AZ INTÉZMÉNYEK OKTATÁSI INFRASTRUKTÚRÁJA

Átírás

1 Ö S S Z E H A S O N L Í T Ó É R T É K E L É S E K AZ INTÉZMÉNYEK OKTATÁSI INFRASTRUKTÚRÁJA Felkészült és elhivatott oktató, tudásvágyó és szorgalmas hallgató ők a felsőfokú képzés sikerességének évszázadok óta a legfontosabb alkotói. Azonban az idők változásával a közös munkájuk során használt eszközök minősége is egyre inkább meghatározó része lett a tudásátadás hatékonyságának. A lúdtollak, ritkaságszámba menő kolostori könyvgyűjtemények, egy-egy becsben tartott demonstrációs tárgy vagy a tudós professzorok veretes levelezéseinek klasszikus korszakaihoz képest ma már méltán beszélünk a képzési folyamat infrastruktúrájáról tehát egy eszközigényes és üzemszerűen működtetendő tárgyi feltételrendszerről. Ebben továbbra is kitüntetett helye van az európai egyetemhez legközvetlenebbül kötődő intézménynek, szolgáltatásnak, szellemi bázisnak, a könyvtárnak. Mégpedig kettős funkcióval: lehetővé teszi a hozzáférést a szakirodalomhoz, emellett pedig ideális helyszíne lehet a tanulásnak, felkészülésnek. Mostanra legalább ilyen fontossá vált a számítógép-használat lehetősége, ami nem csupán az informálódásnak, hanem a hallgatók mindennapi szakmai kommunikációjának és tanulmányi teljesítéseinek (adatbázisok, szövegszerkesztés, modellezés, tervezés stb.) is alapvető feltétele. Emellett sok múlik azon is, hogy a tantermek mennyire felszereltek azokkal a technikai eszközökkel, amelyek ma már hozzátartoznak a korszerű pedagógiai munkához, illetve kielégítik egyes szakterületek demonstrációs igényeit. Ismerve a magyar egyetemek évtizedes pénzügyi gondjait, nem meglepő az az általános kép, hogy a hallgatók körében inkább az elégedetlenség jellemző a szakmai infrastruktúrával kapcsolatban. Ugyanakkor (s ez az épületekre vonatkozó véleményekhez hasonlóan értelmezhető) az alulfinanszírozottság közvetlenül érzékelhető gondjaihoz képest a vártnál kevésbé negatívak az értékelések: valószínűleg azért, mert már a közoktatásban tapasztaltak, majd pedig a mai magyar felsőoktatási realitások is befolyásolják a hallgatók elvárási szintjét. Így azután összességében iskolai osztályzatokkal mérve hármas és négyes közöttire értékelik az egyetemükön található könyvtárat, számítógépparkot, illetve a technikai felszereltséget. Úgy tűnik, hogy leginkább a különböző karok könyvtárainak színvonalával elégedettek a megkérdezettek: közel kétharmaduk (62%) jónak vagy nagyon jónak értékeli a szolgáltatást, s mindössze 14%-uk fogalmazza meg egyértelműen elégedetlenségét (3,72). Ki kell emelni, hogy az átlagoshoz képest a Budapesti Műszaki Egyetem és a Debreceni Egyetem esetében szinte minden karon elégedettebbek a könyvtárakkal a hallgatók. Lényegesen kritikusabbak azonban az egyetemek számítógéppel való ellátottságával kapcsolatban: kevesebb, mint a felük (47%) vélekedik pozitívan, egynegyedük (25%) közepes minősítést ad, míg közel egyharmaduk (27%) nem elégedett e tekintetben (3,30) E g y e t e m e k m é r l e g e n

