TÁMOP 5.6.1C-11/ azonosítószámú. Ne legyél áldozat! című projekt KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS ZÁRÓTANULMÁNY

Átírás

1 TÁMOP 5.6.1C-11/ azonosítószámú Ne legyél áldozat! című projekt KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS ZÁRÓTANULMÁNY Közvélemény-kutatás időpontja: szeptember Kaposvár lakosságának véleménye a bűnmegelőzésről, és az áldozatsegítésről

2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 Kaposvár bemutatása... 5 Bűncselekmények számának alakulása Kaposváron... 6 A felmérés szempontjából legfontosabb demográfiai mutatók... 8 A kutatások során alkalmazott módszertan A minta összetétele A megkérdezettek megoszlása nemek szerint A megkérdezettek megoszlása életkor szerint A megkérdezettek megoszlása iskolai végzettség alapján A megkérdezettek gazdasági aktivitása A megkérdezettek háztartásának nagysága, családi állapota, a gyerekek száma A megkérdezettek lakóhelyének városrészi elhelyezkedése A kutatás eredményei Biztonságérzetre vonatkozó kérdések Az áldozattá válás, tapasztalt bűncselekmények jellege, intézményi háttér megítélése A projektre vonatkozó kérdések A kutatást összefoglaló megállapításai Mellékletek számú melléklet: Kérdőív

3 Bevezetés A Humán Info Dél-Dunántúli Régió Alapítvány (HID Alapítvány) óta működik, elsősorban a déldunántúli régióban. Tevékenységi területei a széles értelemben vett hátrányos helyzetű, diszkriminációt és exklúziót elszenvedni kényszerülő egyének és csoportok szocioökonómiai státuszának komplex, elsősorban alkalmazott társadalomtudományi (pszichológia, szociálpolitika, szociológia, szociális munka, ezek határ- és származtatott területei) alapokon nyugvó javítása. Részükre egészségmegőrzés és -fejlesztés, betegségmegelőzés, gyógyító, rehabilitációs tevékenységek komplex biztosítása szükségleteikkel összhangban. Az alapítvány kiemelt tevékenységei között szerepel a gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúság érdekképviselet, illetve hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése. A HID Alapítvány az INDIT Közalapítvánnyal együttműködésben az egész Dél-Dunántúl területén folytatja tevékenységét. A programok során azt tapasztaltuk, hogy míg Kaposváron szükséges egy jól funkcionáló jelzőrendszer, helyi szakemberek együttműködésének kialakítása, és az áldozatsegítés rendszerének hatékony ellátórendszerré formálása. A projekt közvetlen célja a kaposvári állampolgárok áldozattá válásának megelőzését és a már bűncselekmény áldozatává vált személyek sérelmeinek kezelését célzó ellátórendszer hatékonyabbá tétele az állami és nem állami szervezetek helyi együttműködésének kialakításával, az állami és nem állami szervezetek által nyújtott szolgáltatások fejlesztésén és összekapcsolásán keresztül Kaposváron. Jelen projekt komplex módon kezeli az áldozattá válás megelőzését és az áldozatok mentálhigiénés segítését, ismételt áldozattá válásuk megelőzését. Kiemelt célcsoportnak tekintjük az áldozatokkal kapcsolatba kerülő, különböző szakterületeken dolgozó szakembereket, valamint a fiatalokat, s a közvetlen környezetükben élőket. A projekt közvetlen célcsoportja: az áldozatokkal közvetlenül foglalkozó, illetve az áldozatokkal kapcsolatba kerülő szakemberek, továbbá azok, akiknek feladata, illetve feladata lehet az áldozattá válás prevenciós tevékenysége és az áldozattá vált kaposvári polgárok A projekt tervezett tevékenységei a fenti célok és célcsoportok elérést szolgálják. A projekt tervezett és megvalósított tevékenységei akövetkezők voltak: a) Szakmai program elkészítése b) Oszd Meg és Fejleszd! workshop c) Együttműködési protokoll kialakítása d) Csoportos terápiás kezelések e) Személyes egyéni kezelések 3

4 f) Humán szakember folyamatos rendelkezésre állásának biztosítása g) Fejben dől el mentális önvédelmi felkészítés h) E-Learning: Az Áldozatpolitika új irányai Magyarországon i) Oszd meg és tartsd fenn! interdiszciplináris felkészítés j) Kommunikációs és érzékenyítő tréning k) Oszd Meg és Jelezd! ismeretterjesztő előadások és foglalkozások l) Ismerd fel a veszélyt! iskolai szituációs önvédelmi képzés m) Ne legyél áldozat! online tudásportál n) Éjjeli kikötő o) Közvélemény kutatás p) Kommunikációs tevékenység és nyilvánosság Jelen tanulmány a projekt keretében tervezett két közvélemény kutatás adatainak az összefoglaló elemzése. Az első közvélemény-kutatás a projekt indulását követően februárban és márciusban zajlott, a második a projektzárást megelőzően szeptemberében. Mindkét kutatás a megvalósítási helyszínén komplex reprezentatív felmérés elvégzése a lakosság minimum 1%-ának megfelelő mintán. A kutatások célja a lakosság biztonságérzetének, tájékozottsági szintjének, elvárásainak, bűnmegelőzési ismereteinek, illetve aktivitási hajlandóságának a felmérése és a projekt eredményeként annak megváltozása. A kutatások kérdezőbiztosok segítségével, személyes mintavételen, előre meghatározott témák, kérdésminták és módszertan alapján került megvalósításra. A közvélemény-kutatás volt az alapja a projekt sikeres megvalósításának, mivel a lakosság megkérdezése, véleménye döntően befolyásolja a lebonyolítást. Az első közvélemény-kutatás révén egyrészt a tervezett tevékenységek pontosítására volt lehetőség, valamint a második visszajelzés a megvalósítók számára munkájuk eredményességét, hatásosságát illetően. A hosszú távú célok elérése érdekében a kutatásokat a tervek szerint néhány év múlva megismétlik. 4

5 Kaposvár bemutatása Kaposvár Dél-Dunántúli Régióban fekszik, Somogy megye székhelye december 1. óta megyei jogú város. A településen a évi népszámlálás szerint fő élt. Forrás: terport.hu A város népességszáma az elmúlt néhány évben csökkent. Népességszáma év adatok alapján fő. A város vonzáskörzetébe tartozó települések száma megközelíti a 80-at. A település járási szinten mintegy 120 ezer ember, megyei szinten pedig 246 településen közel 325 ezerember igényeit szolgálja ki. A település infrastruktúrája jónak mondható, bár Budapesttel közvetlen autópálya nem köti össze, megközelíteni csak az M7-es autópályán lehet. A településnek kedvező kapcsolatai vannak a szomszédos megyék székhelyeivel is. Könnyen elérhető Pécs, Szekszárd és Zalaegerszeg. Közművek és intézmények tekintetében is jól ellátott a település, teljes közigazgatási, oktatási, egészségügyi, kulturális, sport intézményi ellátottsággal rendelkezik és a megye gazdaságának központja. 5

