Kézbesítés a polgári perben és a hatósági eljárásban. Dr. Nyilas Anna

Átírás

1 Kézbesítés a polgári perben és a hatósági eljárásban Dr. Nyilas Anna

2 A kézbesítési vélelem megdöntése Alapja- a kézbesítés nem volt szabályszerű -a címzett önhibáján kívüli okból nem tudta átvenni= csak természetes személy Határidő- szubjektív: 15 nap a tudomásszerzéstől - objektív: 6 hónap a vélelem beállásától 2 kivétel: -eljárást megindítóirat: az eljárás folyamatban léte alatt, a szubjektív határidőn belül -a végrehajtási eljárás alatt, ha a vélelem folytán emelkedett jogerőre a határozat A kérelem elbírálása: végzéssel, az elutasítás fellebbezhető, a helyt adó végzés nem. Jogkövetkezménye: -ha a fél szabálytalan kézbesítésre hivatkozott, és alaposan, a kézbesítés minden jogkövetkezménye hatálytalan, a kézbesítést és az utána megtett eljárási cselekményeket meg kell ismételni, ha szükséges - ha más személy hivatkozott erre sikeresen, csak a rá vonatkozó jogkövetkezmények nem alkalmazhatók -ha bárki az önhiba hiányára hivatkozik alappal, csak a kézbesítést kell megismételni

3 A kézbesítési megbízott és meghatalmazott Esete: ha a külföldi félnek nincs belföldi képviselője, meghatalmazottja+ Ket: ha nincs elektronikus kapcsolattartás Feladata: a félnek címzett iratok átvétele és eljuttatása, felelőssége a polgári jog szabályai szerint áll fenn, ám a sikertelenség következményei a felet terhelik Perben: kézbesítési megbízottat köteles megjelölni + mellékelni a megbízási szerződést a felperes a keresetlevélben az alperes az első tárgyaláson Hatósági eljárásban: az elsőkapcsolatfelvételkor+ meghatalmazást csatolni Vélelem: Ha a megbízottnak szabályszerűen kézbesítették, vélelmezni kell, hogy a kézhezvételt követő15. napon ismertté vált a címzett számára az irat

4 A hirdetményi kézbesítés Csak kivételesen, a törvényi okok esetében alkalmazható, ha másképpen nem kézbesíthető az irat. Okok: - a fél tartózkodási helye ismeretlen - olyan államban van, amely nem nyújt jogsegélyt a kézbesítéshez - egyéb elháríthatatlan akadályba ütközik - már előre teljesen eredménytelennek látszik - ismeretlen örökösök részére = a másik fél kérelmére, ha valószínűsíti az okot -ha a fél nem jelent be kézbesítési megbízottat, vagy nem lehetett neki kézbesíteni és nem jelöl meg másikat = hivatalból, nem kell további okot vizsgálni Ha alaptalanul rendelték el: és a kérelmezőtudott/tudnia kellett volna a tények valótlanságáról - érvénytelen lesz a kézbesítés és az azt követő eljárás, kivéve: ha nem tiltakozik az ellenfél, vagy jóváhagyja a kézbesítést -pénzbírsággal sújtják az alaptalanul hivatkozó felet +okozott költségek Módja: kifüggesztik az iratot a bíróságon és a fél utolsólakóhelye szerinti polgármesteri hivatalban, és közzéteszik a bíróság honlapján Vélelem: a kifüggesztéstől számított 15. napon kell kézbesítettnek tekinteni

5 A döntés hirdetményi úton közlése a Ket. szerint Okok: -az ügyfél lakcíme, székhelye ismeretlen, ismeretlen helyre költözött, a nyilvántartó megkeresése eredménytelen volt. - az ügyfél megszűnt/meghalt és a jogutód nem ismert -a többi közlési mód elháríthatatlan akadályba ütközik vagy előre eredménytelennek látszik - az ügyfél nem jelöl meg kézbesítési meghatalmazottat -hatásterületen élőügyfelek és civil szervezeteknek, vagy ha az ügyfelek körét nem lehet pontosan megállapítani Módja: kifüggesztik a döntést a hatóság hirdetőjére, vagy az ügyfél lakcíme, az ingatlan, vagy tevékenység helye szerinti, ill. a hatásterületen lévőönkormányzat hirdetőjére, a hatóság honlapján közzékell tenni (ugyanazon a napon), és közzétehetőa hatóság hivatalos lapjában v. a helyi lapban is.

