Általános jogi ismeretek I. Dr. Vinnai Edina PhD adjunktus Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Jogelméleti és Jogszociológiai Tanszék

Átírás

1 Általános jogi ismeretek I Dr Vinnai Edina PhD adjunktus Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Jogelméleti és Jogszociológiai Tanszék

2 VÁZLAT 1 Jogforrás 2 Jogalkotás: autonóm és delegált jogalkotás 3 Jogi norma, jogtétel, jogszabály, jogszabályhely 4 Jogrendszer vertikális tagozódása: jogszabályi hierarchia 5 Jogrendszer horizontális tagozódása: jogági tagozódás 6 Jogszabályok érvényessége és hatálya 7 Jogérvényesülés, jogalkalmazás, jogértelmezés

3 OBDK Jogvédelmi képviselők Betegjog Ellátottjog Gyermekjog OBDK: központi államigazgatási szerveken belül: központi hivatal hatalmi ágak szétválasztása: törvényhozó végrehajtó igazságszolgáltató a végrehajtó hatalmi ág része: feladata a jog alkalmazása Mi a jog? Mit keresünk, amikor jogot keresünk? 1 Szöveget keresünk => JOGFORRÁS 2 A szöveg értelmét keressük => ÉRTELMEZÉS

4 1 JOGFORRÁS Külső jogforrás azon jogképző erő, ami a jogtól függetlenül létezik, amiből a jog tartalmát/érvényességét nyeri el (gyakorlat, társadalmi struktúra, társadalmi szükséglet, isteni akarat) Belső jogforrás jogon belül keresi a forrást jog valóban szabályozza saját keletkezését: Alaptörvény, jogalkotási törvény Anyagi jogforrás JOGALKOTÁSi hatáskörrel felruházott szerv (OGY, Kormány, ME, miniszterek stb) Alaki jogforrás jog szövegének feltalálási helye: JOGSZABÁLY (törvények, rendeletek)

5 2 JOGALKOTÁS Törvényhozás autonóm jogalkotás törvényhozó hatalmi ág feladata (OGY) elvileg és formailag mindenki mástól függetlenül alkothat szabályokat DE ez nem korlátlanságot jelent (külső korlát: EU, nemzetközi szabályok, belső korlát: Alaptörvény, választók akarata) Rendeletalkotás JOGRENDSZER: jogszabályok összessége Vertikális/függőleges tagozódása: jogszabályi hierarchia Horizontális/vízszintes tagozódása: jogágak delegált jogalkotás végrehajtó hatalmi ág feladata (Kormány, ME, miniszterek, önálló szabályozó szerv vezetője pl NMHH) + MNB elnöke, önkormányzati rend felhatalmazás alapján: 1 általános felhatalmazás: egy terület viszonyainak részletes szabályozására 2 konkrét felhatalmazás: valamely törvény végrehajtására (végrehajtási rendeletek)

6 3 JOGI NORMA, JOGTÉTEL, JOGSZABÁLY, JOGSZABÁLYHELY Jogi norma: kitüntetett szerepű társadalmi norma, amely a legitim állami kényszer kilátásba helyezésével határozza meg a konkrét cselekvési mintát (jogtudományi konstrukció) ez a tartalom (pl az emberi élet értékes, azt védeni kell) Jogtétel (jogi mondat): a jogalkotói akarat látható megnyilvánulása, a jogi normatartalom nyelvi kifejeződése ez a forma Aki mást megöl, bűntett miatt öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő Btk 160 (1) bek A terhesség csak veszélyeztetettség, illetőleg az állapotos nő súlyos válsághelyzete esetén, az e törvényben meghatározott feltételekkel szakítható meg a magzati élet védelméről törvény 5 (1) bek néha egy jogtételt több helyen találunk meg 5 (2) Súlyos válsághelyzet az, amely testi vagy lelki megrendülést, illetve társadalmi ellehetetlenülést okoz Jogszabály: alaki értelemben vett jogforrás (törvény, rendelet stb); egy csoportba foglalt jogtételek összessége, mely jogtételek között valamilyen tartalmi vagy logikai kapcsolat van (pl 1992 évi LXXIX törvény a magzati élet védelméről) Jogszabály szintjei: törvény/kódex (Könyv) Rész Cím < > Fejezet, szakasz bekezdés pont fordulat (Eütv: fejezet-cím; új Ptk: könyv-rész-cím-fejezet) Jogszabályhely: a jogi szabály paragrafusokba, bekezdésekbe, pontokba foglalt elemi része (a magzati élet védelméről szóló 1992 évi LXXIX törvény 5 (1) bek)