6 A város belterülete több mint 2966 hektár, a teljes közigazgatási területe meghaladja a hektárt. A városközponthoz, a történelmi Kaposvárhoz az elmúlt időszakban korábban önálló, nagy népességszámma l rendelkező településeket is hozzá csatoltak: Toponár, Kaposfüred, Töröcske, Szentjakab. Emellett szintén az elmúlt évtizedekben a korábbi zártkertes övezetekben is egyre nagyobb számú népesség telepedett le: Fészerlak, Répáspuszta. A központi Kaposvár városszerkezete a XIX. sz. végétől tervezett formában alakult, a történelmi városmag 2-3 szintes épületei között vannak a jelentős közintézmények. A lakótelepek a belvárostól északnyugatra lévő területeken épültek, a városszéli és a Kapos folyó déli oldalán lévő városrészek családi házas beépítésűek. Az ipari területek a keleti és nyugati városrészekben épültek fel. Így a város szerkezete, szövete nem egységes. Kaposváron az antiszegregációs terv alapján több szegregátum, szegregálodó terület van, amelyek egy része társadalmi folyamatok nyomán jelenleg átalakulóban van: Szentjakab, Ivánfahegy, Cseripark, Cseri-Dűlő, Kecel-hegy, Lonkahegy. Bűncselekmények számának alakulása Kaposváron Számos elemezés foglakozott már azzal, hogy a rendszerváltást követően Magyarországon a bűnözés szerkezete, nagysága is megváltozott, számos korábban nem létező bűncselekményfajta jelent meg. Országos szinten a regisztrált bűncselekmények száma 1998-ban érte el a csúcsot, ekkor több mint 600 ezer bűncselekményt regisztráltak. Az azóta eltelt időszakban ez a szám több mint a harmadával csökkent, 2014-ben 378 ezer bűncselekményt regisztráltak. 6

7 Kaposvár vonatkozásában az elmúlt években a regisztrált bűncselekmények számában pozitív folyamat figyelhető meg, számuk 2010 óta folyamatosan csökken.. Regisztrált bűncselekmények száma Forrás: terport.hu A bűncselekmények típusát, megoszlását tekintve elmondható, hogy a legtöbb bűncselekmény típusszáma csökkent, az egyes bűncselekmények száma azonban az elmúlt öt évben jelentősen emelkedett. Különösen szembeötlő az emelkedés a kábítószerrel való visszaélést, a rablások, és testi sértések számát tekintve. Bűncselekmények számának alakulása Kaposváron között Bűncselekmény típusa A regisztrált közvádas bűncselekmények száma (az elkövetés helye szerint) A regisztrált közvádas bűncselekményekből személy elleni na A regisztrált közvádas bűncselekményekből közlekedési na A regisztrált közvádas bűncselekményekből házasság, család, ifjúság és nemi erkölcs elleni na A regisztrált közvádas bűncselekményekből államigazgatás, igazságszolgáltatás és közélet na tisztasága elleni A regisztrált közvádas bűncselekményekből közrend elleni na A regisztrált közvádas bűncselekményekből gazdasági na A regisztrált közvádas bűncselekményekből vagyon elleni na Közrend elleni bűncselekményekből visszaélés kábítószerrel Vagyon elleni bűncselekményekből lopás Vagyon elleni bűncselekményekből betöréses lopás na Vagyon elleni bűncselekményekből rablás

8 Vagyon elleni bűncselekményekből jármű önkényes elvétele Személy elleni bűncselekmények közül befejezett emberölés Betöréses lopások közül lakásbetörés na Személy elleni bűncselekmények közül testi sértés forrás: terport.hu A projekt kiemelt célcsoportja szempontjából megvizsgáltuk a bűnelkövetők korcsoport szerint megoszlását is. A évi rendőrségi beszámoló alapján a bűnelkövetők közel egy harmada 24 év alatti korosztályból kerül ki. Forrás: Beszámoló Kaposvár Megyei Jogú Város évi közbiztonságáról és a évi feladatokról A felmérés szempontjából legfontosabb demográfiai mutatók Kaposvár népessége az országos tendenciákhoz hasonlóan az elmúlt évtizedekben kisebb ingadozásokkal folyamatosan csökkent. A csökkenés fő oka a természetes fogyás, amit a megyeszékhely státuszból fakadó vándorlási egyenleg 2010-ig némiképp kompenzált óta a vándorlási egyenleg is folyamatosan negatív, azaz mobilitási szempontból a város már bír elég vonzerővel, a térség illetve a megye lakosai számára. A népesség kor és nem szerinti megoszlását vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a népesség korcsoport szerinti megoszlása öregedő tendenciát mutat, az értékek kedvezőtlenebbek a régiós és az országos átlagoknál is. A 17 évnél fiatalabbak aránya 17,86 %, a 60 évnél idősebbeké 23,60%, az öregedési index 2013-ban meghaladta a 180%-ot. A népességen belül az elmúlt 10 évben jelentős mértékben csökkent az aktív korúak száma és aránya. A nemek szerinti megoszlást vizsgálva a jelentős a nőtöbblet a városban, ez főként az idősebb korosztályok esetében jelentkezik számottevő különbségként. Az eltérés oka a férfiak kedvezőtlenebb halandósági rátájával és nagyobb migrációs potenciáljával magyarázható. 8

9 A népesség megoszlása nem és életkor alapján Korcsoport Férfi Nő Összesen Férfi Nő Összesen ,04% 8,82% 17,86% ,06% 12,06% 23,13% ,67% 18,75% 35,42% ,81% 14,79% 23,60% Összesen ,57% 54,43% 100,00% Forrás: ksh.hu, évi népszámlálási adatok Az elmúlt években javult a városban élő lakosság iskolázottságának szintje, emelkedett a közép- és felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők népességen belüli aránya, ezzel párhuzamosan csökkent az alapfokú végzettséggel, vagy még azzal sem rendelkezők hányada. Az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők körében jóval több a nő, ennek oka az idősebb korosztályra jellemző korai gyerekvállalás, munkába állás is. Az elmúlt egy évtizedben jelentősen megnőtt a nők között a diplomával rendelkezők száma, lassan meghaladja a férfiakét. Kaposvár megfelelő korú népességének 57 százaléka legalább érettségivel, 23 százaléka pedig diplomával rendelkezett, ez jóval kedvezőbb a megyére jellemző átlagoknál, illetve kedvezőbb az országos átlagoknál is. Ennek oka, hogy a felsőoktatásban részt vevő tanulók nagyon kis százaléka tér vissza a diploma megszerzését követően alakóhelyükre. 7 éves és idősebb népesség a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint, 2011 Férfi Nő Összesen első évfolyamát sem végezte el általános iskola évfolyam középfokú iskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel érettségi egyetem, főiskola stb. oklevéllel Összesen Forrás: ksh.hu, évi népszámlálási adatok A gazdasági aktivitást tekintve a város kedvezőbb helyzetben van, mint a megye többi települése. A megyében a legfrissebb évi adatok alapján a nyilvántartott álláskeresők a gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya 16,8 %, a munkavállalási korú népességhez viszonyított arány 10,6%, országosan ez a két mutató 9,3 % illetve 6,3 % volt. Kaposváron januárjában fő volt munkanélküli, ez a munkavállalási korú népesség százalékában 5,93 %-ot tett ki. A kedvező mutató oka a megyeszékhelyi státuszból fakad, amely az elmúlt közel két évtizedben, főként a XX. század végén és a XXI. század 9

