1. Véleménye szerint milyen lesz a vállalkozás eredménye az év végén?

Átírás

1

2 A KERESKEDELMI VÁLLALKOZÁSOK ERŐFORRÁSAI ÉS VAGYONA A VÁLLALKOZÁSOK NYERESÉGÉRDEKELTSÉGE, AZ EREDMÉNY KELETKEZÉSE A VÁLLALKOZÁSOK TEVÉKENYSÉGÉNEK ELEMZÉSE, A MUTATÓSZÁMOK ALKALMAZÁSA, A LIKVIDITÁS FIGYELÉSE A VÁLLALKOZÁSOK FINANSZÍROZÁSI FORMÁI ESETFELVETÉS MUNKAHELYZET Egy vállalkozás alábbi adatai állnak rendelkezésünkre: Éves nettó árbevétel: 12 millió forint, az év folyamán felmerült ráfordítások: 10 millió forint összeget tesznek ki. Az év folyamán egyéb bevétele és ráfordítása nem volt a vállalkozásnak. A vállalkozás nyári szezonális teremékek forgalmazásával foglalkozik, nyitva tartása is ehhez az időszakhoz igazodik. Reklámra nem költ a vállalkozás, hiszen jól frekventált helyen helyezkedik el. 1. Véleménye szerint milyen lesz a vállalkozás eredménye az év végén? 2. Milyen javaslatokat tenne arra vonatkozóan a gazdálkodó egységnek, hogy bevételeit növelni tudja, vagy a költségeit csökkenteni?

3 SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM A KERESKEDELMI VÁLLALKOZÁSOK VAGYONA: Erőforrások: a termeléshez, szolgáltatáshoz szükséges tényezők. Az erőforrások egy része kézzel megfogható, vagyis tárgyiasult formát ölt, másik része absztrakt, kézzel nem megfogható, pl.: információ, immateriális javak. A vállalkozások vagyonát az anyagi és nem anyagi javak együttesen alkotják. A gazdálkodó szervezetek fő célja a nyereséges gazdálkodás, hiszen így a vállalkozás tulajdonosainak jövedelem gyarapodása mellett, a vállalkozás vagyona is tud növekedni, ami hosszú távú eredményes működéshez járul hozzá. A vállalkozások vagyona többféle forrásból származhat, egyrészt a tulajdonosok (alapítók) által rendelkezésre bocsátott vagyonból, a gazdasági élet más szereplőitől (bankok, hitelezők) és a gazdálkodás sikerességéből (folyamatos nyereség elérése). Erőforrás szerkezet: az erőforrások összetételét mutatja meg, a felhasznált erőforrásokon belül az egyes erőforrásoknak a nagyságát határozza meg. Az erőforrások csoportosíthatóak, alapvető formái: - tartósan befektetet tárgyi eszközök, - forgóeszközök, - munkaerő, - nem anyagi javak, - információ. A vállalkozások vagyona számos összetevőből épül fel, vannak eszközeik és forrásaik. A források által tudják a vállalkozások az eszközöket megvalósítani, megvásárolni. Az eszközöket aktíváknak a forrásokat passzíváknak nevezzük.

4 1. Eszközök: Eszközök: a vállalkozói vagyon konkrét megjelenési formái. Befektetett eszközök: közös jellemzőjük, hogy a vállalkozások tartósan, éven túli használatra ruháznak be általuk. Például: nagy értékű gépek, berendezések, számítógépes programok, épületek. a, Immateriális javak (nem anyagi javak): Tárgyiasult formát nem öltenek, kézzel nem megfoghatóak, értékkel bírnak, amortizáció számolható el utánuk. pl.: szoftverek, know how b, Tárgyi eszközök: Tárgyiasult formát öltenek, tartósan szolgálják a vállalkozás termelésiszolgáltatási tevékenységét, pl.: irodaépület, gépek, berendezések. Sajátosságuk, hogy amortizáció számolható el a használatuk folyamán. c, Befektettet pénzügyi eszközök: Azok a pénzeszközök, amiket a vállalkozás befektetési céllal, tehát hosszabb távon elkülönít. Pl.: 5 évre kölcsönadott 5 millió forint, tartósan adott kölcsön, államkötvények. Forgóeszközök: Rövid ideig használja a vállalkozás, éven belül, gyorsan mobilizálható, készpénzzé tehetőek, a napi működéshez szükséges eszközök. Például: árukészletek, göngyölegek, készpénz. a, Készletek: A gazdálkodási tevékenységet közvetlenül vagy közvetve szolgáló olyan eszközök, amelyek rendszerint egy tevékenységi folyamatban vesznek rész és eredeti alakjukat elvesztik vagy a tevékenység során változatlan állapotban maradnak és így hagyják el a vállalkozást. Pl.: árukészlet b, Követelések: a vállalkozással szembeni tartozásokra irányuló igény. Különféle szerződésekből jogszerűen eredő, pénzértékben kifejezett fizetési igények, amelyek a vállalkozó által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert teljesítéshez kapcsolódnak, de a másik fél tartozását még nem egyenlítette ki. Pl.: vevőkövetelés, munkavállalóknak adott előleg

