A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében / /

Átírás

1 A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében / / Ölveti Gábor Magyarországon a dualista államberendezkedés a polgári társadalom kialakulásának és fejlődésének meghatározó eleme volt. A kiegyezés után kiépült államhatalmi szervezetet az erőteljes centralizáció éppúgy jellemezte, mint az önkormányzatiság. A települések önkormányzatai az országgyűlés törvényeit foganatosító kormányzat felügyelete alatt működtek. Az országgyűlés a legfőbb törvényalkotó az évi XLII. számú törvényével Debrecen szabad királyi várost törvényhatósági jogkörrel ruházta fel. Ennek értelmében a város képviselőtestülete gyakorolhatta az önkormányzati jogot, közvetítette az állami közigazgatás rendelkezéseit, és felterjesztés révén beleszólhatott az országos ügyekbe is. A törvény végrehajtásáért felelős kormányzat helyi képviselője a főispán volt, akit a belügyminiszter előterjesztésére a király nevezett ki. 1 Debrecenben a főispánság intézménye mellett nagyon fontos testület volt a közigazgatási bizottság, amely a kormányzat és a törvényhatóság közt közvetítő, a városban működő állami és önkormányzati szervek között pedig koordinációs funkciót töltött be. Az 1876: VI. tc. értelmében a törvényhatósági közgyűlés által választott képviselők is tevékeny részesei a főispán elnökletével ülésező közigazgatási bizottságnak. A debreceni törvényhatósági bizottság az július 22-i ülésén, Patay András főispán elnökletével alakult meg. A bizottsági köz- 1 Magyar törvénytár évi törvénycikkek. Szerk., Márkus Dezső. Bp., , 216. /Továbbiakban l.: Magyar törvénytár i. m./

2 gyűlés július 31-én pedig megválasztotta a városi tanács tisztviselői karát. A városi tanács a törvényhatósági bizottság határozatainak végrehajtó közege, ugyanakkor önálló közigazgatási hatóság is minden olyan ügyben, melyeket a jogszabályok hatáskörébe utaltak. 2 A vizsgált korszakban a virilizmus elve jelentette egyrészt az adófizetéshez kötött választójogot, másrészt azt a választási rendszert, amelyben az önkormányzati képviselőtestület tagjainak jelentős része a virilisták, a legvagyonosabbak közül került ki. A szakirodalomban a törvényhatósági bizottság történetének 1872 és 1929 közötti időszakát, a legtöbb adót fizető képviselők túlsúlya miatt a nyers virilizmus korának is nevezik. A virilizmus érvényesítésével augusztus 1-én választójogi szempontból is egy új típusú törvényhatóság kezdte meg a működését. Amíg az 1848: XXIII. tc. alapján egyenes választás útján alakult a képviselőtestület, 3 az évi XLII. tc. hatályba lépése után a közgyűlés tagjainak a felét a legtöbb adót fizető, úgynevezett virilisek, másik felét a város szavazó polgárságának választottjai alkották. A törvényhatósági bizottságot ezen kívül a városi tanács legfőbb tisztviselői egészítették ki. 4 A bizottság létszámának megállapításánál a fenti törvény 21. -a úgy rendelkezett, hogy törvényhatósági jogú városban 250 lakos után kell egy képviselőt megállapítani. Debrecen sz. kir. város szabályrendeletei /1872., 1887., 1896., és évekből/ a virilista és a választott bizottsági tagok összlétszámát 186 főben határozták meg. A testület létszáma és megoszlása - a nyers virilizmus idején - a következőképpen alakult: 2 HBML IV. B.1403/a. l.; IV.B.1405/b.l. 5641/ Magyar törvénytár évi törvénycikkek. Szerk., Márkus Dezső. Bp., Magyar törvénytár i. m. 213.; Debrecen szabad királyi város törvényhatóságának szervezeti szabályrendelete. In: Debrecen szabad királyi város törvényhatósági bizottsági közgyűlései jegyzőkönyveinek /határozatainak/ gyűjteménye. Összeáll.: Vásáry István évf. 2/a. füzet Db., /Továbbiakban l.: Szervezeti szabályrendelet i. m./

3 Év Legtöbb adót fizető Választott Tisztviselő Együtt A különböző évek kimutatásai a városi tanács beterjesztéseiből származnak. 5 A legtöbb adót fizetők. A vagyonhoz, mint legfőbb értékmérőhöz való ragaszkodásnak jó példája a törvényhatósági bizottság egyik nyilatkozata ben, amikor Sopron sz. kir. város pártolólag megküldte a képviselőházi felterjesztését a virilista intézmény eltörlésére, a debreceni képviselők a következő választ adták: " általános kulturális fejlettségünk, ma még -sajnos- nincs azon a fokon, hogy a helyhatósági érdekképviseletünknél a vagyon, mint a kultúra és civilizáció tőkéje teljesen nélkülözhető volna." 6 A téma jelentőségére utal a törvényhozók állásfoglalása is, amikor az 1870: XLII. tc ában előírják, hogy év végén a választott képviselők bizottsági csoportját csak a legtöbb adót fizetők névjegyzékének elfogadása után lehet pótválasztások révén kiegészíteni. Kik is voltak a legtöbb adót fizetők? Az 1870: XLII. tc a értelmében a sorrend megállapításánál a törvényhatóság területén lévő ingatlan vagyon és élvezett jövedelem utáni egyenes államadót, valamint a személyes kereseti adót vették számításba, mégpedig úgy, hogy a tanárok, a tudományos akadémiai tagok, a folyóirat- és lapszerkesztők, a lelkészek, az ipar- és kereskedelmi kamarai tagok, az okleveles tudo- 5 HBML IV.B. 1403/a /4412/1893.; IV.B.1403/a /7304/1899.; Debrecen sz. kir. város törvényhatósági bizottsági közgyűléseinek jegyzőkönyvei az évről /A városi tanács a jegyzőkönyveket tól kezdődően- nyomtatásban adta ki. Továbbiakban l.: Közgyűlési jegyzőkönyv. /; Közgyűlési jegyzőkönyv az l928. évről, 93.; Közgyűlési jegyzőkönyv az évről, HBML IV.B. 1403/a /1138/1907.

