A jegyzőkönyv mellékletét képező előterjesztések. 1. napirend

Átírás

1 A jegyzőkönyv mellékletét képező előterjesztések 1. napirend 1

2 2

3 3

4 4

5 5

6 6

7 7

8 Hiv. száma: / napirend Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének rendelet-tervezete a helyi iparűzési adóról szóló 12/2012. (III.30.) önkormányzati rendeletének, valamint az építményadóról és a telekadóról szóló 60/2012. (XI.29.) önkormányzati rendeletének módosításáról (egy fordulóban kerül tárgyalásra) Tisztelt Közgyűlés! Az előterjesztett javaslat jövő évtől, egyrészt 50%-os mértékű helyi iparűzési adókedvezményt kíván biztosítani a háziorvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi alapellátási vagy védőnői tevékenységet végző vállalkozásoknak 1, másrészt bővíti a vagyoni típusú adómentes beruházási övezetekben nyújtható adóelőnyt. I. Iparűzési adókedvezmény A helyi adókról szóló évi C. törvény (Htv.) módosítása évtől lehetővé teszi, hogy a települési önkormányzatok rendeletükben a jelenlegi szabályozásnál magasabb adóelőnyt biztosítsanak háziorvosi és védőnői tevékenységet folytató vállalkozók számára. Azon vállalkozói kör kedvezményezhető,akiknek a nettó árbevétele legalább 80%-a a háziorvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi alapellátási vagy védőnői (egészségügyi alapellátási) tevékenységből származik és az adóalapja (nettó árbevétel korrigálva a levonható adóalapot csökkentő tételekkel) nem haladja meg a 20 millió forintot. Az így biztosított helyi adóelőny évente és vállalkozónként akár négyszázezer forint is lehet, mely jelentős adómegtakarítást jelent a vállalkozó háziorvosoknak, védőnőknek, ugyanakkor mérhető bevétel kiesést is okoz az önkormányzatnak. Az alapellátás javítását és a háziorvosi praxisok támogatását javító intézkedések hatásaként a települési önkormányzatoknál jelentkező, az önkormányzatokat 100%- ban megillető iparűzési adóbevétel kiesésének ellentételezését a központi költségvetés normatív támogatással nem kívánja kompenzálni. 1 Htv háziorvos, védőnő vállalkozó: az a vállalkozó, aki/amely - gazdálkodó szervezetként vagy egyéni vállalkozóként - külön jogszabály alapján háziorvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi alapellátási vagy védőnői tevékenységet végez és nettó árbevételének legalább 80%-a e tevékenység (tevékenységek) végzésére vonatkozó, az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral kötött finanszírozási szerződés alapján az Egészségbiztosítási Alapból származik; 2 Beiktatta: évi LXXXI. törvény 36. Hatályos: I. 1-től 8

9 A évi helyi iparűzési adóbevallások adatai alapján 55 háziorvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi alapellátási vagy védőnői tevékenységet végző vállalkozás működik városunkban. Ezen vállalkozások összesen millió forint nettó árbevétel - és a törvényi adóalap csökkentő tételek hatására millió forint helyi iparűzési adóalap után, 16,8 millió forint éves iparűzési adófizetési kötelezettséget teljesítettek. A jelzett vállalkozók közül, 8 vállalkozás adóalapja meghaladja a törvényben engedélyezett felső 20 milliós forintos határt, így a múlt évi bevallási adatokat alapul véve, nekik nem járhat adókedvezmény. Az ismert évi bevallási adatok alapján a becsült bevétel kiesés 5-6 millió forint lehet, amennyiben az önkormányzat 50%- os adókedvezményt biztosít. Az adókedvezmény százalékos nagysága (50%) megegyezik a 2,5 millió forint vállalkozási szintű adóalapot éves szinten el nem érő vállalkozók adókedvezményének százalékos mértékével. (Hipa Ör. 5. (1) bek.) II. Vagyoni típusú építményadó kedvezményes adózásának kiterjesztése A kormányzat és a képviselő-testületünk célja, hogy az önkormányzat mind nagyobb részben vállaljon szerepet a közigazgatási területén lévő terület-fejlesztésekben és a gazdasági, elsősorban termelő és más munkahelyteremtő beruházások támogatásában. Ennek érdekében bővíteni kívánjuk a vagyonadó-mentes beruházási övezeteket, így kedvezőbb adózási környezettel igyekszünk támogatni az Egerben beruházó vállalkozásokat. Reményeink szerint az itt megtelepedő vállalkozások erősíthetik a város iparűzési potenciálját is. A Htv. szabályozása alapján a Közgyűlés dönthet a helyi vagyoni típusú adókban (építményadó) az alkalmazott adómértékekről, kedvezményekről és esetleges mentességekről. Különösen a tárgyi adók esetében van arra mód és lehetőség, hogy differenciálásra kerüljenek az ingatlanok, mind a mértéküket, mind pedig a mentességeket, kedvezményeket érintően. (Ilyen lehet például az övezetek szerinti eltérítés lehetősége.) Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló évi CXCIV. törvénnyel a javaslat nem ellentétes, hiszen a fizetési kötelezettség teljesítésére köteles természetes személyek vagy más jogalanyok teljes körét megkülönböztetés nélkül érinti. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a helyi iparűzési adóról szóló 12/2012. (III.30.) önkormányzati rendelet, valamint az építményadóról és a telekadóról szóló 60/2012. (XI.29.) önkormányzati rendelet módosítását elfogadni szíveskedjen. Eger, szeptember 10. Habis László sk. Polgármester 9

10 E L Ő T E R J E S Z T É S a évi helyi iparűzési adóból történő célirányos felhasználásról 3..napirend Tisztelt Közgyűlés! Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a helyi iparűzési adó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 60/2009. (XI. 27.) számú Önkormányzati rendelete (továbbiakban: önkormányzati rendelet) alapján az egri helyi iparűzési adót fizetőknek lehetőségük van arra, hogy a befizetett helyi iparűzési adójuk (továbbiakban: Hipa) meghatározott részének felhasználásáról rendelkezzenek. A évi helyi iparűzési adóbevallások benyújtásakor azok az adózók, akik az általános határidőig, azaz az adóévet követő év május 31-ig illetve a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózók esetében pedig legkésőbb július 30-ig és legalább 500 ezer forint összegben adófizetési kötelezettséget teljesítettek, lehetőségük volt a helyi iparűzési adójuk 2%-ának felhasználására jelölést tenni egy általuk megjelölt, az önkormányzati rendelet 4. illetve 5. -ában meghatározott feltételeknek megfelelő kedvezményezett javára. A jelölés minimálisan 10 ezer forint lehet és legfeljebb 200 ezer forintig terjedhet. Költségvetési szempontból kiemelkedő nagyságot jelent az iparűzési adóból származó bevétel, így az önkormányzat számára is fontos, hogy a megfizetett adó egy részének felhasználásába bevonja az adó befizetőjét. A évi iparűzési adóbevallási adatok alapján az összes iparűzési adóbevallásban szereplő fizetendő adó több mint 79 %-a olyan vállalkozóktól, vállalkozásoktól (521 db) származik, akik az önkormányzati rendeletben foglaltak alapján jogosultak élni ezzel az ún. címkézési lehetőséggel. Az idei évben 115 vállalkozás (az érintett adózók 22%-a) élt érvényesen a felajánlás lehetőségével, amelynek összértéke ezer forintot tett ki. A vállalkozók nyilatkozatukban Eger város közigazgatási területén lévő és működő állami, egyházi és önkormányzati fenntartású költségvetési szervei, intézményei 10

11 részére, valamint egri székhelyű oktatási intézmények, alapítványok, egyesületek részére adhattak be felhasználási javaslatot. Egyesületek részére ezer forint, alapítványok részére ezer forint, költségvetési szervek részére 435 ezer forint felhasználási javaslat érkezett. Önkormányzati rendeletünk értelmében a felhasználási javaslata érvénytelen annak az adózónak, aki az éves adóbevallását vagy javaslatát a törvényben előírt helyi iparűzési adóra vonatkozó bevallási határidőt (május 31.), üzleti évet választó adózó esetében pedig július 30-át követően nyújtja be; helyi adó, gépjárműadó és egyéb önkormányzati hatáskörbe tartozó esedékes, összesítetten ezer forintnál nagyobb összegű adó és díjhátralékkal rendelkezik és ezt az esedékes tartozást az adóév augusztus hó 10-ig nem rendezte, illetve feldolgozhatatlan, hiányos, vagy hibás jelölést tett és az adóhatóság felhívására előírt határidőig annak javítását nem végezte el. A címkézésben érintett adózói kör egy minimális része adótartozással rendelkezett, ám az adóhatóság felhívását követően tartozását rendezte, így ilyen címen érvénytelen felajánlás nem volt. Mindössze egy olyan jelölés történt, ahol a kedvezményezett nem Eger város területén működött, így e jelölés érvénytelen volt. A civil szervezetek közül az a szervezet lehet kedvezményezett, amely a rendelkező nyilatkozat évét megelőző öt évben nem kötött vagy nem tartott fenn együttműködési megállapodást párttal, pártoktól független, azoktól támogatást nem kap, országgyűlési és helyi képviselőjelöltet az utolsó választáson nem állított és nem támogatott, valamint a rendelkező nyilatkozat évét megelőző öt évben nem állított párttal közös jelöltet országgyűlési, európai parlamenti vagy helyi önkormányzati választáson. Továbbá nyilatkozik arról, hogy esedékes köztartozása nincs, valamint arról, hogy a felhasználási javaslatot benyújtó adózóval semmiféle alapítói, vagyoni, irányítói, ellenőrzési kapcsolata és kötelezettsége nincs, illetve nyilatkozik arról is, hogy az alapszabálya, alapító okirata szerinti tevékenységét a rendelkező nyilatkozat megtétele évét megelőző év első napja óta megszakítás nélkül legesen folytatja. Kedvezményezett civil szervezetnek minősül továbbá az a szervezet, amely teljesítette az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény szerinti bejelentési, bevallási ennek hiányában a helyi adókról szóló évi C. törvény szerinti nyilatkozattételi - kötelezettségét az illetékes önkormányzati adóhatóság felé. A felajánlott adó felhasználása abban az esetben tekinthető megfelelőnek, amennyiben a költségvetési támogatást a kedvezményezett az alapító okiratában, alapszabályában alaptevékenységként meghatározott tevékenység megvalósítására fordítja. A évi kedvezményezettekről, az őket megillető összegekről, valamint az érvényesen rendelkezők számáról az önkormányzati adóhatóság internetes honlapján tájékoztatást ad. 11

12 A célirányos rendelkezések jelölt összege e Ft, amelynek fedezete az V. fejezet 3 címszám 5 rovat Önként vállalt feladat Címkézett iparűzési adó miatti tartalék terhére biztosítható. Az előterjesztés Célirányos felhasználás 2015.xls melléklete tételesen tartalmazza a közvetlenül címkézésben részesültek nevét és összegeit. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy a határozati javaslatban foglaltakat szíveskedjen elfogadni. Eger, szeptember 9. Határozati javaslat: Habis László sk. Eger MJV Polgármestere I. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a évi iparűzési adócímkézés célirányos felhasználásának összegét e Ft-tal hagyja jóvá a évi Költségvetési kiadások V. fejezet 3 címszám 5 rovat önként vállalt feladat Címkézett iparűzési adó miatti tartalék terhére az alábbiak szerint: 1. Az alapítványok részére címkézett összesen e Ft a II. fejezet 61 címszám 1 alcímének 5 rovatára önként vállalt feladatra kerüljön Adózók által alapítványoknak közvetlenül címkézett támogatás néven. 2. Az egyesületeknek, költségvetési szerveknek, oktatási intézményeknek címkézett összegből egy önkormányzati fenntartású intézménynek, a Gárdonyi Géza Színháznak juttatott 200 e Ft kerüljön az I. fejezet 1 címszám 9 alcímszám 3 rovata önként vállalt feladatára dologi kiadásként biztosításra. A fennmaradó e Ft a II. fejezet 61 címszám 2 alcímének 5 rovatára önként vállalt feladatra kerüljön, Adózók által egyesületeknek, költségvetési szerveknek címkézett támogatás néven. II. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése az alapítványoknak címkézett e Ft-ot az 1. melléklet, az egyesületeknek címkézett e Ft-ot a 2. melléklet, valamint a költségvetési szervek részére címkézett 435 e Ft-ot a 3. melléklet szerint hagyja jóvá. III. A címkézett pénzek a támogatott szervezetek számára számadási kötelezettséggel terhelten kerülhetnek kiutalásra. Az önkormányzati adóhatóság (Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának Adó Irodája) által a mellékletben megadott alapítványok, egyesületek, költségvetési intézmények részére a felhasználási cél/oka/t, a számadási kötelezettséget és az ellenőrzés módját az ágazati irodák/csoportok határozzák meg. Erről, a címkézésben érintett szervezeteket - a kiutalás előtt - a hivatal tájékoztatja. 12

13 Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának Gazdasági Irodája a kiutalásokat csak a szakirodák által, soron kívül átadott és meghatározott, céljellegű felhasználásokra megkötött megállapodások birtokában teljesítheti. Felelős: Habis László polgármester Korsós László Adó Iroda Vezetője Határidő: szeptember 30. Ágazati Iroda Vezetője Határidő: október 30. Juhászné dr. Krecz Erzsébet Gazdasági Iroda Vezetője Határidő: november

14 4. napirend ELŐTERJESZTÉS az Agria Film Kft évi üzleti tervének I. féléves teljesítéséről Tisztelt Közgyűlés! Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának 100%-os tulajdonú társasága az Agria Film Kft. A társaság minden évben elkészíti féléves beszámolóját, mellyel tájékoztatja a Közgyűlést az üzleti terv első féléves időszakának teljesítéséről. A társaság benyújtotta a Polgármesteri Hivatal Vagyongazdálkodási Csoportjához a I. féléves beszámolóját, amelyet a Felügyelő Bizottság elfogadott és javasolta a tulajdonosnak elfogadásra. A társaság főbb mérleg és eredmény adatainak alakulását az alábbi táblázatok foglalják össze: ESZKÖZÖK I. félév adatok ezer Ft-ban I. félév A Befektetett eszközök B Forgóeszközök C Aktív időbeli elhatárolások Eszközök összesen FORRÁSOK I. félév I. félév D Saját tőke Jegyzett tőke Tőketartalék Eredménytartalék Mérleg szerinti eredmény E Céltartalékok 0 0 F Kötelezettségek G Passzív időbeli elhatárolások Források összesen

15 A Társaság eredménykimutatása: EREDMÉNYKIMUTATÁS I. félév I. félév év terv adatok ezer Ft-ban Teljesülés 2015 I. félév/ év terv Összes bevétel (üzemi tev.) ,62% Összes ráfordítás (üzemi tev.) ,10% Értékcsökkenési leírás ,11% A Üzemi eredmény B Pénzügyi műveletek eredménye C Szokásos eredmény D Rendkívüli eredmény E Adózás előtti eredmény F Adózott eredmény A bevételek és a ráfordítások meghaladják az időarányos teljesítést. A féléves eredmény tárgyidőszakban pozitív, év azonos időszakához képest mind a bevételek, mind a ráfordítások megemelkedtek. A bevételek közül a jegybevételek és a büfé bevételeinek alakulását a következő táblázat mutatja: adatok ezer Ft-ban I. félév I. félév Agria Mozi Uránia Mozi Összesen Agria Mozi Uránia Mozi Összesen jegybevétel büfé bevétel összesen A jegybevételek és a büfé bevételek tekintetében a tárgyidőszakban az Agria Mozinál jelentős bevétel növekedés (összesen 222%) figyelhető meg az előző év azonos időszakához képest, valamint az Uránia Moziban realizált bevételek közelítik a I. féléves adatokat. További, üzemi eredményt érintő bevétele származott a Kft-nek többek között bérleti díjakból (5 496 E Ft), valamint filmkölcsöndíj térítésből ( E Ft). A Társaságnál a ráfordítások az alábbiak szerint alakultak: Megnevezés I. félév I. félév adatok ezer Ft-ban Teljesülés év 2015 I. félév/ terv év terv Anyagköltség ,38% Igénybevett szolgáltatások + Egyéb szolg ,15% Eladott áruk beszerzési értéke ,74% Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke ,41% Anyagjellegű ráfordítások ,10% Bérköltség ,31%

16 Személyi jellegű egyéb kifizetések ,26% Bérjárulékok ,57% Személyi jellegű ráfordítások ,50% Egyéb ráfordítások ,81% Az anyagjellegű ráfordítások teljesülése 50% feletti, amelyből a legnagyobb tételt az eladott (közvetített) szolgáltatások értéke teszi ki. Az eladott (közvetített) szolgáltatások értékében a tárgyidőszakban szerepel E Ft filmkölcsöndíj, valamint E Ft továbbszámlázott filmkölcsöndíj. A személyi jellegű ráfordítások összege elmarad az éves tervhez viszonyított időarányos teljesítéstől. Vagyoni, pénzügyi helyzet mutatói: a) A likviditás alakulása A kötelezettségek és a forgóeszközök részletes alakulását mutatják az alábbi táblázatban foglalt adatok: adatok ezer Ft-ban Megnevezés I. félév I. félév Készletek Követelések Értékpapírok Pénzeszközök Forgóeszközök összesen Hátrasorolt kötelezettségek 0 0 Hosszú lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek Kötelezettségek összesen M u t a t ó I. félév I. félév Pénzhányad ({pénzeszközök+értékpapírok} / rövid lejáratú kötelezettségek) 168,77% 128,23% Likviditási mutató (forgóeszközök / rövid lejáratú kötelezettségek) 238,51% 195,58% Likviditási gyorsráta ({forgóeszközök készletek} / rövid lejáratú kötelezettségek) 227,81% 173,85% A likviditási és pénzhányad mutatók csökkenésének oka az előző év azonos időszakához képest alacsonyabb forgóeszköz-állomány. A mutatókból megállapítható, hogy a társaság a piaci nehézségek ellenére stabil, likvid pénzügyi helyzetet tudhat magáénak, a forgóeszköz-állomány fedezetet nyújt a rövid kötelezettségekre. b) A vagyoni helyzet alakulásával kapcsolatos mutatók: M u t a t ó I. félév I. félév Befektetett eszközök aránya 69,73% 71,10%

17 (befektetett eszközök / eszközök összesen) Forgóeszközök aránya (forgóeszköz / eszközök összesen) Tőkeerősség (saját tőke / mérleg főösszeg) Befektetett eszközök fedezete (saját tőke / befektetett eszközök) Tőkefeszültség (kötelezettségek / saját tőke) Saját tőke növekedési mutató (saját tőke / jegyzett tőke) Hitelfedezeti mutató (összes követelés / összes kötelezettség) 30,27% 25,11% 48,71% 52,33% 69,86% 73,60% 26,06% 28,68% 613,75% 609,67% 59,04% 39,03% A társaság eszközeinek nagyobb hányadát a korábbi években történt digitális fejlesztések következtében a befektetett eszközök teszik ki. A befektetett eszközök eszközállományon belüli aránya kis mértékben nőtt, a forgóeszköz-állomány aránya csökkent. A Kft. eszköz- és tőkeszerkezetében a I. félévhez viszonyítva jelentős változás nem tapasztalható, a tőkeerősséget és a befektetett eszközök fedezetét jelző mutatók a kedvező irányba változtak. Összegzés A I. féléves gazdálkodás adatai alapján tárgyidőszakban az Agria Film Kft. összes bevétele E Ft, ráfordításainak összege E Ft volt. A társaság a félévet 332 E Ft eredménnyel zárta. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy fogadja el az Agria Film Kft I. félévére vonatkozó beszámolóját. Eger, szeptember 4. Dr. Turcsányi Dániel Eger Megyei Jogú Város Alpolgármestere Határozati javaslat: Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése elfogadja az Agria Film Kft I. féléves beszámolóját E Ft mérlegfőösszeggel és 332 E Ft mérleg szerinti eredménnyel. Felelős: Dr. Kovács Luca jegyző megbízásából Szűcs Tamás vagyongazdálkodási csoportvezető Berényi Tamás ügyvezető Határidő: szeptember

18 5. napirend ELŐTERJESZTÉS az Egri Városfejlesztési Kft évi üzleti tervének I. féléves teljesítéséről Tisztelt Közgyűlés! Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának 100%-os tulajdonú társasága az Egri Városfejlesztési Kft. A társaság minden évben elkészíti féléves beszámolóját, amellyel tájékoztatja a Közgyűlést az üzleti terv első féléves időszakának teljesítéséről. A társaság benyújtotta a Polgármesteri Hivatal Vagyongazdálkodási Csoportjához a I. féléves beszámolóját, amelyet a Felügyelő Bizottság elfogadott és javasolta a tulajdonosnak elfogadásra. A féléves beszámoló, a független könyvvizsgálói jelentés, valamint a Felügyelő Bizottság üléséről készült jegyzőkönyv az előterjesztés mellékletét képezi. A társaság főbb mérleg és eredmény adatainak alakulását az alábbi táblázatok foglalják össze: adatok ezer Ft-ban ESZKÖZÖK I. félév I. félév év terv A Befektetett eszközök B Forgóeszközök C Aktív időbeli elhatárolások Eszközök összesen FORRÁSOK I. félév I. félév év terv D Saját tőke Jegyzett tőke Eredménytartalék Lekötött tartalék Mérleg szerinti eredmény E Céltartalékok F Kötelezettségek G Passzív időbeli elhatárolások Források összesen

