ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére

Átírás

1 NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTER /2011. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok Bizottsága elnökének az OTKA évi működéséről készített beszámolójáról április 1

2 Az OTKA Bizottság elnökének beszámolója a Kormány részére az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) évi tevékenységéről I. RÖVID ÖSSZEFOGLALÓ Az OTKA által támogatott kutatások értékelése, társadalmi hatása, jelentősége Az 1986-ban létrehozott OTKA az egyetlen kifejezetten alapkutatási forrás Magyarországon. A European Research Council-hoz (ERC) hasonlóan a színvonalas alapkutatást támogatja az azonnali hasznosíthatóság elvárása nélkül. Hatása alapvető fontosságú, mivel alapkutatás nélkül nincsen alkalmazott kutatás, fejlesztés és innováció sem. Az alapkutatások által elért eredmények egy része rövid idő alatt hasznosítható a fejlesztésekben, a többsége azonban csak több év múlva épül be az innováció folyamatába, ezért ezek hasznosulása közvetlenül nem mérhető. A közvetett vagy közvetlen innovációba való beépülésen túlmenően az alapkutatásnak jelentős társadalmi hatása is van: hozzájárul a nemzeti tudásbázist bővítéséhez, elősegíti a nemzetközi alapkutatási programokban való részvételt (ahol a részvétel előfeltétele a kutatási téma hazai finanszírozottsága), megalapozza a színvonalas felsőoktatást, erősíti a kutatóegyetemeket és, nem utolsósorban, fékezi az agy-elszívást. Az OTKA az egyetlen olyan hazai forrás, amely jelentős számban támogatja a pályakezdő kutatókat is. Támogatási stratégiája a kutatói életpálya minden szakaszában lehetőséget biztosít az arra érdemes kutatások megvalósítására. Tartalmi elszámolás A év költségvetési törvényében az OTKA Programokra előirányzott támogatás összege MFt volt. Ez az összeg a évi MFt módosított költségvetési támogatáshoz képest, valamint az elmúlt időszakhoz képest is csökkenést mutat. Az OTKA költségvetési támogatása a időszakban A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (továbbiakban: NKTH) és az OTKA együttműködési megállapodása és a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács (a továbbiakban: KUTIT) határozata értelmében, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból (a továbbiakban: KTIA), a időszakban, 6 milliárd Ft-ot a gazdaságban hasznosuló innovációt megalapozó célzott alapkutatási pályázatok (A08) támogatására kell fordítani. A KTI Alapra előírt egyenlegjavulási kötelezettség azonban 2010-ben szükségessé tette a programok keretösszegeinek csökkentését, így a KUTIT által jóváhagyott évi felhasználási tervben az NKTH-OTKA A08 programra 2010-ben MFt döntési keretösszeg állt rendelkezésre, szemben a korábbi évek MFt-os éves döntési keretösszegével. Ugyancsak megállapodás született arról, hogy az NKTH-OTKA közösen hirdeti meg a kutatók nemzetközi együttműködését elősegítő mobilitás pályázatot is a időszakban, 3 milliárd Ft összegben, amelyből az OTKA 300 MFt-ot vállalt. Az NKTH-OTKA közös pályázatok keretében 2010-ben hozott döntések támogatási összege az innovációt megalapozó alapkutatási pályázatok esetében 1001 MFt volt, a mobilitás pályázatok esetében pedig 746 MFt. A 1132/2010. (VI.18.) Kormányhatározat miatt júliusban az NKTH leállította az NKTH-OTKA futó projektek finanszírozását és a szerződéskötéseket. A 1003/2010. (I. 19.) Korm. határozat értelmében április 1-től a döntéshozatal felfüggesztésre került. Így nem született döntés a 2010-ben elbírált A08/4 és MB08/3 pályázati fordulókról, amelyek döntési javaslatait az OTKA novemberben illetve szeptemberben küldött meg az NKTH-nak. 2

3 Az OTKA által 2008-ban a Norvég Finanszírozási Mechanizmusok (EGT/NFM) pályázat keretében elnyert 550 MFt támogatás 33 nemzetközileg elismert fiatal kutató kutatói pályáját segítette elő a időszakban. Ehhez az összeghez az OTKA 168 MFt kiegészítő támogatást vállalt. Az OTKA Bizottság a sikeresen teljesített Norvég projektek egy éves meghosszabbítására kiegészítő pályázatot írt ki, mintegy 80 MFt összegben, amelynek keretében 9 kutató folytathatja kutatását. Az OTKA törvényben szereplő éven túli kötelezettségvállalási korlát 2010-ben is nehezen volt teljesíthető. Az OTKA törvény értelmében az OTKA Bizottság a tárgyévben rendelkezésre álló költségvetési előirányzat 75%-áig vállalhat kötelezettséget a tárgyévet követő első évben; az ezt követő második és harmadik évre pedig csupán a tárgyévi költségvetés 50 illetve 25%-áig. Ez a szabály korlátozza a többéves kutatások támogatását, és különösen megnehezíti az aktuális év második felében induló kutatások adminisztratív kezelését. Az OTKA törvény módosításával kapcsolatosan a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) a Kormány részére készített egy előterjesztést, amelyben szerepel az éven túli kötelezettségvállalás korlátjának mérséklése és az OTKA költségvetési támogatásának növelése. Az OTKA szerződések alapján az OTKA Iroda az adott kutatási szakasz támogatási összegét a kutatóhelyre megnyitja: központi költségvetési szervekhez (intézmények 95%-a) előirányzat-átadással, egyéb intézményekhez átutalással teljesíti. Az OTKA kutatások számára megítélt támogatások előirányzat-átadással történő finanszírozása, valamint a havonta egyenletes részletben történő felhasználhatósága a kutatás lehetőségeit nehezítő adminisztratív korlát, mivel egy alapkutatási témánál a tényleges kiadások általában nem egyenletesen jelentkeznek. Az előirányzat-átadással történő finanszírozás másik hátránya, hogy a fejezetek közötti átadás miatt a keretnyitások akár két-három hónapot is igénybe vehetnek ben több esetben 6 hónapot meghaladó volt ez az előirányzat-átadás. Szükséges lenne a kutatások finanszírozásának rugalmasabb kezelése, a támogatások egy összegben való rendelkezésre bocsátása. Az OTKA Bizottság, az OTKA Programok kerete terhére, az előző évekről áthúzódó többéves kutatási szerződések alapján 1589 kutatási, posztdoktori, valamint nagyösszegű kutatási és ifjúsági pályázat kutatását támogatta 2010-ben, amelyek közül 2010-ben 267 indult. Az egyes pályázattípusokra a következő arányban történtek kifizetések 2010-ben: kutatási projektekre az össztámogatás 55,2%-a, a nagyösszegű kutatási projektekre 17,6%, a posztdoktori és nagyösszegű ifjúsági kutatási projektekre 14,3%, nemzetközi együttműködésben végzett kutatásokra és együttműködésekre 5,1%, sabbatical kutatási projektekre 2,0%, az OTKA kutatási eredmények publikálására 1,1%. A norvég projektekre az OTKA forrás 0,8%-a került kifizetésre, az NKTH mobilitás pályázatra 1,2%. A évben, az OTKA tudományterületi besorolása szerint, a kutatóhelyekre átadott támogatás 26%- a a társadalom- és bölcsészettudományok területén, 30%-a a műszaki- és természettudományok területén és 44%-a az élettudományok területén segítette az alapkutatásokat. A kutatók 2010-ben benyújtott elszámolásai alapján, az OTKA által biztosított kutatási támogatás a következő költségeket fedezte: személyi költségek és járulékaik (27%), konferencián való részvétel, készletbeszerzés és a kutatásokkal kapcsolatos szolgáltatások (49%), a kutatóhely általános (rezsi) költsége (12%), valamint beszerzett tudományos és segédeszközök (12%) ben benyújtott pénzügyi elszámolások alapján az OTKA a személyi költségekből - a fiatal kutatói és posztdoktori kutatási szerződések keretében 59 fiatal vezető kutatónak, valamint további 28 fiatalnak biztosította a kutatói bérét, a kutatási és nagyösszegű projektek esetében további 429 főnek (doktorandusz hallgató, posztdoktor, asszisztens) biztosította az ideiglenes alkalmazotti bérét. Az OTKA Bizottság az utóbbi években az egy pályázatra jutó támogatási összeget megemelte. Az egyes pályázattípusokat felülvizsgálta: megszűntette a nemzetközi együttműködések kiegészítő támogatásának pályázatát, valamint a publikációs pályázatok közül a folyóiratokban megjelenő cikkek költségeinek külön pályázat keretében történő támogatását. Ezt a kutatóknak a kutatási pályázatok költségei között kell betervezniük. Az OTKA Bizottság a támogatásoknál előnyben részesíti a fiatal kutatókat ben a vezető kutatók átlagéletkora 51,7 év volt, (ebből a fiatal kutatóké 37,3), a kutatásban részt vevő kutatók átlagéletkora 43,1 év volt, (ebből a fiatal kutatói pályázatokban résztvevőké 29,8.). 3

