4/2000. (V.12.) számú rendelete

Átírás

1 Csévharaszt Község Önkormányzatának az 5/2002. (IV.5.), a 13/2003. (XII.12.), és a 8/2006. (IX.15.) számú rendeletével módosított 4/2000. (V.12.) számú rendelete a Helyi Építési Szabályzatról Csévharaszt Község Képviselı-testülete a többször módosított évi LXV. törvény 16. (1) bekezdése valamint az épített környezet átalakításáról és védelmérıl szóló évi LXXVIII. törvény 7. (3) bekezdése alapján megalkotja Csévharaszt Község Helyi Építési Szabályzatát (HÉSZ). ÁLTALÁNOS ELİÍRÁSOK A rendelet hatálya 1. (1) A rendelet hatálya Csévharaszt község teljes közigazgatási területére (továbbiakban: a terület) kiterjed. (2) A területen a) az épített környezet átalakításáról és védelmérıl szóló évi LXXVIII. törvényt (Étv.), b) az országos településrendezési és építési követelményekrıl szóló 253/1997. (XII. 20.) számú kormányrendeletet (OTÉK) és c) az e rendeletben foglaltakat együttesen kell alkalmazni. (3) A község igazgatási területén területet felhasználni vagy terület felhasználást változtatni, telket vagy építési területet alakítani és beépíteni, valamint bárminemő építési tevékenységet folytatni, közlekedési, közmő stb. létesítményt elhelyezni, illetve ilyen célokra építési engedélyt adni csak - az általános építési elıírások betartása mellett - jelen rendeletnek megfelelıen szabad. (4) 1 Ahol a Szabályozási terv (SzT) tervtanácsi állásfoglalást (TT) jelöl, ott a kérelmezınek az engedélyezési eljárást megelızıen a tervtanács állásfoglalását be kell szereznie. Ilyen területek a - központi vegyes (KV) - kereskedelemi-szolgáltatási gazdasági (KSZG) - egyéb ipari gazdasági (EIG) - a mezıgazdasági területeken belül a majorságok területe melyeket a Szabályozási tervek külön jellel (TT) tüntetnek fel. (5) E rendeletet a mellékletét képezı 1:10000 (külterületi) és 1:2000 (belterületi) Szabályozási tervvel (SzT) összhangban kell alkalmazni. 1 Módosította az 5/2002.(IV.5.) ÖR 1. -a. Hatályba lépett április 5-én.

2 A belterületi határok és a belterületbe vonás 2. (1) A terület meglévı ill. tervezett belterületi határvonalai közé esı területrészek belterületbe vonandók. A kialakuló új belterületek mindegyike kapcsolódik a meglévı belterülethez, tehát szigetszerő belterület nem alakul ki. A községnek a mindenkori belterületi határokon kívül esı része külterületnek minısül. (2) E rendelettel belterületbe vonandók az 1:2000 méretarányú Szabályozási terven sorszámmal megjelölt jelenleg külterületi - tömbök. (3) 2 - (4) Új belterület csak a tervezett (ill. a távlati) belterületi határvonalon belül alakítható ki a mindenkori belterülethez kapcsolódóan az e rendeletben foglalt szabályok szerint. Új önálló, csak külterülettel határos belterület nem alakítható ki. (5) A belterületbe vonás építési hatósági elfogadására -a földmérési munkarészek birtokában- csak akkor kerülhet sor, ha a terület ténylegesen igénybevételre kerül és a belterületi felhasználáshoz szükséges - e szabályozási elıírásokban meghatározott - infrastruktúra biztosított (megépült) vagy megépítésérıl az ingatlan(ok) tulajdonosa(i) és a község önkormányzata elızetesen megállapodott. 3 (6) A belterületi felhasználásra kerülı külterületi termıföldek vonatkozásában - a jóváhagyott Szabályozási terv (SzT) megvalósításától függıen kell a mővelési ág megváltozását kezdeményezni a termıföldrıl szóló évi LV. törvény 44. (4) bekezdése ill. a 46/1997. (XII.29.) KTM sz. rendelet 17. f. pontja szerint. (7) 4 Mind a meglévı, mind a tervezett belterületen találhatók beépítésre szánt ill. beépítésre nem szánt területek, melyek részletezését a 6. tartalmazza. Kül- és belterülettel kapcsolatos rendelkezések 3. (1) Belterületet igénylı létesítmény számára (elvi) építési és telekalakítási engedély külterületre is adható, ha a tervezett létesítmény területe a tervezett belterület területére esik és a belterületbe vonás kötelezettségét a Szabályozási terv, valamint jelen rendelet elıírja. 2 Megszüntette a 13/2003.(XII.12.) ÖR 1. -a. Hatályba lépett december 12-én. 3 A község területének növelése nem cél, de vannak olyan funkciók, amelyek elhelyezését a külterület belterületbe vonásával célszerő megoldani. Ebben az esetben a tervezett belterület ténylegesen belterületbe vonandó. Az út és közmő nélküli területek növelése elkerülendı, ezért az ingatlan(ok) tulajdonos(ai)nak az önkormányzattal meg kell állapodnia a szükséges út- és közmőépítések megvalósításában. Amennyiben e feltételeket sem az önkormányzat, sem az ingatlan(ok) tulajdonosa(i) nem biztosítja(k), úgy a terület nem vonható belterületbe és a fejlesztés nem valósulhat meg. 4 Módosította az 5/2002.(IV.5.) ÖR 2. -a. Hatályba lépett április 5-én.

3 (2) Belterületet igénylı létesítmény számára (elvi) építési és telekalakítási engedély egyéb az elızı pontban nem említett külterületre nem adható. (3) Külterületen is építhetı létesítmény számára (elvi) építési és telekalakítási engedély a tervezett (és a távlati) belterületen csak a Szabályozási terv, valamint jelen rendelet elıírásainak megfelelıen adható. 5 (4) 6 Külterületen találhatók beépítésre szánt ill. beépítésre nem szánt területek, melyek részletezését az 5. tartalmazza. TERÜLETFELHASZNÁLÁS 4. A község igazgatási területe - az OTÉK elıírása szerint - az alábbi paragrafusok szerinti terület-felhasználási kategóriákra tagozódik, amelyek lehatárolását külterületen az 1:10000 Szabályozási terv, belterületen az 1:2000 Szabályozási terv tartalmazza. A külterület területfelhasználása 5. (1) 7 Erdıterület (E), amely rendeltetése szerint a) védelmi (VE) a1) védett (VTE) b) gazdasági (GE) c) egészségügyi-szociális, turisztikai (TE) (2) Mezıgazdasági terület (M), amely rendeltetése szerint a) szántó (SZM) b) rét - legelı (RLM) c) kert - gyümölcsös (KM) (3) Gazdasági terület (G), amely rendeltetése szerint a) kereskedelmi - szolgáltatói (KSZG) b) egyéb ipari (EIG) (4) Különleges terület (K), amely rendeltetése szerint a) temetı (TK) (5) Egyéb terület, amely rendeltetése szerint 5 Külterületeken az építési elıírásoknak megfelelıen telket alakítani és építkezni is lehet (mezıgazdasági épületek, egyéni gazdálkodók épületei stb.), ugyanakkor azonban el kell kerülni azt, hogy a tartalék belterületeken olyan útés telekosztás alakuljon ki, vagy olyan mezıgazdasági építmények épüljenek, amelyek a késıbbi belterületi felhasználást megnehezítik vagy akadályozzák. 6 Módosította az 5/2002.(IV.5.) ÖR 3. -a. Hatályba lépett április 5-én. 7 Módosította az 5/2002.(IV.5.) ÖR 4. -a. Hatályba lépett április 5-én