19 A társaság eredménykimutatása: EREDMÉNYKIMUTATÁS I. félév I. félév év terv adatok ezer Ft-ban Teljesülés 2015 I. félév/ év terv Összes bevétel (üzemi tev.) ,54% Összes ráfordítás (üzemi tev.) ,52% Értékcsökkenési leírás ,08% A Üzemi eredmény B Pénzügyi műveletek eredménye C Szokásos eredmény D Rendkívüli eredmény E Adózás előtti eredmény F Adózott eredmény A Kft-nek elsősorban az önkormányzattal kötött városfejlesztési megbízási szerződésből származik a bevétele, mely az Integrált Városfejlesztési Stratégia keretében megvalósuló Eger belváros rehabilitációja című kiemelt projekt-menedzseri feladatainak ellátására irányul. A megbízási szerződés alapján I. félévben Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata a Kft. részére összesen E Ft megbízási díjat fizetett meg, amelyből a műszaki ellenőri feladatok ellátására E Ft irányult. A társaság E Ft egyéb bevételt realizált, amely a Belváros rehabilitációs program és a Szociális rehabilitációs program soft elemeihez kapcsolódó, NORDA által folyósított EU-s támogatás. A pénzügyi műveletek eredménye az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséből származó kamatbevételeket (72 E Ft), a rendkívüli eredmény az EVAT Zrt-vel kötött térítésmentes helyiséghasználatra vonatkozó szerződés szerinti ÁFA alapot (906 E Ft) tartalmazza. A társaságnál a ráfordítások az alábbiak szerint alakultak: Megnevezés I. félév I. félév adatok ezer Ft-ban Teljesülés év 2015 I. félév/ terv év terv Anyagköltség ,11% Igénybevett szolgáltatások ,54% Egyéb szolgáltatások értéke ,40% Anyagjellegű ráfordítások ,74% Bérköltség ,14% Megbízási díjak ,86% Személyi jellegű egyéb kifizetések ,64% Bérjárulékok ,64% Személyi jellegű ráfordítások ,57% Egyéb ráfordítások ,94% 19

20 A ráfordítások nagyobb hányadát a személyi jellegű ráfordítások teszik ki. A I. féléves áltagos állományi létszám 10 fő. Az anyagjellegű ráfordítások összege elsősorban szakértői díj kifizetéséből, nyomdai költségek finanszírozásából, irodaszer, nyomtatvány vásárlásából, közüzemi díjak, infokommunikációs kiadások, könyvelési, könyvvizsgálói díjak, javítás, karbantartási költségek kifizetéséből származik. Egyéb ráfordítás soron a helyi iparűzési adó, valamint a Soft programok keretében pályázati pénzből civil szervezetek részére nyújtott támogatás jelenik meg. Vagyoni, pénzügyi helyzet mutatói: a) A likviditás alakulása A kötelezettségek és a forgóeszközök részletes alakulását mutatják az alábbi táblázatban foglalt adatok: adatok ezer Ft-ban Megnevezés I. félév I. félév év terv Készletek Követelések Értékpapírok Pénzeszközök Forgóeszközök összesen Hátrasorolt kötelezettségek Hosszú lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek Kötelezettségek összesen Követelésként az önkormányzat részére kiadott, június havi le nem járt esedékességű számla (9 373 E Ft), egyéb követelés (1 548 E Ft), szállítókkal szembeni követelés (76 E Ft) és adótúlfizetés (18 E Ft) van kimutatva. A pénzeszközállomány az előző év azonos időszakához képest alacsonyabb, azonban a Kft. az átmenetileg szabad pénzeszközeit változatlanul leköti. A rövid lejáratú kötelezettségek csökkentek az előző évhez képest. A tárgyidőszaki állományt E Ft adófizetési kötelezettség, E Ft munkavállalókkal szembeni kötelezettség és 102 E Ft egyéb kötelezettség alkotja. M u t a t ó Pénzhányad ({pénzeszközök+értékpapírok} / rövid lejáratú kötelezettségek) Likviditási mutató (forgóeszközök / rövid lejáratú kötelezettségek) Likviditási gyorsráta ({forgóeszközök készletek} / rövid lejáratú kötelezettségek) I. félév I. félév év terv 233,02% 296,22% 1702,60% 270,02% 458,12% 2376,32% 270,02% 454,71% 2376,32% 20

21 A kötelezettségállomány és a pénzeszközállomány mértékéből eredően a fenti mutatók tárgyidőszakban is mind 100% felettiek. A pénzeszközök és a forgóeszközök a rövid lejáratú kötelezettségek többszörösére is fedezetet nyújtanak. b) A vagyoni helyzet alakulásával kapcsolatos mutatók: M u t a t ó Befektetett eszközök aránya (befektetett eszközök / eszközök összesen) Forgóeszközök aránya (forgóeszköz / eszközök összesen) Tőkeerősség (saját tőke / mérleg főösszeg) Befektetett eszközök fedezete (saját tőke / befektetett eszközök) Tőkefeszültség (kötelezettségek / saját tőke) Saját tőke növekedési mutató (saját tőke / jegyzett tőke) Hitelfedezeti mutató (összes követelés / összes kötelezettség) I. félév I. félév év terv 6,97% 17,31% 19,50% 93,03% 82,69% 80,50% 56,77% 81,95% 96,61% 814,02% 473,54% 495,57% 60,68% 22,03% 3,51% 261,22% 315,52% 296,30% 37,00% 158,49% 673,72% A társaság eszközeinek legnagyobb hányadát a forgóeszközök teszik ki, amelynek az eszközállományon belüli aránya csökkent. A befektetett eszközállomány növekedését a évi eszközbeszerzés okozta, I. félévében további tárgyi eszköz beszerzésre nem került sor. A tőkeerősségi, tőkefeszültségi és hitelfedezeti mutatók a tárgyidőszakban kedvező irányba változtak a forgóeszközök, a kötelezettségek és a saját tőke alakulásából adódóan. Összegzés A társaság gazdálkodása a félév során kiegyensúlyozott volt. A bevételek és a ráfordítások teljesítése időarányos feletti, azonban a bevételek meghaladják a ráfordításokat, így félév végére a Kft E Ft mérleg szerinti eredményt realizált. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy fogadja el az Egri Városfejlesztési Kft I. félévére vonatkozó beszámolóját. Eger, szeptember 1. Határozati javaslat: Dr. Turcsányi Dániel Eger Megyei Jogú Város Alpolgármestere Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése elfogadja az Egri Városfejlesztési Kft I. féléves beszámolóját E Ft mérlegfőösszeggel és E Ft mérleg szerinti eredménnyel. 21

22 Felelős: Dr. Kovács Luca jegyző megbízásából Szűcs Tamás vagyongazdálkodási csoportvezető Dr. Kurucz András ügyvezető Határidő: szeptember

23 6. napirend ELŐTERJESZTÉS az Egri TISZK Nonprofit Kft évi üzleti tervének I. féléves teljesítéséről Tisztelt Közgyűlés! Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata 96,77 %-ban tulajdonosa az Egri TISZK Nonprofit Kft-nek. Tulajdonrésszel rendelkezik még az Egri Számítástechnikai és Rehabilitációs Szakképzésért Alapítvány. A társaság benyújtotta a Polgármesteri Hivatal Vagyongazdálkodási Csoportjához a I. féléves beszámolóját, melyet a Felügyelő Bizottság megtárgyalt és javasolt a tulajdonosoknak elfogadásra. A féléves beszámoló, a független könyvvizsgálói jelentés, valamint a Felügyelő Bizottság üléséről készült jegyzőkönyv az előterjesztés mellékletét képezi. A társaság főbb mérleg és eredmény adatainak alakulását az alábbi táblázatok foglalják össze: adatok ezer Ft-ban ESZKÖZÖK I. félév I. félév év terv A Befektetett eszközök B Forgóeszközök C Aktív időbeli elhatárolások Eszközök összesen FORRÁSOK I. félév I. félév év terv D Saját tőke Jegyzett tőke Tőketartalék Eredménytartalék Mérleg szerinti eredmény E Céltartalékok F Kötelezettségek G Passzív időbeli elhatárolások Források összesen A társaság eredménykimutatása: adatok ezer Ft-ban 23

24 EREDMÉNYKIMUTATÁS I. félév I. félév év terv Teljesülés 2015 I. félév/ év terv Összes bevétel (üzemi tev.) ,43% Összes ráfordítás (üzemi tev.) ,64% Értékcsökkenési leírás ,57% A Üzemi eredmény B Pénzügyi műveletek eredménye C Szokásos eredmény D Rendkívüli eredmény E Adózás előtti eredmény F Adózott eredmény Az önkormányzat a társaság javára évben E Ft összegű működési célú támogatást nyújt, amelyből az I. félévre biztosított arányos rész E Ft. A Munkaügyi Központ által meghirdetett pályázatok közül a Kft. elnyerte 2 képzés megszervezésének lehetőségét, azonban ezek a II. félévben eredményeznek bevételt, mivel a képzések a II. félévben indulnak. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központtól (KLIK) a Központi Képzőhely működtetésére kapott támogatás összege E Ft volt, továbbá az előző évben indult, idei évre áthúzódó képzésekhez, pályázatokhoz kapcsolódó bevételek összesen E Ft-ban realizálódtak. A társaság vállalkozási tevékenysége során 715 E Ft összegű árbevételt ért el. A befektetett eszközök állománya értékcsökkenési leírás mértékével egyezően csökkent, mivel a tárgyidőszakban új beruházások nem történtek. A korábbi években a Kft. szakképzési támogatásból valósított meg fejlesztéseket. A passzív időbeli elhatárolások soron a korábbi fejlesztési célú halasztott bevételek (támogatások) elhatárolt összege szerepel. A E Ft összegű rendkívüli bevételt a halasztott bevétel tárgyidőszakra eső, feloldott összege alkotja. A társaságnál a ráfordítások az alábbiak szerint alakultak: Megnevezés I. félév I. félév adatok ezer Ft-ban Teljesülés év 2015 I. félév/ terv év terv Anyagköltség ,12% Igénybevett szolgáltatások ,70% Egyéb szolgáltatások értéke ,55% Anyagjellegű ráfordítások ,57% Bérköltség ,73% Személyi jellegű egyéb kifizetések ,48% Bérjárulékok ,52% Személyi jellegű ráfordítások ,94% Egyéb ráfordítások A Kft. ráfordításainak jelentős részét a személyi jellegű ráfordítások, valamint az igénybevett szolgáltatások teszik ki. Az anyagköltség összegét a képzéshez vásárolt anyag, illetve a működéshez szükséges anyagköltség, valamint a közüzemi díjak alkotják. Az igénybevett szolgáltatások értékének legnagyobb hányada a tanfolyamokkal, oktatással, vizsgáztatással kapcsolatos költségek.

25 A bérköltség a menedzsment béréből és a külsős oktatók megbízási díjaiból áll. Vagyoni, pénzügyi helyzet mutatói: a) A likviditás alakulása A kötelezettségek és a forgóeszközök részletes alakulását mutatják az alábbi táblázatban foglalt adatok: adatok ezer Ft-ban Megnevezés I. félév I. félév év terv Készletek Követelések Értékpapírok Pénzeszközök Forgóeszközök összesen Hátrasorolt kötelezettségek Hosszú lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek Kötelezettségek összesen A készletek értéke az előző évhez viszonyítva nem változott. A követelésállomány vevőkkel szemben fennálló követeléseket tartalmaz. A társaság pénzeszközállománya az elszámolási bankszámla E Ft-os összegéből és a házi pénztár 156 E Ft-os összegéből áll. A kötelezettségállomány az előző év azonos időszakához viszonyítva csökkent, amelyből a szállítókkal szembeni kötelezettségek 546 E Ft, továbbá egyéb kötelezettségek összege E Ft. M u t a t ó Pénzhányad ({pénzeszközök+értékpapírok} / rövid lejáratú kötelezettségek) Likviditási mutató (forgóeszközök / rövid lejáratú kötelezettségek) Likviditási gyorsráta ({forgóeszközök készletek} / rövid lejáratú kötelezettségek) I. félév I. félév év terv 326,45% 276,52% 185,77% 554,83% 754,30% 384,80% 351,45% 440,94% 185,77% A kötelezettségállomány és a pénzeszközállomány mértékéből eredően a fenti mutatók tárgyidőszakban is mind 100% felettiek. A pénzeszközök és a forgóeszközök a rövid lejáratú kötelezettségek többszörösére is fedezetet nyújtanak. b) A vagyoni helyzet alakulásával kapcsolatos mutatók: M u t a t ó Befektetett eszközök aránya (befektetett eszközök / eszközök összesen) Forgóeszközök aránya (forgóeszköz / eszközök összesen) I. félév I. félév év terv 95,31% 95,29% 95,95% 4,69% 4,71% 4,05% 25

26 Tőkeerősség (saját tőke / mérleg főösszeg) Befektetett eszközök fedezete (saját tőke / befektetett eszközök) Tőkefeszültség (kötelezettségek / saját tőke) Saját tőke növekedési mutató (saját tőke / jegyzett tőke) Hitelfedezeti mutató (összes követelés / összes kötelezettség) 11,59% 12,79% 14,39% 12,16% 13,42% 15,00% 7,30% 4,88% 7,31% 1513,97% 1468,42% 1543,68% 24,99% 164,42% 0,00% A tőkeerősségi és a tőkefeszültségi mutató változása kedvező irányú, melynek oka többek között az alacsonyabb kötelezettségállomány. A Társaság eszközeinek legnagyobb részét továbbra is a befektetett eszközök teszik ki. Összegzés A I. féléves gazdálkodás adatai alapján az Egri TISZK Nonprofit Kft. összes bevétele E Ft és ráfordításainak összege E Ft. A Társaság a I. félévet E Ft veszteséggel zárta. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy fogadja el az Egri TISZK Nonprofit Kft I. félévére vonatkozó beszámolóját. Eger, szeptember 1. Határozati javaslat: Dr. Turcsányi Dániel Eger Megyei Jogú Város Alpolgármestere Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése felhatalmazza az Egri TISZK Nonprofit Kft. taggyűlésén az Önkormányzat képviseletében eljáró személyt, hogy fogadja el a Társaság évi üzleti tervének I. féléves teljesítéséről szóló beszámolóját E Ft mérlegfőösszeggel és E Ft negatív adózás előtti eredménnyel. Felelős: Habis László polgármester Takács Zoltán ügyvezető Határidő: október

27 7. napirend ELŐTERJESZTÉS az Eger Városi Turisztikai Közhasznú Nonprofit Kft. részére II. negyedévben nyújtott működési célú támogatás elszámolásáról Tisztelt Közgyűlés! Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata és az Eger Városi Turisztikai Közhasznú Nonprofit Kft. között a társaság I. és II. negyedéves gazdálkodásának biztosítása céljából működési célú támogatásról szóló megállapodás jött létre április 15. napjával, amelynek megfelelően az Önkormányzat a Kft. javára a I. negyedévre vonatkozóan Ft összegű, valamint a II. negyedévre további Ft összegű működési célú támogatást nyújtott. A megállapodás értelmében a társaság köteles a támogatások felhasználásáról elszámolást készíteni. Az I. negyedévre vonatkozóan nyújtott Ft összegű támogatás felhasználásáról a társaság korábban elszámolt, az elszámolást Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a 251/2015. (VI. 25.) határozatával elfogadta. A II. negyedéves gazdálkodásra vonatkozó, Ft összegű támogatás felhasználásáról az elszámolást a Kft. elkészítette és a Polgármesteri Hivatal Vagyongazdálkodási Csoportjához benyújtotta. Az elszámolás számlaösszesítő táblázata az előterjesztés mellékletét képezi. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy fogadja el az alábbi határozati javaslatot. Eger, szeptember 3. Dr. Turcsányi Dániel Eger Megyei Jogú Város Alpolgármestere Határozati javaslat: Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése elfogadja az Eger Városi Turisztikai Közhasznú Nonprofit Kft. részére a április 15. napján kötött megállapodás alapján a Kft II. negyedéves gazdálkodásához nyújtott Ft összegű működési célú támogatás elszámolását. Felelős: Habis László polgármester Határidő: szeptember

28 8. napirend ELŐTERJESZTÉS az Eger Városi Turisztikai Közhasznú Nonprofit Kft évi üzleti tervének I. féléves teljesítéséről Tisztelt Közgyűlés! Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata 12,5 %-ban tulajdonosa az Eger Városi Turisztikai Közhasznú Nonprofit Kft-nek. A társaság minden évben elkészíti féléves beszámolóját, mellyel tájékoztatja a tulajdonosokat az üzleti terv első féléves időszakának teljesítéséről. A Kft. benyújtotta a Polgármesteri Hivatal Vagyongazdálkodási Csoportjához a I. féléves beszámolóját, amely az előterjesztés mellékletét képezi. A évi eredménykimutatás tervének teljesülése I. félévre vonatkozóan EREDMÉNYKIMUTATÁS I. félév I. félév év terv adatok ezer Ft-ban Teljesülés 2015 I. félév/ év terv Összes bevétel (üzemi tev.) ,28% Összes ráfordítás (üzemi tev.) ,97% Értékcsökkenési leírás ,30% A Üzemi eredmény B Pénzügyi műveletek eredménye C Szokásos eredmény D Rendkívüli eredmény E Adózás előtti eredmény A társaság évi üzleti tervében a bevételek között E Ft összegű önkormányzati működési támogatás szerepel, amelynek fedezete az önkormányzat évi Költségvetés Kiadások II/48 címszámán rendelkezésre áll. Az I. és II. negyedéves gazdálkodás támogatására vonatkozóan a társaság javára összesen E Ft működési célú támogatást folyósított az önkormányzat a fenti címszám terhére, amelyet a Kft. egyéb bevételként számolt el. Az értékesítés nettó árbevétele a tárgyidőszak végére E Ft-ban realizálódott, valamint az egyéb bevétel soron további 562 E Ft szerepel. A társaságnál a ráfordítások az alábbiak szerint alakultak: Megnevezés I. félév I. félév adatok ezer Ft-ban év Teljesülés 2015 I. félév/ terv év terv 28

29 Anyagköltség ,05% Igénybevett szolgáltatások ,43% Egyéb szolgáltatások értéke ,44% Eladott áruk beszerzési értéke ,20% Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke Anyagjellegű ráfordítások ,49% Bérköltség ,25% Személyi jellegű egyéb kifizetések Bérjárulékok ,49% Személyi jellegű ráfordítások ,84% Egyéb ráfordítások ,63% Az anyagjellegű ráfordítások összegének féléves teljesítése az éves tervhez viszonyítva időarányos. A legnagyobb részt az igénybevett szolgáltatások teszik ki, amelyek között a különböző kiállításokon való részvételhez kapcsolódó utazási, kiküldetési költségek, valamint nyomdai és marketing tevékenységgel összefüggő költségek jelennek meg. A személyi jellegű ráfordítások összege közelíti az időarányos teljesítést. Az éves bérköltség a legminimálisabb létszámmal lett tervezve, valamint ez a költségtétel tartalmazza a Felügyelő Bizottság tagjai részére fizetendő tiszteletdíjakat is. Összegzés A I. féléves gazdálkodás adatai alapján az Eger Városi Turisztikai Közhasznú Nonprofit Kft. összes bevétele E Ft és ráfordításainak összege E Ft. A társaság a I. félévet E Ft eredménnyel zárta. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy fogadja el az Eger Városi Turisztikai Közhasznú Nonprofit Kft I. félévére vonatkozó beszámolóját. Eger, szeptember 1. Határozati javaslat: Dr. Turcsányi Dániel Eger Megyei Jogú Város Alpolgármestere Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése felhatalmazza az Eger Városi Turisztikai Közhasznú Nonprofit Kft. taggyűlésén az Önkormányzat képviseletében eljáró személyt, hogy fogadja el a Társaság évi üzleti tervének I. féléves teljesítéséről szóló beszámolóját E Ft mérlegfőösszeggel és E Ft adózás előtti eredménnyel. Felelős: Habis László polgármester Hegedűsné Majnár Márta ügyvezető Határidő: október

30 9. napirend ELŐTERJESZTÉS a Városgondozás Eger Kft. részére évben nyújtott működési és fejlesztési célú támogatások elszámolásáról Tisztelt Közgyűlés! A Heves Megyei Katasztrófavédelmi Hatóság 518/216-30/2014/HAT számú határozatával december 19-től a Városgondozás Eger Kft.-t, mint közérdekű szolgáltatót jelölte ki kéményseprő-ipari közszolgáltatás átmeneti ellátására Heves megye 27 települése vonatkozásában. (Ezt követően, egy újabb hatósági kijelölés alapján a társaság év februárjától Heves megye további 94 településén is megkezdte a kéményseprő-ipari közszolgáltatás végzését.) Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése 657/2014.(XII.18.) határozata alapján a tevékenység ellátásához szükséges feltételek megteremtéséhez, a évi költségvetés terhére, Ft összegű fejlesztési célú és Ft összegű működési célú támogatás odaítéléséről döntött. Az önkormányzat és a Városgondozás Eger Kft december 23. napján aláírt működési és fejlesztési célú támogatás nyújtásáról szóló megállapodás 2., 3. pontjai alapján a társaság részére a támogatások utalását az önkormányzat 100%-ban teljesítette. Az önkormányzat és a társaság között megkötött megállapodás 4. pontja értelmében a társaság köteles elszámolni az önkormányzat részére a támogatások felhasználásáról legkésőbb július 01. napjáig. Az elszámolást alátámasztó dokumentumokat a társaság a Polgármesteri Hivatal Vagyongazdálkodási Csoportjához benyújtotta, amelynek a számlaösszesítő táblázatai az előterjesztés mellékletét képezik. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy fogadja el a Városgondozás Eger Kft. részére nyújtott működési és fejlesztési célú támogatások elszámolását. Eger, szeptember 02. Dr. Turcsányi Dániel Eger Megyei Jogú Város Alpolgármestere Határozati javaslat: Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése felhatalmazza a társaság taggyűlésén az önkormányzat képviseletében eljáró személyt, hogy fogadja el a Városgondozás Eger Kft. részére a december 23. napján aláírt megállapodás alapján nyújtott Ft összegű 30

31 működési célú támogatás és az Ft összegű fejlesztési célú támogatás elszámolását. Felelős: Habis László polgármester Határidő: október