5 c, Értékpapírok: forgatási céllal vásárolt értékpapírok, nyereség kiaknázása érdekében, éven belüli lejárattal vagy értékesítési szándékkal vásárolt értékpapírok. Olyan hitelviszonyt megtestesítő forgalomképes okirat, amelyben a kibocsátó arra kötelezi magát, hogy az értékpapírban meghatározott összeget és/vagy annak meghatározott módon számított hozamát az értékpapír birtokosának az értékpapíron megjelölt időben és módon kifizeti. Az értékpapírok kétfélék lehetnek - tartós hitelviszonyt megtestesítő ép. (befektetett pénzügyi eszközök) - forgatási célból, átmeneti, nem tartós befektetésként vásárolt értékpapírok. (forgóeszközök) d, Pénzeszközök: Idetartozik a bankbetéten és a pénztárban lévő pénzmennyiség, amihez szükség esetén a vállalkozás gyorsan hozzá tud nyúlni. Azon fizetési eszközök összessége, amelyek segítségével a vállalkozó az eszközök cseréjét bonyolítja. Csoportjai: - Pénztár, csekkek - Bankbetétek Aktív időbeli elhatárolódás: olyan eszközjellegű tétel, amely a tárgyidőszak bevételeit és ráfordításait helyesbíti, az összemérés számviteli elvének megfelelően, például előre kifizetett bérleti díj. 2. Források: Források: Miből tudják a vállalkozások az eszközeiket beszerezni? A vállalkozói vagyon eredete, finanszírozási alapjai. Saját forrás: Az a vagyonrész, amelyet az alapítók tartósan bocsátottak a vállalat rendelkezésére. A saját tőkét a vállalkozás tulajdonosai (befektetői) adják, és időkorlátozás nélkül áll a vállalkozás rendelkezésére (nincs visszafizetési kötelezettség).

6 Jegyzett tőke: A Cégbíróságon bejegyzett tőke, mely a létesítő okirat (társasági szerződés) szerinti saját tőkével egyezik meg. Jegyzett tőke lehet: - törzstőke - részvénytőke - részjegy tőke - üzletrész tőke - vagyoni betét - vagyoni hozzájárulás - alapítói vagyon - vagyonjegy Jegyzett, de még be nem fizetett tőke: A tulajdonosok által még be nem fizetett összeg Tőketartalék: a tulajdonosok által rendelkezésre bocsátott, de nem jegyzett saját tőke Eredménytartalék: A cég gazdálkodásának hosszú távú eredményességét mutatja Lekötött tartalék: tőketartalékból illetve eredménytartalékból lekötött összegeket és a kapott pótbefizetéseket kell szerepeltetni Értékelési tartalék: meghatározott eszközök piaci értékének és a könyv szerinti érétkének pozitív különbözete amennyiben a vállalkozás él a felértékelés lehetőségével Mérleg szerinti eredmény: tárgyévi gazdálkodás hozzájárulása a saját tőkéhez Céltartalékok: Olyan speciális forrás, amelynek alapja az összemérés és az óvatosság elve, pontosítja a tárgyévi eredményt, valósabbá teszi a saját tőke értékét és fedezetet teremt a tárgyidőszakból eredő, de a következő év(ekben) várhatóan jelentkező felmerülő kötelezettségekre, költségekre, ráfordításokra. Kötelezettségek/ idegenforrás: Az a vagyonrész, amelyet visszafizetési kötelezettség terhel. Csoportjai: - Rövid lejáratú kötelezettségek (1 éven belül jelent fizetési kötelezettséget) - Hosszú lejáratú kötelezettségek (lejárata 1 évnél hosszabb) - Hátrasorolt kötelezettségek - Passzív időbeli elhatárolás: helyesbítő könyvelések, a vállalkozások eredményét csökkentik, például költség elhatárolására: tárgyévre vonatkozó, még nem kifizetett jutalom összegét előre elszámoljuk költségként, és ezzel egyidejűleg felveszünk a források közé egy ugyanilyen összegű elhatárolást.

