A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSAI SZÁMÁRA ÚJ INNOVÁCIÓS SZOLGÁLTATÁSOK BEVEZETÉSÉNEK ÉS FEJLESZTÉSÉNEK PROGRAMJA

Átírás

1 A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSAI SZÁMÁRA ÚJ INNOVÁCIÓS SZOLGÁLTATÁSOK BEVEZETÉSÉNEK ÉS FEJLESZTÉSÉNEK PROGRAMJA Kis- és középvállalkozások innovációs igényeinek felmérése (Összefoglaló tanulmány) Pályázati azonosító: ND_INRG_06-PPE_FELM Projektvezet!: Tarsoly Péter Jóváhagyás dátuma: december 17. NYUGAT-PANNON RÉGIÓ PÁLYÁZATI TANÁCSADÓINAK

2 !" Vezet!i összefoglaló Ma Magyarországon az alkalmazottak mintegy 60%-át a kis- és középvállalkozások foglalkoztatják, de ennél lényegesen kisebb arányban részesülnek az árbevételb!l és a jövedelemtermelésb!l. A magyarországi KKV-k komoly versenyhátránnyal küzdenek mind a multinacionális vállalatokkal, mind pedig a korábbi EU tagországok kis- és középvállalataival szemben, és ennek a problémának az egyik legjelent!sebb forrása a gyenge vállalati innovációs teljesítmény. A jelen tanulmány els! szakaszának tartalmát adó primer felmérés során arra kerestünk választ, hogy a Nyugat-Dunántúl kis- és középvállalkozásai: milyen humán er!forrással kapcsolatos elvárásokkal és célokkal rendelkeznek; milyen módot választanak az információk megszerzésére, illetve milyen szerepet játszik ebben a képzés és oktatás kérdésköre; hogyan generálnak innovációs ötleteket, ezen folyamatok milyen eredményre vezetnek, milyen akadályokba ütköznek, illetve hogyan lehetne további információs forrásokat bevonni e munkába; hogyan alakítják ki a prototípusaikat és mintaszolgáltatásaikat, és milyen módon lehetne ezeket a folyamatokat segíteni; illetve a termék és szolgáltatásfejlesztés során milyen célpiacokban gondolkodnak, milyen elvárásokat fogalmaznak meg és milyen módon lehetne támogatni ezen a tevékenységüket. A felmérésben összesen ötven vállalkozás vett részt. Olyan kis- és középvállalkozásokat igyekeztünk felkérni, melyek tudatosan, vagy spontán módon folytatnak technológiai, szolgáltatási, értékesítési, marketing, vagy egyéb innovációs tevékenységet. A munka f!szabályként primer kvantitatív felmérésként került kivitelezésre, melyet kérdez!biztosok vezettek le december 17. v0.8 2 / 52

3 A tanulmány második részében bemutatott szekunder kutatást célja az volt, hogy a primer kutatás eredményeibe becsatornázzuk más kutatások outputjait, körbejárjuk, más országok, illetve az Európai Unió innovációs folyamataiba való illeszkedés, illetve az illeszkedés fokozásának lehet!sége kérdéskörét. Eredményként összegy"jtöttük azokat a kritikus sikertényez!ket, melyeket a szekunder adatok alapján és a primer eredmények által alátámasztva Magyarország innovációs szakpolitikájának sarokköveivé kellene tenni: a megfelel!en képzett és hozzáférhet! és megfizethet! munkaer! biztosítását; a szakképzett, piacképes munkaer! kitermelésére alkalmas oktatási rendszer kialakítását, mely képes szervesen együttm"ködni az ipari, szolgáltatási szektorral kutatási és fejlesztési területen is; a kutatási és fejlesztési, és az ehhez kapcsolódó beruházási tevékenység, a folyamatos technológiai modernizáció állami támogatását megfelel! szerkezetben és átlátható módon; az innováció stratégiai szemlélet" kezelését, illetve e dimenzió számba vételét és érvényesítését minden más releváns területen - szakpolitikai szinten, illetve a megfelel! kommunikációt; egyszer", átlátható és együttm"köd! intézményrendszer kialakítását / m"ködtetését dedikáltan az innovációs területre; szoros együttm"ködés kialakítását más országokkal a technológiatranszfer el!segítésére, a tudás és az innovációba bevonható külföldi t!ke megszerzésére; az állam által generált kutatási és fejlesztési folyamatok kapcsán a társadalmi és gazdasági hasznosság mint legels! prioritás alkalmazását; december 17. v0.8 3 / 52

4 oktatási rendszer felkészítését, hogy az képes legyen elébe menni a folyamatosan változó igényeknek mind a megszerezhet! tudás, mind az elérhet! képzés szempontjából; vállalatok együttm"ködésének, stratégiai szövetségek, klaszterek kialakulásának el!segítését, támogatását december 17. v0.8 4 / 52

5 Tartalomjegyzék A felmérés indokoltsága... 7 A felmérés célja... 8 Módszertani összefoglaló... 8 Az adatgy!jtési folyamat... 8 Az adatrögzítés, adatfeldolgozás módja... 9 A felmérés eredményei A tudás megszervezése Humán er"forrással kapcsolatos célok Milyen képzéseket igényelnek a megkérdezettek Ötletek generálása Általános adatok Milyen forrásból szerezte be a megkérdezett vállalkozás a szükséges információkat elmúlt 3 évben Milyen tényez"k akadályozták fejlesztési projektjeik megvalósítását Célok az ötletgenerálás területén Melyik csatorna b"vítésével szeretne több információt szerezni Prototípusok kifejlesztése, mintaszolgáltatások kialakítása Általános adatok Célok Milyen szolgáltatások szükségesek a prototípus kifejlesztéséhez / mintaszolgáltatás kialakításához? Termék és szolgáltatás kialakítása Általános adatok A vállalkozások tervei a következ" egy-három évre Milyen szolgáltatások igénybe vételére van szüksége? A szekunder kutatás célja Módszertani összefoglaló Az adatgy!jtési folyamat A szekunder kutatásba bevont országok A szekunder kutatás eredményei december 17. v0.8 5 / 52

6 A primer kutatás eredményeinek összevetése a CIS 4 és az EIS 2006 eredményeivel.. 34 Bevezetés A kis- és középvállalatokra vonatkozó eredmények értelmezése A házon belüli innovációval kapcsolatos következtetések A kooperációs innovációval kapcsolatos következtetések A szervezeti innovációval kapcsolatos következtetések A primer kutatás összevetése az osztrák tapasztalatokkal Bevezetés Az eredmények vizsgálata A primer kutatás összevetése az finn tapasztalatokkal Bevezetés Az eredmények vizsgálata Összevont megállapítások, tapasztalatok Magyarország számára Az egyes kritikus sikertényez"k értékelése Melléklet - A felmérés használt nyilatkozat és tájékoztató mintája Melléklet - Hivatkozások és felhasznált források december 17. v0.8 6 / 52

