Graphics and publishing: RRA Topoľčiansko. Cover photo: Miloslav Špoták, Ivana Špotáková. Printing: Look Up. Impression: 200 pcs

Átírás

1

2 Graphics and publishing: RRA Topoľčiansko Cover photo: Miloslav Špoták, Ivana Špotáková Printing: Look Up Impression: 200 pcs Topoľčany August 2010 Magyarország - Szlovákia Kezdeményezés egy Fenntartható Hálózati Együttműködésért 1

3 HUSKI Magyarország-Szlovákia Együttműködés: Műhelymunkák, partnerkeresési lehetőség, ingyenes képzések A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség, a Nagytapolcsány Regionális Fejlesztési Ügynökség és a Nyitra Regionális Fejlesztési Ügynökség 2009 szeptemberében indította útjára a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program által finanszírozott HUSKI (Magyarország - Szlovákia Kezdeményezés egy Fenntartható Hálózati Együttműködésért) elnevezésű projektjét. A HUSKI projekt célja, hogy elősegítse a határ menti szervezetek, intézmények együttműködését közös gondolkodással, tervezéssel és cselekvéssel a közös érdekek mentén. A projektszintű együttműködések ösztönzése érdekében a projekt során három témában indítottunk műhelymunkát az érdeklődők számára: Gazdaság és energia Kultúra és turizmus Környezetvédelem és természeti örökség A műhelymunkák a közös problémafelvetést, közös tervezést szolgálják, mindemellett fórumot biztosítanak a résztvevők számára a partnerkeresésben. Az elmúlt évben három ilyen műhelyfoglalkozásra került sor, ahol számos szervezet képviseltette magát. A projekt során folyamatos partnerkeresési lehetőséget biztosítunk telefonon, en keresztül, illetve honlapunkon. A színvonalas projektek kidolgozása és lebonyolítása érdekében képzéseket tartottunk a határ mindkét oldalán a projektfejlesztéssel, projektmenedzsmenttel és vezető partner elvvel kapcsolatban. 2 Partnerséget építünk

4 A Vezető Partner üzenete Kedves Olvasó! Ön egy olyan kiadványt tart most a kezében, amely egy közel egy éve zajló projekt munkájának gyümölcse. A HUSKI projekt arra ösztönzi a magyar-szlovák határ mentén élő embereket, közösségeket, szervezeteket, hogy felismerjék azokat a kulcsfontosságú témákat, problémákat, amelyek határokon átívelnek, és amelyek megoldása mindannyiunk közös érdeke. Ezekhez az együttműködésekhez kívánok jó munkát, sikeres projekteket! Nagytapolcsány Regionális Fejlesztési Ügynökség üzenete Kedves Olvasó! Ez a kiadvány összefoglalóan tájékoztat a partnerekről, kialakított hálózatokról és azok tagjairól, az együtt kiötlött közös projekttervekről, valamint a projekt által megcélzott területeket helyzetéről. Bízunk benne, hogy segítséget és ihletet lel benne! Nyitra Regionális Fejlesztési Ügynökség üzenete Kedves Olvasó! A problémák megoldása és a területfejlesztés mindig hatékonyabb, ha azt stratégiailag és kölcsönösen kezeljük. Ugyanakkor a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Területi Együttműködési Program megfelelő lehetőség és eszköz a meglévő problémák megoldására. Ezúton kívánok Önöknek a jövőben sikeres együttműködéseket és sok megvalósult projektet. Bízom benne, hogy ez a kiadvány segíti Önöket, és hasznos információkkal, ötletekkel és elérhetőségekkel szolgál. Magyarország - Szlovákia Kezdeményezés egy Fenntartható Hálózati Együttműködésért 3

5 Gazdaság és energia I. Dr. András Grosz Bong Bt. MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-Magyarországi Tudományos Intézet A gazdaság helyzete és fejlesztési lehetőségei Magyarországon Immár két évtized telt el a rendszerváltást követően, mely során igen komoly gazdasági szerkezetátalakulásnak lehettünk tanúi valamennyi Kelet-Közép-Európai országban. A nyugat-európai piacokhoz közelebb elhelyezkedő, valamint a nagyvárosi terek által támogatott térségek, különösen a Bécs-Pozsony-Budapest által behatárolt ún. aranyháromszög kiemelt szerepet kapott a piacgazdaság új feltételeinek kiépítésében. Korábban a struktúraváltás elsősorban az extenzív tényezőkre épült, a külföldi működőtőke beruházások és az általuk meghonosított technológiák voltak képesek a hagyományos iparágak megújítására és új szektorok meghonosítására. E vonatkozásában a HUSKI projekt által érintett terület egyértelműen a nyertesek közé sorolható. Ugyanakkor gazdasági versenyképességének megőrzése érdekében a jövőben sokkal nagyobb szerepet kell, hogy kapjanak azok a belső erőforrások, amelyek fejlesztése érdekében a határ mindkét oldalán elindultak már különböző innováció, hálózat és tudás orientált kezdeményezések. Ezen intenzív fejlődés elősegítése érdekében a jövőben különösen fontos szerepet kaphatnak ezen kezdeményezéseket összekapcsoló, kiegészítő, hatásukat tovább fokozó határon átnyúló együttműködések, melyek célja egy valóban egységes képet mutató, egymással szoros kapcsolatban lévő határgazdaság feltételeinek megteremtése. Az 1990-es évek elejétől Magyarországon elsősorban az olyan kínálat-orientált gazdaságfejlesztési eszközök kerültek alkalmazásra, amelyek célja a hatékony és gyors ipari és gazdasági szerkezetátalakítás, a foglalkoztatási problémák megelőzése és kezelése, és egy dinamikus gazdasági fejlődés alapjainak a megteremtése volt. Ennek érdekében különös hangsúlyt kaptak a térségen kívüli erőforrások, főleg a külföldi működő tőke vonzása és letelepítése. Köszönhetően Győr-Moson-Sopron megye igen kedvező földrajzi elhelyezkedésének, az infrastruktúra relatív fejlettségének, az elérhető munkaerő képzettségének és a jelentős ipari hagyományoknak, a budapesti agglomeráció mellett a leggyorsabban fejlődő régiójává vált Magyarországnak. 4 Partnerséget építünk