10 első éveiben számos ipari üzem és új kereskedelmi központ nyílt, amelyek az évtized végén jelentkező válságot is túl tudták élni. A népesség gazdasági aktivitása 2001 óta változott, megnőtt a foglalkoztatottak és a munkanélküliek száma is. Somogy megye és Kaposvár ezt a mutatót tekintve azonban az országos átlagnál jóval kedvezőtlenebb arányokkal rendelkezik: a gazdaságilag aktív népesség a férfiak estében megközelíti az 50%-ot, a nők esetében a 44%-ot. Jelentős számú az eltartottak és gazdaságilag inaktívak száma és aránya. A népesség gazdasági aktivitás szerint, 2011 Férfi(fő) Nő(fő) Összesen(fő) Férfi(%) Nő(%) Összesen(%) foglalkoztatott munkanélküli ,20% 34,84% 38,65% ,48% 5,08% 5,72% inaktív kereső ,69% 36,54% 30,68% eltartott ,63% 23,54% 24,95% Összesen ,00% 100,00% 100,00% Forrás: ksh.hu, évi népszámlálási adatok Az elmúlt évtizedekben a születések számának csökkenésével párhuzamosan a családok átlagos méretének csökkenése volt megfigyelhető. Magyarországon is általánossá vált a nukleáris család, ez Kaposvár esetében is így volt. Ezen tendenciák miattjelenleg száz családra átlagosan 283 fő, valamint száz családra átlagosan 102 gyerek jut. A legjellemzőbb modell a kétgyerekes család, ez a családok több mint 35%-ára jellemző, ettől jelentősen elmaradva közel ugyanakkorra arányt képviselnek a gyerek nélküli, illetve az egy gyermekes családok. A családok funkciójának, szerkezetének megváltozása számos tényezővel függ össze, a tanulási idő kitolódása miatt a fiatal korosztályok később alapítanak családot, vállalnak gyereket. Egyre nagyobb az egy személyes háztartások száma és aránya is, illetve elterjedt és elfogadott vált az élettársi kapcsolat. A két nemet tekintve a fontos és jelentős különbség az özvegyek arányában van, ez döntően a férfi halandóság következménye. A 15 éves és idősebb népesség családi állapot szerint, 2011 Férfi(fő) Nő(fő) Összesen(fő) Férfi(%) Nő(%) Összesen(%) nőtlen ,34% 27,29% 31,34% házas ,08% 39,59% 43,39% özvegy ,75% 17,80% 11,52% elvált ,83% 15,32% 13,76% együtt ,00% 100,00% 100,00% Hajadonok/nőtlenek közül: élettársi kapcsolatban él Forrás: ksh.hu, évi népszámlálási adatok 10

11 A kutatások során alkalmazott módszertan A közvélemény-kutatás során megvizsgáltuk a Kaposváron élő lakosság biztonság érzetét, véleményét a bűnmegelőzéssel, áldozatsegítéssel kapcsolatban. A projekt lebonyolításának végén, annak zárásaként szintén felmérést végzünk, amely révén visszajelzést kapunk a projekt hatásairól, eredményességéről. Ez megalapozza a következő évek áldozatsegítéssel kapcsolatos teendőit is. A kutatás célja felmérni a lakosság tájékozottsági szintjét az áldozatvédelemmel kapcsolatban, valamint feltérképezni a véleményüket ennek hatékonysága és szükségessége felől. A kérdőív összeállítása során fontos szempont volt, az is hogy a lakosság mennyire ismeri az áldozatsegítéssel foglalkozó szervezeteket, intézményeket, mennyire tartja fontosnak az ilyen jellegű szolgáltatásokat. Rákérdeztünk arra is, hogy a megkérdezett vagy a közeli hozzátartozója volt-e már áldozat, ha igen milyen jellegű bűncselekményben, illetve hogy ennek feldolgozása során fordult-e szakemberhez, mennyire volt elégedett annak munkájával. A közvélemény-kutatás során törekedtünk a reprezentativitásra, az anonimitást a megkérdezettek számra biztosítottk. Mindkét kutatás során megkérdezettek száma a lakosság több mint 1%-a, 750 fő. A felmérés során kérdezőbiztosok kérdezték le a kérdőívet, így az értékelhető válaszoknak is magas volt az aránya. A projekt kiemelt célcsoportja a fiatal, 18 év alatti korosztály, ezért az elemzés során véleményük kiemelten fontos volt. Az első kutatás során a kérdőív első blokkjában s demográfiai adatokat rögzítettük, melyből a kérdező neme, életkora, lakhelye, iskolai végzettsége, családi állapota, háztartás nagysága, gyerekek száma derül ki. A kérdőív második blokkja a szubjektív biztonságérzetre, a harmadik az áldozattá válással, az negyedik az áldozatokkal foglalkozó intézményekkel, az azokkal való elégedettséggel foglalkozott. A második kutatás kiegészült a projektre vonatkozó kérdésekkel. A mintavétel típusa egyszerű, véletlenszerű kiválasztáson alapult, ugyanakkor meghatároztunk bizonyos alapvető szempontok alapján rétegeket, azaz az elemszámmal arányos valószínűségi mintavétel szempontjait is alkalmaztuk. 11

12 A minta összetétele A megkérdezettek megoszlása nemek szerint Válaszadók megoszlása nemek szerint (2015. március) 45.97% 54.03% Nő Férfi A kutatás során a népszámlálás alapján a városra jellemző statisztikai arányokat tartottuk be, így a megkérdezettek több mint fele nő volt. Ez a szeptemberi kutatás estében is így volt, a felmérésben résztvevők 53,7%-a nő volt, 46,3%-a férfi. A mindkét kérdezés során a tapasztalatok alapján az is elmondható, hogy a nők válaszadási hajlandósága általánosságban magasabbnak volt mondható. A megkérdezettek megoszlása életkor szerint A projekt egyik kiemelt célcsoportja a fiatal korosztály, a kérdezés során ezt szem előtt tartottuk, számuk ezért némileg felülreprezentált a mintában. A kérdezés során figyeltünk arra is, hogy 10 évnél fiatalabbakat lehetőleg ne vonjunk be a felmérésbe. A diagram a márciusi felmérésben megkérdezettek életkori megoszlását mutatja be. A szeptemberi kutatás során az életkori megoszlás alapján a megkérdezettek 24,2%-a 18 év alatti, 54,71%-a közötti, 20,2 a 21%- a 60 év feletti volt. A megkérdezettek megoszlása életkor szerint (2015. március) 20.70% 17.61% 61.69% 18 év alatti év közötti 60 év feletti 12

13 Mindkét kutatás során nagy számban sikerült megszólítanunk az idősebb korosztályt is, ami a korosztályra jellemző bizalmatlanság miatt is, igazán kedvezőnek mondható.. A megkérdezettek megoszlása iskolai végzettség alapján A márciusában végzett kutatás szerint a válaszadók iskolai végzettségét a diagram mutatja be: A megkérdezettek megoszlása iskolai végzettség szerint (2015. március) 17.52% 2.96% 8 osztálynál kevesebb általános iskola 5.66% 30.05% 26.42% 17.39% szakmunkásképző, szakiskola gimnázium, szakközépiskola felsőfokú szakképzés főiskola, egyetem A szeptemberi felmérés során az adatok az alábbiak szerint alakultak: 8 osztálynál kevesebb 1,7% általános iskola 19,7% szakmunkásképző, szakiskola 12,4 % gimnázium, szakközépiskola 44,1% felsőfokú szakképzés 6,8% főiskola, egyetem 15,3 %. Az iskolai végzettséget vizsgálva megállapítható, hogy mindkét kutatásban némileg felülreprezentált az általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya, ez a kutatásba bevont fiatalok magas arányával magyarázható. A többi kategóriát tekintve a kapott eredmények megközelítik a megyei és városi átlagot. 13