4 a) vízgazdálkodási (VG) (6) Közmőterület, amely rendeltetése szerint a) gázvezeték (7) Közlekedési terület, amely rendeltetése szerint a) közút A meglévı és a tervezett belterület terület-felhasználása 6. 8 (1) Lakóterület (L), amely rendeltetése szerint a) falusias (FL) (2) Vegyes terület (V), amely rendeltetése szerint a) központi (KV) (3) Zöldterület (Z), amely rendeltetése szerint a) közpark (KPZ) (4) Különleges terület (K), amely rendeltetése szerint a) sportterület (SPK) (5) Közlekedési terület, amely rendeltetése szerint a) közút A rendelet mellékletét képezı tervek szabályozási elemei 7. (1) A kötelezı szabályozási elemek a területfelhasználás, telekalakítás és építés során maradéktalanul betartandók, megváltoztatásuk csak a Szabályozási terv (SzT) és a Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) módosításával és az Étv. 9. -ában elıírt véleményeztetési eljárások betartásával - lehetséges. (2) 9 A Szabályozás terv (SzT) kötelezı elemei a következık: a) a tervezett belterület határa, b) a különbözı területfelhasználási övezetek (lakó-, mezıgazdasági stb.) lehatárolása, c) a közutak nyomvonalai és csomópontjai, d) a közmővek nyomvonalai 8 Az OTÉK szerinti érvényes övezeti rendszer funkcionális tagolású, ugyanakkor az egyes övezetek között éles lehatárolás nincs. Lakóterületen intézmény, zöldfelület, környezetét nem zavaró ipari- és szolgáltató létesítmény is elhelyezhetı. A terv erre a vállalkozókat támogató szabadságra épít, ugyanakkor azonban néhány esetben szigorú terület-felhasználást ír elı vagy szigorú környezetvédelmi elıírásokat tartat be a környezeti állapotok javítása érdekében. 9 Módosította az 5/2002.(IV.5.) Csév. ÖR 5. -a. Hatályba lépett április 5-én

5 e) a megengedett legnagyobb szintterület-sőrőség. f) a beépítés módja (szabadonálló, oldalhatáron álló, iker, zártsorú), g) a beépítettség mértéke, amely a megengedhetı legnagyobb érték, h) a beépítés építmény-magassága, amely a megengedhetı legnagyobb érték, i) a megengedett telekterület, amely a megengedhetı legkisebb érték. 10 j) kötelezı szabályozási vonal, amelynek végrehajtása az érintett ingatlanon bármely éítés elıfeltétele, k) irányadó szabályozási vonal, amelynek végrehajtása csak az érintett épület elbontása után válik esedékessé, 11 l) a kötelezı építési vonal, ill. az elıkert, oldalkert, hátsókert elıírt mérete, ha a szabályozási tervlap tartalmazza azt, m) az ingatlanok fıbejárata és gépkocsi behajtója, n) kötelezı tervtanácsi állásfoglalás (TT), ahol a Szabályozási terv azt jelöli. (3) Ajánlott szabályozási elemek azok, amelyeket a terv tartalmaz és nem tartoznak a kötelezı elemek közé. Az ajánlott szabályozási elemektıl - indokolt esetben - el lehet térni. Amennyiben az eltérés megvalósul, megépül, úgy az eltérést vissza kell vezetni a tervre. Ilyenek: a) az irányadó telekhatár és b) az irányadó építési vonal. ÉPÍTÉSI ELİÍRÁSOK A beépítésre szánt területek általános szabályozása (1) A község beépítésre szánt területein az e rendelettel jóváhagyott M=1:2000-es és M=1:10000-es Szabályozási terv (SzT) alapján szabad építkezni. (2) Amennyiben az építési hatóság a telekalakítási vagy építési engedélyezési eljárás folyamán az engedélyezést lényegesen befolyásoló tényezıt ismert fel, amelyet a Szabályozási terv (SzT) és e rendelet (HÉSZ) nem tartalmaz (régészeti-, mőemléki-, természetvédelmi-, környezetkárosítási stb.), úgy az építési hatóság köteles az engedélyezési eljárást felfüggeszteni és a község önkormányzatától a szükséges rendeleti szabályozást megkérni. A község önkormányzata a) vagy változtatási tilalmat rendel el a Szabályozási tervnek (SzT) a felismert településrendezési tényezı figyelembevételével történı módosításáig, de legfeljebb 3 évre, b) vagy építési tilalmat rendel el a Szabályozási Terv 3 éven túli módosításának jóváhagyásáig, az Étv szerinti korlátozási kártalanítás mellett. 10 A Szabályozási terv egy-egy tömbjére vonatkozó jelek jelentése: - a bal felsı mezıben a beépítés módja - a jobb felsı mezıben a beépítés mértéke (%) - a bal alsó mezıben az építménymagasság (m) - a jobb alsó mezıben a megengedett telekterület (m2), 11 Azokban az esetekben szükséges ez, amikor meglévı épületen halad keresztül a szabályozás; ilyenkor csak bontás után kötelezı kialakítani, de csak azon a vonalon, ahol a Szabályozási terv azt jelöli. 12 Módosította az 5/2002.(IV.5.) ÖR 6. -a. Hatályba lépett április 5-én

6 (3) Az ingatlan(ok) tulajdonosa(i) vagy egyéb érdekeltek is - építési szándék esetében - kezdeményezhetik a Szabályozási terv (SzT) módosítását, mely módosító indítványokat a község képviselıtestülete 5 évenként összegyőjtve - megtárgyalja. (4) Az (elvi) építési engedélyezés során felmerülı, addig nem ismert jelentıs szempont esetén az elhelyezhetı létesítmények köre és a beépítés feltételei - az érdekelt szakhatóságok egyetértésével - korlátozhatók, ha azt indokolja a) a kialakult jellegzetes településszerkezet megtartása, b) a régészeti és mőemléki környezet védelme, c) a természetvédelmi területek és egyes természeti értékek megóvása. Építési tilalom, építési korlátozás E rendelettel Csévharaszt közigazgatási területén építési tilalom elrendelésére nem kerül sor. A BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK RÉSZLETES SZABÁLYOZÁSA 10. (1) A község beépítésre szánt területei az alábbiak: a) lakóterület (L), mely építési övezeten belül falusias lakóterület b) vegyes terület (V), mely építési övezeten belül központi vegyes terület c) gazdasági terület (G), mely építési övezeten belül c1) kereskedelmi - szolgáltató terület c2) egyéb ipari terület d) különleges terület (K), mely építési övezeten belül d1) sportterület d2) temetı terület Falusias lakóterület (1) A falusias lakóterületi építési övezetben elsısorban lakó- és szállásépületek, alapellátást nyújtó intézmények és egyéb létesítmények (intézmény, kiskereskedelem, vendéglátás, szolgáltatás, kistermelıi, ipari építmény, ahol a foglalkoztatottak létszáma nem éri el a 15 fıt) is elhelyezhetık, a) ha az elhelyezendı egyéb létesítmény környezetterhelése nem nagyobb az övezetben megengedettnél (emisszió) és a környezı lakásokra az elıírtnál nagyobb környezetterhelést (immisszió) nem okoz 13 Módosította az 5/2002.(IV.5.) ÖR 7. -a. Hatályba lépett április 5-én 14 Módosította az 5/2002.(IV.5.) ÖR 8. -a. Hatályba lépett április 5-én, valamint a 8/2006.(IX.15.) ÖR 1. -a.

