Gyakornoki szabályzat

Átírás

1 Debreceni Szakképzési Centrum Baross Gábor Középiskolája és Kollégiuma 4030 Debrecen, Budai Ézsaiás u. 8/A. OM azonosító: Gyakornoki szabályzat Készítette: Nagyné Lengyel Éva Érvényes: szeptember 1. napjától Debrecen 2016.

2 Tartalom 1. Fogalmak meghatározása A szabályzat területi hatálya A szabályzat személyi hatálya A szabályzat módosítása A szabályzat célja Gyakornoki idő, jogviszony A gyakornok munkaideje, munkavégzése A mentorálás folyamata, fontosabb tevékenységei A minősítő vizsga A gyakornok további feladatai... 7 a) A gyakornok feladata az 1. évben...7 b) A gyakornok feladata a 2. évben A gyakornoki tapasztalatszerzés, számonkérés módszerei Az intézményvezető/munkáltató feladata A mentor kijelölése, munkaideje A mentor feladata Záró rendelkezések Záradék Mellékletek sz. melléklet: A diagnosztikus értékelés értékelőlapja sz. melléklet: Összegző diagnosztikus értékelőlap sz. melléklet: Egyéni fejődési terv sz. melléklet: Mentor és gyakornok közös munkaterve sz. melléklet: Konzultációk emlékeztetője sz. melléklet: A fejlődési terv megvalósulásának értékelése, szükség szerinti módosítása sz. melléklet: A mentor órájának/foglalkozásának látogatási jegyzőkönyve sz. melléklet: A gyakornok órájának/foglalkozásának látogatási jegyzőkönyve sz. melléklet: Összegző értékelő lap Irodalomjegyzék... 26

3 A szabályzat létrehozásának jogalapját a évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, a évi CXXIX. törvény, a évi CXXXVII. törvény a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény módosításáról, a 326/2013. (VIII. 30.) kormányrendelet képezik, melyekben szabályozott a gyakornok mentorálásának követelménye. 1. Fogalmak meghatározása Gyakornok: az a pedagógus, aki két évnél kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkezik és nem szerzett bármely más munkakörben legalább hat év szakmai gyakorlatot. Mentor: az intézményvezető által kijelölt szakmai vezető, aki segíti a gyakornokot a köznevelési intézményi szervezetbe történő beilleszkedésben és a pedagógiai-módszertani feladatok gyakorlati megvalósításában és a minősítő vizsgára való felkészülésében. Gyakornoki idő: a gyakornok foglalkoztatási jogviszonyának létesítési időpontjától számított kétéves időszak, melynek végén, a gyakornok, minősítő vizsgát tesz. Nem felelt meg minősítés esetén a gyakornoki idő két évvel meghosszabbodik. 2. A szabályzat területi hatálya Jelen szabályzat a Debreceni Szakképzési Centrum Baross Gábor Középiskolája és Kollégiuma intézményben munkavállalói jogviszonyban álló pedagógusokra terjed ki. 3. A szabályzat személyi hatálya Jelen szabályzat érvényes az intézményben, a munkakör betöltéséhez előírt végzettséggel és szakképzettséggel, valamint két évnél kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógus munkakörben foglalkoztatott, Gyakornok fokozatba besorolt pedagógusra, valamint az intézmény vezetőjére, és az intézményvezető által kijelölt szakmai vezetőre (a továbbiakban mentor). 4. A szabályzat módosítása A szabályzatot módosítani kell, amennyiben a benne foglaltakat érintő jogszabályváltozás következik be, valamint amennyiben a nevelőtestület legalább fele írásban kéri. 5. A szabályzat célja Rögzíti az érintettek (lásd 3. pontban) feladatait, a gyakornok intézményi szervezetbe történő beilleszkedésében és a pedagógiai-módszertani feladatok gyakorlati megvalósításában, és a minősítő vizsgára való optimális felkészítés/felkészülés folyamán való együttműködését. 6. Gyakornoki idő, jogviszony A következő szabályok betartása mellett készítettük jelen szabályzatunkat: A gyakornok számára a foglalkoztatási jogviszony létesítésekor gyakornoki idő kikötése kötelező. Gyakornoki időként a foglalkoztatási jogviszony létesítésének időpontjától számított kétéves időszakot kell a kinevezésben, illetve a munkaszerződésben rögzíteni. Ha a gyakornok a külön jogszabályban foglaltak szerint a megismételt minősítő vizsgán nem felelt meg minősítést kapott, munkaviszonya a évi CXC. tv a köznevelésről törvény 64. (8) erejénél fogva a minősítő vizsga eredményének közlésétől számított tízedik napon megszűnik.