32 10. napirend ELŐTERJESZTÉS Előterjesztés a Városgondozás Eger Kft évi üzleti tervének I. féléves teljesítéséről Tisztelt Közgyűlés! Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata 99,94 %-ban tulajdonosa a Városgondozás Eger Kftnek. Az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 6/2012. (II. 24.) önkormányzati rendelet 33.. (3) bekezdése alapján közgyűlési hatáskörbe tartozó döntés szükséges arról, hogy a többszemélyes gazdasági társaságok taggyűlésein Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának képviselője milyen javaslatokat tegyen, illetve milyen döntési alternatívákat támogasson. Ebbe a körbe tartozik az üzleti terv I. féléves teljesüléséről készült beszámoló elfogadása. A Városgondozás Eger Kft. benyújtotta a Hivatal Vagyongazdálkodási csoportjához a I. féléves beszámolóját. Ezzel egyidejűleg leányvállalatai az Egri Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft., az Eger és Körzete Hulladékkezelő Nonprofit Közhasznú Kft. és az EGER-KERT Kft. - is elkészítették a I. féléves beszámolóikat, melyeket jelen előterjesztés tartalmaz. A féléves beszámolók és a független könyvvizsgálói jelentések az előterjesztés mellékletét képezik. Városgondozás Eger Kft I. félév mérlege I. félévhez és a évi tervhez viszonyítva: ESZKÖZÖK I. félév I. félév adatok E Ft-ban év terv A Befektetett eszközök B Forgóeszközök C Aktív időbeli elhatárolások Eszközök összesen FORRÁSOK I. félév I. félév év terv D Saját tőke Jegyzett tőke Tőketartalék

33 Eredménytartalék Lekötött tartalék Mérleg szerinti eredmény F Kötelezettségek G Passzív időbeli elhatárolások Források összesen évi eredménykimutatás tervének teljesülése I. félévre vonatkozóan: EREDMÉNYKIMUTATÁS I. félév I. félév éves terv adatok E Ft-ban Teljesülés 2015 I. félév/ év terv (%) Összes bevétel ,85 Összes ráfordítás ,68 Értékcsökkenési leírás ,29 A Üzemi eredmény Pénzügyi műveletek B eredménye C Szokásos eredmény D Rendkívüli eredmény E Adózás előtti eredmény Társasági adó F Adózott eredmény I. félévében az értékesítés nettó árbevétele E Ft, amely összeg az éves tervhez viszonyítva 46,80 %-os teljesülést mutat. A bevétel elmaradásának oka a Városüzemeltetés tevékenységeinek szezonalitása, valamint az a, hogy a kéményseprő-ipari szolgáltatás Heves megyére vonatkozóan március hónapban kezdődött meg, így a bevétel csak ezután realizálódott. A Városgondozás Eger Kft. részére a kéményseprő-ipari szolgáltatás ellátása céljából E Ft működési célú támogatást nyújtott az önkormányzat évi költségvetés terhére. A évi költségvetésből E Ft fejlesztési és E Ft működési támogatást ítélt oda az önkormányzat a kéményseprő tevékenység ellátásához, mellyel a szeptemberi közgyűlésen számol el a társaság. Az egyéb bevételek összege E Ft, amely tartalmazza az önkormányzattól kapott E Ft összegű működési célú támogatások összegét. A rendkívüli bevételek összegét az önkormányzattól kapott E Ft fejlesztési célú támogatás felhasznált összege adja. Az értékcsökkenés az éves tervhez viszonyítva túlteljesítést mutat. Ennek oka, hogy a kéményseprő-ipari tevékenység megkezdésével a kisértékű, egyösszegben leírható tárgyi eszközök beszerzése az I. félévben történt meg. Az egyéb ráfordítások E Ft összegében a le nem vonható általános forgalmi adó tételei, a fizetett késedelmi kamatok, a behajthatatlan követelések összege, valamint a tevékenységet terhelő adók időarányos összege szerepel. 33

34 Az értékesítés nettó árbevétele tevékenységenkénti bontásban: adatok E Ft-ban Tevékenység Teljesülés I. félév év terv 2015 I. félév/ év terv (%) Köztisztaság (hulladékgazdálkodás) ,78 Társulási rendszerelemek üzemeltetése ,88 Városüzemeltetés ,19 Klíma és Energetikai Iroda ,60 Kéményseprés ,29 Vagyonhasznosítás ,74 Egyéb vállalkozói tevékenység ,66 Összesen ,88 A hulladékgazdálkodás területén a társaság továbbra is alvállalkozóként, 27 településen végzi a közszolgáltatást az Egri Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft-nek, így az ártalmatlanításra átadott hulladékok nagy része már a nonprofit cégnél jelentkezik. A szelektív hulladékgyűjtés területén tovább folytatódik az együttműködés az Agria-Humán Kft.-vel. Az Építési-bontási Hulladékfeldolgozó Telep esetében évre tonna fogadott mennyiséget terveztek, I. félévében ebből tonna teljesült. A Városüzemeltetés területén továbbra is jellemző, hogy az éves keretösszegek nagyobb tételei elsősorban az idegenforgalmi időszakhoz kötődnek, ezért 38,19 %-ban teljesültek a tevékenység bevételei. A Városgondozás Eger Kft. a meglévő tevékenységek ellátásán túl december hónaptól kezdődően a Katasztrófavédelmi Hatóság kijelölését követően új tevékenységként Heves megye 27 településén kéményseprő-ipari közszolgáltatást lát el. Ezt követően, egy újabb hatósági kijelölés alapján a társaság évben a megye további 94 településén is megkezdte a kéményseprő-ipari közszolgáltatás végzését. Annak ellenére, hogy a bevétel csak a márciusban megkezdett szolgáltatást követően realizálódott, az éves tervhez viszonyítottan a teljesülés 44,29%-ot mutat. A társaságnál a ráfordítások az alábbiak szerint alakultak: adatok E Ft-ban Megnevezés I. félév I. félév éves terv Teljesülés 2015 I. félév/ év terv (%) Anyagköltség ,77 Igénybevett szolgáltatások ,96 Egyéb szolgáltatások értéke ,44 Eladott áruk beszerzési értéke ,08 Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke ,72 Anyagjellegű ráfordítások ,02 Bérköltség ,95 Személyi jellegű egyéb kifizetések ,71 Bérjárulékok ,34 Személyi jellegű ráfordítások ,29 Egyéb ráfordítások ,83 34

35 2015. év I. negyedévében az anyagjellegű ráfordítások az éves tervhez viszonyítva 47,02 %-os, a személyi jellegű ráfordítások 46,29 %-os alulteljesítést mutatnak. A társaság átlagos statisztikai létszáma június 30-án 236 fő év január 01-től a minimálbérek emelését a társaság végrehajtotta, ezenkívül az elmúlt évekhez hasonló szinten továbbra is biztosítja a munkavállalók részére a cafetéria-rendszert. Vagyoni, pénzügyi helyzet mutatói: a) A likviditás alakulása A kötelezettségek és a forgóeszközök részletes alakulása: Megnevezés I. félév I. félév adatok ezer Ft-ban év terv Készletek Követelések Értékpapírok Pénzeszközök Forgóeszközök összesen Hátrasorolt kötelezettségek Hosszú lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek Kötelezettségek összesen A követelések összegéből a vevők E Ft-ot, a kapcsolt vállalkozással Egri Hulladékgazdálkodási Np. Kft., EVAT Zrt., Eger Termál Kft., Agria.Humán Kft. - szembeni követelések pedig E Ft-ot tesznek ki. A kötelezettségek között a hosszú lejáratú kötelezettség E Ft összege gépkocsi lízing. A rövid lejáratú kötelezettség soron az önkormányzatától kapott E Ft összegű tagi kölcsön, a tárgyévben fizetendő lízingdíj E Ft összege, a telephely-fejlesztéshez kapcsolódó pályázat E Ft előlege, a szállítókkal szembeni kötelezettségek E Ft-os összege, a kapcsolt vállalkozásokkal szembeni E Ft kötelezettség, valamint E Ft egyéb rövid lejáratú kötelezettség szerepel. M u t a t ó Pénzhányad ({pénzeszközök+értékpapírok} / rövid lejáratú kötelezettségek) Likviditási mutató (forgóeszközök / rövid lejáratú kötelezettségek) Likviditási gyorsráta ({forgóeszközök készletek} / rövid lejáratú kötelezettségek) I. félév (%) I. félév (%) év terv (%) 11,79 6,27 11,82 179,95 96,21 119,96 128,26 77,43 84,61 A pénzhányad mutató a év I. félévéhez képest csökkent, melynek oka, hogy a pénzeszközök növekedése mellett a rövidlejáratú kötelezettségek növekedtek. A társaság likviditása I. félév végén a év hasonló időszakához viszonyítva csökkenést mutat, hiszen a forgóeszköz állomány növekedésével egyidejűleg a rövid lejáratú kötelezettségek is növekedtek. b) A vagyoni helyzet alakulásával kapcsolatos mutatók: 35

36 M u t a t ó I. félév I. félév év terv Befektetett eszközök aránya (befektetett eszközök / eszközök összesen) 25,16 23,04 33,29 Forgóeszközök aránya (forgóeszköz / eszközök összesen) 48,59 56,97 48,37 Tőkeerősség (saját tőke / mérleg főösszeg) 42,13 36,32 53,28 Befektetett eszközök fedezete (saját tőke / befektetett eszközök) 167,45 157,62 160,05 Tőkefeszültség (kötelezettségek / saját tőke) 64,08 164,53 77,21 Saját tőke növekedési mutató (saját tőke / jegyzett tőke) 321,27 386,54 375,03 Hitelfedezeti mutató (összes követelés / összes kötelezettség) 116,47 70,52 71,32 A társaság eszközszerkezetében jelentős változás nem következett be, továbbra is az eszközeinek nagyobb hányadát a forgóeszközök teszik ki. A saját tőke mutatói I. félév végére az eredménytartalék kismértékű csökkenése miatt némileg romlottak. A tőkeerősség azt mutatja, hogy a vállalkozás eszközeit milyen arányban finanszírozza a saját tőke. Ez a mutató az előző év hasonló időszakához képest kismértékben csökkent. Az idegen és saját tőke viszonya a tőkefeszültség mutatójával is vizsgálható, amely megmutatja, hogy a saját tőkéhez képest milyen mértékben érvényesül a külső finanszírozás és hogy mennyire tőkeerős az adott cég. A kötelezettségek az előző év hasonló időszaka óta megháromszorozódtak, így a mutató jelentős növekedést mutat. A hitelfedezeti mutató jelzi, hogy I. félév végére a kötelezettségek több mint kétharmadára biztosítanak fedezetet a követelések. Összegzés A költségtételek tekintetében elmondható, hogy a társaság I. féléves működését szigorú költséggazdálkodás mellett végezte. Az összes bevétel és az összes költség és ráfordítás együttes hatásaként a társaság I. féléves működését E Ft veszteséggel zárta. Egri Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. A társaság október 21-én jött létre a Városgondozás Eger Kft. 96,67% és a Heves Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás 3,33% üzletrészével. Fő tevékenységi köre a lakosságtól történő települési szilárd kommunális hulladék elszállítása, melyet július 01. napjától végzi. A társaság több települést összefogó gyűjtőjáratos rendszerben 27 településen végzi tevékenységét. A társaság feladata a rendszeres közszolgáltatás, a megrendelés útján történő egyedi begyűjtés, a házhoz menő lomtalanítás, az elkülönített (házhoz menő illetve gyűjtőpontokon történő) hulladékgyűjtés, Eger városát érintő zöldhulladék-gyűjtés, illetve az illegálisan lerakott hulladék begyűjtése. A szelektív hulladékgyűjtés gyűjtőszigetek és házhoz menő szelektív gyűjtő rendszerek által valósul meg. A lefedett területen összesen 32 szigetet alakítottak ki, ebből Egerben 17 sziget található. A gyűjtőedényekben üveg, papír, műanyag szelektív gyűjtésére van lehetőség. Ezek ürítése általában hetente történik, de Egerben a legtöbb szigetnél hetente kétszer, míg egyes vidéki településeken kéthetente is elegendő a begyűjtést elvégezni. A házhoz menő szelektív gyűjtés a társas és családi lakóövezetekben alkalmazzák. A társaság célja a szelektíven gyűjtött hulladékok arányát növelni technikai eszközökkel és környezettudatos szemléletformálással. Sajnálatos módon az utóbbi időben jellemző a szelektív gyűjtőszigetek környezetében elhelyezett illegális

37 hulladék mennyiségének növekedése. Eger városában átlagosan hetente 3 tonna ilyen típusú hulladékot gyűjt be a társaság. A évben a közszolgáltatásból eredő vegyes települési hulladék begyűjtésének mennyisége átlagosan havonta 2000 tonna. További cél a meglévő 2 udvaron túl olyan hulladékudvarok üzemeltetése, fejlesztése, ahol a háztartásokban keletkező veszélyes, speciális kezelést igénylő hulladékok leadhatók és biztonságos körülmények között átmenetileg tárolhatók I. félévi és a 2014 évi mérleg: adatok E Ft-ban ESZKÖZÖK év I. félév A Befektetett eszközök 0 0 B Forgóeszközök C Aktív időbeli elhatárolások Eszközök összesen FORRÁSOK év I. félév D Saját tőke Jegyzett tőke Tőketartalék 0 0 Eredménytartalék Lekötött tartalék 0 0 Mérleg szerinti eredmény F Kötelezettségek G Passzív időbeli elhatárolások Források összesen A I. féléves és a évi eredménykimutatás: EREDMÉNYKIMUTATÁS adatok E Ft-ban év I. félév Összes bevétel Összes ráfordítás Értékcsökkenési leírás 0 0 A Üzemi eredmény B Pénzügyi műveletek eredménye 7 10 C Szokásos eredmény D Rendkívüli eredmény 0 0 E Adózás előtti eredmény Társasági adó F Adózott eredmény

38 Az Egri Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. befektetett eszközökkel nem rendelkezik, a feladat ellátása a Városgondozás Eger Kft. tulajdonában lévő eszközök bérlésével történik. A forgóeszközök a követelések E Ft-os és a pénzeszközök E Ft-os összegéből adódnak. A követelésekből E Ft vevőkkel szembeni követelés, E Ft központi költségvetéssel szembeni (általános forgalmi adó) követelés és 100 E Ft egyéb követelés. A vevőkkel szembeni követelés értékét a június 30-ai fizetési határidővel kiküldött II. negyedéves szolgáltatói számlák indokolják. A jegyzett tőke E Ft összege, az eredménytartalék E Ft összege és a mérleg szerinti eredmény E Ft összegének együttes hatásaként június 30-án a saját tőke E Ft, a javuló gazdálkodási eredmények ellenére a saját tőke folyamatosan csökken. A társaság a már december 31. napján is fennálló teljes tőkevesztését legkésőbb évben tőkepótlással köteles rendezni. Mivel a társasági szerződés júliusában módosításra került, így a társaság áttért a Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködésre. Ennek értelmében a évi beszámoló elfogadását követő három hónapon belül a tulajdonosok tőkepótlásra kötelezettek. A kötelezettségek E Ft összegét legnagyobb részben a szállítókkal, Városgondozás Eger Kft.-vel szembeni kötelezettségek adják. Az Egri Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft-nél I. félévben értékesítés nettó árbevételeként E Ft realizálódott, mely összeg a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás bevételét tartalmazza, egyéb vállalkozási tevékenységből eredő bevételszerzés nem történt. A társaság részére a települési hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátása céljából a évi költségvetésben E Ft működési célú támogatás fedezete áll rendelkezésre, melynek első felét az önkormányzat II. negyedévében utalta át és melyet a cég az egyéb bevételek soron tüntetett fel. Az I. félév vonatkozásában az anyagjellegű ráfordítások összege E Ft, mely E Ft anyagköltségből, E Ft igénybevett szolgáltatásból, 965 E Ft egyéb szolgáltatásból, 657 E Ft ELÁBÉ-ból tevődik össze. A személyi jellegű ráfordítások a I. féléves működés során nem keletkeztek, mivel a szolgáltatás elvégzése a Városgondozás Eger Kft.-vel kötött vállalkozási szerződés alapján történik. A társaságnál a ráfordítások az alábbiak szerint alakultak: adatok E Ft-ban Megnevezés év I. félév Anyagköltség Igénybevett szolgáltatások Egyéb szolgáltatások értéke Eladott áruk beszerzési értéke Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke 0 0 Anyagjellegű ráfordítások Bérköltség 0 0 Személyi jellegű egyéb kifizetések 0 0 Bérjárulékok 0 0 Személyi jellegű ráfordítások 0 0 Egyéb ráfordítások

39 A kötelezettségek és a forgóeszközök részletes alakulása: adatok ezer Ft-ban Megnevezés év I. félév Készletek 0 0 Követelések Értékpapírok 0 0 Pénzeszközök Forgóeszközök összesen Hátrasorolt kötelezettségek 0 0 Hosszú lejáratú kötelezettségek 0 0 Rövid lejáratú kötelezettségek Kötelezettségek összesen A követeléseken belül vevőállomány E Ft, amely jelentősen meghaladja az előző év záró állományát. A II. negyedévi szolgáltatói számlák fizetési határideje június 30-a volt, így július 31-én határidőn túli vevőállomány E Ft. A kötelezettségek állományán belül a szállítói kötelezettségek E Ft, amelynek döntő része az alapító Városgondozás Eger Kft. felé állt fenn, azonban július-augusztus hónapban ezeket kiegyenlítették. Az értékesítés nettó árbevétele E Ft, az egyéb bevételek összege E Ft, a költségek, ráfordítások összege E Ft. Az üzemi, üzleti tevékenység eredménye E Ft, melyet a pénzügyi műveletek eredményével korrigálva a mérleg szerinti eredmény E Ft. Összegzés A társaság félévben a nehéz pénzügyi helyzete ellenére hitel nélkül gazdálkodott. Fizetési kötelezettségeinek külső partnerek felé rövid késésekkel, a költségvetés felé naprakészen eleget tett. Az összes bevétel és az összes költség és ráfordítás együttes hatásaként a társaság I. féléves működését E Ft negatív mérleg szerinti eredménnyel zárta. Eger és Körzete Hulladékkezelő és Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft. A társaság évben alakult, tulajdonosa 100%-ban a Városgondozás Eger Kft. Fő tevékenysége a veszélyes hulladék gyűjtése, hiszen a lakosságnál keletkező állati tetemek ártalmatlanításáról, illetve kezeléséről az önkormányzatok kötelesek gondoskodni, eleget téve a környezetvédelmi és településtisztasági előírásoknak. A társaság célja, hogy az Önkormányzati társulásban résztvevő településeken a hatályos előírásoknak megfelelően végezze a keletkező állati tetemek és állati eredetű hulladékok szakszerű begyűjtését, átmeneti tárolását, gondoskodjon azok végső ártalmatlanításáról, valamint biztosítsa a fenti feladatellátáshoz megépült telephely szakszerű és gazdaságos működtetését. A Kft I. féléve során havonta átlagosan kb. 60 fő közmunkást foglalkoztatott, akik foglalkoztatási támogatása 100%-os vagy 90%-os mértékű ugyan, de összességében a foglalkoztatásuk jelentős többletkiadást eredményezett a társaságnak. A beszámolás időszak végén 30 fő közmunkást és 36 fő hajléktalan közmunkást foglalkoztattak, akik Egerben végzik közterület-fenntartási, hulladékgyűjtési munkájukat. A hajléktalan közmunka program egy 39

40 országos mintaprogram, melynek keretein belül a munkavállalók az új gyepmesteri telep tereprendezési feladatait és új kerítés építését végzik. Annak ellenére, hogy a ez a program bér és járulékai tekintetében 70%-ban előfinanszírozott, a társaság kapott E Ft összegű kölcsönt az év eleji üzemeltetés biztosítása céljából Városgondozás Eger Kft-től. Az üzemeltetés veszteségeinek csökkentését eredményezi a Magyar Közút Zrt. megbízásából végzett, közbeszerzési pályázaton elnyert tevékenység, melynek értelmében Heves megye közel km hosszú közúthálózatáról gyűjti be a cég az elhullott állatokat. A telep és a társaság év I. félévében a hatósági előírásoknak megfelelően, üzemzavar nélkül működött I. félévi és a 2014 évi mérleg: adatok E Ft-ban ESZKÖZÖK év I. félév A Befektetett eszközök B Forgóeszközök C Aktív időbeli elhatárolások Eszközök összesen FORRÁSOK év I. félév D Saját tőke Jegyzett tőke Tőketartalék 0 0 Eredménytartalék Lekötött tartalék 0 0 Mérleg szerinti eredmény F Kötelezettségek G Passzív időbeli elhatárolások 46 0 Források összesen A I. féléves és a évi eredménykimutatás: EREDMÉNYKIMUTATÁS év I. félév adatok E Ft-ban Összes bevétel Összes ráfordítás Értékcsökkenési leírás 75 0 A Üzemi eredmény B Pénzügyi műveletek eredménye 0-53 C Szokásos eredmény D Rendkívüli eredmény 0 0 E Adózás előtti eredmény Társasági adó 0 0 F Adózott eredmény

41 A társaságnál I. félévében E Ft nettó árbevétel realizálódott. Egyéb bevételek összege az önkormányzattól kapott E Ft összegű működési célú támogatásból, a közcélú foglalkoztatási program keretében kapott E Ft központi költségvetési támogatásból és 761 E Ft egyéb jogcímen kapott bevételből tevődik össze. A tevékenység kapcsán E Ft anyagjellegű ráfordítás, E Ft személyi jellegű ráfordítás, valamint 31 E Ft egyéb ráfordítás jelentkezett. A E Ft adózás előtti eredményt a közmunka program előfinanszírozása okozza. A társaságnak sem az előző évben, sem a tárgyévben nem volt környezetvédelmi kötelezettsége, valamennyi rávonatkozó környezetvédelmi előírásnak megfelel, ezzel kapcsolatban költséget nem számolt el, céltartalékot nem képzett, a mérlegben meg nem jelenő környezetvédelmi, helyreállítási kötelezettsége nincs. A vállalkozás veszélyes hulladékot, környezetre káros anyagot nem termel, nem tárol, azt kizárólag összegyűjti és az ártalmatlanítás helyére továbbítja. A társaságnál a ráfordítások az alábbiak szerint alakultak: adatok E Ft-ban Megnevezés év I. félév Anyagköltség n.a Igénybevett szolgáltatások n.a Egyéb szolgáltatások értéke n.a 554 Eladott áruk beszerzési értéke n.a 0 Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke n.a 0 Anyagjellegű ráfordítások Bérköltség Személyi jellegű egyéb kifizetések Bérjárulékok Személyi jellegű ráfordítások Egyéb ráfordítások A kötelezettségek és a forgóeszközök részletes alakulása: adatok ezer Ft-ban Megnevezés év I. félév Készletek 0 0 Követelések Értékpapírok 0 0 Pénzeszközök Forgóeszközök összesen Hátrasorolt kötelezettségek 0 0 Hosszú lejáratú kötelezettségek 0 0 Rövid lejáratú kötelezettségek Kötelezettségek összesen

