newton 1704 Opticks ; 100 évre bebetonozta a részecskemodellt, fehér fény = színek összege (spektrum elnevezés) Herschel 1799 infravörös sugárzás (IR) felfedezése hőhatás alapján Ritter 1801 ultraibolya sugárzás (UV) felfedezése fotokémiai úton Young 1801 hullámtermészet megállapítása, szín~hullámhossz, később: transzverzalitás, lineáris polarizáció Malus 1809 polarizáció (Bartholonius 1669-ben kimutatta kalcittal a kettőstörést), a is kifejezés tőle származik Fresnel 1818 diffrakciós kísérletek fény hullámelméletének matematikai leírása Foucault 1850 fénysebesség mérése vízben, levegőben (vízben lassabb): részecskeelm. Ø Kohlrausch & Weber 1856 az EM hullám sebességének megmérése = fénysebesség Maxwell 1862 elektromágneses hullámelmélet (Faraday nyomán) Michelson & Morley 1887 interferométeres kísérlet nincs abszolút éter? ; c = c + v? Hertz 1888 a fény elektromágneses hullám (állóhullámú kísérletek EM rádióhullámmal sebesség, polarizáció) Röntgen 1895 Röntgensugárzás (katódsugárcső fékezési sugárzása fotólemezen) első fizikai Nobel-díj Villard 1900 gammasugárzás felfedezése Planck 1900 feketetestsugárzás magyarázata, EM tér kvantált: E = h ν Einstein 1905 fotoelektromos hatás; részecske modell (foton); speciális relativitás-elmélet Optika FIZIKA BSc, III/ / 17 Erdei Gábor

14 Mikroszkópikus töltések, áramok P M Forrás: wikipedia Optika FIZIKA BSc, III/ / 17 Erdei Gábor

15 Optika FIZIKA BSc, III/ / 17 Erdei Gábor Makroszkópikus Maxwell-egyenletek E j E E D H H B D B B E j D H σ ε ε ε μ μ μ ρ div IV. 0 div III. rot II. rot I. r 0 r 0 t t

16 Komplex törésmutató [-] BME Atomfizika Tanszék Az alumínium törésmutatója 10 Az alumínium törésmutatója λ p n κ κ Hullámhossz (λ) [μm] (forrás: Optika FIZIKA BSc, III/ / 17 Erdei Gábor

17 Az ε frekvenciafüggése (fiktív) (forrás: Optika FIZIKA BSc, III/ / 17 Erdei Gábor

Biofizika. Sugárzások. Csik Gabriella. Mi a biofizika tárgya? Mi a biofizika tárgya? Biológiai jelenségek fizikai leírása/értelmezése

Biofizika. Sugárzások. Csik Gabriella. Mi a biofizika tárgya? Mi a biofizika tárgya? Biológiai jelenségek fizikai leírása/értelmezése Mi a biofizika tárgya? Biofizika Csik Gabriella Biológiai jelenségek fizikai leírása/értelmezése Pl. szívműködés, membránok szerkezete és működése, érzékelés stb. csik.gabriella@med.semmelweis-univ.hu

Részletesebben

A fény mint elektromágneses hullám és mint fényrészecske

A fény mint elektromágneses hullám és mint fényrészecske A fény mint elektromágneses hullám és mint fényrészecske Segítség az 5. tétel (Hogyan alkalmazható a hullám-részecske kettősség gondolata a fénysugárzás esetében?) megértéséhez és megtanulásához, továbbá

Részletesebben

Optika és Relativitáselmélet II. BsC fizikus hallgatóknak

Optika és Relativitáselmélet II. BsC fizikus hallgatóknak Optika és Relativitáselmélet II. BsC fizikus hallgatóknak 2. Fényhullámok tulajdonságai Cserti József, jegyzet, ELTE, 2007. Az elektromágneses spektrum Látható spektrum (erre állt be a szemünk) UV: ultraibolya

Részletesebben

a levegő-hang~éter-fény analógia továbbfejlesztése Euler: Nova theoria lucis et colorum (1746) a hullámhossz - szín megfeleltetés

a levegő-hang~éter-fény analógia továbbfejlesztése Euler: Nova theoria lucis et colorum (1746) a hullámhossz - szín megfeleltetés újabb eredmények a levegő-hang~éter-fény analógia továbbfejlesztése Euler: Nova theoria lucis et colorum (1746) a hullámhossz - szín megfeleltetés Euler: maximális = vörös, minimális = ibolya (1752) a

Részletesebben

Az elektromágneses hullámok

Az elektromágneses hullámok 203. október Az elektromágneses hullámok PTE ÁOK Biofizikai Intézet Kutatók fizikusok, kémikusok, asztronómusok Sir Isaac Newton Sir William Herschel Johann Wilhelm Ritter Joseph von Fraunhofer Robert

Részletesebben

Az Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény

Az Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény Az Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény Maxwell elméleti meggondolások alapján feltételezte, hogy a változó elektromos tér örvényes mágneses teret kelt (hasonlóan ahhoz ahogy a változó mágneses tér

Részletesebben

A teljes elektromágneses spektrum

A teljes elektromágneses spektrum A teljes elektromágneses spektrum Fizika 11. Rezgések és hullámok 2019. március 9. Fizika 11. (Rezgések és hullámok) A teljes elektromágneses spektrum 2019. március 9. 1 / 18 Tartalomjegyzék 1 A Maxwell-egyenletek

Részletesebben

Geometriai és hullámoptika. Utolsó módosítás: május 10..

