1.környezeti allapotértékelés célja, alkalmazása, mikor, miért alkalmazzák?

Átírás

1 1.környezeti allapotértékelés célja, alkalmazása, mikor, miért alkalmazzák? 1)környezeti károk,szennyezések,haváriák felmérése és elemzése 2)a környezet állapotának,veszélyeztetettséggének felmérése és elemzése 3)működés előírásszerűségének ellenőrzése 4)környezeti haladás mérése 5)környezetpolitikák,stratégiák alapja.célja:1)döntés-előkészítés segítése (pl.:terhelhetőség megállapítása,működési engedély megadása,stb.) 2)tájékoztatás javítása 3)haladás mérése.hol ALKALMAZZÁK?a) 6ásvizsgálat (EKHV,RKHT ),Felülvizsgálás,Teljesítményértékelés,Egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban (EKHE),Elővizsgálati dokumentációban,stb.b) Teljes-Msi-programok,tervek:NCP,GHT; Terület-és település rendezési tervek; Nemzeti Környezetegészségügyi Akcióprogram,stb.c) BAT meg6ározás,6ékonyság vizsgálat.d) Eljárások és kibocsátások áttekintése,csökkentése.e) Energia-és anyagfelhasználás minimalizálása.f) Károk megelőzésére,mérséklésére és elhántására tervezett intézkedések.módszerei:1)adatgyűjtés,monitorozás,adatfeldolgozás,összehasonlító elemzés (pl.:6árértékhez,referencia adatokhoz,indikátorokhoz),2)térinformatikai módszerek alkalmazása,3)modellezés,4)prognosztizálás 5)jogszabályi megfelelőség vizsgálata 6)auditálás 7)teljesítmény értékelés. MUTATÓK:1)Jogszabályokban előírt terhelési-és 6árértékek.2)Alapadatok (eredeti helyzet,állapot),mely segítségével környezeti mutatók és indexek állapít6ók meg.3)ksh,gdp,isew stb.mutatók.4)környezeti indikátorok.a környezeti mutatók tehát lehetnek:1.abszolút (önálló dimenzióval bíró) értékek:(pl.:6árérték),fajlagos adatok,viszonyszámok ill.minősítő jelek.(kiválasztásuk az adott helyzettől függ.)2.relatív értékek:relatív érték esetén a bázisadat értéke 1,00,ill.100%.A viszonyítás a közölt,vonatkozási,jellemző bázisértékhez történik.a változás"-t önmagához viszonyítjuk.3.fajlagos értékek:pl.:fajlagos hulladéktermelés kg/év/fő.településnél pl.:1000 fő lakosra vonatkoznak.mutatók JELLEGE:a)leíró típusú (képet ad az adott helyzetről) b)teljesítmény mutatók (azt jelzik,hogy a fenntart6ó állapothoz képest az adott helyzet kedvező-e avagy nem? c)6ékonysági mutatók (pl.:a termelési folyamatok 6ékonyságát fejezi ki) d)jóléti mutatók (pl.:isew azaz Fenntart6ó Gazdasági Jóléti Index) folyamatokat követő-ún.flow típusú-mutató valóságosabb képet ad a jólétről,gazdaságról (több tényezőt együttesen vizsgál).a környezeti mutatók keretmodelljei:ensz: közt indította el a folyamatot a környezetre vonatkozó statisztikák fejlesztésének irányába.oecd:a tagországok által az elmúlt 25 év alatt kidolgozott környezetpolitikák jelentős fejlődésen mentek keresztül,ezekhez szükséges volt a mutatók rendszerének kidolgozása 1991.évi ajánlásának címe: Ajánlás környezeti mutatókról és információkról".fontosnak tartják az integrált statisztikai mutatókat,melynek modellje:terhelés-a lapot-válasz Ez a modell azon az ok-okozati viszonyon alapul,hogy az emberi tevékenység terheli a környezetet és változást idéz elő a minőségben,a természeti erőforrások mennyiségében.a társadalom válaszol ezekre a változásokra-a környezeti-gazdasági-szektorálas politikáin keresztül.eurostat:a fenntart6óság,mérésének irányába tett kísérlete alapján javasolja a:6ötenyezok-terhelés-állapot-6ás - VÁLASZ modellt. Definíciók:6ótényezők:az emberi tevékénységek (energiahasználat,közlekedés,fogyasztás,idegenforgalom,stb.),környezetterhelés:természeti erőforrások használata környezetszennyezés,hull.kibocsátás adatai,stb.,állapot:a környezet-és természet erőforrások terhelése nyomán létrejövő helyzet (pl.:légköri folyamatok)6ás:a biológiai és fizikai rendszerekre vonatkozik,pl.:emberi egészség,ökoszisztémák épsége,építmények állaga.válasz:a káros 6ások csökkentésére,kiküszöbölésére irányuló intézkedések.példa magyarországi mutatókra,melyek a mezőgazdaság fenntart6óságának vizsgálatához kapcsolódnak.1).6ótényezők,terhelés:földterület,földhasználati kategóriák szerint 2)Állapot:a talajpusztulás kiterjedése 3).Válasz:talajjavítás.MUTATOK MÓDSZERTANI CSOPORTOSÍTÁSA:a)igénybevételi,b)terhelési,c)szennyezettségi,stb.TÉMAKORÓK

2 SZERINTI CSOPORTOSITÁS:p1.:környezeti elemek mutatói,környezeti problémák mutatói.típusok SZERINTI CSOPORTOSÍTÁS:pl.:statisztikai jellegű gazdasági,társadalmi mutatók; környezeti mutatók.hazai példák:a)hazánk környezeti állapotának mutatói (KvVM) b)környezetstatisztikai adatok(ksh) c)tiköfe/(debrecen Környezeti-atlaszok,jelentések.Hagyományos környezeti mutatók bemutatása.váti Kht.módszere ill.mutatói:(mellékelve).környezeti KULCSMUTATÓK OECD készlete:(mellékelve).indikátorok = MUTATÓK.(definíció)A fenntart6ó fejlődéssel kapcsolatban hozott intézkedések előkészítésében,az elindult folyamatok ellenőrzésében,vizsgálatában egyre nagyobb szerepet kapnak a környezeti mutatók.mért van szükség környezeti mutatókra?a)elősegíti a kommunikációt.b)lehetővé teszik vagy előmozdítják az információcserét azon témán belül,amelyre vonatkoznak c)felhívják a figyelmet a környezeti problémákra.jelenleg a döntéshozók számára a környezettel kapcsolatban rendelkezésre álló információk elég szűkösek.a környezeti mutatók kapcsán folyó kutatások próbálják ezeket az adatokat bővíteni.minden rendszert makroszkopikus tulajdonságok (állapotjelzők) jellemeznek.az állapotjelzők értékei a (kvázi) statikus rendszer állapotát teljesen és egyértelműen meg6ározzák.az állapotjelzők nem függetlenek egymástól:közülük néhány (kiválasztott) egyértelműen meg6ározza a többit.ezeket a kiválasztott változókat állapotváltozóknak" vagy indikátoroknak tekinthetjük.1.a körvyezetállapotértékelés célja,alkalmazása:környezeti károk,szennyezések,haváriák felmérése és elemzése; a környezet állapotának,-veszélyeztetettségének felmérése és elemzése.; ehhez szükséges:adatgyűjtés,monitorozás,adatfeldolgozás,térinformatikai módszerek alkalmazása,modellezés. 2) Éghajlatváltozás:emberi tevékenység miatt légkörbe kerülő üvegházhatású gázok mennyisége gyorsuló mértékben nő.ipari forr.kezdete óta szakadatlanul zajlik.atomenergia lassítja.célok:co2 és más üveggázok csökk.trendek:elmúlt évtizedben gazdi visszaesés miatt a GDP erősen szétvált az 1000 USD re vetített üveggáz kibocsátástól.kibocsátási terendek szoros kapcsolatban vannak a fosszilis E hordozó felhasználásából származó üveggáz kibocsátásokkal.1990 évtizedben évi középhőm. 9 év során meghaladta a 30 éves átlagot.kiugróan meleg volt 94 és 2000.Váltakozó a csapadékösszeg alakulása. 3)Sztratoszférikus O3 csökk:déli és északi sark fölött a legjelentősebb.uv B sugárzás szintjének felszín közeli növekedése káros az emberi egészségre,terméshozamra,környre.az O3 károsító anyagok kibocsátása és sztratoszférába kerülése közt hosszú idő telik el.