7 4 JOGSZABÁLYI HIERARCHIA Alaptörvény 2/3-os, sarkalatos törvények Közönséges törvények Törvényerejű rendeletek Rendeletek A szabályozás egyéb jogi eszközei

8 1 Alaptörvény/Alkotmány 2012 január 1-től: Magyarország Alaptörvénye (2011 április 25) előtte: 1949 évi XX törvény: Alkotmány kartális/írott alkotmány (1949 előtt történeti alkotmányunk volt) ez is törvény, de formailag és tartalmilag kiemelkedik a többi törvény közül formailag: megalkotásához és módosításához az összes képviselő 2/3-os többsége szükséges tartalmilag: - legfontosabb állami szervek és jogköreik - alapvető állampolgári jogok és kötelezettségek - választások alapelvei - az ország fővárosa és nemzeti jelképek

9 2 Kétharmados/sarkalatos törvények elfogadásukhoz és módosításukhoz a jelen lévő képviselők 2/3-os többsége szükséges az Alaptörvény tételesen meghatározza őket: pl képviselők, bírák és ügyészek jogállása, AB, MNB, ÁSZ, honvédelem, rendőrség, állampolgárság, választójog, önkormányzatok, adatvédelem, egyházak, pártok, nemzetiségek stb 3 Közönséges/feles törvények abszolút többségi elv alapján: leadható vagy leadott szavazatok felénél több az igen ( ) (egyszerű többség: több az igen, mint a nem szavazat pl ) biztosítja a választásokon győztes parlamenti többség, a választópolgárok többségének vélelmezett akaratának a megvalósulását

10 4 Törvényerejű rendeletek (tvr) a Népköztársaság Elnöki Tanácsa (NET) alkotta a rendszerváltás előtt, ma már nem alkothatók néhányuk még használatban van (pl nemzetközi magánjogi kódex: 1979 évi 13 tvr, büntetések és intézkedések végrehajtásáról: 1979 évi 11 tvr) törvényi szintű szabályozásnak tekintendők (1991-es AB határozat alapján) 5 Rendeletek I) Központi végrehajtó hatalom szervei 1 kormányrendeletek 2 miniszterelnöki és miniszteri rendeletek 3 önálló szabályozó szerv vezetője (pl NMHH) + MNB elnöke II) Önkormányzati rendeletek (szűkebb területi hatály)

11 A szabályozás egyéb jogi eszközei normatív intézkedések, de nem minősülnek jogszabálynak! befolyásolják jogainkat, kötelességeinket, ezek gyakorlását 1 Közjogi szervezetszabályozó eszközök a) normatív határozat: OGY, Kormány, más testületi központi állig szerv, AB, Költségvetési Tanács, önkormányzat bocsáthatja ki saját szervezetének, működésének, tevékenységének meghatározására b) normatív utasítás: KE, ME, központi állig szerv vezetője, OBH elnöke, LÜ, alapvető jogok biztosa, MNB és ÁSZ elnöke, kormányhivatal vezetője, PM, jegyző adhat ki a vezetése, irányítása, felügyelete alá tartozó szervek szabályozására + OGY, KE, AB, alapvető jogok biztosa, önálló szabályozó szerv, Miniszterelnökség és minisztérium hivatali szervezetének vezetője, ami az állományba tartozókra kötelező

12 A szabályozás egyéb jogi eszközei 2 Másodlagos szabályok állami szervek, gazdálkodó szervek (pl MÁV, Posta, Matáv, OTP) vezetőitől származó körlevél, állásfoglalás, irányelv, iránymutatás, utasítás kollektív szerződések 3 Bírói gyakorlat Kúria jogegységi határozatai és elvi határozatai az ítélkezési gyakorlat összehangolása érdekében

