TÁPLÁLKOZÁS ÉS TUDOMÁNY VIII. évfolyam 12. szám, december

Átírás

1 Tisztelt Olvasó! A Táplálkozás és Tudomány címő hírlevél célja az, hogy az újságírók számára hiteles információkat nyújtson az egészséges táplálkozásról, életmódról, valamint a legújabb tudományos kutatási eredményekrıl. A hírlevélben olvasható anyagok szabadon használhatók. Kérjük, hogy forrásként jelölje meg hírlevelünket! Örömmel tapasztaljuk, hogy Önök közül egyre többen használják a Táplálkozás és Tudomány egyes részleteit, sıt akár egy teljes lapszám anyagát. Köszönjük, hogy segítették munkánkat, és cikkeikben megjelölték hírlevelünket forrásként. December közepén az ajándékok mellett bizonyára sokan már a karácsonyi menüt tervezgetik. Az ünnephez ugyanis jó esetben hozzá tartoznak a hagyományos ételsorok, a különleges fogások. A bıségbıl azonban nem jut mindenkinek egyformán: miközben a világ lakosságának jelentıs része túlsúllyal küzd, addig emberek millióinak jelent gondot a napi betevı falat megszerzése. Ez évi utolsó hírlevelünk az éhezésrıl szól: annak mértékérıl, a szervezetre kifejtett hatásairól és a visszaszorításával kapcsolatos lehetıségekrıl elsısorban a táplálkozástudományi szakemberek szemével. Kérdéseivel, valamint további szakanyagok elérhetısége érdekében forduljon bizalommal a szerkesztıséghez, illetve a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének szakembereihez! Jó munkát kíván: a szerkesztıség december 1

2 Éhezni emberi dolog? Alultápláltság a XXI. század elején Az éhezés, vagyis az energia és a létfontosságú tápanyagok a szervezet számára szükségesnél tartósan alacsonyabb bevitele már az ısidıktıl kezdve jelen volt az emberiség történelmében. A megváltozott idıjárás, természeti katasztrófák által okozott rossz termést követıen gyakran pusztított éhínség, s mindemellett az elhúzódó háborúk csak fokozták az élelmiszerhiányt. Az éhezés még ma is a legsúlyosabb globális politikai, gazdasági, egészségügyi problémák egyikének számít, amely a világon évente milliók halálával hozható összefüggésbe. Az éhezık száma egyre növekszik, a FAO adatai szerint a Földön jelenleg 850 millió ember éhezik, miközben a világon megtermelt élelem elegendı lenne a teljes népesség számára. Ars poetica: Ehess, ihass Az elsı legszélesebb körben elfogadott emberjogi dokumentum, az ENSZ 1948-as Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata úgy szól, hogy Minden személynek joga van a saját maga és családja egészségének és jólétének biztosítására alkalmas életszínvonalhoz, nevezetesen élelemhez. A késıbbiekben Rómában, az 1992-ben megtartott FAO/WHO Nemzetközi Táplálkozástudományi Kongresszus is deklarálta a táplálkozáshoz való alapvetı emberi jogot, amely magában foglalja a szükségletnek megfelelı szinten a biztonságos (mikrobiológiai és kémiai szennyezıdéstıl mentes) élelmiszerekhez való hozzájutás jogát. Az Európai Közösség Bizottsága által 2000-ben kiadott Élelmiszerbiztonsági Fehér Könyv állásfoglalása szerint a harmadik világ országainak lakosaira is érvényes kell, hogy legyen a végsı cél, vagyis a fogyasztók igényeinek kielégítése és az egészség védelme. A kóros soványság Amennyiben a szervezet energiaegyensúlya tartósan negatív irányba tolódik el (vagyis a táplálékkal felvett napi energia kevesebb, mint az energiafelhasználás során leadott), soványság alakul ki. Ha a testtömeg 15-20%- kal kisebb a normálisnál, és a tartalék zsírszövet mennyisége is csökkent vagy elfogyott, akkor kahexiáról, ha a zsírraktárak mellett a szervezet az izomfehérjéket is felhasználja, akkor marazmusról beszélünk. Az energianyerés menekülıútjai A szervezet számára alapvetı feladat a vércukorszint fenntartása, mivel az idegrendszer megfelelı mőködéséhez elengedhetetlen a glükóz (szılıcukor). Ezen kívül lényeges szempont, hogy a glükóz oxidációjára energianyeréshez való felhasználására minden sejtünk képes december 2