4 Tudományos eredményesség Az OTKA által támogatott kutatások eredményessége a megjelent publikációk, szabadalmak, és a publikációk minőségére utaló mérőszámok alapján mérhető. A 2009-ben beküldött és 2010-ben értékelt zárójelentés közül a zsűrik a jelentések 60%-át minősítették kiválónak. A 2009-ben lezárult 400 és a 2010-ben lezárult 322 OTKA kutatás eredményeképpen 7654, illetve 5634 tudományos publikáció jelent meg (átlagosan 18 folyóiratcikk/projekt), továbbá 4, illetve 2 szabadalmat jelentettek be. A mérőszámokkal nem alátámasztható eredmények, társadalmi hatások: az új tudományos, nemzetközi mércével is kiemelkedő eredmények, módszerek felfedezése; nemzetközi pályázatokban, együttműködésekben való sikeres részvétel; a tudományos eredmények átvitele az oktatásba; új kutatócsoportok, tudományos műhelyek létrehozása; fiatal kutatók bevonása a kutatásba, doktori (PhD) képzés, disszertációk elősegítése. A fiatal kutatók részére odaítélt támogatások állás és kutatási lehetőséget biztosítanak a legkiválóbb pályakezdő kutatók részére. A fiatal kutatói és posztdoktori pályázat társadalmi hatása a fiatal kutatók kutatói pályán, valamint hazai kutatóhelyen maradása, a kutatói utánpótlás biztosítása, kutatói karrier építése, önálló kutatócsoport létrehozása. A konferenciákon való részvételek hasznossága felbecsülhetetlen: a nemzetközi kapcsolatok kiépítését, a tudományos eredmények bemutatását, nemzetközi együttműködésben végzett kutatásokat segítik elő. A kutatások keretében beszerzett eszközök mind a kutatás, mind az elavult hazai eszközpark szempontjából elengedhetetlenek, s az erre a célra felhasználható összeg nem elegendő. Az OTKA nemzetközi szerepe Az OTKA a nemzetközi szervezetekben aktív szerepvállalással képviseli, megjeleníti a magyar tudományt. Az OTKA pályázati rendszere szellemiségében jól illeszkedik az EU tagországai és az észak-amerikai nagy pályázati rendszerek elveihez, a hazai viszonyok között próbálja megvalósítani a másutt kialakított legjobb tudományos pályázati gyakorlatot. Európai és USA-beli társintézményekkel, a European Research Council-lal, a European Science Foundation-nal és a European Heads of Research Council-lal tartott kapcsolatok révén átveszi a legjobb gyakorlatot. Pályázati és testületi rendszerével ezt terjeszti Magyarországon, felkészít nemzetközi pályázásra, mert a nemzetközi szokásoknak megfelelő technikájú és szellemiségű rendszert üzemeltet. Nemzetközi pályázati rendszerhez társul saját forrásaival, részt vesz európai kutatási alapok együttműködésében indított kooperációs kutatásfinanszírozási programokban, ahol forrásaiból támogatja azokat a hazai kutatókat, akik nemzetközi megmérettetésben kiváló konzorciumokban, együttműködésben végeznek fontos alapkutatásokat. Az OTKA működtetésének javítását szolgáló belső intézkedések Az OTKA Bizottság 2011-ben a következőket tervezi megvalósítani, erősíteni: Az OTKA Bizottság szintjén - az OTKA SZMSZ módosítása, - az OTKA Stratégiájának elkészítése a évekre. Az OTKA pályáztatás területén: - a pályázati típusok integrálása, egyszerűsítése, - a nemzetközi szakértők még intenzívebb bevonása a pályázatok értékelésébe, - a fiatal kutatók részére pályázati lehetőségek biztosítása. Az OTKA által támogatott kutatások eredményessége terén - az OTKA kutatási eredmények közzététele nyílt hozzáférésű adatbázisokban, - a kutatások pénzfelhasználása és eredményessége helyszíni ellenőrzéseinek optimalizálása. Az informatikai rendszer fejlesztésében - az OTKA pályázati, finanszírozási és ellenőrzési információs rendszerének továbbfejlesztése, - az OTKA projektekkel kapcsolatos pénzügyi folyamatok teljes körű informatikai támogatása, - az OTKA rendszerének és az MTMT hazai publikációs adatbázisának összekapcsolása. Az OTKA működtetésének javítását szolgáló külső intézkedések 1. Az OTKA költségvetési támogatásának növelése 2. Jogszabályi változtatások; az OTKA törvény és más, a gazdálkodást szabályozó törvények módosítása a kutatások rugalmasabb finanszírozási rendszerének és az OTKA által támogatott kutatási programok legalább négy évet átfogó éven túli kötelezettségvállalásának biztosítása érdekében. 4

