Dunaferr Szakközép- és Szakiskola Házirend /2013 tanév H Á Z I R E N D

Átírás

1 H Á Z I R E N D I. Készült a DUNAFERR Szakközép és Szakiskolában Dunaújváros Vasmű tér 1-2. OM: Hatálybalépés ideje: év szeptember 1. A Házirend hatálya A Házirend területi hatálya az iskolai életre (beleértve az intézménybe érkezéstől az onnan való távozásig tartó időt, és az iskolai élet különböző helyszínei közötti közlekedést is), valamint az intézményen kívüli iskolai rendezvényekre terjed ki. A Házirend személyi hatálya a tanulóra, a pedagógusra, az iskola minden alkalmazottjára és a szülőre terjed ki, aki a gyermek törvényességi képviselőjeként gyakorol jogokat, illetve teljesít kötelességeket. II. Iskolánk minden tanulójának saját és közössége érdekében meg kell ismerkednie a közösségi élet alapvető szabályaival, hogy tanulásban, munkában, magatartásban segítse őt és az iskola egész közösségét. 1

2 Ezt a célt szolgálja az iskolai házirend, amely elsősorban az alapvető jogok, és kötelességek rögzítésével szab irányt az ifjúság magatartásának. E jogok, és kötelességek mellett rögzíti azokat a legfontosabb előírásokat és rendszabályokat is, amelyek az iskolába való beiratkozástól az iskolai tanulmányok befejezéséig mindenkire nézve kötelező érvényűek. Az iskolai diákönkormányzat 1. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. 2. Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét az osztályokban megválasztott küldöttekből, valamint a diákkörök képviselőiből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. 3. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. 4. Az iskolai diákönkormányzat képviseletét az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő látja el. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt a diákönkormányzatot segítő nevelőnek ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét. A. Diákönkormányzati szervek jogrendszere A tanulóközösségek döntési jogkört gyakorolnak - a nevelőtestület véleményének meghallgatásával - saját közösségi életük tervezésében és értékelésében, valamint a diákönkormányzati szerveik, tanulói tisztségviselőik (küldötteik), aktíváik megválasztásában és visszahívásában. A diákönkormányzat dönt - a nevelőtestület véleményének meghallgatása után - saját működéséről és szerveinek hatásköréről, valamint egy tanítás nélküli munkanap programjáról. A diákönkormányzati szervek egyetértési jogot gyakorolnak a) a házirend elfogadásakor, b) a tanulók kitüntetésében, jutalmazásában, fegyelmi ügyében, c) az iskola gazdálkodó szervezetekkel, állami költségvetési szervekkel és társadalmi szervezetekkel kötendő együttműködési szerződéseinek a tanulókat érintő kérdéseiben, d) az iskolai ünnepségek és megemlékezések szervezésekor az iskola és a diákönkormányzat közötti munkamegosztásban, e) az iskolai versenyek, vetélkedők, szemlék meghatározásában, f) az ifjúságpolitikai célokat szolgáló anyagi eszközök felhasználásában. 2

3 g) a tartós tankönyvek körének meghatározásában h) a tankönyvsegély odaítélésekor i) tandíj, térítési díj megállapításakor A diákönkormányzati szervek véleményezési jogot gyakorolnak a) a munkaterv és ezen belül a tanév rendje meghatározásakor a tanulókat érintő egyéb programok tekintetében, b) a működési szabályzat elfogadásakor a tanulókat érintő kérdésekben, c) a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításában, d) az iskola hétvégi nyitva tartásában és a programok szervezésében, e) a fakultációs irányok, programok megválasztásában. Véleményezési jog gyakorlása szempontjából a tanulók nagyobb közösségének a szakmai csoport, a sportcsoport, az osztályközösség minősül. A diákönkormányzati szervek javaslattevő jogköre kiterjed az iskolai élettel kapcsolatos minden kérdésre. B. Tanulókat megillető jogok 1. Minden tanuló választó és választható a különböző szintű diákönkormányzati szervekbe. 2. Képviselői útján részt vehetnek az érdekeiket érintő döntések meghozatalában és a nevelési, oktatási intézmény tevékenységeinek irányításában. 3. Az iskola tanulói jogosultak minden olyan egyéni és csoportos tanulmányi segítségnyújtás igénybevételére, amit az iskola tanítási órán kívül nyújt az ismeretek bővítésére, közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre. 4. Részt vehetnek tanulmányi, kulturális versenyeken, pályázatokon, a sport és diákkörök munkájában. 5. A jogszabályokban meghatározott módon és mértékben juttatásokban, kedvezményekben részesülhetnek. 6. Igazgatói engedéllyel tevékenykedhetnek iskolán kívüli sport és kulturális egyesületekben, vehetnek részt iskolalátogatást is érintő tanfolyamokon (pl. Jogosítvány megszerzése). Tanulmányi vagy iskolai kötelezettség elmulasztása esetén az engedély visszavonható. 7. Tájékoztatást kérhetnek minden olyan döntésről, mely az ifjúságot közvetlenül vagy közvetve érinti. 8. Kiemelkedő tanulmányi munkáért, közösségi tevékenységért dicséretben, jutalomban részesülhetnek, melyre javaslatot tehet az osztály vezetősége és a diákönkormányzat. 3

