AZ ÚJ BTK ÉVI C. TÖRVÉNY - MÓDOSULÁSAI

Átírás

1 AZ ÚJ BTK ÉVI C. TÖRVÉNY - MÓDOSULÁSAI (HATÁLYBA LÉPÉSEKOR, ÉS AZT KÖVETŐEN) A VII. 13. ÉS SZEPTEMBER 15. KÖZÖTT KIHIRDETETT JOGSZABÁLYOK ALAPJÁN ÖSSZEÁLLÍTOTTA: DR. VASKUTI ANDRÁS KÚRIAI BÍRÓ TANÁRSEGÉD (ELTE ÁJK)

2 Vaskuti: Új Btk. módosulásai július 1-től 2 A törvényt az Országgyűlés június 25-én fogadta el. A kihirdetés napja: július 13. Az alábbi összeállítás a kihirdetés napja és a július 1. között kihirdetett jogszabályok alapján történt változásokat tartalmazza, ideértve a május 1. napjától hatályba lépő módosulásokat is. Módosító jogszabályok: szám tárgy Btk évi CCXXIII. törvény évi XXXVI. törvény a Büntető Törvénykönyvről szóló évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról 318. (1) 318. (2) 318. (3) 318. (24) 318. (4) 318. (5) 318. (6) 318. (7) 318. (8) 318. (9) 318. (11) 318. (12) 318. (13) 318. (14) 318. (15) 318. (16) 318. (17) 318. (18) 318. (19) 318. (21) 318. (22) 318. (23) 6. (2) 11. (3) 45. (7) 45. (8) 47. (2) 56. (2) 68. (2) 72. (4) 75. (2) 113. (4), (5) 140. (3) 203. (1) 203. (3) 204. (1) c) 204. (5) b) 248. (2) 248. (4) 315. (1), (2) 346. (1) 393. (1) 404/A (2) f) a választási eljárásról (1) bekezdés 11. pont l) évi XLV. törvény a közveszély színhelyén elkövetett lopás szigorúbb büntetőjogi szankcionálásáról (1) bekezdés 12. pont h) évi XLVIII. törvény az önkényuralmi jelképek használatának büntetőjogi szankcionálásáról 2. (2) 2. (1) évi LXXVIII. törvény egyes büntető tárgyú törvények módosításáról 19. (1) 19. (2) 19. (3) 19. (4) 19. (5) 19. (6) 127. (1) 140. (3) (6) 212/A (3)

3 Vaskuti: Új Btk. módosulásai július 1-től évi LXXXIX. törvény évi XCVIII. törvény a választási eljárásról szóló évi XXXVI. törvény módosításáról egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról 19. (7) 19. (8) 19. (9) 19. (10) 19. (11) 19. (12) 19. (13) 19. (14) 59. b) 350. (2) 327. (5) 383. d) da) 388/A. alcíme 403. (1) a) 403. (4) 433. (2) 459. (1) bekezdés 11. pont j) alpont 465. (2) bekezdés b) pont (1) bekezdés 19. pont évi CXXXIII. törvény a vallási közösségek jogállásával és működésével kapcsolatos törvényeknek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról a) 158. b) 459. (1) bekezdés 12. pont d) 67. (3) 371. (3) bekezdés b) pont bb) évi CLXXVIII. törvény az emberi méltóság védelme és a bizonyítékok meghamisításának megakadályozása érdekében a Büntető Törvénykönyvről szóló évi C. törvény módosításáról 1. (1) 1. (2) 226/A. 226/B évi CLXXXVI. törvény évi CCXII. törvény egyes büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódó más törvények módosításáról a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról 118. (1) 118. (11) a) 118. (2) 118. (3) 118. (4) 118 (5) 118. (6) 118. (7) 118. (11) b) 118. (8) 118. (9) 118. (10) 146. a) 146. b) 146. c) 3. (2) a) ab) 73. c) /A.-184/D. -ok 240. (3) 261/A (1) 283. (2) 287. (1) c) 349/A. 388/A. 388/B (1) a) 349. (1) b) évi CCXXXVIII. törvény évi CCXLV. törvény a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról egyes törvényeknek a gyermekek védelme érdekében történő módosításáról (1) 75. (2) 75. (3) (1a) 250. (4) 398. (3) bekezdés a) pont af) 26. (2)

4 Vaskuti: Új Btk. módosulásai július 1-től évi CCLII. törvény egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról 131. (1) 131. (2) 31. (3) 459. (1) bekezdés 8. pontja évi CCXXIII. törvény 157/2014. (IV. 18.) KE határozat évi VII. törvény 23/2014. (VII. 15.) AB határozat évi LXV. törvény évi LXXII. törvény évi LXXVI. törvény a Büntető Törvénykönyvről szóló évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról az Országgyűlés alakuló ülésének összehívásáról a termőföld tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszására irányuló jogügyletek feltárásáról és megakadályozásáról a Büntető Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény július 23-tól június 30-ig hatályos 85. (4) bekezdésének folyamatban lévő ügyben történő alkalmazása kizárásáról, a Büntető Törvénykönyvről szóló évi C. törvény 81. (4) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapításáról és megsemmisítéséről, valamint a jogerős határozattal lezárt büntetőeljárások felülvizsgálatának elrendeléséről a Büntető Törvénykönyvről szóló évi C. törvénynek a gyermekek fokozottabb védelme érdekében szükséges módosításáról a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló évi CCXL. törvény és ehhez kapcsolódóan más törvények módosításáról egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról (1) 11. b) (1) 1. (2) (1) 27. (2) 27. (3) (4) 26. (3) 28. (1a) 90. (2) 95. (3) 97. (2) (1) f) 424. (1) 81. (4) 89. (1) 90. (2) 91. (1) (1a) 283. (2) 283. (3a) 298. (1a) 298. (3) 298. (4) (1), (2)

5 Vaskuti: Új Btk. módosulásai július 1-től évi CXL. törvény egyes törvényeknek a tömeges bevándorlás kezelésével összefüggő módosításáról a) 36. b) 36. c) 36. d) 36. e) 36. f) 36. g) 36. h) 36. i) 36. j) 36. k) 36. l) 36. m) 36. n) 36. o) 36. p) 36. q 37. a) 37. b) 37. c) 37. d) 37. e) 37. f) 37. g) 37. h) 37. i) (1) 28. (2) 29. (1) 29. (2) (1) 32. (2) 32. (3) 32. (4) 32. (5) 32. (6) 300/A. (1), (2) (3a) 462. (4), (5) 465. (3) 37. (3) b) 61. (3) 102. (1), 141. (2) 137. (1) 140. (1) 140. (2) 179. (6) 226/B. (2) 265. (5) 293. (1) 293. (2) 293. (3), 295. (3), 296. (3) 294. (1), 296. (1) 294. (3) a) 295. (1), 298. (1) b) 314. (4) 325. (5) 41. (1) 72. (4) b), 75. (2) b) 100. (3) 123. (2) (2) 59. (4) b) 60. (2a) 74. (1) c) 74. (4) b) 85. (1a) 85. (2a) 87. d) 352/A-C 353. (1) 353. (2) 353. (3) 353. (4) 353. (5) 353. (6)