7 !"!#$%&'()(*#+,-./.&0*123 Mint azt már jelen munka keretét adó pályázati anyagunkban is megállapítottuk, az innováció problematikája Magyarország igen kritikus, összevetve, az Unióban érzékeltnél is nagyobb jelent!ség": a hazai kis- és középvállalkozások körében az innovációs tevékenység az USA-ban, Japánban és Európában tapasztaltnál is érzékelhet!en ritkább. Ritka a kutatás, még ritkább a kutatási eredmények vásárlása, a K+F ráfordítások szintje az EU átlag fele-harmada. A tudomány-ipar kapcsolatok ritkák, vagy hiányoznak, a regionális együttm"ködések er!södésének, a klaszterré fejl!désnek alig van jele. Az OECD országokban az ipari vállalkozások negyede hajt végre innovációt és a vállalkozások %-a törekszik rendszeres korszer"sítésre, ténylegesen eredeti, új tudományos és technológiai eredményre épül! terméket vagy szolgáltatást pedig a cégek %-a vezet be a piacra. A magyar gazdaságban az innovációra vállalkozók aránya ennek töredéke. A magyar K+F ráfordítások a barcelonai csúcson megfogalmazott céloktól (GDP 3%-a), a Lisszaboni Program elvárásától és az Országgy"lés határozataitól is messze elmaradnak (2001-0,94%, ,01%, ,94% a GDP arányában). A magyar gazdaságban azonban nem csak a K+F ráfordítások alacsony értéke, hanem elégtelen hatékonyságuk is gondok forrása. Hazánkban az egymillió lakosra jutó szabadalmak száma alapján az uniós átlag egyharmadát sem érjük el, a Svédországi értéknek pedig csak alig több mint egytizedét. Ma Magyarországon az alkalmazottak mintegy 60%-át a kis- és középvállalkozások foglalkoztatják, de ennél lényegesen kisebb arányban részesülnek az árbevételb!l és a jövedelemtermelésb!l. A magyarországi KKV-k komoly versenyhátránnyal küzdenek mind a multinacionális vállalatokkal, mind pedig a korábbi EU tagországok kis- és középvállalataival szemben, és ennek a problémának az egyik legjelent!sebb forrása a gyenge vállalati innovációs teljesítmény december 17. v0.8 7 / 52

8 4" 5#$%&'()(*#6(&73 A jelen tanulmány tartalmát adó felmérés során arra kerestünk választ, hogy régiónkban a kis- és középvállalkozások milyen innovációs igényei vannak és lehetnének, illetve milyen módon lehetséges célzott szolgáltatásokkal hozzájárulni ezen igények kielégítéséhez, a K+F teljesítmények kialakításához, fokozásához. Részleteiben arra szerettünk volna választ kapni, hogy a régió kis- és középvállalkozásai: milyen humán er!forrással kapcsolatos elvárásokkal és célokkal rendelkeznek; milyen módot választanak az információk megszerzésére, illetve milyen szerepet játszik ebben a képzés és oktatás kérdésköre; hogyan generálnak innovációs ötleteket, ezen folyamatok milyen eredményre vezetnek, milyen akadályokba ütköznek, illetve hogyan lehetne további információs forrásokat bevonni e munkába; hogyan alakítják ki a prototípusaikat és mintaszolgáltatásaikat, és milyen módon lehetne ezeket a folyamatokat segíteni; illetve a termék és szolgáltatásfejlesztés során milyen célpiacokban gondolkodnak, milyen elvárásokat fogalmaznak meg és milyen módon lehetne támogatni ezen a tevékenységüket. 8" 9:-*;%)03,+#<**;%$.2&3&: 8"!" 5;#3-302=>70(*+#$.&=3'30 A felmérésben összesen ötven vállalkozás vett részt. Olyan kis- és középvállalkozásokat igyekeztünk felkérni, melyek tudatosan, vagy spontán módon folytatnak technológiai, szolgáltatási, értékesítési, marketing, vagy egyéb innovációs tevékenységet. A mintába való bekerülés két forrásból történhetett: egy vállalkozás egyrészt véletlenszer"en, az Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Irodának a projekt egy korábbi fázisában leadott vállalkozások listájából, december 17. v0.8 8 / 52

9 illetve az egyesület tagjainak közvetlen kapcsolatrendszeréb!l kerülhetett kiválasztásra. A vizsgált minta nem reprezentatív. A munka f!szabályként primer kvantitatív felmérésként került kivitelezésre, melyet kérdez!biztosok vezettek le. A megkérdezett vállalkozások képvisel!i a felmérési munka bevezet! fázisában részletes útmutatást kaptak a kérdések értelmezése tekintetében. A kérdez!biztosok megbízása kiterjedt arra is, hogy a felmérés során megszerzett egyéb kvalitatív információkat rögzítsék, így az eredmények személyes beszélgetések során szerzett ismeretanyaggal egészültek ki. Az adatgy"jtés lehet!ség szerint személyesen, néhány esetben telefonos kapcsolatfelvételen keresztül zajlott, de ez utóbbi esetben is megtörtént a felmérés el!tti módszertani ismertetés és az azt követ! értelmez! beszélgetés. Egyesületünk a felmérésben részt vev! vállalkozások üzleti titokhoz f"z!d! jogait és érdekeit maximálisan tiszteletben tartotta és garantálta, hogy a felmérés eredményei kizárólag statisztikai feldolgozás alapján, összefoglaló tanulmány formájában kerülnek bemutatásra. A felmérésben való részvételr!l, illetve az adatok kezelésér!l aláírt nyilatkozat és a tájékoztató mintái az els! mellékletben találhatóak. 8"4" 5;#3-30)<2;?0(*@#3-3A%&-.&2.;1*#':-73 A felállított adatvédelmi elveket az adatrögzítés során is figyelembe vettük. A kérd!íveket Microsoft Office Access adatbázis kezel! program segítségével rögzítettük, oly módon, hogy az egyes vállalkozások, illetve a hozzájuk kapcsolódó adatok ne legyenek közvetlenül összevezethet!ek, majd az adatrögzítést követ!en az eredeti kérd!ívek megsemmisítésre kerültek. A könnyebb alkalmazhatóság, és a gyorsabb feldolgozás érdekében a program által biztosított lehet!ségeket igyekeztünk kihasználni, így az adatbevitel "rlapon keresztül, az eredeti "rlapokhoz hasonló tagolásban, f!ként igen/nem típusú válaszlehet!ségekkel történt december 17. v0.8 9 / 52

10 A feldolgozást a bevitt adatok táblázatos áttekintése, valamint a sz"rés és a sorrendbe állítás funkciók alkalmazása segítette. A kisszámú minta, valamint a bels! összefüggések gyengesége indokolatlanná tette komolyabb értékel! szoftver alkalmazását, ezért a statisztikai feldolgozás során a táblázatok, diagramok elkészítéséhez Microsoft Office Excel, valamint iwork / Numbers táblázatkezel! szoftvereket alkalmaztunk december 17. v / 52

11 A feldolgozás során alapvet! struktúrának a kérd!ív kérdéseinek sorrendjét tekintettük. Az adott kérdéscsoportokra adott válaszokat, az áttekintést segítve, diagramon, a válaszok számának feltüntetésével, és arányaik ábrázolásával mutatjuk be. A diagramokból lesz"rhet! fontosabb megállapításokat szövegesen is értelmezzük, illetve külön kiemeljük az adott területhez tartozó kvalitatív megállapításokat december 17. v / 52

