EURÓPA 2000 TURISZTIKA- VENDÉGLÁTÓ, FILM ÉS KOMMUNIKÁCIÓS KÖZÉPISKOLA, SZAKKÉPZŐ ISKOLA IGAZGATÓJÁNAK

Átírás

1 EURÓPA 2000 TURISZTIKA- VENDÉGLÁTÓ, FILM ÉS KOMMUNIKÁCIÓS KÖZÉPISKOLA, SZAKKÉPZŐ ISKOLA IGAZGATÓJÁNAK 3/2015. SZÁMÚ HATÁROZATA AZ EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSÁRÓL Nevelőtestületi elfogadás dátuma: augusztus 30. Fenntartói jóváhagyás: Nkt. 26. (1) bekezdés szerint szeptember 01. Érvényesség: A módosított pedagógiai program 2015/16. tanévtől hatályos. Tervezett felülvizsgálat dátuma: Évente, illetve jogszabályi változás esetén

2 Európa 2000 Turisztika- Vendéglátó, Film és Kommunikációs Középiskola, Szakképző iskola Pedagógiai Programjának egységes szerkezetbe foglalt módosítása Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen a tudás vágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amit csinál, és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog. Szent-Györgyi Albert 2

3 Tartalomjegyzék 1 Az iskola nevelési programja Helyzetelemzés Az iskola küldetése Az iskola alapelvei A nevelő-oktató munka alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Az iskolában folyó nevelő- oktató munka céljai és feladatai Az iskolában folyó nevelő-oktató munka feladatai, annak megvalósításának eszközei, eljárásai A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az egészségtudatosság célkitűzései A stratégia operatív megvalósítása Az elsősegélynyújtással kapcsolatos iskolai terv; az elsősegélynyújtás alapismeretek elsajátítása Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja: Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok: Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: A diák-önkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai: A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok helyi feladatai Az osztályfőnök feladatai és hatásköre A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program Iskolapszichológus bevonásának lehetséges területei A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák A szülők közösségét érintő együttműködési formák: Külső szervezetekkel történő kapcsolattartás

4 1.15 A tanulmányok alatti vizsga A vizsgaszabályzat hatálya, célja Az osztályozó vizsga rendje, nyelvvizsga miatti kedvezmények Az évközi beszámolók rendje...59 Idegen nyelv...59 Humán tantárgyak...59 Reál tantárgyak...61 Szakmai tantárgyak...62 Általános minden vizsgára érvényes rendelkezések Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai A felvételi eljárás különös szabályai Az intézmény helyi tanterve Időbeli hatálya A választott kerettanterv megnevezése A választott kerettanterv feletti óraszám A csoportbontások és egyéb foglalkozások megszervezésének elvei Óratervek Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei Kiválasztási elvek A tankönyvek, taneszközök kiválasztásának módja: Ingyenes tankönyvellátás A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása Az erkölcsi nevelés pedagógiai célként való megfogalmazása Nemzeti öntudat, hazafias nevelés és az Állampolgárságra, demokráciára nevelés pedagógiai céljai Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A családi életre nevelés A testi és lelki egészségre nevelés Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fenntarthatóság, környezettudatosság Pályaorientáció Gazdasági és pénzügyi nevelés Médiatudatosságra nevelés A tanulás tanítása Kulcskompetenciák Mindennapos testnevelés Az iskolai sportkör foglalkozásai A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai

5 Nem kötelező tanórai foglalkozások rendje Tantárgy-, foglalkozás-, tanárválasztás eljárásrendje Projektoktatás A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A helyi mérési, értékelési rendszer Bemeneti mérés Átvétel másik iskolából: Az érettségi utáni évfolyamra lépés feltétele: Folyamatmérés Számonkérések formái A negyedéves vizsgák rendszere, a tanulók negyedéves értékelése: Az év végi vizsgák rendszere Próba érettségi Választható közép-, és emelt szintű érettségi vizsgatárgyak Az ellenőrzés-értékelés módja és formái Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek Az iskola egészségnevelési elvei Az egészségnevelési programban szereplő lényeges témák: Az egészségtudatosság célkitűzései A stratégia operatív megvalósítása...9 Komplex intézményi mozgásprogram Az iskola környezeti nevelési elvei A környezeti nevelés jelenlegi színterei iskolánkban Erőforrások Jövőkép- alapelvek-célok Tanulásszervezési és tartalmi keretek Módszerek Taneszközök Kommunikáció Minőségfejlesztés Továbbképzés Atanulók magatartásának és szorgalmának értékelési elvei A magatartás értékelésének elvei A szorgalomjegyek megállapításának elvei A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei Jutalmazási és ösztönzési rendszer Fegyelmezés iskolai elvei:

6 3. Felnőttoktatás A felnőttek gimnáziuma tantárgystruktúrája A felnőttképzési tagozat óratervei A NAT-ban szereplő kulcskompetenciák Vizsgaszabályzat Vizsgatípusok: Általános szabályok A számonkérés formái és időkerete A vizsgák menete Az integráltan nevelhető sajátos nevelési igényű tanulókra vonatkozó fejlesztő programok A látássérült (aliglátó, gyengénlátó) tanulók iskolai fejlesztésének elvei A látássérült tanulók iskolai fejlesztése A látásukat praktikusan kismértékben használó aliglátó tanulók iskolai fejlesztése A gyengénlátó és a látásukat praktikusan jól használó aliglátó tanulók iskolai fejlesztése A hallássérült (nagyothalló) tanulók iskolai fejlesztésének elvei A hallássérült tanuló A nagyothalló tanulók pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitációja A beszédfogyatékos tanulók iskolai fejlesztése Pszichés fejlődési zavarralküzdő tanulók iskolai fejlesztésének elvei Szakmai program Szakképzési alapelvek A szakképzési stratégiai célok A rövid távú célok A képzés szakaszai, teljes szerkezete, pedagógiai szakaszolása évfolyamon (szakközépiskola) NY-. évfolyamon (szakközépiskola nyelvi előkészítő évfolyammal): évfolyamon a szakmai képzés Emeltszintű szakképesítés, az érettségi végzettséghez kötött, nappali, esti munkarend szerint, az alábbi szakképesítésekben Három évfolyammal működő szakiskola, nappali munkarend szerint Felnőttképzés keretében középfokú és emeltszintű szakképesítések, nappali, esti, levelező munkarend szerint, A szakképzés fő területei Elméleti képzés A szakmai gyakorlat szabályozása Érettségi utáni szakképzés