7 b) úgy is, hogy kizárólag nem lakás rendeltetéső a létesítmény és az a) pontot teljesíti, de ez csak az alábbi helyeken lehet: - fıút mentén fekvı ingatlanon, vagy - győjtıút mentén fekvı ingatlanon, ha a létesítmény rendszeres -3,5 t összsúlynál nagyobb - tehergépjármő-forgalmat nem igényel. 15 (2) A falusias lakóterületi építési övezetben állattartással kapcsolatos feldolgozó létesítmények nem helyezhetık el. (3) A létesítményekhez telket alakítani, a létesítményeket elhelyezni a Szabályozási tervben (SzT) megjelölt építési övezet elıírásainak megfelelıen szabad. a) A beépítés módja: - szabadon álló - oldalhatáron álló - ikres vagy - zársorú b) A beépítés mértéke: - szabadon állónál: max. 30% - oldalhatáron állónál:max. 25% - ikresnél: max. 25 % - zártsorúnál: max. 30 % c) Az építménymagasság: - szabadon állónál: max. 7,5 m - oldalhatáron állónál: max. 6,0 m - ikresnél: max. 6,0 m - zártsorúnál: max. 6,0 m d) A megengedett legkisebb telekterület: - min. 750 m2-tıl (fokozatosan növekedı min. telekméretekkel) - min m2-es legkisebb telekméretekig a Szabályozási Terven (SzT) jelöltek szerint. (4) Az építési hatóság egyedi, indokolt esetekben a beépítés mértéke tekintetében ± 5%, a megengedett legkisebb telekterület mértéke tekintetében ± 10 % erejéig eltérıen is engedélyezhet beépítést vagy telekalakítást a TT véleményének figyelembevételével. (5) A falusias lakóterületre vonatkozó egyedi építési elıírások: 15 A lakóövezet ún. győjtıövezet, amelyben lakáson kívül bármilyen szállásépület - szálloda, panzió, bérlakás vagy szobakiadás - lehetséges. Ugyancsak nem szabad korlátozni az alapellátás körét sem akár az intézményi szférában - gyermeknevelés, magánoktatás, óvoda stb., akár az ellátás területén - kiskereskedelem, vendéglátás, szolgáltatás -, de ez utóbbinál a szállítással járó korlátozások indokoltak. Egyéb jellegő vállalkozást sem indokolt akadályozni a szabad verseny érdekében, egyedül a környezetterhelésnek kell ebben korlátozónak lenni. Ebben az egyik legnagyobb biztosíték az, ha a kisvállalkozó is a saját ingatlanán lakik, tehát együtt él környezetével. Ilyen esetben a konfliktusok a lakóközösségen belül könnyebben rendezıdnek el, illetve rendezhetık akár államigazgatási, akár bírósági úton is. A fıutak - és kisebb mértékben a győjtıutak - mentén az amúgy is közlekedéssel terhelt területen inkább elviselhetı egyéb funkció, mint a lakóutcák mentén, ezért az ilyen forgalmasabb utak mentén más létesítmény - a történelmileg kialakult és a tervezett településeken egyaránt - megtalálható és kívánatos, mert a funkcionális homogenitást oldja (pl. lakótelep vagy alvóváros effektus, nagyobb közlekedési távolságok munkába járáshoz, bevásárláshoz, szórakozáshoz, aminek közlekedési vonzata szintén terhelné a környezetet)

8 a) Egy ingatlanon legfeljebb 2 lakás célú rendeltetési egység helyezhetı el, kivéve az Lf-2 építési övezetet, melyen legfeljebb 4 lakáscélú rendeltetési egység helyezhetı el. b) A Szabályozási tervben (SzT) szerepeltetett min. telekméretek az új telekosztásokra vonatkoznak. A min. telekméreteknél kisebb, de már kialakított telekre csak abban az esetben adható építési engedély, ha a telekméret a megengedett minimálisnak legalább a 90%-át eléri. c) Az elıkertek mélysége új beépítéső területeken ill. ingatlanokon min. 6,0 m, max. 15 m, (kiv. a (k) bekezdés esetében). Azokon a szakaszokon, ahol a Szabályozási terv (SzT) külön jelöli a kötelezı építési vonalat, ott ez a már meglévı és jó helyen álló épület homlokzati vonalához alkalmazkodik. Ahol a min. 6,0 m-tıl egyéb eltérés van, azt a Szabályozási Terv külön jelöli. 16 d) Az oldalkertek legkisebb szélessége nem lehet kisebb - szabadon álló beépítés esetén, sem az építési telekre megengedett legnagyobb építménymagasság felénél, sem pedig 4,5 m-nél - oldalhatáron álló vagy ikres beépítés esetén, sem az építési telekre megengedett legnagyobb építménymagasságnál, sem pedig 6,0 m-nél. e) A hátsókertek legkisebb mélysége nem lehet kisebb - szabadon álló beépítés esetén, sem az építmény hátsókertre nézı tényleges építménymagasságánál, sem pedig 6,0 m-nél - oldalhatáron álló, ikres és zártsorú beépítés esetén, sem az építmény hátsókertre nézı tényleges építménymagasságánál, sem pedig 10,0 m-nél. f) Új kialakítású lakótelkek utcai frontjának minimális szélessége: 18,0 m. Abban az esetben, ha telekmegosztás során képzıdik új telek, annak utcai frontja min. 16,0 m lehet. g) Nyeles telek sem kialakult, sem tervezett telekosztású területen, újonnan nem létesíthetı. h) Amennyiben egy telek az egyedi telkes övezetekben az elıírt telekméretnek kettıvagy többszöröse, úgy beépítésére értelemszerően vonatkoznak az egyedi telek elıírásai. Az egyedi telekre vonatkozó elıírásokon túl az ilyen típusú telkeken úgy kell elhelyezni az épületeket, hogy az ingatlan a késıbbiekben megosztható legyen és szabályos ingatlanok alakuljanak ki. Ez a szabály már részben beépített telek esetében is alkalmazható. 17 i) A szabadon álló beépítések esetében (szabadon álló, oldalhatáron álló, iker beépítések) a fı- és melléképületek tetıgerinc-magassága nem haladhatja meg az épület alapterületével megegyezı mérető négyzet alaprajzra a térdfal magasságában - szerkesztett 45 fokos lejtéső nyeregtetı gerince által meghatározott magasságot. 18 j) A megfelelı mértékő zöldfelületi fedettség érdekében a legnagyobb beépítettség felett maradó szabad területnek legalább 50 %-át - burkolat nélküli - aktív zöldfelületként kell kialakítani. k) Kötelezı kertmővelést ír elı a Szabályozási Terv (SzT) bizonyos keskeny, mély családi házas telkek esetében, ahol a kertmővelésre kijelölt területen építkezni nem lehet és csak a mőveléshez szükséges utak burkolhatók A min. 6,0 m-es elıírás elsısorban azért született, hogy az elıkertet esetlegesen merıleges parkolás céljára is kényelmesen használni lehessen ill. az egységesebb és nagyobb zöldsávval rendelkezı utcakép érdekében. 17 Például, ha családi házas beépítésnél kettıs mérető telek helyezkedik el, ebben az esetben két családi ház építhetı az ingatlanra, mintha a telke meg lenne osztva. Ugyanez vonatkozik akkor is, ha a dupla mérető telken már egy lakóház áll és második lakóház is szabályosan elhelyezhetı. 18 E szabály a túlságosan magas, és a hagyományoktól eltérı, csak a minél nagyobb telekkihasználásra törekvı építéseket hivatott korlátozni. Könnyen belátható, hogy pl. az oldalhatáron álló hosszúkás alaprajzú telkeknél a szokásos utcára merıleges gerinc helyett, az utcai rövidebb oldalra szerkesztett nyeregtetıvel óriási tetıtömeg lenne kialakítható. 19 Az elıírás a tömbbelsı kialakult kertmővelését tartja meg. Részben az ott lakók megélhetését is szolgáló kertek

