Továbbtanulás a felsőoktatásban

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Továbbtanulás a felsőoktatásban"

Imre Kocsis
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 Továbbtanulás a felsőoktatásban Szemerszki Marianna Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) OFI konferencia, december 7. Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP /

(OFI) OFI konferencia, 2011. december 7.

2 Intézményrendszer és létszámok

3 Az érettségizettek számának alakulása nem nappali tagozat gimnázium nem nappali tagozat szakközépiskola nappali tagozat gimnázium nappali tagozat szakközépiskola Forrás: Oktatás-statisztikai évkönyv 2009/2010

2006 2007 2008 2009 nem nappali tagozat gimnázium nem nappali tagozat szakközépiskola

4 A felsőoktatás expanziója képzési szintek 2010/ / / / / / / / /03 felsőfokú szakképzés főiskolai képzés egyetemi képzés BSc/BA MSc/MA osztatlan képzés szakirányú továbbképzés PhD/DLA 2001/ / Forrás: Felsőoktatási Statisztikai Kiadvány

képzés BSc/BA MSc/MA osztatlan képzés szakirányú továbbképzés PhD/DLA 2001/02

5 A felsőoktatás különböző szintjeire jelentkezők és felvettek Forrás: felvi.hu BA/BSc jelentkező FSZ jelentkező osztatlan k. jelentkező MA/MSc jelentkező BA/BSc felvett FSZ felvett osztatlan k. felvett MA/MSc felvett

6 A felsőoktatás különböző tagozataira jelentkezők és felvettek nappali jelentkező levelező jelentkező esti jelentkező távoktatás jeletkező nappali felvett levelező felvett esti felvett távoktatás felvett Forrás: felvi.hu

69357 20000 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 nappali jelentkező levelező jelentkező

7 A felsőfokú szakképzés 1998 óta, hossza jellemzően 4 félév Kettős intézményrendszer Azonos: képzések tartalma, hossza, vizsgakövetelmények, kimeneti követelmények Különböző: diákok jogviszonya, bekerülés módja és követelményei, intézmények közötti együttműködési formák, statisztikai nyilvántartás Az FSZ képzésben résztvevők az érettségi utáni középiskolai képzésben tanulók 22%-át teszik ki,míg a felsőoktatásban a hallgatók 6-7%-át Nemzetközileg a felsőoktatás ISCED 5B szintjén tanulók aránya változó, Magyarország a legalacsonyabb arányú országok között van Felsőfokú továbbtanulás esetén kreditbeszámítás (30-60 kredit)

képzésben résztvevők az érettségi utáni középiskolai képzésben tanulók 22%-át teszik ki,míg a felsőoktatásban a hallgatók 6-7%-át Nemzetközileg a

8 A felsőfokú szakképzés létszámai felsőoktatás részidős felsőoktatás nappali középiskola részidős középiskola nappali / / / / / / / / / / / /10 Forrás: Felsőoktatási és Közoktatási Statisztikai Kiadvány

nappali 10 000 5 000 0 1998/99 1999/00 2000/01 2001/02 2002/03 2003/04 2004/05

9 A felsőoktatásban részt vevő hallgatók összetétele tanulmányi területek szerint BS C/BA és os ztatlan képzés 9,5% 23,5% 3,1% 5,9% FS Z-képzés 2,8% 38,8% 12,8% 22,5% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Tanárképzés és oktatástudomány T ársadalomtudomány-kommunikáció Jog Mérnöki tudományok, építészet Egészségügy Vendéglátás, turizmus és szabadidős szolgáltatások Humántudományok és művészetek Közgazdaság, üzleti élet és irányítás T ermészettudomány, matematika, informatika Mezőgazdaság, állategészségügy Szociális ellátás Egyéb szolgáltatások

ársadalomtudomány-kommunikáció Jog Mérnöki tudományok, építészet Egészségügy Vendéglátás, turizmus és szabadidős szolgáltatások

10 A legnépszerűbb szakok FSZ képzésben KÖZOKTATÁS: Jogi asszisztens Banki szakügyintéző Idegenforgalmi szakmenedzser Pénzügyi szakügyintéző Kereskedelmi szakmenedzser Vendéglátó (és idegenforgalmi) szakmenedzser Intézményi kommunikátor Logisztikai műszaki menedzser asszisztens Reklámszervező szakmenedzser Számviteli szakügyintéző FELSŐOKTATÁS: Idegenforgalmi szakmenedzser Csecsemő- és (kis)gyermeknevelő gondozó Vendéglátó (és idegenforgalmi) szakmenedzser Ifjúságsegítő Intézményi kommunikátor Banki szakügyintéző Pénzügyi szakügyintéző Reklámszervező szakmenedzser Logisztikai műszaki menedzser asszisztens Kereskedelmi szakmenedzser

