Szeged Város Fenntarthatósági

Átírás

1 Szeged Város Fenntarthatósági Fennta Programja 1

2 Tartalom I. Vezetői összefoglaló... 5 II. Külföldi és hazai fenntartható terv fejlesztéspolitikai keretei, meghatározó dokumentumai A Stockholmi Nyilatkozat, Közös Jövőnk, 1987 (Brundtland-jelentés) Feladatok a 21. századra-agenda-21, 1992, Rio de Janeiro Agenda 21 az utazásról és turizmusról - a környezetvédelmileg fenntartható fejlesztés felé A Lisszaboni Stratégia Az EU Fenntartható Fejlődési Stratégiája (a Göteborgi stratégia), 2001 és A Fenntartható Fejlődés Világkonferencia 2002, Johannesburg Az Új Széchenyi Terv Magyarország EU elnökségével kapcsolatos fenntarthatósági törekvések A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia Dél-alföldi Regionális Operatív Program Csongrád Megye Területfejlesztési Koncepciója Szeged Megyei Jogú Varos Integrált Városfejlesztési Stratégiája (Aktualizálva: 2009.).. 25 III. Lehetséges partnerek azonosítása Partnerek azonosítása A partnerkapcsolatok céljainak és feladatainak és hatáskörének meghatározása A partnerkapcsolat-tervezés szervezeti kereteinek létrehozása IV. Társadalmi, gazdasági, környezeti helyzetelemzés Földrajzi elhelyezkedés, lehatárolás Regionális kapcsolatok Természeti adottságok a) Domborzat, földtan b) Éghajlat, helyi klíma c) Vízrajz d) Talaj e) Növényföldrajzi viszonyok f) Állatvilág, zoológiai jellemzés Táji értékek a) Természeti értékek b) Épített értékek c) Egyedi tájértékek d) Kulturális értékek és civil élet Tájalakulás történet a) Tájhasználat történelmi alakulása

3 b) Jelenlegi településszerkezet és tendenciák Társadalmi helyzet a) Demográfiai viszonyok b) Oktatás, képzés c) Művelődés, kultúra d) Sport, kikapcsolódás e) Egészségügy, szociális ellátás f) Közbiztonság Gazdasági helyzet a) Mezőgazdaság b) Ipar c) Szolgáltatás, kereskedelem d) Vendéglátás, idegenforgalom, turizmus e) Foglalkoztatás, munkaerőpiaci helyzet Infrastrukturális helyzet a) Vízellátás b) Szennyvíz és csapadékvíz elvezetés, szennyvíztisztítás c) Árvízvédelem d) Energiaellátás e) Közlekedés Környezeti rendszerek elemének állapota a) Levegő b) Felszíni és felszín alatti vizek c) Talaj d) Zaj és rezgés e) Hulladékhelyzet V. Helyzetértékelés, problémaelemzés Kérdőívek kiértékelése a) Kérdőív az oktatás nevelés helyzetének felmérésére b) Kérdőív a település értékeinek lakossági megítéléséhez SWOT analízis VI. Problémafa VII. C élfa VIII. Fenntarthatósági stratégia megfogalmazása IX. Stratégiai célok megvalósításához kapcsolódó projektötletek bemutatása Szemléletformálás a fenntarthatóság érdekében Mintaszerű energia felhasználás, különös tekintettel a megújuló energiákra Fenntartható gazdaságfejlesztés

4 4. A fenntartható turizmus megteremtése Tisza és a Tisza-part kihasználása Szegedi építészeti architektúra megőrzése Együttműködő város X. Monitoring és visszacsatolás XI. Irodalomjegyzék XII. Mellékletek

5 I. Vezetői összefoglaló "Gondoljunk azokra, akik utánunk jönnek." (Rockenbauer Pál) Mit jelent a Local Agenda 21 kifejezés? A Local Agenda 21. az ENSZ ajánlása alapján a helyi fenntarthatóság programja a XXI. századra. Három fő alappillére: gazdasági fejlődés társadalmi fejlődés környezetvédelem Alapkövetelmény a jövő generáció érdekeinek figyelembevétele a jelenlegi gazdasági társadalmi környezeti döntések meghozatalánál. Ki és hogyan végezte a feladatot? Szeged város fenntarthatósági programja (Local Agenda 21) a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. megrendelése alapján készült, a vonatkozó útmutatók figyelembevételével. A szegedi Local Agenda 21 program meghatározása szegedi prominens személyek, illetve a fenntarthatóság tekintetében releváns helyi szervezetek bevonásával történt. A helyi lakosok, vállalkozók, döntéshozók és civil élet képviselőinek véleményét figyelembe vevő fenntarthatósági stratégia előtérbe helyezi a helyi életminőség és környezeti állapot javítását, az erőforrásokat nem kimerítő fejlődést, valamint a hosszú távú gondolkodást. Mire kaphatunk választ a dokumentumból (milyen megállapításokat, javaslatokat tartalmaz)? A Helyi Fenntartható Fejlődési Terv (Local Agenda 21) egy újszerű stratégiai és tervezési dokumentum Szeged város számára. Az ENSZ II. Környezetvédelmi Világkonferenciája által javasolt Local Agenda 21 tervet világszerte számos önkormányzat dolgozta ki saját településére vonatkozóan, Magyarországon eddig mindössze 8-10 település kezdte el ennek megvalósítását. Az ENSZ és az EU minden települést a helyi társadalom által létrehozott egyedi térbeli képződménynek tekint, melynek további fejlődését saját társadalma határozza meg igényeivel és környezeti, társadalmi, gazdasági lehetőségeivel összhangban. 5

6 Helyzetfeltárás célja A Szeged Megyei Jogú Város számára készített Local Agenda 21 program helyzetfeltárása bemutatja a problémákat és az erősségeket a fenntarthatósági szempontok kiemelt figyelembevételével. A dokumentum e fejezetében feltárásra kerülnek a környezet, gazdaság, társadalom azon legfontosabb, a város szempontjából meghatározó tényezői, melyeket figyelembe véve fogalmaztuk meg a stratégiai célokat. Szeged logisztikai helyzete kiemelkedően jó (M5-M43 autópálya, az 5-ös, a 43-as számú nemzetközi főutak, valamint a 47-es (Hódmezővásárhely, Békéscsaba) és az 55-ös főút (Baja) fontos összekötői az ország délkeleti és déli területei felé). A térség gazdasága dinamikusan fejlődő, a gazdasági aktivitás a megyében a legnagyobb. Adottságok közül kiemelkedik, hogy Szeged az ország második legfontosabb oktatási, kutatási központja, országosan leggazdagabb algyői, szegedi és üllési szénhidrogén vagyon, jó minőségű a termőföld, országosan legmagasabb a napsütéses órák száma, a gyógy- és termálvíz vagyon, a Tisza menti ártéri erdők és az egyedülálló madárvilágú Fehér-tó. Az infrastruktúra megyei szinten a legfejlettebb, továbbá a szolgáltatások színvonala kiváló. Az idegenforgalom igen jó adottságokkal rendelkezik, Szeged városa kulturális központként kiemelkedő idegenforgalmi vonzerőt testesít meg. Fenntarthatósági szempontból legjelentősebb problémák és megoldandó feladatok Szegeden A helyzetfeltárás során azonosított problémák közül az egyik legjelentősebb témakör a munkanélküliség. Szegeden jelenleg a legnagyobb foglalkoztató az állami szféra (az önkormányzat és az egyetem együtt kb. 15 ezer főt foglalkoztat, míg a legnagyobb vállalati foglalkoztató (PICK Szeged Zrt.) majd 3000 főt foglalkoztat). Jelenleg a városban a regisztrált munkanélküliek száma 7000 fő felett van, mely mutató évről évre növekszik.(ld. 14. ábra). Fenntarthatósági szempontból is jelentős probléma, hogy a helyi, helyben előállított, vagy feldolgozott termékek iránti kereslet alacsony, a szegedi lakosság előnyben részesíti a döntően importból származó olcsó, tömegtermékeket. A helyzetfeltárás megállapítása alapján Szegeden a humánerőforrás képzettsége kimagasló, azonban a Szegedre települni szándékozó vállalkozások számára mégsem áll rendelkezésre megfelelő végzettségű és tapasztalatú munkaerő (a közép- és felsőfokú műszaki végzettséggel rendelkezők száma alacsony, a képzési rendszer lassan tud csak reagálni a piaci igényekre). 6

7 Fenntarthatósági szempontból probléma a megújuló energiákban rejlő lehetőségek kihasználatlansága, a lakosság megújuló energiaforrások, energiahatékonysággal kapcsolatos konkrét (saját beruházásaikhoz hasznosítható) ismeretének hiánya. Szeged a napfény városa, a napenergia hasznosítás mintavárosa lehetne, ha az ebben rejlő lehetőségeket kiaknázná, valamint a beruházás költségeinek csökkentését célzó támogatásokat nagyobb mértékben venné igénybe. A lakosság nem rendelkezik elegendő információval életmódjának (közlekedési módok, környezetvédelem, fenntarthatóság, energiatudatosság) környezeti hatásairól, ezért sok esetben a döntéshozatal a fenntarthatósági szempontok figyelembevétele nélkül történik. Az összefogás, együttműködés alacsony szintje általános probléma a város civil-, önkormányzati-, egyetemi-, vállalkozói szereplői között, és ezáltal Szeged fejlődésének korlátjává is válhat. Szeged város fenntarthatósági stratégiájának főbb céljai A város adottságainak, lehetőségeinek és jelenlegi helyzetének figyelembevételével kerültek kijelölésre Szeged fenntarthatósági stratégiai irányai, valamint a hosszú távú célok elérését segítő projektötletek. Fenntarthatósági szempontból célszerű a helyi, helyben előállított vagy feldolgozott termékek fogyasztásának ösztönzése, ezáltal nő a helyi vállalkozások, termelők által a munkahelyteremtés, valamint a munkahelymegtartás. A szegedi adottságoknak megfelelően cél egy olyan nagyvállalat betelepítése, mely kihasználja azt a lehetőséget, hogy Szeged tudás-alapú város. A megújuló energiaforrások kihasználása, hasznosítását célzó rendszerek kialakítása során célszerű helyi szakemberek bevonása, vállalkozók ösztönzése. Olyan szemléletformáló aktivitásra van szükség, amely nem elvontan közelíti meg a klímaváltozás okozta következményeket és nem nevelni akarja helyes viselkedésre a lakosságot, hanem közelebb hozza a megújuló energiák által kínált lehetőségeket és az ezeket közvetlenül érintő gazdasági racionalitásokat az emberekhez. Ahhoz, hogy hatékony intézkedések és eredmények valósuljanak meg, alapos, összehangolt, egymásra épülő tudatformálási munka szükséges, hogy a társadalom és a gazdaság minden szereplője bekapcsolódhasson a folyamatokba. 7

8 Szeged város fenntarthatósági programja az alábbi hét stratégiai célt határozza meg: Szemléletformálás a fenntarthatóság érdekében Együttműködő város Szegedi építészeti architektúra megőrzése SZEGED FENNTARTHATÓSÁGI STRATÉGIAI CÉLJAI Mintaszerű energiafelhasználás különös tekintettel a megújuló energiákra Fenntartható gazdaságfejlesztés Tisza és Tisza-part kihasználása A fenntartható turizmus megteremtése A fenti stratégiai célok eléréséhez igazítottuk a projektötleteket, kiegészítve új vállalásokkal, és konkrét projekt ötletekkel. Meggyőződésünk, hogy Szeged Megyei Jogú Város Local Agenda 21 Stratégiájának ának sikeres megvalósítása alapján büszkén állhatunk majd városunk következő generációi előtt. A jelen dokumentumban meghatározott célok, irányok és javaslatok megvalósítása által Szeged város példaértékű lépést tehet a környezetvédelem és a természeti értékek megőrzése terén, ugyanis a környezettudatos tervezés és a lakosság tudatos döntései mind a fenntartható fejlődés irányába hatnak. A helyi fejlesztések és mindennapi tevékenységek során a hosszútávú gondolkodás, az erőforrások átgondolt hasznosítása olyan fejlődést eredményezhet, amely alapján a környezet terhelése nem növekszik és Szeged élhető város marad. 8

9 II. Külföldi és hazai fenntartható terv fejlesztéspolitikai keretei, meghatározó dokumentumai 1. A Stockholmi Nyilatkozat, 1972 Az ENSZ a Római Klub első jelentéseire reagálva hívta össze 1972-ben Stockholmban az első Környezeti Világkonferenciáját, melynek célja az emberi környezet megóvásával foglalkozó világméretű program kidolgozása volt. A konferencia résztvevői első alkalommal foglalták nyilatkozatba a környezetvédelemnek azon alapelveit és feladatait, melyek mind a mai napig érvényesek. Ezen alapelvek és feladatok érvényesítésére, megvalósítására és a nemzetközi erőfeszítések összehangolására létrehozták az ENSZ Környezetvédelmi programját (UNEP). A világkonferencia záró momentumaként a Stockholmi Nyilatkozat keretében elfogadták a fenntartható fejlődés alapvető céljának tekinthető emberhez méltó környezethez való jogot. A nyilatkozatot aláíró nemzetek általános célként kötelezettséget vállaltak arra, hogy megóvják, és jobbá teszik az emberek környezetét a mai és a jövő nemzedékek számára. A dokumentumban elfogadták továbbá az ökológiailag fenntartható fejlődés érdekében érvényesítendő környezetvédelmi szemlélet és gazdálkodás gondolatát. A Stockholmi Nyilatkozatban lefektetett alapelvek határozták meg a későbbiekben a nemzeti illetve a helyi fenntarthatósági stratégiákat. 2. Közös Jövőnk, 1987 (Brundtland-jelentés) Az ENSZ 1984-ben hozta létre a Környezet és Fejlődés Világbizottságot, melynek feladata a környezetvédelmi szempontok a társadalmi fejlődés összefüggéseinek vizsgálata, a problémák feltárása és javaslatok kidolgozása volt. A 22 tagú bizottság 1987-re készíttette el Közös Jövőnk című jelentését, melyet a biztosság vezetőjéről, a norvég Gro Harlem Brundtland norvég miniszter asszonyról elnevezve Brundtland-jelentésnek is hívnak. A Brundtland-jelentés áttekintette a legfontosabb ágazatok helyzetét, problémáit és javaslatokat tett a cselekvésekre. Ezek a területek a következők voltak: népesség és az emberi erőforrások, az élelem biztosítása, fajok és ökoszisztémák, energia, ipar, városok. Nagy figyelmet fordítottak továbbá a nemzetközi együttműködésre és az intézményi reformok szükségességére. Összekapcsolták a környezetvédelem és a gazdasági növekedés és fejlődés feladatait és következményeit. Javasolták, hogy a jövőben a környezetpolitikát és a gazdaságpolitikát egységes rendszerben kell szemlélni és kezelni a tervezés és a végrehajtás minden szintjén. 9

10 A jelentés fő üzenetét a fenntartható fejlődés koncepciójának felszínre hozatala és központba való állítása jelentette. Minden cselekvést a fenntarthatóság elvei szerint javasolták újraértékelni. A következő definíciót fogadták el: A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generáció esélyeit arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket. A fenntartható fejlődés tehát nem veti el, sőt szükségesnek tartja a gazdasági fejlődést, de a környezeti szempontok maximális figyelembevétele mellett, a természeti erőforrások jelentette határok tiszteletben tartásával. 3. Feladatok a 21. századra-agenda-21, 1992, Rio de Janeiro Az ENSZ 1992-ben Rio de Janeiróban megrendezett Környezet és Fejlődés Világkonferenciája előkészítésekor a Közös Jövőnk jelentés megállapításait vették alapul. A konferencia több elfogadott dokumentuma közül az Agenda-21 nyilatkozat számít a legfontosabbnak a fenntarthatóság szempontjából. A négy részből álló Agenda-21 első fejezete a gazdasági és társadalmi dimenziókról, a második az emberi erőforrásoknak a fejlődés érdekében történő megőrzéséről és kezeléséről, a harmadik rész a nagyobb csoportok szerepének megerősítéséről, míg az utolsó mindezen célok megvalósításának eszközeiről szól. A dokumentum hangsúlyozza a helyi fenntarthatósági tervek kidolgozásának szükségességét, továbbá az alábbi irányelveket fogalmazza meg ezekkel kapcsolatban: Minden helyhatóságnak párbeszédet kell kezdenie a lakossággal, a helyi szervezetekkel és a magánvállalkozókkal, majd pedig elfogadni egy helyi Agenda-21-et. A tárgyalások és a közmegegyezés során a helyi hatóságok megismerhetik az állampolgárok, a helyi, a civil, a közösségi, az üzleti és az ipari szervezetek egyéni, sajátos kezdeményezéseit és megszerezhetik a legjobb stratégiák kialakításához szükséges információkat. A tárgyalások nyomán növekedne a háztartások tudatossága a fenntartható fejlődés különböző területein. A helyi hatóságok programjait, politikáját, törvényeit és szabályozását az Agenda 21 céljainak elérése érdekében fel kellene mérni és módosítani kell az elfogadott helyi programoknak megfelelően. 1 Az Agenda-21 a megfogalmazott ajánlások sikerességét a kormányzatok politikai felelősségvállalásának és elkötelezettségének függvényévé teszi. Több helyen kiemeli, hogy a jövő gazdasági és társadalmi problémáinak megoldására, a fenntarthatósági problémák kezelésére sem országos, sem helyi szinten 1 Riói Nyilatkozat a Környezetrıl és a Fejlıdésrıl,

11 nem alkalmas a hagyományos ágazati szemléletmód alkalmazása a tervezésben. Továbbá konkrétan megfogalmazza: a fenntarthatósági elvek integrációjának szükségességét a fejlesztési stratégiákba, az ágazati fejlesztések fenntarthatósági szempontú összehangolásának fontosságát, a társadalmi csoportok bevonásának szükségességét a tervezései és döntési folyamatokba. 4. Agenda 21 az utazásról és turizmusról - a környezetvédelmileg fenntartható fejlesztés felé A fentiekben bemutatott Brundtland-jelentés és az Agenda-21 habár törekedtek a komplex, átfogó szemléletre, nem foglalkoztak a turizmussal, mint önálló szektorral. E hiányosságot orvosolandó, a WTO Turisztikai Világszervezet, az Utazási és Turisztikai Világtanács valamint az Earth Council 1995-re kidolgozta az Agenda 21 az utazásról és turizmusról a környezetvédelmileg fenntartható fejlesztés felé című jelentést. A dokumentum a fenntartható turizmusra az alábbi, ma már világszerte elfogadott fogalmat határozza meg: a fenntartható turisztikai fejlesztés egyrészt kielégíti a jelenlegi turisták és a fogadó területek szükségleteit, másrészt védelmezi és növeli a jövő lehetőségeit. Az elképzelések szerint lehetővé teszi az erőforrások olyan módon történő menedzselését, hogy miközben az emberiség kielégítheti társadalmi, gazdasági, esztétikai igényeit, ugyanakkor megőrizheti az alapvető ökológiai folyamatokat, a biológia változatosságot és az életet fenntartó rendszereket, valamint a különböző népek és csoportok kulturális integritását is. (WTO, 1998, p.21.) A WTO által kiadott dokumentum hangsúlyozza a kormányzat, a turisztikai ipar és a civil szervezetek közti együttműködések fontosságát, elemzi az utazás és a turizmus gazdasági és stratégia szerepét a világ és a nemzetek gazdaságában és társadalmi fejlődésében valamint bemutatja azokat az előnyöket, melyek az ágazat fenntarthatóvá tételéből fakadnak. A fenntartható turizmus alapelveit az alábbiakban határozza meg: A turizmus természeti, történeti, kulturális és egyéb erőforrásait úgy kell megőrizni a jövőbeli folyamatos felhasználáshoz, hogy közben a jelen társadalomnak is hasznot hozzanak. A turizmus fejlesztéseit úgy kell tervezni és menedzselni, hogy ne okozzon súlyos környezeti vagy társadalmi-gazdasági problémákat a térségben. A turisztikai térség általános környezetvédelmi minőségét fenn kell tartani, és ahol lehet, ott fejleszteni kell. A turisták magas elégedettségi szintjét úgy kell fenntartani, hogy a turisztikai desztinációk megtartsák értékesíthetőségüket és népszerűségüket. 11

12 A turizmus haszna az egész társadalomban érzékelhető, így a helyi közösség támogatni fogja azt. A természeti, kulturális és társadalmi erőforrások hosszú távú megőrzése, kíméletes használata és fejlesztése alapvető fontosságú a turisztikai szektor számára, hiszen a turizmus alapvetően ezekre az erőforrásokra épül. 5. A Lisszaboni Stratégia Az Európai Unió állam és kormányfői 2000 márciusában fogadták el a Lisszaboni Stratégia című átfogó reformprogramot, melynek célja, hogy 2010-re Európa a világ legdinamikusabban fejlődő tudásalapú gazdaságává váljon, mely képes a fenntartható fejlődésre. A stratégia az alábbi fő célkitűzéseket fogalmazza meg: Hatékony belső piac megteremtése: Hatékony belső piac működésének legfőbb akadálya, hogy a szolgáltatások piacának liberalizálódása még továbbra is elmarad a kívánatostól. Energetikai és közlekedésfejlesztések: Vasúthálózatokba való fokozott befektetését javasolja. Kiemelt célkitűzés továbbá az, hogy 2010-ig az EU energiafelhasználásból 12%-kal részesedjenek a megújuló energiaforrások. A K+F tevékenységek ösztönzése: A lisszaboni stratégia célja, hogy 2010-ig a GDP 3%-ára kell emelni a K+F arányát az EU-ban. Ezt leginkább a magánszféra számára megteremtett innováció-barát gazdasági környezettel lehet elérni (innovatív KKV-k támogatása, kockázati tőkéhez való hozzájutás megkönnyítése stb.). Szintén komoly gondot jelent, hogy Európában az USA-hoz és Japánhoz képest kevés a tudós és kutató, növelni kell Európa vonzerejét a kutatók számára. Az európai gazdaságok további gyengesége, hogy nem képesek kutatóik eredményeit megfelelő mértékben a gyakorlatba átültetni. Ez az egyetemek és a vállalkozások közötti K+F kapcsolatok erősítésével lehet serkenteni. A foglalkoztatás bővítése: A Lisszaboni Stratégia egyik legfőbb célja a foglalkoztatottság növelése. A célok elérésének egyik eszköze a munkavállalói mobilitás növelése, és az Európai Szociális Alap forrásainak képzésre, az aktív munkaerő-piaci politikákra való fordítása. Munkaerő-piaci reform elemei: a KKV-k támogatása; az élethosszig tartó tanulás, a fiatalok, a nők és az idősek foglalkoztatottságának növelése, illetve a reáltudományok támogatása. A Lisszaboni Stratégia megvalósítási idejének felénél, 5 évvel annak elfogadása után az Unió értékelte a kitűzött célok megvalósítását, és megállapította, hogy azok nagy része nem teljesült, vagy nem fog teljesülni az időszak végére, 2010-re. Az eredmények fokozása érdekében úgy döntöttek, hogy az egész stratégiát át kell strukturálni és le kell egyszerűsíteni úgy, hogy annak a középpontjába a gazdasági növekedés és a foglalkozást kell, hogy kerüljön. 12

13 6. Az EU Fenntartható Fejlődési Stratégiája (a Göteborgi stratégia), 2001 és 2006 A Lisszaboni Stratégia kritikusai már elfogadásának pillanatában azt hozták fel legnagyobb hiányosságaként, hogy figyelmen kívül hagyja azt a felismerést, hogy a környezeti, társadalmi és gazdasági kérdések és problémák összefonódnak és nem lehetséges őket egymással gyakorta ellentmondó külön stratégiákban, külön prioritásrendszerek mellett kezelni. Az Európai Tanács a Lisszaboni Stratégia e hiányosságát pótolta, amikor 2001-ben Göteborgban elfogadta az Európai Bizottság által készített Fenntartható Fejlődés Stratégiát. A Stratégia a Lisszaboni folyamat célkitűzéseire épül, azokhoz kapcsolódik, illetve azokat egészíti ki a környezeti fenntarthatóság aspektusából. Megállapítja, hogy a gazdasági növekedésnek, társadalmi kohéziónak és környezetvédelemnek együtt kell járnia. Az EU saját fenntartható fejlődését fenyegető veszélyekként az alábbiakat azonosítja: a globális felmelegedés; új antibiotikum rezisztens kórokozó törzsek megjelenése; veszélyes kémiai anyagok hosszú távú hatásai; élelmiszerbiztonsági veszélyek; szegénység; öregedő társadalom; a biodiverzitás csökkenése; a gyorsan növekvő hulladékmennyiség; a talajpusztulás; a közlekedési torlódások; a növekvő regionális különbségek. A fenntartható fejlődés megvalósítása érdekében az alábbi hosszú távú célokat fogalmazza meg: az éghajlatváltozás megállítása és a tiszta energia felhasználásának növelése; a közegészséget rontó problémák kezelése; nagyobb felelősségtudat a természeti erőforrások kezelésében, a biológiai sokféleség megőrzése; a közlekedés, szállítás és földhasználat fenntarthatóvá tétele. Ennek érdekében szükségesnek tartja a gazdasági különböző szektorainak összehangolását, a környezeti szempontok termékek árába történő beépítését, a befektetéseket a tudományba és kutatásba, 13