4 rok, ügyvédek, orvosok, mérnökök, gyógyszerészek, bányászok, erdészek és gazdatisztek egyenes államadóját kétszeresen számították be. 7 A virilisek kimutatását a városi adóhivatal készítette el, melyet először a törvényhatósági bizottság igazoló választmánya, fellebbezés esetén az állandó bíráló választmánya is megtárgyalta. Ezután a városi tanács által beterjesztett - a rendes és póttagokból álló - névjegyzéket a közgyűlés tudomásul vette és kormányhatósági jóváhagyás végett a belügyminiszterhez továbbította. Az évi névjegyzékben például a 93 rendes tagon kívül 77 póttag neve szerepel. 8 A legtöbb államadót fizetők közül az alábbiak miatt törölték a tagok neveit: l. Lemondás vagy halálozás. 2. A jelölt nem volt felvéve az országgyűlési választók névjegyzékébe; egyáltalán nem, vagy két évnél rövidebb ideje lakott a városban, vagy elköltözött. 3. Bírósági eljárás folyt a polgár ellen /pl. csőd-, vagy büntetőeljárás/. 4. Folyamatban lévő honossági tárgyalás esetén. 5. Haszonbérleti vagy számadási viszonyban állt a várossal. A törvényhatósági bizottság minden év végén, a legtöbb adót fizetők névjegyzékének beterjesztésekor a polgármestert hatalmazta fel, hogy üresedés esetén a soron következő póttagokat a közgyűlésre folyamatosan behívja és erről jelentést tegyen. Ezáltal biztosítva volt a virilisek állandó képviselői létszáma. Az adónagyság szerinti besorolás rendje ellen két esetben szólaltak fel: ben az adóhivatal a házbirtokosok után kiosztott új földek adóját nem számította be a tulajdonosok adójába ben a m. kir. közigazgatási bizottság ítélkezett Rósenfeld Salamon és Gara Alajos adó megállapításával kapcsolatban 9, és utasította a közgyűlést a névjegyzék megváltoztatására. Egyetlen egyszer 1919-ben a Tanácsköztársaság idején szünetelt a virilizmus intézménye, amikor a magyar népkormány rendeletére a 7 Magyar törvénytár i. m., HBML IV.B. 1403/a /16261/1902. bkgy. 9 HBML IV.B. 1403/a /6712/1881.; IV.B. 1403/a /3026/1907. bkgy. sz.

5 legtöbb adót fizetők helyét a debreceni munkások és a politikai pártok képviselői foglalták el. 10 A szünetelésen kívül 1920-ban a törvény szerinti működés rendjét az zavarta meg, hogy nem készült el időre az évi legtöbb adót fizetők névjegyzéke. A közgyűlés az ügyben nem állapított meg mulasztást, egyrészt azért, mert amire számítottak, a városokról és községekről szóló törvény ígért módosítása elmaradt, másrészt a kereseti adó kivetése elhúzódott. 11 Választott képviselők. A törvényhatósági bizottságban a 93 főből álló legtöbb adót fizetők csoportjának stabilitására nagy gondot fordítottak többek között azzal is, hogy a képviselői hely üresedése esetén azonnal behívták a soron következő póttagot. Amint látni fogjuk ez a létszámbeli állandóság és a bizottságon belüli túlsúly nem volt jellemző a választott képviselők esetében. A törvényhozók nem is tekintettek másként a képviselői választásra, mint a törvényhatósági bizottság "természetes felfrissítésére". 12 Az 1870: XLII. tc a szerint: "Választó és választható a törvényhatóság mindazon lakosa, aki az országgyűlési képviselőválasztásra jogosítva van." 13 A törvényhatóság központi választmánya a belügyminiszter rendeletére és a közgyűlés határozatára, a választójogi törvények alapján állította össze az országgyűlési képviselők választói névjegyzékét. A választói jogosultságot elsősorban az adózóképesség törvényben meghatározott mértéke alapján döntötték el. A mennyiségi mutatókat tekintve megállapítható, hogy Debrecenben az országgyűlési és a törvényhatósági képviselőket választók összlakossághoz viszonyított aránya rendkívül alacsony, a választói jogosultság a vagyonosok szűk körének kiváltsága Közgyűlési jegyzőkönyv az évről Közgyűlési jegyzőkönyv az évről, 671., 705.; Közgyűlési jegyzőkönyv az évről , Közgyűlési jegyzőkönyv az évről, Magyar törvénytár i. m A városi lakosság létszáma a népszámlálás adatai alapján van megállapítva /1869., 1890., 1900., 1910., évek/.

6 Év Választók száma Városi népesség Választók %-os aránya Debrecen hét választói kerületében - az 1870: XLII. tc. alapján - először 1872-ben választottak bizottsági tagokat. A képviselői mandátum hat évre szólt, de a fenti törvény 28. -a értelmében háromévenként a választott bizottsági tagok fele kilépett és helyüket általános választással töltötték be ben a háromévenkénti váltás biztosítása érdekében a testületből a választott képviselőknek közel a fele sorshúzás útján került ki. Így vált lehetővé a 3 évenkénti általános választás kiírása és lebonyolítása az utolsó jogérvényes országgyűlési képviselőválasztói névjegyzék alapján. Az 1886: XXI. tc a szerint a tagsági képességet elvesztett, "valamint az időközben elhunyt és leköszönt tagok helyei minden év végével betöltetnek, azon kerület által, amely által megválasztattak." 15 Erre a célra szolgáltak a pótválasztások ben a törvényhatósági bizottság közgyűlése az arányos képviselet érdekében a város területét - a korábbi hét helyett - 6 választói kerületre osztotta fel: 16 I. választói kerület a Hatvan utcai 16 bizottsági taggal II. " " a Péterfia " 15 " " III. " " a Csapó " 14 " " IV. " " a Czegléd " 16 " " V. " " a Varga " 16 " " VI. " " a Piacz " 16 " " Ez a választókerületi beosztás 1929-ig érvényben maradt. A szavazás után a választottak névjegyzékét az igazoló választmány kapta meg, amely a virilistáknál tapasztalt módon és kizáró okok alapján véglegesítette, majd a városi tanács - tudomásulvétel 15 Magyar törvénytár évi törvénycikkek. Szerk., Márkus Dezső. Bp., /Továbbiakban l.: Magyar törvénytár i. m./ 16 HBML IV. B. 1403/a /1875.