6 Az 1990-es évekre tehát a térségben egyértelműen a komparatív versenyelőnyöket kiaknázni szándékozó, nagyvállalatok letelepítését megcélzó extenzív gazdaságfejlesztés volt. Ennek a politikának a legfontosabb eszköze egyfelől az ipari és kereskedelmi tevékenységre alkalmas ipari telephelyek (ipari parkok) előkészítése, infrastruktúrával való ellátása és célzott értékesítése, másfelől pedig különböző helyi adókedvezmények és egyéb támogatások nyújtása volt. A Nyugat-dunántúli régióban ma már közel 30 ipari park működik, ezek közül 7 Győr-Moson- Sopron megyében (Győr, Sopron, Mosonmagyaróvár, Csorna, Kapuvár, Lébény települések) teljesen kiépített infrastrukturális hátérrel (energetika, víz, csatorna, úthálózat, kommunikációs infrastruktúra stb.) és jellemzően széles körű kapcsolódó szoláltatásokkal (inkubátor funkciók, tanácsadás, kapcsolattartás stb.). A gazdasági szereplők igényei alapján további ipari parkok és iparterületek létesítése, illetve a meglévők bővítése várható. Az ipari parkok mellett különösen fontos gazdaságfejlesztési eszközként tekinthetünk a logisztikai központokra, melyek fejlesztése elsősorban központi támogatásokból valósul(t) meg összhangban az országos fejlesztéspolitikai tervekkel. A térségben két ilyen központ is található, a győri kialakítása érdekében az elmúlt 10 évben igen jelentős beruházások valósultak meg (pl. a péri repülőtér és a gönyűi kikötő fejlesztése), míg a soproni logisztikai központ lelke a kombiterminál, mely nemcsak a térség, de az ország egyik legjelentősebb vasúti-közúti átrakó állomása. A gyors gazdasági szerkezetváltás eredményeként a térségben egy erőteljesen exportorientált gazdaságszerkezet jött létre (különösen Németország és Ausztria irányába), amely különösen a járműiparnak köszönhetően egy gyors és dinamikus növekedési pályán indította el a gazdaságot. A kilencvenes évek közepén azonban már kezdtek körvonalazódni azok a figyelmeztető jelek, amelyek e dinamika hosszú távú fenntarthatóságát veszélyeztethetik (pl. komparatív előnyök eltűnése, versenytársak megerősödése, az alacsony hozzáadott értékű tevékenységek dominanciája, alacsony lokális beágyazottság és hiányos K+F és innovációs infrastruktúra és kapacitás). A 2000-es évek elejétől a problémákra válaszul egyre inkább kezdenek előtérbe kerülni a kisés középvállalkozások, azok hálózatosodása és együttműködése, valamint a magasabb hozzáadott értéket képviselő, illetve a tudáson és a magasabb szellemi potenciálon alapuló tevékenységek. Így a gazdaságfejlesztési politikában a szerkezetátalakítás és a reorganizáció mellett az intenzív tényezőkön alapuló fejlesztések, az innovációt és a folyamatos megújulást segítő új típusú intézmények és szervezetek által nyújtott szolgáltatások kerülnek a középpontba. Ezek eredményeként komoly kezdeményezések történtek a térség tudásközpontjainak megerősítésére (soproni és győri egyetemi központok fejlesztése, KKK és RET projektek), a klaszteresedés és hálózatosodás élénkítésére, az egyetemi és a gazdasági szféra közötti együttműködés erősítésére, innovációs központ funkciók telepítésére (győri Innonet), melyek napjainkban is a legfontosabb prioritást élvezik. Középtávon a térség célja, Magyarország - Szlovákia Kezdeményezés egy Fenntartható Hálózati Együttműködésért 5

7 hogy Győr és térsége elsősorban a járműiparhoz kapcsolódóan egyfajta technológiai központtá váljék. A térség gazdaságszerkezetében jól kitapintható néhány, széles körű kapcsolatrendszere által az egész térség gazdasági-társadalmi fejlődésére hosszú távon jelentős hatást gyakorló kulcsszektor vagy vezérágazat, melyek közül a legfontosabbak a gépipar (járműipar, elektronikai ipar, mechatronika), az infokommunikációs szektor, a turizmus, különösen a termálturizmus és az egészség turizmus, a környezettechnológiák, a környezeti erőforrások, a faipar és az arra épülő bútoripar, valamint a megújuló energiaforrások. A jövőben a régió gazdaságának fejlesztése, különösen a magasabb hozzáadott értékű tevékenységek előtérbe kerülése érdekében elsősorban a következő prioritások mentén történő beavatkozásokra van szükség: a kutatás-fejlesztés és az innováció erősítése, a meglévő gyártóhelyek innovációs bázissá történő továbbfejlesztése; a magasan kvalifikált humán tőke kínálatának bővítése, szakképzés és a gazdasági szféra keresletének koordinációja, egyetemi képzés továbbfejlesztése; a közlekedési hálózat továbbfejlesztése, logisztikai fejlesztések; a hálózatosodás elősegítésének támogatása, a klaszteresedési folyamat támogatása és a beszállítói hálózatok továbbfejlesztése; a határokon átnyúló együttműködésekben rejlő gazdasági lehetőségek kihasználása, különösen a CENTROPE tekintetében. Gazdaságfejlesztési eszközök és prioritások magyar oldalon Az elmúlt években Győr-Moson-Sopron megyében, illetve a tágabb észak-dunántúli régióban egyre inkább az endogén erőforrásokra alapozó, keresletorientált fejlesztési célok és ezekhez kapcsolódó eszközök kezdenek előtérbe kerülni. A legfontosabb cél a helyi KKV szektor, a magasabb hozzáadott értéket képviselő tevékenységek, az innovatív vállalkozások és a kutatás-fejlesztési potenciál javítása, melynek alapját a képzett munkaerő, a magasabb szintű innovációs és technológiai szolgáltatások, K+F infrastruktúrák és az együttműködési kapcsolatok fejlesztése jelentheti. Így a korábbi hagyományos eszközök mellett elsősorban az új típusú eszközök alkalmazása kap prioritást. Ezen új eszközök között található az innovációs központok létesítése és szolgáltatásaik fejlesztése a meghatározó gazdasági központokban. Győrben is Sopronban is rendelkezésre áll egy-egy innovációs központ, melyek közül a győri Innonet jelenlegi fejlesztésének a célja, hogy egy az autóiparhoz kapcsolódó technológiai kompetencia központtá váljék, speciális szolgáltatásokkal és eszközökkel segítve a térség vállalkozásait. A tudás alapú gazdaságra történő átállás másik fontos pillére az egyetemek és a gazdasági szféra közötti együttműködés erősítése és az egyetemi tudásközpontok megerősítése. A térségben a győri egyetem legfontosabb kompetenciái a járműiparhoz, elektronikához, 6 Partnerséget építünk