14 a kommunikáció fejlesztését, a globális dimenziók számbavételét A stratégia akciótervei: Az éghajlatváltozás megállítása: a kiotói kritériumok teljesítése az EU és más fejlett országok által (az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklése 8%-al az 1990-es szinthez lépest); az energiatermékek adójáról szóló direktíva kidolgozása (2002-ig); 2010-ig összes üzemanyag fogyasztás 7%-ka, 2020-ig 20%-ka megújuló forrásból történjen; az energiahatékonyság növelése; az összes energia 12%-ka megújuló energia-forrásból származzon 2010-ig; GDP növekedésének szétválasztása a közlekedés, energiafelhasználás növekedésétől; direktíva kidolgozása az üvegházhatású gázok kereskedeleméről. A környezet-egészségügyi helyzet javítása: az élelmiszerbiztonság és minőség javítása; a járványok kitörésének megakadályozása és az antibiotikum rezisztencia kezelése; az Európai Élelmiszerügyi Hatóság felállítása; a fogyasztók informálása; minőségi mezőgazdasági termelés kialakítása; Közösségi Stratégia az Egészséges és Biztonságos Munkahelyek érdekében. A természeti erőforrások fenntartható használata, a biológiai sokféleség csökkenésének megállítása: a fajok csökkenésének megállítása 2010-re a biológiai biztonság megteremtése a Madár- és Élőhely Direktívák jobb végrehajtása a közösségi agrárpolitika reformja: a direkt kifizetéseket jó környezeti teljesítményekkel kell párosítani, integrált termékpolitika kidolgozása, a Fenntartható Erőforrás-használati Stratégia kidolgozása A környezeti szempontok integrációjához szükséges eszközök fejlesztése: integrált termékpolitika kidolgozása a teljes termékciklusra vonatkozóan; a hulladékképződés megelőzése, minimalizálása, újrahasznosítása; 14

15 a környezetvédelmi innovációk kidolgozásának támogatása a 7. kutatás-fejlesztési keretprogramban (FP 7); piaci szabályozó eszközök kialakítása és önkéntes megállapodások ösztönzése. A közlekedés, szállítás, földhasználat fenntartható fejlesztése: a GDP és közlekedés növekedésének szétválasztása; a tömegközlekedés előtérbe helyezése; a közúti közlekedés szintje 2010-re azonos legyen az 1998-as szinttel; Szállítás tartalmazza a külső költségeket 2005-re; 2003-ra úthasználati díj bevezetése; a távmunka támogatása; a vidékfejlesztés támogatása. A stratégia és akcióprogram lehetséges és várható gazdasági hatásai: ökológiai adóreformok végrehajtása az adózás az anyag és energiafelhasználást érinti, a beszedett adó a munkaoldali terheket csökkenti, a támogatási politikák felülvizsgálata a környezetileg káros támogatások megszüntetése, a támogatások környezeti hatásainak mérlegelése, a környezeti felelősség érvényesítése a környezeti kárért az okozó viseli a felelősséget. 7. A Fenntartható Fejlődés Világkonferencia 2002, Johannesburg Tíz évvel a rioi konferencia után 2002-ben Johannesburgban rendezték meg az ENSZ harmadik nagyszabású konferenciáját a fenntartható fejlődésről. Értékelték az Agenda-21 által megfogalmazott célok megvalósulását, az elért eredményeket és a megvalósítást gátló tényezőket. Megállapították, hogy a kormányzatok nem tettek hatékony intézkedéseket a környezeti és fejlesztési szempontoknak a gazdasági tervezésben és döntés-hozatalban történő integrálása érdekében annak ellenére sem, hogy az AGENDA-21 óta eltelt évtized folyamán nemzetközileg elfogadottá vált a társadalmi-gazdasági fejlődés és a környezet védelme közti szoros kölcsönhatás. Habár számos sikeres együttműködés történt a nemzetközi környezetvédelem terén, de a közösségek általános környezeti állapota összességében mégis erőteljesen romlott. Egyre sürgetőbbé vált a globális éghajlatváltozás növekvő kockázatával, az ózonréteg elvékonyodásával, és egyéb környezeti problémák kezelésének érdekében történő nemzetközi összefogás. Szintén negatív fejleményként megállapításra került továbbá, hogy a társadalmak közötti fejlettségi, életminőségbeli különbségek is jelentősen növekedtek, amiben nagymértékben közrejátszanak az erőforrásokhoz való hozzáférésben, azok hasznosításában, hasznosításának hatékonyságában megmutatkozó különbségek. 15

16 A helyzet elemzése, a problémák feltárása után, azok mielőbbi megoldása érdekében a világkonferencián résztvevő államok elfogadtak egy politikai nyilatkozatot és a végrehajtási tervet, amely az alábbi főbb pontokat tartalmazza: globalizáció: a terv elismeri, hogy a globalizációnak van jó és rossz oldala. Miközben új lehetőségeket nyújt a világgazdasági növekedéshez és a magasabb életszínvonal eléréséhez, a szegényebb országok különleges hátrányokat szenvednek, s emiatt a sürgősen bevonandók a profitálók körébe. energia: megegyezés született az energiahordozókhoz való minél szélesebb hozzájutásról, de az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti nézeteltérések miatt nem sikerült konkrét célokat meghatározni a megújuló energiaforrások (például nap- és szélenergia) egyre növekvő kihasználásával kapcsolatban. kereskedelem: a tervezet támogatja a kereskedelmet és a környezetvédelmet, anélkül, hogy említést tenne a WTO néhány határozatáról, amelyek ellentétben állnak nemzetközi környezetvédelmi egyezményekkel. Mindenesetre a zöldek lobbigyőzelmének fogható fel, hogy az akcióterv e kitétele nem veszélyezteti az üvegházhatású gázok kibocsátáscsökkentésével foglalkozó kiotói jegyzőkönyvet. A gazdag országok megerősítették, hogy csökkentik a saját termelőiknek juttatott pénztámogatásokat. szegénység: a nyilatkozat megállapítja, hogy a szegénység jelenleg a "legnagyobb globális kihívás, amivel a világnak szembe kell néznie". A résztvevők megállapodtak a segélyeket kiegészítő szolidaritási alap létrehozásában, amelybe önkéntes módon utalhatnak át összegeket az államok. vízellátás/közegészségügy: a cél 2015-ig felére csökkenteni azoknak a számát, akik nem jutnak ivóvízhez, illetve még a minimális közegészségügyi szolgáltatásokat is nélkülözik. halászat: 2015-ig újra kell szaporítani a túlhalászat miatt kipusztulással fenyegetett halfajokat, mert ennek elmaradása veszélyeztetheti a tengerek élővilágát. A tengeri élővilág egyensúlyának felborulása a halászat által biztosított élelem-utánpótlásban is gondokat okozhat később. vegyi anyagok: 2020-ig el kell jutni odáig, hogy a vegyi anyagokat az emberi egészségre és a természetre nem ártalmas módszerekkel állítsák elő. A veszélyes hulladék tárolását vagy megsemmisítését szintén ellenőrzött és biztos módon kell végrehajtani. egészségügy: elfogadták a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) korábbi határozatát, amely kimondta: a gyógyszergyártók szabadalmai nem akadályozhatják meg a szegény országokat, hogy akár nem szabadalmaztatott gyógyszerekkel is enyhítsék a rászorulók bajait. Ez abból a szempontból fontos kérdés, mivel a legtöbb fejlődő ország nem képes például a drága AIDSgyógyszerek megvételére, így a kór áldozatainak élete megpecsételődik. segélyek: az akcióterv a fejlődő országok számára juttatott segélyek növelését támogatja, szorgalmazza, hogy a gazdag országok nemzeti jövedelmük 0,7 százalékát utalják át segélyként számukra. 16

17 nők helyzete: az egészségügyi ellátásnak figyelemmel kell lennie az alapvető emberi jogokra, de a helyi vallási és kulturális hagyományokra is. kormányzat: az akcióterv kimondja, hogy a fenntartható fejlődéshez mind nemzeti, mind nemzetközi szinten alapvető fontosságú a felelősségteljes politikai kormányzati tevékenység. A gazdag országok szándéka szerint a segélyeket csak olyan államokba volna szabad eljuttatni, amelyekben a demokratikus intézmények már működnek és a korrupció visszaszorulóban van. biológiai sokféleség: 2010-ig mérsékelni kell a kihalófélben lévő állat- és növényfajok pusztulásának folyamatát. stratégiák: a részt vevő országok megállapodtak, hogy 2005-ig stratégiai terveket dolgoznak ki az erőforrások megőrzéséről a jövő nemzedékek számára. A helyi fenntarthatósági terv elkészítésére vonatkozó legfontosabb részt a Johannesburgi Végrehajtási Terv 19. cikkelye foglalja össze: Ösztönözzék minden szinten az érintett hatóságokat, hogy a fenntartható fejlődés szempontjait vegyék figyelembe a döntéshozatalban, beleértve a nemzeti és a helyi szintű fejlesztési tervezést, az infrastrukturális beruházást, a vállalkozásfejlesztést és a közbeszerzést.2 8. Az Új Széchenyi Terv Az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) ra vonatkozó nemzeti fejlesztési tervdokumentum, amelynek célja, hogy az ország hosszú távú terület- és gazdaságfejlesztési céljaival összhangban álló stratégiát fogalmazzon meg az Európai Unió Strukturális Alapjaiból és Kohéziós Alapjából származó támogatások közötti felhasználására. (Az ÚSZT az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) némileg átstrukturált utódjának tekinthető, mely hasonló célokat fogalmazott meg a közötti időszakra vonatkozóan.) A fejlesztési tervben Magyarország számot ad arról, hogy milyen stratégia alapján tervezi saját és az Európai Unió fejlesztési forrásainak felhasználását a hosszú távú célok elérése érdekében. Az Új Széchenyi Terv középpontjában a foglalkoztatás dinamikus bővítése, a pénzügyi stabilitás fenntartása, a gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése, valamint hazánk versenyképességének javítása áll. A célok megvalósítását az alábbi hét tematikus program segíti elő: Gyógyító Magyarország Egészségipari Program Zöldgazdaság-fejlesztési Program Otthonteremtési Program Vállalkozásfejlesztési Program 2 Johannesburgi Végrehajtási Terv,

18 Tudomány Innováció Program Foglalkoztatási Program Közlekedésfejlesztési Program A Tanács 1083/2006/EK Rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról a támogatások egyik, horizontális alapelveként határozta meg a fenntartható fejlődés biztosítását. Az alapok célkitűzéseit a fenntartható fejlődés keretében, valamint a környezet védelme és állapotának javítása céljának a Közösség általi előmozdítása keretében kell megvalósítani, a szerződés 6. cikkelyében megállapítottak szerint. Az EU támogatási források felhasználását szabályozó ÚSZT ezért stratégiai célként jelölte meg a fenntartható fejlődéshez való hozzájárulást, és mint a horizontális célkitűzéshez való hozzájárulást minden projektjavaslat esetén befogadási feltételként határozza meg. Minden támogatott projekt esetében mind a tervezés, mind a megvalósítás során a fenntartási időszakban a következő célok eléréséhez szükséges hozzájárulni a természetes térszerkezet megőrzése a természeti erőforrások megőrzése a jó környezet-egészségügyi állapot megőrzése (a károsodások elkerülése) a közösségek megőrzése (társadalmi felelősségvállalás) Az ÚSZT által támogatott projektek abban az esetben tekinthetőek teljes egészében fenntarthatónak, ha a projektre értelmezhető horizontálisan és nem horizontálisan meghatározott fenntarthatósági szempontok mindegyike érvényesül, ezzel hozzájárul a természeti és humánerőforrások takarékos használatához, funkcióik megőrzéséhez és károsodásuk megelőzéshez. A figyelembe veendő fenntarthatósági szempontokat az operatív programokhoz külön-külön készített fenntarthatósági útmutatók tartalmazzák. 9. Magyarország EU elnökségével kapcsolatos fenntarthatósági törekvések Magyarország január 1. és június 30. között tölti be az Európai Unió soros elnökének a posztját. Ezen időszakban megvalósítani kívánt programjában világossá tette, hogy a pénzügyi és gazdasági válság ellenére is rendkívül fontosnak tartja a környezetvédelem, a fenntarthatóság témakörét. A program vonatkozó része szerint a minőségi, előremutató környezetpolitika elválaszthatatlan a gazdasági fejlődéstől, és kulcsfontosságú ahhoz, hogy Európa versenyképes maradjon. Csak azok az országok, régiók lehetnek hosszú távon sikeresek, amelyek jól tudnak gazdálkodni az erőforrásokkal. 18

19 A magyar elnökség a környezeti ügyek területén a következő prioritásokat jelölte meg, melyekkel mindenképpen előrehaladást kíván elérni a fél éves időszakban: vízgazdálkodás - mind mennyiségi, mind minőségi szempontból biológiai sokféleség megőrzése hulladék-szabályozás, fókuszálva az elektronikai hulladékok kezelésére erőforrás-hatékonyság előmozdítása baleseti kockázatok kezelése (az ún. Seveso irányelv) genetikailag módosított köztermesztésével kapcsolatos szabályozás 10. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia A magyar kormány széleskörű társadalmi egyeztetést követően 2007 közepén elfogadta az ország Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégiáját, melynek célja az EU göteborgi stratégiai célkitűzéseinek nemzeti szintű megvalósítása. A stratégia fő célkitűzése, hogy elősegítse a hazai társadalmi-, gazdasági-, környezeti folyamatok közép-, illetve hosszú távon fenntartható pályára való áttérését, figyelembe véve a hazai adottságokat és a tágabb folyamatokat, feltételeket. Egy hosszú távú keretstratégiai jellegű dokumentum, mely valamennyi társadalmi, gazdasági és környezeti területre pozitív, fenntartható, társadalmasítható jövőképhez vezető, hosszú távú cél- és ennek megfelelő eszközrendszert vázol fel, mely illeszkedési alapként szolgál más szakágazati és területfejlesztési stratégiák, települési fenntarthatósági tervek számára. Horizontális célkitűzések: a közösségi tudásbázis növelése, a tudományos kutatás és tudáscsere erősítésével, és a kutatási eredmények elérhetővé tételével; a fenntarthatóságról szóló tudás két irányból, a közoktatás és a média felől történő közvetítése; a társadalmi csoportok és a gazdasági szereplők bevonása a közpolitikai döntési folyamatokba; a közpolitikák fejlesztése, illetve átalakítása és hatékony megvalósítása a fenntarthatóság elvei és gyakorlata alapján; az intézményrendszer fejlesztése, illetve átalakítása; a változások monitoringja és értékelése, amelynek eredményei visszahatnak a tudásbázisra, illetve minden más cselekvési területre is. 19

20 A stratégia prioritásai: a) A fenntartható népesedési politika kialakítása, amely növeli a gyermekvállalási kedvet, biztosítja a vállalt gyermekek nyugodt felnevelését, emellett kialakítja a harmonikus együttlét feltételeit a különböző generációk, valamint a hazai és migráns rétegek között. b) A társadalom egészségi állapotának javítása, melynek eredményeként nő a lakosság születéskor várható élettartama és az egészségben eltöltött évek száma. Új lakossági szűrőprogramok indítása a betegségek megelőzésére. c) A társadalmi kohézió és a foglalkoztatás javítása: melynek eredményeként javul a hátrányos helyzetű csoportok (romák, testi és mentális sérüléssel élők, nők) társadalmi elfogadottsága. A foglalkoztatás arányának kiterjesztése a hátrányos helyzetű csoportok munkához juttatásával és a nyugdíjasok munkaerőpiacon tartásával, mely elősegíti ezen csoportok társadalmi integrációját. d) A természeti értékek védelme: a természetes ökoszisztémák működőképességének megőrzésével, a természeti értékek védelmének hatékonyabbá tétele az intézményes és az önkéntes természetvédelem megerősítésével. e) A klímaváltozás elleni küzdelem az üvegházhatású gázok légkörbe való kibocsátásának csökkentésével és a változó időjárási és éghajlati hatásokra való állami és lakossági felkészülés elősegítésével. f) A fenntartható vízgazdálkodás megteremtése az ivóvízminőség javításával, a közműolló bezárásával, a felszíni vizek védelemével és minőségének javításával, a felszín alatti vízkészletek szennyeződésektől való védelmével és kímélő használatával. g) A versenyképesség fenntartható erősítése a hazai Lisszaboni Stratégia kidolgozásával és folyamatos monitoringjával, javításával. h) A fenntartható termelési eljárások és fogyasztói szokások erősítése a termelés természeti erőforrásigényeinek csökkentésével, a tiszta technológiák hazai elterjesztésével, aktív fogyasztói szemléletformálással. i) Az energiagazdálkodás átalakítása a hazai megújuló energiaforrások feltárásával és használatuk növelésével, az energiatakarékosság és a megújuló energetikai innovációk ösztönzésével. j) A fenntartható mobilitás és térszerkezet kialakítása a területi különbségek mérséklésével, a kiegyensúlyozott funkcionális városhálózat megteremtésével, mely csökkenti a hosszú távú lakossági közlekedési igényt. A környezetbarát tömegközlekedés szerepének erősítésével és az úthálózat fejlesztésével csökkenthető a közlekedés üvegházhatású gáz kibocsátása. k) A fenntartható fejlődést elősegítő gazdaságösztönzési rendszer kialakítása a költségvetési egyensúly megteremtésével, a megelőző szemléletű törvényi szabályozással, az adóterhek élőmunkáról a környezethasználatra történő átcsoportosításával, a környezeti irányítási rendszerek és a termékciklus-menedzsment bevezetésének ösztönzésével. 20

21 11. Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia célja, hogy hosszú távra, kormányzati ciklusokat átívelő módon jelölje ki az ágazat fejlesztési irányait, és szolgáljon iránymutatásul a turizmus területén tevékenykedő vállalkozásoknak és szakmai szervezeteknek. A stratégia megalapozott helyzetfeltárás következtetéseire alapozva fogalmazza meg az ágazat fejlesztésének sarokpontjait. A stratégiai átfogó céljai: Emberközpontú és hosszútávon jövedelmező fejlődés Turistafogadás feltételeinek javítása Attrakció-fejlesztés Emberi erőforrás fejlesztés Hatékony működési rendszer kialakítása Horizontális célok A célok elérése a stratégia megvalósítása a dokumentum szerint a következő prioritások mentén kezdhető el: A hazai turizmus versenyképességének növelése A turisztikai termékfejlesztés nemzeti szintű prioritásai Innováción alapuló kínálatfejlesztés Regionális szintű desztináció-fejlesztés A piaci igényeknek megfelelő szálláshelykínálat és vendéglátás kialakítása Az iskolarendszerű képzés erősítése A turizmus általános megítélésének és elfogadottságának a javítása Regionális intézményrendszer átalakítása 12. Dél-alföldi Regionális Operatív Program július 27-én az Európai Bizottság a as időszakra operatív programot fogadott el Magyarország dél-alföldi régiója számára. A program a konvergencia célkitűzés keretében közösségi támogatásban részesül. A program teljes költségvetése mintegy 881 millió eurót tesz ki, melyből kb. 749 millió euró az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) származó közösségi beruházás; (ez megközelítőleg 3,0%-a a kohéziós politika keretében a as időszakban. A program a régió meglévő kutatási és innovációs létesítményeire, valamint az egészség- és gyógyturizmusban rejlő lehetőségekre épít. A területi kohézió erősítése céljából a program támogatást nyújt továbbá az alapvető környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra fejlesztéséhez. 21

22 A program átfogó céljai között a fenntartható fejlődés biztosítása, a foglalkoztatás javítása és a régión belüli egyenlőtlenségek mérséklése szerepel. Két egyedi célt határoztak meg: (1) a regionális gazdaság versenyképességének erősítése az innovációra épülő gazdasági szerkezetváltás elősegítésén keresztül; valamint (2) a települési és környezeti feltételek javítása a régió kohéziójának erősítése érdekében. Összhangban a Nemzeti Stratégiai Referenciakerettel a program jelentős mértékben hozzájárul a növekedésről és a foglalkoztatásról szóló stratégia célkitűzéseinek megvalósításához. 1. kép Forrás: A program az alábbi prioritási tengelyek mentén épül fel: 1. prioritási tengely: Regionális gazdaságfejlesztés E prioritás célja a magas hozzáadott értékű gazdasági tevékenységek megjelenésének elősegítése a régióban, a kis- és középvállalkozások (kkv-k) versenyképességének növelése, valamint a foglalkoztatottsági szint emelése. A főbb tevékenységek közé tartozik a technológiai központok és hídképző intézmények fejlesztése, a klaszterek és gazdasági hálózatok támogatása, a kkv-k támogatására kidolgozott szolgáltatások megerősítése, ipari parkok és inkubációs központok fejlesztése, valamint a barnamezős területek rehabilitációja. 2. prioritási tengely: Turisztikai célú fejlesztések A prioritás céljai között a turizmusból származó bevételek növelése, az átlagos tartózkodási idő meghosszabbítása, valamint az idegenforgalomban dolgozók számának emelése szerepel. A prioritás támogatást nyújt továbbá a termálvizekre épülő egészségturisztikai, illetve a kulturális örökségre és turisztikai látnivalókra épülő fejlesztésekhez is. A prioritás végső célja a turisztikai szolgáltatások javítása és egy regionális turisztikai desztináció-menedzsmenttel foglalkozó szervezet létrehozása. 3. prioritási tengely: A közlekedési infrastruktúra fejlesztése 22

23 A prioritás célja, hogy javítson a kevésbé fejlett kistérségi központok elérhetőségén, és mérsékelje a régión belüli egyenlőtlenségeket. A tevékenységek között a regionális utak, kerékpárutak és a tömegközlekedési infrastruktúra fejlesztése szerepel. 4. prioritási tengely: Humáninfrastruktúra-fejlesztés E prioritás céljai között a népesség mentális és fizikai egészségi állapotának javítása, magas színvonalú humán infrastruktúra létrehozása és a foglalkoztatás növelése szerepel. Támogatást kapnak az óvodák, az általános iskolák és a középfokú oktatási intézmények, valamint az alapvető szociális szolgáltatások. Az egészségügyi ágazatban a tervek között szerepel a rendelőintézetek, valamint a diagnosztikai, a szűrő és a rehabilitációs központok fejlesztése. Támogatásban részesül továbbá a középületek akadálymentesítése is. 5. prioritási tengely: Térségfejlesztési akciók E prioritás célja, hogy erősítse a társadalmi kohéziót, vonzó városi környezetet hozzon létre, és fokozza a környezetbiztonságot. A fő tevékenységek között az integrált városfejlesztési intézkedések, a szociális rehabilitáció és a lakáscélú felújítás szerepel. A környezetvédelem tekintetében az erőfeszítések a szennyvízkezelési infrastruktúra fejlesztésére, a hulladéklerakók rekultivációjára és környezettudatossági figyelemfelkeltő kampányok lebonyolítására irányulnak. 13. Csongrád Megye Területfejlesztési Koncepciója A program elkészítésének célja a hosszú távú fejlődéshez szükséges stratégiai irányvonalak és célrendszer kialakítása az EU és Magyarország közötti programozási időszakára vonatkozóan. A tervdokumentum Csongrád megye jövőképét a következő módon foglalja össze: A megye fejlődésének víziója, hogy Csongrád megye váljon a legnyugatibb keletté, vagyis a koncepcióban foglaltak végrehajtása után javítsa pozícióját az ország megyéi között, s legyen a Dunától keletre elterülő országrész kiugróan legfejlettebb térsége, miközben Szerbia felé az Európai Unió kapuja szerepkört, illetve a Duna-Körös- Maros-Tisza Eurorégión belül az együttműködést generáló motor szerepet is egyaránt képes betölteni. 23

