1. Ismertesse a mentésben együttműködő szerveket, szervezeteket, azok lehetséges feladatait.

Átírás

1 1. Ismertesse a mentésben együttműködő szerveket, szervezeteket, azok lehetséges feladatait. A mentést végző szervek, szervezetek a reagáló képességet figyelembe véve lehetnek elsődleges és másodlagos beavatkozók. Elsődleges beavatkozók: Hivatásos katasztrófavédelmi szervek, (KMSZ, HTP-k., KML) Országos Mentőszolgálat egységei, a Magyar Honvédség Honvédelmi Katasztrófavédelmi Rendszerébe kijelölt gyors és azonnali készenlétű erői a veszélyes ipari üzemek állandó készenlétű szervezetei. Másodlagos beavatkozók: A nem vonulási készenlétben lévő hivatásos katasztrófavédelmi szervek, a területi, települési, munkahelyi polgári védelmi szervezetek, speciális mentő szervezetek, a népegészségügyi szakigazgatási szerv a vízügy, a közmű szolgáltatók technikai állománya, a növény és állategészségügyi szakigazgatási szervek, a környezetvédelmi hatóság, a katasztrófa előidézésében érintett szerv, nemzetközi mentőszervezetek és az önkéntes állampolgárok és szervek. A mentésben részt vevő szervek feladatai az adott felszámolásra rendelt káreseménnyel szoros viszonyban állnak. A természeti veszélyeztető hatások elleni védekezés A beavatkozás kezdetén végrehajtandó feladatok: az esemény bekövetkezéséről vagy előrejelzéséről szóló információ vétele, jelentése a jelentési és tájékoztatási rendnek megfelelően, előzetes értékelés, megelőző óvintézkedések kiadása, értesítési, riasztási, készenlétbe helyezési feladatok végrehajtása, a működési helyek beüzemelése, a készenlét elérése, a kialakult helyzet elemzése, értékelése, javaslat az intézkedések bevezetésére, erők, eszközök alkalmazására, a beavatkozás irányítása, a tájékoztatási és együttműködési feladatok végrehajtása érdekében kapcsolatfelvétel és folyamatos kapcsolattartás az alárendeltekkel, valamint a meghatározott (elhárításba bevont) együttműködőkkel, szolgáltatókkal, összekötő (k) biztosítása. A beavatkozás során, illetve a normál élet visszaállítása érdekében végrehajtandó feladatok: a kialakult helyzet kezelése, a meglévő erők, eszközök segítségével, helyszíni kitelepüléssel, további erők, eszközök kirendelésével, átcsoportosításával, a védekezésben részt vevő erők, eszközök mindenoldalú ellátásának, váltásának, pihentetésének, cseréjének, javításának, pótlásának folyamatos biztosítása, a közvetlen kárelhárítást, beavatkozást követő, a normál életfeltételek visszaállítását elősegítő fertőtlenítési, mentesítési feladatok végrehajtásának koordinációja, a kárfelmérés lehetőség szerinti azonnali megkezdése, a jelentések elkészítése, összesítése, felterjesztése.