6 Vaskuti: Új Btk. módosulásai július 1-től 6 A módosítások hatálybalépési időpontjai: Általános Rész területi és személyi hatály 3. (2) bek. ab) pont évi CLXXXVI. törvény 118. (1). ab) állam elleni bűncselekmény, - a szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedést kivéve - tekintet nélkül arra, hogy az az elkövetés helyének törvénye szerint büntetendő-e, I. 1-től ab) állam elleni bűncselekmény, - kivéve a szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedést és a kémkedést az Európai Unió intézményei ellen - tekintet nélkül arra, hogy az az elkövetés helyének törvénye szerint büntetendő-e, A törvény megteremti a lehetőséget arra, hogy az Európai Unió három fő intézményének, az Európai Parlamentnek, az Európai Bizottságnak és az Európai Unió Tanácsának a védelme bármilyen hírszerző tevékenységgel szemben biztosított legyen. A módosítás értelmében ezért kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel, vagyis a Magyarország elleni folytatott kémkedésre meghatározott mértékű büntetéssel fenyegetett az az eset, ha az elkövető az Európai Unión kívüli harmadik állam részére az Európai Parlament, az Európai Bizottság vagy az Európai Unió Tanácsa ellen hírszerző tevékenységet folytat. A törvény a kémkedéshez és a szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedéshez

7 Vaskuti: Új Btk. módosulásai július 1-től 7 hasonlóan az újonnan beiktatott tényállás esetében is büntetni rendeli az állam elleni bűncselekmény feljelentésének elmulasztása keretében azt, aki hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy kémkedés az Európai Unió intézményei ellen készül, vagy még le nem leplezett ilyen bűncselekményt követtek el, és erről a hatóságnak vagy az állam illetékes szervének, mihelyt teheti, nem tesz feljelentést. A törvény a szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedéshez hasonlóan ezt a tényállást is kiveszi, az egyébként az állam elleni bűncselekményekre vonatkozó univerzális joghatóság alól. bűnhalmazat-folytatólagosság 6. (2) bek. A évi CCXXIII. törvény 318. (1) szerinti szöveggel lép hatályba. (2) Nem bűnhalmazat, hanem folytatólagosan elkövetett bűncselekmény az, ha az elkövető ugyanolyan cselekményt, egységes elhatározással, azonos sértett sérelmére, rövid időközönként többször követ el VII. 1.-től (2) Nem bűnhalmazat, hanem folytatólagosan elkövetett bűncselekmény az, ha az elkövető ugyanolyan bűncselekményt, egységes elhatározással, azonos sértett sérelmére, rövid időközönként többször követ el Az új Btk. 6. (2) bekezdésében foglaltak szerint a folytatólagosságnál az ugyanolyan cselekményt kifejezés szerepel. Az új Btk (2) bekezdés b) pont bc) alpontja szerint azonban az üzletszerűen szabálysértési értékre elkövetett lopás bűncselekmény, tehát a hatályos Btk. 12. (2) bekezdése szerinti ugyanolyan bűncselekményt fogalom teljes mértékben helytálló, esetükben a folytatólagosság megállapítása a joggyakorlatnak nem jelent problémát. előkészület 11. (3) A évi CCXXIII. törvény 318. (2) szerinti szöveggel lép hatályba VII. 1.-től (3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott (3) Ha a (2) bekezdésben meghatározott esetben az előkészület már önmagában is esetben az előkészület már önmagában is megvalósít más bűncselekményt, az elkövető megvalósít más bűncselekményt, az elkövető e bűncselekmény miatt büntethető. e bűncselekmény miatt büntethető. Az új Btk át illetően a módosítás szövegpontosítást tartalmaz

8 Vaskuti: Új Btk. módosulásai július 1-től 8 büntethetőség elévülése 26. (2) 26. (3) Megállapította a évi LXV. törvény 1. (1) bekezdése. 28. (1a) Beiktatta évi CCXLV. törvény 75. (1) bekezdés (2014. VII.1-től) Megállapította a évi LXV. törvény 1. (2) bekezdése. (2014. XII. 21-től) 26. (2) Az erős felindulásban elkövetett emberölés, a háromévi szabadságvesztésnél súlyosabban büntetendő szándékos súlyos testi sértés, az emberrablás, az emberkereskedelem, a személyi szabadság megsértése, illetve a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények esetében - ha a bűncselekmény elkövetésekor a sértett a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, és a bűncselekmény büntethetősége huszonharmadik életévének betöltése előtt elévülne - az elévülési idő meghosszabbodik e személy huszonharmadik életévének betöltéséig, vagy addig az időpontig, amikor a huszonharmadik életévét betöltötte volna. 26. (3) Nem évül el a XIII. és XIV. Fejezetben meghatározott, és az életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmények büntethetősége. Hatálytalan: VII. 1-től. Hatályon kívül helyezte: évi CCXLV. törvény XII. 21-től 26. (3) Nem évül el a büntethetősége a) a XIII. és XIV. Fejezetben meghatározott bűncselekményeknek, b) az életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekményeknek, és c) a XIX. Fejezetben meghatározott, ötévi szabadságvesztésnél súlyosabban büntetendő bűncselekményeknek, ha a bűncselekmény sértettje a bűncselekmény elkövetésekor a tizennyolcadik életévét nem töltötte be A jogalkotó fokozott figyelmet fordít a gyermekekre, és e fokozott figyelem fokozott büntetőjogi védelem biztosítását is jelenti egyben. Ezek egyike egy bizonyos bűncselekményi kört érintően az elévülési szabályok megváltoztatása, ami lehetővé tette, hogy a sértett a nagykorúvá válása után kezdődő elévülési időn belül dönthessen a büntetőeljárás megindulásáról. A közelmúlt sajnálatos eseményei azonban bebizonyították, hogy a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni legvisszataszítóbb, gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmények esetében az elkövetést több évtizeddel követően is felszínre kerülhetnek