42 Összegzés Az Eger és Körzete Hulladékkezelő és Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft I. féléves gazdálkodását szigorú költséggazdálkodással E Ft pozitív mérleg szerinti eredménnyel zárta. EGER-KERT Dísznövénytermelő és Kereskedelmi Kft. A társaság november 6. napján kezdte meg működését, tulajdonosa 100%-ban Városgondozás Eger Kft., fő tevékenységi köre a dísznövény nagykereskedelem I. félévi és a 2014 évi mérleg: adatok E Ft-ban ESZKÖZÖK év I. félév A Befektetett eszközök B Forgóeszközök C Aktív időbeli elhatárolások 0 0 Eszközök összesen FORRÁSOK év I. félév D Saját tőke Jegyzett tőke Tőketartalék 0 0 Eredménytartalék Lekötött tartalék 0 0 Mérleg szerinti eredmény F Kötelezettségek G Passzív időbeli elhatárolások 0 0 Források összesen A I. féléves és a évi eredménykimutatás: EREDMÉNYKIMUTATÁS év I. félév 42 adatok E Ft-ban Összes bevétel 0 1 Összes ráfordítás Értékcsökkenési leírás A Üzemi eredmény B Pénzügyi műveletek eredménye 3 0 C Szokásos eredmény D Rendkívüli eredmény 0 0 E Adózás előtti eredmény Társasági adó 0 0 F Adózott eredmény

43 A befektetett eszközök E Ft összege az ingatlanok 910 E Ft összegéből, a műszaki berendezések 80 E Ft értékéből, az egyéb berendezések 157 E Ft összegéből és a tartós bankbetétek 10 E Ft értékéből adódik. A forgóeszközök E Ft-os értékét a 151 E Ft-os követelések és a E Ft pénzeszközök adják. A társaság I. félévében - hasonlóan a évhez - bevételszerző tevékenységet nem folytatott, árbevétele nem realizálódott. Az anyagjellegű ráfordítások soron évben 146 E Ft, I. félévében 16 E Ft szerepelt, személyi jellegű ráfordítás nem merült fel. A -182 E Ft negatív adózás előtti eredményt a tárgyi eszközök számviteli értékcsökkenése okozza. EGER-KERT Kft. megszüntetésére a felmerülő pályázati lehetőségek, bizonyos városüzemeltetési tevékenységek átszervezése, és a közmunka program kihasználása miatt nem került sor. A kötelezettségek és a forgóeszközök részletes alakulása: adatok ezer Ft-ban Megnevezés év I. félév Készletek 0 0 Követelések Értékpapírok 0 0 Pénzeszközök Forgóeszközök összesen Hátrasorolt kötelezettségek 0 0 Hosszú lejáratú kötelezettségek 0 0 Rövid lejáratú kötelezettségek Kötelezettségek összesen Összegzés Az EGER-KERT Kft I. féléves gazdálkodását 182 E Ft negatív mérleg szerinti eredménnyel zárta. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy fogadja el az alábbi határozati javaslatokat. Eger, szeptember 03. Határozati javaslat: Dr. Turcsányi Dániel Eger Megyei Jogú Város Alpolgármestere 1. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése felhatalmazza a társaság taggyűlésén az önkormányzat képviseletében eljáró személyt, hogy fogadja el a Városgondozás Eger Kft I. féléves beszámolóját E Ft mérlegfőösszeggel és E Ft negatív mérleg szerinti eredménnyel. Felelős: Dr. Kovács Luca jegyző megbízásából Szűcs Tamás vagyongazdálkodási csoportvezető 43

44 Jakab Zoltán ügyvezető igazgató Határidő: október Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése tudomásul veszi az Egri Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft I. féléves beszámolóját E Ft mérlegfőösszeggel és E Ft negatív mérleg szerinti eredménnyel. Felelős: Dr. Kovács Luca jegyző megbízásából Szűcs Tamás vagyongazdálkodási csoportvezető Jakab Zoltán ügyvezető igazgató Határidő: október Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése tudomásul veszi az Eger és Körzete Hulladékkezelő Nonprofit Közhasznú Kft I. féléves beszámolóját E Ft mérlegfőösszeggel és E Ft mérleg szerinti eredménnyel. Felelős: Dr. Kovács Luca jegyző megbízásából Szűcs Tamás vagyongazdálkodási csoportvezető Jakab Zoltán ügyvezető igazgató Határidő: október Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése tudomásul veszi az EGER-KERT Kft I. féléves beszámolóját E Ft mérlegfőösszeggel és 182 E Ft negatív mérleg szerinti eredménnyel. Felelős: Dr. Kovács Luca jegyző megbízásából Szűcs Tamás vagyongazdálkodási csoportvezető Jakab Zoltán ügyvezető igazgató Határidő: október

45 11. napirend ELŐTERJESZTÉS az Agria - Humán Közhasznú Nonprofit Kft évi üzleti tervének I. féléves teljesítéséről Tisztelt Közgyűlés! Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata 100%-ban tulajdonosa az Agria-Humán Közhasznú Nonprofit Kft-nek, mely társaság elsődleges célja a város megváltozott munkaképességű, illetve egészség-károsodott polgárai foglalkoztatása és társadalmi rehabilitációjának elősegítése. A társaság fő működési területe Eger város, közhasznú tevékenységét elsősorban Heves megye területén élő megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásával valósítja meg, mely keretében főként nyomdai utómunkálatokat, munka- és egyéb ruházat gyártását, takarítási, őrzési, alkatrész-szerelési, hulladékgazdálkodási és egyéb irodai szolgáltatási tevékenységeket végez. A társaság minden évben elkészíti féléves beszámolóját, mellyel tájékoztatja a Közgyűlést az üzleti terv első féléves időszakának teljesüléséről. A társaság benyújtotta a Hivatal Vagyongazdálkodási csoportjához a I. félévi beszámolóját, amelyet a Felügyelő Bizottság augusztus 25-én tartott ülésén megtárgyalt és javasolt a tulajdonosnak elfogadásra. A féléves beszámoló, a független könyvvizsgálói jelentés és a Felügyelő Bizottság jegyzőkönyvi kivonata az előterjesztés mellékletét képezi I. félévre vonatkozó beszámoló I. félév mérlegértékelése a I. félévhez és évvégéhez viszonyítva: adatok E Ft-ban ESZKÖZÖK I. félév év I. félév A Befektetett eszközök B Forgóeszközök C Aktív időbeli elhatárolások Eszközök összesen A társaság eszközeinek legnagyobb részét továbbra is a befektetett eszközök állománya teszi ki, mely év végéhez viszonyítva E Ft-tal növekedett. A növekedést a E Ft összegű tárgyi eszköz beszerzés és ingatlan-felújítás aktiválása, a befejezetlen beruházásként kimutatott E Ft összegű ingatlan-felújítás, valamint a beruházási szállítónak fizetett E Ft előleg eredményezte, a csökkenésnél pedig a költségként elszámolt E Ft összegű 45

46 értékcsökkenés szerepel. A változások együttes hatásaként befektetett eszközök a mérleg főösszeghez viszonyított aránya 72,75%. A forgóeszközök értéke az előző év végéhez viszonyítva E Ft-tal növekedett, melynél a legjelentősebb növekedés az egyéb követelések között feltüntetett E Ft NRSZH támogatás összege. A forgóeszközök a mérleg főösszeghez viszonyított aránya 27,18% I. félév FORRÁSOK év adatok E Ft-ban I. félév D Saját tőke Jegyzett tőke Tőketartalék Eredménytartalék Mérleg szerinti eredmény F Kötelezettségek G Passzív időbeli elhatárolások Források összesen A saját tőke mérlegben kimutatott értéke év végéhez képest E Ft-tal növekedett. Ennek pénzügyi fedezetét egy év végi kormányhatározat alapján Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata javára nyújtott E Ft összegű központi támogatás biztosította. A Közgyűlés január 29-én hozzájárult, hogy az önkormányzat E Ft összegű törzstőke-emelést hajtson végre a társaság Raiffeisen Bank Zrt-vel szemben fennálló folyószámlahitele teljes összegének visszafizetésére és a szakképzési hozzájárulás fedezetére vonatkozóan. A törzstőke-emelés pénzbeli hozzájárulás formájában valósult meg, mely révén a társaság jegyzett tőkéje E Ft-ra módosult. A cégbíróság a tőkeemelést március 10- én jegyezte be. Az önkormányzat év második felében E Ft értékben az egri 2088/1 hrsz-ú, kivett általános iskola megnevezésű (funkcióváltozást követően telephely megnevezésű) ingatlant a hozzá tartozó kamerás megfigyelő rendszerrel és riasztóval apportálta a társaságba, melynek hatására a tőketartalék E Ft-ra változott. A társaság mérlegben kimutatott kötelezettsége E Ft, előző évhez viszonyítva E Ft csökkenést mutat, mérleg főösszeghez viszonyított aránya 31%. A hosszú lejáratú kötelezettség E Ft összege a lízingelt három tehergépkocsi értékét mutatja. A nagyösszegű folyószámlahitel törlesztését követően a társaság mindössze E Ft folyószámlahitelt tart rendelkezésre évben. Ennek futamideje november 25-én lejár és a társaság nem kívánja éven belül újra igénybe venni. A szállítók mérlegben kimutatott értéke E Ft, mely a évi adatokkal összevetve E Ft csökkenést mutat. Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben soron szerepel az önkormányzattól kapott E Ft összegű tagi kölcsön összege, melynek lejárata Egyéb rövidlejáratú kötelezettségek mérlegben kimutatott értéke E Ft, előző évhez viszonyítva E Ft növekedést mutat, melynek oka, hogy az Emberi Erőforrás Minisztériumból megérkezett a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatása 46

47 érdekében munkahely teremtési támogatás pályázathoz kapcsolódó előleg, valamint az előző évben átutalt még el nem számolt támogatási rész összege, melynek együttes összege E Ft. Passzív időbeli elhatárolások E Ft értékében a halasztott bevételek E Ft fejlesztésre kapott támogatások értékcsökkenéssel arányos, bevételként el nem számolt értéke szerepel. A I. félévi eredménykimutatás I. félévhez és a évi tervhez viszonyítva: adatok E Ft-ban EREDMÉNYKIMUTATÁS I. félév I. félév éves terv 2015.I.fél év / 2014.I.fél év (%) 2015.I. félév / év terv (%) Összes bevétel ,32 49,90 Összes ráfordítás ,58 49,98 Értékcsökkenési leírás ,48 45,73 A Üzemi eredmény Pénzügyi műveletek B eredménye C Szokásos eredmény D Rendkívüli eredmény E Adózás előtti eredmény A bevételek és a ráfordítások közel időarányos szinten teljesültek, az összes bevétel a évi adathoz viszonyítva 5,32%-os növekedést mutat, az összes ráfordítás az előző évhez képest 3,58%-kal nőtt. A I. féléves összes bevétel tartalmazza az önkormányzat által, Közhasznú szerződés szerinti E Ft összegű működési támogatás időarányosan folyósított ( E Ft) részét, amely az üzemi eredmény szintjén kedvező hatást eredményezett. A társaság I. féléves nettó árbevétele E Ft, mely az előző év hasonló időszakához képest E Ft, azaz 2,94 %-os növekedést mutat, a tervhez képest E Ft, azaz 1,62 %-os növekedés keletkezett. Az egyéb bevétel E Ft, mely E Ft-tal több, mint az előző év ugyanazon időszakában volt, a tervhez képest 106,06 %-on teljesült. Az értékcsökkenés tárgyfélévi elszámolt értéke E Ft, az előző év hasonló időszakához képest E Ft-tal csökkent, tervhez képest E Ft csökkenést mutat, melynek oka az elhúzódó, nem aktivált beruházás. A társaság üzemi eredménye I. félévében -511 E Ft, mely az előző évhez képest E Ft, a évi terv arányos részéhez képest pedig E Ft eredmény-javulást jelentett. A pénzügyi műveletek eredménye a kapott és a fizetett kamatok miatt E Ft fizetési kötelezettség, mely az előző év hasonló időszakához képest E Ft-tal csökkent, mely a 170 M Ft összegű folyószámlahitel visszafizetése miatt következett be. A rendkívüli eredmény E Ft, mely a halasztott bevételek elszámolásából adódott. Mindezek figyelembevételével a társaság mérleg szerinti eredménye E Ft, előző év hasonló időszakához képest a növekedés E Ft. A évi terv időarányos részéhez képest is kedvező a változás E Ft-tal. 47

48 A társaságnál a ráfordítások az alábbiak szerint alakultak: Megnevezés I. félév I. félév éves terv 2015.I.félév / I. félév (%) adatok E Ft-ban 2015.I.félév / év terv (%) Anyagköltség ,25 52,48 Igénybevett szolgáltatások ,06 50,00 Egyéb szolgáltatások értéke ,61 46,36 Eladott áruk beszerzési értéke Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke Anyagjellegű ráfordítások ,86 50,57 Bérköltség ,83 48,72 Személyi jellegű egyéb kifizetések ,82 55,25 Bérjárulékok ,70 49,34 Személyi jellegű ráfordítások ,45 49,17 Az anyagjellegű ráfordítások I. féléves értéke az éves tervhez viszonyítva kedvezően alakult. A személyi jellegű ráfordítások a költségek között a legjelentősebb tétel, mely a társaság speciális tevékenységének tudható be. Ezen ráfordítások összege az előző év hasonló időszakához viszonyítva E Ft növekedést mutat, melynek oka a megváltozott munkaképességű dolgozói létszám kismértékű növekedése I. félév végén társaság átlagos statisztikai létszáma 593 fő, ebből a megváltozott munkaképességű dolgozók létszáma 529 fő. A személyi jellegű ráfordítások értékét növeli a vidéki munkavállalók utazási költségtérítése. A betegszabadság és a táppénz összege jelentősen növekedett, melynek oka a munkavállalók egészségi állapotának romlása és az, hogy a közelmúlt jogszabályi változásainak következtében a MMK ellátottaknak is jár táppénz, valamint plusz 5 nap szabadság. Vagyoni, pénzügyi helyzet mutatói: a) A likviditás alakulása A kötelezettségek és a forgóeszközök részletes alakulása: Megnevezés I. félév (%) adatok E Ft-ban I. félév (%) Készletek Követelések Értékpapírok 0 0 Pénzeszközök Forgóeszközök összesen Hátrasorolt kötelezettségek 0 0 Hosszú lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek Kötelezettségek összesen

49 A követelések E Ft összegéből a vevők E Ft-ot tesznek ki, legnagyobb kintlévőséggel, E Ft-tal a Városgondozás Eger Kft. rendelkezik, mely összeg tartalmazza az ingatlaneladásból származó kötelezettség fennmaradó részét. A kötelezettségek összege előző év hasonló időszakához viszonyítva jelentős csökkenést mutat, mely elsősorban a rövid lejáratú hitelek soron feltüntetett folyószámlahitel ezévi törlesztéséből adódik. M u t a t ó Pénzhányad ({pénzeszközök+értékpapírok} / rövid lejáratú kötelezettségek) Likviditási mutató (forgóeszközök / rövid lejáratú kötelezettségek) Likviditási gyorsráta ({forgóeszközök készletek} / rövid lejáratú kötelezettségek) I. félév (%) I. félév (%) 10,37 24,44 42,13 89,24 41,38 87,16 A pénzhányad mutató a év hasonló időszakához képest növekedett, melynek oka a pénzeszközök növekedése és a rövidlejáratú kötelezettségek csökkenése. A társaság likviditása I. félév végén a év hasonló időszakához viszonyítva növekedést mutat, melynek oka, hogy a forgóeszköz állomány növekedésével egyidejűleg a rövid lejáratú kötelezettségek csökkentek. b) A vagyoni helyzet alakulásával kapcsolatos mutatók: M u t a t ó Befektetett eszközök aránya (befektetett eszközök / eszközök összesen) Forgóeszközök aránya (forgóeszköz / eszközök összesen) Tőkeerősség (saját tőke / mérleg főösszeg) Befektetett eszközök fedezete (saját tőke / befektetett eszközök) Tőkefeszültség (kötelezettségek / saját tőke) Saját tőke növekedési mutató (saját tőke / jegyzett tőke) Hitelfedezeti mutató (összes követelés / összes kötelezettség) I. félév (%) I. félév (%) 64,67 72,75 35,23 27,18-4,40 52,97-6,81 72, ,82 59,50-61,80 154,93 30,29 60,67 A társaság eszközszerkezetében jelentős változás nem következett be, továbbra is az eszközeinek jelentős hányadát a befektetett eszközök teszik ki. A saját tőke függvényei I. félév végére a saját tőke kedvező alakulása miatt jelentősen javultak. A tőkeerősség azt mutatja, hogy a vállalkozás eszközeit milyen arányban finanszírozza a saját tőke. Mutató az előző év hasonló időszakához képest szintén kedvezően változott. Az idegen és saját tőke viszonya a tőkefeszültség mutatójával is vizsgálható, amely megmutatja, hogy a saját tőkéhez képest milyen mértékben érvényesül a külső finanszírozás évben a volt 12-es iskola apportját követően a tőketartalékon keresztül a saját tőke összege E Ftra emelkedett, majd a I. félévében a központi támogatásként kapott E Ft összegű 49

50 jegyzett tőke-emelés hatására a saját tőke jegyzett tőkéhez viszonyított aránya I. félév végére rendeződött. Így a saját tőke növekedési mutató szintén jelentős mértékben javult. A hitelfedezeti mutató szintén kedvezően alakult, I. félév végére a követelések a kötelezettségek közel kétharmadára biztosítanak fedezetet. Összegzés A társaság I. féléves mérleg szerinti eredménye E Ft nyereség. A Kft. számára nehézséget okoz a komplex felülvizsgálatok elmaradása, valamint az a, hogy az adatbázisban szereplő megváltozott munkaképességű állomány közvetítését kimerítették. A foglalkoztatotti létszám befolyásolja a megrendelések vállalását és ezzel egyidejűleg az értékesítés nettó árbevételét is. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy fogadja el az Agria-Humán Közhasznú Nonprofit Kft I. félévére vonatkozó beszámolóját és a határozati javaslatot. Eger, szeptember 1. Határozati javaslat: Dr. Turcsányi Dániel Eger Megyei Jogú Város Alpolgármestere Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése elfogadja az Agria - Humán Közhasznú Nonprofit Kft I. féléves beszámolóját E Ft mérlegfőösszeggel és E Ft mérleg szerinti eredménnyel. Felelős: Dr. Kovács Luca jegyző megbízásából Szűcs Tamás Vagyongazdálkodási Csoportvezető Fazekas László Albert Ügyvezető Igazgató Határidő: szeptember

51 12. napirend ELŐTERJESZTÉS az EVAT Zrt. és a Cégcsoport évi üzleti tervének I. féléves teljesítéséről Tisztelt Közgyűlés! Az EVAT Zrt november 26. napjától Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának 100%- os tulajdonú társasága. Az Önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodásáról szóló 6/2012. (II. 24.) rendelet ban foglaltak szerint a Közgyűlés határozatával dönt az üzleti terv I. féléves teljesüléséről készült beszámoló elfogadásáról. A Zrt. benyújtotta a Polgármesteri Hivatal Vagyongazdálkodási Csoportjához a I. féléves teljesülésről szóló beszámolóit, amelyeket az EVAT Zrt. Igazgatósága és a Felügyelő Bizottság augusztus 05., illetve augusztus 07. napján tartott ülésein elfogadott és javasolt Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének elfogadásra. A féléves beszámolók, a szöveges tájékoztatók, a könyvvizsgálói jelentések, az Igazgatóság üléséről készült kivonat, a Felügyelő Bizottsági ülésről készült kivonat, valamint az ARNAUT PASA FÜRDŐJE Kft évi gazdálkodását javító intézkedési javaslatok az előterjesztés mellékletét képezik. EVAT Zrt I. félévre vonatkozó beszámolója I. félév mérlegértékelése a I. félévhez viszonyítva ESZKÖZÖK I. félév I. félév adatok E Ft-ban 2015.I.félév / 2014.I.félév (%) A Befektetett eszközök ,55 B Forgóeszközök ,03 C Aktív időbeli elhatárolások Eszközök összesen ,61 FORRÁSOK I. félév I. félév 2015.I.félév / 2014.I.félév (%) D Saját tőke ,66 Jegyzett tőke ,00 Tőketartalék ,00