2 Árvíz elleni védekezés bevetés-irányítási tervek elkészítése, az érintett állomány felkészítése, induló készletek kialakítása, logisztikai biztosítás megszervezése, anyag lelőhelyek, eszköz beszerzési lehetőségek felmérése, nyilvántartása (homok, homokzsák), az esemény bekövetkezéséről vagy előrejelzéséről szóló információ vétele, szükség esetén riasztási feladatok végrehajtása, a veszélyessé vált terület lezárására, a rendőrség és a települési polgárőrség bevonása a feladat végrehajtásába, a kimenekítéshez, kimenekítési útvonalak, befogadási helyek kijelölése, az ellátás anyagi-technikai feltételeinek biztosítása, az elsődleges beavatkozó erők, eszközök igény szerinti kiegészítése a polgári védelmi szervezetekkel, a veszélyeztetett közművek kritikus infrastruktúra felmérése, a szükség szerinti szakaszolások megszervezése, a végrehajtók riasztása, a halaszthatatlan tevékenységek elvégzése (gátmegerősítés, sérült épületekből az anyagi javak kimentése), az árvíz következtében megjelenhető veszélyforrások felderítése, veszélyhelyzetben lévők felkutatása, kimentése, a sérültek ellátásának, csoportosításának, elszállításának megszervezése, a személyi és technikai feltételek biztosítása, kapcsolatfelvétel a fogadó intézménnyel, kapcsolatfelvétel a Népegészségügyi Intézetekkel járványveszély megelőzését szolgáló intézkedések megtétele érdekében, a veszélyeztetett területen lévő állatállomány felmérése, elszállításának, összegyűjtésének lábon történő elhajtásának megtervezése, megszervezése az állategészségügyi szakigazgatási szervek bevonásával. a veszélyeztetett terület felmérése, méregraktárak, veszélyes anyagot előállító, tároló,felhasználó üzemek tájékoztatása, a védekezési és szállítási feladatok megszervezése, a lakosság rendszeres tájékoztatása. Belvíz elleni védekezés A belvíz elleni védekezés alapvető módja a megelőzés. Ez kiterjed az árkok, csatornák, vasúti és közúti átereszek rendszeres tisztítására, a szivattyútelepek üzembiztonságának ellenőrzésére, ideiglenes telepítésű szivattyúk helyének előkészítésére. További feladatok: tervek elkészítése, az érintett állomány felkészítése, induló készletek kialakítása, logisztikai biztosítás megszervezése, az esemény bekövetkezéséről vagy előrejelzéséről szóló információ vétele, a védekezési anyagok lelőhelyeinek, eszközök beszerzési lehetőségeinek felmérése, nyilvántartása, intézkedés a veszélyessé vált terület lezárására, a rendőrség és települési polgárőrség bevonásával, a kitelepítéshez kitelepítési útvonalak, befogadási helyek kijelölése, az ellátás anyagitechnikai feltételeinek biztosítása, az elsődleges beavatkozó erők, eszközök igény szerinti kiegészítése a polgári védelmi szervezetekkel, 2

3 a halaszthatatlan mentő tevékenységek elvégzése (életmentés, sérült épületekből anyagi javak kimentése), a belvíz következtében megjelenhető veszélyforrások felderítése, a veszélyeztetett közművek felmérése, szükség szerinti szakaszolásuk megszervezése, a végrehajtók riasztása, veszélyhelyzetben lévők felkutatása, kimentése, a sérültek ellátásának, csoportosításának, elszállításának megszervezése, személyi és technikai feltételek biztosítása, kapcsolatfelvétel a fogadó intézménnyel, kapcsolatfelvétel a Népegészségügyi Intézetekkel a járványveszély megelőzését szolgáló intézkedések megtétele érdekében, a veszélyeztetett területen lévő állatállomány felmérése, elszállításának, összegyűjtésének, lábon történő elhajtásának megtervezése, megszervezése, a veszélyeztetett terület felmérése, méregraktárak, veszélyes anyagot előállító, tároló és felhasználó üzemek tájékoztatása, védelme, a szállítási feladatok megszervezése, a