8 mechatronikához, logisztikához, anyagtudományhoz kapcsolódnak, míg a Sopronban a megújuló energiák és technológiák, környezettudomány, fa- és bútoripar, erdészet, Mosonmagyaróváron pedig a mezőgazdaság és élelmiszeripar az erős. A pólus program keretében megvalósuló fejlesztések célja ezen kompetenciák további erősítése és gazdaság számára történő elérhetőségének javítása. Az együttműködések segítése, élénkítése és a bizalom bővítése érdekében számos klaszterkezdeményezés működik a térségben, főleg a kiemelt szektorokhoz kapcsolódóan (autóipar, bútoripar, mechatronika, mérnöki szolgáltatások, környezetvédelem stb.). Ezen kezdeményezések komoly regionális támogatásban részesültek az elmúlt években is, és a jövőben is várhatóan prioritást élveznek. A gazdaságfejlesztés igénybe vehető legfontosabb pénzügyi források természetesen az EU Strukturális Alapjának támogatásai, melyek a közül Nyugat-dunántúli Regionális Operatív Program és a központi kezelésű Gazdaságfejlesztési Operatív Program a legfontosabb. Emellett meg kell még említeni a regionális innovációs forrásokat (Kutatási Technológiai Innovációs Alap), mely felett részben a Regionális Fejlesztési Tanács diszponál. A gazdaságfejlesztés terén számos helyi aktív szereplő található (önkormányzatok, innovációs központok, ipari parkok), de jellemzően inkább a regionális szint az, amely összefogja ezen feladatokat, így a Regionális Fejlesztési Ügynökség, Regionális Innovációs Ügynökség, Pannon Gazdasági Hálózat. Kiemelt problémák, megoldási javaslatok Felsőoktatási intézmények közötti együttműködési kapcsolatok fejlesztése, különös tekintettel Pozsony-Győr, Pozsony-Sopron vonatkozásában (oktatói, hallgatói csereprogramok, közös K+F projektek). Jelenleg rendkívül gyenge a kapcsolat ezen intézmények között. A magyar és a szlovák oldalon már létrejött stratégiai hálózati szövetségek, klaszter szervezetek közötti együttműködések kialakítása, fejlesztése (különösen a gépiparhoz, autóiparhoz, fémiparhoz kapcsolódóan). A szereplők többsége bár ismeri a másik oldalt, de az együttműködés még nagyon gyenge. A magyar és a szlovák oldalon működő, hasonló ágazatban található vállalkozások közötti kooperáció elősegítése (beszállítói kapcsolatok, közös fejlesztések). Nincsenek igazán komoly vállalati kapcsolatok. Magyarország - Szlovákia Kezdeményezés egy Fenntartható Hálózati Együttműködésért 7

9 Gazdaság és energia II. Dr. Péter Tóth Széchenyi István Egyetem Környezetmérnöki Tanszék MOTIVÁCIÓK AZ EURÓPAI UNIÓ ENERGIAELLÁTÁSÁNAK KORSZERŰSÍTÉSÉRE, AZ ENERGIAHATÉKONYSÁG NÖVELÉSÉRE A világ és Európa energiahordozó váltás előtt áll. A Föld ismert fosszilis energia készletei a XXI. század végére folyamatosan kimerülnek, mert az exponenciális hatvány szerint növekvő létszámú emberiség energia-felhasználása folyamatosan nő ra a prognózisok szerint 8,5 milliárd ember fog a Föld nevű bolygón élni. Az energiafelhasználás növekedése 2030-ra elérheti az 50%-ot is. A fő kérdés az, hogy a növekményt milyen energiaforrásokból biztosítjuk. A hagyományos fosszilis energiaforrások a szén, a kőolaj, földgáz fokozott mértékű felhasználása mára globális problémákat okozott, melyek közül az egyik legfontosabb a globális felmelegedés, illetve a kezdődő klímaváltozás. Úgy tűnik, hogy a földi bioszférába történő fokozott mértékű beavatkozás nem folytatható. Ezt az új EU célkitűzések is megerősítik. Az EU Klíma Csomag és a 2009/28 EU irányelv szerint 2020-ra: 20%-kal kell csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását 20%-ra kell növelni a megújuló energiák felhasználásának részarányát az összes primer energiafelhasználásban 20%-kal kell csökkenteni a teljes primer energiafelhasználást 10%-os arányt kell elérni a bio-üzemanyagoknak. A 2009/28 EU Direktíva előírásai szerint június 30-ig minden EU tagországnak 2020-ig szóló Nemzeti Cselekvési Tervet kell készíteni. Az új rendszert vállalkozó-, KKV- és befektetőbaráttá kell tenni különös tekintettel a határokon túlnyúló hatású programokra! A MEGÚJULÓ ENERGIÁK HASZNOSÍTÁSÁNAK HELYZETE ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI STRATÉGIAI TERVEZÉS ÉS POLITIKAI CÉLKITŰZÉS Magyarország energiafüggősége az európai átlagnál is nagyobb. Az elmúlt időszak oroszukrán földgáz szállítási vitái és az ebből eredő növekvő kockázatok rávilágítanak a hazai 8 Partnerséget építünk

10 energiaellátás sebezhetőségére. A megújuló energiák magyarországi potenciálja kedvező, intenzívebb hasznosításuk csak az utóbbi pár évben kezdődött meg. A Kormány a 2148/2008. (X.31.) Kormányhatározatban, az Új Magyarország Fejlesztési Tervben, a Környezet és Energia Operatív Programban, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Tervben az EU törekvéseivel egyezően a megújuló energiák felhasználását kiemelt fejlesztési célként határozta meg. A 2148/2008. (X.31) kormányrendelet szerint a megújuló energiaforrások felhasználása 2020-ban összességében el kell, hogy érje a 186,3 PJ értéket. A villamosenergia-termelésen belül a megújuló energiaforrások tervezett értéke 9470 GWh (79,6 PJ). A hőtermelésben 2020-ra tervezett megújuló energiaforrás részarány 87,1 PJ, míg az üzemanyag felhasználáson belül a megújuló energiahordozó bázisú üzemanyagokat is tartalmazó bioüzemanyagok energiaértékének 2020-ra tervezett mértéke 19,6 PJ. Ezeket a tervszámokat az új EU előírások, a években megvalósításra kerülő demonstrációs referencia projektek eredményei alapján mind műszaki, mind pénzügyi gazdaságossági vonatkozásban nagy valószínűséggel pontosítani kell. Ez a 2009/28 EU direktívában előírt Nemzeti Cselekvési Terv miatt is halaszthatatlan. Megállapítható, hogy az állami fejlesztési tervekből, stratégiai tervezésből, energiapolitikai célkitűzésekből ez idáig hiányzik a megújuló energiák hasznosításának rendszerszemléletű komplex megközelítése, amely egyidejűleg a törvényi, jogi, műszaki-energetikai, gazdasági, vidékfejlesztési, mezőgazdasági és iparfejlesztési valamint ezzel szerves összefüggésben a foglalkoztatási követelményeket is figyelembe veszi. A MEGÚJULÓ ENERGIÁK POTENCIÁLJA Magyarországon mostanáig nem készült el egy, a hazai megújuló energiaforrások kihasználhatóságát technológiai-, gazdasági-, társadalmi feltételek alapján vizsgáló potenciál felmérés. A megújuló energiaforrások hazai potenciáljára készült eddigi becslések között igen nagy eltérések vannak. Ennek oka az egyes felmérések által alkalmazott eltérő megközelítés, módszertan, így egyes becslések csak bizonyos technológiákat, mások elméleti vagy technikai potenciált vizsgálnak, de ugyanúgy az eltérés okai közé tartozik az adatfelvételek eltérő időpontja, az alapanyagok jövőbeli rendelkezésre állásának különböző megítélése is. Az egyik legátfogóbb felmérést a Magyar Tudományos Akadémia Megújuló Energia Albizottsága készítette, mely a hazai teljes vagy elméleti potenciálra vonatkozik. Ez alapján a teljes magyarországi megújuló potenciál 2500 PJ/évre becsülhető. Ezen elméleti potenciálhoz képest a mindenkori technológiai és gazdaságossági szempontok alapján lényegesen alacsonyabb a reálisan kihasználható potenciál. Magyarország - Szlovákia Kezdeményezés egy Fenntartható Hálózati Együttműködésért 9