24 A megye széleskörű helyzetelemzése, jövőképe alapján került sor a térség fejlesztéseit megalapozó misszió, a stratégiai célok, valamint a javasolt fejlesztési prioritások megfogalmazására. A területfejlesztési stratégia alapvető célként fogalmazza meg Csongrád megye nemzetközi és országos versenyképességének javítását a külső kapcsolatok bővítésével és elmélyítésével, folyamatos megújulásra képes, stabil gazdasági és társadalmi környezet megteremtésével. 2. kép A területfejlesztési koncepció a fejlesztés három fő stratégiai irányát jelöli ki: Forrás: A magas színvonalú humán tőkére építve, a tőkebeáramlás feltételeinek javításával, a dinamizáló hatású ipari és szolgáltató ágazatokat erősítve, fenntartható, területileg kiegyensúlyozottabb gazdasági növekedés biztosítása. A vidéki lakosság életkörülményeinek javítása a városi funkciók differenciált továbbfejlesztésével és a település-kapcsolatok erősítésével. Szeged nemzetközi funkcióinak fejlesztése. A meglévő társadalmi, kulturális és táji-természeti értékek megőrzésével egészséges, esztétikus, vonzó környezet biztosítása. A fent bemutatott misszió, illetve stratégiai célok az alábbi fejlesztési prioritások mentén kerülnek megvalósításra: A megye gazdasági szerkezetének megújítása A gazdasági kapcsolatok élénkítése: a tőke-, áru-, személy- és információáramlás feltételeinek javítása Differenciált és összehangolt emberierőforrás-gazdálkodás: a humán tőke stratégiai elemeinek fejlesztése, a leszakadó társadalmi csoportok helyzetének javítása Térségi kapcsolatok erősítése; régióépítés Egészséges emberi környezet biztosítása 24

25 A stratégiai dokumentum a fenntartható fejlődés elveinek figyelembe vételét horizontális elvként minden, a célokhoz kapcsolódó fejlesztési tevékenység tervezéséhez és megvalósításához kötelező módon előírja. Ezt Csongrád megye belső folyamatai is indokolják: a harmonikus társadalmi és gazdasági fejlődés nem valósítható meg a megye környezeti lehetőségeinek kíméletes használata és a társadalmi kohézió megteremtése nélkül. 14. Szeged Megyei Jogú Varos Integrált Városfejlesztési Stratégiája (Aktualizálva: 2009.) A városfejlesztési tevékenységek jobb összehangolásának céljából, valamint a városrehabilitációra fordítható közösségi források megszerzésének érdekében a város 2008-ban Integrált Városfejlesztési Stratégiát (IVS) dolgozott ki. A dokumentum éves távra meghatározza az adott város fő stratégiai irányvonalait, és az azonosított szükségletek alapján, a kijelölt célokat követve meghatározza a tervezett fejlesztéseket. A stratégia célkitűzései illeszkednek a településfejlesztési koncepcióhoz, ugyanakkor fizikai beruházások kiegészülnek szociális és társadalmi célú fejlesztésekkel is. A stratégia átfogó célja, hogy Szegedet mind környezeti, mind gazdasági, mind társadalmi szempontból élhető, fejlődő várossá tegye. Mindezt a következő két fejlesztési irány mentén kívánja megvalósítani: a tömegközlekedés fejlesztésével, a belváros rehabilitációjával, sétálóutcák kialakításával, továbbá a belváros határainak kiterjesztésével egy, a szegedi lakosság számára élhető és a turisták számára is vonzó városközpont létrehozása; a Szegedi Tudományegyetem, illetve a város más kutatóintézeteinek gazdaságilag hasznosítható tudományos potenciáljára építve vonzó befektetői környezet megteremtése. A Stratégia a fenntartható fejlődés követelményeinek szem előtt tartásával készült. A fenntarthatóság alábbi szempontjai végigvonulnak a teljes IVS-en, mind a helyzetértékelő, mind a stratégiai fejezetben következetesen megfogalmazásra kerültek: a tömegközlekedés megfelelő sűrűsége, elérhetősége környezetkímélő tömegközlekedési módok alkalmazására való törekvés környezeti minőségmegőrzése és javítása környezettudatos magatartás ösztönzése ingatlanfejlesztés esetén korszerű, környezetbarát technológiák alkalmazása energiagazdálkodás, energiafelhasználás racionalizálása megfelelő városfejlesztési politika eredményeként az alacsony sűrűségű városi kiterjedés megakadályozása zöldmezős beruházások elkerülése alternatív zöldfelület növelési lehetőségek alkalmazása környezeti minőség javítása a zöldfelületek megújítása révén 25

26 városkép minőségi megőrzése kulturális örökség figyelembe vételével történő fejlesztés funkcióvesztett épületek hasznosítása értékes építészeti örökségek megőrzése, funkciókkal történő megtöltése 26

27 III. Lehetséges partnerek azonosítása 1. Partnerek azonosítása Szeged Város Fenntarthatósági Stratégiájának készítése során fontos szempont a szegedi lakosság és az őket képviselő különböző társadalmi szervezetek széleskörű bevonása a problémákat és az azok megoldási lehetőségeit feltáró munkafolyamatokba. A partnerek bevonása a széleskörű társadalmi együttműködés érdekében a Local Agenda 21 dokumentum írásos fejezeteinek megkezdése előtt azonosítottuk azokat az érintett területeken meghatározó szereplőket és döntéshozókat, akik szakmai iránymutatása, konstruktív együttműködése fontos a sikeres stratégiaalkotáshoz. A partneri kör azonosításához a Local Agenda útmutatóját vettük alapul, a szegedi fenntarthatósági témában érintett - legjelentősebb szervezetekkel egyeztettünk, és elsősorban az itt javasolt szereplőket kerestük föl, kiegészítve az általunk fontosnak tartott további kulcsszereplőkkel. Az előzetesen tervezett partneri kör bizonyos területeken bővült, míg más esetekben szűkült, hiszen a felkeresett szereplők érdeklődése és együttműködési hajlandósága nem volt egységes. Az egyeztetési partnerkörbe végül az alábbi szereplőket vontuk be, illetve csatlakoztak: Környezet, környezetvédelem: Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség NKft Szeged MJV Közgyűlésének Városkép és Környezetvédelmi Bizottsága CSEMETE Egyesület Szegedi Közlekedési Kft. Védegylet Egyesület Archenerg Megújuló Energetikai és Építőipari Klaszter Szegedi Tudományegyetem - környezetvédelmi előadó Orpheus Állatvédő Egyesület Gazdaság, gazdaságfejlesztés: Szeged MJV Közgyűlésének Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottsága 27

28 Szeged MJV Közgyűlésének Vagyongazdálkodási Bizottsága Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Szeged Pólus Nonpofit Kft Szegedi Közlekedési Kft Szeged MJV Polgármesteri Hivatal - Fejlesztési Iroda SZTE Gazdaságtudományi Kar Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség NKft Progress Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Szeged MJV Közgyűlésének Városkép és Környezetvédelmi Bizottsága Társadalom, egészségügy: Szeged MJV Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális és Sport Iroda (OKSI) Szeged MJV Közgyűlésének Ifjúsági és Sportbizottsága Szeged MJV Közgyűlésének Kulturális, Egyházügyi, Közművelődési és Idegenforgalmi Bizottsága Szeged MJV Közgyűlésének Egészségügyi és Szociális Bizottsága Móra Ferenc Múzeum Szeged MJV Közgyűlésének Oktatási Bizottsága Szegedért Alapítvány Munkáért Alapítvány SZITI Egyesület ÉFOÉSZ Alapítvány Csodalámpa Alapítvány SZTE Kulturális Iroda MASZK Egyesület SZTE Gyermekklinika IH Rendezvényközpont Szegedi Nemzeti Színház Életharmónia Alapítvány SZKKVSZI Vasvári Pál Tagintézmény 28

29 2. A partnerkapcsolatok céljainak, feladatainak és hatáskörének meghatározása A partnerségi együttműködés jegyében összesen 6 egyeztetési fázis történt. 1. A Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata által elfogadott fejlesztési dokumentumok elemzése: Az alábbi, dokumentumok tényadatait felhasználtunk a LA21 helyzetfeltárásához a partnerségi egyeztetések mellett: Szegedi Tudományegyetem Fenntartható fejlődési Stratégia (2010) Szeged Megyei Jogú Varos Integrált Városfejlesztési Stratégiája (Aktualizálva: 2009.) Szeged Megyei Jogú Város Közlekedésfejlesztési Koncepció (2007) Szeged Megyei Jogú Város Fejlesztési Koncepciója (2007) Szegedi Kistérség Környezetvédelmi Programja (2005)/felülvizsgálata (2010) Kistérségi Területfejlesztési Koncepció és Stratégiai Program (2002) Szeged Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Programja (1997)/ felülvizsgálata (2000) 2. A társadalom, gazdaság, környezet problémakörét vizsgáló mélyinterjúk: A Local Agenda 21 elkészítésében együttműködő partnereket először mélyinterjúk készítésének céljából kerestük föl. Az egyes területek (környezet, gazdaság, társadalom) témában kompetens képviselőit, kulcsszereplőit kérdeztük az adott szakterületen tapasztalt helyzetről, illetve a legfontosabb vizsgálandó problématerületekről. 3. Fenntarthatósági problémák feltárását célzó fórum: Az érintett (III. fejezetben felsorolt) szervezetek bevonásával megrendezett fórumon a résztvevőknek lehetősége nyílt befolyásolni a problémafeltáró, illetve a tervezési folyamatokat. A fórum célja az volt, hogy a mélyinterjúk, a szakirodalmi adatok és a releváns stratégiai dokumentumok áttanulmányozása alapján elkészült szegedi helyzetfeltárást valamint problémafát olyan módon bővítsék vagy szűkítsék, hogy csakis a Szeged város és vonzáskörzete szempontjából legfontosabb megoldandó problématerületek szerepeljenek a fókuszban. Az egyeztetés eredményeit írásban minden résztvevő számára megküldtük, lehetőséget adva a további véleményezésre. 4. Fenntarthatósági célokat meghatározó és stratégiaalkotást célzó fórum: A korábban feltárt problémák megoldását célzó, legfontosabbnak ítélt stratégiai célokat tartalmazó célfa munkaközi verzióját véleményezhették az érdeklődő szervezetek képviselői a következő fórumon. A fórumon a fenntarthatóság három fő területét (környezet, gazdaság, társadalom) külön-külön munkacsoportokban tárgyaltuk, így minden résztvevő abban a témában tehette meg közvetlen (szóbeli) javaslatait, amely terület a leginkább érinti / érdekli őt. Az egyes munkacsoportokban aktív közös gondolkozás, stratégiai célmeghatározás történt. A fórum végén az egyes munkacsoportok konzultációjának eredményét minden résztvevő számára bemutattuk, valamint lehetőséget biztosítottunk a további hozzászólások, javaslatok írásban való elküldésére. 29

30 5. Fenntarthatósági primer adatfelvétel oktatási intézmények körében: A Local Agenda útmutatója alapján, szegedi középiskolások (mint a jövő nemzedéke) megkérdezését is beterveztük a munkába. A fenntarthatóság témájával foglalkozó kérdőíveket töltettünk ki a diákokkal, melynek segítségével felmértük ismereteiket valamint érdeklődésüket ezen a területen. Ez alapján kiderült, melyek azok a problémakörök amelyek a fiatal generációt foglalkoztatják. (A kérdőívek részletes elemzése a stratégia V. fejezetében található.) 6. Fenntarthatósági primer adatfelvétel lakosság körében: Civil szervezetek együttműködésével lakossági kérdőíveket töltettünk ki a szegedi lakosság körében, hogy kiderítsük, az emberek mennyit tudnak a fenntarthatóság témájáról, mit tartanak szegeden problémának ezen a területen. (A kérdőívek részletes elemzése a stratégia V. fejezetében található.) 3. A partnerkapcsolat-tervezés szervezeti kereteinek létrehozása A kiválasztott partnerekkel a kapcsolatot először telefonon vagy -ben vettük föl, majd a mélyinterjúk elkészítéséhez személyes találkozókat szerveztünk. Az interjúkat követően -ben tájékoztattuk a partnereket a megrendezésre kerülő egyeztetési fórumokról, valamint ezen a kommunikációs csatornán küldtük el mindenki számára a véleményezhető (munkaközi) tematikus problémafákat és célfákat. A problémafeltáró és stratégiaalkotási fórumok újabb személyes kontaktust, személyes egyeztetést tettek lehetővé. Így összességében a helyzetfeltáró és stratégiaalkotási folyamatok során a partnerkapcsolatok fenntartásához személyes, -es, telefonos kommunikációs csatornákat alkalmaztunk. 30

31 IV. Társadalmi, gazdasági, környezeti helyzetelemzés 1. Földrajzi elhelyezkedés, lehatárolás 1. táblázat Szeged közigazgatási lehatárolása, területi egységek Régió Neve: Dél-alföldi Régió Területe: km² Lakosságszáma: fő (2010) Megye Neve: Csongrád megye Területe: 4262,68 km² Lakosságszáma: fő (2010) Kistérség Neve: Szegedi kistérség Területe: 876 km² Lakosságszáma: fő (2007) Település Neve: Szeged Megyei Jogú Város Területe: 280,84 km² Lakosságszáma: fő (2010) Szeged a Dél-Alföldi Régióban, Csongrád megyében, a Szegedi kistérségben helyezkedik el, és központi városa mind a három területfejlesztési szintnek. Budapesttől 169 km-re fekszik, a röszkei szerb - magyar határátkelőhelytől 15 km-re. 31

32 3. kép Forrás: A Szegedi kistérség környezetvédelmi programja ( 2. Regionális kapcsolatok Szeged országos és nemzetközi folyosók metszésében helyezkedik el. A város régión túlnyúló közlekedési és gazdasági kapcsolatai közvetlen elérést biztosítanak Románia és Szerbia felé. Folyamatban van, hogy 32

33 felmérik a körülményeket annak érdekében, hogy újraélesztik a vasútvonalat az eurorégió két csomópontja, Szeged és Temesvár között, ez új összeköttetéseket jelenthet az együttműködések terén. A város különböző tájegységek találkozási pontján található, a magyar román szerb hármas határ mellett fekszik. Középtávon az EU déli határvárosa marad. Déli irányban a Shengeni övezet határvárosa. A kapuvárosi feladat betöltéséhez a városnak adottak a geopolitikai lehetőségei és részben a gazdaságitársadalmi feltételek is. Kiváló geopolitikai helyzetéből fakadóan a város életének meghatározó motívuma a multikulturális jelleg, a román, a szerb és a magyar nép egymás mellett élése, amely a városi élet számos területén befolyással bír. (Forrás: Integrált Városfejlesztési Stratégia szeptemberben aktualizált) Forrás: Szeged Megyei Jogú Város Fejlesztési Koncepciója Ahogy Szeged Fejlesztési koncepciójában is szerepel, a város a hármashatár mentén mind a négy közlekedési ág közút, vasút, vízi- és légi közlekedés alap infrastruktúrájával rendelkezik. A Balkáni országokkal a Szegeden kereszteződő európai korridorokon bonyolódik le az EU forgalom jelentős része. Szeged és a kistérség egészének földrajzi helyzete különösen kedvezőnek minősíthető. A 2005-ben elkészült M5-ös autópálya, az M43-as tranzitút érinti, illetve áthalad rajta. A tervezett tiszai 4. kép - Szeged vonzáskörzete vasúti híd Románia felé nyit új lehetőséget. Szeged város régióközponti szerepköre, illetve nemzetközi kapuvárossá, logisztikai központtá fejleszthető funkciórendszere, valamint egy cross-border típusú eurorégióban betöltendő központ lehetősége a térség számára is új funkciókat ad. 3. Természeti adottságok Szeged Megyei Jogú Városnak természeti és táji értékeit írja le az alábbi fejezet, áttekintve a domborzati viszonyokat, a helyi klímaviszonyokat, a zoológiai, botanikai értékeket, a vízrajzot és a talajadottságokat. Ez azért bír nagy jelentőséggel, mert a természeti adottságok határozzák meg a tájhasználatot, és a potenciális területhasználatot. 33

34 a) Domborzat, földtan Szeged város a Dél- Tisza-völgy kistáj része. Ezen a kistájon található Magyarország legmélyebb pontja, amely 77 m-es tengerszint feletti magasságú. A domborzati viszonyokat tekintve viszonylag egyöntetű kis reliefű terület, tagoltabb felszín csak az infúziós löszből képződött ármentes kiemelkedések és az övzátonyok, parti zátonyok környezetében akad. A felszíni formák döntő többségükben folyóvízi eredetűek. A terület mélyszerkezetét tekintve az átalakult kristályos kőzetekből álló alaphegység környezetéből kiemelkedve, kb. 3 km mélységben található. Az erre települt, helyenként közel 3 km vastagságú, jelentős szénhidrogénkészletet rejtő pliocén rétegsorra több száz méter vastag folyóvízi üledékekből álló pleisztocén üledék rakódott, erre pedig holocén üledék rétegződött. A felszínt majdnem mindenütt holocén képződmények fedik, kivételt képeznek az infúziós löszből álló kiemelkedések, de ezek Szeged területén nem kifejezetten jellemzőek. A holocén rétegek m vastagságúak. A felszínen többnyire öntésiszap van, amely lefelé réti agyagba, agyagos iszapba, majd egyre durvuló folyóvízi üledékbe megy át. (MAROSI SOMOGYI 2010). b) Éghajlat, helyi klíma Hazánk egésze az északi mérsékelt övben fekszik, ahol a kontinentális hatások túlsúlya érvényesül. Szeged és környéke meleg, száraz éghajlatú területtípus, a napsütéses órák száma eléri óra éves átlagot. A nyári évnegyedben 810, míg a téliben 190 óra napsütés várható. Az évi középhőmérséklet 10,4-10,6 C, az utolsó tavaszi fagyra április 5-8-án, az első őszi fagyra pedig október között lehet számítani. A fagymentes időszak hossza nap. Az évi csapadékösszeg Szegeden mm, ebből a mennyiségből 320 mm a vegetációs időszakban hullik. A hótakarós napok száma körül alakul, a várható maximális hóvastagság cm. Az ariditási index, vagyis az elpárolgott és a lehullott csapadék mennyiség hányadosa 1,65. A széljárást tekintve megállapítható, hogy az év első szakaszában az É-i ÉNY-i, majd később a D-i DK-i szelek a leggyakoribbak. Az átlagos szélsebesség 3 m/s körül alakul. A kevés csapadéknak, és a magas nyári hőmérsékletnek köszönhetően a szárazságtűrő haszonnövények termesztésének felel meg az éghajlat. (MAROSI SOMOGYI 2010). c) Vízrajz A Dél- Tisza-völgy kistáj vízrajzát a Tisza határozza meg. A Tisza ezen a szakaszon veszi fel balról a Cibakházi-Holttiszát, a Hármas-Köröst, és a Kurcát, amibe a Vekeréri főcsatorna, és a Kórógyérifőcsatorna is folyik, a Hódtó-Kistiszai-főcsatornát, a Kósdi-főcsatornát és Szegednél a Marost. Jobbról 34

35 kisebb mellékvizek találhatók: Pejtsik-csatorna, Alpári-Holt-Tisza, Alpár-Nyárlőrinci-csatorna, Dongéri főcsatorna, Percsorai főcsatorna, Algyői Főcsatorna, Tápéi-főcsatorna, Szillér-Baktó-Fertői-főcsatorna, és a Gyálaréti-Holt-Tisza, melynek nagyobb egységei a Maty-ér, és a Paphalmi-főcsatorna. Összességében elmondható, hogy száraz, gyér lefolyású, erősen vízhiányos területről van szó. A Tisza áradásai jellemzően nyár elején, illetve az utóbbi évtizedet tekintve tavasszal figyelhetők meg. Kisebb áradások lehetnek ősszel is. A Tisza szabályozása előtt az 1879-es nagy árvíz Szeged városát szinte teljesen elpusztította. Ha a Maros és/vagy a Körös árvizei megelőzik a Tisza árvizeit, bonyolult árvízvédelmi helyzetek alakulhatnak ki még napjainkban is. Szegednél a Tisza egész évben hajózható. Vízminőségét tekintve a Tisza II. osztály, vagyis külső szennyezőanyagokkal és biológiailag hasznosítható tápanyagokkal kismértékben terhelt, mezotróf jellegű víz. A Maros III. osztályú, amely mérsékelten szennyezetett (pl. tisztított szennyvizekkel már terhelt) vizet jelent, amelyben a szerves és szervetlen anyagok, valamint a biológiailag hasznosítható tápanyagterhelés eutrofizálódást eredményezhet. Szegednek és környékének legmeghatározóbb állóvize a Fehér-tó, amely egykor szikes tó volt, amelyet kimélyítettek, így a tó sókban gazdag vizét édesvíz váltotta fel. Területe 13 km 2 (MAROSI SOMOGYI 2010, MSZ 12749). d) Talaj A hosszan elnyúló folyóvölgyi kistáj ártéri síkság, amelyből az infúziós lösszel fedett maradványszigetek emelkednek ki. A pleisztocén infúziós lösz mellett m vastag holocén öntésanyagú rétegsorból épül fel a táj felszín közeli anyaga. Az agyagosabb rétegekre települt öntésiszap építi fel a felszínt és alkotja a talajképző kőzetet. A felszínt a régi folyómedrek, a feltöltött holtágak kis mélyedései teszik változatossá. Legnagyobb területi részaránnyal az öntés réti és a réti talajok fordulnak elő. Mechanikai összetételük agyagos vályog és agyag, szénsavas metszetet nem tartalmaznak, helyenként erősen savanyúak. Szeged közigazgatási területét tekintve a következőképp alakulnak a talajviszonyok: Réti csernozjomok: Szeged belterületétének nagy része és attól északra egészen a Fehér-tóig (Erre utal a város határában lévő Felsővárosi Feketeföldek terület megnevezés is). Réti talajok: a várostól délre a Tisza vonulatát kísérve. Alföldi mészlepedékes csernozjom: 5. számú főút mentén Röszke irányában. Fiatal, nyers öntéstalajok: a Maros-völgyben meghatározó talajtípus. Szolonyeces réti talajok: Szeged és Algyő között egy nagyobb foltban fordul elő. Szoloncsák-szolonyecek: Fehér-tó környékén, attól nyugatra, valamint a várostól nyugatra néhány kisebb foltban. Réti szolonyecek: Szegedi-Fertő területe. 35

36 Humuszos homok: apró foltokban, főleg Kiskundorozsma nyugati részén. (MTA TAKI) e) Növényföldrajzi viszonyok A terület a florisztikai területbeosztás szerint a holarktikus flórabirodalom közép európai flóraterületének pannóniai flóratartományába, ezen belül az alföldi flóravidék Tiszántúl (Crisicum) flórajárásba tartozik. A Dél- Tisza-völgy kistáj és így Szeged nagyrésze is holocén ártér, ahol a mai vegetáció mintázatát a vízgazdálkodás, a morfológia és a tájhasználat alakította ki ban elkészült Magyarország első, növényzeti alapokon meghatározott tájtérképe és tájbeosztása, a Magyarország vegetációtájai 1.0. Az új tájfelosztás az ország eddigi legrészletesebb, egységes szempontok szerint elkészített botanikai térképe. Ezen felosztás szerint Szeged közigazgatási területének nagy része 3 úgynevezett vegetációtájba tartozik: Szegedi-sík, (a Duna-Tisza közi löszös homok vegetációtáj-csoportba tartozik) Tisza-völgy, (a Maros-ártér és Tisza-völgy vegetációtáj-csoportba tartozik) Maros-ártér (a Maros-ártér és Tisza-völgy vegetációtáj-csoportba tartozik) Emellett kismértékben érinti még a Dorozsma-Majsai hátat a Kiskundorozsmai Nagy-szék helyi jelentőségű védett területen, valamint az Észak-Bánságot (amely az Északbánság és Maros-Körös köze vegetációtáj-csoportba tartozik) Szeged-Szőregen (MOLNÁR CS. et al 2008). Szegedi-sík: Szeged környékén a Tisza jobb partján Sándorfalva és Röszke közt helyezkedik el. E kistáj ármentes volt: termékeny talajait a XVIII. század végén rendszeresen szántották. A vegetációtájat átlagos magasságú árvizek nem öntötték el rendszeresen, azok inkább a kistájtól keletre fekvő ártéri öblözetekben területek el. Mivel akkor a homokhátsági területeket még nem szántották, így a korabeli szántó-gyep határ a Szegedi-sík nyugati határát jelöli. A kistáj szikes talajain elsődleges (folyamszabályzás előtt keletkezett) szikesek alakultak ki. A szolonyeces réti talajú és a szolonyeces csernozjom réti talajú területeket szikes rétek (Agrostio-Alopecuretum) uralják. E rétekben tarackos tippan (Agrostis stolonifera) inkább homokhátság felé eső területeken van, az 1 fajos réti ecsetpázsitosok is jellemzőek. A szolonyeces csernozjom réti talajok magasabb talajvízszintű hátakon fordulnak elő. E talajtípusok egykori sziki tölgyesek élőhelyei is lehettek. A felszíni sófelhalmozódással bíró szoloncsák-szolonyec talajokon a vízellátottság és a kiszáradás függvényében mézpázsitos szikfokok, vakszikek, szikes mocsarak jelenhetnek meg. A fenti élőhelyek az ősmedrek, szikes tavak mesterséges tavakká (halastó, evezős pálya) alakítása után megritkultak, az átalakított szikes tavak partján nem tőzegképző, nem szikes nádasok, gyékényesek alakultak ki. Különösen nagy kiterjedésű nádasok jellemzik a halastóvá átalakított szegedi Fehér-tót, valamint a Fertő-laposa és a Gyevi-fertő helyén létesített Sándorfalvi-halastavakat. 36