7 céljából - a bizottsági közgyűlés elé terjesztette. A választók személyével, vagy a választási eljárással kapcsolatos fellebbezések ügyében a közigazgatási bíróság döntött. A m. kir. közigazgatási bíróság az december 18-i Hatvan utcában lezajlott választást, Wilhelms Emil december 13-i megválasztását és az február 9-én tartott részleges választást érvénytelenítette. 17 A bíróság döntése megfellebbezhetetlen volt, s ezért a közgyűlés csak a választások újra kiírását rendelhette el. A választások során történtek olyan intézkedések, amelyek megzavarták a törvényhatóság működésének jól szabályozott rendjét. A működés kezdeti nehézségeire utal, hogy 1875-ben 51 bizottsági tagot választottak meg a kisorsoltak és az elhalálozottak helyére, ami a 93 fős képviselőcsoportnak több mint a fele. Ezzel szemben a törvényes rendelkezések szerint a város szavazó közönsége három évenként csak 46, illetve 47 tagot választhatott. A probléma végül is az 1878-as választásnál magától megoldódott, amikor is három képviselő idő előtt kilépett, egy elhalálozott és a helyük nem került betöltésre. 18 Az 1878-as eseménynél súlyosabb helyzet alakult ki az I. világháborút követően. Az utolsó törvényhatósági bizottsági választásra 1914-ben került sor. Az 1915: VI. tc. 2. -a az általános választás megtartását szüneteltette és a lejárt bizottsági tagságot az újabb rendelkezésekig meghosszabbította. A fenti paragrafus csak a halálozás, vagy lemondás miatt szükséges időközi választást engedélyezte, ami ben meg is történt és 1923 között 20 tagsági hely üresedett meg, a pótválasztásokra viszont a Tanácsköztársaság és az azt követő válságos helyzet miatt nem kerülhetett sor. Ezek után az 1923: IV. tc. a tárgyév végéig, az évi 204. M. E. számú kormányrendelet a tagsági megbízást bizonytalan ideig hosszabbította meg ra a választott képviselők száma 65-re csökkent, szemben a 90 virilissel és a 27 tisztviselővel. 20 A törvényhatóság megkeresésére a belügyminiszter ugyan a döntés jogát a m. kir. Közigazgatási Bizottság hatáskörébe utalta, ám ő sem látta törvényes akadályát az időközi választásnak, 17 HBML IV. B. 1403/a /1908/1907. bkgy. sz., 52/1907. bkgy. sz., 56/3027/1907. bkgy. sz.; IV.B. 1403/a /8035/1914. bkgy.; Közgyűlési jegyzőkönyv az évről, HBML IV.B. 1403/a /1878. sz. 19 Magyar törvénytár évi törvénycikkek és néptörvények. Szerk., Térfi Gyula. Bp., Közgyűlési jegyzőkönyv az évről,

8 hivatkozva az 1915: VI. tc. pótválasztást engedélyező rendelkezésére. Így kerülhetett sor a választásra meglehetősen későn, február 9- én a város hat kerületében. A választás előkészítését rendkívül megnehezítette az 1915: VI. tc. azon rendelkezése, amely csak az évi választói névjegyzék szerinti szavazást tette lehetővé. A városi tanács tisztviselőinek több mint 3000 egyén debreceni tartózkodásáról és pontos lakcíméről kellett meggyőződnie. 21 A választások ilyen mértékű eltolódása megtalálja a magyarázatát a világháború utáni válságos kül- és belpolitikai helyzetben éppúgy, mint az új törvényhatósági választójog rendezésének az elhúzódásában Törvényhatósági bizottság. Különösen a múlt század 90-es éveitől egyrészt a népesség, s ezzel együtt a választók körének a növekedése, másrészt a város lakott területének a bővülése kellően indokolta volna a törvényhatósági bizottság létszámának és a választói kerületek számának az emelését. Ám nem így történt ben a belügyminiszter az 1886: XXI. tc. 30. és 32. -ai alapján jóváhagyta azt a közgyűlési határozatot, amely az évi népszámlálás demográfiai adatait alapul véve, 10 évre terjedő mandátummal 114 virilis és 114 választott képviselőből álló törvényhatósági bizottság megalakításáról döntött. A határozat azonban nem valósult meg, mert az 1892: XXVI. tc. a fenti paragrafusokat hatálytalanította és ismét az 1870: XLII. tc. előírásait léptette életbe. Ugyanakkor az 1892: XXVI. tc. 1. -a a bizottsági tagok számának a népszámlálás eredményéhez igazítását a következő népszámlálásig elhalasztotta. 22 Az évi népszámlálás befejezése után a közgyűlés ismét tárgyalta a 1892-es tervezetet és 10 választói kerületben 145 bizottsági tag választását, ugyanennyi virilis taggal együtt 290 fős képviselőtestület megalakítását határozta el. A határozat azonban a belügyminiszter évi módosító indítványa miatt nem lépett hatályba, két évvel később pedig a törvényhatósági bizottság úgy döntött, hogy megvárják 21 Közgyűlési jegyzőkönyv az évről, Magyar törvénytár i. m., 384.; HBML IV.B. 1403/a /1072/1892., 107/5787/1892., 200/10311/1892.; Magyar törvénytár évi törvénycikkek. Szerk., Márkus Dezső. Bp.,