14 A megkérdezettek gazdasági aktivitása A megkérdezettek megoszlása gazdasági aktivitás szerint (2015. március) hogy az egyes vizsgált csoportok biztonságérzete különbözik. A A fenti adatokkal összefügg a gazdasági aktivitás aránya is. A klasszikus felosztás kereső, munkanélküli, foglalkoztatott) (inaktív eltartott, azért tértünk el, mert feltételeztük, márciusi felérésben a megkérdezettek közel 39%-a foglalkoztatott, jelentős az arányuk a tanulóknak is, amit az felsőoktatás egyre szélesebbé válásával az iskolai tanulmányok befejezésének kitolódása is okoz. A szeptemberi felmérés során az adatok az alábbiak szerint a márciusi felméréshez hasonlóan alakultak: 4.03% 18.68% 38.84% munkanélküli 6,1 % inaktív (eltartott, gyes, gyed, rokkantság stb.) 7,9 % tanuló 25,4 % foglalkoztatott/alkalmazásban álló37,9 % önálló vállalkozó3,8 % nyugdíjas18,9 % 4.57% 5.91% 27.96% munkanélküli inaktív (eltartott, gyes, gyed, rokkantság stb.) tanuló foglalkoztatott/alkalmazás ban álló önálló vállalkozó nyugdíjas A megkérdezettek háztartásának nagysága, családi állapota, a gyerekek száma A megkérdezettek háztartásának nagysága (2015. március) 2.61% 17.88% 50.62% 7.98% 20.91% egyedül lakik 2 fő 3-4fő 5-6 fő 6 főnél többen A megkérdezettek közel 37%-a házas, többsége 3-4 fős háztartásban él, ezt követik a két fős háztartás közel 21%-os aránya. A vizsgált mintában avárosi arányoknál kissé magasabb az 5-6 fős háztartások száma. A gyerekek számát tekintve a megk érdez 14

15 ettek több mint egy harmada (37,20%) csak egy gyerekkel, 48,48 %-a két gyerekekkel, 10,67%-a három gyerekekkel, 3,66% három gyereknél többet nevel az otthonában. A szeptemberi adatok szerint a megkérdezettek 42%-a házas, a többség közel 70% 3-4 fős háztartásban él. A gyerekek számát tekintve a többségnek csak egy gyermeke van. A megkérdezettek lakóhelyének városrészi elhelyezkedése A mindkét kérdőív vizsgálta azt is, hogy a válaszadó Kaposvár mely területén, mely városrészében él, mivel bűnügyi statisztikák alapján a városnak vannak bűnözési szempontból fertőzöttebb területei. Feltételeztük, hogy az áldozattá válásban, illetve a biztonságérzetben szerepet játszat ez a tényező is. A kapott válaszok alapján a leggyakoribb említés a Belváros volt 40,9 %(2015. március) illetve 37,9 % (2015.szeptember), emellett ÉNy-i városrész, Donner, Toponár, Kertváros, is közel azonos arányba említésre kerültek. Mindkét kutatásba sikerült bevonni a szegregátumok területén lakók közül is néhány főt. 15

16 A kutatás eredményei Biztonságérzetre vonatkozó kérdések A közbiztonság egy állapot, melyben a társadalom tagjai a polgárok, a jogi személyek, a jogi személyiséggel nem rendelkező személyegyesülések ismerik, tudják jogaikat, kötelezettségeiket, azokat követik, betartják, és bízhatnak abban, hogy az állam a jogok gyakorlását, érvényesülését akadályozó, gátló tevékenységgel szemben közvetlenül állami kényszerrel is fellép. Bízhatnak abban is, hogy mások velük szemben jogilag előírt kötelezettségei teljesítését az állam jogilag szabályozott eljárásban, törvényesen ellenőrzi és kikényszeríti.megkülönböztethetjük a közbiztonság objektív és szubjektív oldalát. A közbiztonság objektív oldalról veszélyektől, bántódásoktól mentes zavartalan állapotot is jelent. Salgó László szerint a biztonság olyan produktum, amelyet az állami szervek, intézmények esetenként magánszemélyek és szervezetek termelnek, amelynek végső állapota a háborításmentes lét, a fogyasztók pedig az állampolgárok. A közbiztonság szubjektív oldalról annak tudati érzése, hogy biológiai létünk, testi épségünk, vagyonunk, szabadságunk mások mindenki által tiszteletben van tartva, azt nem bántják, nem sértik, nem veszélyeztetik. (Forrás: doktiskjog.sze.hu/downloadmanager/download/nohtml/1/id/.../m/3620) A szubjektív biztonságérzet politikai, társadalmi töltésű meghatározás, a közbiztonság hivatalos szakmai, objektív megítélésével szemben keretet adközbiztonságról kialakult közvélekedés és ezzel együtt a rendfenntartás színvonalával kapcsolatos vélekedés kifejezésének. A szubjekítv biztonságérzet döntőenpszichológiai kategória, kulturálisan befolyásolt, a valósággal sokszor ellentétes tartalmú. A biztonságérzet több objektív és szubjektív tényező befolyásolja: az egyén pszichés helyzete, kommunikáció/nyilvánosság, lakó és társadalmi környezet, a egyéni és közösségi tapasztalatok és a bűnmegelőzéssel, rendvédelemmel foglalkozó intézmények. A kutatás első részébentöbb kérdésben vizsgáltuk a kaposvári lakosság biztonságérzetét, a megkérdezettek a 1-5 fokú skálán jelölhették a szubjektív biztonságérzetet. Kérdések Milyen mértékben érzi magát biztonságban este, sötétedés után az utcán? Márciusban a kérdésre adott válaszok átlaga kis mértékben a közepes alatt maradt (2,97), szeptemberben ez az átlag 3,26volt, ami a 18 év alatti korosztályt tekintve az eredmény ennél kedvezőbb volt az átlag tavasszal (3,2) és most is (3,47). A két közvélemény-kutatás megkérdezettekre vonatkozó válaszainak megoszlását a következő táblázat mutatja be. 16

17 Milyen mértékben érzi magát biztonságban este, sötétedés után az utcán?(%) március szeptember Egyáltalán nem érzem magam biztonságban 14% 10% Inkább nem érzem magam biztonságban 18% 16% Biztonságérzetem közepes 35% 35% Inkább biztonságban érzem magam 24% 27% Teljes mértékben biztonságban érzem magam 10 % 12% A lakóhely környéki közterületen való biztonságérzetet az egyén szűkebb környezetéhez való általános bizalma, illetve a lakóhely állapota alakítja. Sötétedés után az utcán való közlekedéstől való félelem ugyanis erősen visszatarthatja az embereket a társas, kulturális rendezvények látogatásától, az esti szabadidős programokon, sporttevékenységekben való részvételtől. (Forrás: A KSH szubjektív jólétre, biztonságérzetre irányuló felmérése szerint országos szinten a megyeszékhelyeken a lakosság fele érzi magát sötétedés után az utcán biztonságban. Ezt alátámasztják a Kaposvári adatok is. A válaszok alapján a megkérdezettek biztonságérzete összességében közepesnél kedvezőbb, a összes megkérdezett átlagát tekintve az érték 3,22, a fiatalok átlagában ez 3,45. Ez az országos biztonságérzetre irányuló kutatások eredményeit is alátámasztja. Milyen mértékben érzi magát biztonságban egy parkon áthaladva? A biztonságérzetre vonatkozott a következő kérdés is, arra kérdeztünk rá, hogy egy parkon áthaladva mennyire érzik magukat biztonságban az megkérdezettek. A márciusi válaszokaz előző kérdéshez képest kedvezőtlenebbek voltak, az átlagos érték 2,75, fiatalok biztonságérzete itt is valamivel kedvezőbb (3,06) volt. A szeptemberi eredményeket tekintve az átlag közel két tizedet emelkedett 2,95 volt, a fiatalok biztonságérzete ennél nagyobb arányban nőtt (3,4). A táblázat a két kutatás eredményeit mutatja be. Milyen mértékben érzi magát biztonságban egy parkon áthaladva?(%) március szeptember Egyáltalán nem érzem magam biztonságban 19,8 % 14,7% Inkább nem érzem magam biztonságban 22,8 % 21,9 % Biztonságérzetem közepes 30,2 % 32,5 % Inkább biztonságban érzem magam 16,2 % 19,5 % Teljes mértékben biztonságban érzem magam 10,9 % 11,5 % 17