lakosság rendszeres tájékoztatása. Rendkívüli időjárási viszonyok elleni védekezés kistérségi meteorológiai előrejelzések értékelése, havazás, hófúvás esetén: kapcsolatfelvétel és folyamatos együttműködés az érintett rendőrségi és polgárőr erőkkel, biztosítva ezzel a kritikus szakaszok lezárását, a határforgalom szükség szerinti módosítását, a műszaki mentés nehézgépjárműveket igénylő feladatainak végrehajtását, kamionstop bevezetésének, teherforgalom korlátozásának kezdeményezése, járhatatlan utak, körülzárt települések nyilvántartása, a veszélyeztetett közműhálózatok (elektromos légvezetékek, telefonvezetékek, transzformátor állomások, távhő- és gázvezetékek) felmérése, a hó fogságába kerültek felkutatása, az életben maradás feltételeinek biztosítása, a mentés megszervezése, az úton rekedtek mentése, elhelyezésük és ellátásuk megszervezése, a rendszeres kórházi kezelésre szoruló személyek, valamint a terhes anyák időben kórházba kerülésének biztosítása, a keletkezett közműkárok felderítése, kijavítása, az alapvető élelmiszerek és gyógyszerek eljuttatása a hó által elzárt településeken élők számára, speciális mentőerők bevonása a feladatok végrehajtásába, az érintett lakosság elhelyezésének, ellátásának biztosítása, a mentésben résztvevő erők, eszközök folyamatos pótlásának biztosítása, a beavatkozó állomány váltásának, pihentetésének és ellátásának megszervezése, a kialakult közúti balesetek következtében úton rekedtek ellátásáról való gondoskodás, a mentésben résztvevő technikai eszközök és műszaki gépek technikai kiszolgálásának, üzem- és kenőanyaggal történő ellátásának tervezése, szervezése, a járványveszély megelőzése, a kialakult járványok lokalizálása, szélvihar előrejelzés esetén a lakosság riasztása, tájékoztatása a várható veszélyről és a követendő magatartási szabályokról, kiemelt figyelmet fordítva a pánikhelyzet megelőzésére, kültéri rendezvények, vásárok felfüggesztése, 3

4 sérült építmények és a környezetet veszélyeztető épületek rombolódása sorá keletkezett omlásveszélyes szerkezetrészek felmérése, az életveszély megszűnése ideiglenes helyreállítással vagy bontással, a közutakon lévő műtárgyakban keletkezett károk ideiglenes helyreállítása, a biztonságos közlekedés feltételeinek megteremtése, a közlekedési kapacitások és lehetőségek maximális kihasználása a mentésben. Élővizekben, ivóvízkészletben bekövetkezett vízszennyezés elleni védekezés a kialakult helyzet tisztázása, az érintett település polgármestere és a lakosság folyamatos tájékoztatása a kialakult helyzetről, a tett intézkedésekről, a betartandó egészségügyi-, higiénés-, és magatartási szabályokról, a vízszennyezés által érintett területen található gazdálkodó szervek és intézmények (szociális otthonok, kórházak, gyermekintézmények) felmérése, intézkedés a vízvezeték hálózat lezárására, vízkivételezés leállítása, a kutak lezárása, a lakosság és az állatállomány ivóvízzel történő ellátásának megszervezése, a legeltetési, halászati (horgászati) illetve mezőgazdasági célú vízfelhasználási (locsolási, öntözési) tilalom bevezetése, a vízkészlet rendszeres ellenőrzése, szennyeződéstől való mentesítése, megtisztítása, a fertőtlenítési, mentesítési feladatok végrehajtása, az eredeti helyzet visszaállítása. Levegőszennyezés elleni védekezés a veszélyeztetett területen, illetve annak közvetlen környezetében a káros anyag kibocsátás minimálisra történő korlátozása, adott esetben teljes megszüntetése, az érintett lakosság hiteles és folyamatos tájékoztatása a kialakult helyzetről, az időjárási viszonyok alakulásnak folyamatos figyelemmel kísérése, folyamatos légszennyezettség mérés a veszélyeztetett