9 az újabb népszámlálást, illetve az általános választójog bevezetésére vonatkozó, az akkor éppen tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat elfogadását. 23 Az 1910-es népszámlálás eredményeit figyelembe véve jelentősen bővült a választók köre, ezért az első választókerületbe besorolták a város külső területét felölelő Mezőségi szavazó kört is. A közgyűlés a törvényhatóság bizottság tagjait választó kerületek számát hétben, a választott képviselőket változatlanul 93 főben állapította meg. Bár az így módosított szervezeti szabályrendeletet - az 1914: XV. tc. és annak végrehajtására kiadott 55000/1914. B. M. számú rendelet alapján - még 1914-ben jóváhagyta a belügyminiszter, a választás még ben is a korábban megállapított hat kerület szerint történt. 24 A törvényhatósági bizottság megalakulásakor gyakran előfordultak olyan esetek, amikor a képviselők kettős jogon szerepeltek az öszszeállított névjegyzékben. Ilyenkor az érdekelt képviselők írásos nyilatkozata alapján dőlt el, hogy a tárgyévben, milyen jogon vesznek részt a törvényhatóság munkájában. Például az évi jegyzékben szereplő dr.hadházy Zsigmond főispán, dr.magos György polgármester és dr.vásáry István polgármester-helyettes-főjegyző, mint legtöbb adót fizetők és mint tisztviselők nyilatkozatuk alapján ez utóbbi jogon gyakorolták tagságukat. 25 Állandó bizottságok. A fentiek szerint megalakult törvényhatósági bizottság önkormányzati munkáját nemcsak a közgyűlésen, a határozathozatal folyamán gyakorolta, de az előkészítést végző állandó bizottságokban is. Az állandó vagy szakbizottságok elsősorban vélemény- és javaslattételi joggal voltak felruházva. A bizottságok egy része törvények és kormányrendeletek alapján, másik része az önkormányzat hatásköréből fakadóan alakultak meg. Debrecen sz. kir. város törvényhatóságá- 23 HBML IV.B. 1403/a /14192/1902. bkgy. sz.; IV.B. 1403/a /7243/1905. bkgy. sz., 286/14700/1905. bkgy. sz.; IV.B. 1403/a /19957/1907. bkgy. sz. 24 Magyar törvénytár évi törvénycikkek. Szerk., Térfi Gyula. Bp., ; HBML IV.B. 1403/a /9311/1914. bkgy. sz.; Közgyűlési jegyzőkönyv az évről Közgyűlési jegyzőkönyv az évről

10 nak szervezeti szabályzatai 26 alapján megállapítható, hogy 1927-ig a bizottságok száma jelentősen emelkedett. Ezen belül a törvények, illetve a törvényhatóság által szabályozott bizottságok köre mindvégig fele-fele arányban szerepelt. Szabályrendelet éve Bizottságok száma Törvény alapján alakult bizottság száma A statisztika egyértelműen jelzi az állami és az önkormányzati hatósági feladatok növekedését, ami Debrecenben a városiasodással, a népesség ugrásszerű gyarapodásával magyarázható. Sem az 1872-es, sem az 1887-es szervezeti szabályzat állandó bizottságai között nem sorolták fel az 1870: XLII. tc. alapján a törvényhatósági bizottság tagsági viszonyát elbíráló, évenként választott igazolási és a háromévente megújuló állandó bíráló választmányt. A felsorolásban nem található az 1874: XXXIII. tc. szerint 24 törvényhatósági bizottsági tagból álló központi választmány sem, amely a törvényhatóság területén a választók névjegyzékét állította össze és az országgyűlési képviselő választásokat vezette. 27 Mindhárom választmány a törvényhatósági bizottság folyamatos működéséhez szükséges és nélkülözhetetlen volt ahhoz, hogy a vagyonnal és a magas jövedelemmel rendelkezők választási és képviselői jogosultságát biztosítsa. A közgyűlés a törvényhatósági bizottságba bekerült polgárok közül választotta ki egy, három és hat évre szóló megbízással a különböző bizottságok tagjait. Arra törekedtek, hogy a bizottságok megalakítása az állandó választásokkal szinkronban történjék, ezáltal az új képviselők is bekerültek tagjaik sorába. 26 Debreczen sz. kir. város törvényhatóság szervezete In: HBML IV.B. 1405/b.l. 5641/1872.; Debreczen szab. kir. város köztörvényhatóságának szervezeti szabályzata. Db., ; Debreczen szab. kir. város köztörvényhatóságának szervezeti szabályzata Db., ; Debreczen sz. kir. város törvényhatóságának szervezeti szabályzata Db., l ; Szervezeti szabályrendelet i. m., HBML IV.B. 1403/a /7645/1874.

11 A bizottságok elnökei a vezető tisztviselők közül kerültek ki, vagy a főispán, vagy a polgármester, vagy a tanácsnokok valamelyike, akik egyszemélyben tisztviselők és képviselők ben az alakulás időszakában jellemző, hogy egy állandó bizottság több különböző hatósági terület véleményező szerve. Így működött a rendőri és katonai-, az adó-számvevő-iskolai-egylet-sajtó és közmunkaügyi-, az árva-szegény-közkórház és közegészségügyi-, a levéltári rendezésre felügyelő-, a gazdasági-, a jog és pénzügyi-, az építészeti és szépítészeti bizottmányok. A később bekövetkező differenciálódásnak alapvetően az volt az oka, hogy megnövekedtek az egyes szakterületekkel kapcsolatos feladatok, vagy ezek köre új hatósági területekkel bővültek. A törvényhatósági bizottság hatásköréből eredően 1897-ig a következő szakmai választmányok alakultak meg: 1. A városi reáliskolára felügyelő bizottságról 1875-ben található jegyzőkönyvi utalás. 2. A városi színház felépítése után 1878-ban már létezett a színházi bizottság. 3. A városi tisztviselők és állandó szolgák nyugdíjintézeteként 1879-ben alakult a nyugdíjellenőrző bizottság. 4. Az állandó színházi tűzvizsgáló bizottságot az 1883-ban készített helyhatósági szabályrendelet szerint alapították. 5. Az újonnan épített városi kórház alapszabálya szerint ban újraalakult a kórházi bizottság. 6. Ugyancsak 1893-ban a törvényhatósági közgyűlés által jóváhagyott szabályrendelet alapján megválasztották a szegényügyi bizottságot. 7. A lótenyésztő bizottságot a debreceni gazdasági egyesület 1893-ban kormányhatóságilag jóváhagyott alapszabálya szerint hozta létre. A törvényhatósági közgyűlés 1912-ben a bizottság megalakítását nem javasolta. 8. A számvevőség és házipénztár működésére felügyelő bizottság három tagját a közgyűlés 1897-ben választotta meg HBML IV.B. 1403/a /1875.; u. o /5180/1878.; u. o /7005/1879.; u. o /1906.; u. o /4369/1893., 143/8547/1893.; u. o /1912.; u. o /3129/1897.