6 Elektronikus kézbesítés, kommunikáció január 1 -október 1-ig: - Vállalkozások közötti perben, ha kötelezőa jogi képviselet, a beadványokat elektronikus úton kell benyújtani, és a bíróság is így kézbesíti az iratokat Kivétel: ha az okirati bizonyíték papír alapúmegtekintése szükséges, pl. nagy mennyiség, valódisága vitatott. - Egyéb peres felek a törvényszék hatáskörébe tartozóügyben vállalhatják az elektronikus kézbesítést, akkor is, ha nem kötelező a jogi képviselet február 1-től: - vállalkozások esetében kötelező - jogi képviselővel eljáró félnek kötelező - jogi képviselő nélkül eljáró fél vállalhatja, ráutaló magatartással is (elektronikus benyújtás) A bíróságok egymás között és más hatóságokkal: - lehetőség az elektronikus kézbesítés aug. 1-től kötelező és kizárólagos út Kézbesítési vélelem elektronikus kézbesítés esetében: - feltéve, hogy biztonságos kézbesítési szolgáltatás útján került sor, - kézbesítettnek minősül az irat: - a kézhezvétel visszaigazolása esetében az átvétel napján, - megtagadás visszaigazolása esetében a megtagadás napján - ha nem vette át, a második értesítést követő ötödik munkanapon -ha a hatóság a döntést elektronikus úton közölte, és az ügyfél 5 napon belül nem igazolja vissza az átvételt, másik írásbeli formában kell közölni, és csak a második közlés napján válik közöltté.

7 Lehetséges: - írásban -postai úton - elektronikus úton A kapcsolattartás a Ket. szerint - személyes átadással - kézbesítési meghatalmazottal - a hatóság kézbesítőjével -kézbesítési ügygondnokkal: egy lehetőség a hirdetményi kézbesítés helyett, ha a döntés az ügyfél számára kötelezettséget állapít meg/ alapvetőjogát korlátozza -a feladata az ügyfél tartózkodási helyének megállapítása, és a döntés kézbesítése, ha sikertelen, a bejelentés napján beáll a vélelem, de legkésőbb a kirendeléstől számított 15. napon. -hirdetményi úton: ha az ügy jelentős számú(50<) ügyfelet érint, kivéve: eljárás megindításáról értesítés; személyes végzések; ha az ügyfél kéri a döntés egyéb formában közlését - szóban: személyesen v. telefonon v. írásbelinek nem minősülő elektronikus úton - ezek irányadók az ügyfél-hatóság és a hatóság-hatóság közötti kapcsolatra - előnyben kell részesíteni az elektronikus utat - tájékoztatni kell az ügyfelet a módjáról - az ügyfél áttérhet, de nem visszaélésszerűen

8 A határidők az eljárásokban Fogalma: az az időtartam, amely alatt valamely eljárási cselekményt el lehet vagy el kell végezni - határnap: egy adott nap, amelyen a cselekményt el kell végezni Meghatározása: jogszabály vagy a bíróság vagy hatóság állapíthatja meg Számítása: Pp: 103. (1) A határidőket napok, hónapok vagy évek szerint kell számítani. -napokban megállapított határidőbe a kezdőnap nem számít bele (amelyre a határidőmegkezdésére okot adó cselekmény esik) -hónapokban vagy években megállapított határidőazon a napon jár le, amely számánál fogva a kezdőnapnak megfelel, v. a hó utolsó napján. - ha munkaszüneti napra esik, a határidő csak az azt követő legközelebbi munkanapon jár le - a hivatali idő végével lejár az utolsó napon, de: a postára adás napjának kell beleesnie meghosszabbítás: A bíróság az általa megállapított határidőt fontos okból egyszer meghosszabbíthatja; (max. 45 nap, kivéve, ha a szakértői vélemény elkészítése hosszabb határidőt tesz szükségessé) A törvényben megállapított határidőt csak a törvényben meghatározott esetben lehet meghosszabbítani. Törvénykezési szünet: A határidőbe nem számít bele minden évnek a július 15-től augusztus 20-ig terjedő időszaka. Ha a hónapokban vagy években megállapított határidőa törvénykezési szünet ideje alatt járna le, a határidőa következőhónap azon napján jár le, amely számánál fogva a határidőkezdőnapjának megfelel, ha ez a nap is a törvénykezési szünet idejére esik, a határidő a törvénykezési szünetet követő elsőnapon jár le. nem lehet alkalmazni: a) soron kívülieljárás esetében b) az előzetes bizonyításra; c) a végrehajtási perekre; d) ha a felek ezt közösen kérték; vagy e) ha törvény azt kizárja.