7 A szakképzési évfolyamok képzési céljai: A képzések időterve A szakmai képzések óratervei Legitimációs záradékok

8 1 Az iskola nevelési programja 1.1 Helyzetelemzés Az utóbbi években alapvetően megváltoztak az iskola külső környezeti és belső érdekeltségi viszonyai. A társadalmi változások felgyorsultak, a tanulási környezet és a motiváció megváltozott. A korábban nem tapasztalt mennyiségben rendelkezésre álló információk, új tudásátadási módszerek bevezetését tették szükségessé. A legfontosabb változást a társadalmi viszonyokban a család intézményének válsága hozta. A középiskolás diákok családi háttere az atipikus együttélési formák irányába tolódott el, így a középiskolák nevelési feladatai is jelentősen megnövekedtek. Ma már a közoktatás intézményei a második otthon funkcióját kell, hogy betöltsék. A gyermek számára rendelkezésre álló, otthoni tanulási környezet erős szórást mutat. Ebből következően egyre nagyobb arányt képviselnek azok a diákok, aki valamilyen magatartási, pszichikai vagy tanulási nehézséggel küzdenek. A tanulási motiváció, az érdeklődés, a világ megismerésének vágya egy-egy korosztályon belül is jelentős eltéréseket mutat. Mindezek kezelése a korábbiakhoz képest jelentős mértékű differenciálást tesz szükségessé. A gazdasági helyzet változása kedvezőtlenül érintette a közoktatási intézményeket. Az intézmények állami alapnormatívából történő finanszírozása nem megoldott. Az iskola mindezt különböző pályázati lehetőségek megragadásával, hatékonyabb gazdasági működéssel is nehezen tudja kompenzálni. A fenti változások a személyiségre, egyéniségre épülő, alapvetően tehetséggondozó és felzárkóztató, hátránykompenzáló programok beindítását igénylik. A közoktatási intézmények évszázadok óta ugyanazokra a kérdésekre keresik a választ: Kinek, milyen műveltséganyagot, milyen módszerekkel adhatunk át? Hogyan tudjuk a leghatékonyabban tanítani-nevelni a diákokat abban a reményben, hogy tehetségének, szorgalmának, érdeklődési körének a legmegfelelőbb módon tanulhasson és készülhessen az életre. A fentiek ismeretében az alábbi alapelvek köré csoportosultak a Pedagógiai Program módosításának legfontosabb tételei. 8

9 Jogszabályi megfeleltetés, a tanév során elindított programok beépülése a Pedagógiai Programba, különös tekintettel a vizsgarendre, a követelményszintre, az évfolyamszintű differenciált oktatásra, a fakultációra, a nyitott iskola programra és az új tantárgyi programelemekre. Nagyobb szerep a nevelésben a közösségi gondolkodásnak és a tudatos életnek. Ennek beépülése a Nevelési Program alapelveiben, pedagógiai céljaiban és a kapcsolódó feladatokban is megtalálható. A nyitott iskola programjának meghirdetése után annak beépülése a Pedagógiai Programba, különös tekintettel a kialakított szakmai kapcsolatok alapján elindított programokra, modulokra, kiegészítő szolgáltatásokra (vállalkozói készségfejlesztés, sportegyüttműködések, nemzetközi kapcsolatok, testvériskola kapcsolatok, nemzetközi együttműködések, tehetségpont) Nagyobb szerep a kompetenciafejlesztésnek, különös tekintettel a szövegértés-szövegalkotás, forráselemzés, logikai, szociális- és életpálya építési készségterületre. Szakmai jelleg erősítése, tudatosabb pályaorientációval, differenciált szakmai orientációval, gyakorlatköteles szakmacsoportos alapozó oktatással, szakmai partnerek bevonásával. A Nemzeti alaptantervben (a továbbiakban: Nat) meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának kidolgozása. 1.2 Az iskola küldetése Az Európa 2000 Középiskola, olyan alapítványi fenntartású nevelési-oktatási intézmény, amely családias környezetben biztosítja a diákok szellemi erkölcsi-testi fejlődését, rugalmasan alkalmazkodva a mindenkori kihívásokhoz. Az iskola célja, hogy diákjaink nyitott gondolkodású, egymással és a kulturális sokszínűséggel szemben toleráns, közösségi szemlélettel rendelkező fiatal felnőttként végezzenek intézményünkben. A hagyományos iskolai jegyek és a jól körülhatárolt szabályok megtartása mellett egyedi, európás jellemzők kialakítása a cél, ami egyedivé és emlékezetessé teszi az itt töltött időt. 9

10 1.3 Az iskola alapelvei Iskolánk több évtizede stabil alapokon álló, hagyományokra épülő, működésében és pedagógiájában következetes és kiszámítható Intézmény. Alapelvünk a bizalomra épülő, egymást elfogadó és segítő tanár-diák kapcsolat. Alapelvünk, hogy tantestületünket magasan képzett, korszerű pedagógiai módszereket alkalmazó, motivált, egymást segítő pedagógusok alkossák. Pedagógiai munkánk központjában a tolerancia, a nyitott gondolkodás és az esélyteremtés áll. Iskolánk erőszakmentes és biztonságos iskolai légkört biztosít a diákok és dolgozók számára. A közösségformáló családi(as) iskola Iskolánk családias, közösségformáló iskola, amit elsősorban a tanuláshoz szükséges nyugodt, biztonságos, családias környezet és a fiatal, összetartó tantestület biztosít. A tananyag elsajátítását segítő foglalkozásokkal, sport- és szabadidős programokkal, hagyományteremtő ünnepségekkel, rendezvényekkel nemcsak az osztályok, hanem szüleikkel és tanáraikkal együtt az iskola diáksága is egy összetartó közösséggé nagy családdá válik. Az aktív szülői kapcsolattartás segítségével betekintést nyújtunk oktató és nevelő munkánkba, segítve ezzel a diákok egyéni előrehaladását a közösen meghatározott célok irányába. Az iskola feladatai közé tartozik olyan értékek képviselete, mint a tolerancia, lojalitás, az egymásra való odafigyelés, a közösségi gondolkodás. Tudás háza Oktatási intézményként alapvető küldetésünknek tekintjük az élethosszig tartó tanulás igényének kialakítását. Tanáraink alapos szakmai felkészültséggel és módszertani sokszínűséggel (kooperatív tanulás, projekt módszer, kiscsoportos foglalkozások, IKT eszközök használata, kompetencia-alapú képzés) biztosítják a kor kihívásainak megfelelő általános műveltség és szakmai tudás elsajátításának lehetőségét. 10