7 Az időbeli elhatárolások: olyan gazdasági események hatásait, amelyek két vagy több üzleti évet érintenek, az adott időszak bevételei és költségei között, olyan arányban kell elszámolni, ahogy az, az alapul szolgáló időszak és az elszámolási időszak között megoszlik. Fontos szabály: Az eszközök és források összegének meg kell egyeznie! Minden eszköznek van forrása is. Összes eszköz értéke = Összes forrás értéke A forrásokat megbontva: Összes eszköz értéke = Saját tőke + Kötelezettségek Átrendezve: Saját tőke = Összes eszköz értéke Kötelezettségek A saját tőke így meghatározott értékét nettó eszközértéknek (saját tőkeértéknek) is szoktuk nevezni. Azt az eszközvagyont mutatja, amely a vállalkozás saját tőkéjéből származik, tehát nem terhelik tartozások. a vállalkozás saját vagyona

8 TANULÁSÍRÁNYÍTÓ 1. feladat: Mit tenne, ha nem tud azonnal a beszállítójának fizetni, viszont az árukészletre azonnal van szüksége? 2. feladat: Egészítse ki a megfelelő kifejezésekkel a hiányzó szöveget! A vállalkozások finanszírozása történhet.és forrásból. A vállalkozások saját forrása a., a tulajdonosok által rendelkezésre bocsátott összeg. Ha a vállalkozás vagyona nem elegendő, hogy finanszírozni tudja az eszközeit vehet igénybe. Ha a vállalkozásnak beruházási hitelre van szüksége, akkor /forrást vehet igénybe. A szállítói tartozás..

9 MEGOLDÁSOK 1. feladat: Mit tenne, ha nem tud azonnal a beszállítójának fizetni, viszont az árukészletre azonnal van szüksége? Szállítói hitelt kérni a beszállítótól, és egy későbbi időpontban kiegyenlíteni a tartozást. 2. feladat: Egészítse ki a megfelelő kifejezésekkel a hiányzó szöveget! A vállalkozások finanszírozása történhet saját.és idegen forrásból. A vállalkozások saját forrása a saját tőke., a tulajdonosok által rendelkezésre bocsátott összeg. Ha a vállalkozás vagyona nem elegendő, hogy finanszírozni tudja eszközeit idegenforrást vehet igénybe. Ha a vállalkozásnak beruházási hitelre van szüksége, akkor hosszú lejáratú kötelezettséget/forrást vehet igénybe. A szállítói tartozás.rövid lejáratú kötelezettség