13 5 A JOGRENDSZER HORIZONTÁLIS TAGOZÓDÁSA Jogág: a társadalom viszonyainak egy körét sajátos eszközökkel szabályozó, szabályaiban összefüggő, a többi jogágtól viszonylag elkülönülő jogterületek összessége 1 a szabályozás módszere szerint jönnek létre a jogágak (polgári jog, büntető jog) ezen belül: 2 a szabályozás tárgya alapján jönnek létre a jogterületek (öröklési, kötelmi jog) (pl a tulajdon a büntetőjognak és a polgári jognak is szabályozási tárgya, de a büntetőjog imperatív/kogens szabályokkal védi annak háborítatlanságát, a polgári jog megengedő/diszpozitív szabályokkal rendezi az azzal való rendelkezést) 3 diszciplináris elem: jogtudomány, jogi oktatás tudatosan tagolja a jogrendszert Jogágak között nincs fontossági sorrend, munkamegosztás van közöttük, egymás mellé rendeltek Közjogias jogágak: egyik szereplő az állam mint hatalom, alá- fölérendeltségi viszony a felek között Magánjogias jogágak: a felek egymás mellé rendeltek nem a szereplő, hanem a szerep a fontos: állam is lehet mellérendelt pozícióban magánjogi viszonyokban rendőr az állam nevében jár el

14 ALAPJOGÁGAK Anyagi jogi jogágak Á 1 1 Á2 Eljárásjogi jogágak 2 közigazgatási polgári büntető M1 3 M2 4 M3 1 Nemzetközi (köz)jog: államok (és nemzetközi szervezetek) közötti viszony 2 Közjogias jogágak: az állam és a joghatósága alá tartozó magánfelek közötti viszony 1 alkotmányjog 2 közigazgatási jog 3 büntetőjog 3 Polgári jog: egyazon állam joghatósága alá tartozó magánfelek között 4 Nemzetközi magánjog: különböző államok joghatósága alá tartozó magánfelek között MÁSODLAGOS/KERESZTÜLFEKVŐ JOGÁGAK két alapjogág határán alakultak ki, vagy kiváltak valamelyik alapjogágból pl munkajog, társadalombiztosítási jog, pénzügyi jog, földjog, környezetvédelmi jog

15 6 JOGSZABÁLYOK ÉRVÉNYESSÉGE ÉS HATÁLYA Érvényesség: a szabály létezik, normatív erővel rendelkezik, képes kötelező erőt kiváltani, figyelembe kell venni a magatartások tanúsításakor 1 Formális érvényesség (1) A jogszabályt a jogalkotásra feljogosított szerv hozta meg (OGY, Kormány, ME, miniszterek, önkormányzatok) (2) A jogalkotó a jogszabályt a jogalkotásra vonatkozó előírásoknak megfelelően alkotta meg (Alaptörvény, OGY Házszabálya, jogalkotási tv) (3) A megfelelően megalkotott jogszabályt a jog által előírt módon kihirdették (Magyar Közlöny, tárcaközlönyök) 2 Tartalmi érvényesség: a megalkotott jogszabály nem ellenkezik magasabb szintű, a jogforrási hierarchiában felette álló jogszabály előírásainak tartalmával 3 Szociológiai érvényesség: megfelel azoknak a társadalmi viszonyoknak, amelyekre vonatkozik; a címzettek a jogi normát közvetlen kényszer alkalmazása nélkül is követik: a jogszabály nem csupán érvényes, de érvényesül is 4 Etikai érvényesség: minimális erkölcsi elvárásoknak is megfelel 1-2: a jog saját belső előírásaihoz köti az érvényességet, minden vagy semmi elv alapján 3-4: jogon kívüli tényezőket vesz figyelembe, a megfelelés fokozati kérdés

