Megyei Történelemverseny. I. forduló 2014/2015

Átírás

1 Megyei Történelemverseny I. forduló 2014/2015 J A V Í T Ó K U L C S Kedves Kollegák! A feladatlap javításánál kérjük, tartsák magukat a megoldási útmutatóhoz! Kérjük, hogy csak helyesen írt történelmi személyneveket fogadjanak el! december 2-ig azokat a dolgozatokat küldjék el iskolánk címére (Kecskeméti Bolyai János Gimnázium, 6000 Kecskemét, Irinyi u. 49.), amelyek 60% (90 pont) feletti eredményt értek el. Amennyiben ilyen nem volna, küldjék el a két legjobb dolgozatot! A borítékra kérjük, írják rá: MEGYEI TÖRTÉNELEMVERSENY Köszönjük a munkájukat!

2 1. feladat Képfelismerés (Elemenként 1 pont, összesen: 5 pont) a) Laokoón-szoborcsoport b) Hammurapi törvényoszlopa c) tarsolylemez d) hun áldozati üst e) I. Szent István király kézjegye 2. feladat Világvallások (Elemenként 1 pont, összesen: 10 pont) A) iszlám B) buddhizmus C) kereszténység D) zsidó (izraelita) E) kereszténység F) iszlám G) zsidó (izraelita) H) iszlám I) buddhizmus J) zsidó (izraelita) 3. feladat Az ókor és a korai középkor kultúrtörténete (Elemenként 1 pont, összesen: 10 pont) a kapcsolódó nép neve arab számok hangjelölő írás algebra a kör 360 fokra osztása színjátszás Az út és az erény könyve Gilgames eposz a 2 + b 2 = c 2 szökőév filozófia indiaiak vagy hinduk föníciaiak arabok sumérok görögök kínaiak sumérok görögök Rómaiak esetleg Julius Caesar görögök 2

3 4. feladat Az Óperzsa birodalom története (Elemenként 1 pont, összesen 10 pont) Évszám Esemény Szereplők Kr. e. 490 Kr. e. 525 Kr. e. 331 Kr. e. 480 marathóni csata Egyiptomot elfoglalják a perzsák gaugamélai csata szalamiszi csata A győztes fél hadvezére: Miltiadész A vesztes fél vezetője: I. Dareiosz A perzsa király neve: Kambüszész A győztes uralkodó neve: Nagy Sándor (Alexandrosz) A vesztes uralkodó neve: III. Dareiosz A perzsa király neve: Xerxész 5. faladat Az ókori Athén története (Elemenként 1 pont, összesen 10 pont) A) Nevezze meg a leírás alapján az athéni demokrácia intézményeit! a) sztratégosz b) népgyűlés vagy ekklészia c) esküdtbíróság vagy héliaia d) cserépszavazás vagy osztrakiszmosz e) népgyűlés vagy ekklészia B) Nevezze meg, kire vonatkoznak az alábbi állítások! a) Peiszisztratosz b) Szolón c) Themisztoklész d) Periklész e) Démoszthenész 3

4 6. feladat Az antik Róma vezetői (Elemenként 1pont, összesen 30 pont) A) ( ) azért kelt át Afrikába ( ), hogy Hannibált Itália elhagyására kényszerítse, s Afrikába vigye át s ott is fejezze be a háborút. (Livius) (4 pont) a) Kiről beszél a szerző? Corneleius Scipio (Africanus) a) Kössön egy csatát évszámmal együtt a személy nevéhez, egyúttal utaljon a csata kimenetelére! Kr. e. 202; Zama Scipio győzelme Hannibál felett B) A hadjáratban hadseregét rendszeresen gyakorlatoztatta mindenféle futásokkal és hosszú menetelésekkel. Parancsára minden legionárius maga vitte málháját és készítette el ételét. (Plutarkhosz) (7 pont) a) Ki reformálta meg a római hadsereget a Kr. e. I. század elején? Marius b) Töltse ki a táblázat második oszlopát az elsőben nyújtott támpontok alapján! A köztársaság hadserege A Kr. e. II. sz. végéig A katonák a parasztok közül kerültek ki Egy gyalogost alkalommal soroztak be Nem a katonáskodás volt a fő foglalkozásuk Saját fegyverzettel harcoltak Részt kaptak a zsákmányból Bérelhettek az állami földekből A Kr. e. I. század elejétől A katonákat a vagyontalan római polgárok (proletárok) közül toborozták A szolgálati idő 16 év volt Fő foglalkozásuk volt a katonáskodás A felszerelést az állam biztosította Szolgálati idejük alatt zsoldot fizettek a katonáknak A leszerelés után a veteránok földet kaptak 4