4 9. Az iskola tanulóifjúságának joga a megítélésével kapcsolatos véleményét elmondani, az őket érintő kérdésekben álláspontját kifejteni, méltánytalanság esetén jogorvoslást keresni, az iskola vezetőihez, az iskola szülői szervezetéhez kérdést intézni. Kérdésére 30 napon belül érdemi választ kell adni. 10. Minden tanuló joga, hogy válasszon az iskola által felkínált tantárgyak, és azok felkészülési szintjei közül. Választással kapcsolatos döntését írásban kell leadni március 15-éig. A választás az igazgató engedélyével módosítható. 11. Minden tanuló kérheti, hogy - külön eljárás szerint - független vizsgabizottság előtt adhasson számot tudásáról. 12. Minden tanulónak joga van az őt megillető egészségügyi szolgáltatást igénybe venni. A vizsgálatokat az iskola szervezi az egészségügyi intézmények bevonásával. Az iskolai diákközgyűlés 1. Tanévenként legalább egy alkalommal iskolai diákközgyűlést kell összehívni. 2. Az iskolai diákközgyűlésen minden tanulónak joga van részt venni. 3. A diákközgyűlésen a diákönkormányzatot segítő nevelő, valamint a diákönkormányzat gyermekvezetője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint az iskola igazgatója tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. A tanulók és a szülők tájékoztatása 1. A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális tudnivalókról az iskola igazgatója o a diákközgyűlésen tanévenként legalább egy alkalommal, o az iskola honlapján ( folyamatosan tájékoztatja, az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon folyamatosan tájékoztatják. 2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a nevelők folyamatosan szóban és az ellenőrző könyvön, valamint az elektronikus naplón keresztül tájékoztatják. 3. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel vagy a szülői szervezettel. 4

5 4. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója o a szülői szervezet munkaközösség választmányi ülésén minden év elején, o az iskola honlapján ( folyamatosan tájékoztatja, az osztályfőnökök o az osztályok szülői értekezletein tájékoztatják. 5. A szülőket a nevelők a tanulók egyéni haladásáról az alábbi módon tájékoztatják szóban: o a szülői értekezleteken, o a fogadónapon, o a tanuló értékelésére összehívott megbeszéléseken, o az elektronikus napló szülői felületén keresztül írásban az ellenőrző könyvben, valamint tanév végén a bizonyítványban. 6. A szülői értekezletek és az iskolai fogadónapok időpontjait tanévenként az iskolai munkaterv tartalmazza. 7. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel vagy az iskolai szülői szervezettel. III. Tanulók kötelességei és azok teljesítésének szabályai 1. Legjobb tudásuk szerint tegyenek eleget tanulmányi kötelezettségeiknek. Rendszeres munkával és szorgalommal törekedjenek a lehető legjobb eredmény elérésére, műveltségük gyarapítására. 2. Az eredményes iskolai élethez szükséges az abba való beilleszkedés, az aktív és kezdeményező részvétel, az iskola rendjének, szabályzatainak megtartása. 3. Mindenki köteles a kötelező és választott foglalkozásokon részt venni, a szükséges felszerelést magánál tartani, hiányzás esetén a tananyagot pótolni. Öntevékeny diákkörökbe, rendkívüli tárgyakra a jelentkezés önkéntes, a tevékenység megismerése, vállalása után a foglalkozások látogatása kötelező. (A hiányzást igazolni kell!) 5