37 5. kép Szikes puszta nyári képe Zavartabb nádasok, gyékényesek, szikes mocsarak a szegedi bányatavak (Téglagyáritavak, Keramit-tó, Schanczer-tavak, Városgazda-tó, Méntelepi Fehér-tó, Csemegi-tó, Sintér-tó, Búvártó, Vértó (vagy Vöröskereszt-tó), Záporkert, Bika-tó) parti zonációjában is jelen vannak. A tiszántúli típusú padkás szikesek (ürmöspuszta, ürmös eredetű cickóróspuszta, vakszik, mézpázsitos szikfok, szikes rét, szikes mocsár, löszsztyepprét mikrofoltok) a többi lösztájhoz hasonlóan itt is réti szolonyeceken, a löszhátak helyi erózióbázisok felé eső peremén jellemzőek. A vegetáció alapján is kizárható a korábbi árvízi elöntés e kistájon. Összességében tehát: A padkás szikesekhez kötődő szikes rétek és ürmöspuszták gyakori természetes élőhelyek, de megtalálhatók a mézpázsitos szikfokok, vakszikek, löszsztyepprétek és a löszszakadópartnövényzet is. Magas a mocsári élőhelyek, mint a szikes mocsarak, nem tőzegképző, nem szikes nádasok, gyékényesek aránya a mesterséges tavak és a Szeged környéki bányatavak miatt. (DEÁK 2010.) Dél-Tisza-völgy A Tisza-völgy vegetációtáj nagy, az Tisza magyarországi szakaszán végighúzódó kiterjedésére tekintettel a Deák József Áron által 2010-ben leírt dél-tisza-völgyi vegetációt részletezzük, mivel ez közelebbről bemutatja Szeged városának a Tisza-völgy által meghatározott növényföldrajzi viszonyait. A Dél-Tisza-völgy tengelyében húzódó hullámtéri táj a kistáj meghatározó tájtípusa, amelynek legnagyobb kiterjedésű természetes élőhelyei a fűz-nyár ártéri erdők. A keményfás ártéri erdők aránya e kistájban kicsi. Az eutróf hinarasok, a vízparti virágkákás, csetkákás, hídőrös, mételykórós mocsarak, a harmatkásás, pántlikafüves mocsarak, az ártéri ruderális és félruderális gyepek jellegzetes élőhelyei e tájnak, de az ártéri magaskórósok, áramlóvízi hinarasok, mocsárrétek, magassásrétek, nem tőzegképző nádasok, gyékényesek, tavi kákások aránya alacsony. A mentett oldali nem szikes gyepek, feltöltődött ómedrek és erdők mozaikjait mocsárrétek uralják, amelyekbe az ómedrek nem tőzegképző nádasai, gyékényesei, tavi kákásai, harmatkásás, pántlaikafüves, virágkákás, csetkákás, vízi hídőrös, mételykórós, ártéri zsiókás mocsarai, magassásrétjei ékelődnek, de keményfás ártéri erdőkké illetve zárt alföldi kocsányos tölgyesekké regenerálódott erdőtelepítések is előfordulnak. A mentett oldali magas ártéri maradványfelszínek aránya e kistájban kicsi, de a homokmaradványfelszínek aránya a többi ártéri kistájhoz képest nagyobb, bár vegetációjuk elpusztult. (DEÁK 2010.) 37

38 Maros-ártér A táj a Maros fiatal alluviumán helyezkedik el, ahol a hullámtér és a mentett oldal vegetációja különbözik egymástól. Az élőhelyek regenerációs képessége jó, de a mocsárréteké és az ártéri erdőké az özöngyomok miatt közepes. A Maroson a folyó intenzív meanderezése, a zátony- és szigetképződés miatt fellelhető az üde pionír zátonynövényzet és a bokorfüzes. Ezek gyorsan átalakulnak fűz-nyár ligeterdőkké, amely a hullámtér fő potenciális vegetációja. A gyorsan feltöltődő hullámtéri morotvák jellemző élőhelyei a magassásosok, a zsiókás nádas mocsarak, ártéri ruderális társulások. Az extenzíven művelt mocsárréteket döntően beerdősítették, beszántották, apró parcellás vegyes művelés alá vonták. A fajszegény, részben telepített keményfás ártéri erdők aránya magas. Az ártéri extenzív gyümölcsösök számos ősi fajtát rejtenek. Az elmúlt évtizedekben nem kezelt gyepek, szántók, gyümölcsösök, valamint az erdők özöngyomokkal fertőzöttek. A mentett oldal nagy része becsatornázott szántó. A folyószabályozás után kialakult másodlagos szikeseket enyhén sós szikes rétek, cickórós puszták, rétsztyeppek alkotják. (MAROSI SOMOGYI 2010., DEÁK 2010) f) Állatvilág, zoológiai jellemzés A Tisza szabályozása és a mentett ártér szántókká alakítása az állatvilág fokozatos elszegényedését eredményezte. Azonban a megmaradt természetes élőhelyek az állatvilág refúgiumai is egyben. Továbbá az állatok mozgását nagyban elősegítik azok a migrációs útvonalak, amelyeket ökológiai folyosónak nevezünk. Ezek lehetnek erdősávok, folyók, de akár gyepterületek is, amelyek többé-kevésbé természetes állapotot mutatnak. Az állatvilág számára a Maros ártere, olyan faunakapu, amely az erdélyi hegyekkel köti össze ezt a vidéket, ami bizonyos határokon belül még az emberi tudatlanságból származó károkat is mérsékli. A holomediterrán fajok jelentős hányada napjainkig itt áramlik, az erdélyi hegyek felöl a síkságra. Szeged állatvilágát tehát nagymértékben meghatározzák a vizes élőhelyek. A Tisza, a Maros és a Fehér-tó olyan jelentős vízi világot alakítottak ki, amely meghatározó a város zoológiai adottságaira és fajkészletére nézve. Ahhoz, hogy Szeged környékének állatvilágát részletekbe menően felvázoljuk, nincs elég hely e tanulmányban, ezért a zoológiai értékeket az alacsonyabb rendű állatoktól kiindulva a magasabb rendű csoportok felé haladva mutatjuk be, úgy hogy a legfontosabb fajokat megemlítjük, azok élőhelyeivel: 38

39 Gerinctelenek: A Móra Ferenc Múzeum kutatóinak köszönhetően a bogarak (Coleoptera) kutatottsága Szegeden kiemelkedő országos viszonylatban is. Megyénkben egy helyen fordul elő biztosan a nagy hőscincér (Cerambyx cerdo), az Újszegedi Népligetben. Ugyancsak itt találkozhatunk az orrszarvúbogárral (Oryctes nasicornis) vagy a kis szarvasbogárral (Dorcus paralellepipedus), azonban, ahogy az elöregedő fákat letermelik, úgy ezeknek a fajoknak az élőhelye is eltűnhet. Nem függ ilyen mértékben az idős, és holtfa jelenlététől az aranypettyes bábrabló (Calosoma auropunctatum), és vájár futrinka (Scarites terricola), amelyek gyepes élőhelyekről kerültek ki elsősorban, mint amilyen a kiskundorozsmai szikes medencék is. Stiller Viktor 1934-ben az újszegedi füzesekben egy, a tudományra nézve új cincért írt le a fűz légycincért (Caenoptera salicicola), amely csak a Kárpát-medencében fordul elő. Ki ne hallott volna a tiszavirágzásról, amikor a kérészlárvák (Palingenia longicauda) több tízezres tömege alakul át lárvából kifejlett imágóvá, hogy aztán pár óra alatt szaporodjon és elpusztuljon. Továbbá fontos megemlíteni az újszegedi hullámtéren talált bánáti csigát (Helicigona banatica), amely bihari, délkelet-kárpáti endemizmus. (GASKÓ 2008) Halak: A Tisza legfajgazdagabb szakaszába tartozik Szeged. Az itt előforduló fajok száma meghaladja az 50-et. A halállomány természetvédelmi értékét az Európában ritka, vagy éppen veszélyeztetett halfajok jelentős állományai, - a balin (Aspius aspius), halványfoltú küllő (Gobio albipinnatus), harcsa (Silurus glanis) - vagy előfordulása, - réti csík (Misgurnus fossilis), kurta baing (Leucaspius delineatus) - valamint az endemikus fajok jelenléte széles durbincs (Gymnocephalus baloni), selymes durbincs (G. schraetzer), növeli. Leggyakoribbak azok a halfajok, amelyek életük során szorosan kötődnek az áramló vízhez, ám szaporodásuk jórészt a folyó kiöntéseiben történik. Ezek a karika keszeg (Blicca bjoerkna), lapos dévérkeszeg (Abramis brama), ponty (Cyprinus carpio), süllő (Stizostedion lucioperca). Szintén nagy számban élnek itt az áramláskedvelő fajok is, a bagolykeszeg (Abramis sapa), selymes durbincs (Gymnocephalus schraetzer). A Maros halfaunája is különleges értékekkel bír, védett, bennszülött fajok is megtalálhatók, mint pl. a homoki küllő (Gobio kessleri), selymes durbincs (Gymnocephalus schraetzer), magyar bucó (Zingel zingel) és a német bucó (Zingel streber). A Fehér-tó halfaunájáról nincs adatunk, a Szeged Fish Kft. nagyüzemi haltenyésztést folytat a területen, ám adatait titokként őrzik. ( GASKÓ 2008) Kétéltűek: A dunai gőte (Triturus dobrogicus), a pettyes gőte (Triturus vulgaris), a vöröshasú unka (Bombina bombina) csak néhány kétéltű fajunk, amelyek szeged területén előfordulnak, jelenlétük állandó vízhez kötött. Viszonylag szép számmal megtalálhatók a csatornák és a körtöltés melletti tavacskák partján. Barna ásóbékával (Pelobates fuscus) például Kiskundorozsmai Nagyszék környékén találkozhatunk, ahol a zöld levelibéka (Hyla arborea) is szép számmal képviselteti magát. Magyarországon minden kétéltűfaj védett. (GASKÓ 2008) 39

40 Hüllők: A fürgegyík (Lacerta agilis) a legtöbb nagyobb kiterjedésű gyepfoltban megtalálható zöld gyík (Lacerta viridis) már némileg ritkább, de nem számít unikális fajnak. A vízisiklóval (Natrix natrix)a tavak és a csatornák partján találkozhatunk, csakúgy, mint a mocsári teknőssel (Emys orbicularis). Utóbbi táplálékspektrumával megegyezik a vörösfülű ékszerteknősé (Trachemys scripta), amely, mint megunt háziállat gyakran kikerül természetes vizeinkbe gazdáik jó szándéka miatt. Agresszívabb viselkedése, a mocsári teknős élőhelyeinek elfoglalásával fenyeget. Magyarországon minden őshonos hüllőfaj védett. (GASKÓ 2008) 6. kép Vízisikló (Natrix natrix) Madarak: Szeged a madarászok paradicsoma. A Fehér-tavon és környékén 280 madárfajt figyeltek meg eddig, amelyre Szeged védett értékeinél részletesebben kitérünk. A tóhoz nem közvetlenül kötődő fajok közül a vörös vércse (Falco tinnunculus) a keskenylevelű ezüstfa ágai közt szívesen fészkel. A csatornák nádasai fölött a legkisebb légáramlatokat kihasználva vitorlázik a barna rétihéja (Circus aeruginosus). A Tisza partfalában gyakran több százas telepeket alkotnak a parti fecskék (Riparia riparia). Télen egy-egy nagyobb fenyőfát kisajátítva erdei fülesbaglyok (Asio otus) csapatai várják a sötétedést, hogy aztán a környező gyepterületeken kisemlősökre vadásszanak. A gyerekek gyakran lelik örömüket megfigyelésükben. Nem örvend ilyen nagy népszerűségnek a téli várost ezrével ellepő vetési varjak (Corvus frugilegus) amelyet a lakók hangos károgásuk és babonás félelmeik miatt nem szívlelnek, jóllehet védett énekes madarunk, amely magyar, és európai viszonylatban is megfogyatkozott. Emlősök: Az emlősök közül urbanizálódott faj a kertes övezetekben gyakran előforduló keleti sün (Erinaceus roumanicus). Míg a róka (Vulpes vulpes) a szeged környéki földeken mindenütt gyakori vidrával (Lutra lutra) ritkán találkozhatunk, egyik élőhelye Szeged Kiskudorozsma, Subasa környéke. A Tisza és Maros menti hullámterek kiemelt jelentőségű védett emlősei a denevérek. Az alábbi fajokat figyelték meg a szakemberek: törpedenevér (Pipistrellus pipistrellus), durvavitorlájú denevér: (Pipistrellus nathusii) Korai denevér (Nyctalus noctua), vízi denevér (Myosotis daubentoni), kései denevér (Eptesicus serotinus), szürke hosszúfülű denevér (Plecorus austriacus). Utóbbi két faj a környező épületekből jár ki táplálkozni a hullámtérre. (GASKÓ 2008) 40

41 4. Táji értékek A táji értékekhez tartoznak azok a természeti és épített értékek, melyek országos illetve helyi védettség alatt állnak, valamint az egyedi tájértékek is, melyek jogilag nem védett értékek, de a tájjelleg szempontjából jelentősek, és megőrzésükről gondoskodni kell. Egy település táji értékeihez hozzátartoznak a helyi kulturális és civil élet sajátosságai is. a) Természeti értékek Szeged közigazgatási területe a Kiskunsági Nemzeti Park és a Körös-Maros Nemzeti Park határán fekszik, természeti értékekben igen gazdag. Mindamellett, hogy itt folyik a Maros a Tiszába, a terület 3 kistájat is érint, amely adottságok a változatos természeti értékeknek és területeknek, valamint a gazdag élővilágnak adnak teret. Szegeden a jogszabályilag védett természeti területek is nagy történelmi múlttal rendelkeznek, ugyanis a Fehér-tó egy része az elsők között, 1936-ban kapta meg a helyi, majd 1939-ben az országos jelentőségű védettséget. Szeged területét érintő országos jelentőségű védett természeti területek: Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet (22151 ha), kezelője Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Maros-ártér (2854 ha), kezelője Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Pusztaszeri TK, szegedi Fehér-tó: A szegedi Fehér-tó hazánk legelső és jelenleg is a Dél-Alföld egyik legjelentősebb madárrezervátuma. Felfedezője és első jelentős kutatója, Dr. Beretzk Péter orvos, ornitológus kezdeményezésére kapta meg védettséget. Érdekessége, hogy a védetté nyilvánításának idejétől, a 1930-as évektől változott át egy egészen más vizű, növényzetű tóvá, madarai ezért részben elhagyták, viszont más, új fajok jöttek a helyükbe. Ekkor alakították ugyanis mesterséges halastórendszerré, és kezdték a Tiszából táplálni a korábbi szikes tavat, aminek következtében az eredetileg sósvizű tó édesvizűvé vált. A korábbi, természetes állapotában az alján lerakódó szürkés-fehér karbonát-mésziszaptól fehér színű szikes tó így ma már csak névben fehér és szélét az édesvizet szerető nád nőtte be. Az átalakult tó legnagyobb természeti értéke a madárvilága. Eddig a tavon és környékén 280 madárfajt figyeltek meg. Az iszapban maradt vízi rovarok, kétéltűek, halak bőséges táplálékot nyújtanak a parti és gázló madaraknak. Évről évre megjelennek itt a sziki fészkelő közösség tagjai, a bíbicek (Vanellus vanellus), a gulipánok (Recurvirostra avosetta), gólyatöcsök (Himantopus himantopus), cankók, pólingok és parti madarak. Tavasszal, ha üres tómedret találnak, közülük sokan költéssel is próbálkoznak, hiszen ezek a mesterséges élőhelyek az egykori kopár szikes tóparthoz hasonlítanak. A tóegységeket szegélyező nádasokban a nádi énekesek közül leggyakrabban a 41

42 cserregő-(acrocephalus scirpaceus) és foltos nádiposzáta (A. schoenobaenus) és a nádirigó (Acrocephalus arundinaceus) hangját hallhatjuk. A nagy kiterjedésű nádasokban gémtelepek is kialakulnak. Jelentős állományait találjuk itt a kis- és nagykócsagnak (Egretta alba), kanalas gémnek (Platalea leucorodia), vörösgémnek (Ardea purpurea), és a bakcsónak (Nycticorax nycticorax). De fészkel a törpegém (Ixobrychus minutus) és a bölömbika (Botaurus stellaris) is a nádasokban. A tórendszer nyugati partján a Beretzk Péter kilátóból távcsővel megfigyelhető a XI. tóegység közepén fekvő Korom-szigeten levő sirálytelep zsibongó élete. Több ezres dankasirály (Larus ridibundus) és nagyszámú küszvágó csér (Sterna hirundo) mellett állandó fészkelő itt a szerecsensirály (Larus melanocephalus), melynek hazai állománya alig éri el a 200 párt. 7. kép - Szeged Fehér-tó mellett szikes puszta látképe Az igazi madártömegek a nyár végén, az ősz beköszöntével térnek vissza a tavakra. A libák és kacsák tízezres csapataihoz október közepétől a daruk (Grus grus) is csatlakoznak. Ez a félénk madár ma már nem költ hazánkban, csak őszi és tavaszi vonulása során tölt hosszabb-rövidebb időt nálunk. (RAKONCZAY 2001, BODROGKÖZY 1974, Maros-ártér A Maros mentén Makó-Landori-erdők néven az első természetvédelmi területet 1990-ben alakították ki, melyet 1999-ben a Nemzeti Parkhoz csatoltak és további erdő és gyepterületekkel bővítették. Szeged közigazgatási területe a Maros-ártér Vegyehát nevű részét érinti, amelyet döntően a part melletti puhafás ligeterdők és magasabb térszíneken a keményfás ligeterdei alkotnak. Itt található a fokozottan védett erdőrezervátum is. A Maros folyó hullámterének hazai szakasza néhol egészen vadregényes, a legszélesebb szakaszainál található kiterjedt erdőkkel különleges tájképi és élőhelyi viszonyokat teremtve hazánk egyik szép és értékes természeti értéke. Tájképi értékei közé tartozik a folyó meredek fala, homokzátonyai, az évszázados öreg füzek (Salix sp.), fekete nyárak (Populus nigra), a legelőkkel váltakozó erdőfoltok. A Maros hullámtér legfőbb természeti értékei a nagy kiterjedésű fűz-nyár ligeterdők, melyek közé sajátos módon keményfaligetek ékelődnek. Az erdők 75%-át teszi ki keményfa-ligeterdő (Fraxinus excelsior, Fraxinus pannonicus, Quercus robur, Ulmus sp.), 15%-a természetesen felújult puhafa társulás (Salix sp., Populus sp.), nagyszámban fordul elő a fekete nyár (Populus nigra). A fekete nyár síkvidéki faj, Alföldjeinken fordul elő. Hosszú életű (250 év), meleg és fényigényes faj. A nemes nyárakkal történő 42

43 hibridizálás miatt kipusztulás fenyegeti. A védett nyári tőzike (Leucojum aestivum) több helyen megtalálható az ártéren. A halfaunája is különleges értékekkel bír, védett, bennszülött fajok is megtalálhatók, mint pl. a homoki küllő (Gobio kessleri), selymes durbincs (Gymnocephalus schraetzer), magyar bucó (Zingel zingel) és a német bucó (Zingel streber). Ezen kívül stabil állománya él a folyóban a védett sujtásos küsznek (Alburnoides bipunctatus), valamint előfordul a szintén védett kurta baing (Leucaspius delineatus) és a kőfúró csík (Sabanejewia aurata). A holtágak és kubikok a kétéltűek és hüllők számára nyújtanak ideális élőhelyet. Megtalálható a kecskebéka (Rana"esculenta"), a mocsári béka (Rana arvalis), a barna varangy (Bufo bufo), a barna ásóbéka (Pelobates fuscus), vízisikló (Natrix natrix) és a mocsári teknős (Emys orbicularis). A Maros-ártér területén fészkelő madárfajok a teljesség igénye nélkül a holló (Corvus corax), a vízityúk (Gallinula chloropus), a karvaly (Accipiter nisus), vörös vércse (Falco tinnunculus), a kuvik (Athene noctua), a szalakóta (Coracias garullus), búbos banka (Upupa epops), a gyurgyalag (Merops apiaster), fekete harkály (Dryocopus martius), ökörszem (Troglodytes troglodytes), fakusz (Certhia brachydactyla), őszapó (Aegithalos caudatus), függőcinege (Remiz pendulinus). Nagyon sok madár átvonul, a legfontosabbak a gatyás ölyv (Buteo lagopus), kis sólyom (Falco columbarius), nagy őrgébics (Lanus excubitor). (RAKONCZAY 2006., Országos jelentőségű ex lege védett természeti területek: A természet védelméről szóló évi LIII. törvény megfogalmazása szerint bizonyos természeti területek, illetve természeti emlékek a törvény erejénél fogva országos jelentőségű védelemben részesülnek. Ezek az egyéni védetté nyilvánítási eljárás nélkül is védettnek minősülnek. Ex lege védett természeti területnek minősül valamennyi: láp szikes tó Ex lege védett természeti emléknek minősül valamennyi: kunhalom földvár forrás víznyelő Szeged közigazgatási területén a következő ex lege védett szik és láp foltok találhatók a Fehér-tótól nyugatra a Kiskundorozsmai Nagyszék környékén. A Nagyszéken kívül nem ismert a foltokmegnevezése. Fontosabb kunhalmok: Szék halom, Szeged-Szőreg: templom-domb, Öthalom városrészen egykor 13 kunhalom helyezkedett el, de öt kiemelkedett a többi közül, ezért a lakosság így nevezte el ezt a területet. A Lebő-halom szarmata bronzkori lelőhely Szeged keleti szegletében. 43

44 Helyi jelentőségű védett természeti értékeke, emlékek és területek: Szeged helyi védett értékeiről és területeiről a Szeged város helyi jelentőségű természeti területeinek és emlékeinek védelméről szóló 35/2009.(XI.11.) Kgy. rendelet rendelkezik. Szeged helyi védelemben részesülő területei a Füvészkert, a Szegedi Vadaspark, a Kiskundorozsmai Nagy-szék, és a Maty-éri tározótó. Füvészkert: A kolozsvári egyetem Szegedre költözésekor, 1922-ben a város 20 kh szántóföldet ajándékozott az egyetemnek füvészkert létesítése céljából. A növényekkel történő betelepítést az alapító igazgató, Győrffy István 1925-ben kezdte, gyűjtőutak anyagának felhasználásával ben az óföldeák-gencsháti Návay kastély tavából került Szegedre az indiai lótusz (Nelumbo nucifera), ami azóta is a kert különleges látványossága. Az 1940-es években a kertben elsősorban az oktatást szolgáló, gyűjtemény került kialakításra (rózsakert, sziklakert, arborétum, rendszertani gyűjtemény), majd üvegházak épültek a trópusi haszon-növények bemutatására. Ma a növénygyűjtemény fenntartásán kívül az ex situ természetvédelemhez is hozzájárul: itt történik a fokozottan védett tartós szegfű (Dianthus diutinus) felszaporítása, amelyet később a természetes élőhelyeire ültetnek vissza. ( Szegedi Vadaspark: Szegeden 1989-ben adták át a vadasparkot. Összesen 140 fajnak 650 egyede tekinthető meg, amely szám egy közepes méretű állatkertre utal, azonban ha a fajok természetvédelmi értékét és ritkaságát nézzük, akkor ez első között van a Szegedi Vadaspark. A Szegedi Vadasparkban földrészenkénti felosztásban elrendezett nagyméretű kifutók a hazai és a távoli kontinensek egzotikus állatait is bemutatják. Egy pár különleges állatfajnak, mint a foltos hiénának vagy a víziőznek hazánkban csak a Szeged nyújt otthont. A közel 45 hektáros, zömmel természetes erdő borította területén földrészenként csoportosítva találjuk az állatokat. A park Dél-Alföldi Tanyaudvarában lehet közelebbről is megismerkedni hazánk háziállataival. A vadaspark flórája is úgy lett kialakítva, hogy a látogatók megismerhessék a legtöbb hazánkban honos fafajtát, cserjét és lágyszárú növényeit. Ez a terület az erdővel és a kis tavacskákkal számos rovarfajnak és madárnak nyújtanak táplálkozási- és élőhelyet. A vadaspark egyben regionális természetvédelmi mentőközpontokként is működik. Nagy számban fogadnak megsérült vagy engedély nélkül szállított, tartott, majd a hatóságok által elkobzott állatokat. A mentőtevékenységét a természetvédelmi és állategészségügyi hatóságokkal, nemzeti parkokkal és civil szervezetekkel együttműködve végzi ban a fogadókapacitás növelése, a megfelelő színvonalú tartás és ellátás érdekében épült fel a Természetvédelmi Mentőközpont és Karantén-ház. Ezenkívül még számos nemzetközi vadon élő állatvédelmi és fajmegmentési programban részt vesz (EEP, ESB ) ( 44