52 Eredménytartalék ,02 Lekötött tartalék Mérleg szerinti eredmény E Céltartalékok ,18 F Kötelezettségek ,13 G Passzív időbeli elhatárolások ,56 Források összesen , I. félévben az összes bevétel és az összes ráfordítás az időarányosnak megfelelően alakult. A I. félévi eredménykimutatás a I. félévhez és éves tervhez viszonyítva: adatok E Ft-ban EREDMÉNYKIMUTATÁS I. félév I. félév éves terv I. félév / I. félév (%) I. félév / terv (%) Összes bevétel ,01 50,51 Összes ráfordítás ,65 49,48 Értékcsökkenési leírás ,65 56,32 A Üzemi eredmény ,09 191,07 Pénzügyi műveletek B eredménye C Szokásos eredmény D Rendkívüli eredmény E Adózás előtti eredmény A társaság 2015 I. féléves bevételei a 2014 I. féléves bevételeihez viszonyítva 118,01 %-ban teljesültek, a ráfordítások 116,65 %-ban. Az adózás előtti eredménye jelentős mértékben meghaladja a I. félév eredményét, a évre tervezett eredményhez viszonyítva is kedvezően alakult. A nettó árbevétel I. félévben a tervhez képest 49%-os teljesítést mutat. A félév során növekedtek a parkolásból, parkolóház működtetéséből származó bevételek. A távhőszolgáltatás árbevétele csökkent, a tervezetthez viszonyítva, mert az értékesített hőenergia GJ a tervezett GJ-al szemben, mely az átlaghőmérséklet csökkenés következménye. A továbbszámlázott gáz és a lakóházas elszámolás miatt növekedett a közvetített szolgáltatások árbevétele, melynek árbevétele a beszámolási időszakban E Ft volt. Ezen ezők együttes hatása eredményezte az árbevétel növekedést. A tulajdonos önkormányzat évi költségvetésben egyéb működési célú támogatás címen E Ft összeget irányzott elő a társaság részére, mely időarányos részét, E Ft-ot I. félévben folyósította az önkormányzat. A parkolóház üzemeltetése céljából évi költségvetésben E Ft támogatási összeget áll rendelkezésre, mely első felét, E Ft-ot szintén kiutalt a beszámolási időszakban a tulajdonos önkormányzat a Zrt részére. A működéshez és a fejlesztések finanszírozására felvett hitelek törlesztési ( E Ft, fejlesztési) és kamatfizetési kötelezettségének (3 328 E Ft) a társaság folyamatosan, határidőben eleget tett. 52

53 2014. év végén a E Ft rövidlejáratú működési hitelt egy összegben vissza kellett fizetni, a pénzintézet részére, melyet év elején újra folyósított. Jogszabályi előírás szerint év végén a társaságnak rövid lejáratú hitele nem lehet csak Kormányzati engedéllyel, ezért év végén minden rövidlejáratú hitel összegét (folyószámlahitelt is) vissza kell fizetni. Ez jelentős likviditási gondot jelent a társaság számára a forgótőke hiánya miatt. A társaságnál a ráfordítások az alábbiak szerint alakultak: Megnevezés I. félév I. félév éves terv 2015.I. félév / I. félév (%) adatok E Ft-ban I. félév / terv (%) Anyagköltség ,57 50,17 Igénybevett szolgáltatások ,35 46,34 Egyéb szolgáltatások értéke ,53 54,37 Eladott áruk beszerzési értéke Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke ,89 49,04 Anyagjellegű ráfordítások ,79 49,31 Bérköltség ,00 46,47 Személyi jellegű egyéb kifizetések ,27 49,01 Bérjárulékok ,59 43,64 Személyi jellegű ráfordítások ,74 46,27 Az anyagjellegű ráfordítások az előző év hasonló időszakához viszonyítva 21,79 %-kal emelkedtek és a évi tervhez képest 49,31 %-ban teljesültek. A személyi jellegű ráfordítások a I. félév adatához képest kismértékű csökkenést mutatnak, mivel a évi üzleti tervben szereplő bérfejlesztés az első félévben nem valósult meg I. félévében a foglalkoztatott munkavállalók átlagos statisztikai létszáma 121 fő volt. A cafetéria kifizetéseket az előző évivel megegyező tartalommal juttatta a társaság dolgozói számára. Vagyoni, pénzügyi helyzet mutatói: A kötelezettségek és a forgóeszközök részletes alakulása: Megnevezés I. félév adatok E Ft-ban I. félév Készletek Követelések Értékpapírok Pénzeszközök Forgóeszközök összesen Hátrasorolt kötelezettségek - 0 Hosszú lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek Kötelezettségek

54 A követelések között nyilvántartott, vevőkkel szembeni követelés összege E Ft I. félévben db fizetési felszólítást küldött ki a társaság a hátralékot felhalmozó ügyfelek részére, egyenként átlagosan 133 E Ft összegben. Részletfizetési megállapodást 32 esetben kötött I. félévben 253 esetben kezdeményezett fizetési meghagyást, összesen E Ft tőkeösszegben, a végrehajtások száma 149 db volt, E Ft tőkeösszegben. A rövid lejáratú kötelezettségek a bázisév hasonló időszakához képest csökkenést mutatnak. a) A likviditás alakulása: M u t a t ó I. félév (%) I. félév (%) Pénzhányad (pénzeszközök / rövid lejáratú kötelezettségek) Likviditási mutató (forgóeszközök / rövid lejáratú kötelezettségek) Likviditási gyorsráta ({forgóeszközök készletek} / rövid lejáratú kötelezettségek) 13,48 17,31 77,71 85,20 72,96 80,53 A pénzhányad és likviditási mutatók a rövid lejáratú kötelezettségek csökkenése és a pénzeszközök növekedése miatt javultak. A társaság rövid lejáratú kötelezettségeinek 17,31 %-át fedezi a pénzeszközállomány. b) A vagyoni helyzet alakulásával kapcsolatos mutatók: M u t a t ó Befektetett eszközök aránya (befektetett eszközök / eszközök összesen) Forgóeszközök aránya (forgóeszköz / eszközök összesen) Tőkeerősség (saját tőke / mérleg főösszeg) Befektetett eszközök fedezete (saját tőke / befektetett eszközök) Tőkefeszültség (kötelezettségek / saját tőke) Saját tőke növekedési mutató (saját tőke / jegyzett tőke) Hitelfedezeti-mutató (összes követelés / összes kötelezettség) I. félév (%) I. félév (%) 82,31 81,45 15,53 15,59 58,44 60,19 71,00 73,90 40,64 36,55 126,24 132,12 39,77 37,86 A vagyoni helyzet alakulásával kapcsolatos mutatók nem változtak jelentősen. A társaság eszközeinek legfőbb részét, 81,45 %-át, a befektetett eszközök teszik ki. A kötelezettségállomány csökkenésének hatására a tőkefeszültségi mutató csökkent, valamint a tőkeerősségi mutató nőtt. Összegzés 54

55 Az EVAT Zrt I. féléves gazdálkodását hatékony költséggazdálkodással, a pénzügyi helyzet egyensúlyának megtartásával (tulajdonos felé ütemezett fizetéssel), a tervben az év első hat hónapjára kitűzött feladatok teljesítésével, E Ft pozitív mérleg szerinti eredménnyel zárta. EGER TERMÁL Kft. A jelenlegi formában működő gazdasági társaságot a Cégbíróság június 2-án jegyezte be I. félévre vonatkozó beszámoló I. félév mérlegértékelése a I. félévhez viszonyítva ESZKÖZÖK I. félév I. félév adatok E Ft-ban I. félév / I. félév (%) A Befektetett eszközök ,52 B Forgóeszközök ,96 C Aktív időbeli elhatárolások Eszközök összesen ,74 FORRÁSOK I. félév I. félév I. félév / I. félév (%) D Saját tőke ,67 Jegyzett tőke ,68 Tőketartalék ,00 Eredménytartalék ,29 Lekötött tartalék 0 0 Mérleg szerinti eredmény E Céltartalékok 0 0 F Kötelezettségek ,84 G Passzív időbeli elhatárolások ,53 Források összesen ,74 A I. félévi eredménykimutatás I. félévhez és éves tervhez viszonyítva: adatok E Ft-ban EREDMÉNYKIMUTATÁS I. félév I. félév éves terv I. félév / I. félév (%) I. félév / terv (%) Összes bevétel ,11 41,89 Összes ráfordítás ,79 50,15

56 Értékcsökkenési leírás ,01 49,83 A Üzemi eredmény Pénzügyi műveletek B eredménye C Szokásos eredmény D Rendkívüli eredmény E Adózás előtti eredmény A társaság tevékenységének szezonalitásából adódóan bevétele a nyári időszakra csúcsosodik, ezért az első féléves eredménye minden évben negatív I. félévben a strand bevétele E Ft, az uszodák bevétele E Ft, a Törökfürdő bevétele E Ft volt. A fürdő wellness szolgáltatásának bevétele is jelentős mértékben nőtt az előző év hasonló időszakához viszonyítva, ami az igényekhez jobban illeszkedően kialakított szolgáltatások bevezetésének és a többlet vendégszámnak köszönhető I. félév összes árbevétele a bázisév hasonló időszakához képest 103,11 %-os teljesülést mutat, melynek befolyásoló ezője a Termálfürdő vendéglétszámának növekedése. A évi költségvetésben jóváhagyott E Ft összegű működési célú támogatásból a társaság az egyéb bevételek soron E Ft-ot számolt el az I. félévben, a Bitskey Aladár Uszoda faszerkezetének festésére kapott E Ft összegű önkormányzati támogatásból E Ft-ot számoltak el ebben az időszakban. Pénzügyi műveletek ráfordítása soron az Egri Termálfürdő Turisztikai fejlesztése című projekthez igénybe vett 2019-ben lejáró bankhitel és a tulajdonosi kölcsön kamatai szerepelnek E Ft összegben. A társaságnál a ráfordítások az alábbiak szerint alakultak: Megnevezés I. félév I. félév éves terv I. félév / I. félév (%) adatok E Ft-ban I. félév / terv (%) Anyagköltség ,51 52,75 Igénybevett szolgáltatások ,13 58,05 Egyéb szolgáltatások értéke ,08 48,19 Eladott áruk beszerzési értéke Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke Anyagjellegű ráfordítások ,45 54,73 Bérköltség ,94 43,42 Személyi jellegű egyéb kifizetések ,95 46,04 Bérjárulékok ,47 40,47 Személyi jellegű ráfordítások ,85 43,16 A I. félév anyagköltsége az éves tervhez viszonyítva 52,75 %-os teljesülést mutat. Az anyagköltségek között a villamos-energia költsége csökkent, mivel a kereskedelmi díj kedvezőbben alakult az előző év azonos időszakához képest Az igénybevett szolgáltatások az éves tervhez viszonyítva 58,05 %-on teljesültek, a növekedés oka a TÁMOP nyelvi képzés E Ft oktatásra fordított összege. A társaság karbantartási munkákra pl. az uszoda faszerkezetének festésére - többet költött az előző év hasonló időszakához képest.

57 A személyi jellegű ráfordítások az éves tervhez viszonyítva 43,16 %-os teljesülést mutatnak. A I. féléves személyi jellegű kiadások összege és a foglalkoztatottsági létszám a tervezettnek megfelelően alakult, bérfejlesztés nem történt. A I. félévre tervezett béren kívüli juttatásokat a munkavállalók megkapták. Vagyoni, pénzügyi helyzet mutatói: A kötelezettségek és a forgóeszközök részletes alakulása: Megnevezés I. félév adatok E Ft-ban I. félév Készletek Követelések Pénzeszközök Forgóeszközök összesen Hosszú lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek Kötelezettségek A készletek értéke a I. féléves adatához viszonyítva jelentős változást nem mutat. A követelések vizsgálatakor megállapítható, hogy azok a tárgyidőszakhoz kapcsolódó tételek. A pénzeszközök értéke az előző év hasonló időszakához képest nem változott. A kötelezettségek állománya az előző év hasonló időszakához viszonyítva csökkentek, melynek oka, hogy a beruházással kapcsolatos fizetési kötelezettségek teljesítették. Mind a hosszú lejáratú kötelezettségek, mind a rövid lejáratú kötelezettségek kis mértékben csökkentek. a)a likviditás alakulása: M u t a t ó Pénzhányad (pénzeszközök / rövid lejáratú kötelezettségek) Likviditási mutató (forgóeszközök / rövid lejáratú kötelezettségek) Likviditási gyorsráta ({forgóeszközök készletek} / rövid lejáratú kötelezettségek) I. félév (%) I. félév (%) 26,98 45,19 56,92 96,73 55,93 95,10 A társaság likviditási mutatói jelentősen javultak, melynek oka a rövid lejáratú kötelezettségek lényeges csökkenése. 57

58 b) A vagyoni helyzet alakulásával kapcsolatos mutatók: M u t a t ó I. félév (%) I. félév (%) Befektetett eszközök aránya (befektetett eszközök / eszközök összesen) Forgóeszközök aránya (forgóeszköz / eszközök összesen) Tőkeerősség (saját tőke / mérleg főösszeg) Befektetett eszközök fedezete (saját tőke / befektetett eszközök) Tőkefeszültség (kötelezettségek / saját tőke) Saját tőke növekedési mutató (saját tőke / jegyzett tőke) Hitelfedezeti mutató (összes követelés / összes kötelezettség) 95,56 94,34 3,79 4,16 35,77 40,60 37,43 43,04 52,42 38,03 103,00 103,00 10,29 13,89 A társaság eszközszerkezetében nem következett be jelentős változás, továbbra is befektetett eszközei alkotják a vagyonának nagy részét. Az előző évi állapothoz képest elmozdulás a tőkeerősségi mutató, a befektetett eszközök fedezete és a tőkefeszültség esetében látható, melynek oka a saját tőke növekedése és a kötelezettségállomány csökkenése. Összegzés A társaság I. félévi gazdálkodását E Ft veszteséggel zárta, mely kedvezőbb, mint az előző év első féléves vesztesége. Racionális költséggazdálkodással, valamint a tervezett strandi vendéglétszám elérése mellett az éves tervszámokat teljesíteni kívánja a társaság. ARNAUT PASA FÜRDŐJE Kft. A társaság az Eger Termál Kft-ből kiválással jött létre december 31. napjával. I I. félévre vonatkozó beszámoló I. félév mérlegértékelése a I. félévhez viszonyítva ESZKÖZÖK I. félév I. félév adatok E Ft-ban I. félév / 2014.I.félév (%) A Befektetett eszközök 0 0 B Forgóeszközök ,52 C Aktív időbeli elhatárolások Eszközök összesen ,01 FORRÁSOK

59 2014. I. félév I. félév I. félév / I. félév (%) D Saját tőke Jegyzett tőke ,00 Tőketartalék 0 0 Eredménytartalék ,29 Mérleg szerinti eredmény E Céltartalékok 0 0 F Kötelezettségek ,94 G Passzív időbeli elhatárolások 0 34 Források összesen ,01 A I. félévi eredménykimutatás I. félévhez és éves tervhez viszonyítva: adatok E Ft-ban EREDMÉNYKIMUTATÁS I. félév I. félév éves terv I. félév /2014.I.félév (%) I. félév / terv (%) Összes bevétel ,24 42,55 Összes ráfordítás ,97 47,82 Értékcsökkenési leírás A Üzemi eredmény Pénzügyi műveletek B eredménye C Szokásos eredmény D Rendkívüli eredmény E Adózás előtti eredmény A I. félév összes bevétele az éves tervhez viszonyítva 42,55 %-ban teljesült. Az összes ráfordítás időarányosan megközelítőleg a tervek szerint alakult. A gyógyászati értékesítésből származó nettó árbevétel az előző év hasonló időszakához képest 2%-os emelkedést, az éves tervezett bevételhez viszonyítva 42 %-os teljesülést mutat. Az önkormányzat által évre jóváhagyott E Ft működési célú támogatásból a évi veszteségek fedezetére E Ft került jóváhagyásra, melynek a pénzügyi rendezése március 31-ig, a évi mérleg zárásáig megtörtént. A évi gazdálkodáshoz E Ft működési támogatás áll rendelkezésre, melynek időarányos összege E Ft elszámolása megtörtént az I. félévben. A I. félév nettó árbevétele E Ft, mely az előző évhez hasonló időszakához viszonyítva 3%-os csökkenést mutat. A Markhot Ferenc Kórházzal kötött szerződés alapján végzett tevékenységből E Ft bevétel realizálódott, ami az előző időszakhoz képest 9 %-os növekedést mutat. A járóbeteg szakrendelésből származó bevétel E Ft, ez 6%-kal növekedett a I. félévi adatokhoz képest. 59

60 A társaságnál a ráfordítások az alábbiak szerint alakultak: Megnevezés I. félév I. félév éves terv I. félév / I. félév (%) adatok E Ft-ban I. félév / terv (%) Anyagköltség ,14 55,00 Igénybevett szolgáltatások ,94 48,05 Egyéb szolgáltatások értéke ,86 39,80 Anyagjellegű ráfordítások ,11 48,13 Bérköltség ,67 49,01 Személyi jellegű egyéb kifizetések ,01 51,29 Bérjárulékok ,23 43,23 Személyi jellegű ráfordítások ,84 48,13 Az anyagjellegű ráfordítások az éves terv 48,13 %-ában teljesültek. A felhasznált energiaköltségeket az Eger Termál Kft. részére fizetett E Ft összegű bérleti díjak tartalmazzák. Az igénybevett szolgáltatások között kerül elszámolásra a súlyfürdő kezelések Kórház felé fizetendő díja és a könyvviteli szolgáltatás is. A személyi jellegű ráfordítások összege az éves tervhez viszonyítva 48,13 %-os teljesülést mutat. A társaság átlagos állományi létszáma 11 fő. A személyi jellegű ráfordítások összege a év I. féléves állománnyal összevetve 10,84 %-os növekedést mutat, mivel az előző év hasonló időszakához képest a létszám 1 fővel bővült. Vagyoni, pénzügyi helyzet mutatói: A kötelezettségek és a forgóeszközök részletes alakulása: Megnevezés I. félév adatok E Ft-ban I. félév Készletek Követelések Értékpapírok 0 0 Pénzeszközök Forgóeszközök összesen Hátrasorolt kötelezettségek 0 0 Hosszú lejáratú kötelezettségek 0 0 Rövid lejáratú kötelezettségek Kötelezettségek A követelésállományon belül a legnagyobb tétel a E Ft összegű vevő követelés. A rövid lejáratú kötelezettségek állományában a fő tétel a szállítói tartozás, mely E Ft, mely az összes kötelezettség 86,52 %-a. Figyelmet érdemel a társaság negatív saját tőke összege, amely finanszírozási problémát jelent a társaság tulajdonosa, EMJV Önkormányzata számára is.

61 a) A likviditás alakulása M u t a t ó Pénzhányad (pénzeszközök / rövid lejáratú kötelezettségek) Likviditási mutató (forgóeszközök / rövid lejáratú kötelezettségek) Likviditási gyorsráta ({forgóeszközök készletek} / rövid lejáratú kötelezettségek) I. félév (%) I. félév (%) 69,96 25,15 81,01 35,40 80,88 35,33 A társaság forgóeszközei csupán 35,40 %-ban nyújtanak fedezetet a rövid lejáratú kötelezettségekre, a fedezet legnagyobb hányadát a pénzeszközállomány teszi ki, amely önmagában 25,15 %-ban fedezi a kötelezettségeket. A pénzhányad és likviditási mutató értéke az elmúlt két évhez képest csökkent, a pénzeszközök egynegyede nyújt fedezetet a rövid lejáratú kötelezettségek teljesítéséhez, míg a forgóeszközök közel egyharmada. b) A vagyoni helyzet alakulásával kapcsolatos mutatók: M u t a t ó Forgóeszközök aránya (forgóeszköz / eszközök összesen) Tőkeerősség (saját tőke / mérleg főösszeg) Saját tőke növekedési mutató (saját tőke / jegyzett tőke) Hitelfedezeti mutató (összes követelés / összes kötelezettség) I. félév (%) I. félév (%) 79,90 40,98 1,37-15,97 4,93-89,10 10,93 10,19 A társaságnak nincsenek befektetett eszközei, az eszközök 40,98 %-át a forgóeszközök jelentik. A saját tőke függvényei a saját tőke csökkenése következtében negatív hatást mutatnak. A Kft-nek nincsenek befektetett eszközei, a forgóeszközök aránya azonban alacsony, ennek oka az, hogy az eszközállomány 59,02 %-át az aktív időbeli elhatárolások teszik ki. A hitelfedezeti mutató alapján látható, hogy a követelésállomány csak kis részét fedezi a kötelezettségállománynak. Összegzés Az Arnaut Pasa Fürdője Gyógyászati Kft I. félévi mérleg szerinti eredménye E Ft veszteség, mely a évi üzleti tervben elfogadott E Ft-hoz képest kedvezőbben alakult. A társaság gazdálkodását az önkormányzat által nyújtott működési célú támogatással tudta biztosítani, mivel a gyógyászati tevékenység az alulfinanszírozottság és nagy munkaerő igénye miatt nem profitorientált tevékenység. Összességében elmondható, hogy a társaság eredményessége nagyban függ a strandi fürdőjegyes kezelések nyári szezonban történő emelkedésétől. A társaság továbbra is népszerűsíti mind a 61

62 belföldi, mind a külföldi vendégek felé a szolgáltatásait, mellyel javítani kívánja kapacitáskihasználtságát. A tulajdonos önkormányzat 242/2015.(VI.25) közgyűlési határozatában felkérte a társaság ügyvezető igazgatóját, hogy dolgozzon ki javaslatot arra vonatkozóan, hogy milyen költségcsökkentő és bevétel-növelő ezőkkel lehetséges a társaság veszteségét csökkenteni. Az ügyvezető igazgató úr kidolgozta a társaság évi gazdálkodását javító intézkedési javaslatait, melyet az előterjesztés 8. melléklete tartalmaz. MÉDIA EGER Kft december 31. napján az Eger Média Centrum Nonprofit Kft. és a Városi Televízió Eger Nonprofit Kft. összeolvadásával jött létre a MÉDIA EGER Nonprofit Kft., mely társaság szervezetében ezt követően változások nem történtek. Az évek során tevékenysége kibővült, beleértve a társaság információs felületeit is I. félévre vonatkozó beszámoló I. félév mérlegértékelése a I. félévhez viszonyítva: ESZKÖZÖK I. félév I. félév adatok E Ft-ban I. félév / I. félév (%) A Befektetett eszközök ,88 B Forgóeszközök ,22 C Aktív időbeli elhatárolások Eszközök összesen ,65 FORRÁSOK I. félév I. félév I. félév / I. félév (%) D Saját tőke ,83 Jegyzett tőke ,00 Eredménytartalék ,52 Tőketartalék ,00 Mérleg szerinti eredmény E Céltartalékok 0 0 F Kötelezettségek ,27 G Passzív időbeli elhatárolások ,73 Források összesen ,65 62