12 B" 5#$%&'()(*#%)%-'(,=%+ Az alábbiakban ismertetjük a felmérés eredményeit, kiemeljük leglényegesebb megállapításait, illetve azokat a következtetéseket, melyeket a személyes beszélgetések alkalmával vontunk le. Az eredményeket diagramok és szöveges értelmezés keretein belül fogjuk ismertetni, a diagramokon a válaszok száma szerint mutatjuk be az egyes tényez!k súlyát. B"!" 5#0C-1*#'%2*;%)D%;(*% Az els! kérdéscsoport a humán er!forrással kapcsolatos célok feltérképezésér!l és azon területek azonosításáról és súlyozásáról szólt, melyeken a megkérdezett vállalkozások fejlesztési igénnyel lépnek fel. B"!"!" EC'1,#%)F$.))1**3&#/3G6*.&30.*#6(&./ A megkérdezett vállalkozások dönt! többsége (76 százaléka) a munkatársak képzését jelölte meg a legközvetlenebb humán er!forrással kapcsolatos célnak. Szükségletként meghatározó még a fels!fokú képzettséggel rendelkez! szakemberek iránti igény is, de célként nem fogalmazódik meg er!sen, csupán a megkérdezett vállalkozások 34 százaléka jelölte meg e tényez!t. E megállapítások hátterében az áll, hogy az általános tapasztalat szerint a létszámb!vítésre rövid és várhatóan középtávon sincsen keret, illetve a megkérdezettek ugyanezen id!távon nem számítanak a gazdasági helyzet meghatározó változására. Mindez nehezíti a képzések igénybe vételét, s a fels!fokúak alkalmazásának lehet!ségét is hátrányosan érinti. A szükséges fejlesztési elképzelések a rendelkezésre álló munkaer! terhelésének fokozását jelzik el!re december 17. v / 52

13 A megkérdezett vállalkozások humán er!forrással kapcsolatos céljai A felmérésben részt vev! vállalkozások a humán területet érint! relatív forráshiánnyal pályázatokon történ! indulással, outsourcing szolgáltatások igénybevételével, illetve stratégiai együttm!ködések keretein belül igyekeznek megküzdeni. A munkaer!-kölcsönzés sereghajtó pozíciójának (8 százalék) okaként az ilyen jelleg" szolgáltatások elérhet!ségének és mibenléte ismertségének alacsony szintjét sikerült azonosítani a személyes beszélgetések alkalmával. B"!"4" 9+&=%,#/(G;(*%/%0#+2(,=%&,%/#3#'%2/()-%;%H%/ A felmérésben részt vev! kis- és középvállalkozások nagyon magas arányban érezték szükségét a szakmai tudás folyamatos b!vítésének, fontosnak tartották, hogy az egyes releváns szakterületeket érint! legkorszer"bb ismeretekkel rendelkezzenek a munkatársaik. Mégis, ennél nagyobb arányban szerepelt mind a további informatikai (94 százalék), mind a további vállalkozásfejlesztési ismeretek (86 százalék) megszerzése iránti igény. Ez tapasztalatunk szerint annak köszönhet!, hogy mind az információtechnológia, mind a vállalkozásvezetési, - menedzselési ismeretek területe jellemz! módon nagyobb dinamikával változik, mint a megkérdezett vállalkozások által képviselt iparágak szakmai / szakismereti szempontból december 17. v / 52

14 A nyelvi képzések a szolgáltató, adminisztrációs és határon túl érdekeltségekkel rendelkez! vállalkozások számára érdekesek, a termel! cégek esetében az ehhez kapcsolódó motiváció nem jelent!s. A képzési igény típusok szerint vizsgálva Kiderült, hogy a válaszadók kevésbé ragaszkodnak az iskolarendszer" képzéshez, s!t, kellemes meglepetésként szolgált a web-alapú oktatáshoz kapcsolódó, a vártnál jóval magasabb részarány (68 százalék). A beszélgetések alkalmával azonban kiderült, hogy ez a kérdés értelmezési szempontból kett"sséget mutatott. Alatta értették egyrészt: o o az oktatás módját táv-, vagy kiszállásos oktatás, mely web alapú eszközöket használ a tudás átadására; másrészt a webbel, f"ként a WEB 2.0-val kapcsolatos tudás megszerzését oktatás keretein belül. A kvalitatív felmérés eredményét az els! és a második értelmezés százalékban határozta meg. Szintén örömmel és meglep!dve tapasztaltuk, hogy a KKV-k, saját bevallásuk szerint meglehet!sen jól ismerik a vállalkozások mindennapjai során használt alapvet!nek tekinthet! informatikai megoldásokat. Az informatika területén els!sorban a web alapú ismereteknek látják hasznát, illetve egyre szélesebb körben érdekl!dnek a vállalatirányítási rendszerek iránt. Az elhangzottak szerint ez utóbbiak egyel!re a KKV-k számára pénzügyi megfontolások miatt jórészt elérhetetlenek, de néhány éven december 17. v / 52

15 belül az ezekhez kapcsolódó kompetenciákra is szükség lehet. Az egyes információtechnológiai területek megoszlását az alábbi ábra szemlélteti. Az IT jelleg" ismeretekkel kapcsolatos igények Az alábbiakban részletezzük a személyes beszélgetések összegz! eredményeit a vállalkozásfejlesztéshez kapcsolódó területek vonatkozásában. Elöljáróban azonban megjegyezzük, hogy a megkérdezettek általánosságban igényt tartanak a vállalkozásfejlesztéssel kapcsolatos képzésekre, a konkrét területek megjelölése kapcsán azonban véleményünk szerint értelmezési problémák és a jellemz" szervezeti-vezetési kulturális keretek miatt nehézségekbe ütköznek. Az egyes területek bemutatása után összefoglaló diagramban mutatjuk be az kérdéssel kapcsolatos részeredményeket. Vállalatgazdaságtan A felmérésben részt vev!k a vállalatgazdaságtan kapcsán az üzleti tervezést kiemelten fontosnak érzik, ennek oka csak kisebb részben a tervek formalizált leképezésének és a menedzsment feladatok, valamint a controlling el!segítésének igénye. A jellemz!bb ok, hogy a forrásbevonáshoz szükséges, forrásbiztosítók (hitelintézetek, befektet!k, pályázati pénzek felett diszponáló szervezetek) által elvárt dokumentációk egyike jellemz!en az üzleti terv, így a terv elkészítése december 17. v / 52

16 aligha tervezési, sokkal inkább adminisztratív tevékenységgé egyszer!södik. A stratégiai menedzsment esetében szintén a vezet!i ismeretek hiányosságait emelnénk ki. A két általános vélemény a következ!: a kis méret" cégeknek nincsen szüksége stratégiára és az ennyire dinamikusan változó jogszabályi, adó- és gazdasági környezetben nem lehet stratégiát alkotni. A pénzügyi tervezés minden vállalkozásnál jelen van valamilyen formában, de ma még inkább a pénzforgalmi szemlélet uralkodik mint az üzemgazdasági, és a tervezési id!szakok jellemz!en az éves id!intervallumot ölelik fel. A marketing ismeretek Napjaink egyik slágertémája a marketing, de a hozzáállás egy kicsit olyan, mint a magyar foci: mindenkit érdekel, mindenki ért hozzá, de (szinte) senki sem tudja jól csinálni. A korábbi évekhez képest komoly el!relépés, hogy már a legkisebb vállalkozások is belátják, hogy marketing ismeretekre szükségük van, de még mindig nagyon sokan azonosítják a marketinget az értékesítéssel, a reklámozással vagy a piackutatással. A marketing ez irányú leegyszer"sítése, bagatellizálása, igazából csökkenti a felmérés eredményének objektivitását, hisz azok, akik ilyen képzést jelöltek meg, a beszélgetés során gyakran nagyon eltér! részterületek tudásanyagára tartottak igényt. Ha a kérdések / válaszok kapcsán lemérhet! tudáshátteret vizsgáljuk, akkor mindezek ellenére elmondható, hogy a felmérésben részt vev! vállalkozások 86%-a joggal érzi szükségét a marketing ismereteknek. Érdekes adat, hogy a marketingismereteket nem igényl! 7 vállalkozás közül 5 arra hivatkozott, hogy náluk a marketing teljesen rendben van, azt szakember irányítja, azért nincs szükségük ilyen jelleg" képzésre. Bár a felmérés id!korlátai ennél mélyebb vizsgálatra nem biztosítottak lehet!ség, de az adott vállalkozások némelyikének marketing-megnyilvánulásait ismerve joggal kérd!jelezzük meg önértékelésük realitását december 17. v / 52