45 Kiskundorozsmai Nagy-szék: A homokhátakkal körülvett, belvízjárta szikes lapos Szegedtől mintegy 8 kmre nyugatra, Kiskundorozsma határában terül el. Ez a folt még a múlt században is fellelhető, nagy kiterjedésű Duna Tisza közi szikes puszták maradványa. A hajdani vakszik a megváltozott viszonyok következtében ma mézpázsitos sziki zsázsás társulások borítják. A kevésbé szikes foltokon a tengerparti kígyófű (Triglochin maritimum) és a sziki útifű (Plantago maritima) lelhető fel. Nyár végén, ősszel a pannon endemikus sziki őszirózsa (Aster tripolium subsp. pannonicus). A környező homokhátakon olyan botanikai kuriózumok virítanak, minta védett tarkasáfrány (Crocus reticulatus), védett őszi füzértekercs (Spiranthes spiralis) vagy a fokozottan védett homoki kikerics (Colchicum arenarium). 8. kép Kiskundorozsma Nagy-szék, Tarka sáfrány 9. kép Kiskundorozsma Nagy-szék februárban Egykor ezen a területen megtalálható volt az egyhajúvirág (Bulbocodium vernum) a vitézvirág (Anacamptys pyramidalis). Mára azonban a területek felszántásával az intenzív libalegeltetéssel ezek a fajok eltűntek. Az idegenhonos keskenylevelű ezüstfa (Elaegnus angustifolia) potenciális veszélyt jelent a terület fajkészletére, illetve a Kiskundorozsmai Nagyszék nem védett részeinek egy területén földmunkákat végeztek, amely hatására 1000-es nagyságrendű tarkasáfrány egyed pusztult el. Ezért ez a terület fokozott odafigyelést és kiterjedtebb védelmet érdemel. (GASKÓ 2008, RAKONCZAY 2001) Maty-éri tározó 1998-ban kapott helyi védelmet a tájképi értékek megőrzése, gazdagítása, illetve a terület többcélú funkciójához méltó természeti környezet kialakítása, megőrzése céljából. A szabályozások előtt, nagy tiszai árhullámok Szegedtől északra kizúdult vizét, továbbá a fehér-tavi és kiskundorozsmai szikesek felgyülemlett vadvizeit, a Maty-és völgye vezette le az anyamederbe. Botanikai nevezetessége a védett hússzínű ujjaskosbor (Dactylorchiza incarnata), a Poloskaszagú kosbor (Orchis coriophora), mocsári kosbor (Orchis laxiflora subsp. palustris). Mindemellett védett állatokban is bővelkedik a terület: a területen rendszeresen költő barna rétihéja (Cicus aeruginosus) mellett a 45

46 környéken kóborló pusztai ölyveket (Buteo rufinus) is figyeltek már itt meg. Ezen ragadozó madaraknak egyik tápláléka a szintén védett ürge (Citellus citellus). A kétéltű- és hüllőfauna védelemben részesülő fajai is képviseltetik magukat a területen: vöröshasű unka (Bombina bombina), vízi sikló (Natrix natrix) fürge gyík (Lacerta agilis), mocsári teknős (Emys orbicularis). Továbbá 8 védett bogárfaj adata is származik a területről, amelyek közül a ragyásfutrinka (Carabus cancellatus) és a szárnyasfutrinka (Carabus clathratus) mutat népes állományt. (GASKÓ 2008, RAKONCZAY 2001, Helyi jelentőségű védett természeti értékek A fenti védett területek mellett Szeged Város Önkormányzata védelem alá helyezett számos szoliter fát, fasort, és parkot is, amelyek mindamellett, hogy elhagyhatatlan esztétikai elemei a városi, természet kiszorító környezetnek, porfogó levegőtisztaság javító szerepük miatt is védendő értékek. Szegeden a következő fák, fasorok és parkok részesülnek helyi védelemben: Aradi vértanúk tere parkja Mars tér parkja Arany János utcai páfrányfenyő fasor Mátyás tér parkja Béla utcai fasor Műhely utcai atlaszcédrus Berzsenyi utcai páfrányfenyő fasor Népkert sor platán fasora Dóm tér ostorfa fasora Népliget parkja Bihari utca fasora Páfrányfenyő Dugonics tér parkja Partfürdő partisávja Föltámadás utcai páfrányfenyők Rerrich Béla tér parkja Fő fasor platán fasora Révai utca fasora Gogol utcai japán akác fasor Szabadkai út idős fasora Gutenberg utca japán akác fasora Széchenyi tér parkja Hajnóczi utca japán akác fasora Szegedi mocsári ciprus József Attila sgt. platán fasora Szent János tér parkja Honvéd tér parkja Szent György tér parkja Kálvária téri parkja Szent Rókus tér parkja Kazinczy utcai fasor Tisza Lajos körúti ostorfa fasor Kígyó utcai platánfák Tömörkény utcai fasor Kolozsvári tér parkja Várkert-Mórapark parkja Lechner tér parkja 46

47 A fentiek közül az egyik legjelentősebb helyi jelentőségű védett terület az újszegedi Népliget, amely eredetileg 30 hold nagyságú gödrös, mocsaras terület volt. Parkká alakítását 1858-ban kezdték el. Jelenleg a Népliget Szeged legnagyobb közparkja, amelynek elsősorban kocsányos tölgy (Quercus robur) domináns fafaja ben megjelent a hazánk legnagyobb termetű bogara a védett szarvasbogár (Lucanus cervus), de honos itt a nagy hőscincér is, amely megyénk leginkább veszélyeztetett faunisztikai ritkaságának számít. 10. kép Kiskundorozsma Nagy-szék, İszi füzértekercs A fenti területek tehát jogi védelemben részesülnek, azonban Szegednek számos olyan természeti értéke is van, amelyek tudományos kutatások kísérnek figyelemmel, és természetességük, fauna vagy flóra ritkaságaik miatt védelmet érdemelnének. Dr. Gaskó Béla Szegednek és vonzáskörzetének természeti állapotáról szóló munkája nyomán felsorolunk közüle néhány területet a védendő értékeikkel együtt: A Makkos-erdő egy mesterséges erdő, amelyet többször is újratelepítettek, ennek ellenére a 20 ha-os erdő jó fizikai állapotú, állományalkotó fafaja a kocsányos tölgy (Quercus robur). A Makkos-erdő a Csongrádi sugárút végénél, közvetlenül a Körtöltés után, a Sándorfalvi út mellett terül el. Ez az erdő több mint 10 védett bogárfajnak ad otthont. A Deszki-puszta Szegedhez tartozó erdősávja bár zömmel cellulóznyár ültetvény, a deszki részén telepített kocsányos tölgy dominanciájú részei vannak, ezért a fokozatos fajcsere mellett érdemel védelmet. Bár a Kiskundorozsmai Nagyszék központja már 1975 óta védett, szűkre szabták a határokat, ezért azok kiterjesztését javasolják a szakemberek. Szeged és Algyő hullámtéri erdei fehér madársisaknak (Cephalantera damasonium) és széleslevelű nőszőfűnek (Epipactis helleborine) adnak élőhelyet. De nagyon fontos védett élőlényei az itt található denevérfajok is. Valamint fokozott figyelmet érdemel az újszegedi hullámtéren talált bánáti csiga (Helicigona banatica) amely bihari, délkelet-kárpáti endemizmus. A 72, 5 ha kiterjedésű Budzsáki-erdő, Hódi-erdeje és Szőregi-erdő szintén olyan jelentőségű természeti értékekkel rendelkeznek, amelyek védelmet érdemelnek. Érdekes terület a volt temesvári vasútvonal töltése (és a vele párhuzamos fásítás) amely ugyan antropogén hatásnak köszönhető vonalas létesítmény, mégis természetvédelmi szempontból egyedülálló kincset jelent. Az elmúlt majdnem száz év során egy speciális érintetlen terület keletkezett itt, amely értékeket rejthet magában. Kutatása folyamatban van. (GASKÓ 2008, 35/2009.(XI.11.) Kgy. rendelet) A tanulmány készítésével egy időben zajlik a Maty-ér völgye subasai ágának, valamint a Holt-Maros helyi védetté nyilvánítási eljárása. 47

48 b) Épített értékek A Város épített értékeinek bemutatását Szeged Megyei Jogú Város Fejlesztési Koncepciójában, valamint a Szeged város helyi építészeti örökségének védelméről szóló 55/2005 (XI.17.) Kgy. rendeletben foglalt információk alapján tesszük. Szeged közigazgatási területén egyedi műemléki védelemben összesen 173 ingatlan részesül. A védett épületek többsége a városközpontban koncentrálódik, ezért a Tisza és a Tisza L. krt. közötti terület műemléki jelentőségű. Ugyanilyen védettséget élvez az Alsóvárosi templom és a Szent György tér környezete is. A műemlékek alacsony száma is indokolja, hogy a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal együttműködve mindent meg kell tenni a kritikus állapotban lévő védett épületek megmentéséért, mielőbbi felújításáért, szükség szerinti revitalizációjáért, pl.: a Szegedi vár és környéke, a Hungária szálló, Minorita rendház Felsővároson stb. 11. kép Mőemlékek és mőemléki jelentıségő területek (Forrás: Szeged Megyei Jogú Város Fejlesztési Koncepciója) A Szeged város helyi építészeti örökségének védelméről szóló 55/2005 (XI.17.) Kgy. rendelet tartalmazza a helyi védelem alatt álló objektumok listáját, mely az elmúlt években folyamatosan bővült. A helyi védelem célja Szeged város egyedi építészeti arculatának, sajátos megjelenésének, jellegzetességeinek, építészeti, településképi településszerkezeti értékeinek, a térség kiemelkedő hagyományainak, a szegedi emberek munkáját és kultúráját híven tükröző épített környezetének megőrzése. A rendelet alapján jelenleg: Helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény összesen: 389 db (ezen belül 20 db napsugaras ház) 48

49 Helyi területi védelem alá tartozó településszerkezet: 4 db településmag Helyi területi védelem alá tartozó térfalak: 53 db Helyi területi védelem alá tartozó sarokbeépítés: 21 db Helyi területi védelem alá tartozó parkok, terek: 16 db 12. kép Védett térfalak és sarokbeépítések (Forrás: Szeged Megyei Jogú Város Fejlesztési Koncepciója) A Szegedhez hasonló megyei jogú városokban található védett épületállomány messze elmarad Szeged adataitól. (Pl.: Pécs: Helyi védett épület: 71; Helyi védett terület: 3; Debrecen: Helyi egyedi védelem: 272; Helyi területi védelem: 17) Szeged területén 270 ismert régészeti lelőhelyről van adatunk, ezeknek közel 10 százalékát veszélyezteti tervezett beruházás, illetve változtatási szándék. Az érintett lelőhelyek többsége, azonban csak felszíni leletgyűjtés, leletbejelentés és leletmentés kapcsán ismert, ezért azok pontos érintettségének megállapításához további kutatásokat kell végezni. A legveszélyeztetettebb terület a Nagyszilléri dombon tervezett lakóterület, valamint az Öthalom területén tervezett beruházások csoportja, melyek területén jelentősebb megelőző kutatások szükségesek. A régészeti lelőhelyek védelmének érdekében szükséges folytatni a korábban elkezdett topográfiai jellegű kutatásokat. A történeti belváros kiemelkedő jelentőségű régészeti emlékeinek megmaradásához és főként bemutatásához további tervszerű kutatásokat kell elvégezni. c) Egyedi tájértékek Egyedi tájértékeknek nevezzük az ember társadalmi tevékenységével létrehozott olyan jelentőssé vált tájalkotó elemeket, amelyek a termeléssel, közlekedéssel, történelmi eseményekkel, kultúrtörténeti tevékenységgel kapcsolatban keletkeztek, valamint olyan jelentős természeti 49

50 képződményeket, amelyek természetvédelem alá nem esnek, de a tájjelleg szempontjából számottevőek. (CSEMEZ 1996) Bár semmilyen jogszabályi kötelezettség nincs az egyedi tájértékek kataszterezésére a környező települések egy része már elkészítette azt. Szegeden még nem kezdték el felmérni a város közigazgatási területén előforduló természeti és épített értékeket, azonban tudomásunk szerint már pályáztak ennek lebonyolítására. d) Kulturális értékek és civil élet Szegeden európai színvonalú kulturális élet jellemző. Az intézményrendszer kiépülése 1880 és 1948 közé tehető. Múzeum, színház, könyvtár, helyi sajtó, a Kolozsvárról áttelepült egyetem, művelődési házak, klubok, munkásotthonok, egyleti székházak kezdték meg működésüket ebben az időszakban. Fejlődött a köz- és felsőoktatás, beindult a hangversenyélet, az egyesületi élet, megkezdődtek a Szabadtéri Játékok, valamint Szent-Györgyi Albert Nobel-díja is hozzájárult Szeged jó hírének elterjesztésében. 13. kép Móra Ferenc Múzeum Napjainkban a kulturális intézményrendszer a következő elemekből épül fel. A Nemzeti Színház két épületben működik, egyik tagozata a Szegedi Kortárs Balett. A Szegedi Szabadtéri Játékok a tavasztól késő őszig tartó színes kulturális programsorozat része, amely nyáron sok látogatót vonz. A Reök Palotában található Regionális Összművészeti Központ 2007 augusztusában nyitotta meg kapuit az érdeklődők előtt. Alapvetően képzőművészeti kiállítóhely, de közművelődési szerepe is van. A Szegedi Szimfonikus Zenekar több szervezettel is együttműködik, többek között a Filharmóniával. A Zenekar székhelye, próbaterme a Korzó Zeneház, ahol egy kétszáz fő befogadására alkalmas koncertterem is megtalálható. A zenei élet szempontjából meghatározó a Szegedi Szimfonikus Zenekar, valamint további igényes kamarazenekarok működnek. A zenei képzés is magas színvonalú. A Kövér Béla Bábszínház nemcsak gyerekeknek, hanem felnőtteknek szóló darabokat is bemutat. A fenntartott közművelődési intézményrendszer igen széles körűnek tekinthető a vidéki városhálózaton belül. Ide sorolható a Százszorszép Gyermekház, a Szegedi Ifjúsági Ház, valamint a nyolc művelődési ház. Szeged közgyűjteményei közé sorolható a Somogyi Könyvtár, az Egyetemi Könyvtár, a Csongrád Megyei Levéltár, a Móra Ferenc Múzeum. A civil élet tekintetében az irodalmi élet meghatározó Szegeden. Kiadott folyóiratok: Tiszatáj, Szeged, Kincskereső. A helyi írók az Ünnepi Könyvhét szegedi napján mutathatják be alkotásaikat, ezen kívül komoly múlttal rendelkező irodalmi társaságok is működnek a városban. A szegedi képzőművészet 50

51 megalapozója a Tömörkény István Gimnázium Művészeti Szakközépiskola és a SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Rajz és Művészettörténeti Tanszéke. A Fesztivál Tárlatok megrendezése és a Grafikai művésztelep működése szintén a képzőművészeti életet gazdagítja. Az alternatív színházi mozgalom kapcsán rendezik meg nyaranta az Alternatív Színházak Nemzetközi Találkozóját. A népi kultúra megőrzéséhez járult hozzá többek között a szellemi néprajz területén munkálkodó Bálint Sándor, vagy a kétévente megrendezésre kerülő Szegedi Nemzetközi Néptáncfesztivál. 5. Tájalakulás történet a) Tájhasználat történelmi alakulása Szeged város térszerkezetét a természeti földrajzi adottságok, a történelem során kialakult, többékevésbé tagolt területhasználat és a közlekedési hálózatok jelentik. A térszerkezetben drasztikus beavatkozások nélkül egyensúly alakul ki, amelynek megváltoztatása a fenntartható fejlődést akadályozhatja. Szeged területhasználatának történelmi alakulását a város fejlesztési dokumentumaiban megfogalmazottak összefoglalásával mutatjuk be, mint a Szeged Megyei Jogú Város Fejlesztési Koncepciója, vagy a Szeged Megyei Jogú Város Integrált Fejlesztési Stratégiája (Aktualizálva: 2009.). Szeged város a Tisza és a Maros találkozásánál, a térség legalkalmasabb tiszai átkelésénél, a tájból az átkelőhelyhez sugárirányban érkező utak mellett jött létre. A sugárirányú utak közül a Tisza és a Maros évszázadokon keresztül meghatározó jelentőségű volt. Közlekedési szerepük a közúti-, majd a vasúti közlekedés fejlődésével halványult. 14. kép A Nagyárvíz utáni városszerkezet (Forrás: Szeged Megyei Jogú Város Integrált Fejlesztési Stratégiája (Aktualizálva: 2009.)) A város mai térszerkezete alapvetően az 1879 évi nagyárvizet követő újjáépítés során alakult ki. A már meglévő, sugárirányból érkező fő utakat Tiszától Tiszáig érő félgyűrűkkel kötötték össze. Az ugyanígy megépült (fél) körtöltés kijelölte a biztonságosan beépíthető területeket. 51

52 Az újjáépítés tervében még nem különült el a lakó-, ipari-, intézményi terület: a beépítésre szánt terület a központ felé egyre sűrűbb, de egységes szövetet mutatott, ahogyan ez a nagyárvíz előtt is volt. A viszonylag homogén területhasználaton belül morfológiai különbség alakult ki: a városközpontból kifelé haladva csökkent a beépítés magassága és intenzitása, bővült a főútvonalak szélessége. A város térszerkezetének egyensúlyi helyzete, az addig organikusnak mondható fejlődés az I. világháborút követő években, a körtöltésen kívüli telepek létrehozásával billent meg (mélyfekvésű területek beépítése, körülményes kapcsolat a városközponttal). 15. kép Beépített területek (1940) (Forrás: Szeged Megyei Jogú Város Integrált Fejlesztési Stratégiája (Aktualizálva: 2009.)) Az 1937 évi városépítési törvényt követően elkészült Szeged város fejlesztési programja, érvényesülését azonban a II. világháború megakadályozta. Az utána készülő szerkezeti tervek, fejlesztési programok az Atheni Carta szellemében a város funkcionális tagolására törekedtek. A törekvést a központi akarat ( arccal a vasút felé, nehézipar, vegyipar, majd a könnyű és élelmiszeripar kiemelt fejlesztése) is támogatta. Az Első-, majd a Második 15 éves lakásépítési tervek a város még egészséges szerkezetének teljes felborulásával fenyegettek. A tervek pozitív fejleménye a Belső-Nyugati Iparkörzet majd a Külső- Északnyugati beépülése, a harmadik körút nyomvonalának kijelölése, a Nagykörút bezárásának tervi megjelenése. A nagy lakósűrűségű lakótelepek sugárutak és a Külső (fél) Körút menti elhelyezése organikus fejlődésnek nem nevezhető (jelentős közlekedési, ellátási és identitásiproblémákat okoznak még ma is), de kedvezőbb, mintha ezek a körtöltésen kívül (repülőtér, Dél- Újszeged), vagy a Belvárosi tömbök bontásával valósulnak meg. Az 1970-es években a város környékén több, mint 5000 db hobby-kert (zárt kert) került kiosztásra. Káros térszerkezet formáló hatásuk tömeges igény jelentkezik ezek lakóterületté nyilvánítására az 52

53 ezredforduló környékén indult és napjainkban is tart. Összegezve megállapítható, hogy a város örökölt térszerkezete a közel- és nagytávlatú organikus fejlesztést nem akadályozza. Jelenleg a Tisza jobb- és baloldali vasúti hálózata között nincs kapcsolat, de arra alkalmas Tisza-híddal az összeköttetés megteremthető. Nehezebb és alig feloldható térszerkezeti problémát jelent a beékelődő repülőtér fejlesztési igénye, vagy a Tisza-teherpályaudvar helyén megvalósítandó intézmény-negyed bekapcsolása a város közlekedési rendszerébe. 16. kép Meglévı térszerkezet (2000) (Forrás: Szeged Megyei Jogú Város Fejlesztési Koncepciója) b) Jelenlegi településszerkezet és tendenciák A releváns városfejlesztési dokumentumok (Szeged Megyei Jogú Város Fejlesztési Koncepciója; Szeged Megyei Jogú Város Integrált Fejlesztési Stratégiája) megfogalmazzák azokat az utóbbi másfél évtizedben nyomonkövethető tendenciákat, melyek kedvezően vagy éppen kedvezőtlenül befolyásolják Szeged térszerkezetét. Az alábbiakban, a fenti dokumentumokban azonosított folyamatokat mutatjuk be. Kedvező tendenciák Gazdasági területek: A megszűnt ipari üzemek területének újrahasznosítása elindult. A nagyobb összefüggő területeken Ipari Parkok szerveződtek (Első Szegedi Ipari Park, DÉLÉP Ipari Park, Kálvária Ipari Park (jelenleg felszámolás alatt), SZEKO Ipari Park), a belső fekvésű területeken irodaházak, kereskedelmiszolgáltató létesítmények települtek (Konzervgyár, Ruhagyár). Szerencsés változás, hogy a környezetüket erősen zavaró üzemek a város sűrűn lakott területeiről kitelepültek, vagy megszűntek. A termőföldek védelme érdekében az Önkormányzat ezt a folyamatot a barnamezős területek (a volt szovjet laktanya, Heavytex, Kendergyár, Tisza p.u.) ipari-gazdasági, kereskedelmi hasznosítását 53

54 támogatja. A Logisztikai Szolgáltató Központ és a Nyugati Ipari Logisztikai tengely (NYILT) projekt a szállítási elosztási folyamatok összehangolásában rejlő gazdasági, környezetvédelmi (City logisztika) lehetőségek kihasználását szolgálja. Lakóterületek: Kedvező folyamatok a Belvárosban és a hagyományos városrészekben figyelhetők meg. A Kis- és a Nagykörút közötti területen a szabályozási terv és az értékvédelmi előírások betartásával mérsékelt magánerős-vállalkozói lakásépítés folyik. A Nagykörúton kívül ugyanez a tevékenység erőteljes, az alacsonyabb telekárak és a meglévő, ritkább, avultabb beépítés miatt. Különösen sok társasház épül Felsőváros és Rókus területén mind a Nagykörút közelében, mind a lakótelepek körüli átmeneti zónában, de a Vásárhelyi P. utca és a Londoni körút között is. A lakóterület fejlesztésnek ez a barnamezős módja ugyancsak támogatandó. A városfejlesztésnek ez a szegmense piaci kategória, de a Szabályozási terv és az Építési Szabályrendelet akadályozza meg a terület- és telekuzsorát, a lakóterületek egészségtelen sűrűsödését. A lakótelepeken további lakásépítés nem kívánatos, ezért ott a rekonstrukció, a közterületek rehabilitációja a lakások értéknövelése, de legalább az értékmegőrzésük az elsődleges cél. Az iparosított technológiával épült lakóépületek korszerűsítése elindult. Napjainkig több mint kb lakás nyert támogatást energetikai korszerűsítésre önkormányzati állami forrásból, mely az ilyen jellegű épületekben lévő lakásállomány fele, de a közterületek rehabilitációjánál folyamatról még nem beszélhetünk: 2007-ben indult Tarján város Budapesti körút Körtöltés közötti közterületeinek teljes megújítása. Családiházas területek: A családiház-építés az elmúlt másfél évtizedben is a körtöltésen kívüli kertvárosi területekre és Újszegedre koncentrálódott. Új telkek kialakítására azonban sem a telepeken, sem a csatolt községek területén nem került sor, egyedül a Marostői városrészben alakított ki mintegy 250 db telket önkormányzati területen magánbefektető társaság, a településszerkezeti tervnek megfelelően. Hasonló módon előkészítés alatt áll a volt városi kertészet területén a Kállay liget mögött mintegy 150 db telek kialakítása. A kereslethez viszonyítottan alacsony telekszám növelte a szegedi telekárakat és a keresletet a környező községek telekkínálata irányába, ugyanakkor mérsékelte a város szétterülését. A magas telekárak a dezurbanizációs folyamatot erősítik. Közlekedés: A térszerkezet érrendszerében is elindultak kedvező folyamatok. A külső körút a Felső-Tiszaparttól a Szabadkai útig működik, jelentős forgalmi terhelést vesz át a Nagykörúttól. A 43-as út felé, illetve felől a városi környezetre különösen ártalmas teherforgalmat azonban nem képes számottevően mérsékelni. A Belváros tehermentesítéséhez, a pólus-funkciók ellátásához nélkülözhetetlen Déli Tiszahíd Bécsi körút Temesvári körút összekötése tervezési-területelőkészítési folyamata elindult. Elkészült a Nyugati elkerülő út Szabadkai út Dorozsmai út közötti szakasza, amely a térség és az ipari-kereskedelmi területek kiszolgáló forgalmától részlegesen mentesíti a belső úthálózatot. A Nyugati elkerülő út befejező szakaszának építése Dorozsmai út Budapesti út között 2009-ben 54

