E-business modellek és rendszerek a mezőgazdaságban

Átírás

1 E-business modellek és rendszerek a mezőgazdaságban Zimányi Krisztina. Bevezető Az elektronikus gazdaság (e-economy), az elektronikus kereskedelem (e-commerce) és az elektronikus üzlet (e-business) egymással szorosan összefüggő, de nem azonos fogalmak. A Hartman és Sifonis (mindketten a Cisco vezető beosztású munkatársai) következőképpen értelmezi őket (Hartman-Sifonis, 00, XVII. o.): Elektronikus gazdaság: Az a virtuális aréna, ahol az üzletet csinálják, az értéket teremtik és kicserélik, a tranzakciókat lebonyolítják, ahol a közvetlen kapcsolatok kialakulnak és fejlődnek. Ez a virtuális aréna kapcsolódhat a hagyományos piacon lezajló hasonló folyamatokhoz, de ugyanakkor független is azoktól. Elektronikus kereskedelem: Az elektronikus gazdasághoz tartozó tevékenység, tranzakcióknak a Világhálón való lebonyolítását jelenti. Elektronikus üzlet: Bármilyen internetes kezdeményezés taktikai vagy stratégiai, ami átalakítja az üzleti kapcsolatokat, legyenek azok akár fogyasztók és vállalatok, vállalatok és vállalatok, fogyasztók és fogyasztók közötti vagy vállalaton belüli relációk. (Bőgel György: Verseny az elektronikus üzletben, 000, Műszaki kiadó) Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium megbízásából a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem E-business Kutatóközpontjában végzett felmérése vizsgálta, hogy az EU tagországok közül melyek állnak közel Magyarországhoz az információs társadalom vonatkozásában az Economist Intelligence Unit EReadiness indexét vették alapul, amely immár negyedik éve képez világszerte elismert mutatót a világ hatvan országának e-business környezetének összehasonlítására.

2 . táblázat: E-Readiness index, a kutatás szempontjából releváns országok e-business környezetének összehasonlítása6 A táblázat világosan mutatja, hogy hazánk e-business környezetének fejlettségéhez az Európai Unió országai közül Görögországé, Spanyolországé, Portugáliáé és Olaszországé áll a legközelebb. Az Európai Unióhoz hamarosan csatlakozó tagjelölt országok közül Csehország, Lengyelország és Szlovákia nagyon hasonló helyzetben van, mint Magyarország, ezért lehet érdekes az ezekben az országokban működő agrár elektronikus piacterek felkutatása és elemzése. Az említett országokon kívül az EU agrárágazatát tekintve jelentősebb országaira is kiterjedt a vizsgálat mintaértékű megoldásokat keresve. (Németország, Hollandia, Íroszág, Egyesült Királyság) Egy-két példa erejéig az EU leendő és jövőbeli határain kívül eső országokat is kutattak, itt is elsősorban a Magyarországgal megegyező karakterisztikájú országokra, illetve mintaértékű megoldásokra összpontosítva. Az Egyesült Államok és Argentína ezért került be a célországok csoportjába. Ezek az országok vastagított szedéssel vannak jelölve az. táblázatban. Hazai technikai feltételek évről- évre javulnak. Ezt jól illusztrálja a 004. tavaszán készült felmérés:

3 . ábra: 004-es felmérések a PC ellátottságról és használatáról. A leggyakrabban használt modellek Rendelési modell A legegyszerűbb s már klasszikusnak számító modell a Rendelési modell. Miután a kereskedő (szállító) a termékek információit kihelyezte a Világhálóra, a vevő az ajánlatokat összehasonlítva kiválasztja a számára legmegfelelőbbet, s elektronikusan továbbítja megrendelését. Ugyancsak elektronikus úton kapja vissza a szállítólevelet.. ábra: A Rendelési modell folyamata Kiskereskedelmi hálózat hálózat Kiskereskedelmi hálózat hálózat szállítólevél Kiskereskedelmi hálózat hálózat Web oldal rendelés Választás a kínálatból Forrás: Ralf Helbig 00 3