9 l) Az úthálózat fıútjai mentén fekvı ingatlanon - az új lakás lakóhelyisége és a telekhatár között = vagy legalább 10 m elıkert legyen, = vagy a lakószoba padlója legalább 3 m-rel a földszinti padlóvonal felett legyen, - a lakószobák és egyéb állandó emberi tartózkodásra szolgáló helyiségek - kereskedelmi és szolgáltató helyiségeket kivéve - passzív akusztikai védelmérıl és egyidejőleg a helyiség szellızésérıl kell gondoskodni és azt az építési engedélyezés során igazolni kell. (Ilyen út a Monori út és tervezett meghosszabbítása dél felé ill. a Vasad-Nyáregyházi út.) 20 (6) Ahol a Szabályozási terv egy telekre vonatkozóan több beépítési módot is megenged, ott a beépítési mód-váltásnál különös tekintettel kell lenni az épületek közötti legkisebb távolság (tőztávolság) biztosíthatóságára. (7) Ahol a Szabályozási terv egy telekre vonatkozóan több beépítési módot is megenged, arra a területre elvi építési és telekalakítási engedélyezési terv készítési kötelezettség vonatkozik, melyet legalább egy telektömbre vonatkozóan kell elkészíteni úgy, hogy ezen terv tisztázza a beépítés feltételeit. Az ilyen terv készítési kötelezettséggel terhelt területet a Szabályozási terv külön jellel jelöli. Központi vegyes terület (1) A központi vegyes terület (KV) elsısorban igazgatási, oktatási, egészségügyi és kereskedelmi, szolgáltató létesítmények elhelyezésére szolgál. 22 (2) Valamennyi központi vegyes területen egyéb kereskedelmi és szolgáltató (kistermelıi, ipari építmény, ahol a foglalkoztatottak létszáma nem éri el a 15 fıt) tevékenység is elhelyezhetı, ha az, az alaprendeltetés maradéktalan teljesülését kiegészíti, vagy legalábbis nem sérti azt. E tekintetben a környezeti hatásokat is minden esetben vizsgálni kell. (3) A meglévı központi vegyes terület (Kossuth Lajos utca menti) a) beépítési módja: - szabadon álló védelmében, ahol indokolt, hogy a szomszéd is a kertjét mővelje, máskülönben árnyékolási, mezıgazdasági fertızési ellentétek merülnének fel. 20 Amennyiben a fıutak mentén fekvı ingatlanok lakás céljára nem megfelelıek a környezeti ártalmak miatt, ezért az ingatlanok intézményi (kereskedelmi-szolgáltató) jellegő beépítése kívánatos. A lakások intézményi felhasználása a fıutak mentén megkezdıdött, amely elısegítése kívánatos. Különösen kedvezıtlen a fıútra nézı lakás vagy lakóhelyiség az épület földszintjén, ezért az épület vagy távolabb legyen a közterülettıl vagy csak az emeleti szinten legyen lakás. 21 Módosította az 5/2002.(IV.5.) Csév ÖR 9. -a. Hatályba lépett április 5-én 22 Az önkormányzat kötelezettsége a város mőködését szolgáló intézmények biztosítása, sajátos ellátási kötelezettsége a gyermeknevelési intézmények mőködtetése (akár saját tulajdonban, akár idegen tulajdonban vannak), amelyeknek nemcsak ellátó szerepkörük van, hanem jelentıs központképzı elemek is. Hasonlóan a nagyobb kereskedelmi, szolgáltató és kulturális, igazgatási létesítmények helyeinek elıregondolt és megfontolt kiválasztása a település fejlıdése érdekében igen fontos. Ezen intézmények helyét tehát a városrendezési tervekben biztosítani kell. Nem vonatkozik ez az egyéb intézményekre, amelyek funkcióját - az építés szabályai szerint - a tulajdonos, kezelı, üzemeltetı stb. szabadon megválaszthatja vagy megváltoztathatja

10 b) beépítési mértéke: - max. 50% c) építménymagassága: - max. 10,5 m d) megengedett telekterülete: - min m2 (4) A tervezett központi vegyes terület (Petıfi Sándor utca menti) a) beépítési módja: - szabadon álló b) beépítési mértéke: - max. 40% c) építménymagassága: - max. 7,5 m d) megengedett telekterülete: - min m2 (5) A központi vegyes terület telekalakítását és építési feltételeit a Szabályozási terv (SzT) tartalmazza az alábbi kiegészítésekkel: a) A telkek alakítása az építés és telekalakítás általános szabályai szerint lehetséges azzal a megkötéssel, hogy - a telek szélessége = szabadon álló beépítések esetén 20 m-nél = zártsorú beépítések esetén 12 -nél kisebb nem lehet = kialakult beépítéseknél ahhoz igazodónak kell lenni = kivéve, ha a Szabályozási terv (SzT) másként rendelkezik. - a telek mélysége = szabadon álló beépítések esetén 30 m-nél = zártsorú beépítések esetén 20 m-nél kisebb nem lehet = kialakult beépítéseknél ahhoz igazodónak kell lenni = kivéve, ha a Szabályozási terv (SzT) másként rendelkezik. b) Építés vagy telekalakítás esetén minden esetben tervtanácsi vélemény (TT) beszerzése szükséges. Gazdasági terület (1) A gazdasági területek (G) rendeltetésük szerint két alövezetre oszlanak: a) Kereskedelmi-szolgáltatói (KSZG) területek, amelyek jellegében a lakosságot közvetlenül ellátó (kis)iparok elhelyezésére szolgálnak. b) Ipari területek (IG), amelyek elsısorban ipari üzemek és egyéb üzemi létesítmények elhelyezésére szolgálnak. b1) Jelentıs mértékő zavaró hatású terület, mely Csévharaszt közigazgatási területén belül nem található és a továbbiakban sem megengedett. 23 Módosította az 5/2002.(IV.5.) ÖR 10. -a. Hatályba lépett április 5-én