2 A z i n t é z m é n y e k o k t a t á s i i n f r a s t r u k t ú r á j a Ugyanazon egyetemek különböző karain természetesen eltérő mértékű elégedettség tapasztalható. Ez nem csak az olykor ténylegesen kimutatható, eltérő szolgáltatási színvonal miatt van így, hanem egyben a karonként különböző hallgatói szempontokat is tükrözi. Más típusú könyvtárhasználati igényről beszélhetünk egy bölcsész, más egy műszaki és megint más egy természettudományi szak esetében. Ugyanígy lényeges különbség van az egyes képzési irányok számítógépes követelményei között, legyen szó akár az alkalmazandó szoftverekről, akár a gépek teljesítményéről. De nyilvánvalóan különbözik szakterületenként az oktatás prezentációs, műszerezettségi és technikai igénye, s ez szintén tükröződik a véleményekben. Összességében elmondható, hogy vizsgálati módszerünk sajátossága, vagyis az összehasonlításoknál az intézményenként, képzési irányonként kisebb-nagyobb mértékben eltérő hallgatói attitűdök figyelembevétele talán ebben a megközelítésben érvényesül leginkább. A későbbiekben látni fogjuk, hogy egy adott egyetemen belül a szinte pontosan ugyanazt az oktatási infrastruktúrát használó diákok véleménye olykor mennyire erőteljesen differenciálódik. Ebben értelemszerűen szerepe lehet egyrészt az egyes szakterületek ténylegesen eltérő képzési követelményeinek, másrészt azonban a különböző véleményekben az egyes szakterületen tanuló hallgatók más-más elvárásai is megmutatkozhatnak. A három vizsgált szempont közül a legkomolyabb kifogások a tantermek felszereltségével kapcsolatban fogalmazódtak meg (3,13). A megkérdezettek 35%-a mindössze közepes minősítést adott, de csak alig valamivel magasabb, mint egyharmad az aránya azoknak is, akik egyetemük tantermeinek oktatástechnikai eszközökkel való felszereltségét jónak tartják (37%). Megfontolandó szempont lehet ennek az eredménynek az értékelésekor az intézmények számára, hogy vajon milyen mértékben tükrözik az általános pénzhiány következményeit és milyen mértékben okozza ezt az oktatástechnikai fejlesztéseket még a lehetőségekhez képest is kevésbé alkalmazó oktatási gyakorlat fennmaradása? Elégedettség a tudományos és oktatástechnikai felszereltséggel (1-tő l 5-ig skálán mért átlagérték) , ,30 3, Számítóggéppel való ellátottság Könyvtár színvonala Tantermek felszereltsége E g y e t e m e k m é r l e g e n 131

3 Ö S S Z E H A S O N L Í T Ó É R T É K E L É S E K Különbségek a felső- és az alsóbb éves évfolyamok hallgatóinak véleményében Nemcsak szakterületek és intézmények között, hanem egy adott karon belül az egyes évfolyamok között is eltérhet a hallgatók véleménye. Másképp ítélheti meg az egyetem infrastrukturális helyzetét az intézményről még csak az első benyomásait szerző gólya, másképp a tanulmányi éveinek sűrűjében lévő másod-harmadéves, s megint máshogy a diploma előtt álló végzős, aki visszatekintve ad értékelést arról, hogy mennyiben nyújtott megfelelő segítséget tanulmányaihoz az intézmény oktatási infrastruktúrája. A kapott válaszokból egyértelműen kitűnik az a tendencia, hogy a végzés felé közeledve egyre kritikusabban vélekednek a diákok az egyetemek tudományos-technikai infrastruktúrájáról. Igaz ugyan, hogy a könyvtárak színvonalával kapcsolatban nem annyira erőteljes a véleménykülönbség az egyes évfolyamok között, de a felsőbb évesek némiképp itt is kritikusabbak. A számítógépes ellátottság, a tantermek felszereltsége az ötödévesek szerint már általában alig érdemel valamivel jobb értéket a hármas osztályzatnál, míg az elsősök átlagosan gyenge jó -nak ítélik ugyanezeket a lehetőségeket. Mélyebb elemzést kívánna annak feltárása, hogy az évek során felhalmozódott rossz tapasztalatok okozzák-e ezt, vagy inkább arról van szó, hogy az idősebb hallgatók esetében már elmúlt az