9 Ket: vannak az ügyfélre illetve a hatóságra vonatkozó határidők Számítása: -napokban vagy munkanapokban megállapított határidőbe nem számít bele a határidőkezdetére okot adócselekmény, továbbáa közlésnek, a kézbesítésnek, a hirdetmény kifüggesztésének és levételének a napja. -hónapokban vagy években megállapított határidőazon a napon jár le, amely számánál fogva megfelel a kezdőnapnak, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napján. -ha a határidőutolsónapja olyan nap, amelyen a hatóságnál a munka szünetel, a határidő a legközelebbi munkanapon jár le. -elektronikus irat előterjesztésének időpontja az irat elküldésének napja, de az ügyintézési határidőa következőmunkanapon kezdődik. -a határidőelmulasztása vagy a késedelem jogkövetkezményei a határidő utolsó napjának elteltével állnak be. - a határidőt kétség esetén megtartottnak kell tekinteni. - az üzemzavar időtartamát figyelmen kívül kell hagyni

10 Az ügyintézési határidő- a hatóságra vonatkozik 33. (1) A határozatot, az eljárást megszüntetővégzést, valamint a másodfokúdöntést hozóhatóságnak az elsőfokúdöntést megsemmisítőés új eljárásra utasítóvégzését 30 napon belül kell meghozni és gondoskodni a döntés közléséről. rövidebb határidőt bármely jogszabály, hosszabbat pedig törvény vagy kormányrendelet állapíthat meg, - ha hatóság testületi szerv, a hatáskörébe tartozóügyben ha a határidőbetartása nem lehetséges, a határidő letelte utáni első testületi ülésen, legkésőbb azonban két hónapon belül határoz. Soron kívüli ügyintézés: -kiskorúügyfél érdekeinek veszélyeztetettsége esetében, -ha életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegetőhelyzet elhárítása indokolja, -vagy ha a hatóság ideiglenes biztosítási intézkedést rendelt el, - vagy ha a közbiztonság érdekében egyébként szükséges. Az ügyintézési határidőbe nem számít be: - a hatásköri vagy illetékességi vita egyeztetésének, az eljáró hatóság kijelölésének időtartama, - a jogsegélyeljárás időtartama, adatnak a nyilvántartásból történő beszerzéséhez szükséges idő, - a hiánypótlás időtartama - a szakhatóság eljárásának időtartama, - az eljárás felfüggesztésének időtartama, - a hatóság működését legalább egy teljes napra ellehetetlenítő üzemzavar - a kérelem, a döntés és egyéb irat fordításához szükséges idő, - a szakértői vélemény elkészítésének időtartama, -postára adástól a kézbesítésig terjedőidőtartam, valamint a hirdetményi, továbbáa kézbesítési meghatalmazott és a kézbesítési ügygondnok útján történő közlés időtartama