11 b2) Egyéb terület (EIG), mely elsısorban olyan nem zavaró hatású ipari tevékenységek céljára szolgál, melyek a kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területnél nagyobb volumenő termelést tesznek lehetıvé. 24 (2) Az egyéb ipari területen (EIG) alaprendeltetése mellett további kereskedelmi és szolgáltató tevékenység épületei is elhelyezhetık. Önálló intézményi és irodai fı tevékenység is elhelyezhetı, ha a környezı ipari üzemek környezeti ártalmai a telepítendı létesítmények használatát nem veszélyeztetik és az új létesítmény a környezeti terhelésével a meglévı ipari és üzemi funkciót nem zavarja. 25 (3) A (2) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni a már meglévı építmény, építményrész átalakítása, bıvítése, korszerősítése vagy használatának megváltoztatása esetén is. (4) A kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területek a) beépítési módja: - szabadon álló b) beépítési mértéke: - max. 60% c) építménymagassága: - max. 12,0 m d) megengedett telekterület: - min m2 (5) Az egyéb ipari gazdasági területek a) beépítési módja: - szabadon álló b) beépítési mértéke: - max. 50% c) építménymagassága: - max. 15,0 m, kivéve a Gip-2 építési övezetet, ahol max. 45 m 26 d) megengedett telekterület: -min m2 (6) A gazdasági területek telekalakítását és építési feltételeit a Szabályozási terv (SzT) tartalmazza az alábbi kiegészítésekkel: a) A telkek alakítása az építés és telekalakítás általános szabályai szerint lehetséges azzal a megkötéssel, hogy 24 Az EIG jelő építési övezettel és annak elıírásaival megegyezik a Gip jelő építési övezet és annak elıírásai (beiktatta a 13/2003.(XII.12.) ÖR 2. -a. Hatályba lépett 2003.december 12-én. 25 Az ipari és üzemi funkciókat a kereskedelmi és szolgáltató tevékenységtıl egyre kevésbé lehet megkülönböztetni. Az ipari tevékenység bonyolultsága egyre több irodai tevékenységet igényel ( pl. számítógép összeszerelés stb.) és egyre inkább azonnali kereskedelmi tevékenység is jelentkezik az ipari vagy üzemi területen. Fontos szempont marad azonban, hogy az új funkciónak megfelelı legyen a hely, illetve az új funkció ne zavarja a meglévı területfelhasználást. E tekintetben tehát nem lehet megelégedni egy funkció kategorizálással, hanem a tényleges egymásra hatást kell vizsgálni. 26 Módosította a 8/2006.(IX.15.) Csév. ÖR 2. -a. Hatályosság: IX.15.

12 - a gazdasági területen lévı szélsı telkeknek egyéb övezetekkel határos telekhatára mentén (elı- és oldalkert) 10 m széles - többszintes - védıfásítást kell létesíteni, ha a meglévı beépítés ezt megengedi, - a gazdasági terület telkének legkisebb szélessége 20 m, mélysége 50 m lehet, kivétel, ha a Szabályozási Terv (SzT) másként rendelkezik. b) Építés vagy telekalakítás esetén minden esetben tervtanácsi vélemény (TT) beszerzése szükséges. Különleges terület 14. (1) A különleges területi kategóriába a község közigazgatási területén belül a sportterület és a temetı területe tartozik. (2) A sportterület a) beépítési módja: - szabadon álló b) beépítési mértéke: - max. 5% c) építménymagassága: - max. 5,0 m d) megengedett telekterülete: - kialakult (3) A temetı terület a) beépítési módja: - szabadon álló b) beépítés mértéke: - max. 5% c) építménymagassága: - max. 5,0 m (egyedi építészeti terv esetén torony, egyéb kiugró rész max. 12,0 m-re kiemelkedhet) d) megengedett telekterülete: - kialakult A BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK RÉSZLETES SZABÁLYOZÁSA 15. (1) 27 A község beépítésre nem szánt területei az alábbiak: a) erdıterület (E), mely övezeten belül a1) védelmi erdıterület a2) gazdasági erdıterület a3) egészségügyi-szociális, turisztikai erdıterület 27 Módosította az 5/2002.(IV.5.) ÖR 11. -a. Hatályba lépett április 5-én

13 b) mezıgazdasági terület (M), mely övezeten belül b1) szántó terület b2) rét-legelı terület b3) kert-gyümölcsös terület c) zöldterület (Z), mely övezeten belül közpark terület d) közmőterület, mely területen belül gázvezeték és védıterülete e) közlekedési terület, mely övezeten belül közutak területe f) egyéb terület, mely övezeten belül vízgazdálkodási terület ZÖLDFELÜLETI RENDSZER 16. A zöldterületek, zöldfelületek és a belterületi erdık szervesen együttmőködı, aktív biológiai hálózata képezi a zöldfelületi rendszert. A község belterületén a klimatikus viszonyok fenntartása, javítása érdekében a zöldterületekbıl, a belterületi erdıkbıl, továbbá az építési telkek és az építési területek növényzettel fedett részébıl egységes zöldfelületi rendszert kell kialakítani. Zöldterületek 17. (1) A zöldterület (Z) a település belterületének állandóan növényzettel fedett, más terület-felhasználási egységhez nem tartozó közhasználatú része (közpark, közkert). (2) Közpark (KPZ) céljára közútról, köztérrıl közvetlenül megközelíthetı területet, az ezen elhelyezhetı építmények céljára pedig - ha a közhasználattól való elzárásuk szükséges - építési telket kell kialakítani. (3) A Szabályozási terven jelölt helyeken a vonalas létesítmények két oldalát fásítani (mezıvédı erdısáv) kell. (4) A közparkokban az alábbi rendeltetéső építmények helyezhetık el: a) a pihenés és testedzés építményei (sétaút, pihenıhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.), b) a területet igénybe vevık részére szükséges vendéglátás, idegenforgalom intézményei, építményei (a szálláshelyek kivételével), c) az ismeretterjesztés építményei, továbbá d) a terület fenntartásához szükséges építmények, e) illemhelyek. (5) Közparkban az épületek által elfoglalt terület legfeljebb a közpark területének 1%- át, a közhasználat elıl elzárt részben pedig a 20%-át nem haladhatja meg.

14 (6) Az új, valamint a meglévı zöldterületek tervezése és felújítása csak kertépítészeti tervek alapján valósulhat meg. (7) A zöldterületeken a sport, pihenés és vendéglátás létesítményei csak beépítési terv alapján helyezhetık el. Ezen túlmenıen szezonális és alkalmi jellegő kereskedelmi létesítmények (pl. fagylaltozó, zenepavilon, újságos stb.) is elhelyezhetık, a terület állapotát nem veszélyeztetı, nem szennyezı módon. (8) A Szabályozási Terven (SzT) zöldterületi övezetbe sorolt területek más területfelhasználási övezetbe csak a Szabályozási Terv módosításával sorolhatók át. Zöldfelületek (1) Új utcanyitás esetén a kétoldali utcafásítás kötelezı. Meglévı utca esetén a foghíjak pótlásának fajait csak kertész- vagy erdészmérnök határozhatja meg. (2) Gazdasági területen belüli fásításra - a környezetterhelés minden esetben egyedi meghatározásától függı - területsáv biztosítandó. (3) A Szabályozási terven jelölt helyeken, a vonalas létesítmények két oldalát fásítani (mezıvédı erdısáv) kell. (4) A zöldfelületi rendszeren belül - a fasorokat is beleértve - pótlási kötelezettség nélküli fakivágási engedély csak a fa biológiai pusztulása, ill. környezetére veszélyes állapota (balesetveszély vagy allergén faj), esetén adható. Erdıterületek (1) Az erdı rendeltetéső területek (E) három alövezetre oszlanak: a) védelmi (VE) a1) védett (VTE) b) gazdasági (GE) és c) egészségügyi-szociális, turisztikai (TE) erdık. (2) A védett erdıkben az erdımővelés csak a védettség szigorú figyelembe vételével történhet. Ilyen terület a: - Csévharaszti Borókás fokozottan védett természetvédelmi területe (hrsz.: 0229/2 és 0241/4) - helyi védett gyertyános (hrsz.: 0230/4) 28 Módosította az 5/2002.(IV.5.) ÖR 12. -a. Hatályba lépett április 5-én 29 Módosította az 5/2002.(IV.5.) ÖR 13. -a. Hatályba lépett április 5-én