egyetemre való bekerülés újdonságélménye, s így határozottabban fogalmaznak meg kritikus véleményeket intézményükkel kapcsolatban, munkájukhoz pedig egyre inkább szükség volna alkalmas körülményekre esetleg az időközben megszerzett külföldi ösztöndíj tapasztalatai is növelik elvárásaikat. Könyvtári és oktatástechnikai felszereltség a vidéki és a fővárosi intézményekben Mivel Magyarországon jelentős eltérések vannak a budapesti és a vidéki települések közintézményi színvonala között (is), feltételeztük, hogy ez a differenciálódás megjelenik az egyetemek oktatási infrastruktúrájának fejlettségében is, azaz érdemi véleménykülönbségeket találunk a hallgatók válaszainak elemzése során. Előfeltevésünkhöz képest a tantermek felszereltsége és az intézmények számítógépellátottsága terén nem tapasztalható lényeges eltérés a vidéki és a fővárosi diákok elégedettsége között. A könyvtárak színvonalának megítélését illetően azonban már más a helyzet. A fővárosban egyértelműen elégedettebbnek tűnnek a diákok, mint a vidéki egyetemisták, ráadásul minél kisebb településről van szó, annál erőteljesebb a kritikus vélekedés. A főváros és a megyeszékhelyek között a különbség nem túl nagy, vagyis a nagyobb városokban tanulók többségében még elfogadhatónak tartják a könyvtári szolgáltatásokat (3,86, illetve 3,65). A kisebb városok intézményeiben tanulók véleményéről elmondható: az itt kapott eredmények alapján is beigazolódik az az általános magyarországi szociológiai megállapítás, mely szerint döntően nem az egyes országrészek, régiók között vannak a lényeges gazdasági-társadalmi különbségek, hanem a nagyobb városok és a kisebb települések között húzódnak meg a törésvonalak. A felsőoktatási szférában ez azt jelenti, hogy a kisebb városokban működő egyetemi karok hallgatói észrevehetően 13 2 E g y e t e m e k m é r l e g e n

4 A z i n t é z m é n y e k o k t a t á s i i n f r a s t r u k t ú r á j a rosszabbra értékelik intézményük könyvtárának színvonalát, mint a megyeszékhelyeken vagy a fővárosban tanuló társaik (3,25). A budapesti egyetemisták elégedettségét az a körülmény is bizonyosan javítja, hogy a fővárosban vannak az országos jelentőségű és gyűjtőkörű könyvtárak mint az Országos Széchényi Könyvtár, az Akadémiai Könyvtár vagy a közelmúltban a Műegyetemhez került Országos Műszaki Információs Könyvtár, az Országgyűlési Könyvtár és a múzeumok könyvgyűjteményei is. Eltérő oktatási infrastrukturális feltételek a különböző szakterületeken Mint ahogyan arra a fentiekben már utaltunk, szakterületek szerint változhatnak az igények, s ezzel összefüggésben a vélemények is mind a könyvtár színvonalával, mind az oktatástechnikai felszereltséggel kapcsolatban. Lényegesen eltérő a könyvtár funkciója a bölcsész szakok esetében, hiszen itt a tudásszerzésben az önálló könyvtári munkának hagyományosan nagyobb a szerepe, mint az inkább a műszerezettséget, a gyakorlati labormunkát előtérbe helyező műszaki és természettudományos képzésben. A műszaki egyetemek kollégiumi szobáiban kialakított számítógépes bázisok ismert képe is más eszközhasználati gyakorlatra utal, mint az orvosképzésben alkalmazott demonstrációs szemináriumok rendszere. Így előfordulhat, hogy ugyanazon intézmények különböző karainak hallgatói elégedettsége között olykor akkor is egyértelmű különbségek vannak, ha valójában ugyanazt az intézményi infrastruktúrát használják a