átfogó célok:metil bromid és a HCFC fokozatos kivonása (2005 ill. 2020) és a meglévő CFC k nemzetközi kereskedelmének csökkentése.trendek:nemzetközi kötelezettségek alapján 94 től megszűnt a halonok,96 tól a CFC k felhasználása.96 97:kis mértékű regenerálás, :kismérétkű visszanyerés a CFC k esetében.92 től a helyettesítő anyagként belépő HCFC k felhasználása 98 ig felfutott,majd lassan csökk.b.p.felett a függ.légoszlop teljes O3 tartalma 90 es években jelentős csökkenést mutatott.össz O3 tartalom 90 es években a sokévi átlaghoz(69 91)viszonyítva évente 0,5 8,5% kal kevesebb volt. 4) Eutrofizáció:rizsa. Célok:felszíni vizek tápanyaggazdagságának mérséklése a vízgyűjtő területen,emberi tevékenységből származó termelési és kommunális szennyvíz elvezetés és kezelése,vmint gondos,takarékos szerves és műtrágyafelhasználás és körny.kímélő növényterm.és állattartás.trendek:műtrágya felhaszn.rekord mértékű(1év alatt több mint 70%)zuhanást követő enyhe emelkedés után 2000 ben elérte a 90 ben mértnek a 60% át.szerves trágya felhasználás lassú csökkenése folytatódott 2000 ig,ami a patások

3 zsugorodásásval lehet összefüggésben.közcsatornába vezetett sz.víz mennyiségének csökkenése a csak mechanikai tisztított szvíz részarányának visszaszorulása és a biológiai tisztított szvíz mennyiségének növekedése említhető.eutrofizációval kapcsolatos mutatókat más mutatókkal együtt kell vizsgálni:vízkészlet,települési környezet és csapadékmennyiséget jellemző mutatók. 5) Savasodás:körny savasodását emberi tev.során kibocsátott S és N vegyületek(so2,no)és NH3 idézézik elő.oka:villamos erőművek,távfűtés,fosszilis tüzelők,trágyázás.cél:ezek csökkentése a 79es genfi egyezménybenk és jegyzőkönyvében rögzített kötelezettségek végrehajtásával.trendek:savas hatású gázok összkibocsátása 60% ra csökkent 2000 re,egyre erősbödő,mindinkább telítődő szétválást mutat a GDP vel.ezzel szinte teljesen azonos az 1főre jutó kibocsátás trendje.legszembetűnőbb szétválási tendenciát az 1000 USD re vetített savas hatású gázkibocsátás mutatja,ami a 90es évek szerkezeti átalakulásának és körny.politikai intézkedéseinek együttes 6ásaival magyaráz6ó.so2 és NOx légköri háttérkoncentrációinak alakulása vmint a S és N nedves ülepedése többé kevésbé ellentétes tendenciát mutat,ami az adott év csapadékviszonyaival függhet össze. 6) Toxikus anyagok:nehézfémek kibocsátásának veszélyessége mérgező 6ásukból ered,ami kis mértékű légköri,élővizi,ill.talajban való felhalmozás esetén komoly károsodást okoz(tápláléklánc,ember ).Veszélyesek:Pb,Cd,Zn.Iparágak:kohászat,fémfeldolgozás,vegyip ar juttat levegőbe és vízbe nehézfémeket.célok:levegőbe,vízbe,talajba kerülő toxikus anyagok kockázatának megelőzése,csökkentése és múltban felhalmozódott szennyező gócok megtisztítása.trendek:közlekedési eredetű Pb kibocsátás az ólmozott benzin 99 ben történt teljes körű kivonásával megszűnt.7 nehézfém:hg,ni,as,cd,cr,cu,szelén esetében 90 től 99 ig tartó különböző mértékű csökkenés majd 2000 ben jelentkező gyors emelkedés ellentétes irányú tendencia megindulására utalhat.az égetésből származó HCB,PCP összkibocsátástól eltekintve vmennyi itt bemutatott mérgező szerves vegyület összkibocsátásának szintje 90 től foly.csökken.rovarírtó és egyéb növényvédő szerek értékesítése a 90 es években folyamatosan szűkült.gombaölő és gyomírtó szerek 91 ben és 94 ben megfigyelhető ugrásszerű emelkedést folyamatos csökkenés követi,kivéve 99. 