15 - helyi védett tölgyes (hrsz.:0217/10) - helyi védettségre tervezett pusztatemetı környezete (hrsz.: 0203/2) (3) A gazdasági erdıkben (GE) a) a fafajok megválasztását elsıdlegesen a gazdasági érdek határozza meg b) csak az erdıgazdálkodással kapcsolatos épületek helyezhetık el c) a legnagyobb beépítettség 0,5 % lehet. (4) Az egészségügyi-szociális, turisztikai erdıkben (TE) a) a fafajok megválasztását elsıdlegesen a rekreációs célok határozzák meg b) csak a rekreációs célokkal kapcsolatos épületek helyezhetık el c) a legnagyobb beépítettség 5 % lehet. Mezıgazdasági területek (1) A mezıgazdasági rendeltetéső terület (M) a település külterületének a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás céljára szolgáló része. (2) A mezıgazdasági rendeltetéső területeket más célra felhasználni nem lehet, azokon rendeltetésüknek megfelelı hasznosítást kell folytatni. A földhasználó köteles a termıföldet a mővelési ágnak megfelelıen hasznosítani és a föld termékenységének fenntartásáról ill. növelésérıl gondoskodni. (3) A mezıgazdasági rendeltetéső területek három alövezetre oszlanak: a) szántó (SZM) b) rét-legelı (RLM) c) kert-gyümölcsös (KM), mely terület megegyezik a távlati belterület területével. (4) A tartalék belterületen a belterületbe vonásig mezıgazdasági termelés folytatható és épület csak a Szabályozási Terven (SzT ) jelölt módon helyezhetı el. (5) A kert-gyümölcsös mezıgazdasági területen, mely egyben a tartalék belterület területe is, csak a távlati belterületi felhasználással nem ellentétes építési területeket és építményeket lehet elhelyezni. (6) A belterületek bıvítése ill. a termıföldek más célú hasznosítása során be kell tartani a termıföldrıl szóló évi LV. törvény ill. a kárpótlásról szóló évi XXV. törvény 23. (2) bekezdésében, valamint az OTÉK 29. -ában foglaltakat. (7) Építés esetén minden esetben tervtanácsi vélemény (TT) beszerzése szükséges. Egyéb terület 30 Módosította az 5/2002.(IV.5.) ÖR 14. -a. Hatályba lépett április 5-én

16 21. (1) Az egyéb rendeltetéső területhez tartozóan a község közigazgatási területén a következı vízgazdálkodási (VG) övezet található: közcélú nyílt csatornák medre és partja -Dunavölgyi-fıcsatorna - 2. sz. fıcsatorna sz. csatorna KÖZLEKEDÉS (1) Gyorsforgalmi út (autópálya, autóút) nem érinti a község igazgatási területét. (2) Fıút nem érinti a község igazgatási területét. (3) Országos mellékút nem érinti a község igazgatási területét. (4) Helyi győjtıút kategóriájú a - Monori út (46102.sz.) - Vasad-Nyáregyházi út (4605.sz.) és a hrsz. út, amely a Petıfi út keleti szakaszát köti össze a Nyáregyházi út ipartelepnél lévı szakaszával. Szabályozási szélességük 22,0 m. (5) A kerékpár út a sz. és a 4605 sz. út várakozó sávja mellett védısáv kialakításával készül. (6) Nem helyi győjtıút (B.III.b) kategóriájú, de a kiszolgáló utaknál (B.III.b) jelentısebb és egyre növekvı forgalommal bíró út a Petıfi S. utca, melynek szabályozási szélessége emiatt: 16,0 m. (7) Kiszolgáló út (B.III.b) kategóriájú minden egyéb meglévı és tervezett út, melynek szabályozási szélessége 13,0 m. (8) A nyomvonal jellegő közlekedési területeken - a rendeltetését nem zavaró módon - fasorokat, cserjéket kell telepíteni a környezeti ártalmak csökkentése és a létesítmény esztétikus megjelenése érdekében. (9) Az ingatlanok jogszabályban elıírt parkolási igényeit minden esetben telken belül kell megoldani. (10) A lakóterületeken épült gépkocsi tároló építmények és az épületen belüli gépkocsi tárolók más célú felhasználása nem megengedett Módosította az 5/2002.(IV.5.) ÖR 15. -a. Hatályba lépett április 5-én 32 A közterületeken, közutakon a közlekedést és a közmőépítést, valamint fenntartást nem zavaró módon fasorokat és cserjéket kell ültetni - lehetıleg többszintes elrendezésben a környezeti ártalmak csökkentése érdekében. Ezzel együtt törekedni kell a közterületek, terek és utak humánus megjelenésére, esztétikus kialakítására.a közlekedési épületek elhelyezésére szolgáló telkeken elsısorban a közlekedéssel összefüggı létesítményeket kell elhelyezni. Amennyiben a

17 (11) Az úthálózatot úgy kell megtervezni, hogy a 35/1996. (XII.29.) BM rendelettel kiadott Országos Tőzvédelmi Szabályzat 22. (1) bekezdés szerint biztosítsa a tőzoltási felvonulási útvonalat és területet. (12) A települést vasúti közlekedés érinti, mert a volt szovjet laktanya területén egy iparvágány található, amely az inárcsi vasútvonalba köt be. KÖZMŐELLÁTÁS 23. (1) A község meglévı és tervezett belterületét teljes közmővesítéssel kell ellátni. (2) A közmőhálózatot az MSz 7487/2 szerint közterületen kell megépíteni a folyamatos hozzáférhetıség biztosítása mellett. (3) Nyomvonalas létesítményekre vonatkozó védıtávolság a tengelyvonaltól mindkét irányban érvényes. (4) Új közmővezetékeket szakhatósági, üzemeltetıi felmentés hiányában csak olyan közterületen lehet építeni, amelynek szabályozási tervben meghatározott szélességét kialakították és a közmővezetékeket az elıírásoknak megfelelı szabályok szerint kell elhelyezni. (5) Közmővezetékek elhelyezésénél az MSZ 7487 szabvány elıírásai irányadóak. Vízi közmővek Vízellátás 24. (1) A vízellátó hálózatot úgy kell kialakítani, hogy annak mentén lévı ingatlanok mindegyike külön bekötéssel ellátható legyen, ill. a mértékadó tőzszakaszhoz szükséges vízmennyiséget minden körülmények között biztosítsa. (2) A tőzivíz szükségleteket a 35/1996. (XII.29.) BM sz. rendeletben foglaltak szerint kell meghatározni. (3) Lehetıség szerint föld feletti tőzcsapok alkalmazását kell elıtérbe helyezni. A tőzcsapokat úgy kell elhelyezni a 35/1996. (XII.29.) BM rendelettel kiadott Országos Tőzvédelmi Szabályzat 49. (5) bekezdése szerint, hogy a védendı építményektıl 100 m-nél nagyobb távolság ne legyen. (4) Pangó víz elkerülésére, valamint a nyomásviszonyok kedvezıbbé tételére törekedni kell a körvezeték-hálózat kiépítésére. közlekedési létesítmény részére nem szükséges a terület, úgy annak új rendeltetés szerinti átminısítésérıl kell gondoskodni.