5 II. RÉSZLETES BESZÁMOLÓ 1. Bevezető 1.1. A beszámoló célja Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról (a továbbiakban: OTKA) szóló évi CXXXVI. törvény 2. -a (6) bekezdésének b) pontja értelmében az OTKA Bizottság elnöke elkészítette beszámolóját a Kormány részére az OTKA évi működéséről. Jelen beszámoló az előzmények tekintetében támaszkodik az előző évek beszámolóira, kiegészítve az adott évi változásokkal, tevékenységgel, pályázatokkal, sajátosságokkal, tapasztalatokkal, eredményekkel Az OTKA jogállása, célja Az OTKA működését az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról szóló évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: OTKA törvény), valamint a Kormány által jóváhagyott (2141/2005. (VII. 14.) Korm. határozat) Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) szabályozza. Az OTKA előirányzatából olyan tudományos kutatások, illetőleg azok végzéséhez és az eredmények nyilvánosságra hozatalához szükséges feltételek létrehozása támogatható nyilvános pályázati rendszerben, amelyektől új tudományos törvényszerűségek felismerése, ismeretek, módszerek, eljárások kidolgozása várható; ezeken kívül az OTKA előirányzata felhasználható az ilyen tudományos eredmények létrejöttét elősegítő infrastruktúra-fejlesztésre is Az OTKA szervezete Az OTKA törvény értelmében az OTKA vezető testülete az OTKA Bizottság, amely elnökből, két alelnökből és 15 tagból áll. Az OTKA Bizottság tagjai a szakminisztériumok, a Magyar Tudományos Akadémia (a továbbiakban: MTA), a Magyar Rektori Konferencia (a továbbiakban: MRK), a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács (a továbbiakban: KUTIT) és a közgyűjtemények által javasolt szakértők, valamint az OTKA Bizottság keretében működő három tudományterületi kollégium Társadalom- és Bölcsészettudományi, Műszaki- és Természettudományi és Élettudományi Kollégium - elnökei. (1. sz. melléklet) Az OTKA törvény 2. (5) bekezdésének megfelelően a tudományterületi kollégiumok lejárt mandátumú tagjainak évi rotációja megtörtént. Az OTKA Bizottság tagjai - a tudományos közösség: az MTA tudományos osztályai, a tudományos egyesületek, társaságok, kutatóintézetek vezetői, az OTKA pályázók - javaslatai alapján döntöttek az új tagok kiválasztásáról. A kollégiumok irányítása alatt működő, az egyes szakterületeket képviselő tudományági zsűrik elnökei és tagjai tekintetében is megtörtént a rotáció. Az új elnököket és tagokat az illetékes kollégiumok tagjai választották ki a kutatói közösség véleményének figyelembevételével, arra törekedve, hogy az egyes intézmények, intézménytípusok, a főváros és a vidék, valamint az egyes tudományterületek megfelelő arányban legyenek képviselve a pályázatokat értékelő testületekben. A társadalom- és bölcsészettudományok területén 11 zsűri működött 2010-ben, a műszaki- és természettudományok területén 9 zsűri, az élettudományok területén 10 zsűri. A kollégiumok és zsűrik tagjainak aktuális listája az OTKA honlapján ( megtekinthető. Az OTKA Programok működésével kapcsolatos technikai, pénzügyi, szervezési és adminisztratív feladatokat ellátó OTKA Iroda önálló jogi személyiségű, önállóan működő és gazdálkodó közszolgáltató központi költségvetési szerv ben az MTA fejezetében szerepelt, felügyeletét az MTA elnöke látta el, működését az OTKA Bizottság elnöke irányította. Az Iroda dolgozói közalkalmazotti jogviszonyban vannak. 2. Az OTKA évi működése 2.1. Fejezeti hovatartozás, gazdálkodási környezet Az OTKA Programok 2010-ben az MTA fejezetében, a központi költségvetés fejezeti kezelésű előirányzataként szerepelt. Az OTKA Programok előirányzatával kapcsolatban a fejezetet irányító szerv jogait az MTA elnöke gyakorolta. Az OTKA bevételi forrásai a költségvetési törvényben címzetten megállapított támogatási előirányzatból, bel- és külföldi jogi és természetes személyek befizetéseiből, hozzájárulásaiból és belföldiek visszafizetéseiből tevődnek össze. Az OTKA Programok részére a 5

6 támogatás rendelkezésre bocsátása az MTA fejezetén, illetve a Magyar Államkincstáron keresztül történik a kutatási programok által megkívánt ütemezésben. Az NKTH és az OTKA újabb együttműködési megállapodást írt alá március 31-én az innovációt megalapozó alapkutatási pályázatok és a kutatók nemzetközi együttműködését elősegítő mobilitás pályázatok kezelésére. A megállapodás értelmében, a korábbi évek gyakorlatát követve, az OTKA Iroda intézte a pályázatok érkeztetését, bíráltatását, rangsorolását, előszűrését, a kutatási szerződések előkészítését, a projektek megvalósításának nyomon követését, valamint a szakmai és pénzügyi beszámolók ellenőrzését. A támogatások szerződés szerinti finanszírozását és a pénzügyi utalások teljesítését az NKTH látta el től kezdődően az KTIA pénzkezelése átkerült a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez, az OTKA Irodának év végével le kellett állítania az NKTH-OTKA pályázatok, projektek ügyintézését Az OTKA Programok évi gazdálkodása Bevételek Az OTKA Programok költségvetési törvényben meghatározott évi előirányzata Kutatási témapályázatokra MFt volt. További bevételt jelentett a lezárult pályázatok maradványainak visszafizetése 67,3 MFt összegben, a támogatások szabálytalan igénybevétele miatt visszafizetett és egyéb maradványokból 5,2 MFt. A EURYI Awards pályázat két hazai nyertes pályázó kutatási támogatását az ESF az OTKA-nak utalta, amelyet az OTKA továbbított a pályázók kutatóhelyére 96,3 MFt összegben. A bevételek között szerepel -5,5 MFt átfutó tétel. A évi költségvetési támogatással és a részletezett évközi bevételek szerinti módosításokkal együtt az OTKA Programok évi bevétele összesen 5.599,3 MFt-ra módosult. Az OTKA Programok évi maradványa 832,6 MFt volt, amelyből az előirányzat-maradvány összege 826,0 MFt, az átfutó tételek összege 6,6 MFt. Kiadások Az OTKA Programok évi kiadása összesen 5.914,9 MFt volt, mely az egyes jogcímeken az alábbiak szerint teljesült. Az OTKA Programokból az előző évekről áthúzódó és újonnan indított kutatási szerződések évi támogatására a kutatási projektek esetében 3.263,2 MFt, nagyösszegű kutatási projektjeire 1040,7 MFt, posztdoktori és nagyösszegű ifjúsági kutatási projektekre 844,4 MFt került átadásra a kutatóhelyeknek. Nemzetközi együttműködésre és együttműködés keretében végzett kutatásra 303,2 MFt, sabbatical kutatási projektekre 116,8 MFt, publikáció és tudományos ismeretterjesztés támogatására 65,3 MFt, banköltségekre 1,0 MFt került felhasználásra. Az NFM és OTKA közös pályázat keretében az OTKA - hazai társfinanszírozásként 2010-ben 47,1 MFt támogatást folyósított az OTKA Irodán keresztül. Az NKTH-OTKA-EU közös finanszírozású MB08 mobilitás pályázatok támogatott projektjeinek finanszírozásához 2009-ben az OTKA 73,3 MFt-tal járult hozzá. A EURYI Awards pályázat két hazai nyertes pályázójának kutatási támogatását az OTKA továbbította a pályázók kutatóhelyére 96,3 MFt összegben. Az OTKA Irodára az OTKA Bizottság decemberi és decemberi döntése alapján 63,6 MFt került átcsoportosításra (2. sz. melléklet) Maradvány Az OTKA Programok évi előirányzat felhasználási keretszámla év végi egyenlege 517,0 MFt, amelyből a kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradvány összege 515,9 MFt, az átfutó tételek összege 1,1 MFt Az OTKA Iroda évi bevételei és kiadásai Bevételek Az OTKA Iroda költségvetési törvényben megállapított eredeti előirányzata 427,7 MFt volt. A tárgyévben többlettámogatást jelentett a közalkalmazottak évi kereset-kiegészítésének 4,5 MFt összege. További bevételt jelentett az Iroda számára évben az OTKA és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus (NFM) keretében meghirdetett pályázatok hazai forrásának OTKA Programoktól történő 6