9 Vaskuti: Új Btk. módosulásai július 1-től 9 olyan információk, amelyek a tettesek felelősségre vonását lehetővé tennék. Annak érdekében, hogy a jövőben az elévülés e bűncselekmények elkövetőinek a felelősségre vonását ne akadályozza, az elévülési szabályok újragondolására van szükség, immár kifejezetten a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények esetében. ***** A Büntető Törvénykönyvnek a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekményekről szóló XIX. Fejezete számos olyan törvényi tényállást tartalmaz, ami büntetőjogilag értékeli, ha a cselekményt meghatározott életévüket be nem töltött sértettek sérelmére követik el. A törvény kizárja e Fejezet azon bűncselekményeinek elévülését, amiket a tizennyolcadik életévüket be nem töltött személyek sérelmére követnek el és a büntetési tételük felső határa az öt évet meghaladja VII. 1-től évi CCXLV. tv. 75. (1) 28. (1a) Ha az erős felindulásban elkövetett emberölés, a háromévi szabadságvesztésnél súlyosabban büntetendő szándékos súlyos testi sértés, az emberrablás, az emberkereskedelem, a személyi szabadság megsértése, illetve a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény sértettje a bűncselekmény elkövetésekor a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, az elévülés határidejébe nem számít be az a tartam, amíg a tizennyolcadik életévét be nem tölti, vagy be nem töltötte volna. A Btk. 26. (2) bekezdése szerint az erős felindulásban elkövetett emberölés, a háromévi szabadságvesztésnél súlyosabban büntetendő szándékos súlyos testi sértés, az emberrablás, az emberkereskedelem, a személyi szabadság megsértése, illetve a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények esetében - ha a bűncselekmény elkövetésekor a sértett a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, és a bűncselekmény büntethetősége huszonharmadik életévének betöltése előtt elévülne - az elévülési idő meghosszabbodik e személy huszonharmadik életévének betöltéséig, vagy addig az időpontig, amikor a huszonharmadik életévét betöltötte volna. Ez azt jelenti, hogy az elévülési idő az általános 5 év helyett gyermekek sérelmére történő elkövetés esetén akár 15 év is lehet, mivel az a sértett 23 éves koráig kitolódik, ezzel lehetőséget adva arra, hogy a sértett a nagykorúságának betöltését követően, akkor indítsa meg a büntetőeljárást, ha arra már felkészült. Ezt a speciális elévülési időt a gyermekbarát igazságszolgáltatás megvalósulásához kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló évi LXII. törvény iktatta be június 29-i hatállyal az évi IV. törvénybe, vagyis a régi Btk.-ba. A módosítás ezt a speciális elévülési időt tovább hosszabbítja meg. Eszerint nem az 5 éves általános elévülési idő hosszabbodik meg egységesen valamennyi, a Btk. 26. (2) bekezdésében meghatározott bűncselekmény esetén a sértett 23 éves koráig, hanem az elévülési idő nyugvására kerül sor addig az időig, amíg a sértett nagykorúvá nem válik. Ezt követően kezdődik az elévülés, ami az elkövetett cselekmény büntetési tételéhez igazodik. Mindez pusztán a sértett gondolkodási idejét hosszabbítja meg VII. 1-től XII. 21-től 28. (1a) Ha az erős felindulásban elkövetett emberölés, a háromévi szabadságvesztésnél súlyosabban büntetendő szándékos súlyos testi sértés, az emberrablás, az 28. (1a) Ha az erős felindulásban elkövetett emberölés, a háromévi szabadságvesztésnél súlyosabban büntetendő szándékos súlyos testi sértés, az emberrablás,

10 Vaskuti: Új Btk. módosulásai július 1-től 10 emberkereskedelem, a személyi szabadság az emberkereskedelem, a személyi szabadság megsértése, illetve a nemi élet szabadsága és megsértése, illetve - a 26. (3) bekezdés c) a nemi erkölcs elleni bűncselekmény sértettje pontjában foglalt kivétellel - a nemi élet a bűncselekmény elkövetésekor a szabadsága és a nemi erkölcs elleni tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, bűncselekmény sértettje a bűncselekmény az elévülés határidejébe nem számít be az a elkövetésekor a tizennyolcadik életévét még tartam, amíg a tizennyolcadik életévét be nem töltötte be, az elévülés határidejébe nem nem tölti, vagy be nem töltötte volna számít be az a tartam, amíg a tizennyolcadik életévét be nem tölti vagy be nem töltötte volna A jogalkotó fokozott figyelmet fordít a gyermekekre, és e fokozott figyelem fokozott büntetőjogi védelem biztosítását is jelenti egyben. Ezek egyike egy bizonyos bűncselekményi kört érintően az elévülési szabályok megváltoztatása, ami lehetővé tette, hogy a sértett a nagykorúvá válása után kezdődő elévülési időn belül dönthessen a büntetőeljárás megindulásáról. A közelmúlt sajnálatos eseményei azonban bebizonyították, hogy a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni legvisszataszítóbb, gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmények esetében az elkövetést több évtizeddel követően is felszínre kerülhetnek olyan információk, amelyek a tettesek felelősségre vonását lehetővé tennék. Annak érdekében, hogy a jövőben az elévülés e bűncselekmények elkövetőinek a felelősségre vonását ne akadályozza, az elévülési szabályok újragondolására van szükség, immár kifejezetten a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények esetében. ***** A Büntető Törvénykönyvnek a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekményekről szóló XIX. Fejezete számos olyan törvényi tényállást tartalmaz, ami büntetőjogilag értékeli, ha a cselekményt meghatározott életévüket be nem töltött sértettek sérelmére követik el. A törvény kizárja e Fejezet azon bűncselekményeinek elévülését, amiket a tizennyolcadik életévüket be nem töltött személyek sérelmére követnek el magánindítvány hiánya 31. (3) Megállapította: évi CCLII. törvény 131. (1). (3) Ha a sértett korlátozottan cselekvőképes, a magánindítványt törvényes képviselője is, ha cselekvőképtelen, kizárólag a törvényes képviselője terjesztheti elő. Ezekben az esetekben a magánindítvány előterjesztésére a gyámhatóság is jogosult III. 15-től (3) Ha a sértett cselekvőképtelen, a magánindítványt törvényes képviselője terjesztheti elő. Ha a sértett korlátozottan cselekvőképes, a magánindítványt önállóan terjesztheti elő, kivéve ha a cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorút a személyes ügyei vitelében vagy a bírósághoz, hatósághoz fordulás jogában a bíróság korlátozta, ebben az esetben a magánindítvány előterjesztéséhez a törvényes képviselő