4 A BB megoldásokban ennek a modellnek az alkalmazására törekednek, ezért ezen a területen a legelterjedtebb. A BC esetén a teljes (elektronikus) folyamat a tranzakciós fázisban az ismert okok miatt - elakadhat. Aktív kínálati modell Ezt a modellt nevezhetnénk Felajánlási modellnek is, mert újdonsága a Rendelési modellhez képest abban áll, hogy a kereskedő (szállító) a termékeinek ismertetését célzottan, konkrét célcsoportokhoz juttatja el, szinte egyedi kínálatot biztosítva. Vannak olyan fejlettebb rendszerek, amelyekben az ügyfél megjelöli az igényeit, s csak a megfelelő paraméterek rögzítése után jelenik meg számára a terméklista. 3. ábra: Az Aktív kínálati modell (Felajánlási rendszer) folyamata Kiskeres- Kiskereskedelmirendszekedelmirendszer szállítólevél Kiskeres- Kiskereskedelmirendszekedelmirendszer Kiskeres- Kiskereskedelmirendszekedelmirendszer Web oldal rendelés egyedi leírás Aktív kínálat Aktív kínálat n 3 Forrás: Ralf Helbig 00 Az Aktív kínálati modell az elektronikus üzleti kapcsolat hatékonyságát növelni tudja, hiszen a vásárlóhoz csak azok az információk jutnak el, amelyek számára valóban érdekesek, nem kell keresni az érdektelen információk özönéből. Amennyiben a szállító akciókat hirdet meg, a modell alkalmazásának segítségével a regisztrált ügyfeleket előbb tudja értesíteni a kínálatról. Így gyorsabban és biztosabban jut információhoz a vevő. Mindezek az ügyfélkapcsolatok erősödését is eredményezik. Tender modell A Tender modell újdonsága abban áll, hogy elektronikus úton valósítja meg a hagyományos kereskedelemben már jól bevált és gyakran használt üzleti megoldást, amely 4

5 igen elterjedt különösen a nagy vállalkozások, intézmények, kormányzat nagyberuházásai esetén. Pl.: autópálya építés. A modell folyamata a hagyományos megoldás folyamatát követi, azaz a vevő egy Tendert ír ki, ajánlat tételre hívva a szállítókat, majd a kereskedők kínálataiból választja ki a legmegfelelőbbet. Természetesen mindez a Világhálón zajlik, elektronikus úton. Az eljárás egyszerűsítése, automatizálása jelentősen lerövidíti a lebonyolításhoz szükséges időt. Itt elsősorban például a sajtóban, egyéb médiában való megjelentetés, a postai beérkezés idejére érdemes gondolni. 4. ábra: A Tender modell folyamata k Visszautasít Visszautasít ok Rendelés meghívás az ajánlattételre Tender Tender Tender Tender k n Forrás: Ralf Helbig 00 Éppen az alkalmazott technológia miatt szabályozásra vár még néhány olyan terület, amely a hagyományos üzleti megoldásnál már megtörtént. A hagyományos kereskedelemben már megszokott módón az eladónak bizalmas kommunikációban kell állnia a tendert kiíróval. Kérdésként merül fel például, hogy a tender pályázatában konkurensnek számító kereskedők láthatják-e egymás ajánlatait illetve, hogy az egyszer már elküldött ajánlatot meg lehet-e változtatni? Természetesen a tender kiírója a szabályzást megteheti, s ezt a kiírásban rögzítheti, de globális szabályozás után egy nagyon hatékony és átlátható eszköz áll majd az üzleti élet rendelkezésére. Beszerzési társulási modell A kisvállalkozóknak régi problémája, hogy a beszerzéseknél hátrányba kerülhetnek a nagy vállalkozásokkal szemben a beszerzendő termékek kis volumene miatt. Gyakran ugyanazt az árut csak magasabb áron tudják beszerezni. Az elektronikus kereskedelem jó lehetőséget kínál e probléma megoldására. A beszerzési szövetkezetek mintájára virtuális beszerzési társulások jöhetnek létre, több vevő azonos 5