4 7. A gyakornok munkaideje, munkavégzése A gyakornok heti teljes munkaideje negyven óra, melyből a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő a teljes munkaideje ötven százaléka lehet. A gyakornok a tantárgyfelosztásban elrendelt tanítási óráin felül a kötött munkaidejét az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni. A munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni. A gyakornok számára a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részében leginkább a foglalkozások, tanítási órák előkészítése, a tanulók teljesítményének értékelése, előre tervezett beosztás szerint vagy alkalomszerűen gyermekek, tanulók - tanórai és egyéb foglalkozásnak nem minősülő - felügyelete, a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenység, a szülőkkel történő kapcsolattartás, fogadóóra megtartása, a nevelőtestület, a szakmai munkaközösség munkájában történő részvétel, a gyakornok felkészülése a minősítő vizsgára rendelhető el. Kötelező órán túli többlettanítás csak abban az esetben rendelhető el a gyakornok számára, ha a betöltött munkakör feladatainak ellátása betegség, baleset vagy egyéb ok miatt váratlanul lehetetlenné vált. A gyakornok osztályfőnöki megbízást csak írásbeli hozzájárulásával kaphat. A kötelező óra és a heti teljes munkaidő közti időben a gyakornok órát látogat, konzultál a szakmai segítővel, szükség szerint az intézményvezetővel, egyéb munkatársakkal. Óralátogatás: az azonos tantárgyat tanító pedagógus óráján, az általa tanított osztályokban más órán, a szakmai segítő óráján, tanórán kívüli foglakozáson. Az óralátogatást rövid megbeszélésnek kell követnie (az órát tartó pedagógussal). Konzultáció: a mentorral (aki hetente konzultációs lehetőséget biztosít számára), valamint egyéb pedagógussal, vezetővel, szakmai munkaközösség-vezetővel. Az óralátogatásokat a gyakornok az intézményvezetővel, a mentorával és az órát tartó pedagógussal egyezteti. 8. A mentorálás folyamata, fontosabb tevékenységei Időszakasz Tevékenység Produktumok 1.fázis: kezdő szakasz (első negyedév) A mentori támogató kapcsolat kereteinek tisztázása, a gyakornoki szabályzat megbeszélése Az intézmény pedagógiai programjának és szervezeti működési szabályzatának közös megbeszélése A személyes szükségletek, igények feltárása

5 Időszakasz Tevékenység Produktumok 2. fázis (folyamatosan a lezáró szakaszig) A gyakornok órájának látogatása, megbeszélése Diagnosztikus értékelés A fejlődési terv elkészítésének segítése Gyakornoki-mentori munkaterv elkészítése A mentor órájának látogatása, az óra megbeszélése A gyakornok órájának látogatása, értékelése (negyedévente 1-4 alkalom) Hetente, illetve a gyakornok igényei alapján konzultációs lehetőség biztosítása Fokozatos bevonás a tanórán kívüli tevékenységekbe (megfigyelés, feladatvállalás, szervezés) Szülői értekezleten való részvétel, bemutatkozás, tájékoztatás Osztályfőnök-helyettesi feladatok vállalása A gyakornok órájának látogatása, értékelése (negyedévente 1-4 alkalom) A mentor és más kollégák órájának/foglalkozásának látogatása, megbeszélése (folyamatos tevékenység) az óra/foglalkozás látogatási jegyzőkönyve, óraterv, az óra/foglalkozás értékelő lapja (8 sz. melléklet) Diagnosztikus értékelés értékelőlapja és összegző diagnosztikus értékelőlap (1 sz. melléklet) (2 sz. melléklet) Egyéni fejlődési terv (3 sz. melléklet) Mentor és gyakornok közös munkaterve (4 sz. melléklet) Az óra/foglalkozás látogatási jegyzőkönyve, óraterv, az óra/foglalkozás értékelő lapja (7 sz. melléklet) az óra/foglalkozás látogatási jegyzőkönyve, óraterv, az óra/foglalkozás értékelő lapja (8 sz. melléklet) Emlékeztető (Mentori napló) (5 sz. melléklet) az óra/foglalkozás látogatási jegyzőkönyve, óraterv, az óra/foglalkozás értékelő lapja (8 sz. melléklet) Hospitálási napló Az óra/foglalkozás látogatási jegyzőkönyve, óraterv, az óra/foglalkozás értékelő lapja (7 sz. melléklet)