11 Vaskuti: Új Btk. módosulásai július 1-től 11 hozzájárulása szükséges. A magánindítványt a korlátozottan cselekvőképes kiskorú sértett törvényes képviselője is előterjesztheti. Ezekben az esetekben a magánindítvány előterjesztésére a gyámhatóság is jogosult. Érdekellentét esetén a Polgári Törvénykönyv szabályai az irányadók. Az új Ptk. értelmében a cselekvőképesség elsősorban csak a bíróság által meghatározott ügycsoportban korlátozható. A cselekvőképesség teljes korlátozására csak akkor kerülhet sor, ha az érintett személy jogainak védelmére a cselekvőképesség részleges korlátozása nem elégséges. Erre figyelemmel a módosítás nyomán a büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény a hatályos szabályokhoz képest nem cselekvőképtelen nagykorú sértett, magánvádló és egyéb érdekelt esetében a törvényes képviseletet csak abban az esetben kívánja meg, ha a nagykorút a bírósághoz, hatósághoz fordulás jogában a bíróság korlátozta. Ha a cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú sértettet, magánvádlót és egyéb érdekeltet a bíróság a személyes, illetve a vagyoni ügyei vitelében korlátozta, a módosítás következtében jognyilatkozatot csak a törvényes képviselője hozzájárulásával tehet. Az új Ptk. alapján ugyanakkor a korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy személyiségi jogai védelmében önállóan felléphet. Erre tekintettel a Büntető Törvénykönyvről szóló évi C. törvény módosítása következtében a cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú sértett esetében csak akkor szükséges a törvényes képviselő hozzájárulása a magánindítvány előterjesztéséhez, ha a nagykorút a személyes ügyei vitelében vagy a bírósághoz, hatósághoz fordulás jogában a bíróság korlátozta. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú sértett jogainak védelme érdekében a magánindítványt nemcsak az ilyen kiskorú, hanem a törvényes képviselője is előterjesztheti. határozott ideig tartó szabadságvesztés 37. (3) b) évi LXXVI. törvény 36. a) pont szerint VII. 1-től b) a kétévi vagy ennél hosszabb tartamú, és b) a szabadságvesztés kétévi vagy ennél hosszabb tartamú, és életfogytig tartó szabadságvesztés 41. (1) évi LXXVI. törvény 37 a) pont szerint VII. 1-től (1) Életfogytig tartó szabadságvesztés (1) Életfogytig tartó szabadságvesztés

12 Vaskuti: Új Btk. módosulásai július 1-től 12 azzal szemben szabható ki, aki a bűncselekmény elkövetésekor a huszadik életévét betöltötte. E rendelkezés a 81. (4) bekezdése és a 90. (2) bekezdése alapján kiszabható életfogytig tartó szabadságvesztésre is vonatkozik. azzal szemben szabható ki, aki a bűncselekmény elkövetésekor a huszadik életévét betöltötte. E rendelkezés a 90. (2) bekezdése alapján kiszabható életfogytig tartó szabadságvesztésre is vonatkozik. feltételes szabadságra bocsátás az életfogytig tartó szabadságvesztésből 45. (7), (8) A évi CCXXIII. törvény 318. (3) A Btk. 45. (7) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba: (7) Nem bocsátható feltételes szabadságra az elítélt, ha ismételten életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélik. Ha a korábbi életfogytig tartó szabadságvesztést még nem hajtották végre, az ismételten kiszabott életfogytig tartó szabadságvesztés nem hajtható végre évi CCXXIII. törvény 318 (24): Nem lép hatályba a Btk. 45. (8) bekezdése VII. 1.-től (7) A bíróság az életfogytig tartó (7) Nem bocsátható feltételes szabadságra szabadságvesztésre ítéltet akkor bocsáthatja az elítélt, ha ismételten életfogytig tartó feltételes szabadságra, ha a szabadságvesztésre ítélik. Ha a korábbi szabadságvesztésből az elítélt letöltötte a bíróság által meghatározott időtartamot, és életfogytig tartó szabadságvesztést még nem hajtották végre, az ismételten kiszabott alaposan feltehető, hogy a büntetés célja életfogytig tartó szabadságvesztés nem további szabadságelvonás nélkül is elérhető. hajtható végre. (8) Nem bocsátható feltételes szabadságra az elítélt, ha ismételten életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélik. Ha a korábbi életfogytig tartó szabadságvesztést még nem hajtották végre, az ismételten kiszabott életfogytig tartó szabadságvesztés nem hajtható végre. Az új Btk át illetően a módosítás szövegpontosítást tartalmaz közérdekű munka 47. (2) A évi CCXXIII. törvény 318. (4) szerinti szöveggel lép hatályba. (2) A közérdekű munkát az elítélt, ha törvény eltérően nem rendelkezik, hetente VII. 1.-től (2) A közérdekű munkát az elítélt, ha törvény eltérően nem rendelkezik, hetente

13 Vaskuti: Új Btk. módosulásai július 1-től 13 egy napon - a heti pihenőnapon vagy a szabadidejében -, díjazás nélkül végzi. nincs indokolás legalább egy napon - a heti pihenőnapon vagy a szabadidejében -, díjazás nélkül végzi. járművezetéstől eltiltás 56. (2) A évi CCXXIII. törvény 318. (5) szerinti szöveggel lép hatályba VII. 1-től (2) A járművezetéstől eltiltás tartamába be (2) A járművezetéstől eltiltás tartamába be kell számítani azt az időt, amelynek tartama kell számítani azt az időt, amelynek az elkövető vezetői engedélyét - a tartamára az elkövető vezetői engedélyét - a járművezetéstől eltiltásra ítélését megelőzően - a bűncselekménnyel összefüggésben a helyszínen elvették, vagy azt a hatóságnál leadta. járművezetéstől eltiltásra ítélését megelőzően - a bűncselekménnyel összefüggésben a helyszínen elvették, vagy azt a hatóságnál leadta. Az új Btk át illetően a módosítás szövegpontosítást tartalmaz. kiutasítás 59. (4) b) évi CXL. törvény 26. -a szerint (4) Azzal szemben, a) aki Magyarország területén legalább tíz éve jogszerűen tartózkodik, vagy b) akinek a családi élet tiszteletben tartásához való joga sérülne, csak tízévi vagy azt meghaladó tartamú szabadságvesztés kiszabása esetén lehet helye kiutasításnak, feltéve, hogy az elkövetőnek az országban tartózkodása a közbiztonságot jelentősen veszélyeztetné. Hatályos: IX. 15-től (4) Azzal szemben, a) aki Magyarország területén legalább tíz éve jogszerűen tartózkodik, vagy b) aki Magyarország területén jogszerűen tartózkodik, és a családi élet tiszteletben tartásához való joga sérülne, csak tízévi vagy azt meghaladó tartamú szabadságvesztés kiszabása esetén lehet helye kiutasításnak, feltéve, hogy az elkövetőnek az országban tartózkodása a közbiztonságot jelentősen veszélyeztetné. A kiutasításra vonatkozó szabályok módosítása szükségessé tette a Btk. vonatkozó rendelkezéseinek megváltoztatását.