7 átvétele 47,1 MFt összegben, továbbá az NFÜ-től a nyertes pályázatok finanszírozásához átvett pénzeszköz 146,5 MFt összegben. Az OTKA Programok keretéből az előző évi maradvány terhére, valamint a tárgyévi keretből összesen 63,7 MFt kerül átcsoportosításra az Iroda működési költségeire. A tárgyévi bevételeket tovább növelte az OTKA Iroda és az NKTH együttműködési szerződése alapján évben bevételezett 21,1 MFt. Az évközi bevételekkel és az előző évi kötelezettségvállalással terhelt 14,5 MFt maradványával együtt az OTKA Iroda évi összes bevétele 725,1 MFt volt. Kiadások Az OTKA Iroda évi kiadásainak részletezése az Iroda közvetlen költségeire (405,4 MFt) és az OTKA pályázatokkal kapcsolatos költségekre (278,7 MFt) bontva külön mellékleten megtalálható. Az utóbbiból a Norvég pályázatokra átadott pénzeszköz 177,4 MFt volt. (3. sz. melléklet) Maradvány Az OTKA Iroda évi 41,0 MFt maradványából 16,7 a norvég projektek támogatási összege, az Iroda kiadásainak maradványa 24,3 MFt, amelyet a évről áthúzódó kötelezettségek (személyi juttatások adó- és járulékvonzatai, decemberi megbízási díjak és járulékaik, szolgáltatások számlái, NFM-től átvett pénzeszköz áthúzódó összege) terhelnek Az OTKA által 2010-ben értékelt, támogatott és kezelt pályázatok és projektek Az OTKA Bizottság által támogatott, 2010-ben érvényben lévő többéves kutatási, posztdoktori és nagyösszegű (kutatási és ifjúsági) kutatási szerződések 1589 volt, amelyek közül 2010-ben 267 kutatási szerződés indult. Az NKTH-OTKA által közösen indított pályázatok közül 2010-ben az OTKA 262 kutatási és mobilitás projekt ügykezelését végezte, ezek közül 2010-ben 76 indult. Az OTKA Bizottság által áprilisi határidővel, a időszakra meghirdetett kutatási, posztdoktori és nagyösszegű (kutatási és ifjúsági) pályázatok (2010/1) pályázati felhívására összesen 706 pályázat érkezett be. A posztdoktori pályázatok értékelése júliusig megtörtént. Az OTKA Bizottság a beérkezett 200 posztdoktori pályázat közül 54 támogatásáról döntött, amelyek nagy többsége 2010 szeptemberétől kezdhette meg kutatását. A kutatási és nagyösszegű pályázatok támogatásáról az OTKA Bizottság 2010 decemberében valamint 2011 januárjában hozta meg döntését. A beérkezett 420 kutatási pályázat közül 125 támogatásáról, a beérkezett 78 nagyösszegű (kutatási és ifjúsági) 17 támogatásáról döntött, akiknek vezető kutatói 2011-btől kezdődően kezdhették el kutatásaikat. (4/1. sz. melléklet) Az OTKA Bizottság 2011 decemberében újabb kutatási, posztdoktori és nagyösszegű (kutatási és ifjúsági) pályázatot hirdetett a időszakra, amelynek beadási határideje március volt. A pályázati felhívásra 1063 pályázat érkezett be, MFt támogatási igénnyel. A posztdoktori pályázatok kutatása 2011-ben, a többié 2012-ben indulhat. Az OTKA Bizottság, a Norvég Finanszírozási Mechanizmusok (EGT/NFM) és az OTKA közös támogatásában, nemzetközileg elismert fiatal kutatók kutatói pályájának elősegítésére, 2008-ban meghirdetett Norvég pályázati felhívás keretében, a rendelkezésre álló keret erejéig, 33 támogatásáról döntött. A projektek leghamarabb április 1-vel indulhattak, és végső lezárási határidejük március 31. Az OTKA Bizottság vállalta, hogy a sikeresen teljesített projektek támogatását OTKA forrásból további egy évre meghosszabbítja. Ezzel kapcsolatosan kizárólag OTKA forrás terhére, újabb pályázat került kiírásra novemberi határidővel. A pályázatra beérkezett 24 pályázat közül 9 támogatására volt lehetőség. Az OTKA Bizottság januárban hozta meg döntését. Az NKTH és az OTKA által közösen meghirdetett, gazdaságban hasznosuló, innovációt megalapozó célzott alapkutatási pályázatra (A08/3) a júniusi határidőre 150 kutatási és 43 nagyösszegű kutatási pályázat érkezett be. A pályázatok támogatásáról az NKTH-OTKA Vegyes Bizottság 2009 decemberében hozta meg döntés javaslatát. Az NKTH elnökének februári jóváhagyása alapján 13 kutatási és 9 nagyösszegű pályázat (konzorciális pályázatokkal együtt) részesülhetett támogatásban 2010-től kezdődően. (4/2. sz. melléklet) 7