6 Időszakasz Tevékenység Produktumok 3. fázis: lezáró szakasz A minősítő vizsga 9. A minősítő vizsga Folyamatos konzultációk a gyakornok igénye alapján A fejlődési terv megvalósulásának értékelése, szükség szerinti módosítása (félévente) Fejlődés értékelése (félévente) A gyakornoki minősítő eljárás megismerése, az elvárások közös megvitatása A portfólió összegyűjtött dokumentumainak megbeszélése A portfólió elkészítésének segítése A gyakornok órájának látogatása, értékelése (negyedévente 1-4 alkalom) A mentor és más kollégák órájának/foglalkozásának látogatása, megbeszélése (folyamatos tevékenység) Folyamatos konzultációk a gyakornok igénye alapján A fejlődési terv megvalósulásának értékelése, szükség szerinti módosítása (félévente) Fejlődés értékelése (félévente) Felkészülés a minősítővizsgára (digitális bemutató előkészítése) A mentor a gyakornok minősítővizsgája esetében az órán/foglalkozáson és a megbeszélésen is részt vehet Emlékeztető (Mentori napló) (5 sz. melléklet) Egyéni fejlődési terv reflexiója (3 sz. melléklet) (6 sz. melléklet) Összegző értékelő lap (9 sz. melléklet) Emlékeztető (Mentori napló) (5 sz. melléklet) az óra/foglalkozás látogatási jegyzőkönyve, óraterv, az óra/foglalkozás értékelő lapja (8 sz. melléklet) Hospitálási napló Az óra/foglalkozás látogatási jegyzőkönyve, óraterv, az óra/foglalkozás értékelő lapja (7 sz. melléklet) Emlékeztető (Mentori napló) (5 sz. melléklet) Egyéni fejlődési terv reflexiója (3 sz. melléklet) (6 sz. melléklet) Összegző értékelő lap (9 sz. melléklet) A gyakornok a gyakornoki idő lejártának hónapjában, vagy ha a gyakornoki idő a tanítási évet követő nyári szünet alatt jár le, akkor a tanítási év május hónapjában tesz minősítő vizsgát. A minősítő vizsgán megfelelt minősítést kapott gyakornokot a Pedagógus I. fokozatba kell besorolni. A Pedagógus I. fokozatba lépéshez a gyakornoknak az értékelés során legalább hatvan százalékot kell elérnie.

7 Ha a minősítő vizsgán a gyakornok újabb minősítés szükséges minősítést kapott a gyakornoki idő a vizsga napját követő nappal kezdődően két évvel meghosszabbodik. A gyakornoki idő egyéb esetben nem hosszabbítható meg. A gyakornok a két évvel meghosszabbított gyakornoki idő lejártának hónapjában, vagy ha a gyakornoki idő a tanítási évet követő nyári szünet alatt jár le, a tanítási év május hónapjában megismételt minősítő vizsgát tesz. A megismételt minősítő vizsgán megfelelt vagy nem felelt meg minősítés adható. Az első minősítő vizsga és a minősítési eljárás a gyakornok számára díjtalan. 10. A gyakornok további feladatai a) A gyakornok feladata az 1. évben A gyakornok ismerje meg: A évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, és módosításait általános rendelkezések (a törvény szabályozási köre, alapelvek, a tankötelezettség, a nevelő és oktató munka pedagógiai szakaszai), a gyermek, a tanuló és a szülő jogai és kötelességei, a pedagógus jogai és kötelességei, a közoktatás intézményei, ezen belül azt az intézménytípus, amelyben dolgozik, a működés általános szabályai, a működés rendje, a nevelőtestület, szakmai munkaközösség, a tanulók közösségei, a diákönkormányzat. 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet vonatkozó részeit, A Kormány 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelete a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról A gyakornok ismerje meg az intézmény Pedagógiai Programját, ezen belül például: a fenntartó elvárásait az intézmény küldetését, jövőképét az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat, a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységet, a tehetség-, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységet, az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező és választható tanórai foglalkozásokat, valamint azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeit, a szakmai programot, az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét, az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételeit, az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, formáját, oktatásszervezés gyakorlati feladatait, az intézménybe járó gyermekek, tanulók sajátos felkészítésének problémáit.