14 Vaskuti: Új Btk. módosulásai július 1-től (2a) évi CXL. törvény 27. -a szerint Hatályos: IX. 15-től (2a) A határzár tiltott átlépése (Btk. 352/A. ), a határzár megrongálása (Btk. 352/B. ), valamint a határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása (Btk. 352/C. ) esetén kiszabott végrehajtandó szabadságvesztés mellett, valamint a 85. (1a) bekezdésben meghatározott esetben a kiutasítás nem mellőzhető. Amennyiben a kiutasítás határozott ideig tart, annak tartama a kiszabott szabadságvesztés tartamának kétszerese, de legalább két év. A kiutasítás tartamát években, hónapokban és napokban is meg lehet állapítani. A kiutasításra vonatkozó szabályok módosítása szükségessé tette a Btk. vonatkozó rendelkezéseinek megváltoztatását. közügyektől eltiltás 61. (3) évi LXXVI. törvény 36. b) pont szerint (3) A közügyektől eltiltott az ítélet jogerőre emelkedésével elveszti mindazon tagságát, állását, tisztségét, katonai rendfokozatát, megbízatását és kitüntetését, amelynek elnyerését a (2) bekezdés kizárja. Hatályos: VII. 1-től (3) A közügyektől eltiltott az ítélet jogerőre emelkedésével elveszti mindazon tagságát, állását, tisztségét, katonai rendfokozatát, megbízatását és kitüntetését, amelynek elnyerését a (2) bekezdés kizárja, valamint címzetes rendfokozatát. jóvátételi munka 67. (3) Módosította: évi CXXXIII. törvény 158. a). (3) Az elkövető - választása szerint - állami vagy önkormányzati fenntartású intézménynél, közhasznú jogállású civil VIII. 1-től (3) Az elkövető - választása szerint - állami vagy önkormányzati fenntartású intézménynél, közhasznú jogállású civil

15 Vaskuti: Új Btk. módosulásai július 1-től 15 szervezetnél, egyháznál vagy azok részére szervezetnél, egyházi jogi személynél vagy végezheti a jóvátételi munkát. azok részére végezheti a jóvátételi munkát. A törvény olyan módosító rendelkezést tartalmaz, amely a jogrendszeren átvezeti a vallási közösségek jogállásához kapcsolódó szükséges módosítást. 68. (2) A évi CCXXIII. törvény 318. (6) szerinti szöveggel lép hatályba. (2) Ha az elkövető a jóvátételi munka elvégzését nem igazolja, vagy a pártfogó felügyelet szabályait súlyosan megszegi, a bíróság büntetést szab ki VII. 1-től (2) Ha az elkövető a jóvátételi munka elvégzését nem igazolja, vagy a pártfogó felügyelet szabályait súlyosan megszegi, a bíróság büntetést szab ki. Ha az elkövető a jóvátételi munka elvégzését egészségügyi okból nem tudja igazolni, a jóvátételi munka elvégzése igazolásának határideje egy alkalommal legfeljebb egy évvel meghosszabbítható. Az új Btk. rendelkezése értelmében, ha az elkövető a jóvátételi munka elvégzését egy éven belül igazolja, büntethetősége megszűnik. Ha az elkövető a jóvátételi munka elvégzését nem igazolja, a bíróság büntetést szab ki. Nem tartalmaz azonban a törvény arra vonatkozó rendelkezést, ha az elkövető hosszan tartó súlyos betegsége miatt nem tudja időben megkezdeni vagy befejezni a jóvátételi munka elvégzését. Ebben az esetben indokolatlan hátrányos jogkövetkezmény lenne az elkövetővel szemben büntetés kiszabása. A módosítás ennek a kiküszöbölését célozza azzal, hogy az elítélt kérelmére lehetővé teszi a bíróság számára a munka elvégzése igazolása határidejének meghosszabbítását abban az esetben, ha az elkövető egészségügyi okokból nem tudja egy éven belül elvégezni a részére előírt jóvátételi munkát. elkobzás 72. (4) A évi CCXXIII. törvény 318. (7) szerinti szöveggel lép hatályba (4) Az elkobzást akkor is el kell rendelni, ha az elkövető gyermekkor, kóros elmeállapot, vagy törvényben meghatározott büntethetőséget megszüntető ok miatt nem büntethető, illetve ha az elkövetőt megrovásban részesítették VII. 1-től (4) Az elkobzást akkor is el kell rendelni, ha a) az elkövető gyermekkor, kóros elmeállapot vagy törvényben meghatározott büntethetőséget megszüntető ok miatt nem büntethető, b) ha az elkövetőt megrovásban részesítették, c) az a kölcsönzött kulturális javak

16 Vaskuti: Új Btk. módosulásai július 1-től 16 különleges védelméről szóló törvényben meghatározott különleges védelem időtartama alatt nem hajtható végre. A törvény átvezeti a kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló évi XCV. törvény, az Ogytv. és az EUtv. által a hatályos Btk.-ba bevezetett módosításokat az új Btk.-n. 72. (4) b) évi LXXVI. törvény 37 b) pont szerint VII. 1-től VII. 1-től (4) Az elkobzást akkor is el kell rendelni, ha (4) Az elkobzást akkor is el kell rendelni, ha a) az elkövető gyermekkor, kóros a) az elkövető gyermekkor, kóros elmeállapot vagy törvényben meghatározott büntethetőséget megszüntető ok miatt nem büntethető, elmeállapot vagy törvényben meghatározott büntethetőséget megszüntető ok miatt nem büntethető, b) ha az elkövetőt megrovásban b) az elkövetőt megrovásban részesítették, részesítették, c) az a kölcsönzött kulturális javak c) az a kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló törvényben különleges védelméről szóló törvényben meghatározott különleges védelem meghatározott különleges védelem időtartama alatt nem hajtható végre. időtartama alatt nem hajtható végre. 73. c) Módosította: évi CLXXXVI. törvény 118. (11) a). c) kábítószer-kereskedelem, kábítószer birtoklása, kábítószer készítésének elősegítése, kábítószer előállításához szükséges anyaggal visszaélés, új pszichoaktív anyaggal visszaélés, teljesítményfokozó szerrel visszaélés, gyógyszerhamisítás, méreggel visszaélés, ártalmas közfogyasztási cikkel visszaélés, természetkárosítás, állatkínzás, orvhalászat, orvvadászat, tiltott állatviadal szervezése, ózonréteget lebontó anyaggal visszaélés, radioaktív anyaggal visszaélés, nukleáris létesítmény üzemeltetésével visszaélés, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés, nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés, haditechnikai I. 1-től c) kábítószer-kereskedelem, kábítószer birtoklása, kábítószer készítésének elősegítése, kábítószer előállításához szükséges anyaggal visszaélés, új pszichoaktív anyaggal visszaélés, teljesítményfokozó szerrel visszaélés, egészségügyi termék hamisítása, méreggel visszaélés, ártalmas közfogyasztási cikkel visszaélés, természetkárosítás, állatkínzás, orvhalászat, orvvadászat, tiltott állatviadal szervezése, ózonréteget lebontó anyaggal visszaélés, radioaktív anyaggal visszaélés, nukleáris létesítmény üzemeltetésével visszaélés, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés, nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés,