7) Települési körny:település szerkezeteknek kialakulása alapvetően a természeti adottságokat biztosító tájpotenciál kiaknázásán a népesedési viszonyok alakulásán,vmint a gazdi,társi és kúltúrális viszonyokon alapul.a népesség sűrűsödése kedvező hatással volt a települések gazdaságnövekedésére:költség6ékony infrastruktúra,ellátás szervezés könnyítés.negatív:szennyező források kis területre koncentrálódnak(zaj,hulladék,sz.víz),természet túlzott használata.célok:ezek csökkentése,zöld területek növelése.trendek:tofp egyenértékben kifejezett CO nem metán illékony szerves vegyületek és NOx ek kibocsátása közt végig meghaladta a GDP indexet,míg 2000 ben gyenge szétválás.szilárdanyag kibocsátás nagymértékű visszaesése erős szétválást mutat a GDP alakulásától.95 től(mikor közműolló nyílása legnagyobb volt)a közcsatornahálózatba bekapcsolt,vmint a szvíz tisztító telepre csatlakoztatott lakások arányának növekedési üteme jóval meghaladta a vízvezeték hálózatba bekapcsolt lakások arányát.görbék meredeksége közvetetten a közműolló záródására világít rá.a települési szilárd hulladék gyűjtése alapján az összmenny.és a fajlagos érték is általában növekvő tendenciát mutat.összes és egyfőre jutó városi közhasználatú zöld terület növekedett az elmúlt évtizedben,de a gondozottság romlott. 8) Biodiverzitás:technika fejlődésével a természeti élő és élettelen erőforrásokat érő 6ások(levegő,élővíz,talaj,élővilág)is egyre erőteljesebbek.valóban természetes,teljesen érintetlen élőhely Európában általában és hazánkban is kevés van.célok:ökoszisztémák,fajok és genetikai sokféleség fenntartása,helyreállítása és növelése,és élőhely

4 elvesztésének,feldarabolódásának megakadályozása.trendek:elmúlt 30 évben jelentős átrendeződések történtek a földhasználatban,folyamatosan csökkent a mezőgazdasági területek részesedése,az erdőterület aránya 93után szinten maradt.2000 ben 70 hez képest 80% kal nőtt a művelés alól kivett terület részaránya az összterülethez viszonyítva.90 óta 35%kal nőtt a védett területek száma,2001 re elérte az ország területének 9,2% át.np ok területei meg3szorozódtak.természetes vizek halzsákmánya 85 höz képest a fehér halak esetében 20 25% os csökkenést mutat.nemes hal zsákmány 2000 re a felére csökk.96 hoz képest a biogazdálkodás szempontjából ellenőrzött területek aránya dinamikusan növekedett,5 év alatt meg8szorozódott,miközben mezőgazdi területek radikálisan csökk. 9) Hulladék: Átfogó célok: -hull minimalizálása (termék életciklusa), -újrahasználat, -termékdíj, betétdíj, - hull.gazd költsége (költséghatékonyság) Hulladékok csoportosítása: Nem veszélyes hull: -települési szilárd, -települési folyékony, -kommunális szennyvíziszap, - építési, bontási és egyéb hull-ok, -mezőgazd-i és élelmiszeripari nem veszélyes hull-ok, -ipari és egyéb gazdálkodási nem veszélyes hull-ok, csomagolási hull. Veszélyes hulladékok: -hulladék olajok, -akkumlátorok és szárazelemek, -elektromos és elektronikai hull-ok, -kiselejtezett gépjárművek, -egészségügyi hull-ok, -állati eredetű hull-ok, -növényvédőszerek és csomagolóeszközök, -azbeszt, -gumi. Zöld és biohulladékok kezelése: -komposztálás (ha erre alkalmas), -a szeméttelepre nem mehet-> a telepen anaerob körülmények között metán keletkezik, ezt vissza kell fogni mert üvegházhatású. A komposztálás azért jó mert levegőztetik mozgatják. A CO2 körforgásba kerül. A veszélyes hull nagyon sokféle lehet: Kormányrendelet 16/20001-> a hulladékok jegyzéke. 