12 1879-ig a törvényhatósági bizottság új szervezeti szabályzatának jóváhagyásáig jelentős számban alakultak az állandó bizottságok törvények és kormányhatósági rendelkezések alapján: 1. Az egészségügyi és kórházi bizottságot augusztus 3- án választották meg az 1876: XIV. tc. előírásainak megfelelően. Veszélyes járványok idején - például koleraveszély esetén - az óvintézkedések meghozatalára járványbizottsággá alakult át és élére a polgármester került december 7-én megalakult a népnevelésügyi bizottság, amelynek hatásköre a törvényhatóság összes népiskolájára kiterjedt. /1876: XXVIII. tc./ 3. Az 1874: XXV tc. szerint létesült a statisztikai bizottság. 4. A lóavató bizottságot /majd bizottságokat/ a m. kir. honvédelmi miniszter rendelkezésére 1881-től évente megalakították. /1873: XX. tc./ ben működött az ipariskolai /ipartanodai/ felügyelő bizottság a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelkezésére. /23439/1882. V. K. M./ 6. A főispán elnökletével 1886-tól a tanács ügyfélforgalmát felügyelte a számonkérőszék. /1886: XXI. tc./ Az és évek szabályrendeleteiben az állandó bizottságok között nem említik. 7. A városban működő iskolák és kisdedóvók községi iskolaszéke 1892-ben alakult. /1876: XXVIII. tc./ 8. Az iparos tanonciskolai felügyelő bizottság a m. kir. vallásés közoktatásügyi miniszter 33564/1893. számú rendeletére jött létre. 9. A város törzsménesének ügyeiben adott szakvéleményt a ménesrendező bizottság. /1894: XII. tc./ ben a város szervezeti szabályrendeletében a törvényhatósági bizottság következő szakválasztmányai szerepelnek: jog és pénzügyi-, gazdasági-, színházi-, szegényügyi-, nyugdíjellenőrző-, magán levéltári-, építési-, állandó színházi tűzvizsgáló-, a számvevőség és a házipénztár működésére felügyelő-, közegészségügyi-, állandó statisztikai-, népnevelésügyi-, kórházi-, lóavató-, lótenyész-, ménesrendező-, 29 HBML IV.B. 1403/a /4570/1876.; u.o /5180/1878.; u.o.7. 57/1138/1881.; u.o.8. 35/432/1884.; u.o /1886.; u.o /10313/1892.; Közgyűlési jegyzőkönyv az évről. 41.; IV.B. 1403/a /1912.

13 iparos tanonciskolai felügyelő bizottságok; központi-, igazoló-, állandó bíráló választmányok; községi iskolaszék; számonkérőszék. Az 1872-es állapothoz viszonyítva valóban jelentősen érvényesült a differenciálódás tendenciája, és ez érthető is, hiszen az egyes hatósági területek ügyforgalma a város növekedésével bővült, önálló bizottságokat igényeltek után a differenciálódást az új feladatok megoldására létesült szervezetek alakulása követte: 1. A leltározó bizottság az évi vagyonleltár egybeállításáról szóló szabályrendelet alapján szerveződött. 2. A város évi legeltetési szabályrendelete a legeltetés közös ügyeinek a megoldására hortobágyi intéző bizottság megalakítását írta elő. 3. A vízvezetéki bizottság a város vízvezeték rendszerének kiépítése során alakult, az évi vízvezetéki szabályrendeletnek megfelelően. 4. A törvényhatósági közgyűlés által 1908-ban alkotott múzeumi szabályrendelet előírásai szerint választották meg a múzeumi bizottság tagjait től az 1912-es törvényhatósági szervezeti szabályzat megjelenéséig ad hoc jelleggel működött, majd vált állandóvá a közlekedési bizottság ban még építészeti és szépítészeti bizottság, két évvel később már csak építési bizottság létezett. Az 1912-es közgyűlési jegyzőkönyv tesz említést az önálló szépítészeti bizottságról, amely a város kertészeti szépítésével foglalkozott ben kezdett el működni az élelmezési, vásári és piaci ügyeket rendező közélelmezésügyi bizottság ban a debreceni zenede városi kezelésbe vétele során alakították meg a zeneiskolai bizottságot ban szűnt meg a magán vagy titkos levéltár, majd követte a közlevéltár és az irattár elkülönítése. Így vált lehetővé a nyilvános levéltári kutatás. 10. A bizottsági közgyűlés 1920-ban fogadta el a telekértékadóról szóló szabályrendeletet, amelyből következően ala- 30 HBML IV.B. 1403/a / /1907. bkgy., 35/598/1907. bkgy. Közgyűlési jegyzőkönyv az évről, 60.; IV.B. 1403/a /4068/1909. bkgy.; u. o /15490/1910. bkgy.; u.o /1912. bkgy.

14 kult meg a fellebbezéseket véleményező telekértékadó bizottság és a szakbizottság ben alakult meg a tűzrendészeti bizottság, amely a tanáccsal közösen a városi tűzoltóság felügyeletét és ellenőrzését látta el. 12. A népjóléti bizottság január 1-től a népjóléti hivatal mellett működött, a szegényügyi bizottság jogutódjaként. 31 A törvényhatósági bizottság között törvények és kormányrendeletek alapján alakította meg az alábbi szakbizottságokat: ben a debreceni királyi törvényszék jogszolgáltatásában is bevezették az esküdtbíráskodást. A következő évben pedig megalakult az esküdtképes egyének összeírását teljesítő bizottság. /1897: XXXIII. tc./ 2. A m. kir. belügyminisztériumi szabályzat szerint állt össze a gyámpénztárat vizsgáló bizottság. /55200/1903. B. M./ 3. A tanyai állami elemi iskolai gondnokság /később állami elemi iskolai gondnokság/ az 1907: XXVI. tc. és a szakminisztérium gondnoksági utasítására létesült. /73776/1907. V. K. M. sz./ 4. A hadiszolgáltatásokért térítést megállapító bizottság ben alakult meg. 32 /1912: LXVIII. tc./ tól elhagyott gyermek-védő bizottság létesült minden olyan községben, ahol gyermekmenhely létezett, így Debrecenben is. /M. Kir. Népjóléti és Munkaügyi Minisztérium 33092/1920. IV. számú rendelet./ 33 Az évi szervezeti szabályrendelet szerint Debrecen sz. kir. város törvényhatóságának állandó bizottságai a következők voltak: állami elemi iskolai gondnokság; állandó bíráló választmány; igazoló választmány; egészségügyi-, elhagyott gyermek-védő-, esküdtképes egyének összeírását teljesítő-, gyámpénztár vizsgáló-, hadi szolgálta- 31 HBML IV.B. 1403/a /1912.; u. o /12441/1913. bkgy.; Közgyűlési jegyzőkönyv az évről. 322., 323.; Közgyűlési jegyzőkönyv az évről HBML IV.B. 1403/a /11876/1898.; u. o /8233/1904.; u. o /16750/1907. bkgy.; Debreczen sz. kir. város törvényhatóságánál alakított bizottságok névjegyzéke az 1915-ik évre. Db., Közgyűlési jegyzőkönyv az évről, 496.