Geometriai és hullámoptika. Utolsó módosítás: május 10.. Geometriai és hullámoptika Utolsó módosítás: 2016. május 10.. 1 Mi a fény? Részecske vagy hullám? Isaac Newton (1642-1727) Pierre de Fermat (1601-1665) Christiaan Huygens (1629-1695) Thomas Young (1773-1829)

Részletesebben

Biofizika. Csik Gabriella. Mi a biofizika tárgya? Mi a biofizika tárgya? A biológiában és orvostudományban alkalmazott fizikai módszerek tárgyalása

Biofizika. Csik Gabriella. Mi a biofizika tárgya? Mi a biofizika tárgya? A biológiában és orvostudományban alkalmazott fizikai módszerek tárgyalása Biofizika Csik Gabriella Eötvös Loránd kora diákjait tréfásan jellemzi : határozott céllal jön az egyetemre, ügyvéd, politikus vagy orvos akar lenni. Amint az egyetembe lép, kritizálja tanárait, s az egész

Részletesebben

Biofizika. Csik Gabriella. Mi a biofizika tárgya? Mi a biofizika tárgya? A biológiában és orvostudományban alkalmazott fizikai módszerek tárgyalása

Biofizika. Csik Gabriella. Mi a biofizika tárgya? Mi a biofizika tárgya? A biológiában és orvostudományban alkalmazott fizikai módszerek tárgyalása Biofizika Csik Gabriella Eötvös Loránd kora diákjait tréfásan jellemzi : határozott céllal jön az egyetemre, ügyvéd, politikus vagy orvos akar lenni. Amint az egyetembe lép, kritizálja tanárait, s az egész

Részletesebben

OPT TIKA. Hullámoptika. Dr. Seres István

OPT TIKA. Hullámoptika. Dr. Seres István OPT TIKA Dr. Seres István : A fény elektromágneses hullám r S S = r E r H Seres István 2 http://fft.szie.hu Elektromágneses spektrum c = λf Elnevezés Hullámhossz Frekvencia Váltóáram > 3000 km < 100 Hz

Részletesebben

Elektromágneses hullámok - Interferencia

Elektromágneses hullámok - Interferencia Bevezetés a modern fizika fejezeteibe 2. (d) Elektromágneses hullámok - Interferencia Utolsó módosítás: 2012 október 18. 1 Interferencia (1) Mi történik két elektromágneses hullám találkozásakor? Az elektromágneses

Részletesebben

Optika fejezet felosztása

Optika fejezet felosztása Optika Optika fejezet felosztása Optika Geometriai optika vagy sugároptika Fizikai optika vagy hullámoptika Geometriai optika A közeg abszolút törésmutatója: c: a fény terjedési sebessége vákuumban, v:

Részletesebben

Atomfizika. Fizika kurzus Dr. Seres István

Atomfizika. Fizika kurzus Dr. Seres István Atomfizika Fizika kurzus Dr. Seres István Történeti áttekintés J.J. Thomson (1897) Katódsugárcsővel végzett kísérleteket az elektron fajlagos töltésének (e/m) meghatározására. A katódsugarat alkotó részecskét

Részletesebben

Optika gyakorlat 6. Interferencia. I = u 2 = u 1 + u I 2 cos( Φ)

Optika gyakorlat 6. Interferencia. I = u 2 = u 1 + u I 2 cos( Φ) Optika gyakorlat 6. Interferencia Interferencia Az interferencia az a jelenség, amikor kett vagy több hullám fázishelyes szuperpozíciója révén a térben állóhullám kép alakul ki. Ez elektromágneses hullámok

Részletesebben

Röntgendiffrakció. Orbán József PTE, ÁOK, Biofizikai Intézet november

Röntgendiffrakció. Orbán József PTE, ÁOK, Biofizikai Intézet november Röntgendiffrakció Orbán József PTE, ÁOK, Biofizikai Intézet 2013. november Előadás vázlata Röntgen sugárzás Interferencia, diffrakció (elektromágneses hullámok) Kristályok szerkezete Röntgendiffrakció

Részletesebben

Optika Gröller BMF Kandó MTI

Optika Gröller BMF Kandó MTI Optika Gröller BMF Kandó MTI Optikai alapfogalmak Fény: transzverzális elektromágneses hullám n = c vákuum /c közeg Optika Gröller BMF Kandó MTI Az elektromágneses spektrum Az anyag és a fény kölcsönhatása

Részletesebben

ELEKTROMÁGNESES REZGÉSEK. a 11. B-nek

ELEKTROMÁGNESES REZGÉSEK. a 11. B-nek ELEKTROMÁGNESES REZGÉSEK a 11. B-nek Elektromos Kondenzátor: töltés tárolására szolgáló eszköz (szó szerint összesűrít) Kapacitás (C): hány töltés fér el rajta 1 V-on A homogén elektromos mező energiát

Részletesebben

OPTIKA STATISZTIKUS OPTIKA IDŐBELI KOHERENCIA. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Atomfizika Tanszék, dr. Erdei Gábor

OPTIKA STATISZTIKUS OPTIKA IDŐBELI KOHERENCIA. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Atomfizika Tanszék, dr. Erdei Gábor OPTIKA STATISZTIKUS OPTIKA IDŐBELI KOHERENCIA Budpesti Műszki és Gzdságtudományi Egyetem Atomfizik Tnszék, dr. Erdei Gáor Ágzti felkészítés hzi ELI projekttel összefüggő képzési és K+F feldtokr Young-féle

Részletesebben

Bevezetés Első eredmények Huygens és Newton A fény hullámelmélete Folytatás. Az optika története. SZE, Fizika és Kémia Tsz. v 1.0

Bevezetés Első eredmények Huygens és Newton A fény hullámelmélete Folytatás. Az optika története. SZE, Fizika és Kémia Tsz. v 1.0 Fizikatörténet Az optika története Horváth András SZE, Fizika és Kémia Tsz. v 1.0 A görög tudomány eredményei Pithagorasz: a szemből kiinduló letapogató nyaláb okozza a látásérzetet Euklidesz: tükrözés

