Az agrárfoglalkoztatás jellemzői

Átírás

1 Az agrárfoglalkoztatás jellemzői

2 A mezőgazdasági munkaerő sajátosságai Helyhez kötöttség mobilitási problémák A háztartási gazdaság sajátos hatása Alacsonyabb bérszínvonal (nemzetgazd. átlag 70 80% a) A munkaerő képzettségbeli eltérése A munkaerő piaci tendenciák hatásainak késése a vidéki térségekben Falu város kulturális és életszínvonalbeli különbségei A fizikai munkavégzés sajátosságai, ciklikus munkacsúcsok Jll Jellemző ő a feketemunka, fk k elsősorban ő a kézimunka igényes k ié ágazatokban

3 Agrárfoglalkoztatás

4 Agrárnépesség g Korcsoportok A munkaerő korösszetétel szerinti megoszlása a mezőgazdaságban (%) év 23,5 21,8 17, év 31,0 25,9 23, év 27,2 35,1 34,0 50-X év 18,3 17,2 25,0 Összesen:

5 Iskola A foglalkoztatottak iskolai végzettség szerinti megoszlása (%) Általános isk. 55,3 42,4 34,0 Középiskola 39,2 50,4 58,3 Felsőfokú 5,5 7,2 7,7 iskola Összesen:

6 Mezőgazdasági munkaerőfelhasználás (éves munkaerőegység) Megnevezés Nem fizetett Fizetett Összesen előzetes adat Forrás: KSH

7 Élőmunka Élőmunka - holtmunka A termelés érdekében kifejtett fizikai és szellemi munka Holtmunka Az élőmunka helyettesítésére irányuló technikai fejlesztés A holtmunka növeli az élőmunka hatékonyságát Csak akkor gazdaságos a holtmunka növelése, ha általa több élőmunkát lehet megtakarítani, mint amennyit előállítására felhasználtak

8 Az élőmunka hatékonysága Hatékonyság = termelékenység Kifejezi, hogy az alkalmazott munkaerő milyen mennyiségű és minőségű terméktömeget állít elő Akkor nő, ő ha ugyanannyi terméket t kevesebb élőmunkával állítunk elő Munkatermelékenységi mutató MT = Q/T Q = előállított termékmennyiség T = a termelésben felhasznált munkaidő Munkaigényességi mutató MI = T/Q A terméktömeg előállításához mennyi élőmunka szükséges

9 A családi gazdaság g A családi kapcsolatrendszerre, a háztartási erőforrásokra épít Összefonódik a háztartás és a gazdaság, az önfogyasztás és az árutermelés Alapkoncepció: biztosítsa egy család megélhetését a mg. tev. Főfoglalkozású családi gazdaság: mg bevétel >50% Teljes jövedelmet biztosító családi gazdaság: mg. bevétel 90% Kisegítő jövedelmet biztosító családi gazdaság: nem mg. bevétel 10% és 50% között ött Részmunkaidős családi gazdaságok: mg. bevétel <50%

10 A mg. i ágazatban dolgozó aktív keresők számát befolyásoló főbb tényezők GDP hez való hozzájárulás más ágazatok (ipar, szolgáltatás) fejlettsége földdelvaló ellátottság (minőség, mennyiség) élőmunka technikai felszereltsége számítási alap (nemzetközi összehasonlításban) szolgáltatás, alaptevékenységen kívüli tevékenység

11 Foglalkoztatás számokban 60 A mezőgazdaságban dolgozók részaránya a nemzetgazdaság aktív keresőiből % 1983 = 1028 ezer = 200 ezer

12 Nemzetközi kitekintés az ezredfordulón Az agrárgazdaságban dolgozók részaránya az aktív keresőkből (%) EU átlag = 44 4,4 60, % ,6 2,9 3 5,4 6,2 6,4 8,6 7,4 12,6 17 2,2 7,4 22,8 4,6