5 C) Visszaélt a hatalmával, és nem ok nélkül gyilkolták meg. Mert nem elég, hogy mértéktelenül sok tisztséget elfogadott, ( ), szobrot állíttatott a magának a királyok sorában. ( ) A hagyományokat semmibe véve, ( ) újdonsült polgárjogú személyeket, köztük néhány félig barbár gallust, felvett a szenatorok sorába. (Suetonius) (3 pont) a) Hány éve került sor a szövegben említett gyilkosságra? 2058 éve ( ) b) Milyen tisztség birtokában tudott tagokat felvenni a szenátusba? censorként c) Nevezze meg azt az uralmi formát, amelyben máig megőrződött a szövegben szereplő személy neve! császár(ság) D) Számos törvényjavaslatot terjesztett elő, hogy a népnek kedvezzen, a szenátust pedig gyengítse. Ilyen volt pl. telepítési törvénye, amely az állami földet a szegények kezébe juttatta ( ). A szövetségesekre vonatkozó törvénye Itália lakóit a római polgárokkal egyenlő jogokkal ruházta fel. (Varro) (3 pont) a) Mikor lépett a politikai porondra a szövegben szereplő személy? Kr. e. 123 b) Milyen tisztséget viselt? néptribunus c) Adja meg a szövegben említett állami föld latin megnevezését! ager publicus E) Mihelyt megkezdődött az ütközet, az egyik oldalon minden volt: vezérek, matrózok, katonák; a másikon semmi, csak katonák. (x) volt az első, aki futásnak eredt. (y) inkább maradt a menekülő (x), mint harcoló katonái mellett és így az imperátor, akinek kíméletlen szigorral kellett volna eljárnia a szökevények ellen, maga szökött meg seregétől. (Peterculus) (6 pont) a) Nevezze meg az x jelű személyt! Kleopátra b) Nevezze meg az y jelű személyt! Antonius c) Mikor és hol zajlott le ez a csata, s mi a jelentősége? Kr. e. 31; Actium Octavianus legyőzte Antoniust, ezzel megszerezte az egyeduralmat d) Nevezze meg magyarul az imperátor tisztséget! főparancsnok 5

6 F) Adományozom tehát az én világom valamennyi emberének a római polgárjogot, úgy, hogy ( ) senki se maradjon ki adományaimból, mert a sokaságnak nemcsak viselnie kell mindent együtt, hanem immár a győzelemben is részesednie (2 pont) a) Ki a fenti rendelet kibocsátója? Caracalla császár b) Mikor adta ki? 212-ben G) Miután ( ) tűzzel-vassal elnyerte a győzelmet ( ) kijelentette, hogy aki engedelmeskedik, annak jó dolga lesz, de ellenségei közül senkit sem fog kímélni. ( ). ( ) mintegy hatezer embert összegyűjtött a Circusban, a senatust pedig Bellona templomába hívta össze. Akkor kezdett hozzá beszédéhez, mikor kirendelt katonái elkezdték a hatezer ember felkoncolását. (Plutarkhosz) (3 pont) a) Kiről szól a forrás? Sulláról b) Nevezze meg azt a politikai pártot, amelynek a képviseletében politizált! senátori párt vagy optimaták c) Mi volt a forrásban olvasott intézkedések idején a politikai tisztsége? dictator határozatlan idejű felhatalmazással H) Megparancsoljuk, hogy mindazok a népek, amelyek a mi kegyelmes kormányzatunk uralma alatt állanak, abban a vallásban éljenek, amelyet a hagyomány szerint Szent Péter apostol adott át Róma népének. (törvény) (2 pont) a) Nevezze meg a törvény kibocsátóját! Theodosius császár b) Fogalmazza meg röviden a törvény tartalmát! A császár államvallássá tette a Római Birodalomban a kereszténységet 6