18 Milyen mértékben érzi magát biztonságban forgalmas bevásárló helyen, rendezvényen?. Forgalmas bevásárló helyen, rendezvényeken a kérdésre adott válaszok esetén jóval kedvezőbbek értékeket kaptunk. Az összes megkérdezett ezeken a helyszíneken az közepesnél jóval nagyobb biztonságban érezte és érzi magát, márciusban az átlagos érték 3,86 volt, szeptemberben 3,92. A fiatalok esetében 3,75 illetve 3,84. Ennek oka lehet az is, hogy ezeken a helyszíneken áltatában a hivatalos rendvédelmi szervek mellett biztonsági őrök, vagyonőrök is dolgoznak, így tulajdonképpen kettős védelemben van részük az embereknek. Itt minden kategóriában jelentős mértékű a növekedés. A táblázat a két kutatás eredményeit mutatja be. Milyen mértékben érzi magát biztonságban forgalmas bevásárló helyen, rendezvényen?(%) március szeptember Egyáltalán nem érzem magam biztonságban 3,24 % 3,14% Inkább nem érzem magam biztonságban 7,83 % 4,62% Biztonságérzetem közepes 28,48 % 20,52% Inkább biztonságban érzem magam 37,65 % 42,33% Teljes mértékben biztonságban érzem magam 22,81 % 29,39% Mennyire alszik nyugodtan - biztonságát, értékeinek biztonságát (pl. parkoló autó) tekintve? A többség ebből, szempontból is a közepesnél nagyobb biztonságban érzi magát. Az összes megkérdezett válaszainak átlaga márciusban 3,55 volt, most 3,65, a fiataloké 3,81 illetve 3,85. Mennyire alszik nyugodtan - biztonságát, értékeinek biztonságát (pl. parkoló autó) tekintve?(%) március szeptember Egyáltalán nem alszom nyugodtan 7,26% 5,75% Inkább/többnyire nem alszom nyugodtan 10,08% 7,42% Általában nyugodtan alszom 26,61% 30,06% Többnyire nyugodtanalszom 31,59% 32,10% Teljes mértékben nyugodtan alszom 24,46% 24,68% 18

19 A kedvezőbb értékek miatt feltehetőleg az áll, hogy Kaposváron az elmúlt években folyamatosan mérséklődött a vagyon elleni bűncselekmények száma, alacsony a járműfeltörések, járműlopások száma és aránya. A fiatalok válaszainak eltérésére azt magyarázatot tudjuk adni, hogy ők többségében még rendelkeznek saját tulajdonnal, így tulajdonképpen kevesebb féltenivalójuk van. Más aspektusból vizsgálta a biztonságérzetet a következő két kérdés is. Van-e rács az ablakán, ajtaján? Van-e riasztója a lakásban? A márciusi válaszok alapján a megkérdezettek 11%-nak van a lakásán, az otthonán rács, 20%-a felszerelt riasztót is. A szeptemberi válaszok szerint 9,8%-nak volt rács a lakásán, a riasztóval rendelkező otthonok száma szintén 20% volt. Ez azzal összefüggésben, hogy évi adatok szerint országos szinten minden 100 lakásból csak négyben volt riasztó, így az adatok magasnak mondhatóak. Ez a biztonságérzetre vonatkozó válaszokkal összevetve (közepes biztonságérzet), kedvezőtlen. Szemtanúja vagy részese volt-e már kaposvári közterületen/ lakóhelyen, lakáson belüli bűncselekménynek, szabálysértésnek? A márciusi válaszok alapján a válaszadók 37%-a volt már szemtanúja közterületen bűncselekménynek, szabálysértésnek. Az igennel válaszolok 32,33%-a verekedést, 22,47%-a közúti balesetet, 16,99%-a droghasználatot, 15,89%-a lopást, 9,32%-a zaklatást, 3,01% erőszakot. Az adatokat tekintve jelentős különbség van az utcán és az otthon tapasztalt bűncselekmények száma és típusa között is. A válaszadók 19%-a volt már szemtanúja a lakóhelyen, lakáson belüli bűncselekménynek. Családon belüli bűncselekmények több mint 90%-a veszekedés, verekedés, elhanyagolható mennyiségben említették a válaszadók a betörést (1%), lopást(1%) és kábítószer-használatot (1%). A szeptemberi válaszok alapján a válaszadóknak csak19%-a volt már szemtanúja közterületen bűncselekménynek, szabálysértésnek. Az igennel válaszolok 46 %-a verekedést, 30 %-a közúti balesetet, 9 %-a droghasználatot, 10%-a lopást, 6 %-a zaklatást látott.az adatokat tekintve jelentős különbség van az utcán és az otthon tapasztalt bűncselekmények száma és típusa között is. A válaszadók 7%-a volt már szemtanúja a lakóhelyen, lakáson belüli bűncselekménynek. Családon belüli bűncselekmények több mint 90%-a veszekedés, verekedés, elhanyagolható mennyiségben említették a válaszadók a betörést és lopást (6%). Fiatalok esetében márciusban a válaszok összetétele az alábbiak szerint alakult. A fiatal korosztály 36,84%-a volt szemtanúja valamilyen bűncselekménynek. A válaszok megoszlását vizsgálva verekedést 32,33%, közúti balesetet 22,47%, droghasználatot 16,99%, lopást 15,89%, zaklatást 9,32% valamilyen típusú erőszakos cselekményt 3,01% látott vagy tapasztalt. A megkérdezett fiatalok 22,29%-a volt már szemtanúja lakóhelyen, lakáson belüli bűncselekménynek, szabálysértésnek, ez a teljes népességhez viszonyítva jóval kedvezőtlenebb arány. A többség, közel 80% erőszakos bűncselekményt(verekedés, 19