11 A MEGÚJULÓ ENERGIÁK JELENLEGI FELHASZNÁLÁSA A magyarországi primer energiafelhasználáson belül a megújuló energiaforrások aránya az elmúlt években nőtt re a megújuló primer energiafelhasználás (a kommunális hulladék 4,5 PJ értékű felhasználását is beleértve) elérte a 60 PJ értéket, így részaránya a primer energiafelhasználáson belül 4,7%-ra nőtt re a megújuló energiák felhasználásának részaránya a teljes végső energiafelhasználásban elérte a 6,5%-ot. A hazai megújuló energia (kommunális hulladékhasznosítás nélkül) felhasználás közel 60%-át a hőtermelésre fordítják. A megújuló alapú hőtermelésben a biomassza (elsősorban a tűzifa) képviseli a legjelentősebb részarányt, ezen felül a geotermikus energiafelhasználás tekinthető viszonylag jelentősnek. A megújuló energiaforrásokból termelt villamos energia részaránya a teljes hazai villamos felhasználáshoz viszonyítva 2009-ben 6,3%-ra emelkedett, így sikerült teljesíteni azt a re kitűzött 3,6%-os részarányt, amelyet Magyarország az uniós csatlakozást követően a 2001/77/EK irányelvvel összhangban vállalt. Az úgynevezett zöld áramtermelés 90%-át a biomassza tüzelőanyagú erőművek adják, de jelentős még a víz-, illetve szélenergia aránya is. A közeljövőben elsősorban a zöldmezős biomassza, biogáz erőművek elterjedésével lehet ténylegesen számolni, valamint a szabályozott versenyeljárás keretében további 410 MW szél erőmű kapacitás létesítése is várható. A bio-üzemanyagok hazai felhasználása egyelőre nem számottevő ben a megújuló energiahordozó felhasználás 1,5%-át adta, míg az összes motorhajtóanyag felhasználásnak 0,6%-át tette ki. A biológiai eredetű motorhajtóanyagok bekeverhetőségét kormányrendelet szabályozza, így várható, hogy felgyorsul az előállításuk, illetve adalékként történő felhasználásuk. Győr-Moson-Sopron megyében a szélenergia és a geotermikus energia felhasználása a meghatározó. Jelenleg 140 MW az üzemelő szélerőművek teljesítménye. A termál energia teljes hasznosítási lehetősége elérheti a 6,19 PJ/év értéket. Jók a biomassza hasznosítás lehetőségei is. A Pannonhalmi Főapátság energiaellátására 2009-ben üzembe helyezésre került egy 1 MW teljesítményű biomassza fűtőmű. A megújuló energiaforrások fokozott felhasználásának támogatására új szabályozási feladatok megalkotására, lokális, helyi cselekvési tervek, stratégiák elkészítésére van szükség, Győr-Moson-Sopron megyében is. 10 Partnerséget építünk

12 MEGÚJULÓ ENERGIA SZEKTOR (szél, nap, biomassza)prioritások ÉS FEJLESZTÉSI ESZKÖZÖK, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE TERÜLETÉRE 1999 áprilisában a Megyei Közgyűlés elfogadta Győr-Moson-Sopron megye energetikai programját. A programban 2010 végéig határozták meg a fejlesztési prioritásokat. A megújuló energiák 2010-i hasznosítható potenciálját (technikai) az alábbiak szerint határozták meg: mezőgazdasági melléktermékek erdő és fafeldolgozás hulladékai (tűzifa is) geotermikus energia napenergia (termikus és fotovillamos) szélenergia vízenergia összesen: 1,55-1,87 PJ/év 2,7 2,8 PJ/év 0,6 0,8 PJ/év 0,25 PJ/év 0,02 PJ/év 0,02 PJ/év 5,14 5,76 PJ/év Ez a becsült megyei energiafelhasználás (33,5 37,2 PJ/év) 15-16%-a lenne. Az elmúlt tíz év megújuló energia technológiáinak piacéretté, korszerűbbé válása miatt - különös tekintettel a szélenergia és a biomassza hasznosítására - új megyei megújuló energia stratégiára van szükség. Ehhez meg kell határozni a jövőbeni szabályozási feladatokat, nevezetesen: meg kell alkotni a szükséges stratégiákat, célokat, cselekvési terveket, indikátorokat; az állami elszámolási, kimutatási és statisztikai rendszer reformját; a felelősségi rendszerbeli kompetencia zavarok elhárítását; a jogszabályi környezet stabilitásának, kiszámíthatóságának megteremtését; a rendszert vállalkozó, KKV és környezetbaráttá kell tenni; javítani kell a finanszírozási környezetet; el kell végezni a finanszírozási környezet javítását, az állami támogatási rendszer reformját; növelni kell a közvetlen EU programokban való részvételt; javítani a szakképzés, oktatás színvonalát. Magyarország - Szlovákia Kezdeményezés egy Fenntartható Hálózati Együttműködésért 11

13 Mindezekkel összefüggésben el kell készíteni a mai követelményeknek megfelelő lokális, helyi cselekvési terveket, stratégiát különös tekintettel a határon túlnyúló hatású projektekre. KIEMELT PROBLÉMÁK ÉS MEGOLDÁSI, FEJLESZTÉSI JAVASLATOK SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁS FEJLESZTÉSE Határokon túlnyúló hatású ún. virtuális mérlegkörök létrehozása, beruházása. BIOMASSZA HASZNOSÍTÁS FEJLESZTÉSE Biogáz üzemek és biomassza (esetleg bio-szolár) falu fűtőművek klaszterbe szervezése. NAPENERGIA TERMIKUS ÉS FOTOVILLAMOS HASZNOSÍTÁSA Közös projektek szervezése, kivitelezése (pl. VILLKOR mint projektfejlesztő.) GEOTERMIKUS ENERGIA HASZNOSÍTÁSA Közös projektek fejlesztése a geotermikus energia komplex hasznosítására. VÍZENERGIA HASZNOSÍTÁSA Szigetközi vízpótlás és vízenergia hasznosítás. A fenti projektek megvalósíthatóságának lehetséges eszköze a Szlovák Magyar Nemzeti Cselekvési tervek összehangolása. 12 Partnerséget építünk

14 Projektötletek bemutatása Gazdaság és energia Projekt címe Fő cél(ok) Tervezett tevékenységek Bővebb információ Együttműködés főként mezőgazdasági biomassza-tüzelésű erőművek tervezésében és kivitelezésében Virtuális tudásközpont létrehozása - szakavatott profik, projektpartnerek és beszállítók csoportosítása (analízis megvalósítás szállítás) Környezet-elemzések, forrás és megvalósítás-elemzések Szállítási láncok kialakítasa, potenciális vevők keresése Szlovák-magyar biomassza klaszter bázis kialakítasa (főleg a biomassza mint energiaforrás területén) Név: Andrej Keszeli, Michal Kukula Szervezet: First slovak engineering cluster andrej.keszeli@1ssk.sk, a.keszeli@alfacos.sk, michal.kukula@1ssk.sk, michal.kukula@nebotra.com Projekt címe Fő cél(ok) Tervezett tevékenységek Bővebb információ Fuvarozási és logisztikai együttműködési lehetőségek kiaknázása A szlovák és magyar logisztikai és szállítmányozási tevékenységet végző vállalatok együttműködésének fejlesztése a tevékenységük hatékonyságának javítása érekében. Ismerkedés a partnerekkel Együttműködési lehetőségek megfogalmazása Rész-projektek előkészítése A rész-projektek véghezvitele A projektek és az együttműködés értékelése Az eredmények ismertetése az érintettekkel További együttműködési lehetőségek felismerése Preiner Józsefné, Titkár Sopron Régió Logisztikai Klaszter / epreiner@gysev.hu Magyarország - Szlovákia Kezdeményezés egy Fenntartható Hálózati Együttműködésért 13