8 A májusi határidőre meghirdetett közös pályázati felhívására 109 kutatási és 34 nagyösszegű célzott alapkutatási pályázat (A08/4) érkezett be. A pályázatok értékelését és rangsorolását az OTKA Bizottság elvégezte és az NKTH-OTKA Vegyes Bizottság támogatási rangsorjavaslatát november 16-án az NKTH-nak végső döntéshozatalra átküldte. Az időközben életbe lépett 1132/2010. (VI. 18.) Kormányhatározat következtében a döntésre már nem kerülhetett sor. Az NKTH-OTKA által közösen meghirdetett mobilitás pályázatra, a novemberi határidőre (MB08/2) 59 pályázat érkezett be, amelyek közül, az OTKA Bizottság rangsorjavaslata alapján, az NKTH elnöke áprilisban 19 támogatásáról hozott döntést amelyek 2010-ben indulhattak. Szintén a júniusban megjelent 1132/ 2010.(VI. 18.) Kormányhatározat miatt, e mobilitás projektek esetében, a támogatási szerződések pénzügyi kifizetése szenvedett jelentős késedelmet annak ellenére, hogy az EU-s támogatás is rendelkezésre állt és az OTKA-t terhelő finanszírozási fedezetet az OTKA időben rendelkezésre bocsátotta. A szerződések NKTH oldali aláírására 2010 decemberében került csak sor, a projektek 2010-ben nem kapták meg a megítélt támogatást. (4/3. sz. melléklet) A májusi határidőre beérkezett (MB08/3) 27 mobilitás pályázat értékelését és rangsorolását az OTKA testületei elvégezték, és az OTKA Bizottság elnöke az NKTH-OTKA Mobilitás Bizottság rangsorjavaslatát az NKTH-nak szeptember 16-án küldte meg. A pályázatok támogatásáról 2011 áprilisáig nem született döntés a fent említett Kormányhatározat miatt. Időközben a rangsorlistán előnyös helyen szereplő pályázók közül többen visszavonták pályázatukat. A Mobilitás pályázat évi második beadási fordulója, a már hivatkozott Kormányrendelet következtében, felfüggesztésre került. A nemzetközi együttműködésben végzett kutatások támogatására folyamatosan beérkezett, 8 pályázat közül 2010-ben 5 támogatásáról döntött az OTKA Bizottság. A nemzetközi együttműködésben végzett kutatások kiegészítő támogatására 2010-ban beérkezett 17 pályázat közül 13 támogatásáról döntött, a folyamatban lévő kutatási szerződéseik kiegészítésképpen. Az OTKA a EuroHORCs tagjaként, az MTA-val közösen vett részt a kiváló, fiatal tehetséges kutatók egzisztenciájának elősegítését szolgáló, Európa 16 országa, 18 tudománytámogató intézménye által négy alkalommal meghirdetett European Young Investigator (EURYI) Awards Programban. Az MTA és az OTKA közösen vállalta a négy pályázati ciklushoz való hozzájárulást öt éven keresztül. A pályázat keretében két hazai kutató nyert el támogatást, amelynek értéke jóval meghaladja az MTA-OTKA közös hozzájárulás mértékét. Az OTKA Bizottság az OTKA kutatási eredmények közlésére valamint az OTKA kutatási eredmények tudományos ismeretterjesztésére 2010-ben két határidővel meghirdetett pályázatára beérkezett 52 pályázat közül az erre kijelölt ad hoc bizottság 35 támogatásáról döntött. Az OTKA Bizottság által, a felsőoktatásban, közgyűjteményekben vagy más kutatóhelyen, nem kutatói munkakörben dolgozók kutatóévének támogatására, júniusi határidővel meghirdetett sabbatical pályázat keretében 11 részesült támogatásban 2010-től kezdődően. 3. Az OTKA Bizottság 2010-ben bevezetett illetve fenntartott fontosabb intézkedései A pályáztatás folyamatában: - Az OTKA az előző évi tapasztalatok alapján 2010-ben is pontosította, aktualizálta az elektronikus pályázati űrlapjait, pályázati útmutatóit. - Egy kutatónak - vezető kutatóként egyidejűleg legfeljebb két támogatott OTKA kutatási témája lehet. - Minden kutatási pályázatot angol nyelven kell beadni, kivéve azokat, amelyeknek magyar nyelvű beadását az OTKA engedélyezte, mert ezek kutatási programját kizárólag hazai szakértők tudják megfelelően értékelni. - A pályázatokban meg kell adni az egyes részt vevő kutatóknak az adott OTKA kutatásra vonatkozó kutatási idő ráfordításuk százalékát. - Az OTKA pályázatok keretében, az intézmények könyvtári adatbázisaik beszerzéséhez a támogatási összeg 5%-t tervezhették általános költségként, az engedélyezett 10% felett. 8

9 - A pályázatokat véleményezők, testületi tagok esetében az OTKA ismételten áttekintette és szigorúan ellenőrizte az összeférhetetlenségi szabályokat. - Az OTKA szigorúan megkövetelte a titokvédelmi szabályok betartását, a véleményezők nevének anonimitását, az OTKA Bizottság döntése előtti információk kiszivárogtatásának elkerülését. - A pályázatok értékelését a külső szakértők térítésmentesen készítették az OTKA számára. - Az OTKA Bizottság a pénzügyi forrásoknak az egyes tudományterületek, tudományágak és pályázattípusok közötti felosztási arányai meghatározásánál 2010-ben is fokozottan vette figyelme a beérkezett pályázati igényeket, a szakterületek fajlagos költségfelhasználását, az egy kutatóra jutó kutatói ráfordítás mértékét. Az egyes zsűrik között felosztható keretek közötti arányt az egyes tudományterületi kollégiumok évente külön határozzák meg. Az OTKA támogatások teljesítésének ellenőrzése terén: - Az OTKA Bizottság az ellenőrzések tapasztalatai alapján a kutatások pénzfelhasználási szabályait évente áttekinti, pontosítja, illetve racionalizálja, amelyet mind a pályázati kiírásokba, mind az OTKA szerződésekbe beépít. - Az OTKA fokozott figyelmet fordított az egyes projektek előző kutatási szakasz maradványaira és ennek függvényében történt a következő kutatási szakasz finanszírozása. - Az OTKA Iroda belső munkatársaival végezte a projektek pénzügyi elszámolásainak helyszíni ellenőrzését, amelyek kiválasztása kockázatelemzés alapján történt. Informatikai fejlesztések, ügymenet terén: - Az OTKA elektronikus pályázati rendszerében 2010-ben a bíráltatási folyamatban a konszenzusos vélemény kialakítása mellett, az elektronikus titkos szavazás lehetősége is biztosított volt. - A pályázatok értékelése, az eljárások időigényét jelentősen lecsökkentve, az OTKA elektronikus rendszerében történik, amelyet mind a hazai, mind a külföldi szakértők szívesen használnak. - A évi rész- és zárójelentések szakmai és pénzügyi jelentésének benyújtása és értékelése elektronikusan, az Interneten keresztül történt. - Az OTKA bevonta az intézményeket az elektronikus pályázati és projektkezelési rendszere használatába. A pénzügyi elszámolásokat az intézmények gazdasági részlegének kell az Interneten keresztül az OTKA adatbázisában rögzítenie. - A pályázók, projektvezetők, intézményvezetők folyamatosan figyelemmel kísérhetik az EPR rendszeren keresztül a bíráltatás eredményét, a finanszírozás helyzetét, az elszámolások elfogadását. Az OTKA Iroda ügymenete terén: - Az OTKA folyamatosan egyszerűsíti, ezzel gyorsítja a szerződéskötések ügymenetét. - A pályázatokkal, szerződésekkel, egyedi kérelmekkel kapcsolatos ügymenet hatékonyabb, szakszerűbb ügyintézése érdekében az OTKA Iroda tudományterületi osztályai munkájában tudományos fokozattal rendelkező kollégiumi referensek vesznek részt. - Az OTKA Iroda a kutatókkal történő kapcsolattartást elsősorban az OTKA elektronikus pályázati rendszerén keresztül intézi, ugyanakkor az Iroda hivatalos leveleinek korszerű iktatására iktatóprogram áll rendelkezésre. - Az OTKA Iroda ügyviteli munkáját a 2010-ben használatba vett új integrált gazdálkodási információs rendszer, új bérszámfejtő és munkaerő nyilvántartó rendszer, valamint új dokumentumkezelő rendszer segítette. 4. A pályázatok elbírálásának folyamata Az OTKA pályázatoknak, valamint az elért tudományos eredményeknek az OTKA általi értékelési eljárása a nemzetközi gyakorlat szerint történik. A zsűrizés objektivitását a különböző testületekben helyet foglaló szakemberek szigorú, az OTKA törvényben rögzített rotációjával biztosítja az OTKA Bizottság. Az OTKA Bizottság folyamatosan bővíti a hazai és a külföldi szakértőkből álló szakértői listáját. Külön szabályzatok rögzítik az összeférhetetlenségi és titkossági szabályokat, amelyeket a pályázatokat véleményezőknek, értékelőknek, valamint az OTKA Iroda munkatársainak is kötelezően be kell tartani. 9