20 veszekedés) látott, továbbá valamivel magasabb az aránya a droghasználatnak (3%), a betörésnek (4%) valamint a lopásnak (3%) is. A szeptemberi felmérés során a válaszok ettől némileg eltértek, ennél kedvezőbben voltak. A mostani felmérésben a fiatal korosztály csak 16,72%-a volt szemtanúja valamilyen bűncselekménynek. A válaszok megoszlását vizsgálva verekedések aránya volt a legmagasabb 41,34%, közúti balesetet 18,17%, droghasználatot 12,01%, lopást 17,89%, emellett megjelenik a váaszok között az iskolai erőszak (2%) zaklatást 8 % is. A megkérdezett fiatalok 14,29%- a volt már szemtanúja lakóhelyen, lakáson belüli bűncselekménynek, szabálysértésnek, ez a teljes népességhez viszonyítva jóval kedvezőtlenebb arány. A többség, közel 80% a veszekedést említette, de a droghasználat (5%), a betörésnek, valamint a lopás is megjelenik. A teljes népesség és a fiatal korosztály közötti válaszok közötti eltérések eltérések oka a fiatalok szemléletmódbeli/életmódbeli különbségégében kereshető. A fiatalok feltehetőleg a lakáson belüli bűncselekményeket, otthoni viták, veszekedés, erőszakot szigorúbban ítélik meg, mint az átlag. A forgalmas bevásárló helyeken, plázákban, rendezvényeken általában felülreprezentáltak a fiatalok, így ők feltehetőleg nagyobb arányban láttak ezeken a helyszíneken bűncselekményeket. Önnek személy szerint milyen segítségre volna szüksége ahhoz, hogy biztonságérzete javuljon? A biztonságérzet javulását nyitott kérdés keretében vizsgáltuk. A márciusban az említések szerint legnagyobb mértékben a rendvédelmi szervek fokozottabb jelenléte járulna hozzá a lakosság szubjektív biztonságérzetéhez, ezteszi ki az összes válasz több mint 50%-át. A többi választ - térfigyelő kamerarendszer fejlesztése, fegyverviselés önvédelem céljából, közvilágítás fejlesztését közel ugyanakkora arányban említették a válaszadók. Alig marad el ettől társaságra, személyes törődésre való igény, ami a szubjektív biztonságérzet pszichológiai vonatkozásának fontosságára mutat rá. A szeptemberi válaszok esetében a fokozottabb rendőri jelenlétre való igény ugyanekkora hangsúllyal jelent meg, a válaszok jelentős része a jobb közvilágításra irányult. Emellett a válaszok között megjelenik közel ugyanakkora arányban (4-5%)a legális fegyvertartás, a szigorúbb büntetések, több polgárőr, a kísérő iránti igény is. Új válaszként a migráció napirendre kerülésével megjelent az a válasz is, hogy migránsokat nem szabad beengedni az országba. Mennyire elégedett a következőkkel lakóhelyén? A mindkét kutatás során vizsgáltuk a lakóhelyi biztonságot is. A közvilágítással való elégedettség átlagos értékei 3,33 illetve 3,62, a rendőri jelenlét 2,7, illetve 2,92, a polgárőrök aktivitása 2,21 és 2,43 a közterületek biztonsága 2,81 illetve3,03, a szomszédok egymásra figyelése 3,23 illetve 3,44. Az eredmények eloszlását az alábbi táblázat mutatja be. 20

21 Mennyire elégedett a. 1 egyáltalá közterületek szomszédo n nem, 5 (utca, terek, k gyalogos teljes rendőri polgárőrök parkok) egymásra átkelők mértékb közvilágításs jelenlétte aktivitásáva biztonságáv figyeléséve elhelyezkedésév en al? l? l? al? l? el? 1 6,50% 17,77% 35,39% 10,96% 10,97% 12,64% 2 16,18% 27,27% 26,12% 23,46% 16,67% 15,42% 3 31,26% 31,40% 25,14% 42,84% 28,33% 31,67% 4 29,05% 14,19% 8,57% 18,26% 25,97% 28,61% 5 17,01% 9,37% 4,78% 4,49% 18,06% 11,67% 2015.március Mennyire elégedett a. 1 egyáltalá n nem, 5 teljes mértékb en közvilágításs al? rendőri jelenlétte l? polgárőrök aktivitásáva l? közterületek (utca, ek, parkok) biztonságáv al? szomszédo k egymásra figyeléséve l? gyalogos átkelők elhelyezkedésév el? 1 3,74% 11,71% 27,77% 8,63% 8,29% 10,36% 2 9,72% 23,79% 26,45% 20,08% 10,17% 9,42% 3 29,35% 34,76% 27,95% 38,46% 31,45% 28,25% 4 35,14% 19,89% 10,32% 24,77% 29,76% 37,48% 5 22,06% 9,85% 7,50% 8,07% 20,34% 14,50% 2015.szeptember Mindkét kutatásban a polgárőrök aktivitásának megítélése volt a legkedvezőtlenebb. Ez arra utal, hogy a hivatásos s a civil szervezetek rendvédelmi tevékenysége nem megfelelő a városban, illetve feltehetőleg a tevékenységük kommunikálásának, bemutatásának is vannak hiányosságai. A közvilágítással a többség elégedett, bár itt is van fejleszteni való. A legkedvezőbb értéket a közvilágítás és a szomszédok egymásra figyelése kapta itt. A közvilágításnak, annak ellenére kedvező a megítélése, hogy a biztonságérzet javulását a fokozottabb rendőri jelenlét mellett a közvilágítás fejlesztésétől várják. A szomszédokra vonatkozó válasz a meglévő szolidaritásra, a társadalmi, szomszédsági kapcsolatok fontosságára utal. A kaposvári lakosság biztonságérzetének javulását támasztja alá az, hogy minden kategóriában elégedettebbek az emberek, kedvezőbb a megítélés. 21

22 Mennyire gondolja megfelelő bűnmegelőzési módnak a nemrégiben elhelyezett térfigyelő kamerákat?. Márciusban a megkérdezettek közel fele megfelelő bűnmegelőzési módnak gondolja a térfigyelő kamerák elhelyezését, kijelenthető, hogy egyetértenek azok elhelyezésével. Ez alapján indokolt megvizsgálni, hogy mely helyszínek azok a városban, ahol a kamerarendszer fejlesztése szükséges és technikailag, költséghatékony módon kivitelezhető. Mennyire gondolja megfelelő bűnmegelőzési módnak a nemrégiben elhelyezett térfigyelő kamerákat? (1 egyáltalán nem, 5 nagyon megfelelő) 7.84% 30.95% 16.23% 12.10% 32.87% A kutatás során rákérdeztünk arra is, hogy a válaszadókat mennyire zavarja a kamerák ilyen számú jelenléte, ez a válaszadók közel felét szinte egyáltalán nem zavarja. A szeptemberi felmérés során a fenti két kérdésre az alábbi válaszok születtek: Mennyire gondolja megfelelő bűnmegelőzési módnak a nemrégiben Mennyire zavarja a kamerák ilyen számú jelenléte? elhelyezett térfigyelő kamerákat? Egyáltalán nem megfelelő/ Egyáltalán nem zavar 6,16% 57,57% Inkább nem megfelelő/kicsit zavar 11,38% 14,77% Közepesen megfelelő / Közepesen zavar 25,75% 15,51% Inkább megfelelő / Inkább zavar 28,54% 7,48% Megfelelő / Nagyon zavar 28,17% 4,67% Az adatok alapján megállapítható, hogy az elmúlt időszakban jelentősen nőtt a kamera elfogadottságának aránya a vizsgált népesség körében. A fenti kérdéseknél nincs releváns különbség a teljes népesség és afiatalok válaszai között. 22

23 zsarolás telefonon, ben történő zaklatás csicskáztatás beszélgető partnerünk nem válaszol, nem reagál kérdéseinkre, a szomszéd esténkénti, zavaró fúrása, kopácsolása rendszeres csúfolás, kiközösítés lekicsinylő, durva beszéd kötekedés, sértegetés párkapcsolatban az egyik fél megszégyenítése, állandó kritizálása diszkrimináció állandósult gyűlölet fenyegetés, fenyegetőzés bűnbak-szerepbe kényszerítés közösségi portálon az Ön személyével kapcsolatos nem kívánatos elszigetelés barátoktól tolakodás parkolóhelyért vagy sorban állás közben. Az áldozattá válás, tapasztalt bűncselekmények jellege, intézményi háttér megítélése Ön szerint a felsoroltak közül mi számít bántalmazásnak/erőszaknak? A kérdésre több válasz is adható volt, az említések gyakoriságát az alábbi diagram mutatja be. 600 Ön szerint a felsoroltak közül mi számít bántalmazásnak/erőszaknak? (db) Legtöbben a zsarolás, a fenyegetést, a kötekedést és a csicsáztatást nevezték meg erőszaknak. A szeptemberi kutatás során szintén több válasz volt adható, a válaszok arányát az alábbi táblázat mutatja be: Válasz Említések aránya (%) zsarolás 72% telefonon, ben történő zaklatás 50% csicskáztatás" 50% beszélgető partnerünk (munkatárs, iskolatárs, barát) nem válaszol, nem reagál kérdéseinkre, véleményünkre 3% 23