11 Kezdete: - a kérelemnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkezőhatósághoz történőmegérkezését követőnapon, -hivatalbóli eljárás esetén az elsőeljárási cselekmény elvégzésének napján kezdődik. -fellebbezési és a felügyeleti szerv eljárása esetén, valamint a megismételt eljárásban az ügyintézési határidő az ügy összes iratának az eljárásra jogosult hatósághoz érkezését követő napon kezdődik. -rövidebb határidőt bármely jogszabály, hosszabbat pedig törvény vagy kormányrendelet állapíthat meg. Meghosszabbítás: az eljáróhatóság vezetője -ha azt jogszabály nem zárja ki -az ügyintézési határidőt annak letelte előtt kivételesen indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb harminc, soron kívüli ügyekben legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbíthatja, indokolt végzéssel. Túllépés: Ha a hatóság a ráirányadóügyintézési határidőt az ügyfélnek és az eljárás egyéb résztvevőjének fel nem róhatóokból túllépi, köteles -az ügyfél által az eljárás lefolytatásáért megfizetett illetéknek vagy díjnak megfelelőösszeget, -ha pedig az ügyintézés időtartama meghaladja az irányadóügyintézési határidőkétszeresét, az ügyfél által az eljárás lefolytatásáért megfizetett illetéknek vagy díjnak megfelelőösszeg kétszeresét az ügyfél részére visszafizetni, a fizetési kötelezettséget megállapítódöntés jogerőssé válásától számított nyolc napon belül. -Ha a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság vagy a felügyeleti szerv megállapítja, hogy a hatóság indokolatlanul hosszabbította meg az ügyintézési határidőt, vagy fizetési kötelezettségét nem teljesítette, a hatóságot az összeg visszafizetésére, illetve megfizetésére kötelezi, és erről a kérelmező ügyfelet értesíti.

12 A mulasztás Jogkövetkezménye: a fél az elmulasztott perbeli cselekményt többé hatályosan nem teljesítheti. Kimentése: igazolási kérelemmel -ha a fél vagy képviselője valamely határnapon hibáján kívül nem jelent meg, vagy valamely határidőt hibáján kívül mulasztott el -ezt kell alátámasztani a kérelemben + egyidejűleg pótolni a cselekményt Határidő - 15 napon belül lehet előterjeszteni, az elmulasztott határnaptól, határidő utolsó napjától -ha a mulasztás csak később jutott a fél tudomására, vagy az akadály csak később szűnt meg, onnantól számít. - a mulasztástól számított 3 hónap eltelte után nincs helye A kérelem elbírálása: az a bíróság határoz, amelynek eljárása alatt a mulasztás történt Érdemi vizsgálat nélkül elutasítja: ha az igazolást a törvény kizárja, vagy elkésetten terjesztették elő, vagy nem pótolta Helyt ad: nincs ellene fellebbezés, az ügyet befejezőhatározat elleni fellebbezésben is csak akkor támadhatómeg, ha a bíróság olyan igazolási kérelemnek adott helyt, illetőleg olyan igazolási kérelem alapján rendelte el az eljárás vagy a végrehajtás felfüggesztését, amelyet érdemi vizsgálat nélkül el kellett volna utasítania -következmény: a mulasztóáltal pótolt cselekményt olyannak kell tekinteni, mintha azt határidőn belül teljesítette volna, a tárgyalást a szükséges keretben meg kell ismételni, az új tárgyalás eredményéhez képest az elmulasztott tárgyaláson hozott határozat hatályban tartása vagy teljes/ részbeni hatályon kívül helyezése szükséges lehet. Elutasítja: a végzés ellen fellebbezésnek van helye.

13 Igazolási kérelem a Ket. szerint Határidő: a mulasztásról valótudomásszerzést vagy az akadály megszűnését követő8 napon belül, de legkésőbb az elmulasztott határnaptól vagy az elmulasztott határidő utolsónapjától számított 6 hónapon belül lehet előterjeszteni a kérelmet + pótolni a cselekményt -az a hatóság dönt, amelynek eljárása során a mulasztás történt -ha a hatóság megtartotta az ügyfelek értesítésére és a határozat közlésére vonatkozószabályokat, a fellebbezési határidőelmulasztása esetén nincs helye igazolási kérelemnek arra valóhivatkozással, hogy az értesítés, illetve a határozat közlése nem postai kézbesítés útján történt. Következménye: Ha a hatóság helyt ad, az igazolási kérelmet benyújtószemélyt eljárásjogi szempontból olyan helyzetbe kell hozni, mintha nem mulasztott volna => a hatóság a döntését módosítja vagy visszavonja, az eljárást folytatja, illetve egyes eljárási cselekményeket megismétel.

14 VÉGE!