8 Az intézmény szervezeti és működési rendjét a Szervezeti Működési Szabályzat alapján, különösen a gyermekek, a tanulók fogadásának (nyitva tartás) és a vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét, a pedagógiai munka belső ellenőrzés rendjét, a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket, a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját, beleértve a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást, az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat,) az intézményi védő, óvó előírásokat, a rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendőket, a tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formáit, a diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formáját és rendjét, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás biztosítása), az iskolai könyvtár működési rendjét. Az intézmény Házirendjét, különösen tanulói jogokat és kötelezettségeket milyen módon lehet gyakorolni, illetve kell végrehajtani, tanulói munkarendet, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások rendjét, az iskola helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és az iskolához tartozó területek használatának rendjét, a gyermek, tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó rendelkezéseket, a tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendjét és formáit, a tanulók jutalmazásának elveit és formáit, a fegyelmező intézkedések formáit és alkalmazásának elveit, Az intézményi érdekképviseleti szervek működését, dokumentumát, tisztségviselőit. Az intézményi képviseleti szervek működését, dokumentumát, tisztségviselőit Az intézmény éves munkatervét. A tanügy-igazgatási dokumentumokat, ezek alkalmazásának módját. A munkavédelemre, balesetvédelemre, tűzvédelemre vonatkozó általános szabályokat. Az intézmény gyakornoki szabályzatát. b) A gyakornok feladata a 2. évben A gyakornok mélyítse el ismereteit A tanított korosztály életkori sajátságai, pszichológiai fejlődése területén Tanulói kompetenciák fejlesztése területen (szakmai, módszertani fejlődés) A fejlesztésre orientált tanulási folyamat irányítása területén (tanulásszervezés) Tehetséggondozás területén Hátránykompenzálás területén

9 Az adott műveltségterület (tantárgy) módszertanában Az oktatáshoz kapcsolódó eszközök használata területén A gyakornok fejlessze képességeit Szociális tanulás Az önálló tanulás képességének fejlesztése (élethosszig tartó tanulás) Kommunikáció a tanulókkal, szülőkkel, munkatársakkal Konfliktuskezelési technikák megszerzése, fejlesztése Időgazdálkodás, tervezés, tudatosság A gyakornok töltse fel portfolióját és tegyen minősítő vizsgát 11. A gyakornoki tapasztalatszerzés, számonkérés módszerei Időszak Tapasztalatszerzés módszere Számonkérés módszere 1. év 2. év Óralátogatás Óramegbeszélés Konzultációk Team munkában részvétel Esetmegbeszélő csoport munkájában részvétel Szülői értekezlet látogatása Óralátogatás Óramegbeszélés Konzultációk Team munkában részvétel Esetmegbeszélő csoport munkájában részvétel Szülői értekezlet látogatása Osztályfőnök-helyettesség Tanórán kívüli programok szervezése, megvalósítása 12. Az intézményvezető/munkáltató feladata Tematikus terv készítése Óravázlat készítése Tanulók munkájának értékelése Egy dolgozat eredményeinek elemzése, következtetések levonása Tanügyi dokumentumok folyamatos, pontos vezetése Tanmenet készítése Helyzetértékelés, feladatkitűzés elkészítése az osztályfőnökkel együttműködve tanév elején az általa kiválasztott osztályban Az általa tanított osztályok egyikében a szülői értekezlet egy részének megtartása (pl. szakmai téma, helyzetértékelés, szervezés) Az intézmény éves munkatervében meghatározott intézményi szintű program megszervezése (pl. kirándulás, hagyományápolás, projekt nap, diákönkormányzati program, diákközgyűlés) A munkáltatónak a jogviszony létesítésekor a kinevezési okmányban, munkaszerződésben elő kell írnia azt az időpontot, ameddig a gyakornok, minősítő vizsgát köteles tenni. Az intézményvezető kijelöli a mentort, aki segíti a gyakornokot a köznevelési intézményi szervezetbe történő beilleszkedésben, a pedagógiai-módszertani feladatok gyakorlati megvalósításában és a minősítővizsgára való felkészülésben.