24 a szomszéd esténkénti, zavaró fúrása, kopácsolása 7% rendszeres csúfolás, kiközösítés (pl. iskolában, munkahelyen) 47% lekicsinylő, durva beszéd 46% kötekedés, sértegetés 62% párkapcsolatban az egyik fél megszégyenítése, állandó kritizálása 53% diszkrimináció 38% állandósult gyűlölet 46% fenyegetés, fenyegetőzés 77% bűnbak-szerepbe kényszerítés 43% közösségi portálon az Ön személyével kapcsolatos nem kívánatos tartalmak megosztása (olyan jellegű cikk, bejegyzés, fénykép, melyen nem szeretne megjelenni) 35% elszigetelés barátoktól 17% tolakodás parkolóhelyért vagy sorban állás közben 15% Milyen jellegű bűncselekmények zavarják leginkább a lakóhelyén? A kérdésre több válasz is adható volt, az említések számát tekintve az alábbi eredményeket kaptuk. Milyen jellegű bűncselekmények zavarják leginkább a lakóhelyén? betörés rablás 5.52% 6.63% 16.58% lopás 5.93% garázdaság, rongálás 7.62% 12.05% kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények szabálytalan gépjárművezetők 8.48% 8.23% 15.27% életellenes bűncselekmények (emberölés, súlyos testi sértés) zsarolás 13.68% lakásmaffia, uzsora lelki terror 24

25 A két kutatás adatait az alábbi táblázat foglalja össze: Válaszok Említések aránya (%) március 2015.szeptember betörés 71,04% 69,55% rablás 51,64% 50,94% lopás 65,44% 61,44% garázdaság, rongálás 58,61% 53,32% kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények 35,25% 30,81% szabálytalan gépjárművezetők 36,34% 34,13% életellenes bűncselekmények (emberölés, súlyos testi sértés) 32,65% 29,15% zsarolás 25,41% 22,32% lakásmaffia, uzsora 23,63% 19,56% lelki terror 28,42% 27,86% Legnagyobb problémának a válaszadók a vagyon elleni bűncselekményeket tekintik, a betöréseket a lopásokat említették a legtöbben. Ez összefügg azzal, hogy a megyeszékhelyekre vonatkozó országos statisztikák szerint Kaposváron ezek a típusú bűncselekményeka legelterjedtebbek, a város az ere vonatkozó rangsorokban 2014.évben az első tíz fertőzött város között szerepelt. A közrendelleni bűncselekményeket is nagyon sokan említették, egyik oka, hogy az ilyen jellegű tevékenységek általában szem előtt történnek meg, viszonylag gyakran találkoznak vele az emberek. A másik ok, hogy a garázdaságok száma évek óta sajnos emelkedik a városban, így feltehetőleg egyre többen látnak ilyen típusú bűncselekményt. Nem meglepő az életellenes bűncselekmények alacsony említési aránya, hiszen ezzel a fentiekkel ellentétben jóval ritkábban szembesülnek, illetve Kaposvári adatok ebből a szempontból kedvezőnek mondhatók. Ennél a kérdésnél a családon belüli erőszakot feltehetőleg nem tartották életellenes bűncselekménynek a válaszadók. A válaszok eredményei alapján minden kategóriát tekintve az elmúlt fél évben csökkentek, a csökkenés egyes kategóriákban nem jelentős, néhány választ tekintve azonban szignifikánsnak mondható. Ez összefügghet bűncselekmények számának csökkenésével és a lakosság biztonságérzetének általános növekedésével. Mit gondol, az alábbiak közül ki tekinthető áldozatnak? Mindkét kutatás során a kérdésre adott válaszokat az alábbi táblázatban foglaltuk össze: Mit gondol az alábbiak közülki tekinthető áldozatnak? március 2015.szeptember nemi erőszakot elszenvedő 94% 95 % 25

26 hajléktalan személy 25% 19 % elhanyagolt, bántalmazott gyermek 87% 84,50% nő, akit párja fenyeget, esetleg megüti 81% 84 % közúti baleset szemtanúja 10% 7 % alkohol-vagy kábítószerfüggő 22% 21 % lopást elszenvedő 69% 76 % fiatalkorú fogvatartott 50% 56 % A válaszokat tekintve a két válasz kivételével a két kutatás között jelentős eltérés nincsen. Romlott a hajléktalanok valamint kedvezőbbé vált a fiatal fogvatartottak megítélése. Volt-e már Ön vagy közeli hozzátartozója, ismerőse áldozat, hova fordult illetve fordulna segítségért? A március válaszok megoszlását az alábbi táblázat foglalja össze: Megnevezett szervezet Hova fordulna segítségért? Hova fordult segítségért? Mentők 16,27% 13,99% Rendőrség 33,63% 25,60% Katasztrófavédelem 2,81% 3,97% Családsegítő szolgálat 4,12% 9,54% Gyermekjóléti központ 2,81% 7,31% Háziorvos 5,52% 3,90% Egyház, egyházi személy 2,41% 2,78% Család/barátok 12,25% 8,98% Pszichológus, pszichiáter 7,33% 6,12% Áldozatsegítő szolgálat 2,31% 6,12% Biztosító 5,82% 4,05% Jogi segítség 3,61% 5,48% Telefonos lelkisegély-szolgálat 1,10% 2,15% A mindkét kutatás esetén a kérdésre több válasz is adható volt, a megkérdezettek átlagosan négy választ adtak. A szeptemberi eredményeket az alábbi táblázat foglalja össze: Megnevezett szervezet Hova fordulna segítségért? Hova fordult segítségért? Mentők 19,35% 16,23% Rendőrség 27,01% 25,05% Katasztrófavédelem 1,27% 2,11% Családsegítő szolgálat 2,27% 4,35% 26

27 Gyermekjóléti központ 2,57% 4,25% Háziorvos 9,27% 4,01% Egyház, egyházi személy 1,22% 3,27% Család/barátok 13,12% 9,58% Pszichológus, pszichiáter 7,10% 6,39% Áldozatsegítő szolgálat 5,10% 10,09% Biztosító 7,50% 5,52% Jogi segítség 3,20% 7,12% Telefonos lelkisegély-szolgálat 1,02% 2,03% A legtöbben mindkét kutatás során a rendőrséghez, illetve a mentőkhöz illetve a rendőrséghez fordultak illetve fordulnának a válaszadók legnagyobb arányban segítségért, emellett a családi, baráti támogatás is kiemelt szerepet játszik, ezt más, országos kutatás is megerősíti. Arra világít rá, hogy intézményi segítség mellett fontos a pszichológiai támogatás is. Ez megint megerősíti a kutatás azon tapasztalatát, amely szerint a civil és nem civil szervezetek ilyen jellegű fejlesztése, a szakszerű lelki ellátás rendkívül fontos. A márciusi eredményekhez képest jelentős változás, hogy nőtt azok aránya, akik az Áldozatsegítő Szolgálathoz is fordulnának, abban az esetben, ha valamilyen bántalmazás elszenvedői lennének. Rákérdeztünk a szakemberek munkájának megítélésére is, ez a közepesnél kedvezőbb, a válaszok átlaga 3,41 illetve 3,59volt. Az Állami Áldozatsegítő Szolgálat hivatott arra, hogy kezelje a hozzájuk forduló áldozatok ügyét. Hallott a szolgálatról, működéséről? Márciusban a kérdésre a megkérdezettek 34%-a azt válaszolta, hogy hallott a szervezet tevékenységéről, feladatairól, a szeptemberi felmérés során ez az arány 38%-ra emelkedett. A válaszok akkor is és most is összefüggésben voltak azzal, hogy valaki volt-e már áldozat. A fiatalok esetében ez az arány jóval kedvezőtlenebb volt, márciusban mindössze20%-uk ismerte a szolgálat nevét, mostani kutatássorán ez emelkedett 27%-ra. A fenti arányok annak tükrében, hogy szervezet viszonylag rövid múltra tekint vissza, jónak mondhatóak. Ön szerint mely kaposvári szervezethez lehet/kell fordulni amennyiben veszélyeztetett, bántalmazott nőről illetve gyerekről van tudomása? A márciusban kapott válaszok eloszlását az alábbi táblázat mutatja be: 27