6 árucikk iránti igényét összegezve, s ezáltal nagyobb kereslettel megjelenve a piacon. A nagyobb kereslet, pedig alacsonyabb árakat, s ezáltal kisebb beszerzési költségeket jelent a kisvállalkozásoknak. 5.ábra: A Beszerzési társulási modelljének folyamata Választás n n ok k meghívás az ajánlattételre Igény Igény Igényt Igényt Igény Igény 3 Igény Igény 4 Igény Igény n k Igények Igények összesen összesen Meghívás Meghívás Ajánlattétel Ajánlattétel az az igényekre igényekre m Forrás: Ralf Helbig 00 A beszállítóknak is előnyös ez a modell, hiszen a 8. ábrán jól látható módon a hálón megjelenő igény kielégítését nem kell egy kereskedőnek teljesítenie, hanem több kínálat együttese jut el a virtuális társulást alkotó vásárlókhoz, akik a saját igényeiknek legjobban megfelelő kínálatot fogadják el. Természetesen ez azt is jelentheti, hogy lesz olyan eladó, aki felé nem érkezik megrendelés. Virtuális kooperáció Ez a modell a Batyus modell olyan továbbfejlesztése, amelyben a szállítók is virtuális társulást hoznak létre annak érdekében, hogy mindannyian megrendeléshez jussanak. 6

7 6. ábra: A Virtuális kooperáció modelljének folyamata Rendelés Rendelés Rendelés Rendelés Rendelés Rendelés 33 Rendelés Rendelés nn Rendelések Rendelések ok k meghívás az ajánlattételre Tender Tender a a teljes teljes csomagra csomagra 33 nn k Forrás: Ralf Helbig 00 Virtuális tőzsde A Virtuális tőzsde modelljében a kis- és középvállalkozók tulajdonképpen a Virtuális kooperációs modellben már ábrázolt módón jelennek meg a Világhálón. Nagy különbség azonban az előző rendszerekhez képest, hogy van egy szereplő, amely a programon kívül álló döntéshozó. A hagyományos tőzsdéhez hasonlóan az ügynök személye, illetve szerepe ugyanis nem hagyható ki a folyamatból. Ő kapja a termelőktől az árukészletre vonatkozó mennyiségi, minőségi stb. információkat, s ő az aki a kínálatokból választ, vásárol, s elad. 7. ábra: A Virtuális tőzsde modelljének folyamata Eladó, gyártó meghívás az ajánlattételre Tender Tender a a teljes teljes csomagra csomagra Virtuális árukészlet ok Ügynök Árukészlet Árukészlet Árukészlet 3 Árukészlet tulajdonos (termelő) Árukészlet 4 Árukészlet Árukészlet nn Árukészlet Árukészlet összesen összesen n n Forrás: Ralf Helbig 00 7

8 A minden szereplő számára fontos átláthatóságon túl, nagyon jelentős előnye az idő megtakarítás, amelyre a tőzsde esetén különösen igaz a mondás: Az idő pénz! 3. A különböző modellek alkalmazása az értékesítési láncban Megfigyelhető, hogy a hagyományos kereskedelemben használt üzleti modellek mindegyike megjelenik az elektronikus kereskedelemben maga előnyeivel jelentős többletet adva azoknak. Mint ahogy azonban nem létezik olyan integrált rendszer, amely minden munkafolyamatot képes megoldani, úgy egyik bemutatott modell sem alkalmas az értékesítési lánc minden fázisának lebonyolítására. A folyamatban használt modellek sokszínűségére ad példát a 8. ábrán vázolt gabonaértékesítési lánc. 8. ábra: Elektronikus kereskedelem a gabona-értékesítési láncban Tender modell Virtuális kooperáció Virtuális tőzsde Ipar Ipar V E Nagykereskedő V E Áru Áru közvetítők Élelmiszer Takarmány V E Gazdálkodó Virtuális kooperáció Virtuális tőzsde Tender modell Alapanyag gyártó gyártó E V E Nagykereskedő Batyus modell V E Tender modell Batyus modell Rendelési modell V Áru Áru közvetítők Aktív kínálati modell Rendelési modell Aktív kínálati modell Rendelési modell Aktív kínálati modell Forrás: Ralf Helbig 00 Megfigyelhető, hogy a Rendelési modell mellett az Aktív rendelési modellt éppúgy szívesen alkalmazák a gyártók, illetve a nagy kereskedők, hiszen mint marketing eszközt is remekül tudják használni. A folyamatot egészében tekintve elmondható, hogy középpontban nem egyszerűen a kialakított ár, hanem a megrendelési eljárás hatékonysága áll, amelyet elsősorban a 4 órás rendelkezésre álláson túl, a munkaerő kiváltásával érnek el, s ezáltal csökkennek az előállítási költségek. 8