7 7. feladat A Római Birodalom szétesése és a népvándorlás kora (Elemenként 1 pont, összesen 25 pont) A) Válassza ki az alábbi felsorolásból a Nyugatrómai Birodalom bukásának okait és következményeit! Írja a betűjelet a táblázat megfelelő helyére! (5 pont) a) népvándorlás b) a Római Birodalom örököse a Keletrómai Császárság c) a központi hatalom meggyengülése d) a germánok betelepülése a birodalom területére e) Itália területén Nagy Theodorik hoz létre új államot Okok a, c, d b, e Következmények B) Rendelje a népvándorlás népcsoportjaihoz a térképen jelölt végső megtelepedési területüket, valamint a megfelelő meghatározást! Egy-egy sorszám, illetve betűjel kimarad a táblázat kitöltésekor! (8 pont) a) A hunok elől menekülve, római szövetségesként először Galliában telepedtek le, majd onnan a frankok nyomására költöztek délebbre. b) Róma kifosztása és a vele járó pusztítás tette nevüket rettegetté, és a mai napig ismertté. c) Az avarok elől költöztek végső megtelepedési területükre, ez az esemény zárta a nagy népvándorlást. d) A Nyugat-római Birodalom bukása után Odoaker legyőzésével alapítottak államot, legjelentősebb uralkodójuk a székhelyét Ravennában berendező Theodorik volt. e) Az V. század végén csatlakoztak a a római egyházhoz, így annak támogatásával a legjelentősebb germán államot alapították meg. 7

8 Nép Terület sorszáma Meghatározás betűjele vandálok 3 b frankok 2 e nyugati gótok (vizigótok) 1 a keleti gótok (osztrogótok) 4 d C) Jelölje be a fenti térképvázlatba a megfelelő szám beírásával a következő történetiföldrajzi helyneveket (3 pont), egyúttal adjon magyarázatot arra, miként kötődnek azok a korszakhoz! 6. Catalaunum (2 pont) 451; Róma és germán szövetségesei feltartóztatták Attila hun seregét 7. Constantinopolis (2 pont) Constantinus császár a Római Birodalom nyugati felének hanyatlását észlelve keleten új fővárost építtetett és/vagy a Birodalom keleti fele Konstantinápoly központtal túlélte a Nyugatrómai Birodalom bukását és /vagy a Keletrómai Birodalom császárai az egész Római Birodalom örököseinek tartották magukat és/vagy a törökök vették be 1453-ban 8. Pannónia (1 pont) A IV. század végétől germán népek telepedtek meg a területén, ami elindította a hanyatlását vagy a római uralom a hunok kárpát-medencei megtelepülésével omlott végleg össze Pannónia felett. D) Nevezze meg a Nyugatrómai Birodalom romjain megszerveződött frank állam vezetőit az alábbi állítások alapján! (4 pont) a) Birodalmának központjává Aachent tette Nagy Károly b) 732-es győzelmével megmentette a keresztény Európát az iszlám térhódításától Martell Károly c) Föladománya révén jött létre a Pápai Állam Kis Pippin d) 1200 éve halt meg Nagy Károly 8