diákok. Előzetes várakozásainkkal ellentétben kissé meglepő, hogy a bölcsészettudományi karokon tanulók nem csak az intézményi könyvtárak színvonalát illetően tűnnek a leginkább elégedetlennek, hanem a tantermek felszereltségével és a számítógépes ellátottsággal kapcsolatban is ők fogalmaznak a legkritikusabban. Szerepe lehet ebben annak is, hogy ma már nem különböznek lényegesen egy bölcsész elvárásai az oktatási infrastruktúrával szemben egy reál szakterület hallgatójáétól, de természetesen lehetséges, hogy a technikai feltételek tényleges állapota még relatívan is ennyire rossz. A bölcsészek mellett egyébként az agrártudományi intézményekben tanulók bizonyultak még különösen elégedetlennek. Ugyancsak figyelemre méltó, hogy a szintén kevésbé eszközigényesnek gondolt jogászképzés területén, ha nem is a bölcsészekéhez hasonló, de egyértelmű elégedetlenséget mutatnak a válaszok. A közgazdaságtudományi karokon tanulók minden szempontból közepesen elégedettnek bizonyultak. A természettudományi karok hallgatói viszont az átlagosnál némiképp elégedettebbek, hasonlóan az orvostanhallgatókhoz utóbbiak mindössze a számítógépes ellátottsággal kapcsolatban kritikusabbak. Ha minden vizsgált szempontot figyelembe veszünk, akkor a vélemények alapján a műszaki egyetemisták a legelégedettebbek. Az intézmények könyvtárainak színvonalát és a számítógépes lehetőségeket kifejezetten jónak tartják. Igaz ugyan, hogy a tantermek felszereltségéről már kevésbé pozitívak a tapasztalataik, de a tantermi infrastruktúrára adott értékelésük sem rosszabb az átlagnál. E g y e t e m e k m é r l e g e n 13 3

5 Ö S S Z E H A S O N L Í T Ó É R T É K E L É S E K A számítógépekkel való ellátottság alapján a tíz legjobb értékelést kapott intézmény összesített listája Felsőoktatási intézmény neve Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) (műszaki karok) Miskolci Egyetem (ME) (műszaki karok) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar (BME-GTK) (közgazdászképzés) Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar (SZTE-GTK) (közgazdász-gazdálkodási szakok) Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Kar (DE-KTK) (közgazdász képzés) Miskolci Egyetem ME-GTK Gazdaságtudományi Kar (közgazdász szakok) Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar (SZTE-ÁJK) Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar (Sopron) (NYME-EMK) Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar (KRE-ÁJK) elégedettség a számítógéppel való ellátottsággal (hallgatói osztályzatok átlagértéke) 4,13 4,09 4,06 3,98 3,90 3,82 3,69 3,67 3, Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar (ELTE-TTK) 3, E g y e t e m e k m é r l e g e n

6 BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAROK A z i n t é z m é n y e k o k t a t á s i i n f r a s t r u k t ú r á j a Fenti általános megállapításunk, miszerint a bölcsészettudományi karok hallgatói igen kritikus véleményeket fogalmaznak meg intézményük számítógépes ellátottságáról, az egyes intézményekben jelentős eltérésekkel érvényes. A Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karán és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán a diákok még viszonylag elfogadhatónak tartják az informatikai lehetőségeket. A debreceni bölcsészek ezenkívül a könyvtár színvonalával is elégedettnek mutatkoznak (3,92). A katolikus egyetemen tanuló bölcsészek a tantermek