6 4. Az ellenőrző hivatalos okmány, amit köteles mindenki magánál tartani, a központi iskolában a belépéskor a portán fel kell mutatni. 5. Az osztályfőnök vagy a szaktanár által kijelölt tanulóknak korrepetálásra, előírt beszámoltatásra kötelező járni, ezt az ellenőrzőbe be kell írni. A tehetségesebb tanulók továbbfejlődéséhez a segítséget az iskola megadja. 6. A közösség érdekében önként vállalt munkát (tisztséget) pontosan, lelkiismeretesen végezzék el. 7. A diák-sportegyesületi tagság a tanuló és az iskola közös érdeke, hogy megfelelő módon tudjuk képviseltetni magunkat az országos versenyeken. A tagság tagdíjköteles. 8. Minden tanuló kötelessége a közösségi vagyont védeni, segíteni a szándékos rongálók megfékezését. Minden általuk okozott kárt kötelesek megtéríteni. Szándékosság esetén fegyelmi büntetésre is sor kerül. IV. A. Az iskola munkarendje Csengetési rend Központi iskola Tagiskola 1. óra óra óra óra óra óra óra óra óra A tanórán kívüli foglalkozások (szakkör, korrepetálás, tömegsport, stb..) a tanítás befejezése után kezdődnek. Kezdési idejét és napját a foglalkozás vezetője határozza meg, és hozza a tanulók tudomására. 6

7 2. Minden tanuló köteles a tanítás kezdete előtt 10 perccel az iskolában megjelenni től az adott tanterem előtt fegyelmezetten várja az órakezdést. 3. Becsengetéskor az osztály a tanterem előtt csendben várja a tanárt. A tanterembe csak tanári felügyelettel mehetnek be a tanulók. 4. A későn jövő tanuló köteles ellenőrzőjét az ügyeletesnek leadni. 5. Tanítási órák alatt a tantermi folyosókon tanuló nem tartózkodhat. Az irodai szárnyban csak ügyintézéskor tartózkodhat. 6. Szünetben a tanteremből mindenki kijön. Szellőztetésről, a villany lekapcsolásáról a hetes gondoskodik. Levegőzés céljából a központi épület belső udvarát használhatják, a sportudvar szünetben nem használható. 7. Lyukas órák alatt az épületet elhagyni nem szabad! (2-5. óráig) Ezt az időt tanulásra kell fordítani, a büfé előtti térségben. 8. A portához szervezett ügyelet rendfenntartó, segítő munkája közösségi megbízatás. Minden tanuló köteles az ügyeletesnek vita nélkül engedelmeskedni. 9. Minden év januárjától az utolsó (végzős) évfolyamosok ügyeletet nem teljesíthetnek. 10. Utolsó óra után, azok a tanulók, akiknek délutáni elfoglaltsága van az iskolában (szakkör, korrepetálás, edzés, stb.) a foglalkozás helyére mennek, a többiek elhagyják az iskolát. 11. A hetest az osztályfőnök és az osztályvezetőség jelöli ki, megbízatása egy hétig tart. 12. A hetes kötelességei: vigyáz az osztály rendjére, tisztaságára, szükség esetén gondoskodik krétáról, táblatörlőről, segít a tanárnak a szemléltető eszközök mozgatásában, órák végén letörli a táblát, gondoskodik a terem szellőztetéséről, becsengetés után ügyel az osztály rendjére, öt perc eltelte után helyettesítő tanárt kér az igazgatóhelyettestől, gondoskodik az energiatakarékos világításról, óra végén utolsóként távozik a teremből és ellenőrzi a terem tisztaságát. 13. Az osztálytitkárt az osztály választja. Feladatát az osztályfőnök és a DÖK alapszabálya határozza meg. B. Hiányzással kapcsolatos eljárás 1. A távolmaradási engedély A szülő gyermeke számára - előre tudott jelentős családi esemény miatt írásban előzetes távolmaradási kérelmet nyújthat be, maximum 3 napra vonatkozóan. Az engedély megadásáról tanévenként egy napig az osztályfőnök, ezen túl az igazgató dönt a tanuló 7