Számviteli szakügyintéző FELSŐOKTATÁS: Idegenforgalmi szakmenedzser Csecsemő- és (kis)gyermeknevelő gondozó Vendéglátó (és idegenforgalmi) szakmenedzser

11 A kutatásról Összehasonlító vizsgálat két nagy képzési területcsoport tanulói/hallgatói körében reprezentatív mintán: 1. gazdasági, üzleti, ügyviteli, turizmus-vendéglátás képzések 2. társadalomtudományi, szociális, kommunikáció képzések nappali tagozat, 2011 tavasz BA első éves hallgatók (N=1351) FSZ első és másodéves hallgatók: - középiskolában (N=945) - felsőoktatásban (N=647) Kutatási kérdések: - kik és milyen elképzelésekkel tanulnak az egyes képzési formákban; - milyen eltérések figyelhetők meg a két nagy csoport társadalmi hátterét tekintve; - milyen eltérő iskolai életutat jártak be, s milyen szerepük van a középiskolai előtanulmányoknak; - milyen továbbtanulási, munkaerő-piaci elképzelésekkel rendelkeznek, s ehhez milyen kompetenciákat ad a képzés

(N=647) Kutatási kérdések: - kik és milyen elképzelésekkel tanulnak az egyes képzési formákban; - milyen eltérések figyelhetők meg a két nagy csoport társadalmi hátterét tekintve; - milyen

12 Társadalmi és középiskolai háttér

13 A különböző képzésben tanulók szülői iskolázottság szerinti összetétele 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% BA együtt BA hallgatók - főiskola BA hallgatók - egyetem FSZ együtt FSZfelsőoktatás FSZközépiskola mindkét szülő diplomás egyik szülő diplomás nincs diplomás szülő nem sorolható be

főiskola 38 24 32 BA hallgatók - egyetem 62 62 18 17 63 18 9 12 7 FSZ együtt

14 A különböző képzésben tanulók szülei FSZ-tanulók/hallgatók együtt élnek elváltak valamelyik szülő meghalt egyéb válasz nincs adat BA hallgatók % 20% 40% 60% 80% 100%

15 A család anyagi helyzete Fizet-e költségtérítést állami finanszírozású költségtérítéses nincs adat A család anyagi helyzete 1-7 skálán 4, FSZ (N=1592) 2 2 BA (N=1351) FS Z (N=1592) 4,21 4 együtt költségtérítéses állami finanszírozású 4,27 BA (N=1351) 4,4 4,

skálán 4,03 20 10 0 13 FSZ (N=1592) 2 2 BA (N=1351) FS Z (N=1592) 4,21 4

16 A különböző képzésben tanulók középiskolai háttere 100% 80% 60% 40% 20% 0% BA hallgatók FSZ-felsőoktatás FSZ-középiskola 4 osztályos gimnázium 6 vagy 8 osztályos gimnázium szakközépiskola egyéb

17 A különböző képzésben tanulók középiskolai tanulmányi eredménye (9-12. osztály átlaga) FSZ költségtérítéses 3,89 FSZ állami finanszírozású FSZ-középiskola 3,95 3,93 FSZ-felsőoktatás 4,1 FSZ együtt 3,94 BA költségtérítéses 4,13 BA állami finanszírozású 4,49 BA hallgatók - egyetem 4,41 BA hallgatók - főiskola BA együtt 4,31 4,37 3 3,2 3,4 3,6 3,8 4 4,2 4,4 4,6