11 Mindennapos tevékenységünk része a közép- és emelt szintű érettségire, a szakirányú és felsőoktatási továbbtanulásra, valamint a munkaerő-piaci elhelyezkedésre való felkészítés. Oktató-nevelő munkánkban nagy szerepet kap a tehetséggondozás, felzárkóztatás és a nyitott, érdeklődő, a tudást tisztelő személyiségek nevelése. Fontosnak tartjuk az egyéni képességek figyelembevételét és maximális kibontakoztatását, melyet a különböző szakkörök, iskolán kívüli programok, egyéni differenciált képességfejlesztés segíti. Iskolánkban a közép- ill. emelt szintű érettségi bizonyítvány megszerzéséig diákjaink ECDL vizsgát, középfokú nyelvvizsgát szerezhetnek, szakmai gyakorlaton vehetnek részt és érettségi utáni képzésen tanulhatnak tovább. Állampolgári és demokratikus értékek képviselője Nemzeti és európai identitástudattal rendelkező tudatos állampolgárokat nevelünk, akik tisztelik a hagyományokat, tisztában vannak és alkalmazzák a demokrácia szabályait, akiket következetesség, kötelességtudat, felelősségtudat, kulturált, önmagára és környezetére igényes magatartás jellemez. Mindezeket nemcsak tanórai, hanem tanórán kívüli tevékenységeken is képviseljük. Célunk, olyan identitású, másokat elfogadó, a világra nyitott, világos jövőképpel és értékrenddel rendelkező tudatos polgárok nevelése, akik felnőttként képesek képviselni saját, és közösségük érdekeit, aktívan és felelősen részt vesznek kisebb és tágabb közösségük életében, környezet- és egészségtudatosan élnek. Fenti célok megvalósítása érdekében a Diákönkormányzat, az osztály ill. a teljes iskolaközösség keretében a tanulóknak lehetősége van a demokratikus magatartásformák elsajátítására, önmaguk kipróbálására. 1.4 A nevelő-oktató munka alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Az iskolában folyó nevelő- oktató munka céljai és feladatai A családias iskola alapelvének megvalósításához rendelt pedagógiai célok és feladatai 11

12 Alapvető emberi értékek felmutatása (közösségtudatos magatartás, a tolerancia, lojalitás, az egymásra való odafigyelés, a közösségi gondolkodás, testi-lelki egyensúly). Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Közösségfejlesztés Sokoldalú képesség- és személyiségfejlesztés. Személyiségfejlesztés Szeretetteljes, barátságos hangulat megteremtése, a családis iskola jegyében. Közösségfejlesztés A diákok szabadidejének tartalmas eltöltése iskolai kereteken belül, és azon kívül is. Közösségfejlesztés A gyermekvédelem eszközeivel a szociálisan, vagy más módon hátrányos gyermek esélyegyenlőségének biztosítása. gyermekvédelem a káros környezeti és társadalmi hatásoktól. Preventív pedagógiai szemlélet és gyakorlat megvalósítása a szociális problémák megoldására Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység Gyermek- és ifjúság védelemmel kapcsolatos feladatok Szülő-iskola kapcsolatának erősítése a közös nevelés érdekében. Kapcsolattartás a szülőkkel, az iskola belső és külső kapcsolattartása Széleskörű kapcsolatrendszer építése és fenntartása az iskola pedagógiai céljainak megfelelően Kapcsolattartás a szülőkkel, az iskola belső és külső kapcsolattartása A Tudás Háza alapelv megvalósításához rendelt célok és feladatok Az általános műveltség elsajátíttatása mind a természettudományok, mind a humán területek vonatkozásában. A feladat megvalósításának eszközeit a Helyi Tanterv tartalmazza Felkészítés a közép- és az emelt szintű érettségire.

13 Érettségi felkészítés (A feladat megvalósításának eszközeit a Helyi Tanterv tartalmazza) Magas szintű nyelvi készségek kialakítása, legalább egy nyelv középszintű és egy nyelv alap szintű ismerete. Nyelvvizsgarendszer (A feladat megvalósításának eszközeit a Helyi Tanterv tartalmazza) Érettségi felkészítés (A feladat megvalósításának eszközeit a Helyi Tanterv tartalmazza) Digitális írástudás fejlesztése Digitális írástudás fejlesztése (ECDL vizsgák) kommunikációs kultúra hatékony, komplex, gyakorlatban való alkalmazási stratégiáinak és készségeinek kiemelt szintű fejlesztése. Korszerű, gyakorlatias és nemzetközi színvonalú szakmai képzés megvalósítása, szakmai gyakorlat biztosításával Szakmai Program Sokoldalú és komplex pályaorientációs tevékenység megvalósítása. Felkészítés az eredményes és sikeres pályaválasztásra, a munkaerőpiacon való sikeres megfelelésre szakmai pályaorientáció. Sokoldalú és komplex pályaorientációs tevékenység megvalósítása. Sokoldalú kompetenciafejlesztés. Kompetenciaterületek fejlesztése, mint kiemelt pedagógiai feladat Nyitott, érdeklődő, a tudást tisztelő személyiségek nevelése. Tehetséggondozás A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A kommunikációs kultúra hatékony, komplex, gyakorlatban való alkalmazási stratégiáinak és készségeinek kiemelt szintű fejlesztése. Az Állampolgári és demokratikus értékek képviselője alapelv megvalósításához rendelt célok és feladatok Demokratikus állampolgári magatartásformák és készségek kialakítása és fejlesztése. 13

14 A demokratikus magatartásformák és a hatékony egyéni- és csoportos érdekvédelemhez szükséges készségek és képességek fejlesztése. A nemzeti értékek megóvása és tisztelete. A nemzeti értékek megóvásának és tiszteletének megvalósítása. A nemzeti és az európai identitás összhangjának megteremtése a tanulók személyiségében. Európai identitás és értékrend kialakítása. Az európaisághoz és a globális kultúrához kapcsolódó szemléletmód kialakítása. A nemzeti és az európai identitás összhangjának megteremtése a tanulók személyiségében. Közösségi gondolkodás, társadalmi felelősségvállalás kialakítása. Közösségi gondolkodás, társadalmi felelősségvállalás kialakítása. A demokratikus magatartásformák és a hatékony egyéni- és csoportos érdekvédelemhez szükséges készségek és képességek fejlesztése. A kulturális és társadalmi sokszínűségre nyitott állampolgár nevelése. Az európaisághoz és a globális kultúrához kapcsolódó szemléletmód kialakítása. A nemzeti és az európai identitás összhangjának megteremtése a tanulók személyiségében. Tudatos polgár (pl. környezettudatosság, egészségtudatosság, tudatos vásárlói magatartás, tudatos média fogyasztói magatartás, hatékony érdekvédelmi képesség) kialakítása. A testi és lelki egészség, a rekreáció és az ehhez kapcsolódó készségek és szemléletmód megismertetése és elsajátíttatása Környezeti és esztétikai nevelés, a környezeti kultúra és az ehhez kapcsolódó egyéni belső igényesség megteremtése érdekében. Tudatos polgár nevelésének programja, és a Fogyasztóvédelmi Program A demokratikus magatartásformák és a hatékony egyéni- és csoportos érdekvédelemhez szükséges készségek és képességek fejlesztése Az iskolában folyó nevelő-oktató munka feladatai, annak megvalósításának eszközei, eljárásai Digitális írástudás fejlesztése (ECDL vizsgák) A digitális (számítógépes) írástudás fogalma tartalmazza azokat a készséggé fejlesztett ismereteket, amik lehetővé teszik a felhasználó számára a számítógép által nyújtott lehetőségek kihasználását. Szorosan kapcsolódik az internet, és általában a hálózatok 14