18 (5) Házi vízbekötést csak a keletkezett szennyvíznek elválasztott rendszerő szennyvízcsatornára vagy házi zárt szennyvíztározóra való rákötését követıen szabad engedélyezni. Szennyvízcsatornázás 25. (1) A közcsatorna hálózat kiépítését követıen a közmőpótló mőtárgyakat meg kell szüntetni. (2) A tervezett szennyvízvezeték mőtárgyainak és gépházának védıtávolságát és megközelíthetıségét biztosítani kell. (3) A hálózaton körvezetéket kialakítani nem szabad. (4) Vákuumos kényszeráramoltatású szennyvízelvezetési hálózatra kizárólag szelepakna beépítésével lehet csatlakozni. (5) 33 - Felszíni és csapadékvíz elvezetés 26. (1) A tervezett fejlesztési területekrıl lefolyásra kerülı csapadékvizet nyílt és burkolatlan árokba kell vezetni. (2) Az árkok kialakítása szikkasztó jellegő, mivel a település szemcsés homok szerkezető talajadottságai ezt lehetıvé teszik. (3) A nyílt árkok kialakítását mérnökbiológiai módszerekkel kell megvalósítani annak érdekében, hogy a csapadékvíz elfolyása minél kevesebb, elszivárgása minél több legyen, ill. az árkok ne a burkolt, hanem a biológiailag aktív felületeket növeljék (4) Nyílt árok - esetleg szükséges - zárt elvezetésbe való bekötése elıtt hordalékfogó mőtárgy építendı. (5) A telkek területén tereprendezési munkák - a talajerózió elkerülése érdekében - csak hatósági engedély alapján végezhetık, ha az eredeti terepszint 1,0 m-nél nagyobb mértékben átrendezésre kerül (bevágás, feltöltés, rézső, támfal stb.). (6) A vízfolyások, csatornák (Dunavölgyi-fıcsatorna, 2. sz. fıcsatorna, 26. sz. csatorna) mentén a fenntartási sávot szabadon kell hagyni. (7) Megszüntette a 8/2006.(IX.15.) ÖR 3. -a. Hatályosság: IX Megszüntette a 8/2006.(IX.15.) ÖR 4. -a. Hatályosság: IX.15.

19 Energia közmővek Elektromos ellátás (1) A Településszerkezeti és Szabályozási Terv alá vont terület esetében - a meglévı 20 kv-os szabadvezeték: 5-5 m-es (belterületi szakasz esetén 2,5-2,5 m- es), - meglévı kisfeszültségő szabadvezeték: 1-1 m-es, - a szigetelt szabadvezeték: 0,5-0,5 m-es biztonsági övezettel rendelkezik a szélsı vezetékek függıleges síkjától vízszintes irányban mérve. (2) A meglévı vezetékek védelmét mindennemő építési tevékenység során biztosítani kell. (3) A tervezett transzformátor állomások helyét, megközelítési lehetıségét, körüljárhatóságát és az 1 m-es kezelıi távolságot a szolgáltató részére folyamatosan biztosítani kell. (4) A közvilágítás új hálózatának építésekor az energiatakarékos nátrium lámpákat kell elhelyezni. Gázellátás 28. (1) A bıvítéssel érintett területen az ingatlanok gázellátását úgy kell megoldani, hogy az ingatlanok az utcai gerincvezetékrıl közvetlenül elláthatók legyenek. (2) A gázvezeték hálózaton biztonságtechnikai okokból - kerülni kell a körvezeték kialakítását. (3) 36 - Távközlés (1) A meglévı távbeszélı légvezetékek és alépítmények biztonsági övezete 1-1 m. (2) A meglévı és tervezett távközlési alépítmények részére az erısáramú kábel esetére leírtak az irányadóak az egyéb közmővezetékektıl 1-1 m-es védıtávolság betartásával. (3) A távközlési és telekommunikációs (kábeltévés) vezetékek fejlesztése földkábeles kialakítással történjen. 35 Módosította a a 8/2006.(IX.15.) ÖR 5. -a. Hatályosság: IX Megszüntette a 8/2006.(IX.15.) ÖR 6. -a. Hatályosság: IX Módosította a 8/2006.(IX.15.) ÖR 7. -a. Hatályosság: IX.15.

20 Ideiglenes épületek (pavilonok) és mobil árusítás közterületen 30. (1) Ideiglenes épület szolgálhat: a) építkezés felvonulási épületeként iroda, öltözı és raktár céljára, b) telek ideiglenes hasznosításaként az övezeti elıírással nem ellentétes rendeltetésre, c) közterület ideiglenes hasznosításaként virág-, újság- és dohányárusítás céljára, d) rendezvények, ünnepi alkalmak (advent, húsvét, a Föld napja stb.) résztvevıinek kiszolgálására általában kereskedelem, szolgáltatás és vendéglátás céljára a rendezvénnyel és az ünnepi alkalmakkal összhangban. (2) Ideiglenes épület csak a meglévı épületek, az épített környezet, a közmővek, a gyalogos-, a kerékpár- és a gépjármő-forgalom zavarása, valamint fakivágás nélkül helyezhetı el. (3) A közterületen álló ideiglenes épület (1) bekezdés c) és d) pontja rendszeres nyitva tartásáról és annak elmulasztásával járó bontási kötelezettségrıl az építési engedélyben rendelkezni kell. (4) Ideiglenes épületek közül a) a felvonulási épület az építkezés befejezéséig, vagy a használatbavételi engedély megkapásáig állhat fenn, b) a telek vagy közterület ideiglenes hasznosításaként épített ideiglenes épület (pavilon) csak a terület végleges hasznosításának megkezdéséig, de legfeljebb 3 évig állhat fenn, c) a rendezvények, ünnepi alkalmak résztvevıinek kiszolgálására épülı ideiglenes épület a rendezvény idıtartama alatt állhat fenn a szükséges építési-árufeltöltési és bontási-elvonulási idık figyelembevételével. (5) Az ideiglenes épületek rendeltetésszerő használatához szükséges gépjármő várakozó- (parkoló-) helyekrıl és rakodóhelyekrıl a végleges jellegő épületek általános szabályai szerint kell gondoskodni azzal az eltéréssel, hogy e helyek közterületen - ki nem jelölt helyen - is lehetnek az önkormányzattal történı megállapodás szerint. (6) Mobil árusítás telken vagy közterületen egyaránt lehetséges, akár jármőrıl, akár mozgatható állványról a (2) pont betartásával, de közterületen csak a nyitva tartás idején. KÖRNYEZETVÉDELEM 31. (1) A környezetvédelmi elıírások a város bel- és külterületére vonatkoznak, és az alábbi témakörökre terjednek ki: a) talaj- és földvédelem, b) vízvédelem, c) levegıvédelem,