területen, folyamatos együttműködés a rendvédelmi szervekkel és a polgárőrséggel a veszélyeztetett terület lezárása a közrend és a közbiztonság fenntartására, pánikhangulat és a spontán tömegmozgás megelőzése érdekében, a szabadban tartózkodás megtiltása, illetve a lakosság felszólítása a veszélyeztetett terület elhagyására. Veszélyes anyagok szállítási balesetei elleni védekezés a veszélyes anyag azonosítása, óvintézkedések megtétele, a környezeti károk felmérése, másodlagos hatások és szennyeződések felderítése és felszámolása, szakalegységek riasztása, kapcsolatfelvétel, valamint folyamatos kapcsolattartás az árut feladó és a fuvarozást végző cég képviselőivel, a vegyi felderítés haladéktalan megkezdése, a mérgezettek felkutatása, a kimenekültektől információk gyűjtése, a sérültek elsődleges ellátása, a holtakról való kegyeleti gondoskodás feladatainak megszervezése és irányítása, az elzárkóztatás, kimenekítés szükségességének értékelése a várható legnagyobb veszélyeztetettség figyelembe vételével (az érintett lakosság létszámának, a terület nagyságának és megközelíthetőségének alapján) 4

5 felkészülés az elzárkóztatásra, illetve a kimenekítéshez kimenekítési útvonalak, gyülekezési és befogadási helyek kijelölése, az ellátás anyagi-technikai feltételeinek biztosítása, a mozgásukban korlátozottak elszállításáról való gondoskodás, kimenekítés után az érintett területen a vagyonvédelem biztosítása, a meteorológiai adatok folyamatos figyelemmel kísérése, értékelése alapján a vegyi szennyezés terjedésének azonnali megállapítása, az elsődleges beavatkozó erők, eszközök igény szerinti kiegészítése a polgári védelmi szervezetekkel, a veszélyeztetett közművek felmérése, szükség szerinti szakaszolásuk megszervezése, a végrehajtók riasztása, a mentésben résztvevő erők, eszközök folyamatos pótlásának biztosítása, a beavatkozó állomány váltásának, pihentetésének és ellátásának megszervezése, a mentesítési, fertőtlenítési feladatok végrehajtása, a közlekedési útvonalak felszabadítása, a meghibásodott, elhagyott járművek biztonságos helyre történő szállítása, őrzésvédelmük megszervezése. Veszélyes hulladékok hatásai elleni védekezés a veszélyes hulladék azonosítása, a veszélyeztetett terület határainak kijelölése, biztosítása, lezárása, forgalomelterelés, vagyonvédelem biztosítása, a felszámolás érdekében kapcsolatfelvétel és folyamatos kapcsolattartás az együttműködőkkel, a sérültek elsődleges ellátása, a holtakról való kegyeleti gondoskodás feladatainak megszervezése és irányítása, a lakosság folyamatos és objektív tájékoztatása a kialakult helyzetről, a meteorológiai adatok folyamatos figyelemmel kísérése, értékelése, felkészülés az elzárkóztatásra, illetve a kimenekítéshez kimenekítési útvonalak, gyülekezési és befogadási helyek kijelölése, az ellátás anyagi-technikai feltételeinek biztosítása, a közömbösítéshez, felitatáshoz, lokalizáláshoz anyagok és eszközök folyamatos biztosítása, a mentésben résztvevő erők, eszközök folyamatos pótlásának, a beavatkozó állomány váltásának, pihentetésének és ellátásának biztosítása, az egyéni védekezés módjának és helyének meghatározása, légzésvédő eszközök biztosítása. Talált robbanó testekkel kapcsolatos feladatok a bejelentés pontosítása, az illetékes tűzszerész szerv értesítése az eseményről, tisztázni, hogy a robbanó test közvetlenül emberi életet veszélyeztet-e, javaslattétel a biztonsági intézkedések bevezetésére, a lakosság folyamatos és objektív tájékoztatása a kialakult helyzetről, kapcsolattartás a veszélyhelyzet kezelésébe bevont együttműködő szervezetekkel, felkészülés a lezárt terület kiürítésére, a gyülekezési és befogadási helyek kijelölése, az ellátás anyagi-technikai feltételeinek biztosítása, 5