felszereltségét tartják minden más karhoz képest jobbnak, bár ez utóbbinál már nem beszélhetünk egyértelmű elégedettségről (3,49). A többi bölcsészkar igen egységes képet mutat: mind a számítógép-ellátottsággal, mind a tantermek felszereltségével meglehetősen elégedetlenek a diákok, egyedül a könyvtárak színvonalát tartják elfogadhatónak. Ettől az általános képtől kismértékben tér el a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kara, itt ugyanis a könyvtár még viszonylag elfogadható értékelést kapott (3,17). A Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kara viszont annyiban különbözik a többi intézménytől, hogy a hallgatók nem csak a számítógépparkkal és a tantermek oktatástechnikai ellátottságával, hanem a könyvtár színvonalával is rendkívül elégedetlenek. Összesítés számítógép-ellátottság könyvtár színvonala tantermek felszereltsége Intézmények R R átlagérték R átlagérték R átlagérték DE-BTK 1 1 3,35 1 3,92 2 3,39 PPKE-BTK 2 2 3,26 6 3,28 1 3,49 PTE-BTK 3 4 2,83 3 3,71 3 2,95 ME-BTK 4 3 3,17 5 3,43 4 2,72 ELTE-BTK 6 6 2,54 2 3,73 6 2,50 SZTE-BTK 5 5 2,61 4 3,50 5 2,56 KRE-BTK 7 7 2,42 7 2,67 7 2,48 E g y e t e m e k m é r l e g e n 13 5

7 Ö S S Z E H A S O N L Í T Ó É R T É K E L É S E K TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAROK Mindenekelőtt arra érdemes felhívni a figyelmet, hogy a természettudományi karokon kiugróan negatív értékeléssel egyetlen intézmény és szempont esetében sem találkozhatunk. A táblázatból jól látható továbbá az is, hogy az egyes intézmények között nem voltak igazán komoly különbségek. Az egyetemek számítógépes ellátottságának hallgatói megítélése ugyan minden természettudományi karon jobb az átlagosnál (3,30), ám elégedettségről ezeken a karokon sem beszélhetünk. Ebben bizonyára szerepet játszik az is, hogy a képzés jellege magas szintű számítógépes infrastruktúrát követelne meg, ezért az elvárások is ennek megfelelően alakulnak. A hallgatói elégedettség mértéke ezen a szakterületen lényegében egyforma. A válaszok alapján a Debreceni Egyetem Természettudományi Karának hallgatói adták a könyvtári szolgáltatásokra a legpozitívabb értékelést. Ehhez hasonló volt az ELTE-TTK hallgatóinak véleménye, és a másik két egyetem hallgatói is viszonylag elfogadhatónak tartják a rendelkezésükre álló könyvtárakat. A tantermek oktatástechnikai infrastruktúrájának hallgatói megítélésében találunk egyedül érdemi különbséget az intézményi összehasonlítás során. Nem véletlen, hogy a nemrég új, modern épületbe költözött ELTE-TTK hallgatói elégedettek a tantermek felszereltségével (3,97), míg a többi egyetem esetében lényegesen kritikusabb véleményekkel találkozhatunk (bár ezekben az intézményekben sem rosszabb a helyzet, mint a többi szakterületen). Intézmények Összesítés számítógép-ellátottság könyvtár színvonala tantermek felszereltsége R R átlagérték R átlagérték R átlagérték ELTE-TTK 1 1 3,59 3 3,62 1 3,97 SZTE-TTK 2 2 3,59 2 3,83 2 3,26 DE-TTK 3 3 3,47 1 3,94 3 3,18 PTE-TTK 4 4 3,36 4 3,59 4 3, E g y e t e m e k m é r l e g e n