9 8. feladat A honfoglalás és a kalandozások kora (Elemenként 1 pont, összesen 20 pont) Őseink zsákmányszerző hadjárataik során megismerték a Kárpát-medencét. A hegyektől védett pusztákat alkalmasnak találták a letelepedésre. Ezért döntöttek úgy, hogy Etelköz-ből (hely) ide költöznek a veszedelmes keleti szomszéd, a besenyő (nép) elől. A honfoglalás valószínűleg tervszerű vállalkozásnak indult. 895-ben (évszám) Árpád (személy) vezetésével a magyarok többsége a Vereckei-hág-ón (hely) keresztül benyomult az új haza területére. Időközben a besenyők. (nép) rátörtek a hátrahagyott magyarokra. A megtámadottak a Kárpátok hágóin át Erdélybe menekültek. A betelepülő törzsek gyorsan lejutottak az Alföldre, és a Garam-Duna vonaláig megszállták a vidéket. Ezen a területen, a bolgárok-on (nép) kívül nem találkoztak számot tevő ellenállással. 900-ban a Felvidék nyugati felét uraló morvák-ra (nép) támadtak, majd a bajorokra, kiverve azokat a Kárpát-medencéből. A bajorok nem nyugodtak bele gazdag tartományuk elvesztésébe. 907-ben (évszám) nagy erőkkel támadtak a Duna vonalán, de Pozsony (hely) közelében teljes vereséget szenvedtek. Ezzel a magyarság biztosította újonnan szerzett honát. A honfoglalást követő évtizedekben a magyarság portyázó seregei egész Európát bejárták. A források elsősorban a Nyugat (égtáj) felé vezetett utakról számolnak be. A hadjáratok célja elsősorban a zsákmányszerzés (fogalom) volt. A magyar kalandozókkal egy időben Európát a normannok (nép) és az arabok (nép) is pusztították. A Frank Birodalom széthullása után Nyugat-Európa hatalmasságai belső harcaikkal voltak elfoglalva, s meglepte őket a magyarok ismeretlen, nomád harcmodora is. A német területek különösen sokat szenvedtek a magyar támadásoktól. I. Madarász Henrik (személy) szász uralkodó adófizetéssel vásárolt békét a magyaroktól, s a nyugalmat erőgyűjtésre használta fel. Később megtagadta az adófizetést és 933-ban Merseburg (hely) közelében győzelmet is aratott felettük. A nyugati hadjáratok lezárulását a kalandozók 955-ben (évszám) Augsburg- nál (hely) elszenvedett veresége hozta el. Ekkor I. Nagy Ottó (személy) állt a győztes páncélos sereg élén. Ő alapította meg 962-ben (évszám) a Német- római Birodalmat. A kalandozásoknak belátva az európai erőviszonyok megváltozását Géza fejedelem vetett véget. 9

10 9. feladat Értekezés A görög-római hitvilág (30 pont) A források és ismeretei alapján ismertesse a görög, valamint a római hitvilág jellemző vonásait, egyúttal mutassa be a vallás szerepét a korabeli emberek életében! Feleletében térjen ki a vallásos jellegű cselekmények fajtáinak bemutatására is! Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Műveletek tartalmak A vizsgázó alapvetően a görög, illetve római hitvilág jellemző vonásairól beszél, illetve arról, hogy milyen szerepe volt a vallásnak az emberek életében. Feleletében utal a vallásos jellegű cselekményekre is. Elvárás, hogy ne csak a görög vallásról, hanem a rómairól is beszéljen a feleletében, illetve néhány ponton vesse össze a két vallást egymással! Megemlíti Kr. e. 776-ot, az olümpiai játékok kapcsán. Megemlíti a következő földrajzi helyek valamelyikét: Olümposz, Olümpia, Delphoi, Dodona A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a témához kapcsolódó történelmi fogalmakat. Általános fogalmak: pl. vallás, isten, szertartás, papság, egyház Konkrét fogalmak: pl. sokistenhit, politeizmus, antropomorf istenvilág, főisten, mítosz, mitológia, jóslás, szentély, áldozatbemutatás, sportverseny, ünnepi játék A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található információkat, és következtetéseket von le belőlük. Pl. A görögök és a rómaiak szobrokat állítottak, templomokat emeltek az isteneiknek, hogy kifejezzék tiszteletüket, egyúttal kérjék a jóindulatukat vagy az istenek tiszteletére emelt szobrok, templomok kiemelkedő műalkotásokkal gazdagították az antik kultúrát, amelyek alapján mi is képet alkothatunk művészetük magas szintjéről és megérthetjük isteneikhez való viszonyukat Pl. A görög vallás főistene Zeusz volt, akinek a kultusza teremtette meg a mai olimpiai játékok elődjének tekinthető sportversenyt, ami máig ébren tartja az antik görögség iránti érdeklődést Pl. A rómaiak, miután meghódították a hellenisztikus világot, átvették a görög isteneket, illetve azonosították a sajátjaikat velük, így Zeusz megfelelője a római vallásban Jupiter lett Pl. A vallásos cselekmények egyike az isteneknek történő áldozatbemutatás volt, amitől az istenek jóindulatának elnyerését remélték vagy hittek abban, hogy az állatok, termények elégetését jelentő áldozatbemutatással megnyerhetik az istenek támogatását a maguk számára Pl. Az antik korban a templomokat az istenek lakóhelyének tartották (a templomban az isten szobra volt elhelyezve), ezért oda nem léptek be. A szertartásokat a templom előtt mutatták be A vizsgázó bemutatja az ókori görög-római vallás sajátos vonásait és szerepét az emberek életében. Név szerint említ néhány görög, illetve római istent és bemutat néhányat a vallásos cselekmények közül! Pl. A görögök és a rómaiak is sokistenhívő vallásúak voltak (politeizmus), az egyes isteneknek meghatározott feladatköre volt Pl. Mindkét vallás fokozatos fejlődésen ment keresztül. (A görög istenek részben akháj, részben kis-ázsiai, részben helyi eredetűek; a rómaiak 10 Pont