10 Az OTKA Bizottság a pályázatok és a kutatási eredmények értékelésénél fokozott hangsúlyt fektetett arra, milyen eredményesség, tudományos és társadalmi hasznosulás várható el az OTKA támogatástól. A pályázatok és projektek értékelésénél figyelembe veszi a kutatói időráfordításokat, valamint a pályázatok költségigényei realitása elemzésénél az egyes tudományszakokra jellemző, típusos hazai fajlagos kutatási költségeket. Az OTKA kutatási pályázatok értékelésének szempontjai: a pályázati program alapkutatás jellege, tudományos jelentősége, újszerűsége; a várható eredmények, tudományos és társadalmi hasznosításuk; a kutatás meglévő személyi feltételei, garanciái; a kutatás intézményi, tárgyi, módszertani feltételei; a kért támogatás pénzügyi indokoltsága és realitása; a tervezett kutatói munkaidő-ráfordítás; az eddigi tudományos eredmények (publikációk, hivatkozások); az utóbbi 5 évben lezárult vagy folyamatban lévő OTKA kutatások során elért eredmények. Fontos szempont a pályázati munkaterv, költségterv, várható eredmények, munkaidő-ráfordítás realitása és arányossága. A kutatási és posztdoktori pályázatok értékelésére az illetékes tudományági zsűri jelöl ki hazai és külföldi szakértőket. A szakértői vélemények alapján a zsűri tagjai referálják és rangsorolják a pályázatokat. A szakmai zsűrik észrevételei és rangsorai alapján a tudományterületi kollégiumok tesznek javaslatot az OTKA Bizottságnak a pályázatok támogatására. A nagyösszegű (átlagosan évi 6 MFt támogatási összeg feletti kutatási és ifjúsági) pályázatok értékelésére a tudományági zsűrik és a tudományterületi kollégiumok együttesen jelölik ki a hazai és külföldi szakértőket. A szakértői vélemények alapján ugyancsak hazai és külföldi szakértőkből álló szakértői ad hoc tudományterületi bizottságok rangsorolták a pályázatokat, és tettek javaslatot a támogatásukra. Ezeknek a pályázatoknak az együttes értékelésére és rangsorolására az OTKA Bizottság elnöke külön interdiszciplináris bizottságot kért fel, amely javaslatot tett az OTKA Bizottságnak a pályázatok végső rangsorára és támogatására vonatkozóan. A NFM és az OTKA által közösen támogatott, sikeresen teljesített norvég projektek további egy évre történő meghosszabbítását szolgáló kiegészítő pályázatra beékezett pályázatok értékelését interdiszciplináris Norvég-OTKA szakértői Bizottság végezte és tett javaslatot az OTKA Bizottságnak a pályázatok támogatására. Az NKTH-OTKA által közösen meghirdetett, gazdaságban hasznosuló, innovációt megalapozó célzott alapkutatási pályázatok értékelése külső, hazai és külföldi szakértők, valamint az OTKA szakzsűrik és kollégiumok bevonásával történt. A pályázatok végső rangsorát az NKTH és OTKA által a két nagy tudományterületre műszaki- és természettudományok, valamint élettudományok felállított NKTH- OTKA Vegyes Bizottság alakította ki a korábbi vélemények és a bizottsági tagok referátuma, majd titkos szavazata alapján. Az általuk javasolt pályázati rangsor alapján az NKTH elnöke döntött a pályázatok támogatásról. Az NKTH-OTKA által közösen meghirdetett, a kutatók nemzetközi együttműködését elősegítő mobilitás pályázatok értékelése hazai és külföldi külső szakértők, valamint az OTKA szakzsűrik bevonásával történt. A pályázatok végső rangsorát az NKTH-OTKA Mobilitás Bizottság alakította ki a korábbi vélemények és a bizottsági tagok referátuma, majd titkos szavazata alapján. A pályázati rangsor javaslat alapján az NKTH elnöke döntött a pályázatok támogatásáról. Az OTKA Bizottság által meghirdetett nemzetközi együttműködésben végzett kutatásokra és az együttműködések kiegészítő támogatására beérkezett pályázatokat külön OTKA Nemzetközi Bizottság, külső szakértők bevonásával véleményezte, rangsorolta, és javaslatot tett a támogatásukra. A végső döntést az OTKA Bizottság hozta meg. A publikációs és ismeretterjesztő pályázatokat az erre a célra létrehozott OTKA Publikációs Bizottság értékelte és rangsorolta, javaslatuk alapján a végső döntést az OTKA Bizottság hozta meg. Az OTKA különböző nemzetközi együttműködésekben vállalt feladatot a pályázatok értékelésében, bonyolításában. Az ERANET ERA-Chemistry EU által támogatott, több ország részvételével meghirdetett pályázat keretében az OTKA felajánlotta a saját elektronikus pályázatkezelő rendszere használatát és 2010-ben is részt vett a pályázatok értékelésében. Az OTKA az ESF által koordinált különböző EUROCORES pályázatokban működött közre, amelynek eredményeképpen több hazai 10