17 Vaskuti: Új Btk. módosulásai július 1-től 17 termékkel vagy szolgáltatással visszaélés, kettős felhasználású termékkel visszaélés vagy veszélyes eb tartásával kapcsolatos kötelezettség megszegése esetén. nincs külön indokolás haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés, kettős felhasználású termékkel visszaélés vagy veszélyes eb tartásával kapcsolatos kötelezettség megszegése esetén. vagyonelkobzás 74. (1) c) évi CXL. törvény 28. (1) bekezdése szerint 74. (1) Vagyonelkobzást kell elrendelni arra c) a vagyonra, amelyet a kábítószerkereskedelem elkövetője a bűncselekmény elkövetésének ideje alatt szerzett, Hatályos: IX. 15-től 74. (1) Vagyonelkobzást kell elrendelni arra c) a vagyonra, amelyet a kábítószerkereskedelem vagy az embercsempészés elkövetője a bűncselekmény elkövetésének ideje alatt szerzett, A bűncselekmény elkövetésével kapcsolatba hozható vagyon a bűnelkövető haszna, profitja, egyben pedig az újabb bűncselekmények elkövetésének kiváltó oka. A kábítószerkereskedelemhez hasonlatosan az embercsempészés is olyan súlyú bűncselekmény, ami indokolja a vagyonelkobzás ahhoz hasonló módon történő kötelezővé tételét, illetve a bizonyítási teher megfordítását. 74. (4) b) évi CXL. törvény 28. (2) bekezdése szerint (4) Az ellenkező bizonyításáig vagyonelkobzás alá eső vagyonnak kell tekinteni a) az (1) bekezdés b) pontja esetében a bűnszervezetben való részvétel, b) az (1) bekezdés c) pontja esetében a kábítószer forgalomba hozatalának, illetve az azzal való kereskedés ideje alatt szerzett valamennyi vagyont. Hatályos: IX. 15-tő (4) Az ellenkező bizonyításáig vagyonelkobzás alá eső vagyonnak kell tekinteni a) az (1) bekezdés b) pontja esetében a bűnszervezetben való részvétel, b) az (1) bekezdés c) pontja esetében a kábítószer forgalomba hozatalának, illetve az azzal való kereskedés, továbbá az embercsempészés üzletszerű vagy bűnszövetségben történő elkövetésének ideje alatt szerzett valamennyi vagyont. A bűncselekmény elkövetésével kapcsolatba hozható vagyon a bűnelkövető haszna, profitja, egyben pedig az újabb bűncselekmények elkövetésének kiváltó oka. A kábítószerkereskedelemhez hasonlatosan az embercsempészés is olyan súlyú bűncselekmény,

18 Vaskuti: Új Btk. módosulásai július 1-től 18 ami indokolja a vagyonelkobzás ahhoz hasonló módon történő kötelezővé tételét, illetve a bizonyítási teher megfordítását. 75. (2) A évi CCXXIII. törvény 318. (8) szerinti szöveggel lép hatályba (2) A vagyonelkobzást akkor is el kell rendelni, ha az elkövető gyermekkor, kóros elmeállapot, vagy törvényben meghatározott büntethetőséget megszüntető ok miatt nem büntethető, illetve ha az elkövetőt megrovásban részesítették VII. 1-től (2) A vagyonelkobzást akkor is el kell rendelni, ha a) az elkövető gyermekkor, kóros elmeállapot vagy törvényben meghatározott büntethetőséget megszüntető ok miatt nem büntethető, b) ha az elkövetőt megrovásban részesítették, c) az a kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló törvényben meghatározott különleges védelem időtartama alatt nem hajtható végre. A törvény átvezeti a kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló évi XCV. törvény, az Ogytv. és az EUtv. által a hatályos Btk.-ba bevezetett módosításokat az új Btk.-n. 75. (2) b) évi LXXVI. törvény 37 b) pont szerint VII. 1-től VII. 1-től (2) A vagyonelkobzást akkor is el kell rendelni, ha (2) A vagyonelkobzást akkor is el kell rendelni, ha a) az elkövető gyermekkor, kóros a) az elkövető gyermekkor, kóros elmeállapot vagy törvényben meghatározott büntethetőséget megszüntető ok miatt nem büntethető, elmeállapot vagy törvényben meghatározott büntethetőséget megszüntető ok miatt nem büntethető, b) ha az elkövetőt megrovásban b) az elkövetőt megrovásban részesítették, részesítették, c) az a kölcsönzött kulturális javak c) az a kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló törvényben különleges védelméről szóló törvényben meghatározott különleges védelem meghatározott különleges védelem időtartama alatt nem hajtható végre. időtartama alatt nem hajtható végre.

19 Vaskuti: Új Btk. módosulásai július 1-től 19 halmazati büntetés 81. (4) 23/2014. (VII. 15.) AB határozat a Büntető Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény július 23-tól június 30-ig hatályos 85. (4) bekezdésének folyamatban lévő ügyben történő alkalmazása kizárásáról, a Büntető Törvénykönyvről szóló évi C. törvény 81. (4) bekezdése alaptörvényellenességének megállapításáról és megsemmisítéséről, valamint a jogerős határozattal lezárt büntetőeljárások felülvizsgálatának elrendeléséről (4) Ha a bűnhalmazatban levő bűncselekmények közül legalább három különböző időpontokban elkövetett befejezett személy elleni erőszakos bűncselekmény, a (2) bekezdés szerinti büntetési tétel felső határa a kétszeresére emelkedik. Ha a büntetési tétel így felemelt felső határa a húsz évet meghaladná, vagy a bűnhalmazatban lévő bűncselekmények bármelyike életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető, az elkövetővel szemben életfogytig tartó szabadságvesztést kell kiszabni. Ha azonban e törvény Általános Része lehetővé teszi, a büntetés korlátlanul enyhíthető VII. 1-től visszamenőleges hatállyal A hatálybalépésre visszamenőleges hatállyal megsemmisítette: 23/2014. (VII. 15.) AB határozat Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a Büntető Törvénykönyvről szóló évi C. törvény 81. (4) bekezdése alaptörvény-ellenes, ezért azt a hatálybalépésére, július 1- jére visszaható hatállyal megsemmisíti. ***** [45] A jogbiztonság szempontjából különösen fontosak az olyan jogszabályi rendelkezések, amelyek garantálják, hogy alappal lehessen számítani a törvény előírásainak megfelelő jogalkalmazói magatartásra. A jogbiztonság és az alapjogok védelme ezért megköveteli a büntetéskiszabási rendelkezések részletes és differenciált szabályozását. Mindez nem teljesül akkor, ha a jogszabály megfogalmazása nem egyértelmű, többféle értelmezést tesz lehetővé, amelynek következtében a jogintézmény kiszámítható működése nem biztosítható. [46] A Btk. 81. (4) bekezdésében, valamint a régi Btk. 85. (4) bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazhatóságának alapvető feltétele, hogy a legalább három személy elleni erőszakos bűncselekmény elbírálása egy eljárásban történjen. A Btk. 81. (4) bekezdése a régi Btk.-tól részben eltérően szabályozza a szigorúbb halmazati szabályok alkalmazhatóságát. Először is szűkíti az elkövetési magatartások körét, ugyanis a szigorúbb szankció alkalmazására legalább három különböző időpontokban elkövetett befejezett személy elleni erőszakos cselekmény együttes elbírálása esetén kerülhet sor. Emellett engedi alkalmazni az általános rész korlátlan enyhítést lehetővé tevő rendelkezéseit is. Ugyan a Btk. hatályos szabályai eltérően határozzák meg a súlyosabb halmazati büntetéskiszabási szabályok alkalmazhatóságát, abban a tekintetben azonban, hogy bűnhalmazatban lévő cselekményekről van szó, így azokat egy eljárásban kell elbírálni, nincs eltérés a jelenlegi és