11 Megszerkesztettség, nyelvhelyesség vallására nagy hatással voltak az etruszkok, majd a görögök, akiktől átvettek isteneket, illetve akik isteneivel azonosították a sajátjaikat ld. néhány konkrét példát!) Pl. Mindkét vallásban fellelhetők az ősi totemizmus elemei (pl. a görög istenek gyakran jelentek meg állat alakjában, ld. Zeusz bika vagy Pallasz Athéné bagoly alakban; Róma jelképe a farkas) Pl. A görögök isteneiket ember alakúnak és emberi természetűnek képzelték, így is ábrázolták őket. (antropomorf istenvilág). Hasonló istenképet ismertek meg a rómaiak is az etruszk uralom idején Pl. A görög-római istenek, hasonlóan a földi társadalomhoz, bonyolult viszonyrendszerben álltak egymással. Történetüket a mítoszok, összességében a mitológia őrizte meg. Ezek a történetek térben és időben változtak, így nem alakult ki szigorúan kötött dogmatika. Pl. Sem a görög, sem a római emberek nem kötődtek érzelmileg az isteneikhez, ugyanakkor úgy vélték, hogy az istenek beavatkoznak az életükbe, ezért igyekeztek a jóindulatukat megnyerni (szentélyek építése, áldozatok bemutatása, ünnepi játékok rendezése ), illetve kifürkészni a szándékaikat (jóslás, jóslatkérés) Pl. A vallásos szertartásokat mind a görög poliszokban, mind Rómában állami tisztségviselők végezték (nem jött létre önálló egyházi intézményrendszer, bár volt néhány kifejezetten papi testület, pl. Rómában a Vesta-szüzeké). A szertartásokon való részvétel a közösséghez, az államhoz való tartozás kifejezésére is szolgált. Számos településnek volt saját istene, így pl. Athén védőszentje Pallasz Athéné volt. Pl. A széttagolt görög világ összetartásában nagy szerep jutott a vallásnak és a vallásos ünnepségeknek. Ezek közül kiemelkedett a Zeusz tiszteletére Olümpiában 4 évente megrendezett sportverseny, az olimpia, illetve az athéni Panathénaia ünnepség Pl. Egyéb a témába vágó releváns ismeret A tanuló fogalmazása mondatokból áll, a mondatok világosak és egyértelműek. Az elemzés szerkesztett szöveg, a tartalom logikus kifejtését szolgálja. A tanuló megállapításai árnyalt elemző-készségről tanúskodnak. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. A feladatban elérhető összpontszám