Részletesebben

Atomfizika. Fizika kurzus Dr. Seres István

Atomfizika. Fizika kurzus Dr. Seres István Atomfizika Fizika kurzus Dr. Seres István Történeti áttekintés 440 BC Democritus, Leucippus, Epicurus 1660 Pierre Gassendi 1803 1897 1904 1911 19 193 John Dalton Joseph John (J.J.) Thomson J.J. Thomson

Részletesebben

Röntgensugárzás az orvostudományban. Röntgen kép és Komputer tomográf (CT)

Röntgensugárzás az orvostudományban. Röntgen kép és Komputer tomográf (CT) Röntgensugárzás az orvostudományban Röntgen kép és Komputer tomográf (CT) Orbán József, Biofizikai Intézet, 2008 Hand mit Ringen: print of Wilhelm Röntgen's first "medical" x-ray, of his wife's hand, taken

Részletesebben

László István, Fizika A2 (Budapest, 2013) Előadás

László István, Fizika A2 (Budapest, 2013) Előadás László István, Fizika A (Budapest, 13) 1 14.A Maxwell-egenletek. Az elektromágneses hullámok Tartalmi kiemelés 1.Maxwell általánosította Ampère törvénét bevezetve az eltolási áramot. szerint ha a térben

Részletesebben

A modern fizika születése

A modern fizika születése MODERN FIZIKA A modern fizika születése Eddig: Olyan törvényekkel ismerkedtünk meg melyekhez tapasztalatokat a mindennapi életből is szerezhettünk. Klasszikus fizika: mechanika, hőtan, elektromosságtan,

Részletesebben

A hőmérsékleti sugárzás

A hőmérsékleti sugárzás A hőmérsékleti sugárzás Alapfogalmak 1. A hőmérsékleti sugárzás Értelmezés (hőmérsékleti sugárzás): A testek hőmérsékletével kapcsolatos, a teljes elektromágneses spektrumra kiterjedő sugárzást hőmérsékleti

Részletesebben

Rezgés, Hullámok. Rezgés, oszcilláció. Harmonikus rezgő mozgás jellemzői

Rezgés, Hullámok. Rezgés, oszcilláció. Harmonikus rezgő mozgás jellemzői Rezgés, oszcilláció Rezgés, Hullámok Fogorvos képzés 2016/17 Szatmári Dávid (david.szatmari@aok.pte.hu) 2016.09.26. Bármilyen azonos időközönként ismétlődő mozgást, periodikus mozgásnak nevezünk. A rezgési

Részletesebben

ELTE II. Fizikus 2005/2006 I. félév KISÉRLETI FIZIKA Optika 8. (X. 5)

ELTE II. Fizikus 2005/2006 I. félév KISÉRLETI FIZIKA Optika 8. (X. 5) N j=1 d ELTE II. Fizikus 005/006 I. félév KISÉRLETI FIZIKA Optika 8. (X. 5) Interferencia II. Többsugaras interferencia Diffrakciós rács, elhajlás rácson Hullámfront osztás d sinα α A e = A j e i(π/λo)

Részletesebben

Newton kísérletei a fehér fénnyel. Sir Isaac Newton ( )

Newton kísérletei a fehér fénnyel. Sir Isaac Newton ( ) Newton kísérletei a fehér fénnyel Sir Isaac Newton (1642 1727) Az infravörös sugárzás felfedezése 1781: Herschel felfedezi az Uránuszt 1800: Felfedezi az infravörös sugárzást Sir William Herschel (1738

Részletesebben

KVANTUMMECHANIKA. a11.b-nek

KVANTUMMECHANIKA. a11.b-nek KVANTUMMECHANIKA a11.b-nek HŐMÉRSÉKLETI SUGÁRZÁS 1 Hősugárzás: elektromágneses hullám A sugárzás által szállított energia: intenzitás I, T és λkapcsolata? Példa: Nap (6000 K): sárga (látható) Föld (300

Részletesebben

A kvantummechanika kísérleti előzményei A részecske hullám kettősségről

A kvantummechanika kísérleti előzményei A részecske hullám kettősségről A kvantummechanika kísérleti előzményei A részecske hullám kettősségről Utolsó módosítás: 2016. május 4. 1 Előzmények Franck-Hertz-kísérlet (1) A Franck-Hertz-kísérlet vázlatos elrendezése: http://hyperphysics.phy-astr.gsu.edu/hbase/frhz.html

Részletesebben

Van-e a vákuumnak energiája? A Casimir effektus és azon túl

Van-e a vákuumnak energiája? A Casimir effektus és azon túl Van-e a vákuumnak energiája? és azon túl MTA-ELTE Elméleti Fizikai Kutatócsoport Bolyai Kollégium, 2007. október 3. Van-e a vákuumnak energiája? és azon túl Vázlat 1 2 3 4 5 Van-e a vákuumnak energiája?

Részletesebben

A geometriai optika. Fizika május 25. Rezgések és hullámok. Fizika 11. (Rezgések és hullámok) A geometriai optika május 25.

A geometriai optika. Fizika május 25. Rezgések és hullámok. Fizika 11. (Rezgések és hullámok) A geometriai optika május 25. A geometriai optika Fizika 11. Rezgések és hullámok 2019. május 25. Fizika 11. (Rezgések és hullámok) A geometriai optika 2019. május 25. 1 / 22 Tartalomjegyzék 1 A fénysebesség meghatározása Olaf Römer

Részletesebben

Optika és Relativitáselmélet II. BsC fizikus hallgatóknak

Optika és Relativitáselmélet II. BsC fizikus hallgatóknak Optika és Relativitáselmélet II. BsC fizikus hallgatóknak 3. Fényelhajlás (Diffrakció) Cserti József, jegyzet, ELTE, 2007. Akadályok között elhaladó hullámok továbbterjedése nem azonos a geometriai árnyékkal.