55 elkezdődik ben átadásra került az M5-ös autópálya szerb határig tartó szakasza, valamint az M43-as a budapesti úti csomópontig. Ez utóbbi folytatása a román határ irányába 2010-re elkészült. A vasúti közlekedésben is elindult a korszerűsítési folyamat: elkészült a Szeged Nagyállomás 1960 óta napirenden lévő rekonstrukciója az Indóház tér kivételével. Folyamatosan csökken a Tisza teherpályaudvar és térségének használata az igen értékes Tisza-parti területen. Üzemel a RO-La terminál a Kiskundorozsmai pályaudvaron. Tervezési-nyomvonal kijelölési munkálatok folynak nagyilletve emelt sebességű, Budapest Szeged Szabadka (Belgrád), Szeged Temesvár (Bukarest) vasúti vonal kiépítésére, mely a IV. számú transz-európai közlekedési folyosó hazai szakaszának része. A város a térszerkezeti jelentőségű nagyvasúti fejlesztés mellett támogatja a haránt irányú országos törzshálózati vasútvonal Temesvár felé történő helyreállítását közös közúti-vasúti hídon, és az elővárosi könnyűvasút rendszerek kiépítését is. A város térszerkezetének legjelentősebb természeti-földrajzi eleme a Tisza, kisebb mértékben a Maros. A folyó vízi út funkciójának betöltéséhez szükséges pozitív változásokra az elmúlt másfél évtizedben nem került sor. Egyéb, a vízi útnál ma már fontosabb szerepének betöltéséhez tervek készülnek (árvízvédelem, A Tisza Szeged főutcája projekt, szabályozási terv). A tervek megvalósulása a város jövője, arculata, identitása szempontjából kiemelt fontosságú. A légi közlekedés fejlesztésében lényeges változás a 2006-ban elkészült szilárd burkolatú futópálya, amely 20 tonnánál nem nagyobb össztömegű gépek fogadására alkalmas. A fejlesztés további mikéntjének eldöntéséhez komplex hatásvizsgálatok szükségesek. Veszélyeket hordozó tendenciák Gazdasági területek A jelentős tőkebefektetést valószínűsítő multinacionális társaságok zöldmezős beruházásra alkalmas, hektáros területeket keresnek. Megvalósulás esetén egy nagy létszámú munkaerőt foglalkoztató üzem a nem kívánatos extenzív terjeszkedés ellenére komoly városfejlesztő erő lehet. Az ilyen célra előkészített területek felaprózása azonban veszélyezteti a felhagyott belső területek hasznosítását, feleslegesen csökkenti a termőterületet és növeli a közlekedési igényt. A város ÉNy-i É-i részén zöldmezős ipartelepítésre kijelölt területek (Logisztikai központ, É-i Ipari Park) csak az esetben vehetők igénybe, ha a belső területeken megfelelő méretű ipari terület már nem áll rendelkezésre. A nagyforgalmú kereskedelmi létesítmények többsége az átmenő forgalommal is túlterhelt Kossuth L. sgt. mentén települt (Plaza, OBI, Bau-Max, Praktiker, Metro, Cora), így a térségben forgalomszabályozással ma már megoldhatatlan zsúfoltság keletkezett. A TESCO és a tervezés alatt álló bevásárló központok (Móravárosi körút, Fonógyári út, Újszeged Alsó-kikötő sor) a koncentrációt mérséklik. További nagy alapterületű bevásárló központok engedélyezése előtt azonban különösen a Kossuth L. sgt. - Budapesti út térségében közlekedési hatástanulmányt is kell készíteni a telepítés igazolására. Lakóterületek 55

56 A körtöltésen belül a lakótelepszerűen ( lakópark ) épülő többszintes, befektetői társasházépítésben figyelhetők meg veszélyeket hordozó telepítési-beépítési tendenciák. A felhagyott nagyobb ipari telkeken, vagy egyéb üres területeken kis lakásokat tartalmazó, a jogszabályok adta lehetőségeket maximálisan kihasználó beépítés kizárja a vonzó és értékálló lakókörnyezetet és túlterheli a térség infrastruktúráját. A jövőben a még beépíthető ilyen területek esetében a beépítés mértéke ne haladja meg a környező hagyományos lakó-területi beépítettséget. Az ezredfordulótól felerősödött a városközponthoz közeli kertvárosi területek sűrűsödése, többszintes, többlakásos házakkal való beépítése. A folyamat korlátozása az ott élők érdeke, de az intenzív városfejlesztés szempontjait is figyelembe kell venni. A volt zártkertek tulajdonosai, esetenként a lakói részéről erőteljes igény jelentkezik azok családiházas lakóterületté történő átminősítésére. Az átminősítés a termő-, illetve biológiailag aktív területek jelentős csökkenésével, a város szétterülésével járna, egyes esetekben közlekedési és ellátási problémákat is okozna. Az átminősítésre csak akkor kerülhet sor, ha az egészséges lakhatás valamennyi eleme biztosított és nincsenek kedvezőbb, a városszerkezethez jobban illeszkedő, beépítésre alkalmas területek. Közlekedés: A közút- és vasúthálózat területén elindult fejlesztések általában kedvező irányúak, a jövőben is folytathatók. A repülőtér további fejlesztését teljes körű hatástanulmánynak kell megelőzni. A repülőtér korábbi kiépítettsége és forgalma mellett is jelentős környezeti terhelést okozott a térségben (Kecskés telep, Szt- Mihálytelek, Belvárosi temető). A bővítés nagyobb tömegű nagyobb zaj- és levegőszennyezést okozó gépek fogadását tenné lehetővé, terhelve a város déli és Kiskundorozsma K-i lakóterületeit, a kibővített köztemetőt. A 2x2 nyomsávra bővítendő Bajai út átvezetése a bővített futópálya alatt többletköltséggel terhelné a bővítést. 6. Társadalmi helyzet a) Demográfiai viszonyok Szeged lakóinak száma fő (2010). Népességszáma jelenleg lassú emelkedést mutat, azonban sokáig csökkenő volt ben még főt számláltak (1990). Ez a negatív természetes szaporodásnak köszönhető, melynek értéke ezer főre számolva -1,6, az élve születések száma 1592, a halálozásoké pedig 1882 volt 2005-ben. A város lakosságának csökkenése ( főről) az 1990-es évek elején kezdődött meg. A falu-város közötti migráció ebben az időszakban megfordult, többen költöztek ki, mint be a városba. Ennek oka egyrészt a falvakban jellemző olcsó telekkínálat, másrészt a szegedi ipar vesztesége, melynek nyomán számos munkahely szűnt meg. A pozitív vándorlási egyenleghez nagyban hozzájárul az elmúlt tíz évben tapasztalt hallgatói létszám erőteljes növekedése. A lakosság elöregedő (2. ábra). 1. ábra A népmozgalom Szegeden 2009-ben (Forrás: VÁTI) 56

57 elvándorlások száma 4884 odavándorlások száma 5601 halálozások száma 1927 élveszületések száma ábra Szeged korfája 2009 (Forrás: VÁTI) 60-x nők férfiak A kistérség lakóinak több mint 80%-a él Szegeden, ezzel összefüggésben népsűrűsége is kimagasló: 580 fő/km2. Az elkövetkezendő évtizedekben robbanásszerű népességnövekedés nem várható, valószínűleg állandósulni fog a lakosságszám mérsékelt emelkedése. Szegeden számos nemzetiség él együtt. Ezek a következők: cigány ( fő), német ( fő), szlovák ( fő), román ( fő), szerb ( fő), lengyel (45-50 fő), görög (25-30 fő), ukrán (25-30 fő), örmény (25-30 fő). 57

58 3. ábra A nemzetiségek megoszlása Szegeden (%) Szeged Város Fenntarthatósági Programja b) Oktatás, képzés Szeged hagyományos oktatási központ szerepe a felsőoktatásban érvényesül leginkább. Felsőoktatási intézményei már integráltan működnek, Szegedi Tudományegyetemként, 12 karral. Szeged felsőoktatásban betöltött szerepe nemcsak a régión belül meghatározó, országos jelentőségű egyetemi város is, a Dél-Alföldi régióban regionális tudásközpont szerepet tölt be. Mintegy 20 általános és 16 középiskolájával, valamint a Szegedi Tudományegyetem nyújtotta képzési lehetőségekkel a városban a humánerőforrás feltételek biztosítottak. Az intézményrendszer átjárható mind vertikálisan, mind horizontálisan, köszönhetően az intézmények közötti információs hálózatnak. Az önkormányzati tulajdonú oktatási intézmények nem szegedi lakhellyel rendelkező tanulói a Szeged Városi Kollégium tagintézményeiben kapnak szállást. Az intézményeket a legmodernebb infrastruktúra jellemzi, a jól felkészült pedagógusok, illetve vezetők munkáját pedig rendszeresen ellenőrzik. Az utóbbi években pályázati forrásból számos intézmény épülete került felújításra. Szegednek, mint megyei jogú városnak az általános iskolák fenntartásán túl középfokú oktatási intézmények működtetéséről is gondoskodnia kell. A felsőoktatásban tanulók számának növekedésével a gimnáziumok iránti érdeklődés is nő (4. ábra), valamint a környező településekről érkezők számának növekedésével szükségessé válhat kollégiumok építése/bővítése is. A felsőfokú oktatás ugyan nem önkormányzati hatáskörbe tartozik, de fontos szerepet tölt be Szeged életében. Egyrészt pozitív hatást gyakorol az alsóbb szintű oktatásra, a szolgáltatásokra és a foglalkoztatottságra, másrészt az egyetemi épületek nagyban hozzájárulnak a városkép formálásához. 58

59 4. ábra A középiskolai tanulók számának változása Szegeden ( ) Az oktatási környezet ápolására/fejlesztésére jellemző a hagyományok őrzése, a kompetenciaalapú oktatás terjesztése, alkalmazható és hasznosítható IKT és nyelvoktatás. A Leonardo da Vinci A fenntartható fejlődés eléréséhez szükséges európai kompetenciák fejlesztése Szakképzési tananyagok és tanítási /tanulási segédletek az élelmiszer/élelmezési szektorban című projektben partnerként vett részt 2009-ben a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. A projekt céljai tananyagok és tanítási/tanulási segédletek fejlesztése és tesztelése, tanárok, trénerek és oktatók támogatása és képzése annak érdekében, hogy az európai szakképzési rendszerek minősége magasabb szintre emelkedjenek a fenntarthatóság oktatásának területén. A CSMKIK elsődleges partnere volt az ökoiskolaként működő Krúdy Gyula Kereskedelmi, és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola. Magyarországi tapasztalat, hogy az iskolák forrásszegények és az anyagi háttér kibővítése nélkül nehézkes új tananyagelemek beépítése a gyakorlatba. Fontos az iskolai vezetés elkötelezettsége és az, hogy a fenntarthatósági tananyag az iskola pedagógiai programjába beépítésre kerüljön. A fent említett projekt alatt a CSMKIK kiválóan együttműködött a Krúdy Gyula Kereskedelmi, Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskolával bizonyítva, hogy a fenntarthatósági kérdéskör az üzleti életben és az oktatásban egyaránt fontos. c) Művelődés, kultúra Szeged sokszínű kulturális központ, melyet már a korábbi Kulturális értékek, civil élet alfejezet alapján is láthattuk. Az előadó művészethez kapcsolódó intézmények a következők: Szegedi Nemzeti Színház, a Szegedi Szimfonikus Zenekar, a Szegedi Szabadtéri Játékok, a Kövér Béla Bábszínház. Ezek színvonalas 59

60 előadásaikkal járulnak hozzá a kulturális élet gazdagításához. A város nemzetközi elismertségének növelésében nagy szerepet játszik az egyetemes nyelvvel bíró zene és tánc. Ebben felelőssége van a szegedi komolyzene, opera és tánc intézményeinek, valamint központi helyet foglal el ebben a tekintetben a Szegedi Szabadtéri Játékok, amely a régió legkeresettebb nyári kulturális eseménye. Minden év júliusában és augusztusában kerül megrendezésre. Az ország legnagyobb szabadtéri színháza 2011-ben ünnepli fennállásának 80. évfordulóját. A Szegedi Szabadtéri Játékokon évrőlévre több tízezren, közöttük külföldiek is részt vesznek, köszönhetően a világpremierek és nemzetközi darabok bemutatásának. A Reök-palotában nyitották meg a Regionális Összművészeti Központot, mely a képzőművészeti életben játszik nagy szerepet. A hazai és helyi kortárs alkotók műveinek kiállítási helyszíne, ezen felül a hazai vagy nemzetközi képzőművészet egy-egy nagy alakjának vagy irányzatának bemutatására van lehetőség itt. A közgyűjteményi intézmények a már felsorolt Somogyi-könyvtár, Móra Ferenc Múzeum és a Csongrád Megyei Levéltár. 5. ábra - A kultúrához és a mővelıdéshez kapcsolódó intézmények, közösségek, események száma (2008) d) Sport, kikapcsolódás Szegeden igen jó helyzetben vannak a vízi sportok, pl.: kajak-kenu, vízilabda. A városi önkormányzat a létesítmények kedvezményes használatával és anyagiakkal is támogatja a kiemelkedő eredményeket elérő szakosztályokat. Bár ez nem a települési önkormányzat feladata, de az elért sikerek pozitívan formálják a városról kialakult képet. Az Anna-fürdő, a Napfényfürdő Aquapolis Szeged és a Sziksósfürdő Strand és Kemping úszásra, illetve kikapcsolódásra alkalmas helyszínek. A Pick Szeged férfi kézilabda csapata Szegeden kiemelkedő jelentőségű. A Klubot december 16- án alapították, és innen vált a csapat az ország és Európa egyik leghíresebb férfi kézilabda csapatává. A Városi Sportcsarnok, a Városi Sportuszoda, a Városi Műjégpálya, a Városi Stadion, a Móricz tornaterem, a Kisstadion, valamint a Kiskundorozsmai Sportpálya is lehetőséget biztosítanak a mozogni vágyók részére. Ezek az épületek sportoktatásra és nyári táborok kapcsán is igénybe vehetők. 60

61 A város játszóterekben igen gazdag, az elmúlt években számos játszótér került felújításra. A továbbiakban cél, hogy kocogó-pályák, kiránduló- és táborhelyek, BMX-pályák kerüljenek kialakításra. A városi kerékpárút-hálózat bővítése is elsődleges feladat ebben a témakörben. e) Egészségügy, szociális ellátás Az önkormányzat köteles az egészségügyi alapellátás (háziorvos, házi gyermekorvos, fogorvos) biztosítására (6. ábra). Térítésmentesen önkormányzati ingatlant biztosít a vállalkozó háziorvosoknak. 6. ábra - Az egészségügyi alapellátás mutatói Házi gyermekorvosok száma Háziorvosok száma Háziorvosi szolgálathoz tartozó körzeti ápolónők száma A városi fekvő- és járóbeteg szakellátás fejlesztési iránya kialakult. Ezzel párhuzamosan a Szegedi Tudományegyetem a legmagasabb szintű egészségügyi ellátórendszer lett. Az Önkormányzat az általa fenntartott kórházat és szakrendelést feladatellátási szerződés keretében az Egyetemnek adta át 2007-ben. Szegeden a szociális ellátórendszer teljesen kiépített. Az irányelveket a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat Szociális Szolgáltatás-tervezési Koncepció foglalja keretbe, a szociális alapszolgáltatások biztosítását és szervezését a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása végzi. Szociális alapszolgáltatások: étkeztetés, házi segítségnyújtás, nappali ellátás, gyermekjóléti szolgáltatás, gyermekek es családok átmeneti elhelyezése és a hajléktalan ellátás teljes rendszere. A szociális szakellátás biztosítására bentlakásos ellátás áll rendelkezésre idősek (460 férőhely), fogyatékos személyek (150 férőhely), valamint drogbeteg személyek (70 férőhely) részére. A gyermekvédelem tekintetében a bölcsődei ellátás 15 telephelyen megoldott, összesen 812 férőhely áll rendelkezésre. Lehetőség van az állami neveltek gyermekotthoni ellátására is (65 férőhely). A társadalmi integráció elősegítése érdekében fontossá vált az esélyegyenlőségi csoportok (fogyatékos személyek, romák, hajléktalanok, szenvedélybetegek, pszichiátriai betegek) társadalmi kirekesztődése elleni küzdelem. A jövőben előreláthatólag növekedni fog a rászorulók száma, ennek kapcsán pedig az igény az egyes szolgáltatások iránt. Ez maga után vonja azt is, hogy szakemberekből is többre lesz szükség. A fentiekből következik, hogy fokozott teher hárul a szociális ellátó rendszerre. Cél a jelenlegi szociális ellátás minőségének megőrzése, a szociális háló szélesítése civil szervezetek bevonásával és a szolidáris közfelfogás erősítése. 61

62 A célok megvalósítása érdekében a következő lépéseket kell tenni. A munkahelyteremtés további elősegítése fontos, az eddigi lépések is jól szolgálták ezt (pl. a kisvállalkozásoknak kiírt pályázat, a panelprogram és a közlekedés-fejlesztés sok embernek kínált és adott munkalehetőséget). A Közcélú, illetve közhasznú munkákban rejlő lehetőségek kihasználása szintén lényeges. Meg kell erősíteni a szociális hálót, krízisalapot kell létesíteni. Nagyobb mértékben kell építeni az önkéntes munkára, például szorgalmazni a fiatalok szociális területre való bevonását. Támogatni szükséges magánóvodák létesítését a munkavállalás feltételeinek biztosításához, de bővítésre szorul az otthoni betegápolás is. Más városok példáit és a módszertani központ ajánlásait figyelembe véve ki kell alakítani a legjobb gyakorlatokat, például kidolgozásra kell kerülnie a gyermekszegénység és éhezés elleni további teendőknek. Lényeges, hogy a képviselőtestület tagjai folyamatos tájékoztatást kapjanak az ellátással kapcsolatban, valamint bevonják őket a szociális fórumok megtartásába. f) Közbiztonság Szeged a magyarországi nagyvárosok körében az egyik legbiztonságosabbnak számít. Nem mindig volt ez így, ugyanis az 1990-es években közbiztonság tekintetében még a legrosszabbak között foglalt helyet. A javuló tendencia nagyrészt a Csongrád Megyei Rendőrfőkapitányság Bűnmegelőzési Osztályának köszönhető. Az intézmény olyan figyelemfelkeltő, néhány másodperces bűnmegelőző kisfilmeket készített, amelyeket a városi tömegközlekedés számos járművén utazva megtekinthetnek a lakosok. Ennek hatására jelentősen csökkent a lopások és betörések száma. A városban a rendőrségen kívül polgárőrség és városőrség működik. Létszámuk növelésére és a közbiztonság fejlesztésére az önkormányzat 2009-ben 35 millió forint támogatást nyújtott. Szegeden rendszeresen tartanak lakossági fórumokat a közbiztonság témakörében, annak javítása érdekében. 7. Gazdasági helyzet a) Mezőgazdaság A mezőgazdasági szerkezetváltás kapcsán a szektor jövője még átalakulás alatt áll. A térségben valószínűleg a zöldség-, gyümölcs- és virágtermelő farmergazdaságok fejlődése várható, amely a külterületi településrészek táji jellegzetességeinek visszaállítását erősíti. A talaj és éghajlati adottságok, a termelői exportigény és a város igényei ennek megfelelő. Szeged egyik legfontosabb természeti és mezőgazdasági kincse a jó minőségű termőföld. Mezőgazdaságát a szántóföldi növénytermesztés, zöldség-, hagyma- és fűszerpaprika termesztés, vetőmagtermelés, fólia alatti zöldséghajtatás és virágtermesztés, gyógynövénytermesztés, gyümölcsés szőlőtermesztés jellemzi. Az állattenyésztésben jellemző a szarvasmarha, sertés és baromfi. Csongrád megyében még napjainkban is jelentős az agrártermelés foglalkoztatásban és ellátásban betöltött szerepe, annak ellenére, hogy jó ideje csökkenő termelési tendencia jellemzi. Szegeden ez a 62

63 jelentőségtöbblet nem mutatkozik olyan erőteljesen, mint a megyében. Ez a tercier szektor megerősödésének és nagy hagyományokkal rendelkező világpiaci színvonalú élelmiszeriparnak köszönhetően. b) Ipar Szeged iparára jellemző, hogy igen hangsúlyos benne a könnyű- és élelmiszeripar. Ezek alacsony technikai színvonalú ágazatok, így fejlődési lehetőségük kedvezőtlennek mondható. Alacsony a gépipari ágazatok részaránya, de más dinamikusan fejlődő ágazatokból is hiányt szenved a város. Jelentős gazdasági ágazat az építőipar, ugyanis Csongrád megye építőipari termelésének több mint kétharmada szegedi székhelyű vállalatok adják. Úgymint: KÉSZ Kft., Ferroép Zrt. Szeged meghatározó ipari nagyüzemei: MOL Nyrt. Kutatás-Termelés Divízió MMT Algyői Termelés, a PICK Szalámigyár és Húsüzem Zrt., a SOLE-MIZO Zrt., ContiTech Rubber Industrial Kft., DÉMÁSZ Zrt., ÉGÁZ-DÉGÁZ Gázszolgáltató Zrt., RotaPack Csomagolástechnikai Zrt., Szegedi Hőszolgáltató Kft., Szegedi Paprika, Fűszer- és Konzervgyár. Szegeden 2008-ban 1179 ipari vállalkozás működött, közülük 42 vállalkozás létszáma haladta meg a 49 főt. Ez utóbbiak által előállított termelési érték 233 milliárd forintot tett ki. Az ipari termelés 46%- át az élelmiszeripar, 28%-át a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás szakágazat adta. Jelentős nagyságrendű termelési érték realizálódott még a gumi, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása területén is. A hagyományos élelmiszeripar továbbra is jó fejlődési potenciállal bír. Ugyanakkor az építőanyag ipar, a kivitelező ipar egy része jelentős problémákkal küzd, számukra a városi fejlesztési programok jelentenek/hetnek fejlődési lehetőséget második felében az ÚMFT Gazdaságfejlesztési Operatív Programjának keretében közel 1 milliárd forint európai uniós támogatással kezdődhet meg a szegedi ELI (Extreme Light Infrastructure) szuperlézer kutatóközpont építésének hazai projektje. A komoly kihívásokat és lehetőséget rejtő projekt hatalmas lehetőség nem csak a magyar kutatótársadalomnak, hanem Magyarországnak is. A Szegeden létesítendő lézerközpont (ELI) megvalósításából adódó lehetőségek kihasználása Szeged város gazdaságának fejlődését hosszú távon elősegítheti. 17. kép ELI Szeged, Szuperlézerközpont 63

64 c) Szolgáltatás, kereskedelem Szeged tercier szektorára jellemző az üzleti szolgáltatások magas aránya: 29 bankfiók, 16 takarékszövetkezeti képviselet, 19 biztosítótársaság található itt. Az országban Szeged a második legnagyobb oktatási és kutatási központ, ez leginkább a felsőoktatásban mutatkozik meg (Szegedi Tudományegyetem). Biotechnológiai, információ technológiai és anyagtudományi kutatások jellemzőek. A tömegközlekedés bővítésével is hozzájárul az Önkormányzat a szolgáltatások színvonalának növekedéséhez. Szeged kereskedelmi hálózata igen szerteágazó. Számos külföldi kereskedelmi áruházlánc található a városban: Spar, Penny Market, Plus, Lidl, Baumax, OBI, Mediamarkt, Praktiker, TESCO, METRO, Cora. A Szeged Plázában működő üzletek is hozzájárulnak a kereskedelmi hálózat bővítéséhez, olcsó termékeivel azonban hátrányos helyzetbe hozza az árujukat csak magasabb áron eladni képes belvárosi üzleteket őszén nyit a szegedi Árkád, melyhez kapcsolódóan a Szeged Plázában működő üzletek, valamint a fent említett üzletek egy része hátrányos helyzetbe kerül, azonban az Árkád új lehetőségeket is nyit nemcsak a kereskedők számára. A beruházást az ECE végzi, mely a Market Építő Zrt.-t bízta meg a kivitelezéssel. A szegedi Árkád építésébe több mint 100 millió eurót mintegy 28 milliárd forintot fektet be, már az építkezés idején 800 új munkahelyet teremt. A nyitás után több mint 1000 ember talál majd munkát a bevásárlóközpontban. Az új bevásárlóközpontban 130 üzlet lesz. Közöttük olyan neves divatmárkák képviseltetik majd magukat, amelyek Szegeden eddig még nem jelentek meg. A bevásárlóközpontban továbbá 18. kép - Az Árkád látványterve szupermarket, kávézók és éttermek is helyet kapnak. A fenntarthatósági szempontokat is figyelembe véve az építészek ügyeltek arra, hogy a volt kendergyár megőrzésre javasolt elemeit a műemlékvédelem elvárásainak megfelelően megtartsák, így egyes nyerstégla homlokzatok megjelennek majd a külső falakon. Ezen kívül az ECE több, a gyárban használatos gépet is kiállít a bevásárlóközpontban. Utóbbi egy év egyik legjelentősebb fejlesztése volt Szegeden, hogy átadták a 4500 négyzetméter alapterületű nagycsarnokot és az U pavilon melletti fedett asztalos Mars téri piacot. A helyi termelők ezáltal 330 fedett és 193 nem fedett asztalon árusíthatják portékájukat. A város olyan piacot alakított ki, ahol az évszázados kép Mars téri piac, Nagycsarnok