20 veszélyes hull csoport jelöl ki. 01 mezőgazdasági.20 települési. Pl vagy ezek a hull nevét adja meg. A hulladékjegyzék tartalmaz veszélyes és nem veszélye hull-okat. Ha veszélyes akkor a számok fölé csillagot teszünk. 2csoport:települési és termelési.veszélyes hulladékok döntően termelési tevékenység során keletkeznek.mo n csak a veszélyes hulladékok esetében van önbevalláson alapuló adatszolgáltatás.célok:minimalizáslás,megelőzés,újrahasznosítás.trendek:lakosságtól elszállított települési szilárdhulladék mennyisége 92 től 2000 ig 30%kal növekedett és végig meghaladta a GDP növekedés ütemét.ugyanebben az időszakban a veszélyes hull.keletkezés erősödő szétválása tapasztalható a GDP indextől.ez a tendencia gazdaság szerkezeti változásaira,vmint korszerűbb és tisztább technológiák elterjedésére vezethető vissza.1főre jutó települési szilárd hulladék 90 hez viszonyítva a többi város kategóriában mutatta a legnagyobb értékű emelkedést(35%),bp n 9 12% os növekedés volt.bp n a települési hull.összetételében a műanyag részesedése 96 után drasztikusan megemelkedett,mely 2000 re jóval meghaladta a 90 ben mért érték 3szorosát.Települési hull. lebomló szervesanyag tartalmának fokozatos növekedése figyelhető meg.papír,üveg,fém textíl aránya csökk.a lakosságtól elszállított hull.mennyisége 93óta a háztartási fogyasztás bővülését is meghaladó mértékben növekedett. 10) Vízkészletek: A felszíni és a felszín alatti vizek folyamatos kölcsönhatásban vannak. -Felszíni: állóvíz, vízfolyások, csatornák -Felszín alatti: talajvíz, rétegvíz, karsztvíz, hasadékvíz, parti szűrésű vizek. Felhasználható vízkészletnek csak azt a vízhozamot tekinthetjük amelyek tartósan és a kritikus időszakokban is kivehető a mederből.

5 Mo. területén a több ezer m vastagságú porózus szerkezetű rétegekben nagy mennyiségű vizek, rétegvizek vannak. Mo. a betelepülők célországa lehet mert felszín alatti vizekben gazdagok vagyunk. A felszíni problémák korábban jelentkeznek, mert hazánk viszonylag mély területen fekszik. Eleve szennyezetten érkezik hozzánk a víz, mi is tovább szennyezzük ezt a kommunális szennyvizekkel. Az időszakos vízfolyások befogadóként szerepelnek a szennyvizek esetében. Szennyvíz minőségű vizet tartalmaznak a csatornák, patakok. A felszíni vizeket terhelő szennyeződések: mezőgazdaság, üdülési, idegenforgalmi, hulladékok szakszerűtlen kezelése (ide tartozik a szennyvíz is). Az élővizek öntisztuló képessége csökken, ehhez hozzá járul még az éghajlatváltozás, az emberi beavatkozás a minőséget és a mennyiséget befolyásolja. Hazai víztermelés: 15% felszín alatti, 40% mélységi víztartó rétegekből, 30% partiszűrésű kutak, 20% karszt kőzetekből, 10% sekély rétegvizekből, 85% felszíni vizekből. Az ivóvízigény közel 95%-át felszín alatti vizekből elégítik ki. Az elmúlt időben 1/3-al csökkent a felszín alatti vízkészletünk. -környezeti célkitűzések: pl a felszín alatti vizek állapota feleljen meg a jó mennyiségi és minőségi állapotnak. -környezeti célkitűzések megvalósulása: 1, ki kell jelölni a víztesteket 2, gondoskodni kell ezek nyílvántartásáról 3, moitorozás 4, állapot értékelés (észlelő kutak alkalmazása, havi rendszerességgel vízszintet és rendszeresen minőségvizsgálatokat végzése) 5, vízgyűjtő gazdasági tervet kell készíteni 6, önkormányzatok feladatainak a kijelölése 1-2 fejezet: mennyiségvédelem és a minőségvédelem. 