Részletesebben

SZE, Fizika és Kémia Tsz. v 1.0

SZE, Fizika és Kémia Tsz. v 1.0 Fizikatörténet A fénysebesség mérésének története Horváth András SZE, Fizika és Kémia Tsz. v 1.0 Kezdeti próbálkozások Galilei, Descartes: Egyszerű kísérletek lámpákkal adott fényjelzésekkel. Eredmény:

Részletesebben

Atomfizika. A hidrogén lámpa színképei. Elektronok H atom. Fényképlemez. emisszió H 2. gáz

Atomfizika. A hidrogén lámpa színképei. Elektronok H atom. Fényképlemez. emisszió H 2. gáz Atomfizika A hidrogén lámpa színképei - Elektronok H atom emisszió Fényképlemez V + H 2 gáz Az atom és kvantumfizika fejlődésének fontos szakasza volt a hidrogén lámpa színképeinek leírása, és a vonalas

Részletesebben

Az anyag atomos szerkezete

Az anyag atomos szerkezete Az anyag atomos szerkezete Az ókori atomizmus Empedoklész (i.e. 483-427) 4 őselem mechanikus egyesülése a viszály és a szeretet révén Anaxagorasz (i.e. 500-428) a dolgok magvai minőségileg végtelenek Leukipposz

Részletesebben

2. Sugárzások. Sugárzás mindenütt. Sugárzás. sugárzások. Kellermayer Miklós. Minden sugárzásban energia terjed.

2. Sugárzások. Sugárzás mindenütt. Sugárzás. sugárzások. Kellermayer Miklós. Minden sugárzásban energia terjed. Sugárzás mindenütt H-atom emissziós spektruma 2. Sugárzások Kellermayer Miklós Orion Nebula Forrás Sugárzás Besugárzott test sugárzások Sugárzás - alapfogalmak Hullámmozgás. A fény mint hullám Elektromágneses

Részletesebben

egyetemi tanár, SZTE Optikai Tanszék

egyetemi tanár, SZTE Optikai Tanszék Hullámtan, hullámoptika Szabó Gábor egyetemi tanár, SZTE Optikai Tanszék Hullámok Transzverzális hullám Longitudinális hullám Síkhullám m matematikai alakja Tekintsünk nk egy, az x tengely mentén n haladó

Részletesebben

Orvosi Biofizika I. 12. vizsgatétel. IsmétlésI. -Fény

Orvosi Biofizika I. 12. vizsgatétel. IsmétlésI. -Fény Orvosi iofizika I. Fénysugárzásanyaggalvalókölcsönhatásai. Fényszóródás, fényabszorpció. Az abszorpciós spektrometria alapelvei. (Segítséga 12. tételmegértéséhezésmegtanulásához, továbbá a Fényabszorpció

Részletesebben

A fény korpuszkuláris jellegét tükröző fizikai jelenségek

A fény korpuszkuláris jellegét tükröző fizikai jelenségek A fény korpuszkuláris jellegét tükröző fizikai jelenségek A fény elektromágneses sugárzás, amely hullámjelleggel és korpuszkuláris sajátosságokkal is rendelkezik. A fény hullámjellege elsősorban az olyan

Részletesebben

A világtörvény keresése

A világtörvény keresése A világtörvény keresése Kopernikusz, Kepler, Galilei után is sokan kételkedtek a heliocent. elméletben Ennek okai: vallási politikai Új elméletek: mozgásformák (egyenletes, gyorsuló, egyenes, görbe vonalú,...)

Részletesebben

Műszeres analitika II. (TKBE0532)

Műszeres analitika II. (TKBE0532) Műszeres analitika II. (TKBE0532) 4. előadás Spektroszkópia alapjai Dr. Andrási Melinda Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék A fény elektromágneses

Részletesebben

Optomechatronika. 2014/15. tanév tavaszi félév. Antal Ákos

Optomechatronika. 2014/15. tanév tavaszi félév. Antal Ákos Optomechatronika 2014/15. tanév tavaszi félév Antal Ákos Területek Optika (mint tudományterület): Geometriai optika Hullámoptika Kvantumoptika Statisztikus optika A fény tulajdonságai: Hullám Részecske

Részletesebben

Akusztikai tervezés a geometriai akusztika módszereivel

Akusztikai tervezés a geometriai akusztika módszereivel Akusztikai tervezés a geometriai akusztika módszereivel Fürjes Andor Tamás BME Híradástechnikai Tanszék Kép- és Hangtechnikai Laborcsoport, Rezgésakusztika Laboratórium 1 Tartalom A geometriai akusztika

Részletesebben

Röntgenanalitika. Röntgenradiológia, Komputertomográfia (CT) Röntgenfluoreszcencia (XRF) Röntgenkrisztallográfia Röntgendiffrakció (XRD)

Röntgenanalitika. Röntgenradiológia, Komputertomográfia (CT) Röntgenfluoreszcencia (XRF) Röntgenkrisztallográfia Röntgendiffrakció (XRD) Röntgenanalitika Röntgenradiológia, Komputertomográfia (CT) Röntgenfluoreszcencia (XRF) Röntgenkrisztallográfia Röntgendiffrakció (XRD) A röntgensugárzás Felfedezése (1895, W. K. Röntgen, katódsugárcső,

Részletesebben

TÁVKÖZLÉSI ISMERETEK FÉNYVEZETŐS GYAKORLAT. Szakirodalomból szerkesztette: Varga József

TÁVKÖZLÉSI ISMERETEK FÉNYVEZETŐS GYAKORLAT. Szakirodalomból szerkesztette: Varga József TÁVKÖZLÉSI ISMERETEK FÉNYVEZETŐS GYAKORLAT Szakirodalomból szerkesztette: Varga József 1 2. A FÉNY A külvilágról elsősorban úgy veszünk tudomást, hogy látjuk a környező tárgyakat, azok mozgását, a természet

Részletesebben

Egy kvantumradír-kísérlet

Egy kvantumradír-kísérlet Egy kvantumradír-kísérlet "Részecske vagyok, vagy hullám, Élek-e vagy ez a hullám? Megmondanám, hogyha tudnám, De mindent én sem tudhatok." Részlet a Fizikus Indulóból Tartalmi kivonat Bevezetés Feynman

