HÁZIREND. Ráday Pál Gimnázium Intézményegység. Péceli Integrált Oktatási Központ. Intézmény neve: Intézményegység: PIOK Ráday Pál Gimnázium

Átírás

1 Ráday Pál Gimnázium Intézményegység Péceli Integrált Oktatási Központ 2119 Pécel, Kossuth tér 7. T.: 28/ , Fax: Főigazgató: Forgács Tiborné 2119 Pécel, Kossuth tér 7.sz. Telefon: 06-28/ Intézményegység vezető: Kóródi Mária Szemere Pál Általános Iskola Petőfi Sándor Általános Iskola HÁZIREND Intézmény neve: Péceli Integrált Oktatási Központ Intézményegység: PIOK Ráday Pál Gimnázium Intézményegység székhelye, címe: 2119 Pécel, Kossuth tér 7. Intézmény OM-azonosítója: Intézmény fenntartó: Pécel Város Önkormányzata Intézmény főigazgató: Forgács Tiborné Intézményegység vezető: Kóródi Mária 2011

2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 1 I. Általános alapelvek A házirend célja és feladata A házirend jogi háttere, hatálya A házirend nyilvánossága... 4 II. A tanulói jogok gyakorlása Tanulói jogviszony A tanuló személyiségi jogai Személyes adatok védelme A véleményalkotás módja, a tájékoztatás formái A véleményalkotás módja A tanulók tájékoztatása A tanuló oktatásban való részvételi joga A tantárgyválasztás rendje Témazáró dolgozatok Az osztályozó-, javító-, különbözeti vizsgák Részleges vagy teljes felmentések... 7 III. A tanulói kötelességek teljesítése A foglalkozásokon való részvétel A foglalkozásokról való távolmaradás Távolmaradás kérésének és engedélyezésének rendje Távolmaradás kérésének rendje Távolmaradás engedélyezésének rendje Mulasztás igazolásának módja Mulasztások a felnőttoktatásban Késések elbírálása A mulasztás következményei Az igazolatlan mulasztás miatti intézkedés rendje A késések, igazolatlan órák magatartás jegyre való hatása Termekért, eszközökért való felelősség szabályai A környezet és az eszközök rendben tartásának szabályai A hetesek feladata Rendezvények előkészítésében való részvétel szabályai Fizetési kötelezettséggel kapcsolatos szabályok Befizetés és visszafizetés rendje, eljárási szabályai Az étkezési díj megfizetése A pedagógus jogai és kötelességei IV. Az iskolai élet munkarendje Tanórák, tanórán kívüli foglalkozások A tanítási napok rendje A tanórán kívüli tevékenységek rendje A szünetek rendje Csengetési rend Felügyelet, ügyelet Testnevelési órák rendje Az iskolai ünnepek A ruházattal kapcsolatos szabályok Ügyintézés az iskolában

3 3.1. Szülők tájékoztatása a tankönyvekről, taneszközökről Szociális és normatív kedvezmények, támogatások Étkeztetés Tankönyvtámogatás módja Eseti szociális támogatás (karácsony, stb) Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatot ellátó személy Rendszeres egészségügyi felügyelet, ellátás A tanulók által bevitt dolgok elhelyezésének szabályai A nem szükséges dolgok bevitele Az intézmény létesítményeinek használata Helyiséghasználat, területhasználat kapcsolatos rendelkezések Az intézmény területének, épületének használati szabályai A létesítményhasználat korlátai V. Jutalmazás, fegyelmezés Tanulók jutalmazása Fegyelmező intézkedések A fegyelmező intézkedés formái, fokozatai: A fegyelmező intézkedés alapja Halmozott rendzavarás Fegyelmi eljárás Az anyagi kártérítési felelősség szabályai Könyvtárral és tankönyvkölcsönzéssel kapcsolatos fegyelmi eljárás VI. Diákcsoportok VII. Védő-óvó intézkedések VIII. Záró rendelkezések A házirend elkészítésének, elfogadásának rendje, hatálybalépése A házirend érvényessége felülvizsgálati rendje, módosítása A házirend elfogadásának dokumentumai Mellékletek: Súlyponti kérdések a Házirendből A magatartás és szorgalmi jegyek elbírálásának minősítési rendszere

4 BEVEZETŐ Az eredményes iskolai munka mindannyiunk érdeke. Színvonalas tevékenység csak rendezett viszonyok között lehetséges. Iskolánk a Ráday Pál Gimnázium gyermekcentrikus, az érettségire, a továbbtanulásra és munkába állásra is felkészítő középiskola. Az iskola kölcsönös bizalmon alapuló családias légkörű közösséget alkot. (Iskolai pedagógiai program) I. Általános alapelvek 1. A házirend célja és feladata A nevelőtestület által meghatározott házirend biztosítja az intézmény közösségi életének szervezését, a pedagógiai programban foglalt értékek közvetítését és pedagógiai célok megvalósítását. A házirend az intézmény tanévenkénti munkatervével együtt szabályozza az iskola belső rendjét és a mindennapi életet szabályozó és a jogszabályban meghatározott tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, az iskolai tanulói munkarenddel, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, az iskola helyiségei és az iskolához tartozó területek használatával kapcsolatos szabályokat rögzíti. Az iskola általános elvárása: Ráday Pál szellemiségének, az iskola múltjának, hagyományainak őrzése, az általános emberi normáknak megfelelő viselkedés, hogy magatartásával senki se csorbítsa a többiek jogait. 2. A házirend jogi háttere, hatálya A tanulókra a házirenden kívül érvényes minden olyan jogszabály, amely rájuk egyébként is vonatkozik. Iskolánk házirendjének jogi háttere: A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.), a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet, az iskolai Pedagógiai Programja és a Szervezeti és Működési Szabályzata. A házirend személyi és területi hatálya: Az aláírásokkal hitelesített házirend szabályainak megtartása Az intézmény területén és 50 m-es környékén, a szorgalmi időn túl is, az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvényeken egyaránt, az iskola minden tanulójára (nappali és levelező tagozat) és dolgozójára kötelező. 3. A házirend nyilvánossága Az intézmény tanulói a házirendet a 9. évfolyam tanulói a tanév elején kézhez kapják, a felsőbb évfolyamos tanulókat/szülőket az esetleges változtatásokról az osztályfőnök tájékoztatja. A házirendet az iskola honlapján is közzétesszük: II. A tanulói jogok gyakorlása A tanulói jogokat a Kt ai részletesen tartalmazzák. Ezek alapján kiemelten fontosnak tartjuk a következőket