3. fejezet: a tevékenységek engedélyezése pl vízkivétel engedélyezése. Szennyező anyag elhelyezésének és kivezetésének engedélyezése. A jogszabály utal arra hogy elővizsgálati dokumentációt el kell végezni és a hatóság dönt majd, csak ezt követően lehet tervezéssel majd megvalósítással foglalkozni. 4. fejezet: engedélyköteles tevékenység bejelentése és adatszolgáltatás (nyilvántartási kötelezettség) pl benzinkút telepítése, felújítása: kockázatos anyagot tárol a felszín alatt ami a felszín alatti vizet veszélyezteti vagy veszélyeztetheti az 219/2004 (VII.21) jogszabályra vonatkozva un FABI bejelentést kell tenni. 5. fejezet: kivizsgálás: a felügyelőség vizsgálódik ha pl egy illegális hull lerakóról kap információt. Ezután kiszáll és ő maga is vizsgálódni kezd. A vízjogi engedélyeket magához veszi és indítványozza a kivizsgálást. Határozatot hoz a jogszabály tükrében, előírja a felülvizsgálatot, országos környezeti kármentesítési program. Kármentesítés lebonyolítása (tényfeltárás, műszaki beavatkozás, monitoring). 8. fejezet: tartós környezeti károsodás 9 fejezet: nyilvántartási rendszer pl szennyezett területek kármentesítése, országos nyilvántartása 96%határon kívülről jön.legfőbb poblémát a víz szennyezésnek(eutrofizáció,savasodás,mérgező szenny.)emberi egészségre,ivóvízkezelés költségére gyakorolt 6ása jelenti.célok:vízkészletekkel való fenntartható gazdálkodásnak biztosítása a túlzott használatot és romlást elkerülve úgy,h megfelelő minőségű és elegendő édesvizet biztosítsanak emberi felhasználásra,vmint vizi és más ökoszisztémák fenntartására.ezen kívül a szennyező fizet és a használó fizet elv alkalmazását is igényli.trendek:a tényleges felhasználás drasztikus visszaesésével(több mint 50%)és a hasznosítható vízkészlet minimális emelkedésével a tényleges vízfelhasználás és a hasznosítható vízkészlet aránya jelentős mértékben csökken.abszolút értékben 99 ben

6 8,5%volt amely nemzetközi összehasonlításban alacsonynak tekinthető.92 óta az ívóvízfogyasztás mind abszolút és fajlagos értékeit tekintve 30%kal esett vissza.92 óta az építőipar szvíz kibocsátása 80%kal,feldolgozóiparé közel 60%kal csökkent.jóval mérsékeltebb visszaesés mutatkozik a háztartások esetében,míg a bányászatnál erős ingadozás tapasztalható. 11) Erdővagyon:haszna:élőhely,talajt,vieket védi,levegőt tisztít,táj arculatát meg6ározza.célok:erővagyonnal való gazdálkodás biztosítása,a túlzott használat és pusztulás elkerülése céljából úgy,h a termeléshez megfelelő mennyiségű faanyag álljon rendelkezésre.trend:2000 ben 1,8M Ha t borított erdő,ami az ország 19% a.erdő terület 90 hez képest 6% kal nőtt,és a népesség fogyása következtében az egy főre jutó erdőterület növekedési dinamikája jóval e fölött volt(9%).erdővagyon használatának intenzitását az jellemezte.h az elmúlt évtizedben a folyó növedék meghaladta a ténylege véghasználat mennyiségét.ezért az élőfa készlet gyarapodott.mindez azt jelenti,h a magyar erdővagyon gazdálkodásban a fenntathatóság erős,bár intenzitása gyengülni látszik.az erdők egészségi állapota általánosságban romlik,amit jól mutat a tünetmentes álomány visszaszorulása.90 es évek 1.felében jelentkező gazdi visszaesés jól tükröződik az erdőtelepítés alakulásában. 