Részletesebben

Elektromágneses hullámok - Hullámoptika

Elektromágneses hullámok - Hullámoptika Bevezetés a modern fizika fejezeteibe 2. (c) Elektromágneses hullámok - Hullámoptika Utolsó módosítás: 2015. január 17. 1 Az elektromágneses hullámok visszaverődési és törési törvényei (1) Kérdés: Mi történik

Részletesebben

OPTIKA STATISZTIKUS OPTIKA IDŐBELI KOHERENCIA. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Atomfizika Tanszék, dr. Erdei Gábor

OPTIKA STATISZTIKUS OPTIKA IDŐBELI KOHERENCIA. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Atomfizika Tanszék, dr. Erdei Gábor OPTIK STTISZTIKUS OPTIK IDŐELI KOHERENCI udpesi Műszki és Gzdságudományi Egyeem omfizik Tnszék, dr. Erdei Gáor Ágzi felkészíés hzi ELI projekel összefüggő képzési és K+F feldokr TÁMOP-4...C-//KONV-0-0005

Részletesebben

Elektromágneses hullámegyenlet

Elektromágneses hullámegyenlet Elektromágneses hullámegyenlet Valódi töltésektől és vezetési áramoktól mentes szigetelőkre felírva az első két egyenletet: Az anyagegyenletek továbbá: Ezekből levezethetők a homogén hullámegyenletek a

Részletesebben

Név... intenzitás abszorbancia moláris extinkciós. A Wien-féle eltolódási törvény szerint az abszolút fekete test maximális emisszióképességéhez

Név... intenzitás abszorbancia moláris extinkciós. A Wien-féle eltolódási törvény szerint az abszolút fekete test maximális emisszióképességéhez A Név... Válassza ki a helyes mértékegységeket! állandó intenzitás abszorbancia moláris extinkciós A) J s -1 - l mol -1 cm B) W g/cm 3 - C) J s -1 m -2 - l mol -1 cm -1 D) J m -2 cm - A Wien-féle eltolódási

Részletesebben

Hullámmozgás. Mechanikai hullámok A hang és jellemzői A fény hullámtermészete

Hullámmozgás. Mechanikai hullámok A hang és jellemzői A fény hullámtermészete Hullámmozgás Mechanikai hullámok A hang és jellemzői A fény hullámtermészete A hullámmozgás fogalma A rezgési energia térbeli továbbterjedését hullámmozgásnak nevezzük. Hullámmozgáskor a közeg, vagy mező

Részletesebben

Bevezetés a modern fizika fejezeteibe. 1. (b) Rugalmas hullámok. Utolsó módosítás: szeptember 28. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék

Bevezetés a modern fizika fejezeteibe. 1. (b) Rugalmas hullámok. Utolsó módosítás: szeptember 28. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék Bevezetés a modern fizika fejezeteibe 1. (b) Rugalmas hullámok Utolsó módosítás: 2012. szeptember 28. 1 Síkhullámok végtelen kiterjedésű, szilárd izotróp közegekben (1) longitudinális hullám transzverzális

Részletesebben

Elektromágneses hullámok

Elektromágneses hullámok Bevezetés a modern fizika fejezeteibe 2. (a) Elektromágneses hullámok Utolsó módosítás: 2015. október 3. 1 A Maxwell-egyenletek (1) (2) (3) (4) E: elektromos térerősség D: elektromos eltolás H: mágneses

Részletesebben

Elektromágneses sugárzás

Elektromágneses sugárzás 0-0 Elektromágneses sugárzás Maxwell-egyenletek források (töltések és áramok) hiányában rot H = 1 D c t rot E = 1 B c t div D = 0 div B = 0 valamint D=D( E) és B=B( H) anyagi összefüggések. Létezik nem-triviális

Részletesebben

Optomechatronika I Antal Ákos

Optomechatronika I Antal Ákos Optomechatronika I. Optomechatronikai lencserendszerek típusai, tervezése, szimulációja Optomechatronikai elemek típusai, foglalásuk, gyártástechnológiák Interferometriás műszerek 2018. Antal Ákos A tantárgy

Részletesebben

Speciális relativitás

Speciális relativitás Fizika 1 előadás 2016. április 6. Speciális relativitás Relativisztikus kinematika Utolsó módosítás: 2016. április 4.. 1 Egy érdekesség: Fizeau-kísérlet A v sebességgel áramló n törésmutatójú folyadékban

Részletesebben

XVIII. A FÉNY INTERFERENCIÁJA

XVIII. A FÉNY INTERFERENCIÁJA XVIII. A FÉNY INTERFERENCIÁJA Bevezetés A fény terjedését egyenes vonal mentén képzelve fény- sugarakról szoktunk beszélni. A fénysugár egy hasznos és szemléletes fogalom. A fény terjedését sugárként elképzelve,

Részletesebben

ORVOSI BIOFIZIKA. Damjanovich Sándor Mátyus László QT Szerkesztette

ORVOSI BIOFIZIKA. Damjanovich Sándor Mátyus László QT Szerkesztette ORVOSI BIOFIZIKA Szerkesztette Damjanovich Sándor Mátyus László QT34 078 Medicina Könyvkiadó Rt. Budapest, 2000 Készült az Oktatási Minisztérium támogatásával írta Damjanovich Sándor Gáspár Rezső Krasznai

Részletesebben

Röntgen sugárzás. Wilhelm Röntgen. Röntgen feleségének keze

Röntgen sugárzás. Wilhelm Röntgen. Röntgen feleségének keze Röntgendiffrakció Kardos Roland 2010.03.08. Előadás vázlata Röntgen sugárzás Interferencia Huygens teória Diffrakció Diffrakciós eljárások Alkalmazás Röntgen sugárzás 1895 röntgen sugárzás felfedezés (1901