11 nyertes alapkutatási pályázat részesülhetett OTKA támogatásban. Az ERANET PathoGenoMics EU pályázat keretében szintén volt nyertes hazai, OTKA által támogatott alapkutatási pályázat. Az OTKA tudományos referensei több esetben vettek részt a European Research Council (ERC) által meghirdetett, és koordinált európai pályázatok értékelési folyamatában. Az OTKA Bizottság elnöke tárgyalásokat folyatott a Finn Akadémia (AF) elnökével és az amerikai National Science Foundation (NSF) képviselőivel közös kutatási pályázatok támogatásának lehetőségéről. Az OTKA Bizottság az egyes pályázatokról hozott döntését az OTKA Internetes honlapján hozta nyilvánosságra. 5. A szerződéskötés, a támogatás felhasználásának szabályai, ellenőrzés Az OTKA Bizottság döntéséről az Iroda értesíti a pályázókat. A testületi és az anonim szakértői véleményeket a pályázók az OTKA EPR rendszerében megtekinthetik, vagy kérésre írásban megkapják. A támogatott pályázatok (projektek) esetében, az OTKA Bizottság elnöke nevében az Iroda (NKTH- OTKA közös szerződés esetén az NKTH-val együttesen) köt szerződést a vezető kutatóval és a kutatás feltételeit biztosító kutatóhellyel. A szerződések elválaszthatatlan melléklete a támogatások Teljesítési Szabályzata, amely minden évben aktualizálásra kerül. A kutatási szerződés ajánlatokat az OTKA Iroda előzetesen egyezteti a kutatókkal, és ezt követően küldi meg a kedvezményezetteknek aláírásra, előre kitöltött nyomtatványon. A szerződések formai és pénzügyi ellenőrzését az Iroda végezi, az előre meghatározott kritériumok figyelembevételével. A kutatási témákra megkötött szerződések alapján az Iroda a költségvetési intézmények részére előirányzat-átadással átadta, egyéb kutatóhely részére átutalta a szerződésben jóváhagyott összeget, amelyről a vezető kutató kutatási szakaszonként köteles elszámolni, szakmai beszámolót küldeni. A támogatási összeg keretnyitása az érvényes OTKA szerződések alapján történt, annak figyelembevételével, hogy a vezető kutatónak volt-e az OTKA-val szemben elmaradt elszámolási, illetve beszámolási kötelezettsége. A korábbi években megkötött kutatási szerződések adott kutatatási szakaszra tervezett támogatásainak keretnyitásai az egyes projekteken jelentkező előző elszámolások maradványai figyelembevételével történt. Az elnyert támogatás felhasználásáról, a kutatómunka előrehaladásáról a vezető kutatóknak kutatási szakaszonként szakmai és pénzügyi beszámolót kell küldeniük, amelyek ellenőrzése folyamatos. A következő támogatási részlet finanszírozásának feltétele az előző jelentés elfogadása. A beérkezett beszámolót szakmailag az illetékes zsűri értékelte, ellenőrizte zsűritag vagy - egyedi esetekben - külső szakértő bevonásával. A formai és pénzügyi ellenőrzést az Iroda végezte el. A szakmai és pénzügyi ellenőrzés alapján született döntés arról, hogy a kutatás folytatható, a támogatási keret megnyitható. A 2010-ben a kutatómunkáról a vezető kutatóknak a szakmai részjelentést az EPR-ben kellett rögzíteniük, s ezek értékelése is ott történt. A 2010-ben beküldött 1006 OTKA részjelentés szakmai beszámolói közül a zsűrik 941 jelentést elfogadtak, többi értékelése folyamatban van. A 2010-ben beküldött részjelentések pénzügyi elszámolásait az intézmények gazdasági részlegei készítették el az OTKA internetes rendszerébe rögzítve, emellett kinyomtatva, aláírva is be kellett küldeniük. A ben beküldött pénzügyi rész-elszámolások 1193, amely több mint a szakmai jelentések. Ennek oka az, hogy esetenként az intézményváltás, illetve előlegkérés miatt közbenső elszámolást kellett beküldeni. A pénzügyi jelentések közül 1162 ellenőrzése és jóváhagyása az Iroda részéről ben megtörtént, a többi folyamatban van. A 2010-ben beküldött 401 szakmai zárójelentés közül a zsűrik 347 jelentést fogadtak el, a többi értékelése folyamatban van. A 2010-ben beküldött 381 záró-elszámolás pénzügyileg elfogadásra került. A pénzügyi elszámolások alapján a szerződések mintegy 30%-ától kért be az Iroda tételes, bizonylatokkal alátámasztott elszámolást, amelyek részben az Irodában végzett rendszeres, valamint a helyszíni pénzügyi ellenőrzések során kerülnek figyelembevételre. Az NKTH-OTKA projektek esetében a 2010-ben beküldött 158 szakmai részjelentés közül 151 került elfogadásra, a többi esetében pótinformációra van szükség. A 2010-ben beküldött 183 pénzügyi jelentés közül 171 került elfogadásra, a többi ellenőrzésese folyamatban van. A 2010-ben beküldött 22 zárójelentés közül 19 szakmailag és pénzügyileg is elfogadásra került, a többi ellenőrzése folyamatban van. 11

12 Az OTKA Iroda munkatársai végzik az OTKA által támogatott projektek pénzügyi elszámolásainak helyszíni ellenőrzését. Az OTKA Iroda 2010-ben összesen 74 helyszínen, 158 projekt ellenőrzését végezte el. Az ellenőrzések általános tapasztalatai: A projektek általános adminisztrációja jellemzően megfelelően történik. A projekteket terhelő kifizetések bizonylatai (néhány esetet kivéve) rendelkezésre álltak. A vezető kutatók gazdálkodási fegyelme (néhány esettől eltekintve) megfelelő. A projektek teljes körű gazdasági adminisztrációjának feltételeit minden kutatóhely biztosította. 6. Az OTKA által támogatott kutatások eredményességének értékelése, közzététele A kutatás befejezésekor a tevékenység eredményességéről és az előirányzatok felhasználásáról a vezető kutatók kötelesek - az OTKA Bizottság által jóváhagyott szempontok szerint és a megadott határidőre - zárójelentésüket az OTKA EPR rendszerében elkészíteni. A vezető kutató a zárójelentés (szakmai és pénzügyi) beküldésére, illetve a hiánypótlásra felszólítást kap adott határidő megjelölésével. Ha a vezető kutató elmulasztja zárójelentését beküldeni, annak pótlásáig nem részesülhet további OTKA támogatásban. Az el nem számolt támogatást az OTKA visszakövetelheti az OTKA Bizottság elnökének döntése alapján. A zárójelentések szakmai értékelésének szempontjai: mennyiben hozott a kutatás új ismereteket, illetve igazolt korábbi tudományos feltételezéseket, az új ismereteknek mekkora jelentősége van a szaktudomány szempontjából, milyen volt a kutatáshoz kapcsolódó publikációs tevékenység, az elért eredmények mennyire voltak összhangban a kutatásra fordított támogatással. Külön kérdés az értékelést végző szakértőkhöz, hogy melyek azok a kutatási eredmények, amelyek tudományos ismeretterjesztésre, illetve további alkalmazott kutatásra, kísérleti fejlesztésre, innovációra alkalmasak, a kutatási eredményektől milyen társadalmi, gazdasági hasznosulás várható. A zárójelentések szakmai értékelésére, amely az EPR-en keresztül történt, a zsűrik projektenként egyegy véleményezőt jelöltek ki. A zsűrik a szakértői vélemények alapján értékelték a kutatási jelentéseket, és javaslatot tettek a minősítésükre: kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt, nem felelt meg. A zárójelentések pénzügyi elszámolását az OTKA Iroda ellenőrizte. Az OTKA által támogatott kutatások eredményessége a megjelent publikációk, szabadalmak, és a publikációk minőségére utaló mérőszámok alapján mérhető. A 2009-ben lezárult, OTKA által támogatott kutatásokról beküldött zárójelentések értékelése 2010-ben történt meg. A zsűrik értékelése alapján a zárójelentések közül 240 kiválóan megfelelt, 116 jól megfelelt, 42 megfelelt minősítést kapott, 2 zárójelentést nem fogadott el az OTKA és 18 értékelése még folyamatban van. Azok a vezető kutatók, akiknek a zárójelentéseit nem fogadta el az OTKA Bizottság, lehetőséget kaptak újabb zárójelentés beküldésére, illetve az OTKA Bizottság élt a szankciók alkalmazásával. A beküldött zárójelentésből a kutatási témában megjelent publikációk - a témavezetők által megadott számok alapján (átlagosan 19 folyóiratcikk/projekt), a bejelentett szabadalmak 4. Az értékelt zárójelentések közül 326 tudományos ismeretterjesztésre alkalmas, 198 témáról jelezték a zsűrik, hogy kutatási eredményeit gazdaságban hasznosíthatónak tartják. (5. sz. melléklet) A 2010-ben lezárult OTKA kutatásokról beküldött 322 zárójelentés alapján, a kutatás eredményeképpen 5634 publikáció jelen meg, 2 szabadalmat jelentettek be. A zárójelentések szakmai értékelése és pénzügyi elszámolásuk ellenőrzése folyamatban van. A vezető kutatók az OTKA elektronikus pályázati rendszerében megtekinthetik a kutatási eredményeik értékelését: a zárójelentések értékeléséről készített szakértői véleményt, valamint a zsűri indoklását. Azokat a témavezetőket, akiknek a zárójelentését az OTKA Bizottság a többszöri hiánypótlás után sem fogadta el, 3-5 évig kizárják az OTKA pályázási lehetőségekből. A jelen beszámoló mellékletében (6. sz. melléklet) szerepel a 2010-ben lezárult OTKA kutatások közül, az egyes tudományterületi kollégiumok által - a kiválóak közül is - kiemelkedőnek tartott néhány kutatási eredmény ismertetése. 12