5 1. Tanulói jogviszony A tanulói jogviszonnyal kapcsolatos rendelkezéseket beleértve a felvétel, jogviszony megkezdése, megszűnése, szüneteltetése stb. feltételeit, szabályait, eljárási rendjét a Pedagógiai Program tartalmazza. A tanuló az iskolával tanulói jogviszonyban áll, tanulói jogviszonyon alapuló jogait az első tanév megkezdésétől, évközi átvételkor a beiratkozástól az érettségi évének június 30-ig gyakorolhatja. A tanuló a jogviszony megszüntetésekor leadja diákigazolványait, rendezi tartozásait (pl. könyvtár), ezek teljesítése nélkül nem léphet ki! Az iskola kiadja záradékolt bizonyítványát és kezdeményezi az intézményhez kapcsolódó külső nyilvántartásokból (KIR, stb.) való törlését. 2. A tanuló személyiségi jogai A tanuló joga, hogy személyiségét, emberi méltóságát, családi és magánéletét tiszteletben tartsák. A magánélethez való jogát az iskolában a tanuló akkor gyakorolhatja, ha az nem vezet mások kirekesztéséhez, elszigeteléséhez, kigúnyolásához, ha az az etikai elvárásokkal összeegyeztethető. A tanulók jogi kötelezettségei körébe tartozik mások emberi, állampolgári, gyermeki jogainak tiszteletben tartása. 3. Személyes adatok védelme A tanuló személyes adatait az iskola csak dokumentumainak és kötelező adatszolgáltatásának teljesítésére használja, ezen felül csak jogosult hatóságot tájékoztat, az adatokat előírásnak megfelelően védi és tárolja. Az intézmény által kötelezően használt adatok megadását a tanuló nem gátolhatja, nem tagadhatja meg. 4. A véleményalkotás módja, a tájékoztatás formái A tanuló joga, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásával, kulturáltan véleményt mondjon, közösségi érdekű javaslatot tegyen a megfelelő fórumon az oktató-nevelő munkával, az iskola működésével, életével, a pedagógusok munkájával kapcsolatos kérdésekben A véleményalkotás módja A tanulónak joga, hogy az Diákönkormányzathoz, az osztályfőnökhöz vagy közvetlenül az iskolavezetéshez forduljon kérdéseivel. Felvetéseire 30 napon belül választ kell kapnia. A közoktatásról szóló törvény 11. -a (1) bekezdésének l. pontja alapján a tanuló joga, hogy jogai megsértése esetén a jogszabályban meghatározottak szerint eljárást indítson, igénybe vegye a nyilvánosságot. Az iskola a vitás ügyek rendezése érdekében előzetes egyeztetést biztosít a szülőnek és a tanulónak. Az előzetes egyeztetésre az iskola igazgatója tesz javaslatot. Az egyeztetésen részt vesz az eljárást kezdeményező, az iskolavezetés, a tantestület, a DÖK, illetve az SZMK képviselője. Amennyiben az egyeztetés sikertelen, a jogorvoslatot le kell folytatni

6 4.2. A tanulók tájékoztatása A tanuló joga, hogy hozzájusson a jogai gyakorlását és az iskolai tevékenységét érintő szükséges információkhoz. A tanulókat minden tanévben az osztályfőnökök tájékoztatják a jogaik gyakorlásához szükséges eljárásokról. A tanuló joga, hogy folyamatosan tájékozódjon az osztálynaplóba bekerülő bejegyzésekről, tanulmányi előmeneteléről, érdemjegyeiről, munkájának értékeléséről. 5. A tanuló oktatásban való részvételi joga A tanuló joga, hogy: részt vegyen nyári iskolai rendezvényeken, táborokon, felkészítő foglalkozásokon, szociális kedvezményeket a tanévkezdés után igényelhet. látogassa az iskola létesítményeit (könyvtár, sportpálya), tagja legyen az iskola sportkörének, részt vegyen a szakkörök, diákkörök munkájában, kezdeményezze azok létrehozását, választó, ill. választható legyen a diákképviseletbe, képviselői útján részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában és a nevelésioktatási intézmény tevékenységében, hogy képességeiknek, érdeklődésüknek, adottságuknak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljenek, részt vegyen az iskola által szervezett programokon, rendezvényeken, versenyeken, a versenyekre való felkészüléshez igénybe vegye a szaktanárok felkészítő munkáját. A tanulmányi és sportversenyeken a szaktanára hozzájárulásával induló tanulót az igazgató a verseny napján felmenti a tanítási órákon való részvétel alól abban az esetben, ha a verseny időtartama legalább három tanítási óra. 6. A tantárgyválasztás rendje A tanulók a jelentkezéskor jelzik döntésüket a felvételi jelentkezési lap kitöltésével, az iskola által ajánlott választott nyelv megjelölésével. Ennek alapján a csoportbeosztások elkészítése az iskolavezetés feladata. A tanuló joga, hogy tanulmányai során a pedagógiai programban és az érettségivizsgaszabályzatban meghatározott keretek között tantárgyakat válasszon a jogszabályokban rögzített határidőig. Az iskola minden év március 15-ig közzéteszi a tájékoztatót azokról az érettségi vizsgákra felkészítő tárgyakról, amelyekből a tanuló választhat. A tanuló választását május 20-ig írásban beterjeszti az osztályfőnökön keresztül az igazgatóhelyettesnek. (Kiskorú tanuló döntését a szülő aláírása hitelesíti.) A tanuló döntése két tanévre szól, indokolt esetben külön kérelmet nyújthat be az első tanév végén a változtatásra! A tanuló kiskorú tanuló szülője aláírásával a félév, illetve a szorgalmi idő utolsó napját megelőző harmincadik napig jelentheti be, ha osztályzatának megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról osztályozó vizsga keretében. 7. Témazáró dolgozatok A diáknak joga, hogy az előre tervezett témazáró dolgozatokra felkészüljön. Biztosítani kell, hogy a témazárók megírására megfelelő körülmények között kerüljön sor. Ennek érdekében: Egy napon a témazáró dolgozatok száma kettőnél több nem lehet