Részletesebben

Osztályozó vizsga anyagok. Fizika

Osztályozó vizsga anyagok. Fizika Osztályozó vizsga anyagok Fizika 9. osztály Kinematika Mozgás és kölcsönhatás Az egyenes vonalú egyenletes mozgás leírása A sebesség fogalma, egységei A sebesség iránya Vektormennyiség fogalma Az egyenes

Részletesebben

Orvosi Biofizika A fény biofizikája

Orvosi Biofizika A fény biofizikája Orvosi Biofizika A fény biofizikája Kellermayer Miklós A hullámok forrása: rezgőmozgás A fény biofizikája A fény mint hullám. Hullámjelenségek. Elektromágneses sugárzás, spektrum. Feketetest-sugárzás,

Részletesebben

KISÉRLETI FIZIKA III. Optika-Termodinamika Bevezetés 1. (IX. 13)

KISÉRLETI FIZIKA III. Optika-Termodinamika Bevezetés 1. (IX. 13) ELTE II.Fizikus 2005/2006 I.félév KISÉRLETI FIZIKA III. Optika-Termodinamika Bevezetés 1. (IX. 13) I. Cél a)induktív (nem deduktív) elıadás Kisérletek alapján az elmélet összefüggések -Kiséletek bemutatása,

Részletesebben

A látás és látásjavítás fizikai alapjai. Optikai eszközök az orvoslásban.

A látás és látásjavítás fizikai alapjai. Optikai eszközök az orvoslásban. A látás és látásjavítás fizikai alapjai. Optikai eszközök az orvoslásban. Orvosi fizika és statisztika Varjú Katalin 202. október 5. Vizsgára készüléshez ajánlott: Damjanovich Fidy Szöllősi: Orvosi biofizika

Részletesebben

Fizika II minimumkérdések. A zárójelben lévő értékeket nem kötelező memorizálni, azok csak tájékoztató jellegűek.

Fizika II minimumkérdések. A zárójelben lévő értékeket nem kötelező memorizálni, azok csak tájékoztató jellegűek. izika II minimumkérdések zárójelben lévő értékeket nem kötelező memorizálni, azok csak tájékoztató jellegűek. 1. Coulomb erőtörvény: = kq r 2 e r (k = 9 10 9 m2 C 2 ) 2. Coulomb állandó és vákuum permittivitás

Részletesebben

a Bohr-féle atommodell (1913) Niels Hendrik David Bohr ( )

a Bohr-féle atommodell (1913) Niels Hendrik David Bohr ( ) a Bohr-féle atommodell (1913) Niels Hendrik David Bohr (1885-1962) atomok gerjesztése és ionizációja elektronnal való bombázással (1913-1914) James Franck (1882-1964) Gustav Ludwig Hertz (1887-1975) Nobel-díj

Részletesebben

Kvantumos információ megosztásának és feldolgozásának fizikai alapjai

Kvantumos információ megosztásának és feldolgozásának fizikai alapjai Kvantumos információ megosztásának és feldolgozásának fizikai alapjai Kis Zsolt Kvantumoptikai és Kvantuminformatikai Osztály MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont H-1121 Budapest, Konkoly-Thege Miklós út 29-33

Részletesebben

Az optika a kvantummechanika előszobája

Az optika a kvantummechanika előszobája Cserti József ELTE, TTK Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék Az optika a kvantummechanika előszobája Atomcsill, 2012. november 8., ELTE, Budapest Optika a középiskolában Geometriai optika alapja: --- Vákuumban

Részletesebben

Fényelnyelés (Abszorbció) I o = I R + I T + I S + I A (R- reflexió; T- transzmisszió; S - szórás; A - abszorbció)

Fényelnyelés (Abszorbció) I o = I R + I T + I S + I A (R- reflexió; T- transzmisszió; S - szórás; A - abszorbció) ELTE II. Fizikus 2005/2006 I. félév z I o I t I r I a d KISÉRLETI FIZIKA Optika 11. (X. 18) I s Fényelnyelés (Abszorbció) I o = I R + I T + I S + I A (R- reflexió; T- transzmisszió; S - szórás; A - abszorbció)

Részletesebben

Speciális relativitás

Speciális relativitás Bevezetés a modern fizika fejezeteibe 3. (a) Speciális relativitás Relativisztikus kinematika Utolsó módosítás: 2015. január 11.. 1 Egy egyszerű probléma (1) A K nyugvó vonatkoztatási rendszerben tekintsünk

Részletesebben

Ψ - 1/v 2 2 Ψ/ t 2 = 0

Ψ - 1/v 2 2 Ψ/ t 2 = 0 ELTE II. Fizikus 005/006 I. félév KISÉRLETI FIZIKA Optika 7. (X. 4) Interferencia I. Ψ (r,t) = Φ (r,t)e iωt = A(r) e ikl(r) e iωt hullámfüggvény (E, B, E, B,...) Ψ - /v Ψ/ t = 0 ω /v = k ; ω /c = k o ;

Részletesebben

Feketetest sugárzás. E = Q + W + W sug. E = Q + W + I * dt. ELTE II. Fizikus, 2005/2006 I. félév KISÉRLETI FIZIKA Hıtan (XI.

Feketetest sugárzás. E = Q + W + W sug. E = Q + W + I * dt. ELTE II. Fizikus, 2005/2006 I. félév KISÉRLETI FIZIKA Hıtan (XI. ELTE II. Fizikus, 2005/2006 I. félév KISÉRLETI FIZIKA Hıtan 0-. (XI. 29-30) Feketetest sugárzás A sugárzás egy újfajta energia transzport (W sug. ), ahol I * = S da, ρ t w j w, t w A kontinuitási egyenletbıl:

Részletesebben

Dr. Berta Miklós. Széchenyi István Egyetem. Dr. Berta Miklós: Gravitációs hullámok / 12

Dr. Berta Miklós. Széchenyi István Egyetem. Dr. Berta Miklós: Gravitációs hullámok / 12 Gravitációs hullámok Dr. Berta Miklós Széchenyi István Egyetem Fizika és Kémia Tanszék Dr. Berta Miklós: Gravitációs hullámok 2016. 4. 16 1 / 12 Mik is azok a gravitációs hullámok? Dr. Berta Miklós: Gravitációs

Részletesebben

Látás. Látás. A környezet érzékelése a látható fény segítségével. A szem a fényérzékelés speciális, páros szerve (érzékszerv).