63 A I. félévi eredménykimutatás I. félévhez és éves tervhez viszonyítva: EREDMÉNYKIMUTATÁS I. félév I. félév éves terv I. félév / I. félév (%) adatok E Ft-ban I. félév / terv (%) Összes bevétel ,28 53,33 Összes ráfordítás ,51 53,08 Értékcsökkenési leírás ,09 54,62 A Üzemi eredmény Pénzügyi műveletek B eredménye C Szokásos eredmény D Rendkívüli eredmény E Adózás előtti eredmény A társaság összes bevétele a éves terv adatához viszonyítva 53,33 %-os, az összes ráfordítás 53,08 %-os teljesülést mutat. Az értékesítés nettó árbevétele E Ft, amely összegből a vállalkozási tevékenység bevétele E Ft, egyéb bevételek E Ft. A bevételek többsége a hirdetésből, a reklámtevékenységből, a MTVA-nak végzett beszállítói munkából, valamint uniós projektekhez kapcsolódó kötelező nyilvánossági feladatok ellátásából származott. Az MTVA-tól kapott megrendelések II. negyedévétől kezdődően jelentősen növekedtek, így az együttműködésből I. félévében összesen E Ft bevétel származott. Pályázati projektekből E Ft bevétel keletkezett. Az önkormányzat a évi költségvetése terhére E Ft támogatást biztosított éves szinten a társaság javára, amelyből egyéb bevételek soron E Ft-ot számolt el I. félévében. A ráfizetéses Heves Megyei Pénzvilág című havilap II. félévétől kezdődően megszűnik, valamint az Egri Magazin havilap oldalszámának optimalizálása is további megtakarítást jelent. A Médiatanács a HírAdás című napi műsornak E Ft vissza nem térítendő támogatást ítélt meg I. félévében a társaságnak. A Társaságnál a ráfordítások az alábbiak szerint alakultak: Megnevezés I. félév I. félév éves terv I. félév / I. félév (%) adatok E Ft-ban I. félév / terv (%) Anyagköltség ,99 53,51 Igénybevett szolgáltatások ,55 57,66 Egyéb szolgáltatások értéke ,88 31,79 Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke

64 Anyagjellegű ráfordítások ,99 54,81 Bérköltség ,71 52,44 Személyi jellegű egyéb kifizetések ,35 62,73 Bérjárulékok ,36 47,21 Személyi jellegű ráfordítások ,69 52,11 Az anyagjellegű ráfordítások a évi üzleti tervhez viszonyítva 53,51 %-ban, a személyi jellegű ráfordítások 52,11 %-ban teljesültek. Az anyagköltség a szakmai működéshez szükséges anyagok, az üzemanyag, karbantartási anyagok, a központi irányítás költségénél a vásárolt energia, az irodaszer, nyomtatvány és az egyéb anyagok beszerzésének leges összege, mely a év hasonló időszakához képest 2,99%-os növekedést mutat. Az igénybevett szolgáltatások a bérleti díjakat, karbantartási és kiküldetési költségeket, telefonköltséget és a más vállalkozóval végzett szakmai (műsorkészítés) és nem szakmai jellegű egyéb szolgáltatásokat tartalmazza, mely az előző év I. félévéhez képest 31,55 %-kal növekedett. Egyéb szolgáltatások összegét az egyéb biztosítási díjak, pénzügyi szolgáltatási díjak és az illetékek teszik ki. A személyi jellegű ráfordítások összege a év I. félévéhez képest 24,69 %-kal nőtt, az átlagos statisztikai létszám 18 fő volt a beszámolási időszak végén. A évben a kintlévőség kezelés hatékonynak bizonyult, a záró állomány E Ft. Vagyoni, pénzügyi helyzet mutatói: A kötelezettségek és a forgóeszközök részletes alakulása: adatok ezer Ft-ban Megnevezés I. félév I. félév Készletek 0 0 Követelések Értékpapírok 0 0 Pénzeszközök Forgóeszközök összesen Hosszú lejáratú kötelezettségek 0 0 Rövid lejáratú kötelezettségek Kötelezettségek A rövid lejáratú kötelezettségek előző évhez viszonyított állománya 32 %-os növekedést mutat, melynek oka a szállítói állomány növekedése volt. a) A likviditás alakulása M u t a t ó Pénzhányad (pénzeszközök / rövid lejáratú kötelezettségek) Likviditási mutató (forgóeszközök / rövid lejáratú kötelezettségek) I. félév (%) I. félév (%) 65,68 28,96 353,23 289,02 64

65 Likviditási gyorsráta ({forgóeszközök készletek} / rövid lejáratú kötelezettségek) 353,23 289,02 A társaság pénzhányad mutatója az előzőév hasonló időszakához viszonyítva kedvezőtlen irányba változott, mivel a pénzeszközök csökkentek. A forgóeszközök teljes fedezetet nyújtanak a rövid lejáratú kötelezettségekre, készletekkel nem rendelkezik a társaság. b) A vagyoni helyzet alakulásával kapcsolatos mutatók: M u t a t ó I. félév (%) I. félév (%) Befektetett eszközök aránya (befektetett eszközök / összes eszközök) 36,93 28,70 Forgóeszközök aránya (forgóeszköz / eszközök összesen) 48,57 49,28 Tőkeerősség(saját tőke/mérleg főösszeg) 67,70 69,08 Befektetett eszközök fedezete (saját tőke / befektetett eszközök) 183,30 240,68 Tőkefeszültség (kötelezettségek/saját tőke) 20,31 24,68 Saját tőke növekedési mutató (saját tőke / jegyzett tőke) 272,85 296,94 Hitelfedezeti mutató (összes követelés / összes kötelezettség) 287,55 260,05 A befektetett eszközök értéke az összes eszközhöz viszonyítva 28,70 %. A társaság forgóeszköz állományának növekedése mellett a befektetett eszközök állománya csökkent, melyek hatása látható az eszközszerkezeti mutatókon. A tőkeszerkezeti mutatók alakulásán látható a saját tőke összegének növekedése. A hitelfedezeti mutató változása kedvező, I. félév végén a társaság követelésállománya teljes fedezetet nyújt a kötelezettségállományra. Összegzés: A MÉDIA EGER Nonprofit Kft. közhasznú és vállalkozási tevékenységének összevont eredményeként E Ft mérleg szerinti eredményt realizált I. félévében. A társaság a jövőben is törekszik a költséghatékony gazdálkodás mellett a bevételek növelésére. Az EVAT Zrt. és a Cégcsoport által realizált, adózás előtti eredmények összefoglalva: adatok E Ft-ban I. félévi eredmény EVAT Zrt Eger Termál Kft ARNAUT PASA FÜRDŐJE Kft MÉDIA EGER Nonprofit Kft Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy fogadja el az alábbi határozati javaslatokat. Eger, szeptember 3.

66 Dr. Turcsányi Dániel Eger Megyei Jogú Város Alpolgármestere Határozati javaslat: 1. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése elfogadja az EVAT Zrt I. félévi beszámolóját E Ft mérlegfőösszeggel, valamint E Ft mérleg szerinti eredménnyel. Felelős: Dr. Kovács Luca jegyző megbízásából Szűcs Tamás vagyongazdálkodási csoportvezető EVAT Zrt. Igazgatósága Határidő: szeptember Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése elfogadja az EVAT Zrt-hez kapcsolódó Cégcsoport tagjainak I. féléves beszámolóit. Felelős: Dr. Kovács Luca jegyző megbízásából Szűcs Tamás vagyongazdálkodási csoportvezető EVAT Zrt. Igazgatósága Határidő: szeptember Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése elfogadja az ARNAUT PASA FÜRDŐJE Gyógyászati Kft. ügyvezető igazgatója által kidolgozott évi gazdálkodást javító intézkedési javaslatokat. Felelős: Dr. Kovács Luca jegyző megbízásából Szűcs Tamás vagyongazdálkodási csoportvezető Lugosi Dénes ügyvezető igazgató Határidő: szeptember

67 napirend (VKB, VGB, VPÜB) Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének rendelet-tervezete a fizető várakozóhelyek kijelöléséről és használatának szabályozásáról szóló 17/1998. (V. 20.) rendelet módosításáról Tisztelt Közgyűlés! Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának stratégiai célja az Élhető városért célkitűzés keretében a belvárosba irányuló gépjárműforgalom csökkentése, a kerékpáros és a gyalogos közlekedés népszerűsítése és a környezeti károk mérséklése. A koncepció figyelembevételével előtérbe helyezzük a közösségi-, a kerékpáros- és gyalogosközlekedést, jelenleg zajlik az észak-déli kerékpárút tengely kiépítése, előkészítés alatt van a fenntartható mobilitási közlekedésfejlesztési terv (SUMP) kidolgozása. Vannak olyan lépések, melyek megvalósítása nem halogatható, s ezen lépések közé tartozik a fizető-várakozóhelyekkel és a belváros közlekedési rendjével kapcsolatos önkormányzati rendelet felülvizsgálata. A gépjárműforgalom szabályozása érdekében Önkormányzatunk saját forrásból a belváros peremén, a Dobó tértől maximum 1,0 km távolságra ingyenes, akár hosszú idejű várakozásokat is lehetővé tévő várakozóhelyek kialakítását kezdte meg és ezzel párhuzamosan célszerű az autósok számára egyértelmű és könnyen áttekinthető fizető övezetek létrehozása. Az ingyenes parkolók kijelölésére alkalmas terület volt a Hadnagy utca Ady Endre utca kereszteződése, a leendő Intermodális csomópont területe, a Malom utcában a régi 3-as iskola sportpályája, a Kisasszony temető melletti burkolt felület. Ezen intézkedésekkel, beruházásokkal délen és északon jelentősen nőtt a belváros közeli ingyenesen igénybe vehető parkoló-kapacitás (1. melléklet). Ezzel egyidejűleg el kell érni a belvárosi parkolóhelyek rendeltetésszerű használatát, vagyis a belvárosi területeken a rövid idejű gépjármű várakozások biztosítását és a hosszú idejű gépjárműtárolások megszüntetését. Ennek egyik megoldása a fizető várakozóhelyek területének kiterjesztése. Közlekedés-szakmai szempontok szerint a várakozóhelyek fizető övezetbe történő bevonásának a célja zavartalanabb, biztonságosabb közlekedés megteremtése az övezetbe irányuló gépjárműforgalom csökkentésével, a szabad parkolóhelyek gyorsabb megtalálásával, az egész napos, hosszú idejű indokolatlan területhasználatok (parkolások) megakadályozása (gyakorlati tapasztalat mutatja, hogy a gépjárművezető csak azon a helyen és annyi ideig veszi igénybe a parkolót, ameddig az számára kifejezetten indokolt, a kényelmi parkolások megszűnnek)

68 az övezetbe történő rövid idejű várakozások biztosítása (mindig van szabad parkolóhely turistáknak, ügyintézési vásárlási céllal érkezőknek) a belvárosban bevezetett fizető parkolás fő elve, hogy megteremtse a szűkösen rendelkezésre álló parkolóhelyek többszöri használhatóságát (ne egy gépjármű várakozzon sokáig, hanem több autó is megállhat ugyanazon a helyen rövidebb időkre). a belvárosi díjmentes parkolóhelyek fokozatos megszüntetésével az ingyenes várakozást keresők száma, az általuk futott kilométer drasztikusan lecsökken gyalogos kerékpáros közösségi közlekedés előtérbe helyezése, élhetőbb belváros. Jelenleg Egerben db fizető várakozóhely található. Jelen rendeletmódosítás ezen parkolók darabszámát közel 200 db várakozóhellyel bővítené. Előzetes költségkalkulációk szerint a kialakítás értéke nettó 10,5 MFt, melyet az üzemeltető (közszolgáltató) finanszírozna. A tervezett bevétel a bővítés eredményeképpen nettó 10,0 MFt/év. Csökken a fizető parkolók száma a Nővérszálló mellett, megszűnt a Szúnyog közi fizető parkolás. Jelen előterjesztésben nem javaslom a parkolási tarifák általános emelését, módosítását. Néhány város minimum és maximum parkolási díjai (Ft/óra) Eger Debrecen Győr Hévíz Kecskemét Keszthely Nyíregyháza Siófok Sopron Székesfehérvár Szolnok Veszprém A közlekedési és építésügyi jogszabályokat, vonatkozó útügyi műszaki irányelveket szem előtt tartva javaslom a fenti cél érdekében január 1-től a fizető várakozóhelyek körébe bevonni a Frank Tivadar utcát és a Bitskey Aladár Uszoda előtti közterületet. Ezen két területet célszerű a Petőfi téri és Fürdő utcai parkolók szabályozásának megfelelően nyári idényben hétvégén is fizető zónában tartani. Javaslom az uszoda előtti területen az első 15 perc díjmentes igénybevételét biztosító rendszer bevezetését. Ugyancsak január 1-től javaslom a fizető várakozóhelyek közé bevonni a Szvorényi utcát, a Sertekapu utcának a Kisvölgy utca - Vitkovics utca és Kovács János utca által határolt területét és az Eszterházy teret. A Tárkányi Béla utcai parkoló úgy válna fizetővé, hogy az elsősorban az utcában lakók bérletes parkolását 68

69 szolgálja. Ehhez hasonlóan a Végvári vitézek terén is lesz az ott lakókat kiszolgáló néhány parkolóhely. Az Eszterházy teret jelenleg a gépjárművek parkolásra is használják, melynek forgalomtechnikai szabályozása elkerülhetetlen. Javaslom, hogy a főiskolai gépjárművek megállásának, illetve a főiskolai rendezvényekhez szükséges parkolások biztosítása érdekében a tér is legyen fizető övezet, azzal a megszorítással, hogy ott csak a külön erre a célra kiállított bérletek legyenek érvényesek és kb. egy harmadára csökkenjen a parkolási lehetőség. A Törvényház utca középső szakasza már jelenleg is fizető várakozóhelyként működik, javaslom az övezet kiterjesztését a Barkóczy utca alatti területre is. További változásként javaslom a Servita és a Szaicz Leó utcai parkolók III. övezetből a II. övezetbe való átsorolását, melyet a korlátozott forgalmú övezetek közelsége indokol. Az ingyenes Hadnagy Ady Endre utcai parkoló kijelölése érdekében javaslom, hogy a fizető várakozóhelyek köréből legyen kivonva az Ady Endre utcai buszparkoló. A kerékpáros közlekedés népszerűsítése és a biztonságos feltételek megteremtése érdekében jelenleg folyik az észak-déli kerékpárút építés, mely érinti a Széchenyi utca szám mögötti területet. A kerékpárút kiszabályozása parkolóhelyek megszüntetését igényli. Javaslom, hogy a fölösleges gépjárműmozgások, parkolóhely keresések megszüntetése érdekében a területet vonjuk ki a fizető várakozóhelyek közül és engedéllyel történő várakozást biztosítsunk a Nővérszálló és a szomszédos társasházak lakóinak. Az áttekinthetőbb parkolási zónák kialakítása céljából javaslom, hogy a kiemelt és az I. övezet kerüljön összevonásra. Az óránkénti jegyárak már jelenleg is azonosak (360,- Ft/óra). A havi és az éves bérletárak tekintetében javaslom, hogy a régi kiemelt övezet bérletárait tartsuk meg, hisz a két övezet összevonásával jelentősen kibővül a bérlettel használható várakozóhelyek száma, mivel az I. övezet bérlete minden parkolóra érvényes. A két övezet összevonását is január 1-jén javaslom bevezetni. A fenti jelentős módosításokon túl a rendeletben jogszabály-változásból következő korrekciókat is át kell átvezetni. Kérem Tisztelt Közgyűlést, fogadja el a rendeletet. Eger, szeptember 10. Habis László polgármester 69

70 Előterjesztés a korlátozott forgalmú belváros közlekedési rend módosításának irányelveiről Tisztelt Közgyűlés! napirend (VKB, VGB) Eger város közlekedési szempontból sajátos helyzetben van. Egyrészt megyeszékhely révén fontos, hogy megfelelő közlekedési infrastruktúra kapcsolódjon az országos hálózathoz, másrészt a domborzati adottságok, történelmi városszerkezet adta korlátokkal kell megfelelnie a jelentkező forgalmi igényeknek. Az elmúlt évek során több tanulmány foglalkozott a város helyi helyközi regionális közlekedési infrastruktúrájával. Az elkövetkező években jelentős változások, fejlesztések várhatóak a közlekedési infrastruktúrában, hiszen elkezdődik az Egert és az autópályát összekötő gyorsforgalmi út építése, napirenden van az Intermodális csomópont megvalósításának vizsgálata, GINOP és TOP pályázati források igénybevételével kívánjuk fejleszteni az ipari parkkal összefüggő közlekedési logisztikai hálózatot, javítani a munkába járás infrastrukturális feltételeit, valamint a GINOP keretében szeretnénk fejleszteni a fürdőkörnyék (gyógyhely) közlekedési adottságait. A Zöld város koncepció figyelembevételével előtérbe helyezzük a közösségi-, a kerékpáros- és gyalogosközlekedést, jelenleg zajlik az észak-déli kerékpárút tengely kiépítése, előkészítés alatt van a fenntartható mobilitási - közlekedésfejlesztési terv (SUMP) kidolgozása. Vannak olyan lépések, melyek megvalósítása nem várathat magára, s ezen lépések közé tartozik a fizető-várakozóhelyekkel és a belváros közlekedési rendjével kapcsolatos önkormányzati rendelet felülvizsgálata. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata a Korlátozott forgalmú belváros közlekedését évben, a Vár-zóna közlekedését évben rendelettel szabályozta. Az elmúlt közel 25 év alatt kisebb-nagyobb változások, pontosítások történtek mindkét rendeletben, de a koncepció alapvetően nem változott évben elkezdődött a Belvárosi rehabilitációs munkák kivitelezése, illetve ezzel párhuzamosan zajlott az Érseki palota felújítása is. A kivitelezési munkálatok alatt többször ideiglenes forgalmi rendet kellett életbe léptetni, a közlekedés rendje gyakran változott. A Belvárosi rehabilitációs munkálatok befejeződnek, a Bajcsy-Zs. utcai beléptető sorompó felújítása és javítása folyamatban van, így ennek kapcsán célszerű a több tízéves rendeletek felülvizsgálata is. A Városüzemeltetési Iroda Üzemeltetési csoportjánál és a Közterület-felügyeletnél kettős igény jelentkezik, hiszen egyrészt az üzlettulajdonosoknak, az ingatlantulajdonosoknak és a kereskedelmi szálláshely

71 szolgáltatóknak a zavartalan áruszállítás és egyszerű beközlekedés a fontos, míg a turisták, egyéb területeken élő lakosok és a vendéglátó-ipari előkerttel rendelkezők a belváros sétáló jellegét szeretnék élvezni a gyalogos és a kerékpáros közlekedés előtérbe helyezésével. A beérkezett javaslatokat, panaszokat, tapasztalatokat figyelembe véve az alábbi főbb változtatásokat javasoljuk a közlekedési, parkolási és behajtási rendben. Célszerű a teljes belvárosra vonatkozóan egy új rendeletet alkotni, mely egységesen kezelné a korlátozott forgalmú területeket, de úgy, hogy a lakcím, a telephely alapján a belépési pontot és a területen belüli közlekedési útvonalat az engedélyező meghatározza. A korlátozott övezetet kibővítjük, a zónába tartozna a Gárdonyi Géza tér egészen a Zalár utcai belépési ponttól, a Dobó utca a Harangöntő utcai belépési ponttól, illetve a Végvári vitézek tere is a Mecset utcai belépési ponttól. Vizsgálandó, hogy a Dr. Hibay K. utcánál a szálloda előtti terület is az övezet része legyen, így a felesleges tolatómozgások megakadályozhatóak. Közgyűlési döntéstől és költségvetési forrástól függően a korlátozott forgalmú zóna többi belépési, illetve kilépési pontján is beléptető rendszert szükséges a következő időszakban kialakítani a Zöld város projekt keretében. A zónába való behajtást korszerű technológiájú eszközökkel segítjük, ill. korlátozzuk ellenőrizzük. Az észak - déli átközlekedés megakadályozása céljából Gyalogos és kerékpáros övezet -et jelölünk ki a Centrum Áruház keleti és nyugati oldalán. Vizsgálatra javasolt a Foglár utca 2-4 szám előtti útszakasz egyirányúsítása a Széchenyi utca felől. A napközben illegálisan parkoló autók kiszűrése és a zöldterület rongálások megszüntetése érdekében a tömbbelsőkben is elsősorban a gyalogosok és kerékpárosok élveznének előnyt. Az alkalmas burkolt területeken Gyalogoskerékpáros zónát jelölnénk ki. Az övezeten belül várakozási területeket kell meghatározni (Bajcsy-Zs. u., Eszterházy tér, Foglár utca, Végvári vitézek tere) ezen túl a megállásokat, hosszú idejű várakozásokat tiltani szükséges. Lehetséges forgalomtechnikai eszköz a Korlátozott várakozási övezet óra közötti bevezetése. Az áruszállítási idő, mely engedélyhez nem kötött óra közötti időszakra korlátozódna. Ezen túli áruszállítás indokolt esetben külön kérelem és engedély alapján történhetne, azonban az engedély díjköteles lenne mind konkrét, mind változó forgalmi rendszám esetén. A Korlátozott forgalmú belváros belépési pontjainál rakodási pontokat jelölünk ki (Fellner J. u., Bajcsy-Zs. u., Zalár u.) a zavartalan árufeltöltés biztosítása érdekében. Ezen rakodási területek a behajtási engedélyhez nem kötött áruszállítási időn túl is igénybe vehetők. A kereskedelmi szálláshely szobánként 1 db változó forgalmi engedélyre igényelhetne behajtási engedélyt bérleti díj megfizetése mellett. A felesleges behajtás és indokolatlan belvárosi közlekedés visszaszorítása érdekében a taxi, az ételszállító, a futárszolgálat ugyancsak díjfizetés mellett 71