15 ismerete, és egyre inkább nő a multimédiás alkalmazások jelentősége is. Fokozatosan nő az e- közigazgatás, e-önkormányzatok szerepe is. Az új lehetőségek a hagyományos tanulást is átalakítják, egyre terjed az e-learning, ami lehetőséget biztosít arra, hogy mindenki otthonában, saját maga által megszabott időben tanuljon. Az infokommunikációs társadalomban elengedhetetlen az ún. digitális írástudás elsajátítása, ismerete. E nélkül nem lehetséges lépést tartani a folyamatos fejlődéssel. Az iskolának két fontos feladatot kell azonos időben végrehajtani: elsősorban fejleszteni és naprakész információkkal kell ellátni a világháló adatbázisát, másodsorban széles körben oktatni az informatika helyes alkalmazásának és hasznosításának irányelveit. A középiskolai informatikaoktatás célja az informatikai alapműveltség ( informatikai írástudás ) kialakítása. Az informatikaoktatás célját, feladatait nagymértékben lefedi az Európai Számítógéphasználói Jogosítvány (ECDL) követelményrendszere, mely letételére informatika órán készítjük fel diákjainkat. A diákok digitális írástudásának fejlesztésének érdekében pedagógusaink is használják az informatikai eszközöket, több tantermünk is digitális táblával van ellátva, mely használatát minden tantárgy oktatásánál alkalmazzuk. Iskolánk számítógépes ellátottsága jó, pedagógusaink mindegyike rendelkezik azon alapkészségekkel, melyek segítik őket az új programok felhasználásában. Rendszeren alkalmaznak prezentációkat a tananyag szemléltetése érdekében. Diákjaink számára e-learning tananyagokat dolgozunk ki, melyek segítségével könnyebben sajátíthatják el az iskolai, és azon túlmutató tananyagokat. Közvetlenül érintett tantárgyak: Minden tantárgy A megvalósítás tanórán kívüli területei és eszközei: Média szakkör e-learning tananyagok könyvtár 15

16 A kommunikációs kultúra hatékony, komplex, gyakorlatban való alkalmazási stratégiáinak és készségeinek kiemelt szintű fejlesztése Minden tantárgy alapvető feladata, hogy az anyanyelvi neveléshez kapcsolódva sajátosságai és lehetőségei szerint részt vegyen a diákok kommunikációs képzésében. Felkészítse őket a tantárgyi műveltségterület jellegzetes beszédhelyzeteiben - élőbeszédben és írásban való sikeres kommunikációira és tudatosítsa a sajátos szóhasználatát, szókincset és szaknyelvében a hétköznapitól eltérő jelentéseket. A kommunikációs kultúra megalapozása és fejlesztése ezért többrétegű feladatok elvégzését kívánja meg, az életkori sajátosságokat és a tanulók képességét, előképzettségét figyelembe véve. Szükséges mind a verbális, mind a non-verbális készségek tudatosabb használata, helyes értelmezése és irányítása a másokkal folytatott interperszonális kapcsolatokban és az egyénnek az önmagával folytatott pozitív intraperszonális viszonyában is. Ugyancsak szükséges a hagyományos információhordozó eszközök /könyvek - könyvtár/ használatának megőrzése mellett, a korszerű elektronikus és digitális- műholdas információs csatornák és csatornarendszerek és a hozzájuk kötődő információhordozó eszközök készségszintű alkalmazásának elsajátítása /Számítógép - Internet/ Sokoldalú és komplex pályaorientációs tevékenység megvalósítása Az iskola kiemelkedő célja sokoldalú és komplex pályaorientációs tevékenység megvalósítása az egyéni munkavállalási esélyek javítására, a sikeres szakmai karrier iránti igény ösztönzésére. A karriertervezés egy adott egyénre, egy tanulóra vonatkoztatott életpálya előre, tudatos módon való megszervezése, megtervezése, valamint ez által olyan információcsomag létrehozása, ami segítséget nyújt a diáknak a saját életére való felkészülésben, a világban való helyének megtalálásában. A karriertervezés lépései 1. A tanuló megismerése, feltérképezés információgyűjtés írásbeli szintfelmérés írásbeli, előre átgondolt jövőkép, karrierterv 16

17 szóbeli elbeszélgetés 2. A kapott információk rendszerezése, adatbázis létrehozása az eredmények kiértékelése külön, személyre, korosztályra és szakirányra szabott aktavezetés 3. Az eredmények alapján a közösen kialakított célok meghatározása a hatékony együttműködés közegének megteremtése a tanuló- szülő- tanácsadó közös megegyezése a korábbi tapasztalatok figyelembevétele a lehetőségek számbavétele, a munkaerőpiac figyelése 4. A megvalósítás lépései alkalmazható tevékenységek közösen kialakított szabályrendszer a lehetséges alternatívák megvizsgálása 5. Folyamatos ellenőrzés, változásvizsgálat, tanácsadás időszakos írásbeli ellenőrzés, és folyamatos szóbeli tanácsadás fő célok szem előtt tartása, visszacsatolás Kiemelten kell foglakozni, a hátrányos helyzettel, vagy hiányos képességekkel rendelkező diákokkal, hiszen ők vannak legjobban kitéve a jövőben eléjük kerülő nehézségeknek. Nekik külön odafigyelés kell a problémák kezelésében. A pályaorientáció szintén kiemelt jelentőségű és prioritással bíró terület iskolánk pedagógiai tevékenységében. Ennek megvalósítása során az egyéni felkészítés sikeressége és eredményessége mellett hasonló jelentőségű, hogy az iskolánk által preferált szakmai orientáció összhangban legyen a mindenkori, aktuális munkaerő-piaci igényekkel és elvárásokkal. Tanulóinkat a szakmai képzésben olyan pályák és munkaterületek felé indítjuk el, amelyek személyes sikerességet és egzisztenciális biztonságot nyújtanak nekik, és összhangban vannak a társadalmi realitásokkal is. A pályaorientációs felkészítésbe olyan tantárgyakat vontunk be, amelyek kiegészítik egymást, ugyanakkor EU-konform végzettséget és tudást biztosítanak tanulóinknak. Közvetlenül kapcsolódó tantárgyak: Szakmai tantárgyak Gazdasági ismeretek 17