17 Innovációs projektmenedzsment Tapasztalatunk alapján az innovációs folyamatok menedzselése kevéssé tudatos, sokszor a fogalom értelmezése sem volt konzisztens. Az innovációs projektek menedzselésével kapcsolatban jelent!s érdekl!dés mutatkozott. Forrásbevonás A KKV-k legf!bb problémája az alult!késítettség, innovációs tevékenységükhöz általában elengedhetetlen küls! forrás bevonása, így kulcsfontosságú tényez!nek tartják a forráshoz jutáshoz kapcsolódó ismeretek megszerzését. Ehhez kapcsolódik az utóbbi években er!sen dinamizálódó pályázati piac. Vezet"i kompetenciák Megállapítható, hogy a kis- és középvállalkozások esetében a modern menedzsment eszközök ismerete és alkalmazása egyaránt hiányos. Sok kis- és középvállalkozás els! generációs vállalkozás, a tulajdonosok, vezet!k jelent!s része korábban termelésben dolgozott, eredményeiket kimagasló szakmai tudásukkal érték el, vezet!i tapasztalataikat túlnyomórészt on-the-job módon szerezték. Pozitív fejleménynek tartjuk azonban, hogy fontosnak tartják az ilyen irányú ismeretek b!vítését. Kiemelked! jelent!séget tulajdonítottak a megkérdezett vállalkozások a szervezeten belül és kívül megszerezhet! információ tudatos menedzselésének - kifejezett hangsúllyal a dokumentációs rend kialakítására, a dokumentumok menedzselésére, illetve a modern információtechnológiai eszközök alkalmazására, mint az információ és tudás megszerzésének és rögzítésének, kereshet! tárolásának leghatékonyabb eszközére. A fentieken kívül még a tárgyalástechnikai ismeretek és a toborzás / kiválasztás kérdése foglalkoztatta a megkérdezetteket a vezet!i kompetenciák témakörében december 17. v / 52

18 Európai uniós ismeretek Meglep!, bár végs! soron érhet! volt, hogy az Európai Unió mint szervez!dés nem hozta lázba a KKV-ket. Az ezen területtel kapcsolatos ismeretekb!l két dolog mutatkozott fontosnak: els! sorban a jöv!ben alkalmazandó szabályozók megismerése és a piacra lépés lehet!sége az EU más országaiban. Munkaügyi ismeretek A megkérdezett vállalkozások els! sorban a munkajogi ismeretekre, adó és járulékszabályozásra, illetve ezek változásainak hatásaira volnának kíváncsiak, illetve azon technikákra, melyekkel legálisan csökkenthet! a bérköltséghez kapcsolódó járulékterhek nagysága. A munkaer!-menedzselés meghatározó fázisának tekintik a toborzás és kiválasztás kérdését, mivel itt d!l el, hogy milyen emberanyagból gazdálkodhat a vállalkozás. Az ehhez kapcsolódó ismeretek közül kulcsfontosságúnak ítélték a jelöltek motivációs szerkezetének feltérképezését, személyes és szakmai kompetenciáinak kiválasztási folyamaton belül megvalósítható azonosítását, fejleszthet!ségének értékelését. Mindezekhez kapcsolódóan nagy érdekl!dést tanúsítottak a megkérdezettek az Assessment Center módszertan iránt. További értékesnek ítélt téma volt még a lojalitás kialakítása és fenntartása, bels! feszültségekt!l mentes csapatmunka kialakításához és fenntartásához kapcsolódó ismeretek. Min"ségügyi ismeretek Nemzetközi szint" eredményeket kizárólag megfelel! min!ségügyi háttérrel lehet elérni. Ezt támasztja alá az EU-ban eddig eltöltött id! is. A vállalkozások jelent!s része ezt már felismerte, a magas bevezetési költségek miatt azonban csak kevesen merik vállalni a továbblépés ilyen irányát. Valamilyen saját bels! min!ségbiztosítási rendszerrel több december 17. v / 52

19 megkérdezett is rendelkezett, de az rendszerek auditálása nem lépett el! központi kérdéssé. Vállalkozásfejlesztéshez kapcsolódó ismeretek iránti igény december 17. v / 52

20 B"4" I0&%0%/#2%,%)1&1*3 A második kérdéscsoport az innovációs ötletet igyekezett körbejárni, annak keletkezését!l, a megvalósítás eredményéig, a folyamat során felhasznált információktól a tényleges információs igényig. B"4"!" J&03&1,.*#3-30./ Mint korábban már megállapítottuk, a célcsoportban sok, valójában innovációs tartalmú folyamatot nem kezelnek tudatosan innovációként. Jellemz!en a menedzselés (és ezen belül is els! sorban a megfelel! dokumentáció hiánya) okán a vállalkozások egy része a személyes beszélgetések alkalmával jelezte, hogy az elmúlt három év során felmerült, illetve az ebb!l megvalósított innovációs célú ötletek, javaslatok számára a kérd!ívben adott válaszaik becslésen alapulnak. Csak néhány (10 százalék) vállalkozás tart fent fejleszt! céllal elkülönített szervezeti egységet, így az ilyen jelleg" részlegen dolgozó munkatársak száma nem hordoz releváns információt. Az innovációs részlegekbe részben a képességeik alapján a standard értékteremt! folyamatokból átemelt munkatársakat helyezik, részben a munkaer!piacról szereznek munkatársakat. Kiderült továbbá, hogy azon vállalkozások esetében, amelyek nem m"ködtetnek innovációs részleget, az ötletgenerálás ad-hoc jelleg!, az ötletek értékelése pedig nem formalizált módszertan szerint zajlik. A megvalósított javaslatok els!dleges célja a profit, bevétel növelése, szinten tartása, vagy a ráfordítások és költségek csökkentése. További jól definiált cél a hatékonyság növelése (racionalizálás), tipikus elvárásként könyvelhet! el a kevesebb él!munka igénybe vétele mellett megtermelt ugyanolyan mennyiség" szolgáltatás vagy termék. Alkalmanként el!forduló célkit"zés a termék / szolgáltatás min!ségének javítása. Er!teljes eltérés tapasztalható azonban a célok kit"zése és azok megvalósulása között. Ez utóbbi dimenziót az alábbi diagram ábrázolja december 17. v / 52