20 Vaskuti: Új Btk. módosulásai július 1-től 20 a korábbi szabály között. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság a kifogásolt rendelkezések tekintetében nem külön-külön, hanem együttesen folytatta le az Alaptörvénnyel való összhang vizsgálatát. [47] Azt, hogy a bűncselekmények elbírálására egy eljárásban vagy külön eljárásokban kerül sor, több tényező befolyásolhatja. Függhet attól, hogy a bűnüldöző hatóságoknak, illetve a bíróságoknak tudomása van-e valamennyi bűncselekmény elkövetéséről, illetve attól is, hogy célszerűnek tartják-e a büntetőeljárásban az ügyek egyesítését. A célszerűségi szemponton alapuló egyesítési szabály azonban nem kötelező jellegű, hanem pusztán lehetőség. [48] A Be. szabályai a büntetőeljárás későbbi szakaszában, a rendes jogorvoslatok kapcsán is lehetővé teszik az ügyek utólagos egyesítését, amely megteremtheti a szigorúbb halmazati büntetéskiszabási szabályok alkalmazhatóságát. Amennyiben az elsőfokú bíróságnak - például az egyik ügy befejezése miatt - nem volt módja az ügyek egyesítésére, és a büntetés kiszabása szempontjából az ügyek egyesítése a másodfokú, illetve a harmadfokú eljárásban is indokolt lehet, azt a törvény lehetővé teszi (Be. 265., 308. ). A Be. arra az esetre is nyújt megoldást, ha a másod- vagy a harmadfokon eljáró bíróság észleli, hogy a büntetőeljárás korábbi szakaszában nem került sor az ügyek egyesítésére, holott az célszerű lett volna. [49] A büntetőeljárás jogerős befejezéséig a Be. megteremti annak a lehetőségét, hogy a három személy elleni erőszakos bűncselekmény egy eljárásban kerüljön elbírálásra, az eljárási szabályok azonban ilyen esetekben sem írják elő kötelező jelleggel az eljárások egyesítését. Sem a Btk., sem a Be. nem tartalmaz olyan objektív feltétel- vagy szempontrendszert, amely meghatározná vagy iránymutatást jelentene arra vonatkozóan, hogy mikor célszerű az eljárások egyesítése, és ezáltal a Btk. 81. (4) bekezdésének, illetve a régi Btk. 85. (4) bekezdésének alkalmazása. Meg kell jegyezni továbbá azt is, hogy a Be. rendkívüli jogorvoslatra vonatkozó rendelkezései már nem teszik lehetővé azt, hogy a cselekmények utóbb egy eljárásban kerüljenek elbírálásra. [50] Összességében tehát az látható, hogy a különböző eljárásjogi helyzet eltérő büntetéskiszabást eredményez azon elkövetők esetében, akik három személy elleni erőszakos bűncselekményt követtek el. A jelenlegi szabályozás sem változtatott azon, hogy az eltérő esetleges eljárásjogi helyzet eltérő büntetéskiszabáshoz vezet. A bűncselekményi kör szűkítése sem oldja meg a cselekmények egy vagy több eljárásban történő elbírálásának esetlegességét, és ezáltal a szigorúbb halmazati szabályok alkalmazhatóságának kiszámíthatatlanságát. [51] Ha ugyanis a három személy elleni erőszakos bűncselekmény elbírálására egy eljárásban kerül sor, akkor a büntetést a szigorúbb halmazati büntetéskiszabási rendelkezések szerint kell meghatározni. Ha azonban ugyanezen három bűncselekmény elbírálása nem egy eljárásban történik, és az elkövető valamennyi bűncselekményt a legkorábbi elsőfokú ítélet kihirdetését megelőzően követte el, akkor a büntetést a Btk. által a Különös Részben meghatározott tételkeretek között kell kiszabni az összbüntetésre vonatkozó rendelkezések szerint, amely eltérő büntetéskiszabást fog eredményezni. Az alkalmazott szankciót ezekben az esetekben a halmazati büntetésre vonatkozó általános rendelkezések [Btk. 81. (1)-(3) bekezdések] szerint kell kiszabni úgy, hogy az összbüntetés tartamának el kell érnie a legsúlyosabb büntetésnek és a rövidebb büntetés vagy büntetések egyharmad részének összegeként számított tartamot, de az nem haladhatja meg a büntetések együttes tartamát (Btk. 94. ). Összbüntetés esetében tehát nem alkalmazhatók a szigorúbb halmazati büntetéskiszabási rendelkezések, sem a büntetési tétel felső határának kétszerezése, sem az életfogytiglani szabadságvesztés kötelező elrendelése. [52] A halmazati és az összbüntetési szabályok összhangjának hiányára, és ezzel összefüggésben a jogbiztonság és a tisztességes eljáráshoz való jog sérelmére hívja fel a