18 Kiemelt óraszámú nyelvi képzés Informatikai ismeretek Kommunikáció Önismeret Pszichológia szakkör Tanulástechnika A megvalósítás tanórán kívüli területei és eszközei: Munkaerő-piaci tréningek Önismereti szakkör, tréningek Szakmai gyakorlatok Szakmai interjúk készítése Sikeres szakmai karriert befutott volt növendékek meghívása A kompetenciaterületek fejlesztése, mint kiemelt pedagógiai feladat Iskolánk kiemelt pedagógiai feladata, hogy oktató-nevelő tevékenysége kiterjedjen az alábbi kompetencia-területek fejlesztésére. Órai differenciálással, az órai munka sokrétű, hatékony megszervezésével, sokoldalú pedagógia módszertan (projekt-munka, csoport-munka, pármunka, kooperatív tanulási módszerek) bevezetésével és alkalmazásával érjük el hogy a diákokban kialakuljanak és megerősödjenek azon kompetenciák, készségek és képességek, melyekre a mindennapi és később szakmai életükben is szükségük lesz. Szövegértési és szövegalkotási kompetenciák: Funkcionális írás-olvasás képessége szóbeli és írásbeli önkifejező szövegalkotás képessége Kiemelkedő anyanyelvi verbális képességek Stilárisan igényes és gazdag szókincsű és választékos beszédkultúra. A non-verbális és a metakommunikációs készségek tudatosabb használata, helyes értelmezése és irányítása a másokkal folytatott interperszonális kapcsolatokban, valamint az egyénnek az önmagával folytatott pozitív intraperszonális viszonyában. Matematikai és logikai képességek: 18

19 A mindennapi élet problémáival, az egyén szükségleteivel összekapcsolódó matematikai képességek fejlesztése A problémaazonosító és -megoldó képesség fejlesztése. A rendszerelvű gondolkodás fejlesztése A logikai kepésségek fejlesztése Szociális és életviteli kompetenciák, környezeti nevelés: Az egyén szintjén: a pozitív, reális énkép kialakításának képessége a frusztráció elviselése a reális egyéni célok kitűzésének és követésének képessége a szabályok és a vágyak összehangolásának képessége a cselekvési alternatívák meglátásának képessége a döntési képesség a kezdeményezőkészség az akaraterő és a kitartás az önmotiváció fejlesztése A társas viselkedés terén: az empátia a kommunikációs és kooperációs készség a vitázó és érvelő képesség a konfliktustűrő, -kezelő, -megoldó képesség a vezető és szervező képesség. Idegen nyelvi kompetenciák: Szövegértés és szövegalkotás idegen nyelven szóban és írásban Kommunikációs szándékok megértése és érthető kifejezése Az adott idegen nyelvhez kapcsolódó, az eredményes nyelvhasználathoz szükséges szociokulturális ismeretek és azok alkalmazása Összetett kommunikatív képességek üzleti szituációkban. IKT (informatikai és kommunikációs technológiák) kompetenciák 19

20 A hagyományos információhordozó eszközök /Könyvek - könyvtárak/ és korszerű elektronikus információs csatornák és csatornarendszerek valamint hozzájuk kötődő technikai információhordozó eszközök készségszintű alkalmazása. /Számítógépek - számítógéprendszerek - Internet/ A fentiek kreatív használata a munkavégzés során és a hétköznapi életben egyaránt. Komplex társadalmi, gazdásági és indusztriális készségek életpálya-építési kompetenciák A társadalmi berendezkedés szerkezete, intézményeinek és folyamatainak működése regionális, országos és nemzetközi szinten - Európában és globális méretekben. A gazdasági, ökonómiai folyamatok ismerete és értése. Az ökonómiai rendszerek és működésük. Felelős egyéni magatartás a szakmai fejlődés tekintetében. Vállalkozói szellem és gondolkodás az egyén képességei vonatkozásában. Rendszerelvű gondolkodás a társadalmi folyamatok vonatkozásában. Egyéni felelősség - önmenedzselés a magánéletben és a szakmai sikeresség érdekében. Az egész életen át tartó tanulás egyéni folyamatában saját tettek és teljesítmények reflektív módon való értékelése. Médiaismeret, mint kompetenciaterület A film és média képzés szerepe túlmutat a kulcskompetenciák fejlesztésén, hiszen olyan képességeket is fejleszthetünk vele, amelyeket más tantárgyakkal sokkal nehezebb. Nincs még egy olyan nem szülői hatás, amely annyira áthatná a gyermek életét, mint a televízió (Dorothy és Jerome Singer) Mediatizált világunkban a gyermekeket érő információk jelentős része audiovizuális jelként érkezik. Legfontosabb hordozói a televízió, Internet, mozi. Az információk mennyisége és megfogalmazása miatt a feldolgozásuk, szelektálásuk, értelmezésük is sokkal bonyolultabb lett. Ráadásul mára a közönség már nem pusztán befogadója ezen információknak, hanem önmaga alkotóvá, létrehozóvá is válik, azaz médiaszereplő lesz. A kulcskompetenciák fejlesztése mellett a film és média tantárgy ezen új kihívásoknak próbál megfelelni akkor, amikor olyan készségeket fejleszt, amelyek szükségesek ahhoz, hogy tudatos, médiafogyasztóvá, alkotóvá váljunk, mert csak így lehetünk egy demokráciában tudatos állampolgárok. 20

21 A képzés lehetőséget ad a diákoknak, hogy kreativitásukat, művészi kifejezőkészségüket fejlesszék, miközben megismerkednek egy olyan művészeti ággal, amellyel a legtöbbet találkoznak hétköznapjaik során, de amelyről talán a legkevesebbet tudnak. A befogadás és alkotás örömét ráadásul csoportban élik át, fejlesztve ezzel a szociális kompetenciájukat. Közvetlenül kapcsolódó tantárgyak: Minden tantárgy A megvalósítás tanórán kívüli területei és eszközei: DÖK Iskolai versenyek, rendezvények Projekt napok Szakkörök A kompetencia alapú oktatás megvalósításának eszközei és módszerei: Ajánlott együttműködő (kooperatív) tanulási módszerek, amelyek a helyi tantervben jelennek meg: Kérdésekre adandó válasz páros, kiscsoportos megvitatása, tisztázása. Problémafelvetéshez kapcsolódó páros és csoportos véleményformálás. Témához kapcsolódó tanult ismeretek csoportos visszakeresése, koncentrálása. Szövegértelmezés, lényegkiemelés és annak megvitatása. Kulcsszó, kulcsmondat, kulcsesemény, kulcsfolyamat keresése, értelmezése. Páros munka: tényanyag gyűjtése és jegyzetelés. Jegyzetek, feladatmegoldások összehasonlítása, elemzése. Új ismerethez kapcsolódó kérdések megfogalmazása csoportosan. Információrögzítés együttműködéssel. Csoportos asszociációs feladatok. Esszé kidolgozása csoportosan (ötletgyűjtő, kidolgozó, véleményező feladatok munkamegosztással). Házi feladatok megvitatása a közös és az eltérő válaszok vagy a legérdekesebb részek tükrében. Tesztkészítés, tesztértékelés. Követelmények megfogalmazása. Problémamegoldó gyakorlat ötletrohammal, értékeléssel. 21