21 Az innovatív ötletek megvalósításának eredménye Megállapítható továbbá, hogy a munkavállalóktól származó ötletek, kezdeményezések els! sorban saját helyzetük javítására vonatkoztak. A reális igényeket megcélzó ötletek - mint alulról jöv! kezdeményezések - javítottak a helyzeten és javították a munkavállalók közérzetét. B"4"4" 9+&=%,#$.))1*K:&#*;%)%;0%#K%#3#'%2/()-%;%H#D1&&3&/.;1*# 3#*;L/*(2%*#+,$.)'16+:/30#%&'M&0#8#(DK%, Miután a megkérdezettek f!ként magánszemélyekb!l álló tulajdonosi körrel rendelkez! kis- és középvállalkozások, ezért a vállalaton, cégcsoporton belüli információszerzés nem jellemz!. A cégek a mai napig f!ként személyes kapcsolatrendszerükre támaszkodnak mely els! sorban a vezet!i réteg személyes kapcsolatrendszere, így személyekhez kötött, illetve a cégen belül tapasztalható marketingorientáció függvényében vev!ikt!l, fogyasztóiktól, partnereikt!l próbálnak információt szerezni nem rendszeres módon. Két esetben találkoztunk értékesítési folyamatba épített szolgáltatásértékeléssel december 17. v / 52

22 Információforrások az elmúlt három évben A megkérdezett cégek szinte kivétel nélkül érdekl!dtek a konkurencia eredményei után, ennek érdekében gyakran kerestek fel vásárokat, kiállításokat, konferenciákat, de kiállítóként, szervez!ként már csak elenyész! számban jelentek meg. Sajnálatos tapasztalat volt, hogy az állami szervekt"l, hivataloktól gyakorlatilag nem szereztek információkat, a vállalkozásfejlesztéssel foglalkozó szervezetek szerepér!l, teljesítményér!l pedig er!sen megoszlottak a vélemények. B"4"8" 9+&=%,#0(,=%;F/#3/3-1&=.;01/#$%7&%*;0(*+#G).7%/07%+/# '%2D3&:*?01*10 A cégek mindegyike megjelölte a költségtényez!t, ezen túl pedig jelent!s részben a piaci tényez!t nevezték meg (84 százalék esetében), azon ok alapján, hogy a vásárlóiknak nincsen pénzük. A beszélgetések alapján vélelmezhet!, hogy a tudással kapcsolatos tényez!k azért nem kerültek látómez!be, mivel fejlesztési projektjeik volumenét és irányát meglév" tudáskapacitásukhoz méretezték december 17. v / 52

23 A fejlesztéseket akadályozó tényez!k B"4"B" N(&./#3;#<0&%02%,%)1&1*#0%)L&%0(, Az általunk felkeresett vállalkozások alapvet!en elégedettek az ötleteik mennyiségével és azok kidolgozásának min!ségével, terjedelmével. Ezzel szemben áll azonban az a megállapítás, hogy az ötletek generálásának és értékelésének menedzsmentje (f!ként a gazdaságossági számítások és a beruházás-controlling) teljesen hiányzik, vagy alapvet! hiányosságokkal bír. Ezen a területen a KKV-k céljai leginkább a kapcsolódó és szükséges információk elérésére vonatkoznak. Az ötletek kidolgozásába szívesen vonnának be küls! szakembereket is, de ez részben forrásoldali korlátba ütközik, részben pedig súlyos bizalmi válság tapasztalható a KKV-k körében. Visszacsatolva a korábbiakhoz, újra meger!sítést nyert az is, hogy az alapvet! jogi ismeretek körében kiemelt igény mutatkozik szabadalomvédelmi ismeretek nyújtására. Az egyéb kategóriában felmerült, korábban már részletezett igények: pályázati források bevonásának generálása december 17. v / 52

24 Az ötletgeneráláshoz kapcsolódó célok B"4"O" 9%&=+/#6*30.),3#KFD?0(*(D%&#*;%)%0,%#0<KK#+,$.)'16+:0# *;%)%;,+ Összevetve a es pont vonatkozó részével megállapíthatjuk, hogy a vállalkozások f!ként a már korábban bevált csatornákat (vev!k, fogyasztók, beszállítók, alvállalkozók) kívánják továbbfejleszteni, illetve komoly segítséget várnának az kormányzati szervekt!l, hivataloktól, ami pozitív fejlemény az elmúlt években e területen megvalósult kommunikációval kapcsolatban a korábban leírtak fényében. Célok az információs forrásokkal kapcsolatban Összevetve a es pont vonatkozó részével megállapíthatjuk, hogy a vállalkozások f!ként a már korábban bevált csatornákat (vev!k, fogyasztók, beszállítók, alvállalkozók) kívánják továbbfejleszteni, illetve december 17. v / 52

25 különösen döbbenetes volt, hogy a kés!bbiekben milyen komoly segítséget várnának a kormányzati szervekt!l, hivataloktól, fejlesztéssel foglalkozó intézményekt!l. Természetesen ezen információ mögött nagyon sok minden lehet. Biztosan benne van a magyar vállalkozók gondoskodó államba vetett rendíthetetlen hite, és ez irányú elvárása is, de figyelemmel kísérve az állami kommunikációt, az uniós csatlakozás sikertörténeteinek felemlegetését, ez talán nem véletlen. Mindezek mellett viszont szomorú tapasztalat volt, hogy a megkérdezett vállalkozások (talán pont a túldimenzionált marketingkommunikáció miatt) egy kicsit úgy érzik, mintha csak!k maradtak volna ki a nagy közös jóból, és ezért bár korábban nem volt alkalmuk információhoz jutni, mindenképpen szeretnének a kés!bbiekben ebb!l részesedni. A mögöttes, kvalitatív információk felvétele során az is kiderült, hogy az interneten, kiadványokban, különböz! sajtótermékekben elérhet! információ dömping nem segíti, inkább összezavarja a vállalkozásokat, azokat egyre inkább hiteltelennek érzik, és szeretnének a t"zhöz közelebb kerülve els! kézb!l információhoz jutni. Tovább árnyalja a képet, hogy a fejlesztéssel foglalkozó intézményeket és az állami szerveket kvázi egy kalap alá veszik, tudatilag nem különülnek el a szerepek. A kérdést tovább boncolgatva kiderült, hogy igazából azt a szerepl!t hiányolják a rendszerb!l, amely ismeri igényeiket, körülményeiket, de velük ellentétben megfelel! kapcsolatrendszerrel és tudással rendelkezik ahhoz, hogy képviselje érdekeiket, és például jelen esetben megfelel!, hiteles december 17. v / 52

26 információt közvetítsen feléjük az állami szervekt!l, fejlesztéssel foglalkozó intézményekt!l. Kimondottan fontosnak tartották, hogy ezek a hídképz! szerepet ellátó szervezetek ne állami vagy közvetlenül és teljes egészében állami pénzb!l finanszírozott intézmények (az! felfogásuk és szóhasználatuk szerint: hivatalok) legyenek, hanem olyan független szervezetek, amelyek közülük kikerült, érdekeiket ismer! és képvisel! személyek alkotnak. B"8" P).0.QGC*./#/+$%7&%*;0(*%@#'+,03*;.&21&0301*./#/+3&3/?01*3 A harmadik kérdéscsoport a prototípusok kialakításáról szólt, illetve szolgáltatás-orientált vállalkozások esetében mintaszolgáltatások kialakításáról. Kérdéseket tettünk fel az ehhez a területhez rendelhet! célokkal / tervekkel, valamint a támogatási szükségletekkel kapcsolatban. B"8"!" J&03&1,.*#3-30./ Itt is megállapíthatjuk, hogy a kis- és középvállalatok leggyakrabban ösztönösen, ebb!l fakadóan megfelel! háttérdokumentálás, nyilvántartás nélkül végzik fejleszt! tevékenységüket. Ez alapján nem csak az ötletek számát nem tudták megalapozottan meghatározni, hanem ugyanígy az elmúlt három évben kialakított prototípusok, mintaszolgáltatások száma sem volt egyértelm"en pontos. Elmondhatjuk, hogy a hagyományos értelemben vett technológiai prototípus kialakítására csupán kevés esetben került sor, de a próbálkozások, kísérletezések tárgyiasult formáját rendszeresen elkészítik. A megkérdezett KKV-k szolgáltatásaikon a piaci igények függvényében folyamatosan változtatnak, amit tág fogalmi értelemben tekinthetünk prototípus / mintaszolgáltatás tesztelésének, alkalmazásának. Hasonló a helyzet a designtervezés területén is, hagyományos értelemben vett, piackutatáson alapuló, szükség esetén m"vészi kompetenciák bevonásával egybekötött tevékenységr!l csak a legritkább esetben beszélhetünk december 17. v / 52