3 Egynapi éhezés után a test energiaigényének biztosításához emiatt elsıként a máj által glikogén formájában tárolt szénhidrát használódik fel. Testünknek vannak olyan sejtjei (pl. vörösvértestek, bizonyos izomsejtek), amelyek a glükózt nem teljesen vízzé és széndioxiddá alakítva, hanem csak részlegesen bontják le. Az így felszabaduló anyagokból (piroszılısavból és tejsavból) éhezés esetén a máj képes újra glükózt képezni. Hosszabb távon azonban ilyen módon nem vészelhetı át az éhezés, hiszen több szövetünk a glükózt teljesen felhasználja, így ez a mennyiség kiesik a rendszerbıl. A szénhidrátraktárak kimerülése után mivel a glükóz nem pótolható zsírokból a szervezet az agyvelı mőködéséhez szükséges cukrot a fehérjék alkotóinak, az aminosavaknak az átalakításából kezdi fedezni. Az éhezés kezdeti szakaszának testtömegvesztése tehát elsısorban csak fehérjékbıl és vízbıl származik. Kétheti teljes éhezés után az agy anyagcseréjének fenntartásához már 80%- ban képessé válik a zsírsavak bomlástermékeinek (ketosavaknak) a hasznosítására is, s ezzel megkezdıdik a zsírszövet nagyobb mértékő felhasználása. Az agynak azonban még ekkor is 20% arányban szılıcukor energiaforrásra van szüksége, melynek elıállításához mivel külön fehérjetartaléka nincs a szervezetnek naponta kb. 200 g testanyagot kell lebontani. Az éhezés stációi A krónikus alultápláltságra a kis testtömeg mellett jellemzı az ún. éhezési ödéma kialakulása, amely a fehérjeszegény táplálkozás következtében a vér alacsony fehérjetartalma miatt a szervezetben fellépı víz felszaporodását (a vérplazmafolyadék sejten kívüli térbe áramlását) jelenti. Ennek tünete, hogy a lábak, vagy fekvı helyzetben a hát megduzzad. A védekezırendszer fehérjeellenanyagainak mennyisége szintén kevesebb lesz, aminek következtében az éhezı szervezet fogékonyabbá válik a különbözı fertızı megbetegedésekre. Mindezek mellett a kevesebb konyhasóbevitelnek is köszönhetıen csökken a vérnyomás, amely fekvı vagy ülı helyzetbıl felállás esetén átmenetileg hiányos agyi vérellátást, ájulást is eredményezhet. Elkezdıdik a csontok leépítése, károsodik a máj, a vese, a hormonokat termelı belsı elválasztású mirigyek. A savas kémhatású bomlástermékek nagymértékben felhalmozódnak. Végül az olyan életfontosságú szervek lebontása is kezdetét veszi, mint a szív, amelynek kimenetele a halál. Gyermekek és a hiányos táplálkozás Gyermekek esetében az energia- és fehérjehiányos táplálkozás csökkent szellemi, valamint testi fejlıdéshez vezet. Mivel a kisgyermekek immunrendszere még nem elég érett, ezért közülük többen áldozatul esnek különbözı fertızı betegségeknek december 3