13 Kiemelések 2006 adataiból (EU 27) foglalkoztatás (átlag:5,9) Magas Alacsony Görögország 12,0 Lettország 11,2 Dánia 3,1 Egyesült Királyság 1,4 14 Litvánia 12,4 Luxemburg 1,8 Lengyelország 15,8 Portugália 11,7 Málta 1,7 Németország 2,3 Románia 30,6 Svédország 2,2

14 A munkaerő megítélésének szempontjai Életkor 61% középkorú k és idősödő Szakképzettség p g javuló tendencia, de még mindig lemaradás más ágazatokhoz képest, vállalkozói ismeretek hiánya

15 Keresetek, jövedelemviszonyok kb % lemaradás aktív kí koruakkalacsonyabb bbéletszínvonala l nincs jövedelemtartalékolás alacsony bértől függő juttatások (munkanélküli segély, nyugdíj, GYED) munkabéren kívüli juttatások csökkennek, eltűnnek

16 Jövedelmi viszonyok szociális összefüggései a mezőgazdaságban

17 A helyzetértékelés nehézségei, szempontjai Az agrárnépesség szociális helyzetének feltárásakor alapvető kérdés, ki számít az agrárnépességhez tartozónak? Releváns, megbízható adatok hiánya Az ágazatban dolgozók társadalombiztosításának ellentmondásai. Az éves teljesítmények és a foglalkoztatottak létszáma közötti tetemes különbség ( akár 2-2,52 szeres) A CAP Római Szerződésben foglalt, ide vonatkozó célkitűzése mérsékelten valósul meg. A társadalmi erők, a politika nem fordítanak kellő figyelmet a probléma megoldására

18 A rendszerváltást követően az agrárnépesség jelentős hányada kikerült a kötelező TB biztosítás rendszeréből. Az állami szabályozás eszközei ma is segítik segítik a társadalombiztosítási rendszerből való kivonulást -a legálisan foglalkoztató lk szektor számára á (az önfoglalkoztatókhoz képest) törvényileg meghatározott a társadalombiztosítási á i járulék -megszűntek a mezőgazdasági munkavégzés speciális, kedvezményes szabályai (100, illetve 150 tíz órás munkanap = 1 év)

19 Az önfoglalkoztató szektor szereplői, rövidlátó gondolkodásuk miatt, nem fizetnek nyugdíjjárulékot. Az ágazat jövedelmi helyzete támogatásokkal együtt se teszi lehetővé a bérek nemzetgazdasági szintre emelését. A mezőgazdasági tevékenységből egyre kevesebb ember és egyre kevesebb bbjövedelem-kiegészítést t szerezhet. Rövidesen az agrárnépesség hátrányos helyzetű rétegként kezelendő.

20 A mezőgazdaságban, g vad-és erdőgazdálkodásban, valamint a halászatban foglalkoztatottak létszámának alakulása 1000,0 955,0 900, között 330,0 327,6 800,0 310,0 295,1 302,4 287,8 278,8 ez zer fő 700,0 600,0 500,0 ezer fő 290,0 270,0 250,0 230,0 210,0 270,4 255,5 243,4 240,9 215,2 200, ,0 190, ,0 200,0 327,6 295,1 302,4 287,8 278,8 270,4 255,5 243,4 240,9 215,2 200, ,

21 Egyéni gazdaság ezer darab Egy éni gazdaságok száma év

22 600 ezer ember sorsa legalább g 200 ezer nem alapvetően mezőgazdaságból élő kiegészítő tevékenység kárpótlás ápótás földosztás ödostás kistermelés, e őstermelők, családi gazdaságok alkalmi munkavállalás (napszámosok) Idősebb korosztály nyugdíjévek) relatív jobb helyzet (meglévő Fiatalabb korosztály < 20 év munkaviszony, nehéz éveket szerezni (Lásd: később nyugdíjösszefüggés)