3,93 FSZ-felsőoktatás 4,1 FSZ együtt 3,94 BA költségtérítéses 4,13 BA állami

18 Iskolában Iskolán kívül A különböző képzésben tanulók különórái Sportkör Nyelvtanulás Művészeti foglalkozás Korrepetálás Egyéb szakkör Sportkör FS Z tanulók/hallgatók BA hallgatók Nyelvtanulás Művészeti foglalkozás T ehetséggondozó foglalkozás Korrepetálás

szakkör Sportkör FS Z tanulók/hallgatók BA hallgatók Nyelvtanulás

19 A különböző képzésben tanulók nyelvvizsgái FSZ-középiskola nincs közép- vagy felsőfokú nyelvvizsga FSZ-felsőoktatás egy nyelvvizsga van 2 vagy több nyelvvizsga van BA hallgatók % 20% 40% 60% 80% 100%

nyelvvizsga FSZ-felsőoktatás 60 30 10 egy nyelvvizsga

20 A különórák és a nyelvvizsgák összefüggései Iskolai és iskolán kívüli nyelvi különóra Csak iskolai nyelvi különóra Csak iskolán kívüli nyelvi különóra Egyik sem Iskolai és iskolán kívüli nyelvi különóra Csak iskolai nyelvi különóra Csak iskolán kívüli nyelvi különóra Egyik sem Nem rendelkezik Egy nyelvből Több nyelvből FSZ (N=1592) BA (N=1351)

Egyik sem Iskolai és iskolán Egyik sem Nem rendelkezik Egy nyelvből Több nyelvből FSZ

21 Az emelt szintű érettségit tettek aránya BA hallgatók Nem tett FSZ-felsőoktatás Egy tantárgyból T öbb tantárgyból FSZ-középiskola % 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

22 Mennyire készítette fel a középiskola továbbtanulásra munkavállalásra vállalkozásra továbbtanulásra munkavállalásra vállalkozásra 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% nem válaszolt egyáltalán nem nem túl jól elég jól nagyon jól BA hallgatók FSZ tanulók/hallgatók

23 Felsőfokú tanulmányok

24 Az érettségi évében továbbtanulásra jelentkezők FSZ-középiskola FSZ-felsőoktatás BA hallgatók 7 Felsőfokú képzésbe Felsőoktatási intézmény FSZ képzésére Középfokú intézmény OKJ vagy FSZ képzésére

25 FS Z (N=882) BA hallgatók (N=1351) Az érettségi éve az első évesek körében fels őoktatás középis kola előtt nincs adat

26 Tanulmányok az érettségi után Jelenleg jár más szakon főiskolára, egyetemre Járt korábban főiskolára, egyetemre BA hallgatók FSZ felsőoktatás FSZ középiskola OKJ szakképesítéssel rendelkezik

27 A legmagasabb iskolai végzettség FSZ felsőoktatás érettségi FSZ középiskola OKJ, technikum FSZ felsőfokú BA hallgatók % 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

28 Összegzés A felsőfokú szakképzésben tanulók mind a kulturális tőke szempontjából, mind az anyagi javak szempontjából kedvezőtlenebb helyzetben vannak, mint a BA hallgatók, ugyanakkor egyik csoport sem teljesen homogén. Mindezek a különbségek már a tanulmányok korábbi szintjein is meghatározóak. A tanulmányi életutak főbb állomásai közül a középiskola típusát, a tanulmányi eredményeket, az iskolában és a külső piacon igénybevett különórákat, az érettségi vizsgák típusát és a nyelvvizsga meglétét vizsgáltuk. Azt találtuk, hogy e pontok mindegyikén a BA képzésben tanulók előnyben voltak a felsőfokú szakképzésben tanuló társaikhoz képest, ami már előrevetíti az érettségi utáni életutak eltérő alakulását. A felsőfokú szakképzésben való továbbtanulás tekintetében eltérő stratégiák körvonalazódnak, amelyek részben a korábbi hátrányok kompenzálását szolgálják. A felsőoktatásban tanuló nappali tagozatos diákok egy része rendelkezik OKJ végzettséggel, illetve korábbi felsőoktatási tanulási tapasztalattal.

29 Köszönöm a figyelmet! szemerszki.marianna@ofi.hu

Hasonló dokumentumok

Lengyelország 23,7 28,8 34,9 62,7 56,4. Finnország m 49,4 53,9 52,8 51,9. Hollandia m 51,0 36,5 49,1 50,8. Magyarország 22,5 28,5 32,3 46,6 49,2

Lengyelország 23,7 28,8 34,9 62,7 56,4. Finnország m 49,4 53,9 52,8 51,9. Hollandia m 51,0 36,5 49,1 50,8. Magyarország 22,5 28,5 32,3 46,6 49,2 MELLÉKLET 1. táblázat A különböző képzési formákban tanulók idősoros adatsora nappali és részidős bontásban Tanév Nappali Esti Levelező Összes 1937/38 11 747 - - 11 747 1946/47 24 036 1 216-25 252 1950/51