8 tanulmányi előmenetele, magatartása, addigi mulasztásai alapján. Az engedélyezett távollét alatti tanulmányi elmaradást a tanulónak pótolnia kell az osztályfőnök által megszabott határidőig. Az iskola területe tanítási idő alatt csak a portán felmutatott írásos vezetői és osztályfőnöki engedéllyel hagyható el! 2. Az igazolt és igazolatlan hiányzások A tanuló tanítási óráról való késését és hiányzását a pedagógus az osztálynaplóba jegyzi be. A mulasztott órák heti összesítése után a hiányzások szülői és orvosi indoklását az osztályfőnök mérlegeli, és ennek függvényében igazolja a mulasztást. A mulasztásokat igazoltnak kell tekinteni, ha a tanuló előzetesen engedélyt kapott a távolmaradásra. Igazolatlan az a hiányzás, melynek indoklását az osztályfőnök nem fogadja el. Igazolatlan óra: - óráról való távolmaradás, melyet a tanuló nem tud igazolni - késések időtartamának összeadásából adódó 45 perc Az igazolatlan hiányzás fegyelmi vétség, mely az adott hónapban rossz (kettes) magatartási jegyet von maga után. Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az osztályfőnök a gyermekvédelmi felelőssel együtt jár el. Ők kezdeményezik a tankötelezettség megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárást. Többszöri igazolatlan mulasztás fegyelmi eljárás indítását vonja maga után. Hiányzással kapcsolatos eljárás rendje 1. Tanórákon és a választott foglalkozásokon, előírt korrepetáláson a megjelenés kötelező. Tanítási idő alatt az iskola területét a tanulók csak kilépővel hagyhatják el. 2. Az 1. pontban rögzített foglalkozásokról mulasztás történhet. - előzetes engedély alapján - betegség miatt - hatósági intézkedés, állampolgári kötelesség teljesítése, vagy egyéb alapos indok miatt. 3. A tanulónak az igazolást legkésőbb a hiányzás utáni 5. munkanapon kell bemutatni az osztályfőnöknek. Az ezt követően benyújtott igazolások elfogadásáról az osztályfőnök dönt a szülő meghallgatása után. Az igazolás bemutatásának elmulasztása esetén az órák igazolatlannak minősülnek. 8

9 4. Betegség miatt történő mulasztás orvosi igazolására az ellenőrzőt kell használni. Tanulószerződéssel rendelkező (állományban lévő) tanulók táppénzes papírral igazolják hiányzásukat. 5. Az igazolatlan mulasztás fegyelmi vétség. Az osztályfőnök köteles intézkedni a következőképpen: Első igazolatlan hiányzás után Szülőt, kollégiumot értesíteni, felhívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire! Második igazolatlan hiányzás után A gyermekjóléti szolgálatot értesíteni, közreműködését igénybe véve megkeresni a tanuló szülőjét! Tizedik igazolatlan hiányzás után Értesíteni a gyermek lakóhelye szerint illetékes jegyzőt és a gyermekjóléti szolgálatot, intézkedési tervet készíteni! Harmincadik igazolatlan hiányzás után A gyermekjóléti szolgálatot értesíteni, közreműködését igénybe véve megkeresni a tanuló szülőjét! Ötvenedik igazolatlan hiányzás után Értesíteni a gyermek lakóhelye szerint illetékes jegyzőt! Az igazolatlan hiányzások után járó fegyelmi fokozatok a következők Három igazolatlan óra elérése után a tanulót osztályfőnöki figyelmeztetésben kell részesíteni. A 6. igazolatlan óra elérése után osztályfőnöki intésben részesül a tanuló. A 12. igazolatlan óra után igazgatói figyelmeztetésben részesül a tanuló. A 20. igazolatlan óra igazgatói intést von maga után. 6. Megszűnik a tanulói jogviszonya annak a tanulónak (kivéve a tanköteles tanulót), aki igazolatlanul 30 órát mulasztott. Ebben az esetben fegyelmi eljárásra nincs szükség. 7. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a) a közoktatási törvény 8. -a (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott iskolai nevelésoktatás általános műveltséget megalapozó szakaszában a 250 tanítási órát, b) a közoktatási törvény 8. -a (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott iskolai nevelés oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az elméleti tanítási órák 30% - át; 9