10 EREDMÉNY ÉS VAGYON ÖSSZEFÜGGÉSE: A vállalkozások eredménye és vagyona között szoros összefüggés van, hiszen, ha az adózás előtti eredményt csökkentjük az adófizetési kötelezettséggel, és nincs osztalékfizetés, akkor a mérleg szerinti eredményt kapjuk meg. Ha a mérleg szerinti eredmény pozitív, akkor a vállalkozás vagyonát gyarapítja, ellenkező esetben csökkenti. Így megállapítható, hogy a mérleg szerinti eredmény közvetlenül hatással van a vállalkozások vagyonának alakulására, de az eredmény és a vagyon is kölcsönösen befolyásolják egymást. Megfelelő információk birtokában hozza meg döntéseit, alkalmazkodik a változó piaci igényekhez. A vállalt kockázatot reálisan mérlegeli az elérhető nyereséggel. A vállalkozásuk-tevékenységük folyamán sokféle gazdasági műveletet végezhetnek, vannak olyan műveletek, amik a vagyon nagyságát, míg egyesek a vagyon összetételében okoznak változást. A nagyobb vagyonnal rendelkező társaságok jobban ki tudják használni erejüket a befektetések megvalósításánál, piaci helyzet kihasználásánál, kapacitásaik bővítésénél, viszont folyamatosan figyelemmel kell kísérniük a változó piaci igényeket, a konkurenciát, az igényekhez kell alakítani a termékeiket, szolgáltatásaikat, hogy hosszútávon sikeresen, eredményesen tudjanak működni. Vannak olyan műveletek, amelyek a vállalkozások vagyonának összetételét változtatják meg, és vannak olyanok, amik a vagyon nagyságának befolyásolásában játszanak szerepet. A vagyon összetételét olyan gazdasági események változtatják meg, amelyek: - az eszközök összetételének vagy - a források összetételének megváltozásával járnak. - A vagyon nagysága változhat (nőhet is vagy csökkenhet is): - idegen forrás bevonásával (hitelfelvétellel), vagy annak visszafizetésével, - tőkeemelés, vagy tőkeleszállítás útján, - a folyamatos gazdálkodás során létrehozott eredmény hatására.

11 EREDMÉNY KELETKEZÉSE: A vállalkozások működésének eredménye általában egy meghatározott időszakra vonatkoztatva tartalmazza az adott időszak hozamainak és ráfordításainak különbségét. Ha a bevételek meghaladják a kiadásokat nyereségről, ha a kiadások haladják meg a bevételeket veszteségről beszélünk. Az eredmény a szerint is eltérő lehet, hogy a vállalkozások eredményének meghatározásakor milyen elvből indulunk ki, elismert teljesítés vagy realizálás elve. Realizált eredmény: - hozamai: az adott időszak alatt kibocsátott, értékesített szolgáltatások, eszközök számlázott ellenértéke, amennyiben a teljesítést a másik fél elismerte - ráfordítások: a kibocsátott, értékesített szolgáltatásokhoz, eszközökhöz hozzárendelhető költségek AZ EREDMÉNY SZERKEZETE: Eredménykimutatás: Jellemzője, hogy a jövedelmeket és ráfordításokat adott időszakban veszi figyelembe, ebből következik, hogy az elért teljesítményeket az elérésükért befektetettet ráfordításokkal méri össze, jól lehet értékelni a vállalat folyamatos működését. Az eredménykimutatás jellemzői: - a beszámolórendszer szerves része - a hozamokat és a ráfordításokat (költségeket) összehasonlítva állapítja meg az eredményt - az eszközök és források értékelésével, a mérleggel való szoros kapcsolat - naptári évre készül - tartalmazza az előző év adatait, a tárgyév adatait, az ellenőrzés során megállapított jelentős összegű hibák miatti módosításokat - az eredmény kétféle módszerrel összköltség eljárással és forgalmi költség eljárással lépcsőzetes vagy mérlegszerű szerkezetben vezethető le - az eredménykimutatás sémáinak tagolása hármas fokozatú - eredménykategóriák: nagybetűvel jelöljük - eredménycsoport: római számmal jelöljük - eredménytételek: arab számmal jelöljük - ezer Ft-ra kerekítve, magyar nyelven tartalmazza a bevételeket és a ráfordításokat

12 - lehetőség van az egyes tételek továbbtagolására vagy összevonására - új tételek is felvehetők Eredménykimutatás és kategóriái: Üzemi vagy üzleti eredmény: a termelő vállalkozások eredményének döntő része üzemi, míg a kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozások eredményének nagy részét az üzleti eredmény teszi ki. Pénzügyi műveletek eredménye: a szokásos pénzügyi tevékenység velejárója, a pénzügyi műveletek bevételei és ráfordításainak különbségéből kapjuk. Szokásos vállalkozási eredmény: az üzleti (üzemi) eredmény és a pénzügyi eredmény különbségéből számítható. Rendkívüli eredmény: a vállalkozásoknál képződhet olyan eredmény, ami sem az üzleti, sem pedig a pénzügyi kategóriába nem tartozik bele. Számítása a rendkívüli bevételek és kiadások különbségéből. Adózás előtti eredmény: a szokásos eredmény és a rendkívüli eredmény különbsége adja. Adófizetési kötelezettség: törvény írja elő a társasági adó mértékét. Adózás utáni eredmény: adózás előtti eredmény és az adófizetési kötelezettség különbsége. Osztalék, részesedés: A tagok, tulajdonosok az adózás utáni eredményből fizethetnek osztalékot, részesedését, így csökkentve a vállalkozás mérleg szerint eredményét. Mérleg szerinti eredmény: az adózás utáni eredmény csökkentve az osztalék, részletfizetéssel.