27 Napjaink piaci elvárásait figyelembe véve a vállalatok szinte kivétel nélkül fokozottan ügyelnek termékeik megjelenésére, csomagolására, szolgáltatásik tárgyiasult elemeinek arculathordozó megjelenésére. A fentiekkel összhangban a tesztelés szintén kevésbé tudatos folyamat, az új termékek tesztelése során jegyz!könyv szer" adatrögzítésre csak kevés esetben találtunk példát. A know-how vásárlás szintén nem elterjedt, szolgáltatási téren a cégek a versenytársakat folyamatos figyelemmel kísérve, az ott tapasztaltak felhasználásával fejlesztik saját tevékenységüket. B"8"4" N(&./ Bár az adatfelvételi lapok értékelése során mind a prototípusok / mintaszolgáltatások, mind a tesztek, mind a vev!k / partnerek bevonásának lehet!ségét magas számban jelölték meg, de a háttérbeszélgetések során egyértelm"en kiderült, hogy legalább annyira tartanak is a fejlesztéssel járó kockázatoktól, költségekt!l, így a megjelölt célok elérését meglehet!sen csekély napi motiváció kíséri. A felsoroltak közül leginkább még mindig a vev!k / partnerek bevonásának lehet!sége az ami elérhet! célként lebeg a szemük el!tt, hisz a vizsgált vállalkozások szinte kivétel nélkül felismerték már, hogy a versenyképességük egyik legfontosabb feltétele, hogy vev!ik számára megfelel! terméket / szolgáltatást tudnak-e kínálni. Prototípusokhoz és mintaszolgáltatásokhoz kapcsolódó célok december 17. v / 52

28 B"8"8" 9+&=%,#*;.&21&0301*./#*;L/*(2%*%/#3#G).0.QGC*# /+$%7&%*;0(*(R%;#S#'+,03*;.&21&0301*#/+3&3/?01*1R.;T A mintaszolgáltatások használata alkalomszer", a prototípusok használata azon szervezeteknél, ahol termékfejlesztés folyt viszonylag általános. A kooperációs lehet!ségek és a képzett bels! munkaer! a legszükségesebb a megkérdezettek szerint, ez járulhat hozzá ahhoz, hogy a tervezést gyakorlatilag másodlagos fontosságú tényez!vé min!sítették. Hiányosnak ítélték a megkérdezettek a tesztelési lehet!ségeket, így konkrétan a tesztelési szolgáltatás és a szolgáltatások kapcsán a mintaszolgáltatások teszteléséhez szükséges környezet iránt merült fel igény. Prototípusokhoz, mintaszolgáltatásokhoz kapcsolódó igények A mér!eszközök és anyagvizsgálattal kapcsolatos szolgáltatások elérhet!ek a piacon, így ehhez kiemelt szükséglet nem társult. B"B" U%)'(/#(*#*;.&21&0301*#/+3&3/?01*3 A negyedik kérdéscsoport a termékek és szolgáltatások kialakítását célozta. B"B"!" J&03&1,.*#3-30./ A nyújtott szolgáltatások és értékesített termékek száma statisztikai szempontból nem adott értékelhet! választ, csupán tájékoztató jelleg". A keresked! cégek sok száz, esetenként több ezer termékkel állnak rendelkezésre, míg a termel! / szolgáltató cégek néhánnyal. A három december 17. v / 52

29 éven belül bevezetett termékek száma pedig keresked!k esetén - akik naponta, hetente változtatnak -, valamint a gyártó cégek esetében - akik évekig ugyanazt, vagy ugyanazon termék újabb és újabb változatait gyártják - nem adott összevethet! eredményt. Az értékesítés célpiaca els! sorban országon belüliek, az EU-n kívüli értékesítés is a kontinensen belüli: Horvátország és Svájc. Értékesítés célpiacai B"B"4" 5#D1&&3&/.;1*./#0%)D%+#3#/<D%0/%;F#%2=VR1).'#(D)%# Sajnos az is elmondható, hogy a vállalkozások hagyományos üzleti tervvel nem rendelkeznek, megalapozott gazdasági számításokon, piacfelméréseken alapuló, dokumentált terveik nincsenek, tevékenységüket leginkább a napi talpon maradás teszi ki, maximum néhány hónapra terveznek és szinte minden vállalkozásnál kifejtették, hogy jelen gazdasági környezetben nem is tudnának három évre el!re terveket készíteni. Mindezek ellenére optimális makrogazdasági környezetet feltételezve szinte mindegyik felkínált válaszlehet!séget tervként jelölnék meg, de reális célként a túlélés lebeg a szemük el!tt december 17. v / 52

30 Tervek az elkövetkez! három évre B"B"8" 9+&=%,#*;.&21&0301*./#+2(,=K%#D(0%&()%#D3,#*;L/*(2%T A kapott válaszok alapján a legmeghatározóbb öt szolgáltatás a marketing és kommunikáció (90 százalék), a piackutatás (86 százalék), a pályázatok készítése (82 százalék), a pályázati rendszerszer" támogatások (78 százalék), valamint a jogi tanácsadás (74 százalék) volt december 17. v / 52

31 Milyen szolgáltatásokat vennének igénybe a a megkérdezett vállalkozások A marketing és kommunikáció területe (ezen belül is leginkább meghatározó módon a kommunikációs dimenzió) azért került az érdekl!dés középpontjába, mert a potenciális vásárlót egyre nagyobb mennyiségben elárasztó marketing-kommunikációs termékek eredményeként a fogyasztói ingerküszöb folyamatosan felfelé csúszik. A mennyiségi mellett ezért egyre fontosabb a min!ségi dimenzió, ami viszont a magasan és célirányosan képzett szakemberek bevonását követeli meg. A piackutatási szolgáltatások iránti igény magas részaránya mögött az a tapasztalataink szerint az a felismerés áll, hogy a vev! igényeinek maximális és - egyre nagyobb mértékben - proaktív kielégítése, valamint a vev!gondozás aktuális vev!információk nélkül nem vitelezhet! ki. Az ilyen jelleg" szolgáltatások azonban meglehet!sen költségesek, s a megkérdezettek szerint a szolgáltatások min!sége, s így az eredmények gyakorlati használhatósága pedig igen-igen hullámzó december 17. v / 52

32 A pályázatoki forrásokhoz, illetve a pályázatkészítéshez kapcsolódó információs igény mögött két tényez! áll. Egyik oldalról a vállalkozások rendkívül b!ségesnek tartják a kínálatot a pályázati piacon. Ezen túl sokat nyom a latban az innovációs kockázat mérséklése egyrészt egy addicionális értékel! fórum bevonásával, másrészt a pénzügyi kockázat megosztásával. Ez utóbbi tényez! látszólagos voltával a KKV-k tisztában vannak, de a pályázatok megvalósítására rendelkezésre álló id!intervallumok miatt ez a tényez! sokat veszít a jelent!ségéb!l. A jogi tanácsadással kapcsolatos igény mögött a folyamatosan, és a KKV-k számára nehezen követhet! módon változó jogszabályi környezet áll, illetve a hatósági szerepben lév! intézmények érzékelhet!en egyre er!sebb és egyre kevésbé engedékeny fellépése áll december 17. v / 52