10 Az intézményvezető a gyakornok, minősítő vizsgára történő jelentkezését kezdeményezi a kormányhivatalnál tárgyév április 10. napjáig, a kétéves gyakornoki idő lejártát rögzítő munkaszerződésben foglalt határidő szerint. A munkáltató, köteles a jelentkező minősítő vizsgán, minősítő eljárásban való részvételét biztosítani. A minősítő vizsgán, illetve eljárásban való részvétel idejét munkaidőként kell figyelembe venni. 13. A mentor kijelölése, munkaideje A mentor a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részében heti két órában ellátja a pedagógusjelölt, gyakornok szakmai segítését. A mentort az intézmény igazgatója jelöli ki, lehetőleg az intézményben legalább öt éve alkalmazott, legalább tíz éves szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógusai közül. A döntés előtt az igazgató beszerzi az iskolavezetőség véleményét. A mentor kiválasztásának prioritásai: mentorpedagógus szakirányú végzettséggel rendelkező pedagógus munkaközösség vezető, aki szakvizsgázott pedagógus munkaközösség vezető, vagy szakvizsgázott pedagógus tíz éves szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógus legalább öt éves szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógus A mentor munkaköri leírásában jelölni kell a két évre szóló szakmai segítői, mentortanári feladattal történő megbízást. (a munkaköri leírás módosítása csak közös megegyezéssel történhet) Kötelező órán túli többlettanítás csak abban az esetben rendelhető el a szakmai segítő számára, ha a betöltött munkakör feladatainak ellátás betegség, baleset vagy egyéb ok miatt váratlanul lehetetlenné vált. 14. A mentor feladata A mentor támogatja a gyakornokot az általa ellátott pedagógus-munkakörrel kapcsolatos tevékenységében. A 326/2013. (VIII. 30.) kormányrendelet 15/A. (1) értelmében a mentorálás célja, hogy a gyakornokot felkészítse a pedagógus-életpálya feladataira. A mentor szükség szerint, de negyedévenként legalább egy, legfeljebb négy alkalommal látogatja a gyakornok tanítási óráját, illetve foglalkozását és ezt követően óra- vagy foglalkozás-megbeszélést tart, továbbá, ha a gyakornok igényli, hetente konzultációs lehetőséget biztosít számára. Legalább félévente írásban értékeli a gyakornok tevékenységét, pedagóguskompetenciáinak fejlődését, és az értékelést átadja az intézményvezetőnek és a gyakornoknak. Az értékelésbe bevonhatja mindazokat a pedagógusokat, akik az adott időszakban részt vettek a gyakornok beilleszkedésének segítésében és szakmai fejlődésének támogatásában. Értékelését minden esetben összeveti a gyakornok önértékelésével. Az értékeléshez a gyakornok, írásban észrevételt tehet. A mentor a gyakornoki idő lezárulta előtt összefoglaló értékelést készít a gyakornoki időszak tapasztalatairól. Ekkor külön féléves értékelést nem kell készíteni. (Ha a foglalkoztatási jogviszony a gyakornoki idő lejárta előtt megszűnik, a jogviszony megszűnésekor a mentor soron kívül értékelést készít.) Segíti a jogszabályok, intézményi alapdokumentumok, szabályzatok megismerésében, értelmezésében. Segíti az iskola helyi tantervében és pedagógiai programjában, a munkaköri feladataira vonatkozó előírások értelmezésében és azok szakszerű alkalmazásában.

11 Segíti a tanítási órák felépítésének, az alkalmazott pedagógiai módszereknek, tanításhoz alkalmazott segédleteknek, tankönyveknek, taneszközöknek a célszerű megválasztásában. Segíti a tanítási órák előkészítésével, megtervezésével és eredményes megtartásával kapcsolatos írásbeli teendők ellátásában (pl.: tanmenet, óravázlat készítése, módszerek átadása). Valamint segíti a gyakornokot a minősítő vizsgára való felkészülésében. Rendelkezésre áll a problémák megbeszéléséhez, a kérdések megválaszolásához. Segíti a gyakornokot a tanításhoz kapcsolódó adminisztráció elvégzésében, folyamatos ellenőrzi a teljesítését. 15. Záró rendelkezések A gyakornoki szabályzatban foglaltakról a szakmai munkaközösségek véleményt nyilvánítanak. A gyakornoki szabályzat a nevelőtestület véleményének kikérése után került kiadásra. A gyakornoki szabályzatot az intézmény honlapján nyilvánosságra kell hozni, ennek hiányában a helyben szokásos módon közzé kell tenni. 16. Záradék A gyakornoki szabályzatot a nevelőtestület augusztus 30-i nevelőtestületi ülésén elfogadta. Debrecen, augusztus 30.. Aláírás

12 17. Mellékletek 1. sz. melléklet: A diagnosztikus értékelés értékelőlapja A gyakornok neve:... Az értékelés időpontja:... Az értékelés megállapításai kompetenciaterületenként: 1. Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás N. é. = nem értelmezhető, Indikátorok 0 = nem jellemző, 1 = kevéssé jellemző, 2 = többnyire jellemző, 3 = jellemző 1.1 Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. 1.2 Rendelkezik a szaktárgy tanításához szükséges tantervi és szakmódszertani tudással. 1.3 Fogalomhasználata pontos, következetes. 1.4 Kihasználja a tananyag kínálta belső és külső kapcsolódási lehetőségeket, a szaktárgyi koncentrációt. 1.5 A szaktárgy tanítása során képes építeni a tanulók más forrásokból szerzett tudására. 1.6 A rendelkezésére álló tananyagokat, eszközöket a digitális anyagokat és eszközöket is ismeri, kritikusan értékeli és megfelelően használja. 1.7 A szaktárgynak és a tanítási helyzetnek megfelelő, változatos oktatási módszereket, taneszközöket alkalmaz Tanítványait önálló gondolkodásra, a tanultak alkalmazására neveli. 1.9 Törekszik az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazási lehetőségeinek felismertetésére Tanítványaiban kialakítja az online információk befogadásának, feldolgozásának, továbbadásának kritikus, etikus módját. 2. Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók Indikátorok 2.1. A célok tudatosításából indul ki. A célok meghatározásához figyelembe veszi a tantervi előírásokat, az intézmény pedagógiai programját Pedagógiai munkáját éves szinten, tanulási-tanítási (temetikus) egységekre és órákra bontva is megterve- N. é. = nem értelmezhető, 0 = nem jellemző, 1 = kevéssé jellemző, 2 = többnyire jellemző, 3 = jellemző