9 Az elektronikus kereskedelem egyik előnyeként fogalmazódott meg, hogy a vásárló a termékekről pontos és részletes információt kap. Ez akkor lesz pontos, ha az előállítási és értékesítési lánc minden fázisban keletkező információ rögzítésre kerül. A tevékenységek kapcsolódása A tevékenységek kapcsolatát mutatja a 9. ábra. Ebben a helyzetben egy informatikai közvetítőoldal (portál) és az azt esetlegesen kiegészítő szakértői (agrárinformatikusi) hálózat katalizáló szereppel bírhat. Egyrészt a kistérségben fel nem használt termelői készletek eladásra való meghirdetésében játszana szerepet, ezáltal lehetőséget teremtve a földrajzilag távolabb elhelyezkedő vevőkkel való kapcsolatteremtésre, ezáltal a jelenleg fölös gépi kapacitások kihasználása biztosítható volna, illetve inputoldalon a termelési eljárások frissítésére, speciális, helyben nem hozzáférhető anyagok (vegyszerek, adalékok, tápanyagok stb.) vagy kiegészítők, gépek és szolgáltatások megrendelésére. 9. ábra: a kaposvári kistérség mezőgazdasági termékpályái és kapcsolataik Forrás: BKÁE 003 Az agrárinformatikusi hálózat épp azokat a kistermelőket célozza meg, akik maguktól nem volnának képesek számítástechnikai infrastruktúrát beszerezni és üzemeltetni, illetve egy internetes portálon át kereskedni vagy információt keresni, illetve azt értelmezni. 9

10 IRODALOMEGYZÉK. Blahó András: Európai Integrációs Alapismeretek, AULA Kiadó, Budapest, Dr. Hajós László: Mezőgazdasági szövetkezetek az Európai Unióban, Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest, Jellen Sándorné Dr. Lux Róbert Magony Mónika Márton András Dr. Mikulás Ildikó: Útmutató a közös agrárpolitika gyakorlati alkalmazásához, Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Rt, Budapest, A tanulmány első fejezetében értékelt internetes oldalak. 7. BKÁE E-business kutatóközpont: Nemzetközi példák az informatikai eszközök és alkalmazások felhasználására a mezőgazdaság területén 8. Baumgartner Adél: Forgalombiztosítás az elektronikus kereskedelemben Forrás: Ld. Gyertyánfy Péter: A szellemi alkotások joga, különös tekintettel a szerzői jogra, Gazdaság és Jog, 998. július-augusztus 0. Verebics János: Elektronikus gazdasági kapcsolatok joga, HVG-ORAC Budapest 00.. Sári János: Alapjogok Alkotmánytan II. Osiris, Budapest, 000. pp Szecskay András: Az Internet alapvető jogi problémái Forrás: 3. Virtuális piactér 003. május LOGISZTIKAI HÍRADÓ - Molnár Zsolt. Forrás: 4. Carl Saphiro Hal R. Varian: Az információ uralma A digitális világ gazdaságtana, Geomédia Szakkönyvek, Budapest,