8 MŰSZAKI KAROK A z i n t é z m é n y e k o k t a t á s i i n f r a s t r u k t ú r á j a Az épületek általános állapota és az oktatási infrastruktúra minősége értelemszerűen összefügg egymással. Ezt tükrözi az is, hogy egy adott intézmény megítélése mind a két szempont alapján nagyfokú hasonlóságot mutat: ahol elégedetlenek a hallgatók az egyetemi épületek állapotával, ott általában az oktatástechnikai eszközökkel kapcsolatban is hiányosságokat, problémákat említenek. A műszaki karok esetében is egyértelműen kimutatható ez az összefüggés. Itt a legpozitívabb véleményeket a Budapesti Műszaki Egyetem diákjai adják, és a Miskolci Egyetem megítélése is viszonylag jónak mondható. Egyedül a Veszprémi Egyetem kapcsán találkozunk gyengébb minősítésekkel ám összességében mindenütt elfogadható állapotokról számolnak be a hallgatók. Érdemes kiemelni, hogy a vizsgálatba bevont összes szakterület intézményeit figyelembe véve a Budapesti Műszaki Egyetemen tanulók ítélik a legjobbnak a számítógéppel való ellátottságot (4,16), de a könyvtár színvonalával is nagymértékben elégedettek (4,35). Ha az intézményen belül karonként is megvizsgáljuk a válaszokat, akkor még ennél is jobb értékelésekkel találkozhatunk, hiszen a BME Vegyészmérnöki Karán szinte mindenki kitűnőnek minősíti a kar számítógépes infrastruktúráját (4,88). Igaz ugyan, hogy ugyanitt jóllehet a Műegyetem műszaki karain ugyanazt a központi egyetemi könyvtárat használják a diákok a könyvtár felszereltségével már közel sem ennyire elégedettek (3,44). (Ez utóbbi eredmény is azt a tényt erősíti meg, hogy ugyanannak az egyetemnek a különböző karain tanuló hallgatóknak eltérő elvárásai lehetnek, s ebben nyilvánvalóan a sajátos szakterületi igényeknek van szerepe. Mindemellett természetesen az is lehetséges, hogy az adott könyvtár gyűjtőköre, állománya eltérő az egyes szakterületeken.) A tantermek felszereltségét nem a Műegyetemen, hanem a Miskolci Egyetem műszaki karain tartják a legjobbnak a hallgatók, bár ebben az esetben nem beszélhetünk a többi tényezőhöz hasonló mértékű elégedettségről (3,62). Intézmények Összesítés számítógép-ellátottság könyvtár színvonala tantermek felszereltsége R R átlagérték R átlagérték R átlagérték BME (műszaki karok) 1 1 4,16 1 4,35 2 3,25 ME (műszaki karok) 2 2 3,99 2 3,83 1 3,62 VE (műszaki kar) 3 3 3,55 3 3,32 3 2,84 E g y e t e m e k m é r l e g e n 13 7

9 Ö S S Z E H A S O N L Í T Ó É R T É K E L É S E K ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNYI KAROK A Debreceni Egyetem karain szinte minden esetben elégedettek a hallgatók az intézményi épületek állapotával, általában az oktatási infrastruktúrával így van ez az Általános Orvostudományi Kar esetében is. A könyvtár színvonaláról szintén jó véleménnyel vannak a diákok, ám ebben a tekintetben a fővárosi Semmelweis Egyetem még jobb minősítést kapott: a 4,16-os átlagérték kiemelkedően magas értéknek számít. A könyvtári lehetőségekről egyébként egyedül a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán nyilatkoznak viszonylag kritikusan (3,37). Számítógéppel való ellátottság tekintetében a Debreceni Egyetem mellett a pécsi orvosi karon tekinthetők viszonylag elégedettnek a hallgatók (3,51, illetve 3,42), a másik két intézmény azonban már csak gyenge közepes értékelést mondhat magáénak. A tantermek felszereltségét is a debreceni orvosi karon tartják a legjobbnak, bár nagyfokú elégedettségről itt sem lehet beszélni (3,65). A többi intézményben már sokan fogalmaznak meg kritikát az elégtelen intézményi oktatási infrastruktúrával, a tantermek alacsony színvonalú technikai felszereltségével kapcsolatban. Intézmények Összesítés számítógép-ellátottság könyvtár színvonala tantermek felszereltsége R R átlagérték R átlagérték R átlagérték DE-ÁOK 1 1 3,51 2 3,76 1 3,65 SE-ÁOK 2 3 3,20 1 4,16 3 3,13 PTE-ÁOK 3 2 3,42 3 3,64 4 3,02 SZTE-ÁOK 4 4 3,07 4 3,37 2 3, E g y e t e m e k m é r l e g e n