65 hagyományoknak megfelelően a helybéliek a város környéki őstermelőktől tudják megvásárolni a friss zöldséget és gyümölcsöt. A korábbi zsúfolt és rendezetlen piac helyett átlátható, modern, higiénikus lett a Mars tér. A csarnok két oldalán mintegy 30 darab élelmiszert húst, pékárut, zöldséget és gyümölcsöt árusító üzlet, valamint büfé, kávézó is található. d) Vendéglátás, idegenforgalom, turizmus Szeged kedvelt turisztikai célpont, fürdőváros. Az idegenforgalom stratégiai ágai a konferencia- és gyógyturizmus. 7. ábra - Idegenforgalmi mutató Szegeden (TeIR, 2008) Szegeden az aktív turizmus leginkább a vízhez kapcsolódik. Egyrészt jelentősek a vízisport rendezvények, melynek helyszínei a Tisza és a Maty-ér. Vízparti rekreációra alkalmas a két vízfolyás, ezen kívül a bányatavak, valamint a Maros és Tisza holtágai is (pl. Gyálai Holt Tisza). Másrészt a város országos vonzerejét erősíti a termál- és gyógy-idegenforgalomra, valamint a wellness turizmusra épülő Anna Gyógyfürdő, a dorozsmai Sziksós tó, az Újszegedi fürdőkomplexum. A tudományos és ismeretterjesztő, a kulturális és vallási rendezvények is jelentősen fokozzák Szeged idegenforgalmát. Ilyenek a konferenciák, a Szegedi Szabadtéri Játékok, Alternatív Színházi találkozó, Néptáncfesztivál, stb. A Vadaspark és a Füvészkert is nagy látogatottságnak örvend. A város rendelkezik a minőségi turizmushoz szükséges megfelelő szálláshelyekkel, éttermekkel, a szállodai férőhelyek száma az elmúlt években növekedett. A turizmus kiemelt térségfejlesztő hatása miatt a területi felzárkózást is szolgálja. A helyi erőforrások felhasználása, munkahelymegtartó és teremtő hatásai révén kedvező folyamatokat indíthat el térségi szinten. A fejlesztésekkel összehangolhatók a gazdasági és társadalmi érdekek (szervezet és emberi erőforrás fejlesztés, információs infrastruktúra kialakítása). A turizmus fejlesztése pozitív gazdasági és társadalmi hatásokkal jár. 65

66 8. ábra - Vendégforgalom változás forrás: Dél-alföldi Operatív Program A régió 2004-ben, a vendégek számát tekintve, a magyarországi vendégforgalom 6,5 %-át, a vendégéjszakák számát tekintve 5,4%-át mondhatta magáénak. A vendégek száma 2005-ben összességében 6,19%-kal volt magasabb az előző évhez képest, a vendégéjszakák száma pedig 7,2%- kal emelkedett. Ennek hátterében a belföldi vendégforgalom dinamikus növekedése, illetve a külföldi vendégforgalom visszaesése állt. e) Foglalkoztatás, munkaerőpiaci helyzet Szeged, mint kistérségi központ és megyeszékhely, fontos szerepet játszik a foglalkoztatásban. Jelentős a környező településekről vagy a szomszédos városokból történő ingázás ben a városba ingázókat is ideszámítva 74 ezer fő dolgozott a megyeszékhelyen. A legnagyobb foglalkoztató Szegeden az állami szféra, az önkormányzat és az egyetem együtt kb. 15 ezer főt foglalkoztatott, míg a legnagyobb vállalati foglalkoztató, a PICK Szeged Zrt. kevesebb, mint 3000 főt foglalkoztat. Az alábbi táblázatban jól látható, hogy a lakónépesség száma a Dél-alföldön évről évre csökkenést mutat, azonban Csongrád megyében 2007-ben, és 2008-ban a 2006-os évhez képest növekedett. A foglalkoztatottak száma mindhárom megyében csökkent, Csongrád megye a Dél-alföldön a középmezőnybe sorolható. Az álláskeresők közül Csongrád megyében a legalacsonyabb a munkanélküliség, azonban növekvő tendenciát mutat. 66

67 9. ábra Lakónépesség száma, az alkalmazotti létszám, álláskeresık száma és az átlagos munkajövedelem Idıszak év év Terület Lakónépesség száma az év végén (fı) Teljes munkaidıben alkalmazásban állók létszáma (fı) Nyilvántartott álláskeresık száma összesen (fı) Átlagos munkajöve delem (Ft/fı/hó) Országos Dél-alföld Bács-Kiskun megye Békés megye Csongrád megye Országos Dél-alföld Bács-Kiskun megye Békés megye Csongrád megye Országos Dél-alföld év Bács-Kiskun megye Békés megye Csongrád megye Forrás KSH A munkanélküliek iskolázottság szerinti megoszlásáról az alábbi ábra ad tájékoztatást. 10. ábra - A munkanélküliek iskolázottság szerinti megoszlása (TeIR, 2008) A foglalkoztatottak megoszlása több szempont szerint történhet. Iskolázottság alapján elmondható, hogy meghatározó részarányt képvisel a kvalifikált munkaerő: az aktív korúak 17,7%-a egyetemi vagy főiskolai diplomával rendelkezik. 47,3%-uk gimnáziumot, vagy szakközépiskolát, 22,5%-uk pedig szakiskolát végzett (2001). A 30 évnél fiatalabb foglalkoztatottak aránya a kistérségen belül Szegeden a legmagasabb. Strukturális összetétel szerint a legtöbben a feldolgozóiparban tevékenykednek, de az egészségügy, az oktatás és a közigazgatás is igen jelentős e tekintetben. 67

68 2007-es adatok szerint a szegedi vállalkozások száma volt, melyek közül főt foglalkoztató vállalkozás száma 79 db, fős alkalmazotti létszám 14 db vállalkozás, 500 fő feletti vállalkozások száma 8 db volt. (Forrás: Teir 2008.) A statisztikai adatok szerint 2010 évvégén Szegeden közel 7000 álláskeresőt tartottak nyilván. Az álláskeresők mintegy héttizede fizikai, háromtizede szellemi munkakörben szeretne elhelyezkedni, 64 %-uk középfokú- kevesebb mint 10 % felsőfokú végzettséggel rendelkezik. Az álláskeresők közel fele legfeljebb 35 éves. 11. ábra A regisztrált munkanélküliek számának alakulása Szegeden ( ) Forrás: KSH saját szerkesztés jan jan jan jan jan jan jan jan jan regisztrált munkanélküliek száma (fı) 365 napon túli reg. Munkanélküliek száma (fı) 8. Infrastrukturális helyzet a) Vízellátás A város beépített területeinek vízellátása teljes. A városi vízellátó rendszer mintegy fő számára biztosít ivó- és használati vizet. Az egyedi vízmérők szinte teljes körű elterjesztésével, a díjak folyamatos növelésével, a városi népesség fogyásával a vízfogyasztás től jelentős mértékben csökkent. A vízfogyasztás csökkenése elkerülhetővé teszi a meglévő vízbázis növelését hosszú távon és kevésbé veszélyezteti a mélységi vízkészlet elfogyását. A jelenlegi adatok azt mutatják, hogy felszíni vízkivételre nagy 68

69 távlatban sem lesz szükség. Ehhez azonban csökkenteni kell a hálózati veszteséget az elavult elosztó hálózat folyamatos felújításával, cseréjével. A szegedi vízellátó rendszer felépítése: A vízbeszerzés 7 vízmű telepről történik, összesen 85 db kút segítségével. A termelt víz mindegyik vízmű telepen mélytárolókba kerül, ahonnan nyomásfokozó szivattyúk juttatják a vizet a városi hálózatba. A víztermelő kutak mélységi eredetű rétegvizet szolgáltatnak. A vízmű telepek: I.sz. vízmű: Kutak (6 db) Fertőtlenítés Mélytároló (2 x 1000 m3) II.sz. vízmű: Kutak (6 db) Fertőtlenítés Mélytároló (2 x 150 m3) III.sz. vízmű: Kutak (21 db) Fertőtlenítés Mélytároló (2 x 150 m m3) IV.sz. vízmű: Kutak (16 db) Fertőtlenítés Mélytároló (2 x 150 m m3) V.sz. vízmű: Kutak (13 db) Fertőtlenítés Mélytároló (2 x 150 m m3) Sziksósi vízmű: Kutak (2 db) Fertőtlenítés Mélytároló (1000 m3) Északi vízmű: Kutak (15 db) Fertőtlenítés Mélytároló (2 x 2500 m3) Tápéi vízmű: Kutak (6 db) Tartalék 12. ábra - Meglévő vízmű telepek víztermelési adatai (Forrás: Szeged Megyei Jogú Város Integrált Fejlesztési Stratégiája (Aktualizálva: 2009.)) A szolgáltatott vízben az arzén és az ammónium tartalom magasabb a rendeletben rögzített határértéknél. (A szegedi ívóvíz minőségi problémáira a 2011-ben megkezdődő Ivóvízminőség Javító Program szolgálhat megoldással.) b) Szennyvíz és csapadékvíz elvezetés, szennyvíztisztítás A vízelvezető rendszer a város szenny- és csapadékvíz elvezetését biztosítja. Három vízelvezető csatornarendszer működik: 69

70 Egyesített rendszerű csatornahálózat (szenny- és csapadékvíz ugyanazon csatornába ömlik). Szennyvízelvezető csatornahálózat (csak szennyvizet fogad). Csapadékvíz csatornahálózat (csak csapadékvizet fogad). A 2007-ben befejeződött nagyszabású csatornahálózat fejlesztéssel a közmű-olló zárult: a szennyvízelvezetés feltétele a jelenleg beépített teljes belterületen adott. Míg korábban több helyen is tisztítatlanul folyt a szennyvíz a Tiszába, ma már csak egy helyen és tisztítottan, illetve az ötszörös hígítású szennyvizek tisztítatlanul a Patológiánál, valamint a Medencés Kikötő alatt és a baloldalon az egykori vasúti hídnál kerülnek a Tiszába. Az új-szegedi oldalon gravitációs főgyűjtő épült a vasúti töltéstől a szennyvíztisztító magasságáig, megteremtve ezzel az extenzív fejlesztés egyik alapvető feltételét ebben a térségben. A szegedi oldalon Alsóvároson keresztül elkészült a Rókus Móravárosi főgyűjtő osztóművétől a szennyvíztisztító telepig egy új főcsatorna, amely az ötszörös hígítás feletti szenny- és csapadékvizeket az eddigi nyílt árok helyett zártan vezeti el. Ez a főgyűjtő a Medencés Kikötő jelenlegi végénél halad: a kikötő esetleges bővítése során át kell helyezni. Az új csatornarendszer végpontjai az esetek többségében olyan magasak, hogy a szerkezeti tervben szereplő fejlesztési területeket csak átemelőkkel lehet csatlakoztatni. Ez az adottság is az intenzív városfejlesztést indokolja. Az 1950-es évek előtt készült csatornahálózat egyesített rendszerű, a későbbiek elválasztó rendszerűek, de a főgyűjtők ugyancsak együtt vezetik el a szenny- és a csapadékvizet. A kettős rendszer hosszú távú fennmaradásával számolni kell, így azzal is, hogy rendkívüli záporok esetén a mélyebben fekvő városrészekben a hígított szennyvíz a felszínre kerülhet. A belterületi városrészek felszíni csapadékvíz elvezető hálózata többségében kiépült, a szennyvízcsatorna építést követően felújításra került. A nyílt árkok, átereszek folyamatos karbantartásáról az egyre szélsőségesebb időjárás miatt is gondoskodni kell. Ugyancsak szükséges a rendkívüli intenzitású záporvizek átmeneti tárolása záportározókban: ezzel jelentősen mérsékelhetők az elöntések. A budapesti vasútvonaltól Ny-ra eső területek csapadékvíz elvezetése nem követte az urbanizációs folyamatot, az Akoltelepi csatorna szakaszait betemették, ezért fordulhatott elő az utóbbi időben többször is, hogy a magas talajvízállás miatt a Belvárosi temetőben temetési tilalmat kellett elrendelni. A város belterületére kerülő éves csapadékvíz mennyiség jelenleg mintegy 20 millió m3. Ebből elvezetésre Tiszai beemelésre kerül évente mintegy 9 millió m3. Elszikkad, illetve elpárolog millió m ig az intenzív városfejlesztés mellett is a burkolt felületek aránya 30 %-ról %-ra növekszik és mintegy 300 hektárral nő a belterület. A kiselemes, zúzottkőbe rakott burkolatok terjedése csökkenti a csatorna rendszerbe kerülő csapadékvíz mennyiséget. Átlagos évi csapadékmennyiség a hosszú távon várható belterületre: mintegy 24 millió m3. Az elvezető rendszerbe kerül: millió m3. A fenntartható fejlődés érdekében nem lehet cél a csapadékvizek mielőbbi elvezetése, ezért legalább 1-2 millió m3-t tározni kell.(mintegy 75 ha-os tó 2,0 m-es vízmélységgel). Elszikkad, elpárolog: millió m3. A mezőgazdasági területekre hulló csapadékvíz visszatartása különösen fontos. A visszatartást azonban úgy kell megoldani, hogy a művelt területeken elöntések ne keletkezzenek. 70

71 Az alacsony termőképességű területeken tározókat kell kialakítani, ahonnan a víz visszajuttatható a termő területek öntözővíz elvezető csatornáiba. A Maty-éri és a Tápéi szivattyútelepen bővítő rekonstrukciós, a Deszki és a Hattyasi telepen rekonstrukciós munkákat kell elvégezni. A teljes kül- és belterületi csapadékvíz elvezető rendszert komplexen felül kell vizsgálni. A szükséges intézkedésekre vízkár elhárítási vízvisszatartási tervet kell készíteni. Szorgalmazni kell a csapadékvíz visszatartását telken belül is. Új területek intenzív felhasználásánál minden esetben vizsgálni kell a csapadékvíz visszatartásának lehetőségét. A nyílt árkos szikkasztó árkos csapadékvíz elvezetés kevéssé urbánus, az élővilág szempontjából azonban előnyös. c) Árvízvédelem Szeged város a Tisza és a Maros összefolyásánál, mély ártéri területen fekszik. Történelme folyamán többször átélt árvizeket, melyek közül az 1712-es és az 1879-es évi volt a legtragikusabb. A biztonság megteremtése érdekében megépültek a Tisza és Maros folyók fő védvonalai, az ártéri keresztgátak és a másodrendű védvonalak. Az elmúlt 10 évben a Tiszán az árvízszintek jelentősen emelkedtek, nagymértékben növekedett az árhullámok tartóssága és ezzel arányosan az árvízi kockázat mértéke is. A megállapítás a Tisza mellékfolyóira is igaz, ennek következtében Szeged térségében bármikor kialakulhat rendkívüli helyzetet eredményező árhullám ban a tetőzés Szegednél 49 cm-rel haladta meg az addigi legmagasabb árvízszintet. Amennyiben a Maroson ugyanakkor érkezik egy rendkívüli tetőzés, a legmagasabb vízszint az 1100cm-es magasságot (a Tisza 0. pontja felett) is meghaladta volna az 1063 cm-re kiépített partfalak mellett. A jövőben számolni kell azzal, hogy a Tisza árhullámai 20 évente túlszárnyalják a korábbi maximális árvízszinteket. A Tisza árvízi szabályozását célzó Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése program az árvízi meder lefolyási tényezőinek javítását és a mértékadó árhullám csökkentését irányozta elő. Szeged esetében az Ópusztaszeri szükségtározó lesz hivatva az árhullám csökkentésére. Az árvízi meder lefolyási tényezője az érdesség csökkentésével javítható: kubikgödrök, nyári gátak, terepszinti építmények, kerítések, aljnövényzet megszüntetésével. A Tisza hullámtere Szeged térségében az elmúlt 150 évben mintegy 3,0 m-rel emelkedett. A vízügyi szakma a jövőre nézve a vízszállító kapacitás mértékének csökkenését a Tiszán 1-2 cm/évre becsüli, tehát változatlan átlagos csapadék mennyiség esetén is 10 évenként cm-es LNV (legnagyobb vízszint) emelkedés várható. A fentiek és a 2006 tavaszi áradás tapasztalatai alapján az Önkormányzat támogatja az árvízi katasztrófa megelőzéséhez szükséges alábbi lépéseket: Az 1970-es években megépült szögtámfalas partfalon jelentős károsodások keletkeztek, ezért új, korszerű védmű építése szükséges. Az új védmű legalább 50 évre garantálja az árvízi 71

72 biztonságot, teremtsen kedvezőbb kapcsolatot mind látványban, mind megközelítésben a folyóval, lehetőség szerint ne veszélyeztesse a meglévő értékes növényzetet. Az új védművet első ütemben a Tisza L. krt. két vége között kell megépíteni, majd a szükséges mértékben folytatni É-ra és D-re. A védművek építéséhez kapcsolódóan el kell végezni az érintett közterületek rekonstrukcióját is. A hullámtér érdességének csökkentése, az árhullám mielőbbi levonulása érdekében az Önkormányzat hatósági eszközökkel, szabályozási tervvel segíti a legnagyobb vízszint alatti akadályok megszüntetését: épületek, építmények, kerítések elbontását az aljnövényzet kiirtását, a hullámtéri terep egyengetését. A védekezés hatékonysága érdekében támogatja a védtöltésen kettős rendeltetésű burkolatok kiépítését: áradás idején a védekező járművek közlekedésére, egyéb időben kerékpár közlekedésre. Azokon a belterületi szakaszokon, ahol a töltések lábától számított m-en belül építmények, épületek, közművek stb. találhatók, vagy ilyenek építésének a lehetősége a rendezési tervekben megjelenik fennmaradási, vagy létesítési engedély csak az árvízvédelemért felelős szakhatóság egyetértésével adható ki. A Tisza és a Maros hullámtere városi szakaszainak folyamatos karbantartása és hasznosítása érdekében megállapodást köt a terület kezelőjével mind a hatósági, mind a használói tennivalókról. Az Önkormányzat az árvízvédelemért felelős szervezettel együtt gondoskodik a II. rendű lokalizációs védelmi rendszer folyamatos karbantartásáról. A fentieken túl Szeged árvízvédelmi biztonságának fenntartásában kitüntetett szerepet tölt be a Tisza jobb partján lévő partfal, amely mintegy 1,8 milliárd forintnyi uniós támogatással újulhat meg. A megemelt partfal mobilgát kivitelezését tartalmazó beruházás 2012 tavaszán kezdődhet el, s várhatóan két év alatt fejeződhet be. A tervek szerint résfalat építenek, amely elzárja a védművet keresztező, ma már használaton kívüli közműveket is. A mentett oldalon összegyűlő vizet szivárgó rendszerek segítségével vezetik vissza a folyóba. Szeged belvárosában a védmű magassága alacsonyabb a szükségesnél. A hagyományos megoldás a további magasítás lenne, de ez többek között városképi okokból nem valósítható meg, így egyes szakaszokon mobilgát-elemeket helyeznek el, másutt pedig megemelik a járdaszintet. A mobil gátfal lényegében egy vízszintes pallósor, amely képes az uszadékok kártételét kivédeni. Amennyiben az önkormányzat pályázatát támogatják, 2013 végére fejeződhet be a partfal felújítása. d) Energiaellátás A fenntartható városfejlődés érdekében az önkormányzat feladata a takarékos áramfelhasználás ösztönzése: a közvilágítás korszerűsítése, az épületek hőszigetelése, az energiatudatos építés elterjesztése, valamint a megújuló energiák arányának növelése. 72

73 Szegeden mintegy 27 ezer lakás és több intézmény fűtési hőigényét, használati melegvizét tömbfűtőművek, távfűtés szolgáltatja. Az épületek energiatakarékos felújítása és a felhasznált energia lakásonkénti mérése ugyan csökkenti a hőigényt, költségei így is érzékenyen érintik a lakótelepeken élő, többségében alacsony jövedelmű családokat. Földgázellátás: A város energiaellátásában jelentős szerepet tölt be a földgáz, mint energiahordozó. Az ellátó rendszer üzemeltetője: a GDF SUEZ Energia Magyarország Zrt. Szeged Megyei Jogú Város Közigazgatási területén üzemeltetett, belterületi gázelosztó vezetékrendszer adatai: Gázátadó állomások: Szeged I. (4C szektoron kívül esik) Szeged II. Újszeged (6 szektoron kívül esik) Kiskundorozsmai. (9 szektoron kívül esik) Fogyasztók: Lakossági: db, Általános célú: 4208 db, Nagyüzemi: 55 db, Általány díjas (panel): db. Villamos energia ellátás: Szeged város elektromos energiafogyasztása ben: MWh; 2006-ban: MWh; várható 2020-ban: MWh. Az egyre jobban hőszigetelt épületekben jelentősen csökkent az összes energiafogyasztás, ugyanakkor az egyre terjedő hűtés (légkondicionálás) növeli a felhasznált elektromos energiamennyiséget. Az elektromos energiaellátás hosszú távon is biztosított, alaphálózat fejlesztések nem szükségesek. Az alábbi városrészeken elektromos ellátási gondok nincsenek, az alaphálózati ellátás kiépített. Ezeken a városrészeken kisebb területek beépítése esetén a villamos energiaellátás a középfeszültségű hálózat felhasításával és új transzformátorállomások telepítésével megoldható. Móraváros Rókus Felsőváros Déli Kertváros Északi Kertváros Tisza-Maros hullámtér 73

74 Az elektromos energiaellátás biztosításához alaphálózati fejlesztések szükségesek a következő területeken: Belváros Alsóváros Újszeged Kiskundorozsma Nyugati Iparváros Megújuló energiaforrások: Magyarországon Pécsett és Szegeden a legnagyobb a napsütéses órák száma, ehhez viszonyítva a napenergia felhasználás jelenleg elenyésző mértékű a lakossági és az intézményi épületek tekintetében egyaránt. Szegeden (mint a Dél-alföldön általában) a geotermikus energia jelentős mennyiségben áll rendelkezésre. A városban több mint 40 éves tapasztalattal rendelkeznek a termálvíz kommunális célra történő felhasználása területén: Odessza városrész fűtését és használati melegvíz ellátását 1964 óta a Székely sori termálkút biztosítja. A megújuló energiaforrások hasznosítására és az energiatakarékos építkezési lehetőségek alkalmazására vonatkozóan megvalósult néhány mintaszerű példa. Ilyen pl. a Szegedi Tudományegyetem új gyakorlati oktatási központja a Moszkvai körút 9. szám alatt, melynek építésében innovatív építészeti és gépészeti megoldásokat alkalmaznak (napelemek, geotermikus fűtés, háromrétegű-hőszigetelő üveg). e) Közlekedés A közösségi közlekedés fejlesztése, korszerűsítése révén cél a jövőben, hogy a lakosság nagyobb mértékben részesítse előnyben a közösségi közlekedést. Azonban a jelenlegi gépjármű használatot preferáló trend, valamint a növekvő gépjármű-ellátottság meghatározza a város jelenlegi és közeljövőben várható közlekedési helyzetét. Szegeden jelenleg a helyi közlekedést használók villamosokkal, trolibuszokkal és autóbuszokkal közlekedhetnek. Szegeden legutóbb 2009 májusában végeztek olyan részletességű felmérést, amelyben a város egyéni és a közösségi (tömeg) közlekedés megoszlására vonatkozó adatokat mérték. Az eredmények az alábbi ábrán láthatóak: 74