33 O" 5#*;%/C,-%)#/C0301*#6(&73 A szekunder kutatás célja, hogy a primer kutatás eredményeibe becsatornázhassuk más kutatások outputjait. Az eredmények összevetésekor legf!bb szempontunk az volt, hogy más országok, illetve az Európai Unió innovációs folyamataiba való illeszkedést, illetve az illeszkedés fokozásának lehet!ségét körbejárjuk és javaslatokat fogalmazzunk meg ezzel kapcsolatban. A tanulmány ezen fejezete az említett eredmények és a primer kutatás során tett megállapítások ütköztetése során levont következtetéseink összefoglalója. W" 9:-*;%)03,+#<**;%$.2&3&: W"!" 5;#3-302=>70(*+#$.&=3'30 Az adatgy"jtés olyan kutatások eredményeit összefoglaló tanulmányok keresésével kezdtük, melyeket hazai, vagy európai szinten elismert kutatásokkal, felmérésekkel és statisztikai elemzésekkel foglalkozó, széles körben elismert intézmények adtak ki. El!nyben részesítettük azokat a publikációkat, melyeket az interneten is hozzáférhet!vé, s így digitális formában elérhet!vé tettek, hogy a megállapításokat alátámasztó számsorokat, diagramokat közvetlenül be tudjuk csatornázni jelen tanulmányba. W"4" 5#*;%/C,-%)#/C0301*K3#K%D.,0#.)*;12./ A szekunder kutatásban több európai ország is megjelenik, de fontosnak tartottuk, hogy a magyarországi innovációs szektor szempontjából magasabb relevanciával bíró (meghatározó tapasztalatokkal és irányadó gyakorlati megoldásokkal rendelkez!) országokat részletesebben is megvizsgáljuk. Éppen ezért Ausztria és Finnország kérdéskörének külön alfejezetet szenteltünk december 17. v / 52

34 X" 5#*;%/C,-%)#/C0301*#%)%-'(,=%+ X"!" 5#G)+'%)#/C0301*#%)%-'(,=%+,%/#<**;%D%0(*%#3#NYZ#B#(*#3;#[YZ# 4\\W#%)%-'(,=%+D%& X"!"!" ]%D%;%0(* Az EIS (European Innovation Scoreboard) az Európai Bizottság által kifejlesztett értékel! eszköz, mely lehet!vé teszi, hogy a tagországok innovációba fektetett er!feszítései azonos módszertani háttérrel számszer"síthet!vé, s így összehasonlíthatóvá váljanak. Az alapadatok az Eurostat 1 -tól származnak, s 25 indikátor képzéséhez használják fel!ket, melyekb!l 7 a Community Innovation Survey (CIS, Közösségi Innovációs felmérés) adataira támaszkodik. A 2006-os EIS a negyedik CIS-re támaszkodik. Reprezentációs eszközként a 32 európai országra, valamint az Egyesült Államokra és Japánra vonatkozóan számszer"sített, az el!z! bekezdésben említett 25 mutatót egy számba s"rítve is megjeleníti, ez az SII (Summary Innovation Index, Összesített Innovációs Index), illetve ennek az indexnek az öt éves alakulását is vizsgálja. Ez alapján négy kategóriába sorolja a vizsgált országokat Innovációs vezet!k, melyek kimagasló SII index-szel rendelkeznek, s ennek átlagos növekedési üteme az elmúlt öt évben pozitív, vagy kicsi negatív. Innovációs követ!k, melyek szintén az átlag fölötti SII-t produkáltak, viszont az elmúlt 5 év átlagos változási üteme csökken!. Felzárkózó országok, melyek az átlag alatti SII-vel jellemezhet!k, viszont ennek változási üteme növekedést mutat az elmúlt öt évre. Követ! országok, melyek átlag alatti az SII indexük és ennek változási üteme is csökken! december 17. v / 52

35 Fentieket az alábbi ábrán követhetjük nyomon (Parvan, oldal). SII index trendek az EIS 2006 alapján X"!"4" 5#/+*V#(*#/<;(GD1&&3&30./)3#D.,30/.;:#%)%-'(,=%/# ()0%&'%;(*% Az EIS 2006 által használt SME (Small and Medium-sized Enterprises) fogalom megfelel a Magyarországon használt KKV fogalomnak, így a konkrétan erre a szegmensre irányuló eredmények vizsgálata érdekes következtetések levonásához vezethet. A hét CIS 4 alapú indikátorból a kis- és középvállalatok vonatkozásában a következ!ket vizsgálták: A KKV-k házon belüli innovációs tevékenysége, az összes KKV arányában A KKV-k innovációs tevékenysége kooperációban, az összes KKV arányában december 17. v / 52

36 A KKV-k szervezeti innovációs tevékenysége az összes KKV arányában A következ! oldalakon bemutatjuk az eredményeket (Parvan, oldal), illetve ezt követ!en - célunknak megfelel!en - igyekszünk levonni a megfelel! következtetéseket december 17. v / 52

37 A KKV-k házon belüli innovációs tevékenysége, az összes KKV arányában A KKV-k innovációs tevékenysége kooperációban, az összes KKV arányában december 17. v / 52

38 A KKV-k szervezeti innovációs tevékenysége az összes KKV arányában december 17. v / 52

39 Az el!z! oldalakon bemutatott ábrákból kit"nik, hogy Magyarországon a KKV-k innovációs hajlandósága a bels! innovációs tevékenység tekintetében 20 százalék alatti, s ezzel utolsó el!tti helyen állunk a vizsgált országok versenyében. Hasonlóan rossz eredménnyel találkozunk a kooperáció keretében végzett innovációs tevékenységgel, mely alig valamivel haladja meg az 5 százalékot, s ezzel is a sereghajtók csapatát er!sítjük. A szervezeti innovációs tevékenység, mely bizonyos szempontból talán a legkönnyebben menedzselhet! innovációs terület, szintén 20 százalékos mutatóval bír, s hátulról a negyedik helyet biztosítja Magyarországnak. X"!"8" 5#^R1;.,#K%&L&+_#+,,.D16+:D3&#/3G6*.&30.*# /<D%0/%;0%0(*%/ A primer kutatás eredménye szerint a fejlesztési ötletek megvalósítását els!sorban korlátozott pénzügyi lehet!ségek és a piaci igény hiánya akadályozza. A piaci igény hiányával kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy a primer kutatás eredményei szerint mindössze 24 százalék kíván teljes Magyarországon értékesíteni, míg 10 százalék az Unión belül, 4 százalék pedig azon kívül. Esetünkben f!ként az Unión belüli értékesítés értékelése lehet érdekes, hiszen ez már gyakorlatilag is bels! piacnak min!sül. Véleményünk szerint három oka lehet annak, hogy a piaci igény hiányát a KKV-k innovációs korlátként élik meg: A piacot nem az igények és azok kielégítési módjainak találkozásaként értelmezik, s így nem is törekszenek arra, hogy folyamatosan képet kapjanak vev!ik változó elvárásairól. Nem kényszerül innovációra az, aki nem ismeri fel a változó szükségleteket. Nem gondolkodnak ma még nem létez! szükségletek generálásában, pedig a KKV-k mellett áll, hogy bár jelent!s összegeket nem képesek igényletgeneráló kampányok december 17. v / 52