21 d) zaj- és rezgés elleni védelem, e) hulladék elhelyezés, f) települési környezet védelme, g) élıvilág védelem. A föld és a talaj védelme (1) A területen talajszennyezı tevékenység nem végezhetı. (2) Gondoskodni kell arról, hogy sem a kommunális, sem az ipari hulladékgyőjtés során a talaj ne szennyezıdjön (hulladéktárolók vízelvezetése). (3) A térség mezıgazdaságilag mővelt földterületein elı kell segíteni a racionális földhasználat megvalósítását, a talajok termıképességének fenntartását, növelését úgy, hogy a környezet terhelése ne növekedjék (erózió, defláció, mőtrágyázás mérséklése, szervestrágyázás fokozása). Erre az új földhasználatok (privatizáció, kárpótlás, egyéni gazdaságok kialakítása) kapcsán fokozott figyelmet kell fordítani. (4) Helyi önkormányzati rendelkezésekben kell gondoskodni arról, hogy a területen gazdálkodóknak a talajok tápanyag-utánpótlását ellenırzött módon, a talajok mindenkori tápanyagtartalmának (makro- és mikroelemek) és egyéb (fizikai, kémiai, biológiai) jellemzıinek idıszakos vizsgálata alapján oldják meg. Kemikáliák, drasztikus növényvédı szerek, mőtrágyák alkalmazását fokozatosan csökkenteni kell. A biogazdálkodás elterjesztésére - elsısorban a kiskertes övezetben és a természetvédelmi terület pufferterületein - törekedni kell. (5) A területigényes településfejlesztési elhatározásoknál, létesítmények elhelyezésénél a termıterületek felhasználását a lehetı legkisebbre, indokoltan csak a legszükségesebbre kell csökkenteni. (6) Minden olyan tevékenység és területhasználat, amely a talajok, ezen keresztül a természetes vízkészletek szennyezését idézhetik elı (pl. mőtrágyázás, hulladéklerakás stb.), csak a hidrogeológiai viszonyok, talajvízszintek figyelembe vételével kerülhetnek engedélyezésre és megvalósításra. (7) A területhatárok, mezıgazdasági utak és egyéb létesítmények jelölésére, tájba illesztésére, az erózió és defláció elleni védekezés és a kedvezıbb mezoklíma kialakítása érdekében a mezıvédı erdısávok, fasorok védelme és újak telepítése indokolt, melyek helyeit a Szabályozási terv tartalmazza. (8) A község igazgatási területén a humán szennyvizek és egyéb veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek szikkasztása nem engedélyezhetı. (9) A község igazgatási területén az állattartást az önkormányzat 5/1990.(IV.15.) sz. rendelete szabályozza. Ezen túl az Országos Tisztiorvosi Hivatal ajánlását kell figyelembe venni, mely az állattartásra és azok védıtávolságaira vonatkozik. A község belterületén a fenti ajánlás család önellátására és a kislétszámú állattartó 38 Módosította az 5/2002.(IV.5.) ÖR 16. -a. Hatályba lépett április 5-én

22 telep kisállatra vonatkozó állatszámai engedhetık meg. A község külterületén az ajánlásban szereplı bármely állatszám tartható a hozzá tartozó megkötésekkel. A kislétszámú állattartó telephez tartozó sertés és szarvasmarha esetén a kategória alsó értékéhez közeli állatszámnál az állattartás engedélyezése egyedi elbírálás alapján történik. (10) Talajszennyezı hulladékok vagy talajszennyezı tevékenység csak saválló és vízzáró burkolaton tárolható ill. végezhetı. (11) Anyagnyerı helyek létesítéséhez - más szakhatóságok mellett - a Kossuth Múzeum elızetes hozzájárulása is szükséges. (12) A föld védelme érdekében be kell tartani a termıföldrıl szóló évi LV. törvény V. Fejezetében foglaltakat, mely szabályozza a termıföld hasznosításával és mennyiségi védelmével kapcsolatos rendelkezéseket. (13) A beépítésre kerülı területeken a munkavégzés során a felsı humuszos szintet külön kell letermelni és deponálni, majd azt lehetıleg helyben, parkosítás céljára felhasználni (MSZ Szabvány). A víz védelme (1) A területen közvetlenül vagy közvetetten vízszennyezı tevékenység sem végezhetı. (2) A kommunális szennyvizet a szennyvízcsatorna hálózatba kell bekötni. A szennyezıdés nélkül összegyőjtött csapadék vizeket a növényzettel fedett felszínre lehet vezetni. (3) Elı kell segíteni a csatornázottság fokozását, a csatornahálózat kiépítését, a szikkasztásos szennyvízkezelés minimalizálását ill. megszüntetését. A szippantott szennyvizek, szennyvíziszapok kezelését a szennyvíztelepen kell ellenırzött, környezetkímélı módon biztosítani. (4) A szennyvíztisztítás tényleges megoldására (központi, regionális szennyvíztisztító telepre történı vezetés ill. egyedi tisztítótelep létesítése) környezeti, mőszaki és gazdasági vizsgálatokra, értékelésre alapozottan kell döntést hozni. (5) A község közigazgatási területén lévı öntözıcsatornák az alábbiak: - Dunavölgyi-fıcsatorna - 2. sz. fıcsatorna sz. csatorna (6) A csatornák vízellátásának folyamatosságát és vízminıségének javulását biztosítani kell. 39 Módisította a 8/2006.(IX.15.) Csév. ÖR 8. -a. Hatályosság: IX.15.

23 (7) Építési engedély csak a keletkezı szennyvizeknek a csatornahálózatra kötés feltételével adható ki, kivételt képez, - ha az ingatlantól 250 m-en belül közcsatorna nincs, amelyre nyomott szennyvízvezetékkel, - illetve az ingatlantól 100 m-en belül közcsatorna nincs, amelyre gravitációsan rá lehetne kötni. Ezekben az esetekben zárt szennyvíztároló létesítése szükséges. (8) Az élıvízfolyások partszakaszainak folyamatos, a medrek idıszakos, természetszerő karbantartása, az átjárhatóság biztosítása azok kezelıire nézve kötelezı érvényő. (9) A folyóvizek mentén 30 m széles vízvédelmi sávon belül építmény nem helyezhetı el, a vízszennyezés megelızése érdekében a mezıgazdasági rendeltetéső területeken 30 m széles vízvédelmi gyepsáv létesítése és a meglévı fenntartása kötelezı, ill. lehetıség szerint a folyóvizek mentén kb m széles sávot ligetes erdık számára fenn kell tartani. (10) Bármilyen meder- és partrendezés vízjogi engedély köteles tevékenység, kizárólag a természetes partok és a természetes ökoszisztéma megırzésével és lehetıség szerinti rehabilitációjával történhet. (11) 40 A felszámolt sertéstelep hígtrágya-tava és a volt Monori ÁG. telephelyén (0141 hrsz-ú területen) lévı folyékony hulladéktárolásból keletkezett talajszennyezés megszüntetendı (kármentesítés) és azok rekultivációja kötelezı. (12) Nem saját háztartást kiszolgáló, vagy nem az elsı vízadóra telepített vízi létesítmények (kutak) létrehozásához vízjogi engedélyt kell kérni a KDV-VIZIG-tıl. A levegı védelme (1) Az épületek főtését gáz- vagy elektromos üzemő berendezésekkel kell megoldani. (2) Az úthálózat tervezett korszerősítésénél nemcsak a mőszaki, hanem a levegıtisztaság-védelmi követelményeket is ki kell elégíteni. Ezért az útszélességeket, az útkeresztezıdések mőszaki kialakítását úgy kell megtervezni és megvalósítani, hogy a kellı átszellızés biztosítható legyen, az érintett járdaszinteken és lakókörnyezetben a forgalmi terhelés ne okozzon megengedettet meghaladó légszennyezettséget. A létesítések részeként kell megtervezni az út menti zöldsávok kialakítását is. (3) Légszennyezéssel, bőzhatással mőködı létesítmény csak környezeti hatástanulmány alapján és számításokkal meghatározott szélességő többszintes növénysávval körülvéve létesíthetı. 40 Módosította az 5/2002.(IV.5.) ÖR 17. -a. Hatályba lépett április 5-én 41 Módosította a 8/2006.(IX.15.) ÖR 9. -a. Hatályosság: IX.15.