10 d) egy adott tantárgyból a tanítási órák 30%-át meghaladja, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. Ha a tanuló tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. 8.A gyakorlati képzésről és a beszámoltató rendszerű oktatásról való hiányzás következményeit a szakképzésre vonatkozó jogszabályok határozzák meg. C. Egyéb rendelkezések 1. Ünnepi alkalmakkor az alkalomhoz illő öltözet viselése kötelező (fehér ing, nyakkendő/kendő) tanévnyitó, nemzeti ünnepek, szalagavató, ballagás, vizsgák vagy külön elrendelés szerint). Az iskolai nyakkendőt vagy kendőt minden 9. osztályos tanulónak meg kell vásárolnia. 2. Testnevelési órán az előírt öltözet leányok - tornanadrág, sportcipő, zokni, tornapóló fiúk - tornanadrág, sportcipő, zokni, tornapóló 3. Az iskola tanulói részére a dohányzás tilos! 4. Szeszes ital és különböző egyéb drogok fogyasztása középiskolai tanulók számára tilos! Ez a szabály vonatkozik az iskola pedagógiai programjának végrehajtásához kapcsolódó iskolai rendezvényekre is. 5. Minden tanulónak kötelessége ügyelni a balesetmentes közlekedésre és tevékenységre. A speciális célú helyiségek használati rendjét, mely a helyiségben található kifüggesztve, be kell tartani. 6. Testékszert olyan foglalkozási helyeken, ahol az balesetveszélyt okoz, munkavédelmi előírások miatt használni tilos. 7. A tanulói jogviszonyból származó jogok és kötelezettségek gyakorlásához, teljesítéséhez nem szükséges dolgokat az iskolába behozni tilos (zenelejátszó eszközök, különféle játékok, stb ). Ha ezt a szabályt valaki megszegi, a bekövetkezett kárért az iskola nem vállal felelősséget. 8. Mobil telefont az órák megkezdésekor ki kell kapcsolni, a készüléket mindenki saját felelősségére hozhatja be az iskolába. D. Jutalmazás, büntetés 1. Kiemelkedő tanulmányi és jó közösségi munkát végző tanulók dicséretben, jutalmazásban részesülhetnek. Ugyanilyen elismerésben részesülhetnek azok a tanulók is, akik kiemelkedő kulturális, sport vagy egyéb tevékenységet folytatnak. 10

11 Jutalmazási formák - tanuló nevének bejegyzése az Aranykönyvbe (csak végzős tanulók) - tantestületi dicséret - igazgatói dicséret - osztályfőnöki dicséret - szaktanári dicséret - szakoktatói dicséret 2. A házirend megsértése fegyelmi vétség! 3. A tanulókkal szemben a következő fegyelmező intézkedés hozható - szóbeli vagy írásbeli figyelmeztetés - írásbeli intés - megbízatás visszavonása Ezeket az intézkedéseket a szakoktató, szaktanár, osztályfőnök vagy igazgató hozhatja. 4. Súlyosabb fegyelemsértésért a tanulót fegyelmi bizottság elé kell állítani, ahol a következő büntetésekben részesíthető: - megrovás - szigorú megrovás - áthelyezés másik osztályba - áthelyezés másik iskolába - kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása - eltiltás a tanév folytatásától (tanköteles tanuló esetén nem alkalmazható) - kizárás az iskolából (tanköteles tanuló esetén nem alkalmazható) 5. A Fegyelmi bizottság összetétele - fegyelmi bizottság elnöke - tanuló osztályfőnöke - tanuló szakoktatója, munkáltatója - érintett pedagógus - osztályvezetőség képviselője - DÖK képviselője - ifjúságvédelmi felelős - iskola igazgatója vagy helyettese 11