16 Hatály: az érvényesség terjedelme 6 JOGSZABÁLYOK ÉRVÉNYESSÉGE ÉS HATÁLYA 1 Időbeli hatály: mettől-meddig alkalmazható az érvényes jogszabály? kezdete: maga a jogszabály állapítja meg, vagy más, hatályba léptető jogszabály teszi meg - kihirdetése napján (hivatalos lapban való közzététel Magyar Közlöny, tárcaközlönyök) - későbbi konkrét időpontban (3-6 hónap múlva, vagy adott napon, pl jan 1, júl 1) vége: új norma hatályon kívül helyezi a régit; ritkábban maga a jogszabály mondja ki; AB megsemmisíti visszaható hatály tilalma - büntetőjogban: nullum crimen sine lege - nincs bűncselekmény törvény nélkül (kivéve ha előnyösebb helyzetet teremt) 2 Személyi hatály: kikre vonatkozik az érvényes jogszabály? 1) általános személyi hatály: adott állam területén mindenkire ( aki, bárki ) 2) különös személyi hatály: bizonyos körülhatárolt csoport ( a beteg, az ellátott, a gyermek ) 3) kivétel: diplomáciai mentességet élvező külföldi személyek

17 6 JOGSZABÁLYOK ÉRVÉNYESSÉGE ÉS HATÁLYA 3 Területi hatály: milyen területre kiterjedően alkalmazható az érvényes jogszabály? a jogszabályok területi hatálya az ország egész területére kiterjed a magyar és nem magyar állampolgárokra egyaránt az önkormányzati rendeletek területi hatálya szűkebb: csak az önkormányzat közigazgatási területe úszó, repülő államterület: a külföldön tartózkodó magyar közlekedési eszközökön is kivétel: diplomáciai mentességet élvező területek 4 Tárgyi hatály: milyen ügyekre és milyen eljárásban kell/lehet a jogszabályt alkalmazni? általában a jogszabály címe adja meg 5 Szervi hatály: alkalmazásukról mely szervek kötelesek gondoskodni? 1) általános hatáskörű szervek (bíróság) 2) különös hatáskörű szervek (gyámhatóság)

18 7 JOGÉRVÉNYESÜLÉS amikor a jogszabályban testet öltő normatív elvárás ténylegesen hatással van a valóságra Jogérvényesülés módjai: I) II) Önkéntes jogkövetés 1 Tudattalan (vallási, erkölcsi normákkal egybeesik) 2 Tudatos (feltételezi a jogismeretet) 3 Instrumentális: legtudatosabb viszonyulás joghoz, eszközként használjuk a jogot (csak így érhető el a szubjektív cél; a jog többletbiztosítékot ad; a jog előnyösebb alternatívát kínál) Jogalkalmazás 1 Hatósági jogalkalmazás: ha egy joghatás kiváltásához szükséges a hatósági közreműködés (építési engedély, forgalmi engedély, stb) 2 Bírósági jogalkalmazás (igazságszolgáltatás): felek között konfliktus, jogvita eldöntése alternatívája: mediáció/közvetítés, választottbíróság a kettő keveredhet is: kormányhivatal szabálysértési hatóságként járhat el, bíróság quasi regisztratív funkciót tölt be (a cégbíróság jegyzi be a cégeket)

19 7 JOGALKALMAZÁS SZAKASZAI 1 Ténymegállapítás 2 Jogértelmezés 3 Határozathozatal Mi a jog? Mit keresünk, amikor jogot keresünk? 1 Szöveget keresünk => JOGFORRÁS 2 A szöveg értelmét keressük => ÉRTELMEZÉS

20 7 JOGÉRTELMEZÉS a jogalkalmazás azon szakasza, melynek során az elvontan megfogalmazott jogszabályi szövegek jelentését a konkrét helyzetre vonatkoztatjuk a) Ki végzi az értelmezést? értelmezés alanya szerint: 1 autentikus (törvényi): értelmező rendelkezésekben maga a jogalkotó 2 jogtudományi: nincs kötelező ereje, de segíthet a jogalkalmazónak 3 jogalkalmazói: adott ügyre terjed ki, de általánossá válhat b) Hogyan értelmezzük a jogszabályt? értelmezés módszerei szerint: 1 nyelvtani: szavak, mondatok értelmezése nyelvtani szabályok szerint 2 logikai: szavak, mondatok logikai szerkezete szerint 3 rendszertani: a jogrendszerben elfoglalt helye szerint 4 történeti: szöveg keletkezésének története szerint 5 teleologikus: jogalkotó szándékára tekintettel

21 Köszönöm a figyelmet!