Látás. Látás. A környezet érzékelése a látható fény segítségével. A szem a fényérzékelés speciális, páros szerve (érzékszerv). Látás A szem felépítése és működése. Optikai leképezés a szemben, akkomodáció. Képalkotási hibák. A fotoreceptorok tulajdonságai és működése. A szem felbontóképessége. A színlátás folyamata. 2014/11/18

Részletesebben

Az elektron hullámtermészete. Készítette Kiss László

Az elektron hullámtermészete. Készítette Kiss László Az elektron hullámtermészete Készítette Kiss László Az elektron részecske jellemzői Az elektront Joseph John Thomson fedezte fel 1897-ben. 1906-ban Nobel díj! Az elektronoknak, az elektromos és mágneses

Részletesebben

Foton-visszhang alapú optikai kvantum-memóriák: koherens kontroll optikailag sűrű közegben

Foton-visszhang alapú optikai kvantum-memóriák: koherens kontroll optikailag sűrű közegben Foton-visszhang alapú optikai kvantum-memóriák: koherens kontroll optikailag sűrű közegben Demeter Gábor MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont, RMI Demeter Gábor (MTA Wigner RCP... / 4 Bevezetés / Motiváció

Részletesebben

Értékelési útmutató az emelt szint írásbeli feladatsorhoz

Értékelési útmutató az emelt szint írásbeli feladatsorhoz Értékelési útmutató az emelt szint írásbeli feladatsorhoz 1. C 1 pont 2. B 1 pont 3. D 1 pont 4. B 1 pont 5. C 1 pont 6. A 1 pont 7. B 1 pont 8. D 1 pont 9. A 1 pont 10. B 1 pont 11. B 1 pont 12. B 1 pont

Részletesebben

Tantárgycím: Kísérleti Fizika II. (Elektrodinamika és Optika)

Tantárgycím: Kísérleti Fizika II. (Elektrodinamika és Optika) Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar TANTÁRGYI ADATLAP és tantárgyi követelmények 2006/07 Földtudományi Szak Kötelező tantárgy Tantárgycím: Kísérleti Fizika II. (Elektrodinamika és Optika)

Részletesebben

Az éter (Aetherorether) A Michelson-Morley-kísérlet

Az éter (Aetherorether) A Michelson-Morley-kísérlet Az éter (Aetherorether) A Michelson-Morley-kísérlet Futó Bálint Modern Fizikai Kísérletek Szeminárium Fizika a XIX. században Mechanika Optika Elektrodin. Abszolút tér és idő Young és mások Az éter a medium

Részletesebben

Optika és Relativitáselmélet

Optika és Relativitáselmélet Optika és Relativitáselmélet II. BsC fizikus hallgatóknak 9. Szivárvány, korona és a glória Cserti József, jegyzet, ELTE, 2007. Fı- és mellékszivárvány Fı- és mellékszivárvány Horváth Ákos felvételei Fı-

Részletesebben

Kifejtendő kérdések június 13. Gyakorló feladatok

Kifejtendő kérdések június 13. Gyakorló feladatok Kifejtendő kérdések 2016. június 13. Gyakorló feladatok 1. Adott egy egyenletes térfogati töltéssel rendelkező, R sugarú gömb, melynek felületén a potenciál U 0. Az elektromos potenciál definíciója (1p)

Részletesebben

Cserti József ELTE TTK. Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék

Cserti József ELTE TTK. Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék Cserti József ELTE TTK Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék Fermat-elv, avagy a fénysugarak terjedésének univerzális törvénye a geometriai optikában Atomoktól a csillagokig előadássorozat középiskolásoknak

Részletesebben

A relativitáselmélet története

A relativitáselmélet története A relativitáselmélet története a parallaxis keresése közben felfedezik az aberrációt (1725-1728) James Bradley (1693-1762) ennek alapján becsülhető a fény sebessége a csillagfény ugyanúgy törik meg a prizmán,

Részletesebben

1. Az üregsugárzás törvényei

1. Az üregsugárzás törvényei 1. Az üregsugárzás törvényei 1.1. A Wien féle eltolódási törvény és a Stefan-Boltzmann törvény Egy zárt, belül üres fémdoboz kis nyílása az úgynevezett abszolút fekete test. A nyílás elektromágneses sugárzást

Részletesebben

-2σ. 1. A végtelen kiterjedésű +σ és 2σ felületi töltéssűrűségű síklapok terében az ábrának megfelelően egy dipól helyezkedik el.

-2σ. 1. A végtelen kiterjedésű +σ és 2σ felületi töltéssűrűségű síklapok terében az ábrának megfelelően egy dipól helyezkedik el. 1. 2. 3. Mondat E1 E2 Össz Energetikai mérnöki alapszak Mérnöki fizika 2. ZH NÉV:.. 2018. május 15. Neptun kód:... g=10 m/s 2 ; ε 0 = 8.85 10 12 F/m; μ 0 = 4π 10 7 Vs/Am; c = 3 10 8 m/s Előadó: Márkus

Részletesebben

Visszaverődés. Optikai alapfogalmak. Az elektromágneses spektrum. Az anyag és a fény kölcsönhatása. n = c vákuum /c közeg