15 tásokért térítést megállapító-, iparos tanonciskolai felügyelő-bizottság; központi választmány; községi iskolaszék, úgyis mint óvodai felügyelő-, mezőgazdasági-, ménlóvizsgáló és ménesrendező-, népnevelési bizottság; számonkérőszék; építési-, gazdasági-, hortobágyi intéző-, jog- és pénzügyi-, kórházi-, közélelmezési-, közlekedési-, leltározó-, múzeumi-, népjóléti-, nyugdíjellenőrző-, szépítési-, színházi-, színházi tűzvizsgáló-, telekértékadó-, telekértékadó szakbizottság; tűzrendészeti ellenőrző-, vízvezetéki-, zeneiskolai bizottság. Ad hoc bizottságok. A törvényhatósági bizottság szervezete és tevékenysége nehezen érthető meg csupán az állandó bizottságok révén, szükséges a városi élet fontosabb eseményeihez kapcsolódó, egy bizonyos célra szerveződő és ideiglenes jellegű úgynevezett ad hoc bizottságok bemutatása is. Felsorolásuk egyben a sokirányú hatósági munka bizonyítékai is: 1. A törvényhatóság 1874-ben a kormányzati szerveknél is szorgalmazta a Debrecen székhelyű, Hajdú vármegye létrehozását. A közgyűlés ezzel a céllal teljhatalmú bizottságot bízott meg ban a belső legelő kiosztásakor földosztályozó bizottmányt választottak Tartósnak bizonyult az március l-én megalakult szervező bizottság, hiszen a tisztikar létszámának és munkakörének kialakítására szánt szervezet 1904-ben is teljesítette a feladatát. 4. Az új vágóhíd építésének előkészítésével foglalkozott az 1880-ban alakult bizottság. 5. A vöröskereszt egylet debreceni fiókegyletének létrehozásán fáradozott egy képviselőkből álló bizottság. 6. Egy választmány 1889-ben a katonai laktanyák és a közkórház építését készítette elő. 7. A debreceni királyi ítélőtábla elhelyezésének tervezetét ugyancsak egy bizottság terjesztette a közgyűlés elé ben Ferenc József uralkodó debreceni látogatásának előkészületeit tíz tagból álló bizottság irányította. 34 HBML IV.B. 1403/a /5821/1874. sz.; u. o /5520/1876.

16 ban Budán a koronázási évfordulón felvonuló bandériumot a főispán elnökletével alakult bizottság szervezte meg től a közvilágítás javítására irányuló tárgyalásokat egy nagybizottság és egy szűk körű választmány bonyolította től a vizsgált korszak végéig működött a város törzsvagyonát képező Hortobágy puszta jövedelmezőbbé tételét tanulmányozó bizottság. 12. A köztemető rendezésére 1899-ben szerveződött bizottság még 1922-ben is létezett ben az általános vízvezeték- és csatornahálózat létesítésére bizottság alakult. 14. Kossuth Lajos születésének 100. évfordulójára a közgyűlésrendező bizottságot küldött ki ben a politikai válság idején választott bizottság kísérte figyelemmel az alkotmányellenes kormány rendelkezéseit. 16. Az egyetem létesítésére 1906-ban alakult meg a bizottság től a korszak végéig működött a szennyvíztisztító telep gazdálkodásának tervezésére létesített bizottság. 18. A Magyar városok országos kongresszusának helyi bizottságába 1912-ben választották be a képviselőket. 19. Az 1910-es években tevékenykedett a városi takarékpénztárt előkészítő bizottság ben a város tisztviselőinek és alkalmazottainak a Tanácsköztársaság idején tanúsított magatartását vizsgálta a Baltazár-féle igazolóbizottság ben erdőgazdasági bizottság foglalkozott az erdei termékeket hasznosító önálló vállalat megszervezésével. 22. A gróf Tisza István szobor-bizottság 1921-ben kezdte meg a működését ban a vízszolgáltatás zavarainak a kivizsgálására alakult bizottság HBML IV.B. 1403/a /7953/1876.; u. o /6250/1880. sz.; u. o /6543/1881. sz.; u. o /2131/1889. bkgy., 59/3971/1889. sz., 81/5635/1889. sz., 105/6304/1890. sz.; u. o /1266/1896. bkgy; u. o /3125/1897. sz., 269/12829/1897. sz., 210/10691/1897. sz.; u. o /9814/1899. sz.; u. o /1597/1901. sz.; u. o /7783/1902. bkgy.; u.o /eln. 3813/1905. bkgy.; u. o / /1906.