7 A témazáró dolgozatra a diákok egy hét felkészülési időt kapnak. A tanuló hiányzása esetén köteles pótolni a témazáró dolgozatát. Ha a tanuló hosszan tartó hiányzása miatt nem tudja pótolni elmaradását, és a témazáró dolgozatoknak legalább a kétharmadát nem írta meg legalább elégségesre, ha a tantestület úgy dönt, tanulmányait csak osztályozóvizsga letétele után folytathatja. A témazáró dolgozatokat a szaktanár az adott tanítási év végéig megőrzi. A kijavított dolgozatot a diákok 15 munkanapon belül értékelve visszakapják, amelyen a szaktanár feltünteti a hibákat. Ha a tanár ennek nem tesz eleget, jogorvoslatot kérhet a diák az igazgatótól. 8. Az osztályozó-, javító-, különbözeti vizsgák Az iskolai vizsgaidőszakot/kat a vizsgák rendjéről és eljárási szabályairól külön vizsgaszabályzat rendelkezik. 9. Részleges vagy teljes felmentések Tantárgyi mentesítés a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján adható a tanuló, kiskorú esetében a szülő írásbeli kérelmére. A mentesítést minden tanévben újra kell kérelmezni. Érettségi vizsgát érintő mentesítési kérelem benyújtására a vizsga évében már csak rendkívüli és nagyon indokolt esetben van lehetőség. Testnevelés alóli mentesítés, könnyített vagy gyógytestnevelésre való besorolás a 6 hónapnál nem régebbi szakorvosi vélemény alapján, szülői/tanulói kérelemre az intézményvezetői döntés alapján történik. A különleges gondozást és ellátást igénylő tanulók tanulmányaikkal összefüggő mentesítés iránti kérelmüket az iskola igazgatójának adhatják be. A kérelemhez csatolni kell a törvényi előírásoknak megfelelő dokumentumokat. A döntés az igazgató jogkörébe tartozik. A kérelmeket lehetőleg a beiratkozáskor, de legkésőbb minden tanév szeptember 30-ig be kell nyújtania a kérelmezőnek. Abban az esetben, ha a mentesítés oka ennek az időpontnak a letelte után derül ki, a kérelmet az ok feltárásakor kell benyújtani. A készségtárgyak tanulása alóli mentesítést a tanuló, illetve a szülő írásbeli kérelmére az igazgató adhat, ha ezt a tanuló egyéni adottsága vagy sajátos helyzete indokolttá teszi. Magántanulói státus a szülő bejelentésével kezdeményezhető. A magántanuló mindazokkal a jogokkal rendelkezik, amelyek összeegyeztethetőek különleges helyzetével, és nem akadályozzák az iskola munkáját. A döntést a törvényi előírások figyelembevételével az igazgató hozza, indokolt esetben kezdeményezheti a jegyzőnél, hogy a tanköteles korú tanulót kötelezze arra, hogy a tankötelezettséget mindennapos iskolába járással teljesítse. III. A tanulói kötelességek teljesítése A közoktatásról szóló LXXIX. törvény 12. -a foglalja össze a tanulói kötelességeket. Az iskola minden tanulójának kötelessége, hogy: társainak és az iskola dolgozóinak tiszteletet adjon; becsülje társait, fegyelmezett magatartásával járuljon hozzá az iskola jó híréhez, ápolja hagyományait. az iskola környékén és a tömegközlekedési eszközökön ennek megfelelően viselkedjen; tartsa meg a tanulmányi rendet és az iskola szabályzatainak rendelkezéseit; részt vegyen az iskola által szervezett kötelező rendezvényeken; - 7 -

8 óvja saját és mások egészségét, tartsa be az egészségvédelmi, baleset-elhárítási és tűzvédelmi szabályokat. 1. A foglalkozásokon való részvétel A tanuló kötelessége, hogy részt vegyen a kötelező, valamint a választott foglalkozásokon. Rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően tegyen eleget tanulmányi kötelezettségének. A tanítási órákhoz szükséges taneszközöket, felszereléseket és az ellenőrző könyvet mindig hozza magával, azt a tanár kérésére adja át. A szerzett osztályzatokat, érdemjegyeket köteles az ellenőrző könyvbe beírni és tudomásulvétel céljából szülőjével legalább havi rendszerességgel aláíratni; 2. A foglalkozásokról való távolmaradás Ha a tanuló a kötelező és kötelezően választott foglalkozásokról távol marad, mulasztását igazolnia kell. A mulasztás igazolása szülői vagy orvosi igazolással történhet. Igazolt hiányzásnak minősül, ha a tanuló a házirendben meghatározott módon engedélyt kapott a távolmaradásra, vagy ha a tanuló beteg volt, és azt a házirendben meghatározott módon igazolta. Ha a tanuló huzamosabb ideig hiányzik, akkor a számonkérés alól mentesül az alábbiak szerint: 3 nap igazolt mulasztás esetén a hiányzást követő, 1 napig 3 napnál több igazolt mulasztás esetén a hiányzást követő 2 napig 2.1 Távolmaradás kérésének és engedélyezésének rendje Távolmaradás kérésének rendje Kivételes, indokolt esetben a szülő vagy a gondviselő előzetes kérésére az osztályfőnök vagy az igazgató felmentést adhat az oktatás, iskolai rendezvény látogatása alól: Maximum 3 nap esetén (egyszer három vagy háromszor 1 nap, és évente 4 alkalom (1-2 óra) az osztályfőnöktől előzetesen kérhető; három napnál hosszabb időszakra az intézmény vezetőjétől kérhető előre, írásban; sport-, kulturális vagy egyéb kikérés esetén a kikérőt a kikérést kezdeményező szervezetnek és a szülőnek is alá kell írnia Távolmaradás engedélyezésének rendje Az elbírálás szempontjai a mulasztások száma és a tanulmányi előmenetel. Az engedélyezés három napnál hosszabb távolmaradás kérése esetén írásban történik. A hivatalosan távolmaradók hiányzása nem számít mulasztásnak: iskolai szervezésű külföldi vagy belföldi utazás; részvétel tanulmányi és sportversenyeken, továbbképzéseken, konferenciákon, kulturális rendezvényeken, előadásokon; nyelvvizsga időpontja, valamint az előtte álló nap felkészülésre, OKTV-verseny napja, valamint az OKTV 2. fordulójába jutottak számára l-3 nap, valamint külön igazgatói engedéllyel kapott iskolai távolmaradás esetén. 2.2 Mulasztás igazolásának módja A késések és mulasztások igazolásának elbírálása az osztályfőnök joga. Minden igazolást a hiányzást követő osztályfőnöki órán vagy legfeljebb egy héten belül át kell adni az osztályfőnöknek

9 A betegség miatti távollétet orvosi igazolással lehet igazolni. A mulasztást az ellenőrzőbe be kell jegyezni. maximum 3 nap esetén (egyszer három vagy háromszor 1 nap, és évente 4 alkalom (1-2 óra) az ellenőrzőben a szülő igazolhatja a mulasztást. Az iskola elvárja, hogy a szülő (gondviselő) a mulasztás első napján (telefonon vagy levélben) jelezze a tanuló mulasztásának okát, a távollét várható időtartamát. Hatósági idézés miatti távollétet az osztályfőnöknek előre be kell jelenteni. A hatóságtól hozott igazolást a szülőnek alá kell írnia. Amennyiben a tanuló a hiányzását nem a házirendben meghatározott módon és a megadott határidőn belül igazolja, hiányzása igazolatlannak minősül Mulasztások a felnőttoktatásban A felnőttoktatásban a levelező tagozaton is be kell mutatni a mulasztások igazolását. A KTV. értelmében a levelező tagozaton 18 igazolatlan óra után a tanulói jogviszony fegyelmi eljárás nélkül megszűnik. A nem betegségből adódó, előre látható mulasztásokra előzetesen engedélyt kell kérni. Három napig az osztályfőnök, ennél több napra a tagozatvezető ad engedélyt. 2.3 Késések elbírálása Késésnek számít, ha a diák becsengetés után érkezik az órára. A késés tényét a szaktanár a naplóban K bejegyzéssel rögzíti. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról. Ha valaki az óráról késik, azt az szaktanár/osztályfőnök minden esetben beírja a naplóba. A harmadik késés után írásbeli osztályfőnöki figyelmeztetés jár. Minden további harmadik késés a következő fegyelmező intézkedést vonja maga után. Igazolt késésnek kell elfogadni, ha a vonattal ill. BKV busszal közlekedő tanulók a tömegközlekedésben előforduló olyan forgalmi akadály miatt késnek, amikor a közlekedés hosszabb időre megbénult. 2.4 A mulasztás következményei Mind az igazolatlan mulasztás, mind az igazolatlan késés fegyelmező vagy fegyelmi vétség. Mindkettő következménye: első igazolatlan óra: osztályfőnöki figyelmeztető; harmadik igazolatlan óra: osztályfőnöki intő; ötödik igazolatlan óra: igazgatói figyelmeztető; hetedik igazolatlan óra: igazgatói intő; tizenegyedik igazolatlan óra: fegyelmi eljárás (fegyelmi tárgyalással, vagy a nélkül). A középfokú nevelés-oktatás szakaszában, ha a tanulónak egy tanítási évben az órákról való igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 250 órát, vagy egy adott tantárgyból meghaladja az éves óraszám 30%-át, és nincs elegendő osztályzata, a tanév végén nem osztályozható, illetve a nevelőtestület döntése alapján osztályozóvizsgát tehet. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét megtagadhatja, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást. 2.5 Az igazolatlan mulasztás miatti intézkedés rendje Az igazolatlan mulasztás súlyos fegyelmi vétség. Az igazolatlan órák következményeinek dokumentálása mellett, a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, - 9 -