22 Adatgyűjtés, feldolgozás és azok felhasználásával kiselőadás tartása társas munkamegosztásban. Fogalmak, jelenségek, összefüggések, törvényszerűségek kollektív definiálása, pontosítása, tisztázása. Írásbeli értekezések, vitairatok, készítése, vélemények, beadványok, javaslatok megfogalmazása és értelmezése csoportos munkában. Vélemények, gondolatok társítása posztereken, tacepaokon. Könyvtári, adattári kutatás, cédulázás, adatbázis kezelés, adatfeldolgozás. Egy téma különböző megközelítésű és nézőpontú feldolgozása A demokratikus magatartásformák és a hatékony egyéni- és csoportos érdekvédelemhez szükséges készségek és képességek fejlesztése A demokratikus magatartásformák gyakoroltatásához és elsajátításához az iskola mint működő intézmény és szervezeti forma - és az iskolai élet, mint ennek színtere, az egyik forma és lehetőség a pedagógiai munkában. Egy iskola működése mindig a társadalom működését modellezi. A demokratikus magatartásformák megismertetésében és az érdekvédelem tanításában alapvetően mértékadó az iskolai élet példaadása. Fontos, hogy az iskolába járó tanulók megismerjék saját iskolájuk szervezeti és érdekvédelmi struktúrájának felépítését, és az általuk gyakorolható jogok és kötelességek gyakorlásával fejlődjenek a polgári magatartáshoz szükséges készségeik. A diákok közvetlen érdekképviseleti szerve az iskolai diákönkormányzat. (DÖK) Alapvető szempont, hogy az iskola minden dolgozója azonosuljon azzal a szemlélettel, hogy ez az a fórum, ahol tanítványaink közvetlenül gyakorolhatják és érvényesítk jogaikat az oktatás és nevelés területére vonatkozóan. Minden területen és minden formában támogatólak működünk együtt az DÖK helyi szervezeteivel - osztály és iskolai szinten egyaránt, ennek köszönhetően fejlődnek tanítványaink pozitív szociális-közösségi készségei, és ez kedvezően hat vissza a jövőben az oktatás és nevelés folyamatának egészére. A DÖK szervezett és hatékony működésével javul az iskolán belüli információcsere, és ezzel párhuzamosan tovább javul a tanárok és diákok kapcsolata. 22

23 Ennek megvalósítása érdekében minden kolléga és munkatárs segíti a mindenkori megbízott DÖK referens tanár munkáját, valamint személyesen is partnerként támogatja a diákoknak az iskolai élet jobbítására és fejlesztése irányában tett kezdeményezéseit. Közvetlenül kapcsolódó tantárgyak: Osztályfőnöki órák; A megvalósítás tanórán kívüli területei és eszközei: Tanulmányi versenyek és pályázatok Szabadidős foglalkozások és egyéb rendezvények Részvétel a vezetői értekezlet munkájában Igény szerint részvétel az Alapítvány Kuratóriumának ülésein Részvétel a Diákparlament munkájában Kapcsolattartás a kerületi önkormányzati diákképviselővel Diák-önkormányzati táborok, szakmai fórumok A nemzeti értékek megóvásának és tiszteletének megvalósítása A társadalmi- és gazdasági változások következtében rendkívüli módon megnőtt a külső multikulturális hatások térhódítása Magyarországon. Ennek negatív következményei már jól láthatóak és érzékelhetőek a mindennapi pedagógiai munka során a tanulók érdeklődésének és magatartásformáinak változásában. Az iskolai oktató és nevelő munkájában kiemelt hangsúllyal képviseljük a hon- és népismeret kérdéskörét és a magyarság történelmileg specifikusan sokszínű, tradicionális értékeinek megőrzését és ápolását. Európai Uniós országként is nagy hangsúlyt fektetünk a nemzeti identitásunk megőrzésére. Közvetlenül kapcsolódó tantárgyak: történelem magyar nyelv és irodalom társadalomismeret ének - zene művészettörténet 23

24 A megvalósítás tanórán kívüli területei és eszközei: A nemzeti ünnepekről személyes élményt és átélést adó korszerűbb megemlékezési formák megvalósítása külső helyszíneken is. Filmvetítések Élménybeszámolók Vetélkedők Kiállítások Dramatizált megemlékező műsorok A nemzeti-népifolklór hagyományokról való megemlékezés, szinten a személyes, élményszerű átélést lehetővé tevő formákban: hagyományőrző rendezvények havonta rendszeres kiállítás a hónapokhoz kötődő hagyományok bemutatására meghívott vendégek, hagyományőrző csoportok fellépése kulturális rendezvények A nemzeti és az európai identitás összhangjának fejlesztése a tanulók személyiségében Az új követelményrendszerek megvalósításakor kiemelt hangsúlyt fektetünk arra, hogy kapcsolódva a nemzeti identitás ápolásának kérdésköréhez, valamint a nemzetközi integrációs folyamatokhoz, segítsük tanulóinkat abban, hogy belső értékrendjükben egészséges összhangot tudjanak teremteni a kétoldalú elvárások és megfelelés tekintetében. Ennek kapcsán három területet tartunk kiemelt jelentőségűnek: Tudatosítani kell, hogy a magyarság történelmileg mindig is Európa része volt, és kiemelkedő szerepet játszott annak az európai szellemiségnek a megteremtésében. Tanulóinkkal meg kell ismertetni azokat a kiemelkedő személyiségeket, politikusokat, tudósokat, művészeket, gondolkodókat, szakmájukban kiválót alkotó mesterembereket, akik munkásságukkal az egész emberiség ügyét szolgálták, és kiemelkedő érdemeket szereztek az egész világ tudományostechnikai - és kulturális haladásának fejlődése tekintetében. 24