6 Üzemi-, illetve lakókörnyezetben bekövetkező robbanás, tűzeset elleni védekezés a kárhely pontos beazonosítása, a közelben lévő veszélyes ipari üzemek, veszélyes anyagot gyártó, felhasználó vagy tároló létesítmények felmérése, védelmük biztosítása, a veszélyes anyagok biztonságos távolságba történő elszállítása, vagy helyszíni védelme, a tűz oltásával egyidejűleg az érintett lakosság mentésének megkezdése, a tűz lokalizálása, továbbterjedésének megakadályozása, a veszélyeztetett közművek felmérése, szükség szerinti szakaszolásának megszervezése, a végrehajtók riasztása, a terület zárása, a megközelítési útvonalak járhatóvá tétele, a közlekedés folyamatos biztosítása, kimenekítési útvonalak, befogadási helyek kijelölése, az ellátás anyagi-technikai feltételeinek biztosítása, a lokális meteorológiai adatok rendszeres beszerzése és ismertetése az érintettekkel, a sérültek mielőbbi szakszerű elszállításának megszervezése, valamint a kárhelyszínen élő lakosság mentésének, szükségelhelyezésének biztosítása, a mentésben résztvevő erők, eszközök folyamatos pótlásának, a beavatkozó állomány váltásának, pihentetésének és ellátásának megszervezése, az elsődleges beavatkozó erők, eszközök igény szerinti kiegészítése a polgári védelmi szervezetekkel Energetikai, közüzemi rendszerek zavarai, leállása elleni védekezés az energetikai, közüzemi zavarok idején a lakosság körében türelmetlenség, felfokozott pszichikai állapot lehet jellemző, amely másodlagos veszélyhelyzetek, kialakulásához vezethet, (tömegmozgások, balesetek, is előfordulhatnak), így fontos a közrend és közbiztonság fenntartása (rendőrség), korlátozó rendszabályok (fogyasztás, szabad mozgás stb.) bevezetésének megszervezése, elrendelésük esetén a betartásuk ellenőrzése, a különösen veszélyeztetettek (idősek, betegek, terhes nők, mozgássérültek, gyerekek) felmérése, szükség-elhelyezésük és ellátásuk biztosítása, a kárelhárításban, helyreállításban résztvevő erők váltásának, étkeztetésének, pihentetésének, anyagi-technikai ellátásának megszervezése, biztosítása, a kiesett ellátási kapacitások pótlásának megszervezése, a köz-és vagyonbiztonság fenntartása érdekében a rendőri jelenlét fokozása, a polgárőrség és a polgári védelmi szervezetek bevonásával. Járvány, járványveszély elleni védekezés a fertőzött terület meghatározása, a fertőzött épületek megjelölése, útvonalak zárása, biztosítása, közremüködés a biztonsági zónák kijelölésében, részvétel az ellenőrzési pontok felállításában, személyi-, jármű-, eszközmentesítő és fertőtlenítő helyek kijelölése, tömeges védőoltások beszerzésében való közreműködés, a beadás megszervezése, a betegellátás folyamatosságának biztosításában, illetve az ügyeleti rend megszervezésében való közreműködés, további diagnosztikai és laboratóriumi kapacitások felmérése, igénybevétele, 6

7 közreműködés a fertőző betegek elszállításában, elhelyezésükben, közreműködés az elhantolásra kijelölt temetői parcellák megnyitásában, illetve az elhullott állatokkal kapcsolatos állategészségügyi feladatokban, lakossági tájékoztatás, kényszervágás, hőkezelés, konzerválás, illetve a megsemmisítési feladatokban való közreműködés, a keletkező fertőző hulladék, fertőző képességének megszüntetése, elszállítása az arra kijelölt helyre, a járvány megszűnése után karantén, legeltetési tilalom feloldása. Jellemzően visszatérő tömegmozgások, torlódások elleni védekezés előrejelzés alapján felkészülés a megnövekedett forgalomra, az alapvető higiénés és egészségügyi feltételek, orvosi ellátás biztosítása és folyamatos ellenőrzése, a közlekedés