13 A közpénzekből finanszírozott tudományos kutatások eredményeinek minél szélesebb körű terjesztése, térítés nélküli hozzáférhetősége érdekében 2008-ban az OTKA is kapcsolódott az európai kutatási alapok kezdeményezésével együtt az úgynevezett Open Access publikációs politikához és aláírta az ügyben korábban kiadott Berlini Deklarációt. Az OTKA elkészítette a honlapján azt a felületet, ahol az OTKA által támogatott kutatások legfontosabb adatai, rövid téma összefoglalójuk és zárójelentésük teljes szövege is megtekinthető ( Az MTA kezelésében létrejött a Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT) tudományos bibliográfiai internetes portál, amelyből a közeljövőben az OTKA elektronikus pályázatkezelő rendszere átveheti a kutatók publikációs adatait, ami lehetővé teszi a kutatások eredményeképpen később megjelenő publikációk indikátorkénti használatát. A köziratokról, a közlevéltárakról és magánlevéltári anyag védelméről szóló évi LXVI. törvény, valamint az OTKA Iroda e törvénnyel összhangban készített Iratkezelési Szabályzata értelmében a lezárult OTKA kutatások teljes dokumentációjának leadása az MTA Levéltárába folyamatos ben 433 lezárult kutatás, 939 db nem támogatott pályázat dossziéja, valamint 1718 pénzügyi dosszié került leadásra a Levéltárba. 7. OTKA Ipolyi Arnold Díj Az OTKA Bizottság elnöke a hazai alapkutatások támogatási rendszerének elméleti és gyakorlati továbbfejlesztésében kifejtett sok éves munkásság elismeréseként, a tudományterületi kollégiumok javaslata alapján, OTKA Ipolyi Arnold Díjat adományoz évente. A évi díjak átadására a Magyar Tudomány Ünnepe Rendezvénysorozat keretében került sor, amikor is 6 fő részesült a tudományfejlesztési díjban. 8. Az OTKA nyilvánossága, rendezvényei A Norvég Finanszírozási Mechanizmusok (EGT/NFM) és az OTKA közös támogatásában, nemzetközileg elismert fiatal kutatók kutatói pályájának elősegítésére, 2008-ban meghirdetett Norvég pályázat keretében támogatott kutatások vezető kutatói április án félidejű konferencia keretében mutatták be a projekt keretében elért eredményeiket. A részvevők megállapíthatták, hogy a támogatás keretében olyan eredmények születtek, amelyre méltón büszkék lehetünk. A konferencián részt vett a Norvég Követség szakértője is. A konferencia előadásaiból külön kiadványt jelent meg. A Magyary Zoltán Felsőoktatási Közalapítvány és az OTKA november én rendezte meg közös konferenciáját a Miskolci Egyetemen, a posztdoktori ösztöndíjban és kutatási támogatásban részesült fiatal kutatók eredményeinek bemutatására. A konferencián többek között részt vett a Norvég Nagykövet asszony is. A konferencia bebizonyította, milyen nagy jelentősége van a fiatal, tehetséges kutatók támogatásának. Az OTKA Bizottság az Élet- és Tudomány Szerkesztőséggel közösen hirdetett meg OTKA által támogatott kutatások eredményeiről készített tudományismertető cikkpályázatot. A díjkiosztásra a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében került sor. A pályázatra rendkívül érdekes, kiváló kutatási eredményeket bemutató, fiatal kutatói cikkek érkeztek be, amelyeket a folyóirat folyamatosan leközöl. Az OTKA Iroda több nemzetközi rendezvénynek (ESF, ERA Chemistry) adott otthont, segítve ezek megszervezését. Az OTKA honlapján ( a fontosabb információk megtalálhatók: OTKA törvény, OTKA SZMSZ, az OTKA Bizottság, a tudományterületi kollégiumok, zsűrik tagjai, pályázati felhívások, tájékoztató nyomtatványok, értékelési szempontok, pályázati döntések, szerződés, rész- és zárójelentés elkészítéséhez szükséges leírások, útmutatók, szabályzatok, az OTKA működéséről készült Kormánybeszámolók. Az OTKA honlapján folyamatosan jelennek meg az OTKA fontosabb eseményeiről, eredményeiről készült beszámolók, valamint A hónap kutatója tudományos rovaton havonta kerül bemutatásra egy-egy OTKA kutató és kutatási eredménye. Az Archívumban pedig hajdani OTKA munkatársak, bizottsági tagok emlékeznek meg az OTKA múltjáról. Budapest, április Kollár László Péter az OTKA Bizottság elnöke

14 M E L L É K L E T E K 14

15 OTKA Bizottság tagjai sz. melléklet Elnök: Kollár László Péter Alelnökök: Németh Tamás Szabó Gábor (AKT képviseletében) (MRK képviseletében) Tagok: Bakács András * (NFGM képviseletében) Bazsáné Szabó Marianne Bálint Csanád Beke Dezső Cseri Miklós **/* (KvVM képviseletében) (Társadalom- és Bölcsészettudományi Kollégium elnöke) (Műszaki- és Természettudományi Kollégium elnöke) (Közgyűjtemények képviseletében) Darvas Béla ** (VM képviseletében) Erdei Anna Falus András Fekete András Hudecz Ferenc (Élettudományi Kollégium elnöke) *** (NEFMI képviseletében) (MRK képviseletében) (MRK képviseletében) Jánosi Zoltán * (MRK képviseletében) Kardon Béla ** (NEFMI képviseletében) Kissné Marjay Márta ** (NGM képviseletében) Kolossváryné Juhász Györgyi ** (KUTIT elnöke képviseletében) Lamm Vanda * (MTA elnöke képviseletében) Némethné Jároli Erika * (KUTIT elnöke képviseletében) Nyikos Györgyi ** (NFM képviseletében) Sándor István * (FVM képviseletében) Spät András (MTA elnöke képviseletében) Takács Jánosné * (OKM képviseletében) Nádai László **/* (OKM képviseletében) Rövidítések, jelölések: AKT - Akadémiai Kutatóhelyek Tanácsa MRK - Magyar Rektori Konferencia KUTIT - Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács * év közben megszűnt a mandátuma ** év közben felkérést kapott *** év közben újabb felkérést kapott 15