25 Tudatosítjuk a tanulókban, hogy a most pályára lépő generáció előtt nyitva áll majd az európai országok munkaerőpiaca is - ha tudásával, szakmailag megfelel a rendkívül magas nemzetközi követelményeknek, mely követelmények természetesen akkor már hazákban is érvényesek lesznek. Közvetlenül kapcsolódó tantárgyak: Történelem Magyar nyelv és irodalom Biológia Fizika Kémia Természettudományos szakmai blokk Gazdasági ismeretek Idegen nyelvek A megvalósítás tanórán kívüli területei és eszközei: Nemzetközileg elismert magyar előadók meghívása Magyar Nobel díjasok - kiállítás és vetélkedő-sorozat Irodalmi estek Pályaorientációt szolgáló szakmai börzék" Régi növendékek sikeres egyéni szakmai életútjának megismerése Az európaisághoz és a globális kultúrához kapcsolódó új szemléletmód kialakítása Az Európai Unióhoz való csatlakozás elengedhetetlen feltétele volt országunk fejlődésének. Ennek szükségességét és megértését integráljuk a napi pedagógiai munkába. Beépítjük a tantárgyi képzésbe a globalizációhoz kötődő folyamatok megismerését. Az önfelelősség és a társadalmi felelősség feltárásával távlatot és választási lehetőségeket kell felmutatni tanulóinknak saját jövőképük kialakításához és megteremtéséhez. Közvetlenül kapcsolódó tantárgyak: Történelem Földrajz Gazdasági ismeretek Marketing 25

26 Művészettörténet Idegen nyelvek A megvalósítás tanórán kívüli területei és eszközei: Magyarországon megrendezésre kerülő eseményeken való részvétel: Hazánkban fellépő külföldi vendégelőadók kulturális rendezvényei. Művészeti jellegű kiállítások, ipari- szakmai kiállítások, vásárok, termékbemutatók. Magyarországon megrendezésre kerülő nemzeti és nemzetközi rendezvénysorozatok: filmhetek, kiállítások, színházi rendezvények látogatása. Idegen nyelvű sajtótermékek, egyéb dokumentumok bemutatása. Cserekapcsolatok kiépítése partnerországok iskoláival, különös tekintettel az iskolában tanított nyelvekhez köthető országokkal Hagyományteremtő rendezvénysorozat az iskolában: "Nemzetek Napja" címmel - mely minden évben más-más országokat mutat be, így tanulóink közvetlenül megismerkedhetnek az adott ország történelmével, kultúrájával, az ott élő emberek szokásaival, hagyományaival és jelenével. Kiállítások Irodalmi estek Táncház Termékbemutatók Kóstolók - az idegen kultúrák étkezési szokásainak megismerésére Szakkörök: Film és történelem, Hon- és népismeret, Kulturális antropológia, Közösségi gondolkodás, társadalmi felelősségvállalás kialakítása Feladatunknak tartjuk diákjaink szűkebb családi, iskolai, baráti közösségükben, és tágabb társadalmi közösségükben való felelős gondolkodás kialakítását, a társadalmi problémák iránti érzékenység növelését, valamint a konfliktusok elemzéséhez szükséges képességek fejlesztését. Fontosnak tartjuk, hogy az iskolai élet programjai irányt és lehetőséget mutassanak arra, hogyan lehet egy-egy társadalmi, környezeti, közösségi problémát megvizsgálni, megközelíteni. Olyan diákok nevelését tartjuk feladatunknak, akinek látóköre kiterjed a lakóhely, az ország, Európa és az egységesülő világ problémáira, akik érzékenyek és nyitottak az életkoruknak 26

27 megfelelő társadalmi problémákra, környezetükért, és közösségeikért felelősséget éreznek és vállalnak. Célunk, hogy diákjaink részt is vegyenek akár iskolai, akár más, civil szervezetek által nyújtott programokban, melyek a környezeti, társadalmi problémákra keresnek megoldásokat. Közvetlenül kapcsolódó tantárgyak: Osztályfőnöki óra Történelem és társadalomismeret A megvalósítás tanórán kívüli területei és eszközei: Hagyományok kialakítása (ünnepek) Közös kirándulások (pl.horány) Tantestületi kirándulások Iskolagyűlések, iskolanap (DÖK) Gólya hét, gólyabál Együttműködés civil szervezetekkel Digitális évkönyv DÖK A testi és lelki egészség, a rekreáció és az ehhez kapcsolódó készségek és szemléletmód megismertetése és elsajátíttatása Iskolánk egyik legalapvetőbb feladata, hogy tanulóinkat az egészség megőrzésére, az egészséges állapot megbecsülésére neveljük és körültekintő munkával figyelmet fordítsunk a betegségek és balesetek elkerülésére. Mivel a fiatalok életvitelüket minták követésével alakítják ki, ezért különösen jelentős a pedagógusok, a pedagógusközösség példaadó élet- és viselkedésmódja. Az iskola, mint élettér is befolyásolja a növendékek egészségi állapotát, ezért az iskolai környezetnek szinten meghatározó szerepe van az egészségnevelésben. Az iskolánk egészségnevelő munkájának célja olyan ismeretek közvetítése és jártasságok kialakítása, amelyek pozitív irányban befolyásolják a tanulók privát magatartását, és felkészíti őket a testi-lelki és szociális harmóniát megteremtő életvitel megvalósítására. 27

28 Különösen kiemelkedő jelentőségű az iskolai nevelésben a rekreációs és preventív módszertani formák felé fordulni, a szenvedélybetegségek, a drogfogyasztás és az ezekhez sajnos gyakran kötődő antiszociális magatartás helyes és célirányos kezelése érdekében. Az egészségnevelésben alapvető a családokkal való együttműködés, és az iskolának tudatosan fel kell vállalnia e kérdéskörben a kezdeményező szerepet. Testi-lelki-szellemi egység tudatosítását célozza a pszichológiai tudás fejlesztése, a tanulók önreflektív készségének fokozása (pszichológia szakkör, tematikus osztályfőnöki órák keretein belül) Az osztályfőnöki órai keretben fejlesztőpedagógus és iskolapszichológus vezetésével: Stressz érzést, életesemények stressz értékei, stressz, mint építő, vagy hátráltató folyamat, evolúciós haszna). Stressz kezelés lehetőségei. Megküzdési stratégiák: érzelemközpontú megküzdés, problémaközpontú megküzdés, alkotás jelentősége, művészetek szerepe Értesz? A társas kommunikáció lélektana (verbális, nonverbális kommunikáció) Meggyőzés, befolyásolás, reklám pszichológiája (tudatos médiafogyasztói magatartás segítése) Közvetlenül kapcsolódó tantárgyak: Osztályfőnöki órák - külön kidolgozott ajánlott helyi tematika szerint Pszichológus, fejlesztő pedagógus bevonásával tartott osztályfőnöki órák: Biológia Testnevelés Önismereti szakkör Pszichológia szakkör A megvalósítás tanórán kívüli területei és eszközei: Önismereti tréningek - diákoknak és szülőknek (pszichológus vezetésével) Drog-prevenciós rendezvénysorozat és pályázat - szülők meghívásával Rendszeres tanórán kívül szervezett sportprogramok - szülők bevonásával Házi és egyéb sportversenyek - alkalmanként a szülők bevonásával Nyári sport- és életmód táborok - szülők bevonásával Túrák, kirándulások - a szülők bevonásával 28