72 jogosult behajtási engedélyre, azonban ezen szervezetek csak a szolgáltatás végzéséhez elengedhetetlenül szükséges ideig tartózkodhatnak az övezeten belül. A rendezvények előkészítése, kiszolgálása során felesleges gépjárműmozgások tapasztalhatóak, ezért az áruszállítási időn túli behajtás ugyancsak engedély kiadásához kötött. A jelenleg hatályban lévő önkormányzati rendelet szerinti lakossági, intézményi, vállalkozási behajtási jogok nem lennének jelentősen szigorítva, azonban egy új intelligens rendszer bevezetése megakadályozná az illegális behajtásokat. A rendeleti szabályozás ellenőrzését, a Közterület-felügyelet munkáját a már most is működő, illetve a jövőben telepítendő térfigyelő kamerák segítenék. A kibővített területű, korlátozott forgalmú belvárosban járőrpárok jelenlétével szükséges az új rendeletben meghatározott forgalmi rend szigorú ellenőrzése. A beléptető pont felújítására, az új ideiglenes beléptető kártyák beszerzésére és a plusz 2 db térfigyelő kamera beszerzésére a Közgyűlés által elfogadott évi Költségvetés II/ K címszáma biztosít fedezetet. Az új rendelet és ezzel együtt a fizető várakozóhelyekkel kapcsolatos rendelet hatálybalépését is január hónapra célszerű ütemezni. Kérem Tisztelt Közgyűlést, hogy a fenti főbb pontok vonalán irányelvek szerint az új Önkormányzati Rendelet előkészítési munkáinak megkezdését és Közgyűlés elé történő beterjesztését jóváhagyni szíveskedjen. Eger, szeptember 10. Határozati javaslat: Habis László polgármester Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése jóváhagyja az előterjesztésben meghatározott irányelvek alapján a rendelet előkészítését és javasolja évben a rendelet Közgyűlés elé történő beterjesztését. Felelős: Habis László Polgármester megbízásából Tuza Róbert a Városüzemeltetési Iroda vezetője Erdei Gyula az Informatikai Iroda vezetője Határidő: november

73 15. napirend Előterjesztés a szociális és a gyermekjóléti szakterületeket, valamint a feladatokat ellátó intézményeket érintő fenntartói és munkáltatói intézkedések megtételéről Tisztelt Közgyűlés! Az önkormányzat a szociális és a gyermekjóléti feladatait Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (Mötv.), a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (Szt.) valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (Gyvt.) határozza meg. A Mötv. 13. (1) bekezdése alapján a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok többek között a gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások, valamint a szociális szolgáltatások és ellátások. Az Szt. és a Gyvt. is lakosságszámuk figyelembe vételével határozza meg a települési önkormányzatok számára, hogy mely feladatokat kötelesek ellátni. A kötelezően ellátandó szociális és gyermekjóléti szolgáltatásokat alapító okirataik szerint fenntartóként három intézménybe telepítette az Önkormányzat, a Családsegítő Intézetbe, az Idősek Berva-völgyi Otthonába és a Gyermekjóléti és Bölcsődei Igazgatóságba. Szociális szolgáltatások: A Családsegítő Intézet nyújtja az étkeztetést, a házi segítségnyújtást, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, a családsegítést, az idősek, és a fogyatékosok nappali ellátását, az éjjeli menedékhelyet, a hajléktalan személyek átmeneti szállását és ápoló gondozó otthonát, az utcai szociális munkát, és a támogató szolgáltatást. Az Idősek Berva-völgyi Otthona ápolást, gondozást nyújtó intézmény. Gyermekjóléti szolgáltatások: A Gyermekjóléti és Bölcsődei Igazgatóság feladatai közé tartozik a gyermekek nappali ellátása (bölcsődék, családi napközik, játszóház), valamint a gyermekek átmeneti ellátása (családok átmeneti otthona, helyettes szülői hálózat) és a két KLIK által fenntartott intézményben a gyermekétkeztetés. A feladatok szakmai alapjainak és tartalmának hasonlósága miatt került 1997-től új feladatként a Családsegítő Intézetbe a gyermekjóléti szolgáltatás és a házi gyermekfelügyelet. (Ekkor a bölcsődék mellett még az egészségügyi alapellátást látta el az Egészségügyi Alapellátást és Bölcsődéket Irányító Igazgatóság.) 73

74 Az intézmények működéséről és a feladatok ellátásának módjáról szóló előterjesztés részben egy, az idén elfogadott jogszabály-módosítás miatt kerül a Közgyűlés elé. A Szt. szerinti családsegítés és a Gyvt. szerinti gyermekjóléti szolgáltatás - a két jogszabályt módosító évi CXXXIII. törvény értelmében január 1-jétől kizárólag egy szolgáltató keretében látható el. Egernek, mint járásszékhely településnek családsegítő és gyermekjóléti központot kell működtetnie. A Központ a járás egészére a gyermek családban nevelkedésének elősegítése, a veszélyeztetettségének megelőzése érdekében önálló egyéni és csoportos speciális szolgáltatásokat, programokat nyújt (utcai és lakótelepi szociális munkát, kapcsolattartási ügyeletet, kórházi szociális munkát, gyermekvédelmi jelzőrendszeri készenléti szolgálatot, jogi tájékoztatásnyújtást és pszichológiai tanácsadást, családkonzultációt, családterápiát, családi döntéshozó konferenciát), valamint szakmai támogatást nyújt az ellátási területén működő gyermekjóléti szolgálatok számára. A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedésekhez kapcsolódó, a gyermekek védelmére irányuló tevékenységet is ellát, amelynek keretében többek között a) kezdeményezi a gyermek védelembe vételét vagy súlyosabb fokú veszélyeztetettség esetén a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezését, nevelésbe vételét, b) javaslatot készít a gyermek védelembe vételére, illetve a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtására, a tankötelezettség teljesítésének előmozdítására, a családból történő kiemelésre, valamint a gyermek megelőző pártfogásának ügyében, c) együttműködik a pártfogó felügyelői szolgálattal, d) a családjából kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében családgondozást végez, e) utógondozást végez - az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel együttműködve - a gyermek családjába történő visszailleszkedéséhez, f) védelembe vett gyermek esetében elkészíti a gondozási-nevelési tervet, családgondozást végez, illetve a gyámhatóság megkeresésére a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásához kapcsolódó pénzfelhasználási tervet készít; A törvény rendelkezése alapján az önkormányzatnak október 31-éig felül kell vizsgálni a családsegítés, és a gyermekjóléti szolgáltatási feladatok ellátásának módját, szervezeti kereteit november 30-áig dönteni kell feladatok ellátásának a január 1-jétől hatályos rendelkezéseknek megfelelő biztosítása módjáról. A Családsegítő Intézetben a családsegítés keretében, (2 csoportban a Pacsirta u. 10. és Kallómalom u ), a gyermekjóléti központban (Mindszenty u. 12.) és a Szalai közösségi házban ellátott feladatokat január 1-től az új szabályoknak megfelelően egy szervezetben, családsegítő és gyermekjóléti központban kell ellátni. A szolgáltatást a munkatársak a Családsegítő Intézetben hosszú évek óta, nagy szakmai gyakorlattal, jó színvonalon nyújtják. A Közgyűlés korábban, a kulturális feladatok áttekintése során kifejezte azt a szándékát, hogy az azonos ágazathoz tartozó feladatokat lehetőleg tiszta profilú intézmények nyújtsák. Ennek érdekében a Gyvt. szerinti feladatoknak (a Központnak 74

75 és a házi gyermekfelügyeletnek) a gyermekjóléti intézményünkbe integrálását javasolom. Az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény (Áht.) 11. (3/b) bekezdése a) pontja alkalmazásával kerülnek át a gyermekvédelmi törvény szerinti feladatok, szervezeti egységek és a feladatokat szolgáló eszközök a Családsegítő Intézettől a Gyermekjóléti és Bölcsődei Igazgatósághoz. (Az Áht. szerint a költségvetési szerv szétválására akként is sor kerülhet, hogy a kiváló szervezeti egység már működő költségvetési szervbe, mint jogutódba olvad be). A javaslat elfogadása esetén a Gyermekjóléti és Bölcsődei Igazgatóság által 2016-tól nyújtott Gyvt. szerinti szolgáltatások: o 4 bölcsőde, o 3 játszóház (alternatív nappali ellátás), o 9 csoportban családi napközi (3 egri, 6 a kistérség más településein), o házi gyermekfelügyelet, o családok átmeneti otthona, o helyettes szülői hálózat, o gyermekétkeztetés, o családsegítő és gyermekjóléti központ. Szakmailag teljesen önállóan működik, de helyet biztosítunk és az intézményi költségvetésbe beépült a telefonos lelki-segély szolgálat és az esélyek háza, amiket, mint tulajdonképpen családsegítést végző szervezeti egységeket, szintén a gyermekjóléti intézménybe célszerű integrálni. A gyermekjóléti és szociális intézményekben folyó munkát egy másik ok miatt is célszerű áttekinteni. Az Idősek Berva-völgyi Otthona igazgatója Törőcsikné Király Margit, a Családsegítő Intézet igazgatója Jékli Sándor és a Gyermekjóléti és Bölcsődei Igazgatóság igazgatója Szurominé Balogh Mónika öt évre szóló vezetői megbízatása december 31-én jár le, vezetői pályázatok kiírása szükséges. Törőcsikné Király Margit öregségi nyugdíjra jogosult, pályázni már nem kíván. Az Idősek Berva-völgyi Otthona 50 férőhelyes, 29 fő munkavállalóval, 144,8 millió forintos költségvetéssel az egyik legkisebb intézményünk. Kezdeményezem, hogy az Idősek Berva-völgyi Otthona az Áht. 11. (3) bekezdése alkalmazásával január 1-től olvadjon be az új szociális intézménybe, annak, telephelye, szervezeti egységeként. Az intézmény ez alapján jogutóddal megszűnik. Gondozottjainak többsége a Családsegítő Intézet által a házi segítségnyújtás keretében ellátott egri időskorúak közül kerül az otthonba. A két intézmény között eddig is kívánatos volt a szoros együttműködés, ami az közös szervezetben történő feladatellátással javítani fogja a szolgáltatás minőségét. A döntés nyomán a Családsegítő Intézet nevének Egri Szociális Szolgálatra történő változtatásával január 1-től csak Szt. szerinti szociális feladatokat lát majd el. Ezek a feladatok: o 5 gondozási központban idősek nappali ellátása, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, szociális étkeztetés, o támogató szolgáltatás (szállítás, személyi segítés fogyatékosok számára), o értelmi fogyatékosok nappali ellátása, o hajléktalanok ellátása (éjjeli menedékhely, átmeneti szállás, ápoló-gondozó otthon) 75

76 o idősek ápoló-gondozó otthona A három intézményt érintő változások a foglalkoztatott közalkalmazottak tekintetében létszámcsökkentést nem jelentenek, csak a munkáltató neve változik. Mindenki változatlan feltételekkel tovább foglalkoztatható a jogutód intézményben a december 31-én fennálló jogviszonya figyelembe vételével. A járásszékhelyi családsegítő és gyermekjóléti központok szakmai és személyi feltételeinek szabályai még nem születtek meg. Az intézményvezetők a szükséges munkáltatói intézkedéseket megteszik. Az előterjesztés javaslatai alapján a Közgyűlésnek arról kell döntést hoznia, hogy január 1-től o a Családsegítő és gyermekjóléti központot milyen formában, melyik intézményében működteti, o a Gyvt. és az Szt. szerinti szolgáltatásokat egy gyermekjóléti és egy szociális intézmény fenntartásával nyújtja, o a Családsegítő Intézet nevét Egri Szociális Szolgálatra változtatja, o az Idősek Berva-völgyi Otthonát az Egri Szociális Szolgálatba történő beolvadással megszünteti. A döntések után szükséges az alapító és megszüntető okiratok előkészítése és a két intézmény vezetői pályázatát kiírása. Kérem a Tisztelt Közgyűléstől a javasolt szervezeti megoldások, változtatások jóváhagyását és a végrehajtáshoz szükséges döntések meghozatalát szeptember 3. Határozati javaslat: Habis László 1. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény 174. (4)-(5) bekezdéseinek rendelkezései alapján felülvizsgálta a családsegítés, illetve a gyermekjóléti szolgáltatási feladatok ellátásának módját, szervezeti kereteit, és elrendeli, hogy a Családsegítő és gyermekjóléti központ feladatait január 1-től a Gyermekjóléti és Bölcsődei Igazgatóság lássa el. 2. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése január 1-től a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény által meghatározott szolgáltatásokat egy szociális, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény által meghatározott szolgáltatásokat egy gyermekjóléti intézmény fenntartásával teljesíti. 3. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése elrendeli a házi gyermekfelügyelet tevékenységnek, a családsegítést végző szervezeti egységeknek és gyermekjóléti központnak - az államháztartásról szóló évi 76

77 CXCV. törvény (Áht.) 11. (3/b) bekezdése a) pontja alkalmazásával január 1-i hatállyal történő kiválását a Családsegítő Intézetből és beolvadásukat a Gyermekjóléti és Bölcsődei Igazgatóságba. 4. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a Családsegítő Intézet nevét január 1-től Egri Szociális Szolgálatra változtatja. 5. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése az Idősek Berva-völgyi Otthonát az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény 11. (3) bekezdése alkalmazásával december 31. napjával az Egri Szociális Szolgálatba történő beolvadással megszünteti. Felelős: Habis László polgármester megbízásából dr. Palotai Zsuzsanna irodavezető Határidő: december Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése elrendeli az intézmények átszervezéséhez kapcsoló, az államháztartásról szóló évi CXCV. törvényben, és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletben foglaltak szerint a szükséges alapító okirat módosítások és megszüntető okirat előkészítését és Közgyűlés elé terjesztését. Felelős: Habis László polgármester megbízásából dr. Palotai Zsuzsanna irodavezető Határidő: október Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése elrendeli - a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet szabályainak alkalmazásával - az Egri Szociális Szolgálat és a Gyermekjóléti és Bölcsődei Igazgatóság január 1- től betöltendő vezetői pályázatainak kiírását és a pályázati eljárás lefolytatását Felelős: dr. Kovács Luca jegyző megbízásából dr. Palotai Zsuzsanna irodavezető Határidő: november

78 Előterjesztés a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat évi fordulójához történő csatlakozásról Tisztelt Közgyűlés! Az oktatásért felelős minisztérium a települési és a megyei önkormányzatok együttműködésével a 2000/2001. tanév során indította el a BURSA HUNGARICA Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázatot. A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszer (a továbbiakban: Bursa Hungarica Ösztöndíjrendszer) célja az esélyteremtés érdekében a hátrányos helyzetű, szociálisan rászoruló fiatalok felsőoktatásban való részvételének támogatása. A Bursa Hungarica Ösztöndíjrendszer többszintű támogatási rendszer, amelynek pénzügyi fedezeteként három forrás szolgál: a települési önkormányzatok által nyújtott támogatás, a megyei önkormányzatok által nyújtott támogatás és a felsőoktatási intézményi támogatás. A Bursa Hungarica Ösztöndíjban az 51/2007. (III. 26.) Kormányrendelet 18. (2) bekezdése alapján kizárólag a települési önkormányzat területén állandó lakóhellyel rendelkezők részesülhetnek. Az "A" típusú pályázatra azok a hátrányos szociális helyzetű hallgatók jelentkezhetnek, akik felsőoktatási intézményben (felsőoktatási hallgatói jogviszony keretében) teljes idejű (nappali tagozatos), alapfokozatot és szakképzettséget eredményező alapképzésben, mesterfokozatot és szakképzettséget eredményező mesterképzésben, osztatlan képzésben vagy felsőfokú, illetve felsőoktatási szakképzésben folytatják tanulmányaikat. Az ösztöndíjra pályázhatnak a szeptemberében felsőoktatási tanulmányaik utolsó évét megkezdő hallgatók is. Amennyiben az ösztöndíjas hallgatói jogviszonya őszén már nem áll fenn, úgy a 2016/2017. tanév első félévére eső ösztöndíj már nem kerül folyósításra. Az ösztöndíjra pályázatot nyújthatnak be azok a hallgatók is, akiknek a hallgatói jogviszonya a felsőoktatási intézményben a pályázás időpontjában szünetel. Az ösztöndíj folyósításának feltétele, hogy a 2015/2016. tanév második félévére a beiratkozott hallgató aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezzen. A "B" típusú pályázatra azok a hátrányos szociális helyzetű (a 2015/2016. tanévben utolsó éves, érettségi előtt álló középiskolás, illetve felsőfokú diplomával nem rendelkező, felsőoktatási intézménybe felvételt még nem nyert, érettségizett) pályázók jelentkezhetnek, akik a 2016/2017. tanévtől kezdődően felsőoktatási intézményben teljes idejű (nappali tagozatos) alapfokozatot és szakképzettséget eredményező alapképzésben, osztatlan képzésben vagy felsőoktatási szakképzésben kívánnak részt venni. 78

79 A "B" típusú pályázatra jelentkezők közül csak azok részesülhetnek ösztöndíjban, akik 2016/2017. tanévben először nyernek felvételt felsőoktatási intézménybe, és tanulmányaikat a 2016/2017. tanévben legesen megkezdik. Azt, hogy Egerben milyen feltételekkel lehet az ösztöndíjat elnyerni, a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszer helyi szabályozásáról szóló 39/2001. (X. 19.) rendelet tartalmazza. Az "A" típusú ösztöndíj időtartama 10 hónap, a "B" típusú ösztöndíj időtartama 3x10 hónap. Az ösztöndíj havi összege pályázóként Ft, amelyet az Emberi Erőforrások Minisztériuma Ft-ra kiegészít, illetve a megyei önkormányzat is hozzájárulhat. Javasolom, hogy a 2016-os évre is csatlakozzon az önkormányzat a Bursa Hungarica Ösztöndíjrendszerhez, a pályázatot írja ki, és vállaljon az önkormányzat kötelezettséget, hogy a évi költségvetésben az ösztöndíjak fedezetéül E Ftot biztosít. Ez az összeg száz, szociálisan hátrányos helyzetű családban élő fiatal számára nyújt jelentős segítséget tanulmányaik végzéséhez. Eger, szeptember 3. Határozati javaslat: Habis László s.k. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata évben csatlakozik a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázathoz, felhatalmazza a polgármestert a Csatlakozási nyilatkozat aláírására, és kötelezettséget vállal arra, hogy az ösztöndíjak fedezetéül az önkormányzat a évi költségvetésében E Ft-ot biztosít. Felelős: Habis László polgármester Határidő: március

80 17. napirend ELŐTERJESZTÉS Kárpátalja számára nyújtott támogatásáról Tisztelt Közgyűlés! Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata az Ukrajnában kialakult helyzet miatt ismételten segítséget kíván nyújtani a Kárpátalján élő magyar lakosságnak. Eger MJV Önkormányzata 281/2015. (VI. 25.) közgyűlési határozata szerint E Ft-ot adományozott a kárpátaljai Nagyszőlős városának, amellyel hozzájárultunk a nagyszőlősi Perényi Zsigmond Középiskola felújításához. Ukrajna keleti területein jelenleg is háború dúl, mely súlyos következményekkel hat nemzettársaink mindennapjaira, a férfiak katonai szolgálata miatt egyre többen nélkülöznek a magyarlakta településeken. A közelgő tél újabb nehézséggel fenyegeti az ott élőket. A háborús helyzet miatt kialakult életkörülmények, a családok szétszakadása, valamint az anyagi nehézségek miatt indokolt az újabb támogatás Kárpátaljára. A Megyei Jogú Városok Szövetsége kezdeményezése alapján E Ft támogatás nyújtását javasolom. A támogatás fedezetét a évi költségvetés Általános tartaléka (V. fejezet 1 címszám) terhére biztosítjuk. A támogatást a Megyei Jogú Városok Szövetsége közreműködésével, a Szövetség által meghatározott módon juttatjuk célba. A szervezet gondoskodik az adományok kezeléséről és az elszámolás módjáról. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy a határozati javaslatot fogadja el. Eger, szeptember 8. Habis László s.k. Polgármester Martonné Adler Ildikó s.k. Alpolgármester Határozati javaslat: Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése E Ft-ot adományoz a kárpátaljai magyarságnak. Az adomány eljuttatásában a Megyei Jogú Városok Szövetsége közreműködik. A Közgyűlés felhatalmazza a Polgármestert, hogy a szükséges intézkedéseket tegye meg. Egyidejűleg elrendeli a évi költségvetés V/1 Általános tartalékából E Ft átcsoportosítását a II. fejezet Önkormányzati feladatellátás kiadásai új címszámára. 80

81 Felelős: Habis László polgármester megbízásából Dr. Palotai Zsuzsanna irodavezető, Humán Szolgáltatási Iroda Juhászné dr. Krecz Erzsébet irodavezető, Gazdasági Iroda Határidő: október

82 Tisztelt Közgyűlés! Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének rendelettervezete az Önkormányzat évi költségvetéséről, módosításának és végrehajtásának rendjéről szóló 4/2015. (II. 13.) önkormányzati rendelet módosítására A évi költségvetési rendeletet az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény 34. (4) bekezdése alapján első alkalommal módosítjuk. Jelenleg az Önkormányzat Közgyűlésének irányítása alá tartozó költségvetési szervek és az Önkormányzat I. félévben történt előirányzat-változásainak átvezetése történt meg a évi költségvetési rendeleten. Az előirányzat-módosítások érintik a működési- és felhalmozási bevételeket, illetve kiadásokat. A bevételi- és kiadási főösszeg E Ft-tal nő, a június 30-i módosított előirányzat E Ft. A módosított költségvetési mérleg főösszegének változásához a évi maradvány E Ft-tal, a központi támogatások pótelőirányzatai E Ft-tal, a közgyűlési döntések E Ft-tal, az átvett pénzeszközök és támogatások államháztartáson belülről E Ft-tal, valamint az intézményi saját hatáskörű módosítások E Ft-tal járultak hozzá. Az anyag bemutatja a bevételek és a kiadások címszámok szerinti előirányzat-változásait (1. és 2. melléklet), valamint a költségvetési mérleg feladat jogcímenkénti előirányzat módosulását (3., 3/a-3/c. mellékletek). A rendelet-módosítás 4. és 5. mellékletében bemutatjuk a bevételi és kiadási előirányzatok költségvetési fejezetenkénti változását az előirányzat-nyilvántartásnak megfelelően. A polgármesteri és intézményvezetői hatáskörben történt első félévi előirányzatmódosításokat a 6-9. mellékletek szemléltetik. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy a javaslat mellékletei szerinti részletezés és indoklás alapján az Önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervekre, valamint az Önkormányzatra vonatkozó módosítási javaslatokat vitassa meg és fogadja el a rendeletmódosítást. Eger, augusztus 13. Habis László sk. polgármester 82