10 valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltakkal összhangban: tanköteles tanuló esetén egy óra igazolatlan mulasztás után az osztályfőnök értesíti a tanuló szülőjét vagy gondviselőjét a mulasztásról, 10 óra igazolatlan mulasztás után az iskola igazgatója értesíti a lakóhely szerinti önkormányzat jegyzőjét és a gyermekjóléti szolgálatot a mulasztásról; 30 óra igazolatlan mulasztás után az iskola igazgatója ismét értesíti a gyermekjóléti szolgálatot a mulasztásról. 50 óra igazolatlan mulasztás után az osztályfőnök értesíti a tanuló lakóhely szerinti önkormányzat jegyzőjét a mulasztásról; nem tanköteles tanuló esetén 10 óra igazolatlan mulasztás után az osztályfőnök értesíti a tanuló szülőjét vagy gondviselőjét a mulasztásról, 2.6 A késések, igazolatlan órák magatartás jegyre való hatása A késések és igazolatlan órák magatartás jegyre való hatása a következő: példás (5) magatartás jegy adható, ha a diáknak legfeljebb maximum 2 igazolatlan késése van, illetve igazolatlan órája nincs; jó (4) magatartás jegy adható, ha a diáknak maximum 5 igazolatlan késése (és ebből eredően osztályfőnöki figyelmeztetése), illetve 1-2 igazolatlan órája van; változó (3) magatartás adható, ha a diáknak maximum 8 igazolatlan késése (és ebből eredően osztályfőnöki intője), illetve 3-4 igazolatlan órája van; rossz (2) magatartás adható, ha a diáknak 13 igazolatlan késése, (és ebből igazgatói figyelmeztetése), illetve ha igazolatlan óráinak száma eléri az 5-t. 3. Termekért, eszközökért való felelősség szabályai A tanév első tanóráján szaktantermenként (informatika, fizika, kémia) a terem- és eszközhasználat rendjéről a szaktanár tájékoztatást ad. A tanuló kötelessége, hogy megőrizze, illetőleg az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit. Kölcsönzés esetén a határidő lejártakor az iskolának vissza kell szolgáltatni minden, az iskola tulajdonát képező tárgyat, eszközt, könyvet. Ennek elmulasztása esetén az igazgató egyedi mérlegelés alapján dönt arról, hogy ez milyen anyagi következményekkel jár. 4. A környezet és az eszközök rendben tartásának szabályai A tanuló kötelessége, hogy az iskolai elfoglaltságához igazodva a pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása mellett közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a tanítási órák előkészítésében, lezárásában. Ennek megfelelően különösen fontos, hogy: az óra alatt a tantermet rendeltetésszerűen használja; jelezze, ha a berendezésben valamilyen sérülést tapasztal. 4.1 A hetesek feladata Minden osztályban két hetesnek kell működnie. Csoportbontás esetén mindkét csoportban legyen hetes. A hetes kijelölése az osztályfőnök joga. A tanteremben a terem és a hetesi beosztás legyen kihelyezve

11 Ha az órát tartó tanár becsöngetés után 10 perccel nincs a helyszínen, távollétét a hetes jelenti a tanáriban. A hetes kötelessége, hogy: gondoskodjék a tanár fegyelmezett fogadásáról; a tanóra előtt gondoskodik a tanári asztalnak és környékének, valamint a táblának tisztaságáról, krétáról, a terem kiszellőztetéséről; a tanórák kezdetén jelenteni kell a távollévők nevét az órát tartó tanárnak; a tanóra végén a tábla letörlése, a terem tisztaságának, rendjének ellenőrzése; az ügyeletes tanárnak, illetve az osztályfőnöknek jelez minden rendellenességet (pl.: károkozás). 5. Rendezvények előkészítésében való részvétel szabályai A pedagógiai programban szereplő iskolai programok az iskola minden tanulója számára kötelezőek. Az éves munkaterv tartalmazza, hogy az egyes rendezvények előkészítéséért, lezárásáért mely osztályok felelősek. Tevékenységüket az osztályfőnök irányítja. 6. Fizetési kötelezettséggel kapcsolatos szabályok A térítési- és a tandíjfizetési kötelezettség eseteit a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 115. és ai tartalmazzák, figyelemmel az önkormányzat vonatkozó rendeletében foglaltakra is. A levelező tagozat I. és II. félév térítési díj fizetésének határidejét a levelező SZMSZ szabályozza Befizetés és visszafizetés rendje, eljárási szabályai A közoktatási törvény a szerinti tandíjat és a térítési díj ellenében igénybe vehető 115. szerinti szolgáltatások díjait csekken vagy számlatömbi elismervény ellenében kell befizetni. 6.2 Az étkezési díj megfizetése Az étkezési díj beszedésének napjairól félévente a tanulók tájékoztatást kapnak. Az étkezési díjakat havonta előre a kiírás szerinti időpontban a titkárságon kell befizetni. Pótbefizetésre van lehetőség. Az iskolában az étkezési díjat az ügyintéző szedi be az SZMSZ-nek megfelelően. Az iskola az igénybe nem vett étkezésekre előre befizetett díjat túlfizetésként a következő hónapra jóváírja, ha a lemondás a tárgynapot/kat megelőző 3. nap 9 óráig, illetve betegség esetén a betegség kezdő napján megtörténik. 7. A pedagógus jogai és kötelességei E jogokat és kötelességeket a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 19. -a tartalmazza. A diákoknak a pedagógusok jogait tiszteletben kell tartaniuk. Legfontosabb jogok: hogy személyét, emberi méltóságát, személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelőioktatói tevékenységét értékeljék és elismerjék; hogy irányítsa és értékelje a tanulók munkáját, minősítse teljesítményüket; hogy a tananyagot, tanítási módszereit, a tankönyveket, a taneszközöket megválassza. A pedagógus alapvető feladata a tanulók tanítása, nevelése. Ezzel összefüggésben kötelessége: hogy segítse a tanulók képességeinek kibontakozását, illetve felzárkóztatását; hogy elsajátíttassa a közösségi együttélés magatartási szabályait;