23 Alkalmazottak és foglalkoztatottak A mezőgazdasági ágazatokban Alkalmazottak Foglalkoztatottak Év ezer fő ezer fő ,0 295, ,77 302, ,2 287, ,5 278, ,9 270, ,7 255, ,3 243, ,4 240, ,4 215, ,2 205,0 CSÖKKENÉS 75 ezer fő 90 ezer fő Forrás: KSH

24 A mezőgazdasági alkalmazottak éves jövedelem helyzete * Forint * Nemzetg azdaság Mezőgazdaság

25 A mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat nemzetgazdasági ágban alkalmazásban állók létszáma és átlagkeresete 2010 ben* Megnevezés Fizikai Szellemi foglalkozásúak lk k Összesen Alkalmazásban állók száma 2010 az előző év %-ában 91,5 96,6 92,6 Bruttó kereset, Ft az előző ő év %-ában 105,2 102,5 104,9 Nettó kereset, Ft az előző év %-ában 106,1 109,6 107,7 *A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások, a költségvetési szervezetek teljes köre, valamint a kijelölt non profit szervezetek adatai alapján Forrás: KSH

26 A 100 ezer fő nem alkalmazott Összetétel: bizonytalan Egyéni mezőgazdasági vállalkozó fő Családi gazdálkodók dók Őstermelők Alkalmilag foglalkoztatottak

27 A munkanélküliség 1996 óta 10% alá csökkent (megfelel az EU átlagnak) 2006 ban: 7,5% ( fő) Területi i eltérések léé

28 A munkanélküliség alakulása Magyarországon és az EU ban

29 A munkanélküliség típusai

30 Nyílt és rejtett munkanélküliség Rendszerváltást megelőzően csak rejtett munkanélküliség (munkanélküliség = munkakerülés = büntetés) Ma: nyílt munkanélküliség (sőt juttatás a regisztráltaknak) De kérdés: Ki számít munkanélkülinek? k?

31 Kapun belüli munkanélküliség A rendszerváltást megelőzően hivatalosan nem létezett munkanélküliség (Majdnem) minden embernek legalább papíron volt munkája. Hogy mit is dolgoztak?

32 Súrlódásos (frikciós) munkanélküliség Oka: Állásváltoztatás Lakhelyváltoztatás Jellemzői: Rövid ideigi tart t(ksh szerint tátlagosan 4 hétig) Mindig jelen van, megszűntetni nem lehet Csökkenthető az állásközvetítő rendszerek segítségével

33 Strukturális munkanélküliség Oka: Munkahelyek szerkezete Állást keresők szerkezete Jellemzője: Mindig jelen van, megszűntetni nem lehet Átképzéssel csökkenthető

34 Ok: Konjunkturális / recessziós munkanélküliség A gazdaság rövid távú ingadozásai Munkanélüliségi ráta Kunjunkturális / recessziós munkanélküliség Jellemző: Idő Mindig jelen jl van megszűntetni ű ttinem lehet lht Rossz esetben válságba torkollik

35 A munkanélküliség típusai (összegzés) NyíltN ésrejtett tt munkanélküliség é Súrlódásos (frikciós) munkanélküliség, (rövid távú, pl. munkahely keresés) Strukturális munkanélküliség Kapun belüli munkanélküliség Konjunkturális / recessziós munkanélküliség

36 A munkanélküliség kezelése Passzív munkaerő politika Aktív munkaerő politika Duális fejlesztéspolitika a mezőgazdaságban

37 A passzív munkaerőpolitika néhány eszköze Szakmailag aktív életszakasz lerövidítése Külföldi munkavállalás Háziasszony szerep felértékelése Tanulási idő meghosszabbítása Munkaidő lerövidítése

38 Az aktív munkaerőpolitika néhány eszköze Gazdaság fejlesztése Munkahelyteremtés khl Új munkahelyek létrehozásának támogatása Termelés bővítése Szakképzés