biztosításában, a közbiztonság és közrend fenntartásában való közreműködés, a várakozók étkeztetésének, pihentetésének, ellátásának megszervezése, a járványügyi helyzet folyamatos figyelemmel kisérése, az elkülönítés, karanténozás speciális feladatainak megszervezése, valamint a mentesítés, fertőtlenítés végrehajtása. Bajba jutott légi járművekkel kapcsolatos feladatok a mentés érdekében a helyszín pontos meghatározása (légi vagy földi, illetve egyidejű légi és földi kutatás); a kárhelyszínen élő lakossági veszélyeztetés területi határainak kijelölése, kapcsolatfelvétel a társ szervekkel, a balesetet szenvedett légi jármű légi kutató-mentő szolgálat által történő felkutatása, megjelölése, a sérültek, halottak számának meghatározása, a helyszín lezárása, biztosítása, részvétel a sérültek kimentésében, a sérültek mielőbbi szakszerű elszállításának megszervezése, a kárhelyszínen élő lakosság mentésének, szükségelhelyezésének biztosítása, gondoskodás az áldozatokkal kapcsolatos kegyeleti tevékenységek végrehajtásáról, illetve az ezzel összefüggő pánikhangulat kialakulásának megakadályozásáról, a lakosság riasztása, tájékoztatása a várható és a kialakult helyzetről, magatartási szabályokról, pszichikai segítségnyújtás biztosítása. Nukleáris veszélyhelyzetek kezelése A kis valószínűséggel bekövetkező nukleáris balesetek egyik sajátossága, hogy a létesítmény közvetlen térségében és azon túlmenően a meteorológiai viszonyok alapján igen rövid időn belül akár kontinensnyi nagyságú területeken is veszélyeztethetik a lakosságot, illetőleg a környezetet. További sajátosság az előzőek alapján, hogy a balesetet követően napok, hónapok múlva, a szennyeződések helyétől jelentős távolságokra is veszélyhelyzetet okozhatnak. Az atomenergia békés célokra való használatakor a Magyarország területén nukleáris veszélyhelyzet (továbbiakban: NVH) valószínűsíthető: 7

8 a hazai nukleáris-, illetőleg a radioaktív anyagokat felhasználó és tároló létesítmények üzemeltetése, vagy azokba történő erőszakos behatások, vagy azokat érintő súlyos természeti katasztrófák esetén, a nukleáris és a radioaktív anyagok szállítása során bekövetkezett balesetek, vagy erőszakos cselekmények esetén, az ország területén kívül, illetve a világűrben bekövetkezett nukleáris, vagy sugaras balesetek esetén. Radiológiai balesetek kezelése Feladatok, amennyiben sugár-egészségügyi szakértő nem tartózkodik a helyszínen: értesítés esetén helyszínre vonulás, információgyűjtés, háttérsugárzás mérése, rögzítése, radiológiai veszély beazonosítása a sugárzó anyag jelenlétének megállapítása, rögzítése, dózisteljesítmény mérése, sugárszennyezettség mértékének megállapítása, rögzítése, elsősegélynyújtásban való részvétel, a belső és a külső lezárt terület határának méréssel történő megállapítása, kijelölése, lezárásának kezdeményezése, javaslattétel a kárhelyparancsnok részére lakosságvédelmi intézkedések (tájékoztatás, riasztás, elzárkózás, kimenekítés, jódprofilaxis) bevezetésére, radioaktív anyag jelenléte esetén a sugárvédelem, sugáregészségügy területén illetékes radiológiai szakértő riasztása, tájékoztatása a megállapított tényekről, a tett intézkedésekről, a saját beavatkozó állomány szennyezett területen történő tartózkodásának nyilvántartása, személyi dózismérés, mentesítési feladatok megszervezése és végrehajtása (saját beavatkozó állomány, technikai eszköz), folyamatos együttműködés az esemény helyszínén tartózkodó beavatkozó állománnyal, a kialakult helyzet értékelése, javaslatok kialakítása, sugárkapu-telepítés, használat, mikro-meteorológiai állomás telepítése, adatok mérése, továbbítása, személy-, technika-, útvonal