83 T Á J É K O Z T A T Ó Eger város önkormányzati gazdálkodásának I. féléves helyzetéről Tisztelt Közgyűlés! A Magyar Államkincstár havi pénzforgalmi adatszolgáltatásaival egyezően elkészítettük Eger város I. féléves gazdálkodásának tájékoztatóját a évi költségvetés szerkezetének megfelelően. A tájékoztató elkészítését jogszabály nem írja elő, azonban szükségesnek tartjuk, hogy a közgyűlés értesüljön a gazdálkodás eredményeiről, nehézségeiről. Kérem a Tisztelt Közgyűlést a tájékoztató tudomásul vételére. Eger, augusztus 31. Habis László sk. polgármester 83

84 TÁJÉKOZTATÓ 20. napirend a július havi polgármesteri és intézményvezetői saját hatáskörben végrehajtott előirányzatok módosításáról Tisztelt Közgyűlés! Az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény 34. rendelkezései értelmében elkészítettük az Önkormányzat évi költségvetéséről, módosításának és végrehajtásának rendjéről szóló 4/2015. (II. 13.) számú önkormányzati rendelet 8. -ban és a 14. -ban biztosított előirányzat-módosítási hatáskörben hozott intézményvezetői és polgármesteri döntésekről szóló tájékoztatót. A csatolt mellékletek a júliusi döntéseket mutatják be az alábbiak szerint: Polgármesteri hatáskörben történt előirányzat módosítások fejezetek között (1. melléklet) Polgármesteri hatáskörben történt előirányzat módosítások II. fejezeten belül (2. melléklet) Intézményvezetői hatáskörben történt előirányzat módosítások (3. melléklet) Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy a tájékoztatót szíveskedjen tudomásul venni. Eger, szeptember 2. Habis László sk. Polgármester 84

85 TÁJÉKOZTATÓ 21. napirend a augusztus havi polgármesteri és intézményvezetői saját hatáskörben végrehajtott előirányzatok módosításáról Tisztelt Közgyűlés! Az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény 34. rendelkezései értelmében elkészítettük az Önkormányzat évi költségvetéséről, módosításának és végrehajtásának rendjéről szóló 4/2015. (II. 13.) számú önkormányzati rendelet 8. -ban és a 14. -ban biztosított előirányzat-módosítási hatáskörben hozott intézményvezetői és polgármesteri döntésekről szóló tájékoztatót. A csatolt mellékletek a augusztusi döntéseket mutatják be az alábbiak szerint: Polgármesteri hatáskörben történt előirányzat módosítások fejezetek között (1. melléklet) Polgármesteri hatáskörben történt előirányzat módosítások II. fejezeten belül (2. melléklet) Intézményvezetői hatáskörben történt előirányzat módosítások (3. melléklet) Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy a tájékoztatót szíveskedjen tudomásul venni. Eger, szeptember 03. Habis László sk. Polgármester 85

86 22. napirend E l ő t e r j e s z t é s az Eger, Egészségház u. 27/A. szám előtti közterületi ingatlanrész elidegenítéséről Tisztelt Bizottság! Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonát képezi az egri belterületi 6558/2 hrsz.-ú, 1 ha 4296 m2 térmértékű, közterület megnevezésű ingatlan, amely természetben az Egészségház utca. Hanyecz Ernő Egészségház utca 27/A. szám alatti lakos az Egészségház u. 27/A szám előtti közterületi ingatlanból az előterjesztés mellékleteként csatolt rajz szerint megközelítőleg 26 m2 nagyságú területrészt szeretne megvásárolni gépkocsitároló építése céljából. Hanyecz Ernő Eger, Egészségház u. 27/A. szám alatti lakos már 2014-ben benyújtotta a kérelmét a fenti területrész megvásárlása céljából. A Főépítészi Csoport 2014-ben kiadott szakirodai állásfoglalása alapján az egri 6558/2 hrsz.-ú ingatlan az akkor hatályos szabályozási terv alapján közterületként volt kiszabályozva, nem volt beépíthető. Az ingatlanrész megvásárlására csak a rendezési terv módosítása után nyílt meg a lehetőség. A Városüzemeltetési Iroda állásfoglalásában hozzájárult a közterületi ingatlanrész értékesítéséhez mivel az érintett területen közmű nem található ben kérelmező a Szabályozási Terv módosítását követően újbóli kérelmet nyújtott be a Vagyongazdálkodási Csoporthoz, amelyben ismét kérelmezte az építési hely megvásárlását. Az érintett szakirodák nem kifogásolták az értékesítést. A megvásárolni kívánt ingatlan közterület megnevezésű, a törvényi szabályozás szerint forgalomképtelen, így az ingatlanrész értékesítéséhez szükséges annak törzsvagyoni körből való kivonása. Az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásról szóló 6/2012.(II.24.) rendelet 4. (1) bekezdése alapján a forgalomképtelen törzsvagyontárgyak körébe tartoznak a helyi közutak és műtárgyaik, valamint a (2) bekezdés kimondja, hogy: A forgalomképtelen vagyontárgyak nem idegeníthetők el, a vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom kivételével nem terhelhetők meg, azokon osztott tulajdon nem létesíthető. A Vagyonrendelet VIII. Fejezete 23..-ának (1) bekezdése alapján a törzsvagyonból történő kivonást követően az ingatlanrész közvetlenül értékesíthető a kérelmezők számára. 86

87 Az elkészült értékbecslés szerint az ingatlan fajlagos piaci értéke Ft/m2. A törzsvagyoni körből történő kivonás után javaslom, hogy a megközelítőleg 26 m2 nagyságú területet értékesítsük nettó Ft vételáron. Amennyiben a Bizottság döntése alapján az értékesítési ár meghatározásra kerül, a kérelmező saját költségén elkészítteti a törzsvagyoni körből való kivonáshoz szükséges változási vázrajzot, amely alapján Eger megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése dönthet az egri 6558/2 hrsz.-ú ingatlan meghatározott részének törzsvagyoni körből történő kivonásáról. Az értékesítési ár meghatározásával a kérelmező számára mérlegelhetővé válik, hogy vállalja-e a változási vázrajz elkészítésének, és az ingatlanrész megvásárlásának költségeit. Az elidegenítés az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásról szóló 6/2012.(II.24.) rendelet 23. (1) bekezdése és (8) bekezdés b, pontja alapján történik. Kérem a Tisztelt Bizottságot, hogy az értékesítési ár meghatározásával fogadja el az alábbi döntési javaslatot. Eger, szeptember 4. Döntési javaslat: Orosz Lászlóné s.k. Városgazdálkodási Bizottság Elnöke Eger Megyei Jogú Város Közgyűlésének Városgazdálkodási Bizottsága az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásról szóló 6/2012.(II.24) rendelet 23. -ának (1) bekezdése és (8) bekezdés b, pontja alapján saját hatáskörben eljárva előzetesen hozzájárul az egri 6558/2 hrsz.-ú ingatlan megközelítőleg 26 m2 térmértékű részének értékesítéséhez nettó Ft/m2 vételár ellenében Hanyecz Ernő Eger,Egészségház u.27/a szám alatti lakos javára, amennyiben kérelmező állja a változási vázrajz készíttetésének és egyéb az eljárással kapcsolatos költségeket, valamint a Közgyűlés hozzájárul a megvásárolni kívánt területrész törzsvagyoni körből való kivonásához. A Bizottság felhatalmazza a polgármestert a szükséges dokumentumok aláírására, amennyiben a törzsvagyoni körből való kivonás megtörténik. Felelős: Dr. Kovács Luca Jegyző megbízásából: Szűcs Tamás Vagyongazdálkodási Csoportvezető Dr. Bánhidy Péter Jogi és Hatósági Iroda vezetője Határidő: október

88 23. napirend E l ő t e r j e s z t é s az Eger, Nagy-Eged utca 11589/1 helyrajzi számú közterület elmaradt csapadékvíz-elvezetési munkálatainak pótlásához szükséges intézkedések megtételéről Tisztelt Bizottság! Az előzményeket tekintve Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata a 424/ (2011. XI.16.) számú KGB döntésével és a 711/2011 (2011. XI.24) számú közgyűlési határozatával az egri 11589/1 hrsz.-ú közterület megnevezésű ingatlan teljes területét 1929 m2-t a törzsvagyoni körből kivonta, és ezen területből telek kiegészítésként 698 m2 nagyságú területrészt értékesített Nagy Attila egri lakosnak. Az értékesítést követően a Nagy Attila tulajdonát képező egri 11589/2 hrsz.-ú ingatlan területe 698 m2 nagyságú területrésszel növekedett, míg az Önkormányzat tulajdonát képező egri 11589/1 hrsz.-ú közterület megnevezésű ingatlan területe 1231 m2-re csökkent. Ezen változások átvezetése az Egri Járási Földhivatalnál megtörtént. Az Önkormányzat tulajdonát képező 11589/1 hrsz.-ú ingatlan értékesítésének a Főépítészi Csoport és Városüzemeltetési Iroda állásfoglalásai szerint nincs akadálya. Az ingatlan könyv szerinti értéke: nettó FT. A fentebb körülírt önkormányzati ingatlanrész értékesítését követően Cseh Andrásné 3300 Eger, Bolyki Tamás utca 63. szám alatti lakos 2012 óta több alkalommal kereste meg a Polgármesteri Hivatalt és az Önkormányzatot azzal a kéréssel, hogy a részben tulajdonát képező egri 1793 hrsz.-ú ingatlan felett elhelyezkedő, Nagy-Eged utcai önkormányzati telekről lezúduló csapadék okozta kárt az Önkormányzat térítse meg, illetve a telken a csapadékvíz-elvezetést oldja meg. Álláspontja szerint az ingatlanát ért kár azért következett be, mert az önkormányzati tulajdonú ingatlanon a csapadékvízelvezetés jogszabályi kötelezettség ellenére nem valósult meg, és a lezúduló víz megrongálta a saját ingatlanán lévő támfalat, illetve azt továbbrongálja a vízelvezetés megoldásáig. A szakirodák munkatársai helyszíni szemléket folytattak le, ezek alapján megállapításra került, hogy a kárigénylő meredeken lejtős domborzati viszonyokkal rendelkező telkén a lakóépülettől mindössze 3 méterre 2,5 m magas, 12 m széles, zsalukőből rakott, betonnal kiöntött, vasalt támfal helyezkedik el. A támfal felett meredek rézsű található, a támfal a rézsű felől érkező csapadékot egy támfal mögé 88

89 épített csapadékvíz elvezetőn keresztül továbbítaná az utcafront felé. A korábban kiépített rendszer azonban elhanyagolt, a rézsű felé helyezett folyókaelem nincs bekötve az elvezető rendszerbe, így a fentről érkező csapadékvíz, amelynek egy része a kárigénylő telkének felső részéről, a rézsű felől érkezik, a támfal mögé szivárog. Mindezek mellett az ingatlan támfala nem biztosít elegendő megtámasztást a mögötte található földpartnak emiatt a támfal veszélyes állapotban van, ezért a megtámasztás elengedhetetlen. Tekintettel a támfal életveszélyessé válására, melyet szakértői vélemény is alátámasztott, a 3/2014. (I.14.) sz. Polgármesteri döntés alapján az Önkormányzat és Cseh Andrásné között megállapodás jött létre a támfal ideiglenes megtámasztásáról, illetve a felek arra is kötelezettséget vállaltak, hogy közösen független igazságügyi szakértői véleményt készíttetnek, mivel a károsodást előidéző okok és az Önkormányzat részéről esetlegesen fennálló kárfelelősség e és mértéke tekintetében a felek között nincs egyetértés. A támfal megerősítése megtörtént, a felek azonban nem tudtak megállapodni a közös szakértői eljárásban mivel Cseh Andrásné az általa aláírt megállapodás ellenére nem volt hajlandó viselni a szakértői költség rá eső részét, valamint Cseh Andrásné az Önkormányzat kizárólagos felelősségére hivatkozással a helyreállítási költségek teljes összegének az Önkormányzat által történő vállalását igényelte. Javaslatot tett a támfala újjáépítésére, a telkén övárok kiépítésére, és az önkormányzati telekről a saját telkén való vízelvezetéshez szükséges szolgalmi jog bejegyzéséhez való hozzájárulásáért 2,5 Mft ellenértéket jelölt meg. A szakirodai álláspontok szerint az Önkormányzatnak kárfelelőssége csak részben áll fenn Cseh Andrásnéval szemben, mivel a korábbi szakszerűtlen kivitelezés, a saját telken való vízelvezetési rendszer elhanyagolása okozta a támfal megrongálódását, amelyre egyébiránt a saját telkének tetejéről is nagymennyiségű víz érkezik. A támfal megtámasztásáról szóló megállapodás 6. pontja szerint a felek a közösen elfogadott független szakértői véleményre alapozva újabb megállapodásban rögzítik a csapadékvíz elvezetés és a támfal végleges helyreállításának lehetséges megoldásait. Amennyiben ez nem következik be, úgy a felek bíróság előtt érvényesíthetik az igényeiket. Cseh Andrásné tudomásunk szerint a mai napig nem fordult bírósághoz, azért, hogy igényét érvényesítse. Tájékoztatása alapján ennek indoka az, hogy számára megfizetetlen az esetleges pervesztessége esetén a fizetendő perköltség, illetve a perrel járó egyéb költségek. Az Eger, Nagy-Eged utca 11589/1 hrsz.-ú, közterület megnevezésű ingatlanon legesen nem valósult meg a telek vízelvezetése, amely jogszabályi kötelezettség elmulasztása is. Az december 31-ig hatályos, az Országos Építésügyi Szabályzat közzétételéről szóló 2/1986. (II. 27.) ÉVM rendelet 81. (1) bekezdése szerint Minden keletkező szennyvizet és az építési telken, építési területen belül el nem szivárogtatható csapadékvizet közcsatornába kell elvezetni, illetőleg közcsatorna hiányában a vízügyi hatósági előírásoknak megfelelően kell kezelni, tárolni és elhelyezni. 89

90 A január 1-től hatályos az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet Szennyvíz- és csapadékvízelvezetési szabályai alapján: 47. (8) A telek, terület csapadékvíz-elvezetési rendszerét úgy kell kialakítani, hogy a víz a terepen és az építményekben, továbbá a szomszédos telkeken és építményekben, valamint a közterületen kárt (átázást, kimosást, korróziót stb.) ne okozzon, és a rendeltetésszerű használatot ne akadályozza. (9) A csapadékvíz a telken belül elszivárogtatható, ha ez a telek és a szomszédos telkek, továbbá az építmények állékonyságát és rendeltetésszerű használatát nem veszélyezteti. (10) A telekről csapadékvizet a közterületi nyílt vízelvezető árokba csak zártszelvényű vezetékben és az utcai járdaszint alatt szabad kivezetni. Amennyiben a vízelvezető árok a közút tartozéka, úgy abba a környezetéből - a telkekről - csapadékvíz bevezetése csak az út kezelőjének hozzájárulásával történhet. A csapadékvíz elvezetése a Városüzemeltetési Iroda számításai szerint legalább 5-7, Cseh Andrásné saját telkén való beruházásokkal együtt 8-9 millió forint összeget tenne ki, amelynek nincs költségvetési fedezete. A helyzet békés úton történő rendezése érdekében többféle megoldás jöhet szóba. Megoldást jelenthet, ha az Önkormányzat értékesíti az ingatlanát, így az új tulajdonosra hárulna a csapadékvíz elvezetésének kötelezettsége, illetve az adásvételi szerződésben kiköthető, hogy az új tulajdonos vállalja amennyiben azt Cseh Andrásné megindítja a bírósági jogvita lefolytatását. Megoldást jelenthet még, az, hogy a felek által közösen elfogadott független igazságügyi szakértő állapítsa meg szakvéleményében a kárfelelősség ét, a kárfelelősség arányát, és a felróható károsulti közrehatás mértékét. Fenti szakvélemény felek általi elfogadása esetén a szakvéleményben foglaltak alapján újabb megállapodásban rendeznék a felek a fennálló vitás kérdéseket. Végül, de nem utolsó sorban, további lehetőség, hogy az Önkormányzat és Cseh Andrásné közösen oldja meg a csapadékvíz elvezetését, úgy, hogy Cseh Andrásné szolgalmi jogot enged az ingatlanán annak érdekében, hogy az Önkormányzat kiépíti a csapadékvíz elvezetését és vállalja annak költségeit. Az elkészült értékbecslés szerint az ingatlan fajlagos piaci értéke bruttó 785 Ft/m2 összesen bruttó FT. A Polgármesteri Hivatal szakirodái az 1. döntési javaslatot támogatják. Kérem a Tisztelt Bizottságot, hogy fogadja el az alábbi döntési javaslatot szeptember 4. Orosz Lászlóné s.k. Városgazdálkodási Bizottság Elnöke 1.Döntési javaslat: Eger Megyei Jogú Város Közgyűlésének Városgazdálkodási Bizottsága saját hatáskörében eljárva dönt arról, hogy az egri 11589/1 hrsz.-ú közterület 90

91 megnevezésű 1231 m2 nagyságú ingatlan értékesítésre kerüljön azzal a kötelezettséggel, hogy a vevő vállalja a csapadékvíz elvezetésének költségeit. Amennyiben időközben Cseh Andrásné pert indít az Önkormányzat ellen, úgy az új tulajdonos vállalja a bírósági jogvita lefolytatását. Felelős: Dr. Kovács Luca Jegyző megbízásából: Szűcs Tamás Vagyongazdálkodási Csoportvezető Dr. Bánhidy Péter Jogi és Hatósági Iroda vezetője Határidő: november Döntési javaslat: Eger Megyei Jogú Város Közgyűlésének Városgazdálkodási Bizottsága saját hatáskörében eljárva dönt arról, hogy az Önkormányzat és Cseh Andrásné Eger, Bolyki Tamás utca 63. szám alatti lakos által elfogadott független igazságügyi szakértő szakvéleménye állapítsa meg a kárfelelősség ét és a kárfelelősség arányát, valamint a felróható károsulti közrehatás mértékét. Fenti szakvélemény elfogadása esetén felek vállalják, hogy a szakvélemény alapján újabb megállapodás keretében megkísérlik rendezni a közöttük fennálló vitás kérdéseket. A Bizottság felhatalmazza a polgármestert a szükséges dokumentumok aláírására. Felelős: Dr. Kovács Luca Jegyző megbízásából: Szűcs Tamás Vagyongazdálkodási Csoportvezető Dr. Bánhidy Péter Jogi és Hatósági Iroda vezetője Határidő: november Döntési javaslat: Eger Megyei Jogú Város Közgyűlésének Városgazdálkodási Bizottsága saját hatáskörében eljárva dönt arról, hogy az egri 11589/1 hrsz.-ú közterület megnevezésű 1231 m2 nagyságú ingatlan és a Cseh Andrásné tulajdonát képező egri 1793 hrsz.-ú ingatlan csapadékvíz elvezetését az Önkormányzat és Cseh Andrásné közösen oldja meg oly módon, hogy Cseh Andrásné szolgalmi jogot enged a saját ingatlanán, az Önkormányzat pedig vállalja a csapadékvíz elvezetését és annak költségeit. A megállapodás megkötése nem jelenti az Önkormányzat részéről a kárfelelősség elismerését. A csapadékvíz elvezetési költségek finanszírozási lehetőségei a későbbiekben vizsgálandók. A Bizottság felhatalmazza a polgármestert a szükséges dokumentumok aláírására. Felelős: Dr. Kovács Luca Jegyző megbízásából: Szűcs Tamás Vagyongazdálkodási Csoportvezető Dr. Bánhidy Péter Jogi és Hatósági Iroda vezetője Határidő: november

92 Iktató szám: / napirend Előterjesztés az Eger, Szabadidőpark-dűlőben elhelyezkedő, 28503/7 hrsz.-ú, 40 m 2 térmértékű ingatlan értékesítéséről Tisztelt Bizottság! Az önkormányzat tulajdonát képezi a 28503/7 helyrajzi szám alatt található, Eger, Szabadidőpark-dűlőben elhelyezkedő, kert művelési ágú 40 m 2 térmértékű ingatlan. A tárgyi ingatlant Bartók Csaba 1986 évben vette használatba, melyre 1989 évben betonból és tufából pincét épített. Az épület félig föld alatt van, funkcóját tekintve géptárolónak hasznosítja. Bartók Csaba vételi szándékot nyújtott be önkormányzathoz a 28503/7 helyrajzi számú ingatlan megvásárlására. Az alábbi térképen zölddel kitöltve az értékesítésre javasolt ingatlan látható. A birtokunkban lévő iratok alapján megállapítható, hogy az épület tíz évnél régebben épült. A tervezett bővítéssel kapcsolatban a Főépítészi Csoport állásfoglalását kértük, mely a következőket tartalmazza: 92

93 Megállapítható, hogy a telekalakítás nem ellentétes a területre vonatkozó hatályos szabályozási tervvel, így az ingatlanrész kérelmező részére történő értékesítésének ilyen jellegű akadálya nincs. Hatályos szabályozási terv kivonat: 93