15 Projekt címe Fő cél(ok) Tervezett tevékenységek Bővebb információ Határon átnyúló dizájn és innovációs hálózat Fa- és bútoriparhoz, járműiparhoz, informatikához kapcsolódó határon átnyúló innovatív fejlesztések támogatása alkotói környezet létrehozása által. - Inkubátorház létesítése és felszerelése a határ mindkét oldalán, ahol az országok közötti együttműködés és projektálás zajlik - Nagysebességű kommunikációs csatorna a két inkubátor ház között (internet) - Közös inno-design projektek véghezvitele, szlovák vagy magyar projektpartneri vezetéssel - Kutatási és innovációs fórumok szervezése havonta tartott nyílt prezentációk az iparági cégképviselők és potenciális befektetők számára - Egyéb disszeminációs tevékenységek (például kétnyelvű honlap, új projekt toborzás a tagintézményekben) Angster Tamás innovációs menedzser Pannon Novum Regionális Innovációs Ügynökség Nonproft Kft. Tel: Mobil: tamas.angster@pannonnovum.hu Projekt címe Fő cél(ok) Tervezett tevékenységek Bővebb információ: Nemzetközi együttműködési börze A szlovák és magyar érintett szereplők gazdasági együttműködésének támogatása, harmadik piaci megjelenésük elősegítése Az érintett területen működő társaságok értékláncolatainak elemzése, ennek alapján az együttműködni kész ágazatok kijelölése, a szlovák és magyar cégek kooperációs kapcsolatfelvételének ösztönzése, harmadik országok piacán való megjelenésük elősegítése Név: Marek Kaul, Michal Javorek, Naďa Hladká Szervezet: Slovak investment and trade development agency Tel: kaul@sario.sk, javorek@sario.sk, hladka@sario.sk 14 Partnerséget építünk

16 Projekt címe Fő cél(ok) Tervezett tevékenységek Bővebb információ Nemesített energianövény (Miscanthus) elterjesztésével kapcsolatos ismeretterjesztés és hasznosítás-elemzés A gyakorlati alkalmazásban már eredményesnek bizonyult energianövény kiterjedt megismertetése, hasznosítási lehetőségeinek bemutatása, a felhasználók szakmai támogatása. potenciális felhasználók számára ismertető anyagok, kiadvány készítése szakmai rendezvények szervezése szakmai bemutatók, tanulmányutak szervezése a termesztésre vállalkozók számára szakvélemények készítése a projekthez termesztéssel (ültetvénnyel) kapcsolódók hozamainak, anyagainak vizsgálata, a potenciális felhasználási lehetőségek ismertetése Név: Dr. Marosvölgyi Béla Szervezet: Nyugat-magyarországi Egyetem KKK Kft. Tel: marosvolgyi@asys.hu Magyarország - Szlovákia Kezdeményezés egy Fenntartható Hálózati Együttműködésért 15

17 Tapasztalatok a projekt tevékenységével, rendezvényeivel kapcsolatban A Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elkötelezett a vállalkozások üzletfejlesztési törekvéseinek támogatásában és nyitott minden olyan együttműködésre, mellyel ezt a tevékenységét szélesítheti. A műhelyfoglalkozások lehetőséget biztosítanak számunkra új projektek közös kifejlesztésére és kapcsolatépítésre, mellyel további módszereket és eszközöket dolgozhatunk ki és alkalmazhatunk a vállalkozások támogatására. A műhelyfoglalkozások során vettük fel a kapcsolatot a SARIO Szlovák Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökséggel, akikkel jelenleg egy új projekt kifejlesztésén dolgozunk. Judit Félhelyesné Zubonyai, nemzetközi referens, Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Az Első Szlovák Gépipari Klaszter képviselői a projekt közreműködésével részt vettek a Győri műhelyfoglalkozáson, ahol bemutatatták a projektötletük előkészületi és együttműködési céljait. Mivel a rendezvényen más irányultságú klaszterek vettek részt, mint gépészetiek, (gyógyszerészet, logisztikai és hasonlók), egyelőre nem találtunk megfelelő partnert magyar oldalon. Kapcsolatba léptünk viszont a nyitrai székhelyű Műanyaggyártó klaszterrel. Ilyen formában szeretnénk megszólítani a potenciális projekt partnereket és bemutatni a projektcéljainkat a projekt weboldalán, valamit e kiadványon keresztül. A projekt a szlovák és magyar gépipari cégekklaszterek együttműködését szolgálná. A klaszter tagjai szintén érdekeltek a magyar partnerekkel való együttműködésben a megújuló energiaforrások terén. Ing. Elena Stieranková, Besztercebányai Önkormányzati Kerület Hivatala, a projekt haszna az Első Szlovák Gépipari Klaszter számára (1SGK), amellyel a BÖKH együttműködik 16 Partnerséget építünk

18 Horváth Zsuzsanna okl. környezetkutató vagyok. Jelenleg a Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Erdészetiműszaki és Környezettechnikai Intézetében vagyok PhD hallgató. Azért csatlakoztam a tematikus műhelyfoglalkozás-sorozathoz, mert bízom abban, hogy a Nemesített energianövény (Miscanthus) elterjesztésével kapcsolatos ismeretterjesztés és hasznosítás-elemzés című projektötletünkhöz sikerül partnert találni, illetve egyéb értékes kapcsolatokra teszek szert. Zsuzsanna Horváth, doktorandusz, Nyugat-Magyarországi Egyetem Magyarország - Szlovákia Kezdeményezés egy Fenntartható Hálózati Együttműködésért 17

19 Gazdaság és energia szekció hálózati tagjainak rövid bemutatkozása Energetická agentúra v Nitre Nyitrai Energetikai Ügynökség Az Energetikai Ügynökség létrehozását elindító projekt Nyitrán az Intelligens Energia Európa II (IEE II) program felhívására került benyújtásra. Ez a program az energetikahatékonyság és megújuló energiaforrások támogatására irányul a programozási időszakban. Az energetikai ügynökség megalapításának feltétele az energetika korszerű állapota volt, amely döntő tényező az állam és régiók fenntartható gazdaságfejlesztésében. A Nyitrai Energetikai Ügynökség megalakulásának folyamata a Nyitra város polgármestere (az egyesület elnöke) és az Európai Bizottság /The Executive Agency for Competitiveness and Innovation/ elnöke által aláírt szerződést követően indult el 2008 szeptemberében. Az ügynökség jogi személyek érdekegyesületeként lett bejegyezve én. Aktívan jétől tevékenykedik. Az ügynökség fő tevékenységei: tanácsadói tevékenység és energetikai tanácsadás az energiahatékonyság növelése és önellátó képesség tekintetében, az energiaforrások ésszerű kihasználásának, konkrét példáinak propagálása és publikálása, valamint intézkedések az energiahatékonyság területén, az energiaigény csökkentéséhez, valamint magasabb önellátó képességhez vezető elemző és stratégiai munkák, amelyek a fenntartható fejlődés alapjául szolgálnak projektek kezdeményezése és előkészítése az energetika területén, együttműködés koordinációja az egyes intézmények között a kerület, városok és községek energetikai menedzsmentjének kialakítása főleg az épületkezeléseknél anyagi támogatások szerzése a strukturális alapokból és különböző innovatív pénzügyi támogatási mechanizmusokból Honlap: Kapcsolattartó: Mgr. Jana Kuciaková, projektmenedzser eanitra@eanitra.sk 18 Partnerséget építünk