29 Környezeti és esztétikai nevelés, a környezeti kultúra és az ehhez kapcsolódó egyéni belső igényesség megteremtése érdekében A környezet esztétikájának fontosságát, mint pedagógiai szemléletet komplex módon kezeljük, párhuzamosan egy intenzív környezet-higiénés nevelési program megvalósításával. Gondot fordítunk a közvetlen tanulói környezet, a tantermek, gyakorlati helyiségek és nyelvi, számítástechnikai laborok és természetesen az egész iskola igényes környezet-esztétikai és környezet-higiéniai feltételeinek biztosítására, az ergonómiai szempontok figyelembe vételével. A jobb teljesítmény és a jó iskolai közérzet megvalósítása érdekében azonosulunk azzal a tudományos szemlélettel, hogy a tárgyi környezet feltételei befolyásolják az ott tanulók és dolgozók mentális állapotát, motivációját, és közvetlenül hatnak teljesítményükre. Tudatosan kezeljük ezt a kérdést az iskolai környezet harmonikus megjelenítése érdekében. Közvetlenül kapcsolódó tantárgyak: Testnevelés Biológia Művészettörténet - és rajz Szakmai - gyakorlati tárgyak A megvalósítás tanórán kívüli területei és eszközei: Osztályok közötti dekorációs verseny félévente Folyamatosan, havonta értékelt tisztasági verseny az osztályok között Faliújságok, időszakos kiállítások Kreatív szakkörök működése Iskolánk külső környezetének folyamatos rendben tartása, ápolása Tudatos magatartás kialakítása mind állampolgárként, mind egyénként, mind fogyasztóként Nevelési céljaink közül kiemelt szerepe van azon törekvésünknek, hogy diákjainkban tudatos magatartásformákat alakítsunk ki. Célunk, hogy az iskolánkat elhagyó diákok rendelkezzenek mindazon motivációkkal, tudással, attitűddel, melyek segítik őket az élet minden területén a 29

30 felelős döntéshozatalban. Legyen szó országos, vagy helyi szintű választásokról, szűkebb, vagy tágabb környezetükről, egészségükről, vásárlásról, avagy média-fogyasztásról. Fontosnak tartjuk, egy körültekintő, a problémákat komplexen szemlélő, és az alapján döntéseket hozó magatartás kialakítását. Ennek érdekében tanórák és tanórán kívüli tevékenységeinkben is felvázoljuk a fenntarthatósági és környezeti problémákat, melyek tudatosulásával megváltoztathatók fogyasztói és életviteli szokásaink. Közvetlenül kapcsolódó tantárgyak: Minden tantárgy A megvalósítás tanórán kívüli területei és eszközei: Tanulmányi kirándulások félévente, kulturális programok kéthavonta Terem és folyosó díszítése Szelektív hulladékgyűjtés DÖK 1.5 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánk kiemelt területként kezeli a személyiségfejlesztést, amely az alábbi célok köré csoportosul. A tanuló szocializációjának elősegítése - különös tekintettel az iskolai szocializációs folyamatokra és a személyes élményekre. A kommunikációs kultúra fejlesztése: az önkifejezés és a véleményformálás képességének kialakítása, a mindennapi kommunikációs gyakorlat viselkedési és nyelvi szabályainak betartása, betartatása. A metakommunikációs eszközrendszer, közte a testbeszédjelrendszerének megismerés, értelmezése, kontrollált alkalmazása. A tanulók önismeretének, kapcsolatteremtő és empatikus készségének fejlesztése. Az értékelés és önértékelés képességének kialakítása. Az alternatív, nyitott gondolkodás képességének kialakítása, a "másság" elfogadása, a tolerancia-szabály érvényesítésére való nevelés. A demokrácia mint eszményi értékrend elfogadása, a demokratikus értékrend és magatartásmodell kialakítása. Az egyéni és közösségi értékek, érdekek egyeztetési, lehetőségeinek és a konszenzuskötés, a konfliktuskezelés stratégiáinak tanítása. A közösségi 30

31 létforma elismertetésével az osztályközösségek erősítése, aktív részvételük az iskolaközösség életében. A hon- és népismeret fontossága, a nemzeti, népi kultúra ismerete, megbecsülése; ezen hagyományok ápolása. A nemzeti identitástudat fejlesztése. A hazai nemzetiségek, etnikumok kultúrájának megismertetése, azok megbecsülésére való nevelés. Az európaiság, a humanizmus gondolatkörének megismerése. Az európai humanizmus értékeinek elsajátíttatása, a közös európai értékekhez való pozitív viszony kialakítása. A szociális érzékenység kialakítása. A "közép-kelet-európaiság gondjaival, valamint az emberiség globális problémáival való ismerkedés. Az egyén, az állam, a társadalom felelőssége a megoldásban; a nemzetközi együttműködés lehetőségei. Az esztétikus, egészséges környezet iránti igény kialakítása. A Föld környezeti válságjelenségeinek megismertetése. A személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás és életvitel erkölcsi követelményként való elfogadtatása. Az esztétikum iránti igény kialakítása. A művészetek élvezetére, közvetítésére, alkotásra nevelés. Az egészséges életmódra nevelés; a harmonikus életvitelt megalapozó szokások kialakítása. A testi és lelki egészség összefüggésének felismertetése; az egészségmegőrzés és -javítás stratégiáinak tanítása. A testi-lelki egészség örömteli megélése, a harmonikus élet értékként való tisztelete mellett a beteg, sérült, fogyatékos embertársak elfogadására, segítésére nevelés. Az egészségügyet veszélyeztető tényezők felismertetése, a veszélyforrások elkerülésének, kivédésének stratégiái különös tekintettel a szenvedélybetegségek problémakörére. A szexuális kultúra és magatartás kérdéseinek megismertetése. A veszélyek, és kivédésük lehetőségei. Felkészítés a családi életre; a felelős, örömteli párkapcsolatra. A tanulási- és munkakultúránk kialakítása; az önálló ismeretszerzési képesség, az önművelés igényének fejlesztése. Pályaorientáció - az önismeret fejlesztésével, pályák és foglalkozások megismertetésével. A pályák és foglalkozások követelményei, a hozzájuk vezető (alternatív) utak megismerése. A lehetőségek és a valóság, a vágyak és a realitás összehangolása. Egyéni iskolapszichológiai és fejlesztőpedagógiai tanácsadás és fejlesztés Tanulási problémák hátterében álló részképességek, motivációs struktúrák és személyiségbeli tényezők vizsgálata és azok egyéni fejlesztése. 31