13 Az üzleti év mérleg szerinti eredménye: + Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (A) + Pénzügyi műveletek eredménye (B) = Szokásos vállalkozási eredmény (C) + Rendkívüli eredmény (D) = Adózás előtti eredmény (E) Adófizetési kötelezettség (XII) = Adózott eredmény (F) + Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre (22) Jóváhagyott osztalék, részesedés (23) = Mérleg szerinti eredmény (G) Eredménykimutatás: Két fajtája létezik: - Összköltség eljárás módszere - Forgalmi költség eljárás módszere Összköltség eljárás módszere: Az üzleti évben elszámolt értékesítés nettó árbevételének, az eszközök között állományba vett saját teljesítmények értékének, az egyéb bevételeknek, valamint az üzleti évben elszámolt anyagjellegű ráfordítások, személyi jellegű ráfordítások, értékcsökkenési leírás és egyéb ráfordítások összegének különbözeteként vezeti le az eredményt.

14 Forgalmi költség eljárás módszere: Az üzleti évben elszámolt értékesítés nettó árbevételének és az értékesítés közvetlen költségei, az értékesítés közvetett költségei különbözetének, valamint az egyéb bevételek és az egyéb ráfordítások különbözetének összevont értékeként vezeti le az eredményt. Eredménykimutatás fajtái: Összköltség eljárás Értékesítés nettó árbevétele Aktivált saját teljesítmények értéke STKÁV SEEAÉ Egyéb bevételek Hozamok összesen Anyagjellegű ráfordítások Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások Ráfordítások összesen Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye Forgalmi-költség eljárás Értékesítés nettó árbevétele Egyéb bevételek Hozamok összesen Értékesítés közvetlen költségei Értékesítés közvetett költségei Egyéb ráfordítások Ráfordítások összesen Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye Eredménykimutatás fajtái

15 Eredménykimutatás összköltség eljárással: 01. Belföldi értékesítés nettó árbevétele 02. Export értékesítés nettó árbevétele I. Értékesítés nettó árbevétele (01+02) 03. Saját termelésű készletek állományváltozása 04. Saját előállítású eszközök aktivált értéke II. Aktivált saját teljesítmények értéke ( ±03+04) III. Egyéb bevételek Ebből: visszaírt értékvesztés 05. Anyagköltség 06. Igénybe vett szolgáltatások értéke 07. Egyéb szolgáltatások értéke 08. Eladott áruk beszerzési értéke 09. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke IV. Anyagjellegű ráfordítások ( ) 10. Bérköltség 11. Személyi jellegű egyéb kifizetések 12. Bérjárulékok V. Személyi jellegű ráfordítások ( ) VI. VII. Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások Ebből: értékvesztés A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (I.+-II.+III.-IV.-V.-VI.-VII.) 13. Kapott (járó) osztalék és részesedés Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 14. Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 15. Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 16. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 17. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei Ebből: értékelési különbözet VIII. Pénzügyi műveletek bevételei ( ) 18. Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott 19. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott 20. Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése 21. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai Ebből: értékelési különbözet IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai (18+19±20+ 21) B. Pénzügyi műveletek eredménye (VIII-IX.) C. Szokásos vállalkozási eredmény (±A±B)