monitorozás, terület-felderítés, sugárforrás-keresés, mintavételezés, dózisteljesítmény-mérés, felületi szennyezettség vizsgálata, folyamatos kapcsolattartás a kirendelő ügyelettel, bevonulás, bevonulás utáni feladatok. Belső lezárt terület, az a terület, amelyen a környezeti dózisteljesítmény 100 msv/h felett van. A külső lezárt terület az a belső lezárt területet körülvevő terület, amelynek határát 20mSv/h dózisteljesítmény értéknél javasolt kijelölni. Méretüket nem csak a sugárzási szint értéke, hanem a terepviszonyok, a sugármentesítés és egyéb támogató tevékenységek helyigénye is meghatározza. A külső lezárt területen ellenőrzési pont kerül felállításra, sugárkapu telepítésével, hogy a kárhelyszínről kiérkező beavatkozók elő-monitorozása megtörténjen. Ezen a területen kerül sor a sugármentesítésre, és itt található az elsősegélynyújtásra kijelölt hely is. A külső biztonsági terület biztosítása a helyi 8

9 rendőri egységek feladata. Amennyiben sugár-egészségügyi szakértő nem tartózkodik a kárhelyszínen, úgy a parancsnok irányítja a lezárt területen mérést végző állomány munkáját, és folyamatosan fenntartja a kapcsolatot a beavatkozásban résztvevő egységek vezetőivel. A sugár-egészségügyi szakember a helyszínen átveszi ezt a feladatot. A vegyi balesetekkel kapcsolatos feladatok információgyűjtés, felderítés, vegyi veszély beazonosítása (a veszélyes anyag jelenlétének megállapítása, veszélyes anyag vagy anyagcsoport beazonosítása, rögzítése), veszélyes anyag koncentráció azonnali és folyamatos mérése, adatrögzítés, veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben a telepített, illetve mobil üzemi érzékelők mérési adatainak értékelése, veszélyes anyaggal kapcsolatos esemény, tartós hatásainak becslése, a mérési eredmények alapján a belső és a külső lezárt terület határának megállapítása, kijelölése, lezárásának kezdeményezése, javaslattétel lakosságvédelmi intézkedések bevezetésére (tájékoztatás, riasztás, elzárkózás, kimenekítés), veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem esetén szükség szerint javaslattétel a külső védelmi terv aktivizálására, a beavatkozó állomány szennyezett területen történő tartózkodásának nyilvántartása, mentesítési feladatok megszervezése és végrehajtása, a kialakult helyzet értékelése, javaslatok kialakítása, javaslattétel társszervek bevonására: rendőrség, mentők, speciális mentőszervezet, érintett önkormányzat, védelmi bizottság, népegészségügyi szakigazgatási szerv, környezetvédelmi hatóság, vízügyi hatóság, áramszolgáltató stb., folyamatos együttműködés az esemény helyszínén tartózkodó beavatkozó állománnyal, illetve amennyiben veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben történt esemény, a helyi beavatkozó erőkkel és az üzem vezetőjével, egyéb vegyi esemény felszámolásával kapcsolatos feladat: meteorológiai állomás telepítése, adatok mérése, továbbítása, személy-, technika-monitorozás, a balesetről minél több információt kell szerezni, hogy konkrétan mi történt a helyszínen, információt kell szerezni a közvetlen veszélyben lévő személyekről, végre kell hajtani a veszélyes anyag azonosítását, meg kell állapítani az előfordulás módját és mennyiségét, többkomponensű rendszereknél az összetevőket, és összetételüket, egyidejűleg meg kell állapítani az anyag veszélyes tulajdonságait, várható viselkedését, a jelzés adatainak értékelése alapján intézkedni kell a veszélyes anyagra vonatkozó további ismeretek gyűjtésére, tájékoztatni kell az illetékes környezetvédelmi felügyelőséget, valamint társszerveket, szakembereket, a lakosság veszélyeztetése esetén az érintett település polgármesterét tájékoztatni kell. 9