12 hogy a szülőket és a tanulókat rendszeresen és pontosan tájékoztassa az őket érintő kérdésekről; hogy a szülő és a tanuló kérdéseire, javaslataira érdemi választ adjon. IV. Az iskolai élet munkarendje 1. Tanórák, tanórán kívüli foglalkozások A tanév munkarendjét a NEFMI által évente kiadott tanév rendjéről szóló rendelet tartalmazza. A tanév helyi rendjét a nevelőtestület határozza meg, és azt az iskola éves munkatervében rögzíti. A tanévben felhasználható napok számát a tanév rendjéről szóló rendelet határozza meg. Egy tanítás nélküli munkanap felhasználásáról a diákönkormányzat dönt. Minden tanuló köteles a kötelező és a választott foglalkozásokon pontosan megjelenni és a munkában részt venni. Köteles betartani a tanulmányi rendet, az iskola szabályzatainak (például házirend) rendelkezéseit. Köteles felkészülten, a megkövetelt felszereléssel megjelenni az órákon, részt venni az órai munkában. Az órák alatt a nyugodt munkakörülmények biztosítása mindenki kötelessége. A személyi hívókat, mobiltelefonokat és egyéb, az órák zavarására alkalmas eszközöket kikapcsolt, illetve elnémított állapotban, a táskákban kell tartani. 1.1 A tanítási napok rendje Az iskola épülete hétköznap 6 00 órától óráig tart nyitva ig a beléptetésért a portás a felelős. Belépéskor a tanulók felszólításra kötelesek nappali tagozatosok diákigazolványukat vagy, ellenőrzőjüket, levelező tagozatosok tanulmányi lapjukat bemutatni. Idegenek csak regisztráció után léphetnek az intézmény területére. Hétvégeken az iskola nyitva tartását alkalmanként az igazgató határozza meg. Tanítási szünetek idején az ügyeleti nap: szerda, ekkor 9 00 órától óráig van nyitva az épület. A délelőtti tanítás (1-6 óra) ideje alatt, illetve a tanítás végéig a tanulók az iskolát, oktatás helyszínét engedély nélkül nem hagyhatják el. Távozási engedélyt indokolt esetben, vagy szülői kérésre ellenőrzőbe beírással- az osztályfőnök, távolléte esetén az osztályfőnök helyettes, igazgatóhelyettes, igazgató adhat. A tanuló rosszulléte esetén értesíteni kell a szülőt. A tanuló szülői engedéllyel távozhat az iskolából. Egyéni elbírálás alapján az osztályfőnök engedélyével diák is hazakísérheti. A tanítás nélküli időszakot (lyukasóra) a tanulók az iskolában (könyvtár) kötelesek úgy eltölteni, hogy a foglalkozásokat ne zavarják. 1.2 A tanórán kívüli tevékenységek rendje Az iskola a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődése, igénye szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez az iskola munkarendje alapján. A tanórán kívüli foglalkozások formái: felzárkóztató és fejlesztő foglalkozás érettségire felkészítő foglalkozás, szakkör diákönkormányzat programjai, iskolai sportkör, tanulmányi és sportversenyek kulturális rendezvények. művészeti csoport

13 Az iskola tanulói bekapcsolódnak a versenykiírásokban foglaltak szerint a helyi és országos tanulmányi versenyekbe. A diákönkormányzat javaslata és a munkaközösségek véleménye alapján tanulmányi, szakmai és kulturális jellegű háziversenyek szervezhetők. A házi tanulmányi versenyek győztesei képviselik az iskolát a magasabb szintű versenyeken. Az intézmény területén és az általa szervezett rendezvényeken az iskola belső rendjét biztosító szabályokat, megállapodásokat a nyári vakáció idején és a tanítási szünetekben is meg kell tartani. 1.3 A szünetek rendje A tanuló joga, hogy az órák közötti szüneteket pihenéssel töltse, ezért a tanórát pontosan becsöngetéskor kell elkezdeni, és kicsöngetéskor kell befejezni. Az óraközi, foglalkozások közti szünetek rendje az iskolai fegyelem, a tanulói önfegyelem fokmérője. Az óraközi szünetek célja a pihenés, a felfrissülés szolgálja. A tantermeket a szünetekben szellőztetni szükséges. A szünetekben száraz időben a diákok használják az iskola udvarát. A tanulócsoport érvényes órarendje szerinti első óra előtt 10 perccel a csoport minden tagja jelenjen meg az iskolában. 5 perccel előbb pedig a teremben foglalja el helyét. Becsöngetéskor az osztályok, tanulócsoportok a tantermekben várják a tanárt, a tanórán kívüli foglalkozások vezetőjét. Az informatika, a fizika és a kémia szaktantermek esetén a gimnáziumi szárny emeleti részén várakoznak a tanulók, s tanári kísérettel vonulnak át Csengetési rend Csengetési rend: nappali levelező 1. óra: óra: óra: óra: óra: óra: óra: óra: Jelző csengetés: becsengetés előtt 2 perccel. 1.4 Felügyelet, ügyelet Az iskola tanítási napokon vezetői ügyeletet biztosít 8 00 órától óráig, a nappali tagozatos oktatás időtartama alatt. Az ezen időn túli foglalkozások rendjéért a foglalkozást vezető pedagógus felel. Felnőttoktatás idején az igazgató felelősségét a tagozatvezető veszi át. A tanítás előtt és az óraközi szünetekben tanári ügyelet működik reggel tól a 6. óra kezdetéig. Az ügyeletes tanár feladata a házirend szabályainak betartatása

14 1.5 Testnevelési órák rendje Testnevelési órán balesetveszély miatt bármilyen ékszer, kiegészítő használata tilos! Tanóra alatt az öltözőben senki sem tartózkodhat. A gyógytestnevelésre utalt, illetve a teljes, vagy részleges mentesítést kapott tanulók kivéve, akiknek engedélye van a távolmaradásra - kötelesek az órán/tornateremben tartózkodni. A testnevelésórára kötelező felszerelést hozni. A testnevelési tantervi követelmények teljesítésének előfeltétele, hogy a tanuló fehér pólóban jelenjen meg az órákon. 2. Az iskolai ünnepek A tanuló kötelessége, hogy elősegítse az iskola feladatainak teljesítését, vegyen részt az iskolai kötelező tanórán kívüli programokon, az iskolai munkatervben megjelölt ünnepélyeken, rendezvényeken. Az intézmény hagyományainak ápolása, jó hírnevének megőrzése, az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos teendőket, időpontokat, felelősöket a nevelőtestület jelöli ki, jelzi a munkatervben, illetve az ütemtervben. A tanulók életével összefüggő iskolai ünnepek: tanévnyitó ünnepély, október 23., rigóavatás, az elsősök bemutatkozása, szalagavató karácsony, március 15., Ráday-nap, ballagás, tanévzáró ünnepély. Az iskola munkarendjére vonatkozó előírások érvényesek az iskolai rendezvényeken, kirándulásokon is. Az egyéb megemlékezések, ünnepélyek rendjét az éves ütemterv tartalmazza. A rendezvények, ünnepélyek, megemlékezések szervezése a pedagógusok munkaköri kötelessége. Az iskolai rendezvényeken és ünnepélyeken az iskola főállású pedagógusai és az oktatómunkát közvetlenül segítő dolgozói kötelezően, munkaköri feladatként vesznek részt. 2.1 A ruházattal kapcsolatos szabályok A tanuló kötelessége az iskolában és az iskolán kívüli rendezvényeken ápoltan, tisztán, kulturáltan megjelenni. Iskolai ünnepélyeinken az ünnepi öltözet kötelező: lányokon fehér blúz (matrózblúz), sötét szoknya vagy szövetnadrág, fiúknak fehér ing, sötét szövetnadrág illetve öltöny. Nem kell ünneplőben jönni a rigóavatóra. 3. Ügyintézés az iskolában 3.1. Szülők tájékoztatása a tankönyvekről, taneszközökről Az újonnan induló évfolyamoknak a felvétel után az intézményvezető ad tájékoztatást a