4 (tüdıgyulladásnak, hasmenésnek, maláriának, stb.) is. A Kwashiorkór a gyermekek fehérje- és B1- vitamin-hiányos táplálkozása következtében elsısorban a melegégövi országokban elıforduló hiánybetegség. Az ott jellemzı hosszú szoptatási idıszak befejezésével tipikusan a következı gyermek születése miatti elválasztás után alakul ki a már nem szoptatott gyermeken. Anyatej hiányában ugyanis nincs többé, ami fedezze alapvetı szükségletüket, kialakul az éhezési ödéma és az éhezı gyermekeket ábrázoló fotókról jól ismert kigömbölyödı has. A világ éhezés által leginkább érintett területein a nemzetközi táplálkozási programok keretében már évek óta alkalmaznak egy olyan készítményt, melyet azzal a céllal fejlesztettek ki, hogy a kisgyerekek számára biztosítsa a súlyos alultápláltság kezeléséhez szükséges tápanyagokat. Az ún. RUF (ready-to-use) krémes állagú, tej alapú termék, mely jól szállítható, tárolható, és a forró klímában is könnyen használható. Fogyasztása víz hozzáadását nem igényli, ezzel is csökkentve a fertızés veszélyét. Visszatáplálás Hosszan tartó éhezés után elég idıt, nagy figyelmet és körültekintést igényel a normális étkezésre való átállás. A hirtelen feltáplálás hatására ugyanis felborulhat a szervezet ionegyensúlya, mely a szív ingerképzési zavarát vonhatja maga után, és halált is okozhat. Ez a veszély egykor a koncentrációs és hadifogolytáborok túlélıinél állt fenn, de ma is aktuális lehet figyelembe venni túlzásba vitt léböjt- valamint fogyókúrák esetén. A fejlett világ és az alultápláltság A minıségi éhezés (azaz hosszabb idın keresztül a létfontosságú tápanyagok nem megfelelı arányú fogyasztása) a táplálkozásnak olyan elégtelen formája, amely az eddig tárgyalt (mennyiségi és egyben minıségi) éhezésnél kevésbé feltőnı, így gyakran észrevétlen marad. Hiszen elsı látásra ki gondolná egy normál vagy túlsúlyos emberrıl, hogy azért nyugtalan, lehangolt, figyelmetlen és álmatlan, mert teste B1- vitaminra éhezik? Ugyanígy fáradtság, étvágytalanság, izomfájdalmak esetén sem árt felülvizsgálni étkezési szokásainkat, mert könnyen kiderülhet, hogy csupán a kellı mennyiségő C-vitaminban gazdag ételek hiányoznak mindennapjainkból. A hosszú távú nem megfelelı étkezés szinte elkerülhetetlenül vitamin- és ásványianyaghiányt is maga után von, melybıl adódóan a megjelenı tünetek (bırelváltozások, vérszegénység, stb.) hosszú sorát lehetne még felsorolni. Fontos tudatában lenni annak, hogy a szervezet védekezırendszerének gyengülésén keresztül a különbözı hiányállapotok olykor súlyos egészségügyi problémák megjelenésének is kiindulópontjai lehetnek. Az egyoldalú, szők ételsoron mozgó december 4

5 táplálkozás helyett ezért mindig törekedjünk az átgondolt változatosságra, mely egyfajta garanciát jelenthet arra nézve, hogy semmilyen szempontból ne kelljen éheznünk a bıség közepette. Irodalomjegyzék: Szerk.: Dr. Ormai Sándor: Élettan Kórélettan, Semmelweis Kiadó, Budapest Dr. Bíró György: Az éhezéstıl az elhízásig, Medicina Kiadó, Brencsán János: Új orvosi szótár, Akadémiai Kiadó, Budapest, URL: ( ) URL: ( ) URL: ( ) URL: ( ) IMPRESSZUM: hírlevél kiadja: PR Agent Kommunikációs Tanácsadó Kft. szerkesztıbizottság: Antal Emese (MDOSZ elnök) Szász-Gyızı Zsuzsanna (dietetikus - MDOSZ) Soós Eszter (kommunikációs tanácsadó) lektorálta: Antal Emese (MDOSZ elnök) Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége 1092 Budapest, Ferenc krt /24. Tel.: Fax: mdosz@mdosz.hu szerkesztıség: Emıkey Anna 1221 Budapest, Péter Pál u. 73. Tel.: Fax: anna.emokey@pragent.hu december 5