17 A törvényhatósági bizottság közgyűlése. A közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben az előkészületi munkálatokat a városi tanács tisztviselői és a törvényhatósági bizottságok tagjai végezték, szükség szerint külső, vagy helyi szakértők bevonásával. A bizottsági közgyűlés a törvényhatóság önkormányzatának legfelsőbb fóruma, ahol a várost érintő alapvető kérdésekben döntöttek. A testület elnöke a főispán, távolléte esetén a polgármester. A helyettesítésről érdekességként említhető meg egy eset, amikor a polgármester a főispán akadályoztatása miatt annak jogkörébe tartozó ügyben intézkedett ben ugyanis a polgármester a belügyminisztertől kért engedélyt, hogy az igazoló választmány elnökét és két tagját kinevezhesse. 37 A város évi szervezeti szabályzatában először kapott helyet az a rendelkezés, amely a főispán és a polgármester egyidejű akadályoztatása esetén a közgyűlés elnöki tisztét a főjegyzőre ruházta. 38 Az és évek közötti időtartamban a közgyűlés hatáskörét az 1870: XLII. tc. és az 1886: XXI. tc. alapján a törvényhatóság hatályos szervezeti szabályzata állapította meg. Ez a hatáskör négy hatósági területet ölelt fel: Az önkormányzatét, a törvényhatóság által közvetített állami közigazgatást, a közérdekű országosat és másodfokon a városi tanács döntéseit. Csak kiemelve néhány fontosabb mozzanatot, a helyi képviselőtestület önkormányzati hatáskörben hozta határozatait: a tisztikar választásakor és a bizottságok megalakításakor; a városi költségvetés és zárszámadás megvizsgálásakor; a városi peres ügyek tudomásulvételénél; a törzsvagyon szerzésében és elidegenítésekor; a helyi adózásban és a hitelfelvétel alkalmával; a városszabályozás és a közművek létesítésekor; a polgárság soraiba és a községi kötelékbe felvétel során. A törvényhatósági bizottság ellátta mindazokat az államigazgatási feladatokat, melyeket a törvények vagy a törvényerejű rendeletek a hatáskörébe utaltak, például a had-, az adó-, a közegészség-, az ál- 36 HBML IV.B. 1403/a /14184/1911. bkgy.; u. o /24151/1912. bkgy.; u. o /1915. bkgy.; Közgyűlési jegyzőkönyv az évről, , ; Közgyűlési jegyzőkönyv az 1923.évről, HBML IV.B. 1403/a /7365/ HBML IV.B. 1403/a /5678/1886. sz.

18 lategészség-, a közművelődésügy, a népoktatás, vagy a mezőgazdaság területén. A közgyűlés a parlamenttel, a kormánnyal, a közigazgatási bírósággal és a törvényhatóságokkal kapcsolatos helyi érdekű, vagy országos ügyekben kérvényezési, felírási, panasz és levelezési joggal élhetett. A közgyűlés fellebbezés esetén, másodfokon bírálta el a városi tanács döntéseit a vagyonkezelés, a községi kötelékbe felvétel és a községi illetőség fenntartása tárgyában ban a törvényhatósági bizottság a közgyűlés ügyrendjében még úgy határozott, hogy a rendes üléseket havonta tartják, a hónap első csütörtöki napján délelőtt. Hamarosan azonban az 1876: VI. tc. alapján megszervezett közigazgatási bizottság működésével több ügy intézését illetően tehermentesült a közgyűlés és kéthavonta tartották meg ben pedig úgy módosították az ülések rendjét, hogy évenként hétszer tartották meg és a délutáni órákban, tekintettel az elintézendő ügyek nagy számára és a képviselők elfoglaltságára. 39 A rendes és rendkívüli közgyűlések időpontjáról és tárgyáról nemcsak a képviselőket, de a hírlap útján a város nagyközönségét is tájékoztatták. Az évi törvényhatósági szabályrendelet például előírta, hogy a közgyűlés előtt legalább 24 órával, sőt bizonyos törvényben meghatározott ügyek tárgyalása esetén - ilyen volt a városi ingatlan elidegenítése -, már 8 nappal előbb meg kellett hirdetni. 40 A közgyűlésen egy javaslat, vagy tervezet csak a képviselők többségének szavazatával válhatott határozattá. Az állásfoglalás történhetett nyilvánosan, például felállással és ilyenkor a képviselők "közfelkiáltással egyhangúlag" fogadtak el egy határozat-tervezetet, vagy titkosan szavazatlapok kitöltésével és összeszámlálásával ban még tíz bizottsági tag írásos nyilatkozatára rendelte el a főispán a névszerinti szavazást, ez a képviselői létszám 1878-ban már 20 főre emelkedett. 41 A titkos szavazás esetén a közgyűlés elnöke legalább két szavazatszedő küldöttséget jelölt ki. A közgyűlés nemcsak tudomásul vette a képviselőtestület névjegyzékét, de rendelkezett azok időbeni előkészítéséről is: A legtöbb adót fizetők esetében utasította a polgármestert a jegyzék összeállítá- 39 HBML IV.B. 1403/a.l. 66/1357/1873. sz.; u. o /7953/ HBML IV.B. 1403/a /7318/1887. sz. 41 HBML IV.B. 1403/a.l. 66/1357/1873. sz.; u. o /1878. sz.

19 sára, évközi üresedéskor a póttagok behívására; a képviselőválasztások lebonyolításához pedig meghatározta az időpontot, a kihirdetés rendjét és a választókerületek mindegyikébe választási elnökből és két bizottsági tagból álló választási bizottságokat küldött ki. A városi tanács főtisztviselőinek és a 286 bizottsági tagnak a részvételével zajló közgyűlés ünnepi eseménye volt a király által kinevezett főispán beiktatása, melyre más törvényhatóságok képviselőit is meghívták. Hasonlóan ünnepélyes körülmények között zajlottak a hatévente megtartott tisztújítások, melynek legfontosabb aktusa a polgármester választás volt. A polgármester a tisztikar nevében lemondott és ennek külső jeleként a rábízott hatósági jelvényt, a város pecsétjét a főispánnak átadta. A főispán-elnök jegyzőt és tisztiügyészt nevezett ki erre az alkalomra, majd sor került a hattagú kijelölő választmány megalakítására. Az állásra szóban, vagy írásban jelentkezők, tehát pályázók közül ez a választmány jelölte ki a posztra alkalmas személyeket. Így történt a többi tisztviselő kijelölése is, majd a képviselőtestület szótöbbséggel választott. Hosszú ideig gyakorlat volt, hogy a tisztújításkor megalakított kijelölő választmány működött közre az időközi választásoknál is, de 1911-től már minden egyes tisztválasztási alkalomra új választmányt jelöltek ki. 42 A bizottságok névsorát a tanács képviseletében a polgármester terjesztette be és a közgyűlés vagy nyílt szavazással, vagy szavazatlapok révén határozott az összetételükről. A törvényes rendelkezések azonban a közigazgatási bizottság és a központi választmány esetében mindig titkos, szavazatlapokkal történő választást határozott meg. Érdekességként említhető meg egy 1910-ben történt esemény, amikor a közgyűlésen egyszerre választották meg a két szavazatszedő bizottságot úgy, hogy az egyiknél a közigazgatási bizottság, a másiknál a központi választmány tagjaira lehetett voksolni. Ez a más törvényhatóságnál már kialakult eljárás azonban egészen újszerűnek bizonyult. 43 Minden esetben a közgyűlés döntésének meghozatalához elégséges volt a szótöbbség, kivéve például a városi ingatlan elidegenítését, ilyenkor ugyanis az 1886: XXI. tc a értelmében a képviselőtestület felének az igen szavazatára volt szükség. Például 1899-ben a Simonffy utcai piac létesítésekor ingatlanokat kívánt a város megvásá- 42 HBML IV.B. 1403/a /1911. bkgy. 43 HBML IV.B. 1403/a /1910. bkgy.