15 szükséges tankönyvekről, taneszközökről. Felsőbb évfolyamokon a szaktanárok, osztályfőnökök végzik a tájékoztatást. A tankönyvek kiválasztása szaktanári javaslat alapján a munkaközösség előterjesztésével történik. A DÖK, SZMK jóváhagyása után az érvényes jogszabályok, rendelkezések szerint állítja össze az iskola. A tankönyvek listáját az érvényes jogszabályok, rendelkezések szerint állítja össze az iskola. 3.2 Szociális és normatív kedvezmények, támogatások A nappali tagozatos tanuló a szociális helyzetétől függően utazási, kulturális és egyéb kedvezményben, szociális támogatásban, jutalomban részesülhet. A kedvezményezettek körét törvény szabályozza. A lehetőségekről és az igénylés módjáról az iskola évente (szóban vagy írásban, az érvényben lévő törvényi előírásoknak megfelelően) tájékoztatja a tanulókat, kiskorú tanuló esetén a szülőket. A tájékoztatás megtartásáért az osztályfőnök felel. Minden diáknak joga van anyagi helyzetéből és családi körülményeiből eredően különböző normatív és nem alanyi jogon járó további támogatásokat igénybe venni, amennyiben gondviselője a jogosultságát igazolja: étkezési kedvezményben részesülhet, ingyenes tankönyvellátásban részesülhet, tankönyvtámogatásban részesülhet szociális helyzet alapján, segélyben részesülhet. Nem alanyi jogon járó további támogatás elve és az elosztás rendje: A rendelkezésre álló összeg külön felmérés alapján, a rászorultság elvének figyelembevételével kerül kiosztásra Étkeztetés Az iskolai ebédlő befogadóképessége miatt a gimnázium tanulói az 5. óra után ebédelhetnek. Az étkeztetésre jelentkezés módja és menete: Minden év szeptemberében kérelmet kell benyújtani, melyhez csatolni kell a kedvezményre való jogosultság okiratát Tankönyvtámogatás módja Ingyenes tankönyv biztosítása az érvényes jogszabályokhoz igazodva, felmérés előző tanév nov. 15-ig. Könyvtárból éves használatra tankönyv kölcsönözhető a könyvtári készlet erejéig. Nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás biztosítása az alábbi elvek alapján: szociális és egyéb rászorultság alapján, ha van rá költségvetési fedezet, vagy kölcsönzéssel Eseti szociális támogatás (karácsony, stb) A támogatás mértékét az igazgató az osztályfőnököktől hozzá beérkezett javaslatok alapján határozza meg. A támogatásra rászorultságot tanulmányi előmeneteltől függetlenül az osztályfőnök állapítja meg és javasolja. Javaslatra határidő minden év december közepe Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatot ellátó személy A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatot ellátó személy nevéről, elérhetőségéről, fogadóórájáról az osztályfőnök tájékoztatja a szülőket a tanév elején. Géth Magdolna Eszter Fogadóóra: kedd és csütörtök ig helye: PIOK Ráday Pál Gimnázium Orvosi szoba ( 2119 Pécel, Kossuth tér 7. sz.)

16 Elérhetőség: telefon: Rendszeres egészségügyi felügyelet, ellátás A közoktatásról szóló törvény 11. -a (1) bekezdés d) pontja szerint tanuló joga, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben, ellátásban részesüljön; a törvényi előírásoknak megfelelő orvosi vizsgálatokon részt vegyen. [26/1997. (IX. 3.) NM-rendelet] A vizsgálatokról a tájékoztatás az iskola védőnő feladata. A rendszeres egészségügyi felügyelet ellátásának formái: Iskolaorvosi vizsgálat évente meghatározott évfolyam (ami az adott tanév elején kerül ismertetésre) és az adott tanévben a 16. életévüket betöltött tanulók esetén. Iskolaorvosi rendelés szerdai napokon előre egyeztetett időpontban, melyről a tanulók az iskolai védőnőtől külön tájékoztatást kapnak. Védőnői felügyelet hetente 2-szer, (kedd és csütörtök) Védőnői rendelési idő: óráig Fogászati szűrés; évente egy alkalommal külön tájékoztatás alapján. A rendelési időpontokról a tájékoztatás az orvosi rendelő ajtaján olvasható. A vizsgálatok lebonyolítása csak a törvényi előírásoknak megfelelően történhet. Elsősegélynyújtásra az orvosi szobában lehet jelentkezni. 4. A tanulók által bevitt dolgok elhelyezésének szabályai Az iskolába érkező tanulók felsőruházatukat, kabátjukat a tantermekben helyezhetik el. Az értékek biztonságos elhelyezésére fokozott figyelmet szükséges fordítani! A tanuló ruházatán kívül minden értékét a táskájában helyezze el! Kötelező a tornatermi öltözőket bezárni! Az iskolába behozott értékekért az iskola nem vállal felelősséget. 4.1 A nem szükséges dolgok bevitele A tanóra idején a tanuló köteles az órai munkához nem tartozó tárgyait, eszközeit (mobiltelefon, walkman, discman) kikapcsolva a táskájában tartani. Amennyiben a tanuló megszegi ezt a szabályt, és a szaktanár figyelmeztetése ellenére sem teszi el az órához nem szükséges holmit, a szaktanár a nap végéig a tárgyat elveheti. A nap végén a tanuló a tulajdonát visszakapja. Mobiltelefon a foglalkozásokon segédeszközként/számológép helyett sem használható! A tanításhoz nem szükséges eszközök használata esetén fegyelmező intézkedés hozható. Tilos az iskolába behozni minden olyan eszközt, amely nem a tanórai munkához szükséges, és balesetveszélyes (például szúró- vagy vágóeszközök, gázspray, fegyver vagy annak látszó tárgy, petárda vagy egyéb erőszakra alkalmas eszköz)! Az iskolában tilos megbotránkozást keltő vagy gyűlöletre uszító szimbólumot viselni. Tilos mások fenyegetése, terrorizálása. E szabály megszegőivel szemben fegyelmi eljárást kezdeményez az iskola! Tilos az iskolában, 50 méteres környezetében, valamint az iskola épületén kívül szervezett rendezvényeken szeszes italt, kábítószert fogyasztani, dohányozni! A tilalom megsértése fegyelmi vétség