16 X. Rendkívüli bevételek XI. Rendkívüli ráfordítások D. Rendkívüli eredmény (X-XI) E. Adózás előtti eredmény (±C±D) XII. Adófizetési kötelezettség F. Adózott eredmény (±E-XII.) 22. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre 23. Jóváhagyott osztalék, részesedés G. Mérleg szerinti eredmény (±F+22-23) Eredménykimutatás összköltség eljárással Eredménykimutatás forgalmi költség eljárással 01. Belföldi értékesítés nettó árbevétele 02. Export értékesítés nettó árbevétele I. Értékesítés nettó árbevétele (01+02) 03. Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége 04. Eladott áruk beszerzési értéke 05. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke II. Értékesítés közvetlen költségei ( ) III. Értékesítés bruttó eredménye (I-II) 06. Értékesítési, forgalmazási költségek 07. Igazgatási költségek 08. Egyéb általános költségek IV. Értékesítés közvetett költségei ( ) V. Egyéb bevételek Ebből: visszaírt értékvesztés VI. Egyéb ráfordítások Ebből: értékvesztés A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (± III-IV+V-VI) 13. Kapott (járó) osztalék és részesedés Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 14. Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 15. Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 16. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 17. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei Ebből: értékelési különbözet VIII Pénzügyi műveletek bevételei ( ). 18. Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott 19. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott

17 20. Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése 21. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai Ebből: értékelési különbözet IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai (18+19±20+ 21) B. Pénzügyi műveletek eredménye (VIII-IX.) C. Szokásos vállalkozási eredmény (±A±B) X. Rendkívüli bevételek XI. Rendkívüli ráfordítások D. Rendkívüli eredmény (X-XI) E. Adózás előtti eredmény (±C±D) XII. Adófizetési kötelezettség F. Adózott eredmény (±E-XII.) 22. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre 23. Jóváhagyott osztalék, részesedés G. Mérleg szerinti eredmény (±F+22-23) Eredménykimutatás forgalmi költség eljárással EREDMÉNY ELEMZÉSE ÉS TERVEZÉSE: Az eredményt abszolút és relatív mutatókkal vizsgálhatjuk, az abszolút mutatókkal való vizsgálat célja, hogy az eredményt a korábbi, elért időszakok eredményével vagy egyes eredményrészekkel vetjük össze. Statisztikai mutatók segítségével tudunk abszolút mutatókat számítani. Így: - tervfeladat viszonyszám - tervteljesítési viszonyszám - megoszlási viszonyszám - dinamikus viszonyszámokat tudunk számítani. A mutatók számításánál többféle eredményt lehet figyelembe venni: - üzleti vagy üzemi eredmény - pénzügyi műveletek eredmény - szokásos vállalkozási eredmény - rendkívüli eredmény - adózás előtti eredmény - adózott eredmény - mérleg szerinti eredmény. Az egyes eredménykategóriáknak más-más a szerepe a kereskedelmi vállalkozásoknál.

18 Forgalmazási tevékenység elemzésére a legalkalmasabb az üzleti eredmény. A mérleg szerinti eredmény elemzése kiemelt fontosságú, mert a vállalkozás saját tőkéjének részét képzi. A mérleg szerinti eredmény számításánál figyelembe kell venni, hogy milyen osztalékfizetési politikát folytat, illetve milyen jövőbeli céljai vannak, és mire használja fel az adózás utáni eredményt. Eredmény vizsgálata relatív mutatókkal: Az eredményt más tényezőkhöz viszonyítva vizsgáljuk, eredményhatékonysági mutatókat tudunk számítani. A leggyakrabban használt mutatók: - eredményszínvonal - árréshatékonyság - költséghatékonyság - vagyonarányos eredmény - eszközarányos eredmény - eszköz,- és bérarányos eredmény - eredményrugalmasság Eredményszínvonal: (Eredmény/ Nettó árbevétel) *100 Kifejezi, hogy 100 forint Nettó árbevételre hány Ft eredmény jut, illetve az eredmény hány %-át teszi ki a nettó árbevételnek. Árréshatékonyság: (Eredmény/Árrés)*100 A mutató kifejezi, hogy 100 Ft nettó árrésre hány Ft eredmény jut, illetve az eredmény hány %- át teszi ki a nettó árbevételnek.