Visszaverődés. Optikai alapfogalmak. Az elektromágneses spektrum. Az anyag és a fény kölcsönhatása. n = c vákuum /c közeg Optikai alapfogalmak Fény: transzverzális elektromágneses hullám n = c vákuum /c közeg Az elektromágneses spektrum Az anyag és a fény kölcsönhatása Visszaverődés Visszaverődés, reflexió Törés, kettőstörés,

Részletesebben

XX. századi forradalom a fizikában

XX. századi forradalom a fizikában XX. századi forradalom a fizikában magfizika részecskefizika 1925 1913 1900 1896 radioaktivitás lumineszcencia kvantummechanika Bohr-modell! színk nkép hőmérsékleti sugárz rzás!?? 1873 elektrodinamika

Részletesebben

A Föld mint fizikai laboratórium

A Föld mint fizikai laboratórium A Föld mint fizikai laboratórium Az atomoktól a csillagokig Dávid Gyula 2006. 01. 12. A Föld - régóta ismert fizikai objektum triviális jól ismert nem ismert fizikai tulajdonságok alkalmazások más rendszerek,

Részletesebben

MateFIZIKA: Szélsőértékelvek a fizikában

MateFIZIKA: Szélsőértékelvek a fizikában MateFIZIKA: Szélsőértékelvek a fizikában Tasnádi Tamás 1 2015. április 10.,17. 1 BME, Mat. Int., Analízis Tsz. Tartalom Energiaminimum-elv a mechanikában (ápr. 10.) Okos szappanhártyák (ápr. 10.) Legrövidebb

Részletesebben

egyetemi állások a relativitáselmélet általánosítása (1915) napfogyatkozás (1919) az Einstein-mítosz (1920-tól) emigráció 1935: Einstein-Podolsky-

egyetemi állások a relativitáselmélet általánosítása (1915) napfogyatkozás (1919) az Einstein-mítosz (1920-tól) emigráció 1935: Einstein-Podolsky- egyetemi állások a relativitáselmélet általánosítása (1915) napfogyatkozás (1919) az Einstein-mítosz (1920-tól) emigráció 1935: Einstein-Podolsky- Rosen cikk törekvés az egységes térelmélet létrehozására

Részletesebben

Fotó elmélet 2015. szeptember 28. 15:03 Fény tulajdonságai a látható fény. 3 fő tulajdonsága 3 fizikai mennyiség Intenzitás Frekvencia polarizáció A látható fények amiket mi is látunk Ibolya 380-425 Kék

Részletesebben

a fizikai (hullám) optika

a fizikai (hullám) optika A fény f hullám m természete a fizikai (hullám) optika Geometriai optika Optika Fizikai optika Fény-anyag kölcsönhatás Összeállította: CSISZÁR IMRE SZTE, Ságvári E. Gyakorló Gimnázium SZEGED, 006. szeptember

Részletesebben

9. évfolyam. Osztályozóvizsga tananyaga FIZIKA

9. évfolyam. Osztályozóvizsga tananyaga FIZIKA 9. évfolyam Osztályozóvizsga tananyaga A testek mozgása 1. Egyenes vonalú egyenletes mozgás 2. Változó mozgás: gyorsulás fogalma, szabadon eső test mozgása 3. Bolygók mozgása: Kepler törvények A Newtoni

Részletesebben

Hőmérsékleti sugárzás és színképelemzés

Hőmérsékleti sugárzás és színképelemzés Hőmérsékleti sugárzás és színképelemzés az anomáliák szerepe a tudományban Wollaston, Ritter et al. fekete vonalak a színképben (1802) Joseph Fraunhofer (1787-1826) a sötét vonalak hullámhossza (1814-1815)

Részletesebben

Atomfizika előadás 2. Elektromosság elemi egysége szeptember 17.

Atomfizika előadás 2. Elektromosság elemi egysége szeptember 17. Atomfizika előadás. Elektromosság elemi egysége 014. szeptember 17. Az elektrolízis Faraday-törvényei mkit Nm/A(k/A)It k/a 1--szer egy adott érték (egység létezése) minden egy vegyértékű elem 1 moljának

Részletesebben

Optika Gröller BMF Kandó MTI

Optika Gröller BMF Kandó MTI Optikai alapfogalmak Fény: transzverzális elektromágneses hullám n = c vákuum /c közeg Az elektromágneses spektrum Az anyag és a fény kölcsönhatása Visszaverődés, reflexió Törés, kettőstörés, polarizáció

Részletesebben

Hőmérsékleti sugárzás és színképelemzés

Hőmérsékleti sugárzás és színképelemzés Hőmérsékleti sugárzás és színképelemzés az anomáliák szerepe a tudományban fekete vonalak a színképben (1802) Wollaston, Ritter et al. a sötét vonalak hullámhossza (1814-1815) Joseph Fraunhofer (1787-1826)

Részletesebben

Rezgések és hullámok

Rezgések és hullámok Rezgések és hullámok A rezgőmozgás és jellemzői Tapasztalatok: Felfüggesztett rugóra nehezéket akasztunk és kitérítjük egyensúlyi helyzetéből. Satuba fogott vaslemezt megpendítjük. Ingaóra ingáján lévő

Részletesebben

A lézer alapjairól (az iskolában)

A lézer alapjairól (az iskolában) A lézer alapjairól (az iskolában) Dr. Sükösd Csaba c. egyetemi tanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Tartalom Elektromágneses hullám (fény) kibocsátása Hogyan bocsát ki fényt egy atom? o

Részletesebben

Bevezetés a modern fizika fejezeteibe. 4. (a) Kvantummechanika. Utolsó módosítás: november 15. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék

Bevezetés a modern fizika fejezeteibe. 4. (a) Kvantummechanika. Utolsó módosítás: november 15. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék Bevezetés a modern fizika fejezeteibe 4. (a) Kvantummechanika Utolsó módosítás: 2015. november 15. 1 Előzmények Az atomok színképe (1) A fehér fény komponensekre bontható: http://en.wikipedia.org/wiki/spectrum

Részletesebben