17 5. Az intézmény létesítményeinek használata 5. 1 Helyiséghasználat, területhasználat kapcsolatos rendelkezések Helyiséghasználat, területhasználat tanítási időben: A gimnazisták az általános iskolai épületszárnyba csak célirányosan (tanóra, könyvtár, étkezés, igazgató, egészségügyi ellátás) mehetnek át. Hivatalos ügyintézés az iskolatitkárnál kizárólag fogadási időben. Az általános iskolai büfé megközelítése jó idő esetén az udvaron keresztül történik. A gimnáziumi és az általános iskolai ügyelet gondoskodik a fentebbi célok nélkül csellengők visszaküldéséről. A gimnazisták a gimnáziumi épületszárnyban az alagsorban és az emeleten lévő fiú és lány mosdókat használják. Helyiséghasználat, területhasználat az iskola nyitva tartási idejében: Az épület rendjéért az iskola igazgatója és gondnoka felel. A Házirend, a Tűz- és Balesetvédelmi előírások betartása mindenki számára kötelező. A tanulók csak tanári felügyelet mellett használhatják a kijelölt szaktantermeket, eszközöket. Helyiséghasználat, területhasználat az iskola nyitva tartási idején kívül: Az épületben a tanulók csak előzetes igazgatói engedéllyel tartózkodhatnak, tanári felügyelet mellett. A Házirend, a Tűz- és Balesetvédelmi előírások betartása ekkor is mindenki számára kötelező. 5.2 Az intézmény területének, épületének használati szabályai Az iskola valamennyi tanulójának joga az iskola oktatási és nevelési célra kialakított összes helyiségének és létesítményének rendeltetésszerű és ingyenes használata az órarend szerinti tanítási időben, a tanítás nélküli foglalkozásokon, indokolt esetben tanári felügyelettel. Az oktatás céljára szolgáló helyiségek: tantermek, informatika2, fizika és kémia terem, könyvtár, tornaterem. Kapcsolódó helyiségek: öltözők, szertárak, orvosi rendelő. Az egyes szaktantermekre, létesítményekre vonatkozó használati rendet valamennyi használó köteles betartani. A számítógépteremnek és a könyvtárnak külön rendje van. Ezt az adott helyen ki kell függeszteni! A szaktanárok feladata, hogy a helyi rendet a tanulókkal az első tanítási órán megismertessék. Az iskolai könyvtár tagja lehet az iskola valamennyi diákja, pedagógus és nem pedagógus dolgozója. Az iskolai könyvtárat a könyvtáros vezeti. A könyvtár nyitvatartási és kölcsönzési rendjét évente határozza meg az iskola. Az időpontokat a könyvtár ajtajára ki kell függeszteni, és az éves munkatervnek tartalmaznia kell. Az iskola térítésmentesen biztosít helyiséget a diákönkormányzat működéséhez, rendezvényeihez. 5.3 A létesítményhasználat korlátai Nem kerülhet sor a helyiségek bérbeadására abban az esetben, ha az ellentétes a tanulók érdekeivel. Még felnőtt felügyelete mellett sem használhatják a diákok az alábbi helyiségeket: irattár

18 szerverszoba, karbantartóműhely, technikai dolgozók helyiségei, pince. Vagyonvédelmi okok miatt az iskola területén idegen személy csak engedéllyel tartózkodhat. V. Jutalmazás, fegyelmezés 1. Tanulók jutalmazása Azt a tanulót, aki példamutató magatartást tanúsít, vagy képességeihez mérten folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, az osztálya, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, iskolai vagy iskolán kívüli vetélkedőkön, versenyeken vesz részt, azokon jól szerepel, vagy bármely módon hozzájárul az iskola hírnevének megőrzéséhez, növeléséhez, az iskola jutalomban részesíti. A jutalmazás történhet írásban és szóban: dicséret (szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói, nevelőtestületi); oklevél; jutalomkönyv; Egyéb: kulturális rendezvényre belépő, vásárlási utalvány. Év közben: írásbeli dicséret (szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói); igazgatói dicséret az iskola ifjúsága előtt. Év végén: bizonyítványba írt szaktanári dicséret; bizonyítványba írt általános tanulmányi munkát elismerő dícséreti- oklevél; jutalomkönyv, igazgatói dicséret az iskola ifjúsága előtt; Az évfolyam első tanulója cím elnyerése (4,50 átlag fölött); Ráday-díj: o azon kiváló eredményt elérő végzős tanulóink számára, akik középiskolai tanulmányaikat folyamatosan kitűnő vagy jeles eredménnyel végezték, o valamint a diákönkormányzat, több éven keresztül kimagasló munkát végző tagjai számára; anyagi támogatás bel- vagy külföldi utazáshoz, táborozáshoz. 2. Fegyelmező intézkedések Azt a tanulót, aki tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, a házirend előírásait megszegi, igazolatlanul mulaszt, vagy viselkedésével árt az iskola jó hírnevének, fegyelmező vagy fegyelmi intézkedésben kell részesíteni. A fegyelmező intézkedés célja a súlyosabb fegyelemsértés (és annak következményeinek) megelőzőse érdekében, az iskolai rend és fegyelem biztosítása. A fegyelmező intézkedést kísérje feltáró beszélgetés, melynek a változás elérése a fő célja. A tanuló által elkövetett vétség akkor büntethető, ha szándékos, nyilvánvaló, bizonyítható, következményeiben a közösségre vagy egyénre káros. A büntetés kiszabása legyen igazságos, az elkövetett vétséggel arányos (körülményeket is figyelembe véve), rövid időn belül kövesse a vétség elkövetését (8 nap)

19 2.1 A fegyelmező intézkedés formái, fokozatai: szóbeli vagy írásbeli figyelmezetés: szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói; írásbeli intés: szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói. 2.2 A fegyelmező intézkedés alapja A fegyelmező intézkedések alapja lehet a házirend megszegése, a tanulmányi kötelezettségek elmulasztása, fegyelmezetlen magatartás, késés, igazolatlan mulasztás, anyagi károkozás, rongálás. Írásbeli szaktanári figyelmeztetést/intést von(hat) maga után: a tanóra megzavarása, az ellenőrző hiánya, a mobiltelefon, mp3 stb. tanórán való használata, a tanórán való evés és ivás (ez utóbbi alól kivétel a kánikula), testnevelés felszerelés hiánya, az ízléstelen, szitkozódó, trágár beszéd. Írásbeli osztályfőnöki figyelmeztetést/intést von(hat) maga után: minden 3. tanórai késés, az 1. és a 3. igazolatlan óra, a hetesi kötelesség elmulasztása, az ellenőrző, elvesztése, megrongálása. az iskolai ünnepségeken az ünnepi öltözet hiánya. Írásbeli igazgató figyelmeztetéssel/intéssel jár: az 5. és a 7. igazolatlan óra, az iskolai ünnepségekről való indokolatlan, engedély nélküli távolmaradás, szándékos rongálás, károkozás, vezetőkkel, tanárokkal, technikai dolgozókkal szembeni súlyos tiszteletlen magatartás, Délelőtti tanítási időben az iskola területének indokolatlan elhagyása. 2.3 Halmozott rendzavarás Halmozott rendzavarás esetén a fokozatosság elve érvényesül. Minden fegyelmezési forma legfeljebb kétszer alkalmazható, a harmadik alkalommal a tanuló magasabb büntetési fokozatban részesül. 3. Fegyelmi eljárás A közoktatásról szóló LXXIX. törvény ai foglalják össze a diákok fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló rendelkezéseket. Súlyosabb esetben, vagy ha a fegyelmező intézkedésből az iskola kifogyott, és változás nem következett be, akkor fegyelmi büntetés kiszabására kerül sor. Súlyos és vétkes jogellenes tevékenység esetén el lehet tekinteni a fegyelmező fokozatok betartásától. A fegyelmi eljárás eljárási rendjét külön szabályzat tartalmazza. A fegyelmi eljárás megindításáról az iskola igazgatója vagy a nevelőtestület dönt, de a nevelőtestület az elsőfokú jogkörét átruházta a Fegyelmi Bizottságra. Súlyos és kiemelkedően veszélyes jogellenes tevékenységnek minősül, és fegyelmi eljárást von maga után: az agresszív viselkedés (fizikai, szóbeli);