40 kivitelezésébe fektetni, közelebb vannak a vev!ikhez, s így a látens szükségletek kitapogatásában versenyel!nnyel bírnak a nagyobb vállalatokhoz képest. Túl sz"ken értelmezik saját célpiacukat. Összefoglalva: véleményünk szerint támogatni kell a magyarországi kis- és középvállalkozásokat a piaci információk megszerzési képességének kialakításában és az információ menedzselése módszertani ismereteinek elsajátításában, illetve támogatni kell piacra jutási törekvéseiket. Ezen túl képessé kell tenni!ket arra, hogy sikeresen vonjanak be addicionális forrásokat fejlesztési célú felhasználásra - például pályázatokon való sikeres részvétellel, megfelel! üzleti / pénzügyi tervezéssel alátámasztott hiteligény kialakításával. X"!"B" 5#/..G%)16+:*#+,,.D16+:D3&#/3G6*.&30.*# /<D%0/%;0%0(*%/ A kooperációs innováció kirívóan alacsony arányával szemben áll a primer kutatásban kimutatott er!s kooperációs igény. Ha ilyen er!s az igény, miért nem valósul meg a kooperáció? El!ször is, a szekunder adatok fényében megállapítható, hogy az általános kooperációs készség valószín"leg sokkal inkább információéhség, melyet jelen keretek között nem tudnak kielégíteni a kis- és középvállalkozások. A kérdésre adható válasz másik dimenziója - véleményünk szerint - a személyes ismeretség 94 százalékos reprezentációja az információ megszerzésének leend! forrásai között. Magyarország a kapcsolatok országa, s a kooperáció nem a klasszikus közgazdasági modell szerinti stratégiai együttm"ködés keretein belül valósul meg december 17. v / 52

41 Harmadszor pedig nem hanyagolható el a bizalom kérdése, mely részben kulturális kérdés, de f!leg recesszió közeli állapotban van kiemelked! hatása a vállalkozások horizontális együttm"ködésére. Összegezve kijelenthet!, hogy a vállalkozások rendelkezésre álló, hivatalos csatornákon érkez! információt a címzettek nem tekintik hitelesnek. Hiányzik a megfelel! képviseleti szint és nagy a kommunikációs szakadék a fejlesztéspolitikai intézményrendszer és a KKV-k között. Levonható tehát az a következtetés, hogy szükséges egy képviseleti szerepkörrel felruházott, kifejezetten fejlesztési kérdésekkel foglalkozó, és mindezek mellett független szervezet létrehozása / kialakítása, mely információs csatornaként és kommunikációs proxy-ként m"ködve segíthetné el! a magyar KKV-k integrálódását az európai szint" innovációs folyamatokba. X"!"O" 5#*;%)D%;%`#+,,.D16+:D3&#/3G6*.&30.*#/<D%0/%;0%0(*%/ A szervezeti innováció sokszor szervezési, vezetési kompetenciákra vezethet! vissza. A szervezeti innovációs képesség az egyik alapvet! faktor egy vállalkozás rugalmasságának megítélésében. Az EIS 2006-ban kimutatott alacsony érték szerint nem volnának rugalmasak a magyar kisés középvállalkozások? Véleményünk szerint a magyar KKV-k képesek lennének rugalmasan m"ködni, ha: követnék a vev!i igények változását (a as pontban leírtakkal analóg módon); megfelel! szervezési és vezetési kompetenciák birtokában lennének december 17. v / 52

42 X"4" 5#G)+'%)#/C0301*#<**;%D%0(*%#3;#.*;0)1/#03G3*;03&30.//3& X"4"!" ]%D%;%0(* Ausztria gazdaságának vannak olyan vonásai, melyek kiemelten érdekessé teszik jelen kutatás szempontjából. Az egyik ilyen, hogy az ország K+F és innovációs politikája szempontjából meghatározó tényez!k az ország kis mérete, a kis és családi vállalatok dominanciája (az összes vállalat több mint 95 %-át teszik ki), az er!teljes importfügg!ség, a technológia-importra való ráutaltság. (K!rösi, 2007, 19. oldal) A másik fontos szempont, hogy bár a 7.1-es pontban bemutatottak szerint Ausztria az Innovációs követ!k csoportjába tartozik (átlagnál magasabb SII index jellemzi, de a trend csökken!), a hivatkozott tanulmány 2004-es adataiból levont következtetések - tehát az SII index kiemelked! értékének elérése vonatkozásába - szolgálhatnak hasznos tanulságokkal. X"4"4" 5;#%)%-'(,=%/#D+;*21&303 A meghatározó mértékben kis- és középvállalkozásokra épül! osztrák gazdaság innovációs potenciálja ugyanazon tehert!l szenvedett: t!keer! hiányától és a kockázatviselési képesség hiányosságaitól. A vizsgált tanulmány kiemeli, hogy az osztrák állam 2004-es vizsgálati id!szakot megel!z!en messze az átlag fölötti arányban növelte K+F-ráfordításait, s ennek hátterében az egyik meghatározó célkit"zés az innovációs képesség fejlesztése volt. Felismerték azonban azt is, hogy a KKV-k rugalmassága, a magasan képzett munkaer! alkalmazása és a fejlett technológia alkalmazása komparatív el!nyként jelenik meg. K!rösi megjegyzi: Az osztrák gazdaságpolitika az innováció-politikát igyekszik szervesen beágyazni a regionális és strukturális politikába és a beruházásokat is az utóbbiak EU-vonzataival együtt tervezi és kezeli. (K!rösi, 2007, 19. oldal) december 17. v / 52

43 Az oktatás, tudományos kutatás, fejlesztés és innováció szerves láncolatot alkot, csak együttes gyors, kiegyensúlyozott fejlesztésük vezethet el a versenyképesség javításához és a tartósan versenyképes humán potenciál megteremtéséhez. X"8" 5#G)+'%)#/C0301*#<**;%D%0(*%#3;#a,,#03G3*;03&30.//3& X"8"!" ]%D%;%0(* Finnország a European Innovation Scoreboard 2006 felmérés egyik csúcstartója, magas SII index jellemzi, s a mutató változási trendje is növekv!. Gazdasága viszonylag kicsi, a kis- és középvállalkozások aránya pedig magas. Megemlítend! az is, hogy a finn K+F beruházások közel harmadát a Nokia cég adja, s a fennmaradó rész jelent!s mértékben a nagyvállalatok kezében koncentrálódik. Ezen túl a kis- és középvállalatok kockázatkerül! attit"döt mutatnak, f!ként a t!kével való gyengébb ellátottság miatt. A finn állam a következ! lépésekkel igyekszik bekapcsolni a KKV-ket az innovációs folyamatokba: célzott támogatások, Artner szerint minden 3 KKV-ból 1 állami támogatásban részesül, amely összességében évi millió eurót jelent. Ezen támogatások versenyeztetés útján jutnak el a címzettekhez; innovációs tevékenység népszer"sítését célzó programok szervezése (versenyek, díjak stb.); technológiai klinikák felállításával, valamint technológiatranszfer hálózat kialakításával sikeresen támogatják a kis- és középvállalkozások technológia-abszorpciós képességének fejlesztését; december 17. v / 52