21 Vaskuti: Új Btk. módosulásai július 1-től 21 figyelmet az alapvető jogok biztosa hivatkozott AJB-5138/2013. számú jelentése is. [53] Ez alapján megállapítható, hogy a legalább három személy elleni erőszakos bűncselekményt elkövetők esetében nem előrelátható, hogy mikor kerülhet sor a szigorúbb halmazati szabályok alkalmazására, köztük az életfogytiglani szabadságvesztés kötelező kiszabására. Ezen elkövetők esetleges eltérő eljárásjogi helyzete megteremti annak a lehetőségét, hogy ne azonos büntetőjogi fenyegetettséggel nézzenek szembe, amely kiszámíthatatlanná, és a címzettek számára előre nem láthatóvá teszi a Btk., valamint a régi Btk. kifogásolt rendelkezésének alkalmazását. A jogszabály ellentmondásossága bírói jogértelmezéssel sem orvosolható megfelelően, ugyanis egymásnak szögesen ellentmondó értelmezést enged meg, amely a jogalkotói céllal sem áll összhangban. [54] Az alaptörvény-ellenesség abban áll, hogy a jogalkotó nem teremtette meg maradéktalanul azokat a büntető anyagi jogi, illetve eljárási jogi feltételeket, amelyek lehetővé tennék, hogy - a terheltek eljárási pozíciójától függetlenül, tehát attól függetlenül, hogy a cselekményeiket egy vagy több eljárásban bírálják el - azonosak legyenek a büntetéskiszabási feltételek. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a Btk. 81. (4) bekezdése, valamint a régi Btk. 85. (4) bekezdése nem felel meg az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében foglalt jogállamiságból fakadó jogbiztonság követelményének. [55] 5.3. Az Alkotmánybíróság ezt követően azt vizsgálta, hogy a Btk. 81. (4) bekezdésében, valamint a régi Btk. 85. (4) bekezdésében foglalt életfogytiglani szabadságvesztés kötelező alkalmazása mennyiben felel meg az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdéséből levezethető, jogállami büntetési rendszerrel kapcsolatos alkotmányossági/ alaptörvényi kritériumoknak. [56] A büntetőjog alaptörvényi korlátainak egyik legfontosabb eleme, hogy az egyén védelmet élvez a büntetőjogi eszközök állam általi önkényes felhasználásával szemben. A büntetőjogi szankciók alkalmazhatósága alkotmányos kereteinek szélső értékeit egyrészről az emberi méltósághoz (Alaptörvény II. cikk), a személyi szabadsághoz és biztonsághoz való jog (Alaptörvény IV. cikk), másrészről a kínzásnak, a kegyetlen, embertelen, megalázó bánásmódnak és büntetésnek a tilalma (Alaptörvény III. cikk) jelöli ki. Az Alaptörvény IV. cikk (2) bekezdése az Alkotmányhoz képest cizellálta a személyi szabadsághoz való jog tartalmát azzal, hogy kifejezetten nem zárja ki a szabadságtól való végleges megfosztás lehetőségét, azonban arra kizárólag szándékos, erőszakos bűncselekmény elkövetése miatt, jogerős bírói ítélet alapján, a szükségességi és arányossági kritériumok értelemszerű figyelembevételével kerülhet sor. [57] A jogállamiságból, valamint az alapvető jogok lényeges tartalmának korlátozására vonatkozó alkotmányos tilalomból vezethető le, hogy a büntetések és az intézkedések alkalmazásával az állam milyen mértékben avatkozhat be az egyén életébe, korlátozhatja az alapvető jogait és szabadságát. Az Alkotmánybíróságnak ezzel kapcsolatban arra nincs felhatalmazása, hogy a jogalkotó mérlegelési szempontjait felülbírálja mindaddig, amíg a szankciórendszer koherenciájának, és ezáltal a jogbiztonságnak a sérelmét nem észleli. A koherens szabályozás alkotmányos célja az állami önkény kizárása. [58] Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a többszöri bűnelkövetés súlyosabb büntetéssel fenyegetettsége alkotmányos indokokon alapul. A többszöri bűnelkövetés törvényhozói értékelése szükséges, mert ezzel különös jelentőséget tulajdonít a büntetőjogi normák megtartásának. A szigorúbb megítélés emellett azért is indokolt lehet, mert ezzel nyomatékot ad a büntető igazságszolgáltatás működésének. [59] A többszöri bűnelkövetés súlyosabb megítélése a büntetőjog hatályos rendszerében megfelel az alkotmányos büntetőjog követelményeinek, a törvényhozónak alkotmányos szabadságában áll a többszörös bűnelkövetést súlyosabban büntetni, azonban a büntetéssel történő jogkorlátozásnak is meg kell felelnie a büntetőjog alkotmányos követelményeinek.

22 Vaskuti: Új Btk. módosulásai július 1-től 22 [60] Az alkotmányosan elismerhető büntetési célokból nem következik, hogy a törvény a büntetés kiszabása körében ne írhatna elő orientáló jellegű, vagy éppen kötelezően alkalmazandó szabályokat. A hatályos Btk. rendszerében is vannak olyan rendelkezések, amelyek meghatározott feltételek fennállása esetén bizonyos büntetések {pl. kiutasítás [Btk. 59. (1) bekezdés], közügyektől eltiltás [Btk. 61. (1) bekezdés]}, vagy intézkedések [pl. felfüggesztett szabadságvesztés vagy a próbára bocsátás mellett kötelező pártfogó felügyelet (Btk )] kötelező kiszabását írják elő. Ennek azonban egyetlen korlátja van: alkotmányosan igazolható cél érdekében kell történnie, amelynek során tiszteletben kell tartani az Alaptörvényben kifejezetten szereplő büntetőjogi garanciákat, valamint a büntetőjogra irányadó további alapelveket és az alapvető jogokat. [61] A régi Btk. 85. (4) bekezdése legalább három a törvényben meghatározott személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetése esetén, meghatározott törvényi feltételek fennállása esetén, a büntetési rendszer legsúlyosabb szankcióját, az életfogytiglani szabadságvesztést rendeli kötelezően alkalmazni. Az életfogytiglani szabadságvesztés kötelező alkalmazásának két esete van, ha a felemelt büntetési tétel felső határa meghaladná a húsz évet, vagy ha a törvény szerint az elkövetett bármely bűncselekmény életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető. [62] A Btk. 81. (4) bekezdése, bár szűkíti az alkalmazhatóság eseteit a legalább három különböző időpontban elkövetett, befejezett személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetésére, módosítja a személy elleni erőszakos bűncselekmények körét, egyes bűncselekmények büntetési tételét, valamint alkalmazhatóvá teszi a korlátlan enyhítés szabályait, nem változtat az életfogytiglani szabadságvesztés büntetés kötelező alkalmazásának esetein. A Btk. támadott rendelkezései a büntetés kötelező alkalmazhatósága szempontjából azonosan kezelik a személy elleni erőszakos bűncselekmények kategóriájába tartozó valamennyi bűncselekményt, holott eltérő tárgyi súlyú büntető törvényi tényállásokról van szó. Az Alkotmánybíróság szerint az életfogytiglani szabadságvesztés kötelező alkalmazása bizonyos esetekben még ezen behatárolt, de eltérő tárgyi súlyú bűncselekményi körben, többszörös elkövetés esetén sem igazolható alkotmányosan. A vizsgált szabályozás ugyanis nem teszi lehetővé, hogy a bíróság minden egyes elkövetett cselekményt a tényleges súlya szerint értékeljen, így nem áll fenn annak a lehetősége, hogy a bíróság a büntetés kiszabásakor a cselekmények súlyának szem előtt tartása mellett megfelelően értékelhesse a bűncselekmény és az elkövető társadalomra veszélyességét, a bűnösség fokát, az egyéb súlyosító és enyhítő körülményeket, és ezzel megbontja a hatályos szabályok szerinti büntetési rendszer koherens egységét. [63] Az elkövetett bűncselekmények súlyához igazodó, a büntetési rendszer alaptörvényi kritériumainak megfelelő differenciált büntetéskiszabást e speciális halmazati szabályok esetében az szolgálta volna, ha a jogalkotó megteremtette volna a jogalkalmazói mérlegelés lehetőségét a határozott ideig tartó, illetve az életfogytig tartó szabadságvesztés alkalmazhatósága között, amely lehetővé tenné az egyéniesített büntetés kiszabását. [64] Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Btk. 81. (4) bekezdése második mondata, valamint a régi Btk. 85. (4) bekezdése második mondata, az életfogytiglani szabadságvesztés büntetés kötelező alkalmazása ellentétes az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésével, mert nem felel meg a jogállami büntetési rendszerrel kapcsolatos Alaptörvényből fakadó követelményeknek. 81. (4) évi LXXVI. törvény 19. -a szerint