12) Gazdaság és körny:mo az elmúlt évtizedek során jelentős politikai,gazdi,társi,környi átalakuláson ment keresztül.világ egyik legnyitottabb gazdasága,ahol a GDP 85% át a magángazdaság állítja elő.90 es évek 1.felében a GDP az ipari termelés és a mezőgazdaság kibocsátása jelentős mértékben visszaesett.az elmúlt időszakban a GDP folyamatosan növekedett(kivéve 93),így 98 ban elérte a 90 es szintet.célok:környterhelés gazdi növekedésétől történő szétválasztása integrált megközelítést igényel a fogyasztási és termelési formák kezelésénél.az egész életciklus során a fogyasztási és termelési formák környi hatásait közvetlenül integrálni próbáló politikára van szükség.trendek:elmúlt évtizedben a gazdaság szektorai közt jelentős átrendeződések játszódtak le.mezőgazd GDP ből való részesedése a 90es évi szint 25 30%közt állapodott meg az évtized 2.felében.Az ipar és építőipar GDP hez való hozzájárulása szintén visszaesett,de 92 93as mélypontot követően lendületes növekedésnek indult.szolgátlatási szektor bővülésének üteme vmennyi ágazat növekedés ütemét meghaladta.jelenleg a GDP több mint 60% át állítja elő.a GDP és egyes környterhelések szétválásának trendje MO esetében is jól tükrözi a termésvezérelt környterheléstől a fogyasztásból adódó környi problémák felé való elmozdulást(pl települési hull).miközben a nemzetgazdaság E intenzitása csökken. Fő probléma: -energia fogyasztás + az ezzel járó problémák. háztartási tevékenységek vízhasználás, szerves bomló hulladékok A Föld népessége 40 év múlva kb 2x-re nő. -népességrobbanás, a fogyasztás összességében nő, el lehet e látni ennyi embert a földön. -a népesség 1/3-a a létminimum alatt él. Indikátorok a fogyasztási szokásokkal: -energia, -víz, -műtrágya, -szennyvíz, -hulladékok, -légszennyezés, -szállítás 13) Fogyasztási szokások:háztartások fogyasztása jelenti az erőforráshasználat és a körny terhelése egyik legfőbb forrását.a háztartások mint végfelhasználók a gazdi növekedés fő hajtóerői.a háztartások(közvetlenül v közvetve)hozzájárulnak az üvegházhatású,savas hatású gázok felszín közeli O3 képződésben.háztartások jelentős E és vízfogyasztók.a háztartások fogyasztását a jövedelmi és népesedéi viszonyok nagy mértékben befolyásolják.célok:fenntartható fogyasztási szokások és erőforrás takarékos életmód elterjesztése,környezettudatosság fokozásával,és környvédelmi tájékoztatás kiszélesítésével.trendek:népesség 80 as évek eleje óta tartó fogyásával egyidejűleg a háztartások számának szembetűnő növekedése figyelhető meg,eközben az 1 háztartásra jutó személyek száma csökken.a háztartási fogyasztás szerkezetében a 90es években fűtés és E

7 felhasználás mértéke 50%al nőtt,de vasúti személyszállítás közel 30% ra mérséklődött.1 főre jutó gázfogyasztás 90 hez viszonyított gyors felfutása érzékelhető.1000 lakosra jutó szgk.állomány évi több mint 2% al gyarapodott.jelentős vízáremelésnek köszönhetően 30% al csökkent az 1 főre jutó ivóvízfogyasztás.a villamosenergia fogyasztás szinten maradt az évtized alatt.