10 AGRÁRTUDOMÁNYI KAROK A z i n t é z m é n y e k o k t a t á s i i n f r a s t r u k t ú r á j a Az oktatási infrastruktúrával viszonylag elégedett hallgatók tanulnak a Kaposvári Egyetemen és a Szent István Egyetem állatorvosi képzésén. Mindössze ennél a két intézménynél fordult elő, hogy legalább egy szempontból nagyrészt elégedetten nyilatkoztak a diákok, mégpedig a könyvtárak színvonalát illetően (3,97, illetve 4,10). A fővárosi állatorvostudományi karon nagyon sokan elégedetlenek a számítógép-ellátottsággal (3,10). Mindent figyelembe véve még két karon, a NYME Erdőmérnöki Karán és a BCE Tájépítészeti Karán tűnnek valamelyest elégedettnek a diákok intézményük oktatási infrastruktúrájával. A számítógép-ellátottsággal leginkább a Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki, illetve Faipari Mérnöki Karán és a Kaposvári Egyetem Állattudományi Karán tanuló diákok elégedettek, ami az átlagosnál valamivel pozitívabb értékelést jelent, ám ennek ellenére a hallgatók által adott osztályzatok átlaga nem éri el a 4-es értéket. Ezután viszont már szinte csak negatív értékelésben részesülő egyetemi karok következnek. Rendkívül elégedetlenek a hallgatók a számítógép-ellátottsággal a BCE (korábban BKÁE) két további karán (Élelmiszertudományi Kar 2,55; Kertészettudományi Kar 2,42), illetve a SZIE Mezőgazdasági és Környezettudományi Karán (2,56) és a NYME Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karán (2,54). Ez utóbbi intézményben a könyvtár színvonalát nagyon rossznak ítélik a hallgatók (2,99), mint ahogy a Szent István Egyetem Mezőgazdasági- és Környezettudományi Karán a tantermek felszereltsége hagy komoly kívánnivalót maga után a diákok véleménye alapján (2,24). Intézmények Összesítés számítógép-ellátottság könyvtár színvonala tantermek felszereltsége R R átlagérték R átlagérték R átlagérték KE-ÁTK 1 2 3,64 2 3,97 2 3,31 SZIE-ÁOTK 2 6 3,10 1 4,10 1 3,33 NYME-EMK 3 1 3,67 4 3,69 3 3,22 BCE-TÁJK 4 4 3,43 3 3,75 4 3,21 NYME-FMK 5 3 3,59 6 3,33 5 2,95 VE-GMK 6 5 3,42 7 3,29 7 2,81 DE-MTK ,50 5 3,56 6 2,93 BCE-ÉTK 8 8 2, ,03 9 2,64 SZIE-MKK 9 7 2,56 9 3, ,24 NYME-MÉK , ,99 8 2,72 BCE-KERTK ,42 8 3, ,57 E g y e t e m e k m é r l e g e n 13 9

11 Ö S S Z E H A S O N L Í T Ó É R T É K E L É S E K JOGTUDOMÁNYI KAROK A jogászhallgatók a többi szakterülethez képest összességében közepesen elégedettek az egyetemek oktatási infrastruktúrájával. Ezen belül a könyvtár tekintetében valamelyest elégedetlenebbek, a számítógép-ellátottságról és a tantermi felszereltségről pedig a többi szakterülethez képest inkább pozitívan vélekednek. Feltűnő, hogy a hét intézmény közül egy sem akadt, ahol a megkérdezettek akár csak egy szempont alapján is kifejezetten jó minősítést adtak volna saját intézményüknek. Ha minden álláspontot figyelembe veszünk, akkor összesítve a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán tűnnek a leginkább elégedettnek a hallgatók. Ugyanakkor egyetlen részterületen sem ez a kar kapta a legpozitívabb értékelést. A három vizsgált tényező esetében minden esetben más-más intézmény mutatkozik a leginkább jónak a diákok véleménye szerint. Ezek közül is azonban az egyetlen jobb értékelést az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara kapta: itt a joghallgatók nagy része elégedett a könyvár színvonalával (3,92), ezzel szemben a számítógépes lehetőségekkel meglehetősen kritikusak a diákok (2,49). A szakterületen a számítógépes infrastruktúrát a szegedi egyetem joghallgatói értékelték a legjobbra, de ebben az intézményben sem beszélhetünk teljes elégedettségről (3,69). A tantermek felszereltségével leginkább a pécsi diákoknak van jó véleményük (3,69), ebben a tekintetben a Szegedi Tudományegyetem és az ELTE joghallgatói a legelégedetlenebbek (2,44, illetve 2,66). A Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Képzésén és a Széchenyi István Egyetem Jog-és Gazdaságtudományi Karán viszont a tudományos-oktatási infrastruktúra minden vonatkozásában a kritikus vélemények voltak többségben. Intézmények Összesítés számítógép-ellátottság könyvtár színvonala tantermek felszereltsége R R átlagérték R átlagérték R átlagérték DE-ÁJK 1 3 3,48 2 3,62 2 3,53 PTE-ÁJK 2 5 3,22 5 3,52 1 3,69 ME-ÁJK 3 2 3,52 4 3,55 6 3,29 SZTE-ÁJK 4 1 3,69 3 3,60 8 2,44 PPKE-JÁK 5 4 3,40 6 3,44 3 3,44 ELTE-ÁJK 6 7 2,49 1 3,92 7 2,66 KRE-ÁJK 7 6 3,11 7 3,16 4 3,37 SZE-JGK 8 8 2,41 8 2,97 5 3, E g y e t e m e k m é r l e g e n

12 KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAROK A z i n t é z m é n y e k o k t a t á s i i n f r a s t r u k t ú r á j a Az oktatási infrastruktúra állapotát illetően a közgazdaságtudományi karok nagyobb része ugyan pozitívabb értékelést kapott az átlagosnál, azonban a szakterület néhány intézményénél igen elégedetlennek bizonyultak a hallgatók, így az általános kép alig valamivel kedvezőbb, mint másutt. A többi szakterületekhez hasonlóan itt is a Debreceni Egyetem hallgatói fogalmazták meg a legkevesebb negatív véleményt intézményükkel szemben. Kiemelkedően elégedettek a diákok a könyvtár színvonalával, de a tantermek felszereltségét is jónak tartják (4,41, illetve 4,04). A számítógép-ellátottságot ugyan már valamivel gyengébbre értékelik a megkérdezettek, de az itt kapott eredmény is teljesen elfogadható véleményeket tükröz (3,90). Nagyon jónak mondható még a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának megítélése, hiszen mind a számítógépes lehetőségekről, mind a könyvtár ellátottságáról kifejezetten pozitívan nyilatkoznak a hallgatók (4,06, illetve 4,16). A tantermek felszereltsége ezzel szemben már egyértelműen rosszabb a diákok véleménye szerint (3,32). Alapvetően elégedettek a hallgatók a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karán és a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karán is. Előbbi esetében a számítógép-ellátottság (3,98), utóbbinál a jó tantermi felszereltség (3,92) kapott pozitív értékelést. Kifejezetten elégedetlenek viszont a diákok a Nyugat-Magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Karának és a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának oktatási infrastruktúrájával. A pécsi egyetemen minden szempontból nagyon komoly kritikákat fogalmaztak meg a hallgatók. Intézmények Összesítés számítógép-ellátottság könyvtár színvonala tantermek felszereltsége R R átlagérték R átlagérték R átlagérték DE-KTK 1 3 3,90 1 4,41 1 4,04 BME-GTK 2 1 4,06 2 4,16 4 3,32 SZTE-GTK 3 2 3,98 3 3,87 3 3,86 ME-GTK 4 4 3,82 5 3,65 2 3,92 BCE 5 6 3,54 4 3,86 5 3,09 NYME-KTK 6 5 3,56 7 2,68 7 2,52 PTE-KTK 7 7 2,50 6 2,83 6 2,82 E g y e t e m e k m é r l e g e n 141