20 SARIO - Slovenská agentúra pre rozvoj investícií a obchodu SARIO Szlovák Befektetési és Üzletfejlesztési Ügynökség A Szlovák Gazdasági Minisztérium állami támogatással működő szervezete, amely az állami költségvetésből kerül finanszírozásra. A SARIO ügynökség alapvető célja a szlovák polgárok életszínvonalának javítása a foglalkoztatottság növelésén keresztül, és a regionális különbségek csökkentésével. A SARIO aktívan hozzájárul az életminőség javításához Szlovákiában, a műveltség növeléséhez és a gazdaság fejlesztéséhez, kapcsolatain keresztül itthon és külföldön egyaránt. Az ügynökség tevékenységei: külföldi beruházók beruházási projektjeinek megoldása és kapcsolódó szolgáltatások, kis- és közepes vállalkozásoknak nyújtott szolgáltatások export és üzleti lehetőségek felkutatásában külföldön, közreműködés és szolgáltatások szlovák és külföldi közös vállalatok megalapításánál (joint ventures). Honlap: Kapcsolattartó: Ing. Martin Bičan sario@sario.sk Prvý slovenský strojársky klaster (1.SSK) Első Szlovák Gépipari Klaszter (1.SSK) A gépipar termelő vállalatainak, kutatás-fejlesztési és tanácsadó cégeknek, önkormányzatoknak, iskoláknak és egyetemeknek az érdekegyesülete, megalapításának célja a gépipar fejlesztése, innovációk bevezetésének támogatása a vállalatoknál, és a szorosabb együttműködés támogatása az egyesült alanyok között. Honlap: Kapcsolattartó: Ing. Elena Stieranková info@1ssk.sk Magyarország - Szlovákia Kezdeményezés egy Fenntartható Hálózati Együttműködésért 19

21 Slovenský plastikársky klaster Szlovák műanyaggyártó klaszter Jogi személyek egyesülete. Prioritásai közé tartozik a jogi személyek hálózatba szervezése és egyesítése a műanyaggyártás területén, az egyesült társaságok jogi támogatása, innovációk, technológiai transzferek, oktatás és művelődés támogatása a műanyaggyártás területén, és az alkalmazott kutatás és fejlesztés támogatása. Honlap: spksk.query.sk Kapcsolattartó: Juraj Miškolci, elnök juraj.miskolci@spksk.sk Technická fakulta Slovenskej poľnohospodárskej univerzity Szlovák Mezőgazdaság Egyetem Műszaki Kara Művelődési, tudományos-kutatási és alkalmazott tevékenységet végez meghatározott tudományos területeken szeptemberében alakult, azóta több mint 7000 végzőst készített fel a gyakorlatra, akik hozzájárultak a műszaki fejlesztésekhez nem csak a mezőgazdasági első termelés, új technikák megalkotásának területén, hanem a mezőgazdasági termékek feldolgozóüzemeinek működésének, értékesítési és szervizberendezések, illetve autóipari vállalatok minőségének javításához. A Kar együttműködik további számos művelődési és tudományos-kutatási intézménnyel Szlovákiában és külföldön is. Honlap: Kapcsolattartó: doc. Ing. Juraj Maga, Dr. dektf@uniag.sk 20 Partnerséget építünk

22 Mesto Topoľčany Nagytapolcsány városa Az ipari termelés szempontjából Nagytapolcsány (Topoľčany) városának kiemelt helyzete van a kerületben. A legnagyobb és legismertebb nagytapolcsányi vállalat a TOPVAR, a.s. sörgyár, az OZETA Odevné závody, a.s. ruházati üzem, hagyománya van a bútorgyártásnak is, amelyet ma a DECODOM, s. r. o. cég képvisel, az Elektrokarbon, a.s. cég pedig szénelemet gyárt elektromos készülékekbe. Az utóbbi időszakban termékgyártásba kezdett a SEWS Slovakia, s.r.o. külföldi cég, amely kábelkötegeket gyárt gépkocsikba. A kerületben kedvezőek a feltételek a mezőgazdasági termeléshez. A terület nagy része besorolható a répa árpa búza típusú területekhez. Főleg malátaárpát termesztenek. Nagytapolcsánytól délre a komló termesztéséhez megfelelő feltételek uralkodnak. A kerület magasabban fekvő részei a lóheretermesztésre alkalmasak. Hagyománya van a gyümölcstermesztésnek, főleg alma- és szilvatermesztésnek. A Nagytapolcsányi járás három kerület határvonalán fekszik, közlekedési jelentősége viszont csupán átlagos. Honlap: Kapcsolattartó: Mgr. Zuzana Valášeková zuzana.valasekova@topolcany.sk MTA Regionális Kutatások Központja Nyugatmagyarországi Tudományos Intézete Az MTA Regionális Kutatások Központja Nyugatmagyarországi Tudományos Intézete (MTA RKK NYUTI) 1986-ban azzal a céllal alakult Győrben, hogy Magyarország egyik dinamikusan átalakuló térségében tanulmányozza a regionális folyamatokat. Az Intézet kutatásainak centrumában az innovációk terjedésének sokoldalú közelítése áll, így vizsgálatra kerülnek azok a jelenségek, szervezetek és akciók, amelyek a magyarországi társadalmi-gazdasági változásokat a területi dimenzióban hordozzák. Honlap: Kapcsolattartó: Dr. Mihály Lados, intézetvezető ladosm@rkk.hu Magyarország - Szlovákia Kezdeményezés egy Fenntartható Hálózati Együttműködésért 21

23 Magyar Járműfejlesztési Klaszter A Magyar Járműfejlesztési Klasztert január 15-én magyar tulajdonú nemzetközi mérnöki tapasztalatokkal rendelkező mikro- és kisvállalkozások alapították. Célja a hazai járműiparban mérnöki szolgáltatást nyújtó hazai vállalkozások összefogása, közös érdekeik összehangolása, érvényesítése, együttes fellépésükkel piacképességük növelése, a cégek vezetőinek és alkalmazottainak szakmai megerősödése, nemzetközileg is látható méretű gazdasági és szakmai hálózat és tudásbázis működtetése. Honlap: Kapcsolattartó: Zoltán Kabács, klasztermenedzser zoltan.kabacs@meshining.com Sopron Régió Logisztikai Klaszter Lépjünk előre közösen! Így fogalmazta meg fő üzenetét a december 13-án 16 tagtárssal együtt megalakított Sopron Régió Logisztikai Klaszter (SRLK), melynek lényege egy olyan keret létrehozása, amely segíti a cégek egymásközti párbeszédét, a cégek és a közszféra közötti kapcsolat felvételét. A régióban rejlő kedvező hatások a Klaszter segítségével összeadódhatnak és elősegíthetik a térség gazdasági hatékonyságának növekedését. A Klaszter lehetőséget nyújt az azonos területek költséghatékony racionalizálására, egy magasabb szintű piaci növekedésre, amely biztosíthatja egy korszerű logisztikai rendszer kialakítását. Honlap: Kapcsolattartó: Józsefné Preiner, titkár epreiner@gysev.hu 22 Partnerséget építünk