19 Költséghatékonyság: (Eredmény/Költség)*100 Kifejezi, hogy 100 Ft költségre hány Ft eredmény jut, illetve a költségeket 100 %-nak tekintve hány % az eredmény. Vagyonarányos eredmény: (Eredmény/Vagyon)*100 A mutató kifejezi, hogy a vállalkozás tőkéjének minden 100 Ft-jára hány Ft eredmény jut, illetve az eredmény hány %-a a vagyon értékének. Eszközarányos eredmény: (Eredmény/Eszközérték)*100 A mutató kifejezi, hogy 100 Ft eszközértékre hány Ft eredmény jut, számítható befektetett eszközökre, forgóeszközökre, csak az árukészletre, vagy a teljes eszközértékre. Eszköz és bérarányos eredmény: ((Eredmény/(Eszközérték+Bérköltség))*100 A mutató a teljes eszközállományra és a teljes bérköltségre jutó eredményt fejezi ki Ft-ban és %-ban.

20 A mérleg Olyan kétoldalú kimutatás, amely egyik oldalán az eszközöket, másik oldalán a forrásokat tartalmazza egy meghatározott időpontra vonatkozóan. Mérleget kell készíteni: - a cég (társas vállalkozás) alakulásakor - a mérleget a cégbíróságon letétbe kell helyezni - a kötelezettnek minden év dec. 31-én (mérleg fordulónapja) - a cég átalakulásakor - a cég megszűnésekor Mérleg, beszámoló A mérleg kiegészítése, értékelés az előző évi gazdasági tevékenységéről. Részei: - maga a mérleg - szöveges értékelés - az eredménykimutatás - pénzáram(lás) kimutatása, ez a cash-flow, ami a készpénzmozgást tartalmazza A mérleg két oldala egyensúlyban kell, álljon, a két oldalnak mindig meg kell egyeznie. Az egyezőséget a nyereség vagy a veszteség kimunkálása biztosítja. Az eszközök mobilitási sorrendje A legmobilabb, és így a legrugalmasabb eszköz a készpénz és a bankszámlapénz, ezt követik a piacképes késztermékek, a jó adósokkal szembeni követelések. Rugalmatlan eszköznek tekinthetők az elfekvő készletek, vagy a speciális célgépek. A vagyon rugalmassági mutató kifejezi, hogy a vagyonstruktúra milyen hatást gyakorol a vállalkozás rugalmasságára. Vagyon rugalmassága = rugalmas vagyonelemek / rugalmatlan vagyonelemek Vagyon rugalmassága = forgóeszköz vagyon / tartós befektetések.

21 Az egyes eszközök, vagyonelemek rugalmassága nagymértékben befolyásolja a vállalkozás rugalmasságát, tehát azt, hogy a vállalkozás vagyonvesztés nélkül hogyan képes alkalmazkodni a folyamatosan változó piaci körülményekhez. Azt a folyamatot, amelynek révén a termelésbe fektetett pénzből újra pénzforma jön létre, a forgóeszközök körforgásának nevezzük. Egy körforgás időtartama a fordulat. Mérleg Eszközök MÉRLEG Sorsz. Megnevezés A/ Befektetett eszközök I. Immateriális javak 1. Alapítás átszervezés aktivált értéke 2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke 3. Vagyoni értékű jogok 4. Szellemi termékek 5. Üzleti vagy cégérték 6. Immateriális javakra adott előlegek 7. Immateriális javak értékhelyesbítése II. Tárgyi eszközök 1. Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok 2. Műszaki berendezések, gépek, járművek 3. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek 4. Tenyészállatok 5. Beruházások, felújítások 6. Beruházásokra adott előlegek 7. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése III. Befektetett pénzügyi eszközök 1. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban 2. Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban 3. Egyéb tartós részesedés 4. Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban 5. Egyéb tartósan adott kölcsön 6. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír 7. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése 8. Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözete B/ Forgóeszközök I. Készletek 1. Anyagok 2. Befejezetlen és félkész termékek 3. Növendék-, hízó- és egyéb állatok 4. Késztermékek 5. Áruk 6. Készletekre adott előlegek II. Követelések Tárgyév