13 2.3. Komplex módon veszi figyelembe a pedagógiai folyamat minden lényeges elemét: a tartalmat, a tanulók előzetes tudását, motiváltságát, életkori sajátosságait, az oktatási környezet lehetőségeit, korlátait stb Célszerűen használja a digitális, online eszközöket Az órát a cél(ok)nak megfelelően, logikusan építi fel A tanulók tevékenységét, a tanulási folyamatot tartja szem előtt Használja a szociális tanulásban rejlő lehetőségeket Alkalmazza a differenciálás elvét Tudatosan törekszik a tanulók motiválására, aktivizálására Tudatosan tervezi a tanóra céljainak megfelelő stratégiákat, módszereket, taneszközöket Többféle módszertani megoldásban gondolkodik Terveit az óra eredményessége függvényében felülvizsgálja. 3. A tanulás támogatása Indikátorok 3.1. Épít a tanulók szükségleteire, céljaira, igyekszik felkelteni és fenntartani érdeklődésüket Figyelembe veszi a tanulók aktuális fizikai, érzelmi állapotát, és szükség esetén igyekszik változtatni előzetes tanítási tervein Pozitív visszajelzésekre épülő, bizalomteli légkört alakít ki, ahol minden tanuló hibázhat, mindenkinek lehetősége van a javításra A tanulást támogató környezetet teremt például a tanterem elrendezésével, a taneszközök használatával, a diákok döntéshozatalba való bevonásával Megfelelő útmutatókat és az önálló tanuláshoz szükséges tanulási eszközöket biztosít a tanulók számára, pl. webes felületeket működtet, amelyeken megtalálhatók az egyes feladatokhoz tartozó útmutatók és a letölthető 3.6. Kihasználja a tananyagban rejlő lehetőségeket a tanulási stratégiák elsajátítására, gyakorlására Felismeri a tanulók tanulási problémáit, szükség esetén megfelelő szakmai segítséget kínál számukra Tanítványaiban igyekszik kialakítani az önálló ismeretszerzés, kutatás igényét. Ösztönzi a tanulókat az IKTeszközök hatékony használatára a tanulás folyamatában. N. é. = nem értelmezhető, 0 = nem jellemző, 1 = kevéssé jellemző, 2 = többnyire jellemző, 3 = jellemző

14 4. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség Indikátorok 4.1. Munkájában a nevelést és az oktatást egységben szemléli és kezeli A tanulói személyiség(ek) sajátosságait megfelelő módszerekkel, sokoldalúan tárja fel A tanuló(k) személyiségét nem statikusan, hanem fejlődésében szemléli A tanuló(k) teljes személyiségének fejlesztésére, autonómiájának kibontakoztatására törekszik Felismeri a tanulók tanulási vagy személyiségfejlődési nehézségeit, és képes számukra segítséget nyújtani vagy más szakembertől segítséget kérni Különleges bánásmódot igénylő tanuló vagy tanulócsoport számára hosszabb távú fejlesztési terveket dolgoz ki, és ezeket hatékonyan meg is valósítja Csoportos tanítás esetén is figyel az egyéni szükségletekre és a tanulók egyéni igényeinek megfelelő stratégiák alkalmazására A tanuló hibáit, tévesztéseit mint a tanulási folyamat részét kezeli, az egyéni megértést elősegítő módon reagál 4.9. Az általános pedagógiai célrendszert és az egyéni szükségletekhez igazodó fejlesztési célokat egységben kezeli Reálisan és szakszerűen elemzi és értékeli saját gyakorlatában az egyéni bánásmód megvalósítá- N. é. = nem értelmezhető, 0 = nem jellemző, 1 = kevéssé jellemző, 2 = többnyire jellemző, 3 = jellemző 5. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység Indikátorok N. é. = nem értelmezhető, 0 = nem jellemző, 1 = kevéssé jellemző, 2 = többnyire jellemző, 3 = jellemző 5.1. Óráin harmóniát, biztonságot, elfogadó légkört teremt Tanítványait egymás elfogadására, tiszteletére neveli Munkájában figyelembe veszi a tanulók és a tanulóközösségek eltérő kulturális, illetve társadalmi háttéréből adódó sajátosságait Az együttműködést támogató, motiváló módszereket alkalmaz mind a szaktárgyi oktatás keretében, mind a szabadidős tevékenységek során. 14