24 INNONET Innovációs és Technológiai Központ Az INNONET 1997-ben alakult non-profit szervezetként, melynek célja az innovatív kis és középvállalkozások támogatása és ezzel együtt a Nyugat-dunántúli régió fejlődésének elősegítése. Az INNONET szerepet vállal az új ötletek, innovatív gondolatok, felkutatásában és részt vesz azok projektté formálásában regionális és nemzetközi szinten egyaránt. Az INNONET célcsoportjai: kezdő, tudás- és technológia-intenzív, növekedési potenciállal rendelkező (start-up) vállalkozások, melyeknek a központ tanácsadói és informatikai szolgáltatásokat nyújt; innovatív, beszállítói kapcsolatok kiépítésére képes kis- és közepes (spin-off) vállalkozások, melyeknek a központ pályázati, projektmenedzsment és technológia transzfer szolgáltatásokat nyújt. Az INNONET részt vesz nemzetközi együttműködésekben, ezért állandóan kutat potenciális partnerek után. Non-profit szervezetként a központ jó esélyekkel pályázhat Európai Uniós és hazai forrásokra egyaránt. Honlap: Kapcsolattartó: László Budavári, ügyvezető igazgató; Horváth Nóra, projektmenedzser info@innonet.hu Ökoenergetika Befektetési és Innovációs Kft. Az Ökoenergetika Befektetési és Innovációs Kft. elkötelezett a megújuló energiaforrások kiaknázásában és az új technológiák elterjesztésében Magyarországon. Tevékenysége elsősorban a biomassza hasznosítására irányuló projektek előkészítése és menedzselése, valamint az ezekhez szükséges finanszírozási és pályázati források optimális bevonása a sikeres projekt végrehajtás érdekében. Fontosabb területek: Energia ültetvények növényei és gépei, pellet és brikett gyártó üzemek, hőtermelés biomassza bázison. Honlap: Kapcsolattartó: Zsolt Marosvölgyi, ügyvezető zsolt.marosvolgyi@okoenergetika.hu; zsolt@eromu.hu Magyarország - Szlovákia Kezdeményezés egy Fenntartható Hálózati Együttműködésért 23

25 Sopron Régió Informatikai Klaszter A Sopron Régió Informatikai Klaszter augusztus 28-án alakult 20 szervezet közreműködésével. A klaszteralapító szervezetek között gazdasági társaságok, Sopron Megyei Jogú Város tulajdonában álló önkormányzati vállalatok és a Nyugat-Magyarországi Egyetem is megtalálható. A Klaszter fő profilja az informatikai termékekhez és szolgáltatásokhoz kapcsolódó kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység szervezése és elősegítése. A Klaszter alapvető célja egy olyan platform kialakítása, amely információt szolgáltat termékekhez, szolgáltatásokhoz, eljárásokhoz kapcsolódó új technológiák bevezetési lehetőségeiről kis- és középvállalkozások számára. Honlap: Kapcsolattartó: Timár Andrea, klasztermenedzser info@itklasztersopron.hu Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. A Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. 31 ezer hektár erdőt kezel az ország észak-nyugati területén: a Duna szigetközi szakaszán, a Kisalföld folyókkal átszőtt vidékén, a nemzeti parknak is nevet adó hansági erdőkben, valamint a világörökség részét képező pannonhalmi tájon. Ezt a felbecsülhetetlen természeti értéket csak szakszerű, a fenntartható fejlődés szempontjait figyelembe vevő gazdálkodással lehet megőrizni. A kisalföldi erdészek feladata, hogy az erdőkkel szemben támasztott természetvédelmi, környezetvédelmi és közjóléti igények figyelembe vételével hosszútávra garantálják a térség erdőgazdálkodását. Honlap: Kapcsolattartó: Teréz Fekete, utókalkulátor és pályázati referens fekete.terez@kaeg.hu 24 Partnerséget építünk

26 Nyugat-magyarországi Egyetem Kooperációs Kutatási Központ Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság A Kooperációs Kutatási Központ az első ciklusában a Nyugat-magyarországi Egyetem három kara és 16 ipari partnere példaértékű együttműködésének eredményeként, január 1-én kezdte meg működését. Eredményes cikluszárást követően a második pályázatos ciklus július 01-el indult. A Központ egyetemi, de önálló gazdasági szervezeti egységként működik. Tevékenységének anyagi hátterét az ipari- és gardasági Partnereknek végzett munkából származó bevételek (önerő) mellett a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program keretében elnyert jelentős támogatás biztosítja. A Központ az Egyetem tudásbázisára és ipari partnereinek tapasztalatára, megrendeléseire építve három tudományterületen (Környezeti hatásvizsgálatok, Hulladékkezelés és -hasznosítás, Ökoenergetika), végzi kutató-, szakértő-, tervező/fejlesztő munkáját. Jelentős tudástranszfer tevékenység (konferenciák-, tanulmányutak szervezése, publikációk, tudományos képzés és továbbképzés) is részét képezi a tevékenységnek. Honlap: Kapcsolattartó: Prof.Dr. D.Sc Béla Marosvölgyi, egyetemi tanár, Horváth Zsuzsanna, doktorandusz marosvolgyib@asys.hu Pannon Novum Regionális Innovációs Ügynökség A Pannon Novum Regionális Innovációs Ügynökség célja, hogy a régióban elősegítse az innovációt, ezzel kapcsolatos szolgáltatásokat alakítson ki és nyújtson partnerei részére, valamint erősítse és koordinálja az innovációs hálózati együttműködést. Mindennek érdekében tervezéssel, hálózatfejlesztéssel, információ átadással, oktatással és tanácsadással is foglalkozik, valamint nemzetközi innovációs tevékenységet is végez az Ügynökség. Honlap: Kapcsolattartó: Tamás Angster Tamás, innovációs menedzser tamas.angster@pannonnovum.hu Magyarország - Szlovákia Kezdeményezés egy Fenntartható Hálózati Együttműködésért 25