22 1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) 2. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben 3. Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 4. Váltókövetelések 5. Egyéb követelések 6. Követelések értékelési különbözete 7. Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete III. Értékpapírok 1. Részesedés kapcsolt vállalkozásban 2. Egyéb részesedés 3. Saját részvények, saját üzletrészek 4. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 5. Értékpapírok értékelési különbözete IV. Pénzeszközök 1. Pénztár, csekkek 2. Bankbetétek C/ Aktív időbeli elhatárolások 1. Bevételek aktív időbeli elhatárolása 2. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása 3. Halasztott ráfordítások ESZKÖZÖK ÖSSZESEN Források Sorsz. Megnevezés D/ Saját tőke I. Jegyzett tőke Ebből: a) visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-) III. Tőketartalék IV. Eredménytartalék V. Lekötött tartalék VI. Értékelési tartalék 1. Értékhelyesbítés értékelési tartaléka 2. Valós értékelés értékelési tartaléka VII. Mérleg szerinti eredmény E/ Céltartalékok 1. Céltartalék a várható kötelezettségekre 2. Céltartalék a jövőbeni költségekre 3. Egyéb céltartalék F/ Kötelezettségek I. Hátrasorolt kötelezettségek 1. Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 2. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 3. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szemben II. Hosszú lejáratú kötelezettségek 1. Hosszú lejáratra kapott kölcsönök 2. Átváltoztatható kötvények 3. Tartozások kötvénykibocsátásból Tárgyév

23 4. Beruházási és fejlesztési hitelek 5. Egyéb hosszú lejáratú hitelek 6. Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 7. Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 8. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek III. Rövid lejáratú kötelezettségek 1. Rövid lejáratú kölcsönök - ebből: az átváltoztatható kötvények 2. Rövid lejáratú hitelek 3. Vevőktől kapott előlegek 4. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) 5. Váltótartozások 6. Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 7. Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 8. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek 9. Kötelezettségek értékelési különbözete 10. Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete G/ Passzív időbeli elhatárolások 1. Bevételek passzív időbeli elhatárolása 2. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása 3. Halasztott bevételek FORRÁSOK ÖSSZESEN Mérleg

24 Likviditási terv vagy cash-flow előrejelzés: - a vállalat folyamatos fizetőképesség fenntartásának eszköze - a folyamatos működés érdekében, negyedévente, havonta, hetente elkészítik Cash flow kimutatás: Olyan pénzbevételeket előidéző hozamok és pénzkiadások különbsége, amely alkalmas a vállalkozás készpénz és készpénz-egyenértékes kitermelő képességének becslésére, ütemezésére és biztos voltának a bemutatására. A cash flow-kimutatás a gazdálkodó egység által utólag, meghatározott formában és tartalommal részletes elemzések alapján, készített dinamikus likviditást kifejező pénzeszköz-változása. Segítségével megállapítható: - a vállalkozás tényleges pénzmozgásai és bevételei, a pénzeszközváltozást előidéző kiadások, - valamint ezeket befolyásoló tényezők Készítése: - adott üzleti évre vonatkozóan kell készíteni - törvény írja elő a formáját és a tartalmát - előre kell jelezni a várható befizetések és kifizetések időpontját és nagyságát, - a be,- és kifizetéseket egymással szembe kell állítani - a fizetőképességében mikor a legrosszabb a helyzete a vállalkozásnak - a fizetőképességgel kapcsolatos problémákra javaslatot kell kidolgozni - figyelembe kell venni a vevők fizetésének ütemezését, az esetleges késéseket, és a szállítóinknak történő kifizetéseinket is Cash flow részei: - Működési, vagy operatív cash-flow - Befektetési cash-flow - Pénzügyi cash-flow A működési, vagy operatív cash-flow a vállalkozás szokásos működéséből, tevékenységéből származó pénzeszköz változást mutatja be. A működési cash-flow egy vállalkozásnak az alaptevékenységét (amire alapították, amire azt létrehozták) mutatja be pénzügyi szempontból. Itt kerül kitermelésre mindaz a pénzmennyiség, amelyre a vállalkozás leginkább számíthat a folyamatos működés során. Ebben a szakaszban keletkezik az a pénzmennyiség, amely finanszírozza a vállalkozás saját beruházásait a folyamatos újratermelést és a pénzügyi befektetéseket. A befektetési cash-flow a vállalkozás befektetési tevékenységének az eredményét, valamint az eredményt előidéző tényezőket ismerteti. A befektetési cash-flow azért is fontos elkülöníteni, mert egy vállalkozás általában kevesebb pénzt termel, mint amennyit a