15 5.5. Az iskolai, osztálytermi konfliktusok megelőzésére, például megbeszélések szervezésével, közös szabályok megfogalmazásával, következetes és kiszámítható értékeléssel A csoportjaiban felmerülő konfliktusokat felismeri, helyesen értelmezi, és hatékonyan kezeli A tanulók közötti kommunikációt, véleménycserét ösztönzi, fejleszti a tanulók vitakultúráját 5.8. Értékközvetítő tevékenysége tudatos,.együttműködés, altruizmus, nyitottság, társadalmi érzékenység, más kultúrák elfogadása jellemzi Az együttműködés, kommunikáció elősegítésére online közösségeket hoz létre, ahol értékteremtő, tevékeny, követendő mintát mutat a diákoknak a digitális eszközök funkcionális használatának terén Tudatosan alkalmazza a közösségfejlesztés változatos módszereit. 6. Pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése Indikátorok 6.1 Jól ismeri a szaktárgy tantervi követelményeit, és képes saját követelményeit ezek figyelembevételével és saját tanulócsoportjának ismeretében pontosan körülhatárolni, következetesen alkalmazni. 6.2 Céljainak megfelelően, változatosan és nagy biztonsággal választja meg a különböző értékelési módszereket, eszközöket. 6.3 A szaktárgy ismereteit és speciális kompetenciáit mérő eszközöket (kérdőíveket, tudásszintmérő teszteket) ké- 6.4 A tanulás támogatása érdekében az órákon törekszik a folyamatos visszajelzésre. 6.5 Visszajelzései, értékelései világosak, egyértelműek, tárgyszerűek. N. é. = nem értelmezhető, 0 = nem jellemző, 1 = kevéssé jellemző, 2 = többnyire jellemző, 3 = jellemző 6.6 Értékeléseivel, visszajelzéseivel a tanulók fejlődését segíti. 6.7 Pedagógiai munkájában olyan munkaformák és módszerek alkalmazására törekszik, amelyek elősegítik a tanulók önértékelési képességének kialakulását, fejlesztését. 6.8 Önállóan képes a tanulói munkák értékeléséből kapott adatokat elemezni, az egyéni, illetve a csoportos fejlesztés alapjaként használni, szükség esetén gyakorlatát módosítani. 7. Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás Indikátorok 7.1. Kommunikációját minden partnerrel a kölcsönösség és a konstruktivitás jellemzi. N. é. = nem értelmezhető, 0 = nem jellemző, 1 = kevéssé jellemző, 2 = többnyire jellemző, 3 = jellemző 15

16 7.2. A kapcsolattartás formái és az együttműködés során használja az infokommunikációs eszközöket és a különböző online csatornákat Nyitott a szülő, a tanuló, az intézményvezető, a kollégák, a szaktanácsadó visszajelzéseire, felhasználja őket szakmai fejlődése érdekében A diákok érdekében önállóan, tudatosan és kezdeményezően együttműködik a kollégákkal, a szülőkkel, a szakmai partnerekkel, szervezetekkel A megbeszéléseken, a vitákban, az értekezleteken rendszeresen kifejti szakmai álláspontját, a vitákban képes másokat meggyőzni, és ő maga is meggyőzhető Iskolai tevékenységei során felmerülő/kapott feladatait, problémáit önállóan, a szervezet működési rendszerének megfelelő módon kezeli, intézi A szakmai munkaközösség munkájában kezdeményezően és aktívan részt vállal. Együttműködik pedagógustársaival különböző pedagógiai és tanulásszervezési eljárások (pl. projektoktatás, témanap, ünnepség, kirándulás) megvalósításában A tanuláshoz megfelelő hatékony és nyugodt kommunikációs teret, feltételeket ala Munkája során érthetően és pedagógiai céljainak megfelelően kommunikál Tudatosan támogatja a diákok egyéni és egymás közötti kommunikációjának fejlődését. 8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért Indikátorok 8.1. Tisztában van szakmai felkészültségével, személyiségének sajátosságaival, és képes alkalmazkodni a szerepelvárásokhoz Saját pedagógiai gyakorlatát folyamatosan elemzi és fejleszti. N. é. = nem értelmezhető, 0 = nem jellemző, 1 = kevéssé jellemző, 2 = többnyire jellemző, 3 = jellemző 8.3. Tudatosan fejleszti pedagógiai kommunikációját Rendszeresen tájékozódik a szaktárgyára és a pedagógia tudományára vonatkozó legújabb eredményekről, kihasználja a továbbképzési lehetőségeket Munkájában alkalmaz új módszereket, tudományos eredményeket Rendszeresen tájékozódik a digitális tananyagokról, eszközökről, az oktatástámogató digitális technológia legújabb eredményeiről, konstruktívan szemléli felhasználhatóságukat Élő szakmai kapcsolatrendszert alakít ki az intézményen kívül is Részt vesz intézményi innovációban, pályázatokban, kutatásban Aktív résztvevője az online megvalósuló szakmai együttműködéseknek. 16