27 Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara A Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara január 1-jén kezdte meg működését. A Kamara küldetései: a tagvállalatok üzletfejlesztési törekvéseinek támogatása, a megye gazdasági életének erősítése, a nemzetközi kapcsolatok szélesítése, a gazdaság fejlesztése és szervezése, a gazdasági ügyletek biztonságának védelme és a korrekt piaci magatartás elősegítése, az üzleti tevékenységet folytatók általános és közös érdekeinek védelme. A Kamara tevékenységével a vállalkozások teljes körét megcélozza, mind ágazati strukturálódás, mind földrajzi elhelyezkedés tekintetében. Feladata minden vállalkozás érdekképviselete, üzleti fejlesztése, de kiemelt hangsúlyt helyez a kis-és középvállalkozások fejlődésének elősegítésére. A Kamara a tagság ismereteinek folyamatos bővítését szaktanácsadó szolgálatával, egyedi szakmai programokkal és szakmai alapon működő klubjaival segíti. Rendszeresen szervez szakmai műhelyfoglalkozásokat, tréningeket, előadásokat, fórumokat, üzleti találkozókat és üzleti partnerkereső rendezvényeket. Honlap: Kapcsolattartó: Judit Félhelyesné Zubonyai, nemzetközi referens felhelyesnejudit@gymskik.hu Erdészeti-műszaki és Környezettechnikai Intézet Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar EMKI Az Erdészeti-műszaki és Környezettechnikai Intézet (EMKI) a Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Karán 2007-től működik egységes szervezetként. Az EMKI az energetikai szakterülethez kötődően több hazai és nemzetközi K+F pályázat nyertese, vagy nyertes pályázatban működik közre. Egyik fő kutatási témaköre a lignocellulózok energetikai hasznosítási lehetőségeinek, valamint az ökoenergetika környezeti hatásainak vizsgálata. Alkalmazott kutatás keretében foglalkozik a fa energetikai hasznosításának minden fontosabb területével, illetve az oktatáshoz kapcsolódóan kutatásokat végez a hulladékgazdálkodás területén is. Honlap: Kapcsolattartó: Prof. Dr. D.Sc Béla Marosvölgyi, egyetemi tanár, Horváth Zsuzsanna, doktorandusz marosvolgyib@asys.hu 26 Partnerséget építünk

28 Pannon Megújuló Energia Klaszter A Pannon Megújuló Energia Klaszter elsősorban, de nem kizárólagosan a Nyugat-dunántúli régióban működik. Tagjainak nyújtott főbb szolgáltatások és egyúttal a Klaszter céljai a fosszilis energiahordozók megújuló energiaforrásokkal való kiváltásának, az energiahatékonyságnak az elősegítése a lakossági, intézményi és a KKV szektor piacán; a piacra jutás támogatása; hálózat- és partnerség építés; benchmarking klub működtetése; szakmai, jogi és pénzügyi információszolgáltatás; vállalatirányítási rendszer fejlesztése; innovációs lehetőségek felkutatása, fejlesztések indítása; mindezekhez pedig a szükséges támogatási/hitel pénzügyi források felkutatása, biztosítása. Honlap: Kapcsolattartó: Diána Foglszinger-Szakos, klasztermenedzser info@panenerg.hu NYME-ERFARET Nonprofit Kft. Az Erdő- és Fahasznosítási Regionális Egyetemi Tudásközpont (ERFARET) 100%-os egyetemi tulajdonú Kft, amely az ipari igények alapján a Nyugat-magyarországi Egyetem kutatási kapacitását felhasználva végez agrárműszaki jellegű kutatás-fejlesztési tevékenységet. Jelenleg olyan projekteket valósítanak meg, melyek célja: közös erdészeti és faipari kutatások az ipari vállalatokkal, a fiatal egyetemi kutatók, hallgatók innovatív ötleteinek felkarolása, spin-off és start up cégek inkubálása és mentorálása, rapid prototyping és reverse engineering technológiák alkalmazására alkalmas 3D szkennerrel és 3D nyomtatóval felszerelt laboratórium létrehozása Honlap: Kapcsolattartó: Dénes Varga Dénes, ügyvezető ret@nyme.hu Magyarország - Szlovákia Kezdeményezés egy Fenntartható Hálózati Együttműködésért 27

29 Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. Az 1997-ben alapított Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. egy többségi állami tulajdonú, gazdaságfejlesztési tevékenységre szakosodott társaság. A Zrt. fő tevékenysége a nyugat-dunántúli régió kis- és középvállalkozásainak tőkebefektetések útján történő finanszírozása, valamint a vállalati és önkormányzati komplex (üzleti és területfejlesztési-pályázati) tanácsadás nyújtása. Utóbbinak legfőbb célcsoportját a Győr-Moson-Sopron, Vas, illetve Zala megyében működő vállalkozások, önkormányzatok és kistérségi társulások képezik. A társaság emellett különböző pályázati és egyéb (főként a Regionális Fejlesztési Holding cégcsoportjából származó, illetve más, államilag támogatott) gazdaságfejlesztési források közvetítését és régióbeli fejlesztési projektek előkészítését végzi, egyúttal részt vesz azok megvalósításában. Honlap: Kapcsolattartó: Dr. Péter Szegvári, vezérigazgató nyupan@rft.t-online.hu Széchenyi István Egyetem Tudásmenedzsment Központ A július 1-jén megalakult Tudásmenedzsment Központ a Széchenyi István Egyetem horizontális szolgáltató egysége. A központ olyan szolgáltatásokat fejleszt ki, amelyek célja egyrészt az egyetemi kutatási erőforrásokra és kompetenciákra támaszkodó új kutatási, innovációs és technológia transzfer lehetőségek felkutatása, megragadása és megvalósításának támogatása, másrészt az egyetemi tudásmenedzsment folyamatok és információs rendszerek fejlesztésén, valamint aktív gazdasági és intézményi partnerkezelésen keresztül az egyetem regionális tudáscentrummá válásának elősegítése. Honlap: Kapcsolattartó: Dr. Tibor Dőry, igazgató doryti@sze.hu 28 Partnerséget építünk

30 Professio Fémipari és Szakképzési Klaszter A Professio Klaszter tagvállalatai fémipari megmunkálással foglalkozó győri és Győr környéki kis és közép vállalakozások, melyek közös célja a fémiparban tevékenykedő győri és Győr környéki vállalatok összefogása, versenyképességük javítása, a fémipari tevékenységekből adódó együttműködésen és közös képviseleten, érdekérvényesítésen keresztül, továbbá a fémiparban tapasztalható képzett szakemberhiány mérséklése. A Klaszter a képző iskolákkal együttműködve, a jelen kor technológiai követelményeinek figyelembevételével, közösen formálja az elméleti és gyakorlati oktatási anyagot. Mindezeken felül részt vesz a szakoktatók, szaktanárok ismereteinek fejlesztésében. A gyakorlati képzésekre a tagvállalatainak modern nemzetközi viszonylatban is versenyképes telephelyein nyújtanak lehetőséget. Honlap: Kapcsolattartó: Zoltán Kocziha, klasztermenedzser koczihazoltan@gymskik.hu Magyarország - Szlovákia Kezdeményezés egy Fenntartható Hálózati Együttműködésért 29

31 Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség KÖzhasznú Nonprofit Kft. Fátrai Eszter, Dancsecs Roland, Halmos Zóra Telefon: Fax: Nagytapolcsány Regionális Fejlesztési Ügynökség Miloslav Špoták, Denis Kristek Telefon /fax: Nyitra Regionális Fejlesztési Ügynökség Petra Klimo Zlatošová, Dáša Mozdíková Telefon: Partnerséget építünk