28 Bántalmazott gyermek esetében Megnevezett szervezet Említések aránya Említések aránya (%) (%) (2015. március) (2015. szeptember) Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat 42,92% 41,99 % Rendőrség 29,30% 25,32 % Szociális és Gyámhivatal 17,61% 12,55 % Somogy Megyei Gyermekvédelmi Igazgatóság 4,54% 3,25 % Áldozatsegítő Szolgálat 3,03% 5,41% SzocioNet 0,96% 1,3 % NANE 0,69% - Anyaotthon 0,55% - Borostyánvirág alapítvány 0,41% - Egyéb (pedagógus, ombudsman, anyaotthon stb.) 3,9 % A szeptemberi felmérés alapján a válaszok az alábbiak szerint alakultak: Bántalmazott nő esetében Megnevezett szervezet Említések aránya Említések aránya (%) (%) (2015. március) (2015. szeptember) Rendőrség 57,45% 57,47% Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat 18,79% 16,09% Áldozatsegítő Szolgálat 14,60% 16,55% Anyaotthon 6,37% 1,15% NANE és egyéb jogsegély szolgálatok 1,71% 3,45% SzocioNet 0,78% 1,38% Borostyánvirág alapítvány 0,31% 1,15% Egyéb - 2,76% Mindkét kutatás esetétében a gyermekek esetében a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat szerepe meghatározó, bántalmazott nők esetében a Rendőrség. A civil szervezeteket elhanyagolható számban említették a válaszadók, ennek oka feltehetőleg az, hogy tevékenységüket nem vagy alig ismerik, kevéssé jelennek meg a nyilvánosság előtt. Valószínűleg azok említették őket akik, már kapcsolatba kerültek a munkájukkal. Célszerű ezt a területet partnerségek, együttműködések, közös rendezvények, szakmai 28

29 fórumok, workshopok révén fejleszteni, a civil szervezeteket jobban bevonni az áldozatsegítésbe, a bűnmegelőzésbe, prevencióba. Feltűnő az is, hogy a polgárőröket, mint rendvédelemmel kapcsolatos szervezetet egyáltalán nem említették a válaszadók. A megkérdezettek többsége szerint a párkapcsolati erőszak áldozatai általában maguk is felelősek a kialakult konfliktusért. Egyetért ezzel a kijelentéssel? Mit gondol, van az a pofon, amely jogos? Az összes megkérdezett 28,14 %-a szerint a párkapcsolati erőszak esetén az áldozat is felelőssé tehető, a fiatalok esetében ez az arány 45%, ami kiemelkedően magas. A szeptemberi felérés során a válaszokat tekintve némi csökkenés figyelhető meg, az arány az összes megkérdezettre vetítve 27,4 % illetve a fiatalok esetében 41%. Ennek oka valószínűleg saját tapasztalatokban is kereshető. Ezen téren jelentős szemléletformálásra van szükség, amelynek kiemelt célcsoportja a jövőben is a fiatal 18 év alatti korosztály kell hogy legyen. Ön szerint a pszichológiai segítség egy áldozatnak mennyire fontos? Az összes megkérdezett fele szerint nagyon fontos a pszichológiai segítség az áldozatoknak, a kérdésre adott válaszok átlagos értéke márciusban 4,18, szeptemberben 4,27 a fiatal korosztály esetében 4,06 illetve 4,19. A márciusi válaszok eloszlását az alábbi diagram mutatja be. Ön szerint a pszichológiai segítség egy áldozatnak mennyire fontos? (1 egyáltalán nem, 5 nagyon fontos) 28,5% nagyon fontos: 52,5%. A szeptemberi válaszokat tekintve az arányok a következőképp alakultak: 1,5% 3,8% egyáltalán nem fontos inkább nem fontos fontos 13,8% inkább nagyon fontos: A két kutatás eredményeinek összehasonlítása alapján megállapítható hogy a pszichológiai segítség fontosságának megítélése kedvezően alakult az a projekt időtartama alatt. Mindkét adat az áldozatsegítés fontosságára hívja fel a figyelmet, a nem anyagi jellegű támogatás szükségessége rendkívül indokolt % 2.37% 3.07% 18.72% 25.84%

30 A projektre vonatkozó kérdések A második közvélemény kutatás kiegészült a programban részvevő szervezetek ismertségére aprogram hatékonyságára vonatkozó kérdésekkel is. Halott-e/ismeri-e az alábbi szervezetek áldozatsegítő tevékenységéről? Az Alapítvány ismertsége a projekt eredményeként jelentősen megnőtt, a válaszadók közel egynegyede ismeri az alapítvány áldozatvédelmi tevékenységét. Ez azért jelentős eredmény, mert a márciusi közvélemény kutatás során az alapítványt az áldozatvédelmi szervezetekre vonatkozó kérdéseknél egyáltalán nem említették a válaszadók. Somogy Megyei Kormányhivatal Gyámügyi és Igazságügyi Főosztálya Igazságügyi Osztályának áldozatvédelmi tevékenységének az ismertsége is nőtt a válaszadók 38%-a említette, hogy ismeri a szervezetet. Ugyanez mondhat el a SzocioNet Egyesített Szociális és Gyermekjóléti Intézményről is, amelynek az említése 40%-os volt. Közel ugyanakkora arányban oszlanak meg a válaszok (internet, média- újság és televízió- és ismerősök, barátok) arra a kérdésre, hogy honnan ismerik a szervezetek ez irányú munkáját. Egyéb áldozatvédelemmel foglalkozó szervezetek említésekor legtöbbször a Máltai Szeretetszolgálat, a Nane egyesület merült fel, e mellett néhányan említették a hajléktalan szállókat és különböző civil és karitatív szervezeteket (Borostyán, Indit Alapítvány, Vöröskereszt). Halotta-e hogy jelenleg a városban fut a Ne legyél áldozat! programsorozat, amelynek célja az áldozattá válás megelőzése illetve az áldozatsegítés? A válaszadók 35%-a halott a programsorozatról, a legtöbben az interneten találkoztak vele (25%), jelentős azok aránya is, akik az iskolában(20%) halottak a programsorozatról. A fennmaradó több mint 50%-on nagyjából egyenlő arányban osztozik a televízió, az újság, a szórólapról illetve a munkahelyen való tájékozódás. Egy-két említése volt még a plakátnak, mint információforrásnak és konkrétan ahíd Alapítványnak. Halott-e konkrétan valamelyik programelemről? Ha igen, melyikről? A válaszadók 22%-a konkrét programról is halott. A programelemek ismertsége az alábbiak szerint alakult: humán szakember rendelkezésre állása 13,86% pszichológus az áldozatsegítő szolgálatnál 15,84% csoportterápiás kezelések 11,88% online portál 6,93% éjjeli kikötő fiataloknak 23,76% 30