17 Erősségek:... Fejlesztendő területek:... A gyakornok észrevételei:.... A mentor megjegyzései: gyakornok mentor 17

18 2. sz. melléklet: Összegző diagnosztikus értékelőlap Kompetenciák Létező kompetenciaelemek Támogatást és fejlesztést igénylő kompetenciaele- Reflexió 1. Szakmai feladatok, szaktudományos, elméleti és gyakorlati tudás 2. Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése, és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók 3. A tanulás támogatása 4. A gyermek személyiségének kibontakoztatása, fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, többi gyermekkel együtt történő sikeres neveléséhez szükséges megfelelő módszertani felkészültség 5. A gyermeki közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység 6. Pedagógiai folyamatok és a gyermekek személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése 7. Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás 8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért Dátum: mentor gyakornok 18

19 3. sz. melléklet: Egyéni fejődési terv Gyakornok:... Mentor:... Fejlesztendő pedagógusi kompetenciák (az indikátorok mentén) Célok, amiket szeretnék elérni. Konkrét feladatok a célok elérése érdekében Megvalósítás értékelése, módosítás A gyakornok legalább félévente reflexiót készít az egyéni fejlődési tervhez. Reflexiók:

20 4. sz. melléklet: Mentor és gyakornok közös munkaterve Mentor neve: Gyakornok neve: Hónap/nap Óra Tevékenység Tevékenység tartalma Érintettek Produktum 20

21 5. sz. melléklet: Konzultációk emlékeztetője Időpont Téma Reflexiók rövid összefoglalása 21

22 6. sz. melléklet: A fejlődési terv megvalósulásának értékelése, szükség szerinti módosítása Tervezett feladat Megvalósult (mutatók) Nem valósult meg (magyarázatok) Reflexiók 22

23 7. sz. melléklet: A mentor órájának/foglalkozásának látogatási jegyzőkönyve A mentor neve:... A látogatás helye:... Műveltségi terület:... Tantárgy:... Az óra/foglalkozás témája:... Az osztály/csoport:... A látogató gyakornok neve:... Dátum:... Idő Az óra/foglalkozás menete Kérdések, megjegyzések Az óra megbeszélésének leírása: Milyen szakmai kérdés került a megbeszélés fókuszába? Milyen további kérdések merültek fel? Milyen területen segítette a megbeszélés a gyakornok fejlődését? Reflexiók:

24 8. sz. melléklet: A gyakornok órájának/foglalkozásának látogatási jegyzőkönyve A gyakornok neve:... A látogatás helye:... Műveltségi terület:... Tantárgy:... Az óra/foglalkozás témája:... Az osztály/csoport:... A látogató mentor neve:... Dátum:... Idő Az óra/foglalkozás menete Megjegyzések Az óra megbeszélésének leírása: Milyen szakmai kérdés került a megbeszélés fókuszába? Milyen további kérdések merültek fel? Milyen területen segítette a megbeszélés a gyakornok fejlődését? Reflexiók:

25 9. sz. melléklet: Összegző értékelő lap A gyakornok neve:... Az értékelés időpontja:... Az értékelés megállapításai kompetenciaterületenként: Fejlesztendő területek: Javasolt célok, feladatok: Az értékelés során az alábbi kollégák nyilvánítottak véleményt: A gyakornok észrevételei: mentor gyakornok 25

26 18. Irodalomjegyzék 1. Útmutató a pedagógusok minősítési rendszerében a Pedagógus I. és Pedagógus II. fokozatba lépéshez című általános tájékoztató anyag harmadik, javított változata 2. Mentorok tevékenységének támogatása Segédanyag a köznevelési intézményekben dolgozó pedagógusgyakornokok mentorainak című tájékoztató anyag évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről /2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról 26