20 rolni. Két közgyűlésen sem jött össze a képviselők fele, ezért a harmadik ülésen a törvény szellemében szótöbbséggel a vásárlás mellett döntöttek. 44 Akár a tisztviselői, akár a bizottsági tagsági viszony szűnt meg valamilyen oknál fogva, a megüresedett helyet betöltő személy megbízatása addig tartott, mint az eredetileg megválasztott mandátuma. Természetesen a közgyűlésen nemcsak a beterjesztés lehetőségével éltek, de a képviselők kérdéseket is intézhettek az elnökhöz, amelyre az illetékes által megadott választ vagy elfogadta a bizottság, vagy további kiegészítést és intézkedést rendelhetett el. Például az egyik képviselő a bizottság július 12-i ülésén arra kérdezett rá, hogy a kiküldött szervező bizottság mikor terjeszti be a tervezetét. A felszólalásra a közgyűlés kötelezte a bizottságot, hogy még a tárgyévben mutassa be a javaslatát. A szabályrendeletek megalkotása a törvényhatósági bizottság alapvető feladatai közé tartozott. A közgyűlés által megtárgyalt és elfogadott szabályzatot a határozathozataltól számított 8 napon belül közszemlére tették és 30 nap elteltével, az esetleges fellebbezéssel együtt - jóváhagyás céljából - a belügyminiszterhez továbbították. Majd amikor a belügyminiszter a szabályrendeletet jóváhagyó záradékkal ellátta, a törvényhatósági kihirdetés napjától számított 30 napon belül hatályba lépett. 45 A közgyűlési munka befejező fázisa volt a jegyzőkönyv felolvasása, hitelesítése, majd kihirdetése. Az 1887-es szabályrendelet szerint például a közgyűlés napirendjét tartalmazó jegyzéket a városháza táblájára tették ki és a hozott határozatokat 15 napig a kiadóhivatalban lehetett megtekinteni. 46 Összefoglalva a törvényhatósági bizottság szervezetének vizsgálatát egyértelműen megállapítható, hogy a dualista és az I. világháború utáni államhatalmi berendezkedést a szigorú centralizmus és a túlzott szabályozottság jellemzi. Mindez nem mond ellent annak, hogy a törvényhatóság saját belügyeit illetően határoz, intézkedik, szabályrendeletet alkot, tisztviselőket választ és költségvetési jogot gyakorol. A 44 HBML IV.B. 1403/a /1898. sz.; u. o /9817/1899. sz. 45 HBML IV.B. 1403/a /473/1902. bkgy.; u. o /16587/1912. bkgy. 46 HBML IV.B. 1403/a.10. 5/250/1887. sz.

21 hatósági feladatok megoldásában tehát az államigazgatás és az önkormányzatiság kölcsönhatása érvényesül. A törvényhatósági bizottság, mint a városi önkormányzat képviselőtestülete a virilizmus alapján szerveződött, tehát tevékenységében a legtöbb adót fizetők a meghatározóak, ezért ezt a korszakot a nyers virilizmus megnevezéssel illetik. A választójogi rendszer is a vagyonos polgári rétegre épített, ezzel is alátámasztva a hatalmi túlsúlyukat az önkormányzatban. Debrecen város lakossága a századfordulón ugrásszerűen megnőtt, amely a 20-as évekre túlhaladta a es lélekszámot, kölcsönhatásban a tőkés gazdaság kiépülésével és az urbanizálódással. A népesség gyarapodásával együttesen a város lakott területe is kiterjedtebbé vált. A változás kétirányú mozgást indukált, egyrészt a törvényhatósági bizottság összetételének a tényleges helyzethez igazítását, másrészt a közigazgatási feladatok növekedésével a szervezeti rendszer bővülését. A nyers virilizmus idején a változások ellenére nem került bevezetésre az általános választójog és a lakosság létszámához képest nem nőtt jelentősen a választók köre. A törvényhatósági bizottság - több kezdeményezés ellenére - képviseleti rendszerét és létszámát illetően is állandó maradt. A képviselőtestület bizottságait a századfordulóig a differenciálódás, majd az önkormányzati feladatok bővülésével a számbeli növekedés jellemezte. A törvényhatósági bizottság tevékenységének jobb megismeréséhez az állandó és az ad hoc bizottságokat együttesen kell megvizsgálni. A törvényhatóság legfőbb önkormányzati szerve a közgyűlés. Az üléseken a képviselők egyszeri szótöbbséggel döntöttek a várost érintő alapvető kérdésekben, ami leegyszerűsítette és zökkenőmentessé tette a határozathozatal folyamatát. A törvényhatósági bizottság egész szervezete a gazdag polgárság érdekeit képviselő hatalmi szerv. Az 1929: XXX. tc. ezen az egyoldalú meghatározottságon formailag változtatott azzal, hogy a törvényhatósági bizottság teljes létszámának 2/3 része a virilisek és a választók képviselőiből, 1/3 része pedig a szakszerűségi és az érdekképviselet jelöltjeiből állt. Ennek az új, alapvetően azonban a virilista szervezeti konstrukciónak a vizsgálata egy másik tanulmány témája lehet.