20 gyógyszerrel, mérgező anyaggal, mások testi épségét veszélyeztető eszközzel való visszaélés; az órán vagy az iskolában történő engedély nélküli videó- illetve mobilfelvétel. Magasabb rendű jogszabályok (BTK, Kt. stb.) értelmében tilos a dohányzás, a szeszesital és a kábítószer tárolása, fogyasztása! Amennyiben a diák az egészségre káros tiltott szert birtokol vagy fogyaszt, fegyelmi vétséget (kábítószerrel való visszaélés esetében bűncselekményt) követ el. A diák egészsége és biztonsága érdekében nevelőtestület bármely tagja, illetve az iskola alkalmazottai ezeket a szereket elveszik. A kiszabható fegyelmi fokozatok: megrovás, szigorú megrovás, kedvezmények, juttatások csökkentése, illetve megvonása, eltiltás a tanév folytatásától az adott iskolában (kivéve tanköteles tanuló), áthelyezés másik tanulócsoportba iskolán belül, áthelyezés másik iskolába, kizárás az iskolából (kivéve tanköteles tanuló az ő esetében másik iskoláról kell gondoskodni). 5. Az anyagi kártérítési felelősség szabályai A gondatlanságból okozott kárért a tanuló fegyelmileg és anyagilag is felelősségre vonható. A szándékos károkozást a kár okozója köteles megtéríteni a törvény által előírt arányban. (Ez az összeg a minimálbér többszöröse is lehet.) Kiskorú tanuló esetén annak törvényes képviselője, a nagykorú tanuló pedig személyesen felel az általa szándékosan okozott károkért, és viseli azok anyagi következményeit. Ha felszólítás után sem történik meg a kártérítés, az iskola pert indíthat a károkozó, illetve annak gondviselője ellen. Ha a kárt többen okozták, a felelősség is közös. Az iskola épületeiben, területén a gimnázium diákjai számára tilos a dohányzás, figyelemmel az évi XII. törvény 2. par. (2) bek. a-c pontjának módosított rendelkezéseire. Az iskola épületében, területén és rendezvényein tilos bármilyen szeszes ital és kábítószer behozatala, fogyasztása. Taneszközökért és felszerelésekért vállalt felelősség szabályai A kár mértékét az iskola gazdasági munkatársa (ha kell, szakértő bevonásával), a térítés mértékét az igazgató. határozza meg A kártérítési kötelezettség az iskola által szervezett valamennyi foglalkozás (beleértve a rendezvényeket, stb.) során keletkezett kárra vonatkozik. A tanításhoz kapcsolódó alkalmakkor (tanóra, érettségi felkészítő, előkészítő órák), valamint az iskola által szervezett programok során taneszközök, segédeszközök, sporteszközök és egyéb felszerelések rendelkezésre bocsátásáért az adott órát, foglakozást tartó tanár a felelős, az eszközöket használatra a diákoknak átadhatja. Az esetleges károkért anyagilag a károkozó(k), illetve gondatlanul eljáró(k) tartozik (tartoznak) felelősséggel: o szándékos károkozás esetén a kár 100 % - áig, o gondatlan károkozás esetén a kár 50 %- áig terjedően. 5.1 Könyvtárral és tankönyvkölcsönzéssel kapcsolatos fegyelmi eljárás A könyvtár állományában lévő adathordozók kölcsönzésére vonatkozó anyagi felelősség kérdéseit az iskola könyvtár házirendje tartalmazza

21 A tanuló az olyan tárgyakban mutatkozó hiányért, melyeket visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel vett át, kizárólagosan használ vagy kezel, teljes anyagi felelősséggel tartozik. Amennyiben az olvasó a könyvtári egységet elveszíti vagy megrongálja, az adott kiadású mű egy másik, kifogástalan példányát kell a könyvtárnak visszaszolgáltatnia. Amennyiben erre nincs mód, akkor az olvasó a mindenkori beszerzési költséget köteles megtéríteni az iskolának. Az olvasó a tanulói vagy közalkalmazotti jogviszonyának megszűnése előtt köteles a könyvtári tartozását rendezni. A kártérítési kötelezettség mérséklését, illetve elengedését kérheti a tanuló, illetve a szülő. A kérelem elbírálásáról az iskola igazgatója határoz. VI. Diákcsoportok A Kt. 11. szerint minden tanuló közösségi érdekeket szolgáló javaslatokat tehet, kezdeményezhet. Képviselőin keresztül részt vehet a DÖK munkájában. A DÖK működési rendjét az DÖK SZMSZ tartalmazza. A diákönkormányzat a működéséhez az alábbi anyagi és tárgyi segítséget kaphatja meg: teljes iskolai infrastruktúra (mint terem- és számítógép használat, fénymásolási lehetőség), költségvetési támogatás. VII. Védő-óvó intézkedések A Tűz- és balesetvédelemhez kapcsolódó elveket a Tűz- és balesetvédelemi szabályzat tartalmazza. Az iskola minden tagjának a balesetet, tűzesetet jelentenie kell, és az ezekre vonatkozó szabályok szerint kell eljárnia. Tűz- és bombariadó esetén az épület kiürítése a tűzriadó-terv szerint történik. A rendkívüli esemény miatt kieső órák pótlásáról az iskolavezetés intézkedik. A tanév első napján a szaktantermekben és a tornateremben, az osztályfőnöki órák keretében balesetvédelmi, tűzvédelmi és munkavédelmi oktatásban részesül minden tanuló. VIII. Záró rendelkezések 1. A házirend elkészítésének, elfogadásának rendje, hatálybalépése A házirend tervezetét a pedagógusok, a diákok és a szülők javaslatainak figyelembevételével az iskolavezetés készíti el. A házirend tervezetét megvitatják: a nevelőtestület, az iskolai tanulóközösségek, illetve azok képviselői. A házirend hatályba lépésének feltételei: a Diákönkormányzat egyetértése a Szülői Munkaközösség véleményezése a Tantestület jóváhagyása Ezután a nevelőtestület fogadja el a végleges változatot, amelyet az intézmény vezetője jóváhagyásra benyújt a fenntartóhoz. Az iskola igazgatója a hatálybalépéskor köteles a házirendet kihirdetni és nyilvánosságra hozni, gondoskodni köteles az iskola honlapján történő megjelentetéséről, valamint a beiratkozott tanulók részére történő átadásáról