12 E. A tanulók számonkérésének formái írásbeli ellenőrzés és értékelés felmérő röpdolgozat témazáró szintfelmérő szóbeli ellenőrzés és értékelés gyakorlati feladatmegoldás otthon elkészítendő feladat házi dolgozat. Az írásbeli beszámoltatás rendje Az írásbeli számonkérés a tanulók tudásának mérésére szolgáló leggyakoribb mérési eljárás, mellyel a tanár ellenőrzi a tanulók elméleti és gyakorlati felkészültségét, feladatmegoldásban való jártasságát, problémamegoldó képességét. Az írásbeli számonkérés formái Év eleji tudásszintmérő dolgozat a 9. évfolyamosok számára magyar- és idegen nyelvből, matematikából. Teszt, feladatlap nyílt- és zártvégű válaszokkal. Írásbeli feleletek a napi elméleti tananyagból (valamennyi tantárgyban). Szódolgozat, szómagyarázat idegen nyelvből. Nyelvtani tesztek idegen nyelvből: lehetnek egyetlen témájúak, érettségi-, illetve nyelvvizsga típusúak. Magyarról idegen nyelvre, idegen nyelvről magyarra fordítás. Kisebb tananyagrészekből feladatmegoldás matematika, fizika, kémia, biológia, földrajz, gépészet, elektrotechnika, elektronika, informatika tantárgyakból. A villamos mérést megelőző dolgozat, amellyel a napi elméleti tananyagból történt felkészülést lehet ellenőrizni. Elméleti tudást felmérő dolgozat valamennyi tantárgyból. Számítógépes feladatmegoldás elsősorban informatika tantárgyból. Otthoni jegyzetelés, tananyagrész önálló feldolgozása. Esszédolgozat magyar irodalomból, idegen nyelvből, történelemből. Otthon elkészítendő házi dolgozatok (magyar irodalomból és idegen nyelvből), feladatsorok kidolgozása matematikából, fizikából. Ez a számonkérési forma inkább a magasabb évfolyamokra, az érettségit megelőző időszakra jellemző. Témazáró dolgozatok minden tantárgyból, amelyek komplex módon ötvözhetik a teszt, az esszé, a feladatmegoldás jelleget. Minden tantárgyból alkalmazzuk egy-egy nagyobb tananyagrész befejezése után. Kisérettségi évfolyamfelmérések, évfolyam ellenőrző dolgozatok: minden elméleti tantárgyból 12

13 Írásbeli számonkéréskor a témazáró dolgozatot úgy szervezzük, hogy azok időben ne jelentsenek túlzott terhelést a tanulóknak. Ezen dolgozatok írásának időpontját az osztályban tanító tanároknak egyeztetni kell és egy héttel előre be kell jelenteni. Lehetőség szerint az elektronikus napló felületén egyeztetni kell a többi szaktanárral. A dolgozatokat két héten belül ki kell javítani. F. Egészségvédelmi, baleset megelőzési, munkavédelmi előírások Az iskola minden tanulójának kötelessége, hogy a munkavédelmi, baleset megelőzési szabályokat megismerje, és betartsa. E szabályzatok a szaktantermekben, a tornateremben, a gyakorlati oktatási helyeken és laborokban olvashatók. A megismerésükért felelős az osztályfőnök, a szaktanárok, illetve a foglalkozás vezetők. A tanév első osztályfőnöki óráján tűz- és munkavédelmi oktatást köteles az osztályfőnök tartani. Vészhelyzet, baleset észlelése esetén minden tanuló köteles azonnal intézkedni, a legközelebbi iskolai dolgozót, pedagógust értesíteni. Veszélyes tárgyakat, fegyvernek minősülő szúró, vágó eszközöket, robbanószereket, petárdát az iskolába, iskolai rendezvényekre hozni tilos. Az ellen, aki ezt a tilalmat megszegi az iskola vezetősége a rendőrségen szabálysértési eljárást kezdeményez. V. A Villamos Tagiskola eltérő rendje 1. Az ebédlőt csak ebédidőben étkezésre szabad használni. Ebédidő a hatodik óra utáni szünet, illetve a tanítás végén van. 2. Lyukas órák ideje alatt a tanulók a nyelvi labor előtti asztaloknál kötelesek tartózkodni, csöndben készülni az órákra. 3. Az épület bejáratánál beléptető rendszer működik. A tanulók kötelesek a beléptető rendszert rendeltetésszerűen használni, a belépőkártyával közlekedni. A beléptető kártyát az iskola biztosítja a tanulók számára. Amennyiben a kártya megsérül, vagy azt a tanuló elveszti, úgy a pótlása díjköteles. 4. A Tagiskola folyosóin és szaktantermeiben kamerarendszer működik. 5. A tanítás ideje alatt a tanulók az épületet nem hagyhatják el. 13

14 VII. A Házirenddel kapcsolatos szabályok A Házirend egy-egy példányát a bejáratnál található hirdetőtáblára ki kell függeszteni. A házirendet közzé kell tenni az iskola számítógépes hálózatán, valamint az iskola honlapján ( Tanévkezdéskor az iskola minden tanulójával és a szülőkkel meg kell ismertetni. A nevelőtestületnek évente egyszer április 1-ig - az egyetértési jogot gyakorlókkal együtt (DÖK, Szülői Szervezet) - felül kell vizsgálni szükség esetén módosítani, érvényesülését pedig a tanév során végig figyelemmel kell kísérni. A Házirend előírásainak betartása a Dunaferr Szakközép- és Szakiskola minden diákjának alapvető kötelessége. 14