75 13. ábra A Szegeden belüli utazások megoszlása utazási módonként Forrás: SZMJV Szeged, helyi közösségi közlekedéshez kapcsolódó háztartásfelvétel (2009) A statisztikai adatok szerint Szegeden a helyváltoztatások körülbelül 47%-a történik tömegközlekedési eszközökkel. Ez az arány országos viszonylatban is kiemelkedően magasnak számít. Ehhez képest jóval alacsonyabb, 22%-os a személygépkocsival megtett utazások aránya, és a gyalogos közlekedést is a megkérdezettek 22%-a választja. A helyi közösségi közlekedés a 2009-ben megkérdezettek válaszai alapján tehát kiemelt jelentőséggel bír Szegeden, ami nagyban köszönhető a 2009 előtt végrehajtott, városi tömegközlekedés-fejlesztést megvalósító projekteknek is. Az azóta befejezett és a jelenleg is folyamatban lévő további fejlesztések hatására jó eséllyel sikerül a városnak megtartani a közösségi közlekedés kiemelt szerepét. Külső megközelítés: Közúti közlekedés 2006-ban elkészült az M5 autópálya, amely régen várt, nagyon hiányzó eleme volt a város és a régió közlekedési infrastruktúrájának, és egyúttal a X. páneurópai folyosó hazai közúti szakaszát alkotja, Budapesttől a röszkei határátkelőig vezet. Az M43 gyorsforgalmi út mely a IV. páneurópai folyosó részeként a Görögország, Törökország ill. a Fekete-tenger felé fog kapcsolatot teremteni megvalósulása folyamatban van. Az M43 autópálya eddig megépült szakasza 9 km hosszú, az M5-ös autópályától a 47-es útig tart. A kétszer kétsávos út első szakaszát december 10-én adták át az M5-ös autópálya Kiskunfélegyháza-Szeged szakaszával együtt. Az út további része az M5 Szeged Makó Nagylak útvonalon halad majd. A Makóig tartó, kétszer kétsávos szakaszt, és a főúti visszakötést a 43-as főútra várhatóan közepén adják át. A Makótól a határig tartó, kétszer kétsávos szakasz építése várhatóan 2013-ig fejeződik majd be. Jelenleg a Szeged és Makó közötti szakaszon zajlanak az építkezések. A régió településeinek elérhetősége az autópálya-fejlesztésekkel egyes irányokban javul. Szeged és Kecskemét között a közúti elérhetőség kitűnő, a Szegedet és Békéscsabát összekötő főút is fejlődik. 75

76 Helyenként fejlesztésre szorul az említett két kiemelkedő szereppel bíró várost összekötő 44-es számú főút, valamint a Bajára vezető 55-ös számú főút. Az alábbi ábrából megállapítható, hogy és között (az év végi adatokat tekintve) összességében 6560 db-bal növekedett a szegediek által birtokolt autók mennyisége. Ez 9 év alatt 16,2%-os teljes növekedést és 1,8%-os éves átlagos növekedést jelent. E szerint évente több mint 700 új személygépjármű jelenik meg a szegedi utakon. 14. ábra Közúti személygépjármővek számának változása Szegedn Közúti személygépjármővek száma év végén (db) Forrás: SZMJV Szeged, helyi közösségi közlekedéshez kapcsolódó háztartásfelvétel (2009) Vasúti közlekedés: Jelenleg a déli nemzetközi vasúti teherforgalom jelentős része Kelebiánál halad át, ami nem teszi lehetővé, hogy Szeged és térsége a nemzetközi tranzitforgalomhoz kötődő gazdasági lehetőségekből részesüljön. A X. páneurópai folyosó vasúti nyomvonala eltérően a közútétól elkerüli Szegedet, és ezzel a Dél-Alföld minden nagyobb városát. A Budapest Kiskunhalas kelebiai vasútvonal műszaki állapota is gyengébb, mint a Szeged felé vezetőé egyedül a Szeged-Szabadka szakasz (40 km) nem villamosított, ill. gyenge pályaállapotú. Nem megfelelőek a vasúti kapcsolatok a gazdasági szempontból fontos szomszédos nagyvárosokkal. A Temesvárral, Araddal, Szabadkával, Újvidékkel kialakított megfelelő vasúti kapcsolatnak komoly gazdasági hatása lehetne a régió vállalkozásai számára. A Budapest Szeged vasútvonal felújítása folyamatban van, az engedélyezett sebesség általában 100 km/óra. A vasúthálózat más részein gyakran jelentős sebességkorlátozások találhatók, az alsóbbrendű vonalak sebessége sok esetben km/órára van korlátozva (25 km/órás korlátozás is található), állapotuk nem versenyképes a közúti közlekedéssel. A nagysebességű hálózati elemek hiányoznak. 76

77 A vasúti kapcsolatok minőségének fejlesztése a nemzetközi, euroregionális és hazai távolsági rendszerben a személyek és áruk mozgatásának hatékony, környezetbarát és korszerű módja, jól szolgálja a fenntartható fejlődést. Vízi közlekedés A Tisza és a Maros folyók, mint vízi utak a város éltető elemei voltak évszázadokon keresztül. A környezetet kevéssé szennyező vízi közlekedés napjainkban újra fölértékelődik, versenyképessé tétele azonban igen költséges fejlesztést igényel: kikötők építése közúti-vasúti kapcsolatokkal, mederkotrás, -szabályozás, vízlépcső építése Csongrádnál, járműpark beszerzése. A szegedi országos közforgalmú kereskedelmi medencés kikötő első üteme a 70-es években elkészült. Vasúti kapcsolattal rendelkezik, ideiglenes közúti megközelítése Klebelsberg telep lakóterületét zavarja, ezért a forgalom növelésének feltétele az összekötő út megépítése a Szabadkai útig (az önkormányzat az engedélyezési terveket elkészítette). A kikötő medencéje szükség esetén az iparvágánnyal párhuzamosan a jelenlegi kétszeresére bővíthető. A Bem u. Szent Ferenc u. Boldogasszony sgt. nyugalmát zavarja az ideiglenes teherkikötő homok-sóder rakodó és betonüzem, a konténer átrakó és a Paprika üzem teherforgalma. Légi közlekedés: A Szegedi repülőtér jelenlegi besorolása regionális jelentőségű közforgalmú repülőtér. A repülőtérnek 1964-ig volt rendszeres forgalma Budapest-Ferihegy viszonylatban. Az M5-ös M43-as gyorsforgalmi utak megépítése valamelyest mérsékli a légi közlekedési igényt, de üzleti és turisztikaidegenforgalmi szempontok a fejlesztése mellett szólnak. A 2006-ban átadott 1250 m-es gurulópálya legfeljebb 20 tonna össztömegű gépek fel- és leszállására alkalmas. Fejlesztési döntéseknél fontos figyelembe venni, hogy határnyitási joggal rendelkező nyilvános kereskedelmi repülőtér státuszt csak utasforgalmi épülettel rendelkező repülőtér kaphat. Fontos a marketing, az üzleti felhasználók felkutatása. A bővítés elhatározása előtt környezeti hatástanulmányban kell megvizsgálni a környező beépített területeken várható zaj- és egyéb szennyezést. Közlekedési szempontból kedvező a közvetlen városszéli elhelyezkedés, a közelség azonban mind a repülőtér, mind a város fejlesztését akadályozza. Belső elérhetőség: Városi közúthálózat: Az M5-ös autópálya megépültével csökkent a városon átmentő tranzitforgalom, azonban továbbra is áthalad az észak-keleti irányú forgalom, melynek jelentős részét teszik ki a kamionok. A megye legbalesetveszélyesebb szakaszai ezek az utak, annak ellenére, hogy a megyében itt található a legtöbb jelzőlámpás csomópont. A balesetek jelentős része a főutat keresztezni próbáló gyalogosokat és kerékpárosokat éri. (A 43-as út teljes szakaszának több mint fele lakott területen vezet, a fajlagos 77

78 baleseti mutatók alapján az útvonal az ország legveszélyesebb útjai közé tartozik.) A folyó kettévágja a várost, a hiányzó átkelők miatt nem megfelelő a két városrész kapcsolata, a meglévő hidak és a rávezető utak zsúfoltak. A vasúti körtöltésen kevés az átjárási lehetőség, a vasúti átjárók többsége szintbeni, amely amellett, hogy balesetveszélyes, torlódásokat okoz. A városi főhálózat hiányzó kapcsolatait, szűk keresztmetszeteit fejleszteni kell. Jelenleg a város majdnem teljes úthálózata burkolt. A sugárirányú utak a városközpont felé sűrűsödve növelik a forgalmat, az elosztó szerep a körutakra hárul. A harmadik körút alkalmas a Tisza jobb-parti részén a lakótelepi ipartelepi kapcsolatok megteremtésére, de nem alkalmas a Belváros körüli és a bal-part felől érkező forgalom elosztására. Parkolás: A Nagykörúton belüli területeken és a sűrűn lakott lakótelepi városrészekben már ma is nehéz parkolni. A fizető parkolás, a díjak emelése a forgalomcsillapítás egyik leghatékonyabb eszköze, de a teljes kérdéskört nem oldja meg. (Sok gépjármű mentesül a rendszer alól a különböző célra fenntartott várakozóhelyek révén.) A jelenlegi gépjárműszám db parkolási helyszükséglete 94,3 ha. 15 év múlva várhatóan 80000db személygépkocsi lesz Szegeden, ennek területigénye 176 ha.(a Nagykörút és a Tisza közötti terület 2/3-ad része) A nappali parkolási igény a Pólusközponti szerepkör kiteljesedésével lényegesen meghaladja az éjszakait. Az élhetőbb város érdekében a közterületeken sem növekedhetnek a burkolt felületek, a tömb-, illetve telekbelsőkben pedig növelni kell a zöldfelületeket, ezért a parkolás hosszú távon csak többszintes parkoló létesítményekben, az épületek, az udvarok alatt oldható meg. A magánérdekű személyautók közterületi parkoltatása nem közösségi feladat. A parkolás teljes körű megoldása ugyanis lehetetlen, és megközelítése is hatalmas költségigényű lenne. Közösségi közlekedés: A közösségi közlekedést használó lakosok aránya a lakókörzet jellege szerint változik. A belvárosi térségben a gyalogos helyváltoztatások magasabb aránya miatt a közösségi közlekedést használók aránya a legkisebb, a lakótelepeken élők esetében a legmagasabb, a városi területszerkezetből és a lakótelepek magas színvonalú közösségi közlekedési ellátottságából következően. A közösségi közlekedési utasok száma az elmúlt időszakban folyamatos csökkenést mutat. A csökkenés mértéke évente kb. 1%-ra tehető. A szegedi tömegközlekedési feladatokat jelenleg két szolgáltató végzi. A Szegedi Közlekedési Társaság (SZKT) üzemelteti a városi elektromos közlekedési hálózatot, mely 3 villamos- és 4 trolibuszvonalat foglal magába. A helyi autóbusz hálózatot a Tisza Volán Zrt. üzemelteti amely a év során lebonyolított közszolgáltatási pályázaton a szolgáltatás biztosításának jogát újból elnyerte. Szeged területén akadnak közösségi közlekedéssel ellátatlan területek: Rókus városrész belső része, Dél Újszeged egy része. A fentiekre hivatkozva a helyi tömegközlekedés kihasználtságát az alábbi ábra szemlélteti. 78

79 15. ábra - Városi adatok a helyi közösségi közlekedésben szállított utasok számára vonatkozóan A napi utasszám (fő/nap) alakulása a helyi közösségi közlekedésben Forrás: SZMJV Szeged, helyi közösségi közlekedéshez kapcsolódó háztartásfelvétel (2009) Az utóbbi 11 évben elvégzett összes helyi utasszám-felmérés adatait felhasználva készült el a napi utasszám időbeli alakulását bemutató oszlopdiagram, amely a szegedi helyi közösségi közlekedés leterheltségének lassú csökkenését jelzi. A felmérések alapján az utóbbi 11 év alatt összesen 12,5%- kal, évente átlagosan 1,14%-kal esett vissza a napi utasszám. A csökkenés mértéke majdnem pontosan megfelel az országos szinten mért tendenciának. Az adatok jól tükrözik a közlekedés elemzésével foglalkozók egybehangzó álláspontját, miszerint az egyéni közlekedés térhódítása a közösségi közlekedéssel szemben egy napjainkig véget nem érő, általános folyamat úgy Magyarországon, mint az Európai Unió területén. Kerékpáros közlekedés: Szegeden áthalad a nemzetközi EuroVelo hálózat is, sőt, itt ágazik el a Szerbia és Románia felé vezető kerékpárút. Az EuroVelo Ópusztaszer felől éri el a várost, majd Röszke illetve Makó felé halad tovább. A szegedi szakaszából 2006-ig kiépült a teljes É-D-i útvonal (a belterületen bár kitáblázása hiányzik), továbbá Deszkig meglenne a romániai irány, de hiányzik a két útvonal közötti kiépített kapcsolat. A Bertalan-híd mederhídján rendelkezésre áll a kerékpárúthoz szükséges járdaszélesség, a híd kétoldali feljáróján (és elsősorban a szegedi oldali csomópontban) azonban nem megoldott. A másik kapcsolódási lehetőség a Belvárosi-híd. A jövőben elkészül a Szegedet Törökkanizsával összekötő bicikliút Tiszasziget határáig érő szakasza. Első ütemben 2012 tavaszáig 6,9 km épül meg Szeged- Szőreg Tiszasziget külterületi határáig. Második ütemben 3,5 km épül meg Tiszasziget és az országhatár között. A kerékpárút 2,6 méter széles lesz. Az utóbbi években a kerékpár-használat sokat erősödött Szegeden. A járdákon vezetett közös gyalog-kerékpárutak sok helyütt nem váltak be, a gyalogosok és a kerékpárosok zavarják egymás közlekedését. 79

80 Kerékpározásra alkalmasak a város mellékút-hálózatát egyre inkább lefedő, korlátozott sebességű övezetek, és megjelentek az úttesten kijelölt kerékpársávok, a kerékpárosok számára ellenirányban is megnyitott egyirányú utcák. Ezek a megoldások azonban (úttesten kijelölt kerékpárúr) nem nyújtanak kellő biztonságot a kerékpárosoknak, hiszen sok esetben nagy forgalmú főutak mentén kerültek kijelölésre (pl. Csongrádi sgt.). Emiatt sok kerékpáros számára ez a megoldás inkább visszatartó erő (pl. gyermeküket kerékpárral hordó szülők), és a balesetveszélytől tartva inkább más közlekedési eszközt választanak a környezetbarát kerékpározás helyett. Gyalogos közlekedés Az elmúlt években igényesen átépültek a gyalogos felületek a Kárász utcán, Klauzál téren, a Tisza Lajos körút Anna-kút Kálvin-tér Szent István tér útvonalon. Kitiltották az autókat a Klauzál térről, az Oroszlán utcából, a Dóm tér nyugati oldaláról, és a Kölcsey utcából is. Az igényes, felújított gyalogos-felületek megjelentek a városközponton kívül is, pl. Kiskundorozsmán, Szőregen, illetve megújult több lakótelepi gyalogos terület. A járdaszegélyek az átkelőhelyek jelentős részében akadálymentesítettek, a vakok közlekedését segítő burkolati elemek (látó kő) és jelzőlámpás megoldások azonban még nem terjedtek el bár a folyamatban lévő fejlesztéseknél már mindenhol szerepelnek. Az utóbbi évtizedben a közművek járdabontásai után teljes szélességű helyreállításra kötelezettek, amely előírás számos töredezett járda-felület megújulását tette lehetővé. Általában a járdák műszaki állapota a frissen felújítottakon kívül mégis leromlott, ami megnehezíti pl. a babakocsival, görkorcsolyával való közlekedést. A közösségi közlekedési megállóhelyek és az azok megközelítésére szolgáló járdák, járdakapcsolatok helyenként rekonstrukcióra szorulnak. 9. Környezeti rendszerek elemének állapota a) Levegő Szeged a Dél-Alföld könnyűipari központja (malom-, fa- és paprikafeldolgozó ipar, szalámi gyártás), Szegeden és környékén a nehézipar bizonyos elemei is jelen vannak (gumi-, festékipar, kőolaj- és földgázbányászat). Az ipari területek Szeged ÉNy-i részén találhatók, az uralkodó nyugatias áramlatok a szennyezőanyagokat erről a területről a város központja felé szállítják. Szeged logisztikai helyzete kiemelkedő, országos és nemzetközi közlekedési útvonalak metszésében helyezkedik el. Legfőbb kibocsájtók: Tranzit forgalom Az EU és a Balkán közötti, Magyarországon áthaladó forgalom az egyik legjelentősebb tranzit irány. A balkáni országok, a török, a közel-keleti piacok egyre nagyobb mértékben veszik igénybe hazánk útjait az EU-ba irányuló szállításaikhoz. Románia és Bulgária EU taggá válását követően, a magyarbalkán kereskedelmi és ipari kapcsolatok egyre gyorsabb ütemben fejlődnek, amely hozzájárul a közlekedésből eredő légszennyezés növekedéséhez. 80

81 2005-ben kezdődött el a SZILK fejlesztése, melynek legfontosabb célja, hogy a Dél- Alföldi Régió legjelentősebb logisztikai szolgáltatóját hozza létre, Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Masped Zrt., a Zoll-Platz Kft., valamint a MÁV Kombiterminál Kft. együttműködésével. A SZILK nemzetközi igényeket is kielégítő infrastruktúra kiépítésére törekszik, így összekapcsolja a közúti, vasúti, vízi, és légi közlekedési és szállítási módozatait, megvalósítva ezzel az intermodális, vagyis legmagasabb szintű logisztikai szolgáltatást. A logisztikai tevékenységek mellett a SZILK helyet adhat termelőüzemek számára is és a jövőben várható egyéb, az alapfeladathoz kapcsolódó szolgáltatások megjelenése is. Fontos elemként jelenik meg: az ingatlanok hasznosítása, raktározási lehetőségek, tanácsadás.stb, melyek azt is igazolják, hogy az eltérő típusú szolgáltatások és tevékenységek is növelik a gazdasági piacon a központ versenyképességét. Az utóbbi tíz évben a forgalomban résztvevő járműtípusok aránya alapvetően módosult. Egyre több járműtípus emissziója jelentősen csökkent, továbbá egyre nő a katalizátorral fölszerelt járművek aránya. A katalizátoros 20. kép Szegedi Ipari Logisztikai Központ SZILK gépjárművek és az ólommentes benzin elterjedése, az évenkénti környezetvédelmi ellenőrzés bevezetése, a régi gépjárműpark folyamatos lecserélődése átmeneti javulást eredményez, ugyanakkor a motorizáció rohamos elterjedésével nő a közlekedés okozta légszennyezés. Ipar Az ipar szerkezete levegőtisztaság-védelmi szempontból kedvezőnek tekinthető. A természeti adottságok függvényében Szegeden jelentős nehézipari ágazat nem alakult ki. A térség egyik legnagyobb légszennyezést okozó technológiája volt a szénhidrogén bányászat során alkalmazott gázmotorok üzemelése. A motorok korszerűsítése, katalizátorokkal való felszerelése jelentősen csökkentette azok káros légszennyezését. Az iparág másik jelentős légszennyezéssel járó tevékenysége a feldolgozás során levegőbe kerülő gáz halmazállapotú szénhidrogének, illetve azok fáklyázása miatt következik be. Összességében megállapítható, hogy az ipari eredetű levegőszennyezés a rendszerváltozást követő években csökkent. Lakosság Az utóbbi évek energiaár-emelkedése következtében számos család tért át vezetékes gázfűtésről egyedi fűtésre. Ez ugyan eddig nem eredményezett számottevő levegőminőség romlást, de a lakosság szilárd anyag kibocsátásának növekedése 2000-től jól megfigyelhető. Mezőgazdaság 81

82 Szeged külterületének nagy részét folyamatosan művelik. A szántók és legelők között kevés mezővédő erdősávot és erdőfoltokat figyelhetünk meg. A mezőgazdasági területek nagyarányú kiterjedése kedvezőtlen hatással van a levegő minőségére. A száraz időszakban a talaj víztartalma csökken, amelynek következtében a defláció szétteríti a finom porszemcsét a környéken. Ilyen időjárási helyzet mind télen, mind nyáron kialakulhat. A túlzott légszennyezésnek kitett területen védelmet igénylő célpont oktatási, egészségügyi intézmény nem található. A szegedi levegőszennyezettség mértékét egy országosan kiépített légszennyezettségi mérőhálózat monitorozza folyamatosan, amely két mérőhálózatból áll: manuális (RIV) mérőhálózat automatikus mérőhálózat Szeged levegőminőségének alakulását a RIV mérőhálózat és között mért adatai alapján fűtési és nem fűtési félévekre megbontva a következő mérési eredmények születtek: A kén-dioxid légszennyezettség mindvégig alacsony volt, a szennyezettség csökkenő tendenciájú. A fűtési féléveknek a nem fűtési félévekhez viszonyítottan magasabb átlagértéke a szennyezőanyag döntően fűtési eredetét igazolja. A RIV hálózatban 20 mérőponton történik a légszennyező komponensek (SO2, NO2, és az ülepedő por) mérése. Az közötti időszak egészét tekintve, az átlagos nitrogén-dioxid szennyezettségi szint némileg mérséklődött (1. ábra). Elmondható, hogy szennyezőanyag főként közlekedési eredetű. Az ülepedő por szennyezettségi szintjének mérséklődését lehet megállapítani az átlagkoncentráció alapján. A levegő éves átlagos szállópor szennyezettsége, valamint a fűtési és nem fűtési időszak szennyezettségi szintje egyaránt jelentős, gyakran határérték felettiek. Bár a szállópor alapján a város levegőminősége szennyezett minősítésű, a szállópor átlagos ólom koncentrációja a vizsgálati időszakban mindvégig határérték alattinak bizonyult. A fűtési félévben mért magasabb értékek a fűtésből származó kibocsátásokkal, illetve a téli időszakokban az utak sózásával az utakra kerülő homok felverődésével magyarázhatók. 82

83 16. ábra - A RIV mérőhálózat pontjai és a NO2 területi eloszlása a passzív mintavevők alapján Szegeden ( ) Forrás: Szegedi Kistérség Környezetvédelmi Program felülvizsgálata (2010) 17. ábra Szeged város legfontosabb légszennyezettségi adatai az automata mérőállomás alapján Forrás: Szegedi Kistérség Környezetvédelmi Program felülvizsgálata (2010) Az automata állomás adatait felhasználva megállapítható, hogy a kén-dioxid esetében a mérési eredmények az egészségügyi határérték alatt vannak. Nitrogén-dioxid esetében növekedési tendencia nincs. A nitrogén-oxidok (NOx) viszonylatában a szennyezettségi szint állandónak tekinthető. Az éves átlagok alapján a minősítés megfelelő, bár a gyakori rövid idejű túllépések miatt az NOx problémás komponens. (forrás: Levegőminőségi Terv, Szeged 2008, Szegedi Kistérség Környezetvédelmi Program felülvizsgálata 2010.) 83

84 b) Felszíni és felszín alatti vizek Felszíni vizek Szeged a E és a N koordináta értékek metszéspontjában található; tengerszint feletti magassága m. Bár a felszíni vizek előfordulását tekintve Szeged fekvése kedvező, a Tisza és a Maros vízgyűjtőjéhez tartozik, csatornák, holtágak, szikes- és bányatavak gazdagítják, mégis összességében elmondható, hogy a város száraz, gyér lefolyású, erősen vízhiányos területen fekszik. Folyók Szeged felszíni vízmérlege szempontjából kiemelt fontosságúak a Tisza és a Maros. A folyók vízjárására jellemző, hogy az éven belüli menetgörbéjükben tavasszal (hóolvadás következtében előálló), majd a kora nyári időszakban jelentkezik a magasabb vízszintekkel kísért árvízi periódus. Az észlelési időszak kezdete óta a szegedi állami vízmércén mért legnagyobb vízszint 1009 cm, melyet a 2006-os árvíz során regisztráltak. A Tisza vízszállítása Szegednél jellemzően mintegy 170 és 2200 m 3 /sec között változik, évi közepes vízhozama 740 m 3 /sec körül alakul. A vízjárási szélsőségek miatt a folyók által szállított hasznosítható vízkészlet 16,7 m 3 /s (amelyből a Tisza 13,1 m 3 /s, a Maros 3,6 m3/s, a helyben összegyülekező aszályos években gyakorlatilag nem is keletkező vízkészlet elenyésző). Szerbia területén folyami duzzasztó épült meg Törökbecse településnél, mely az általa gyakorolt mederduzzasztás révén jelentősen módosította a Tisza vízjárását Szegednél, és megakadályozza azt is, hogy negatív tartományba eső vízszintek alakuljanak ki a Tisza alsó szakaszán. A Maros torkolata felett a Tisza vízminősége a bakteriológiai paraméterek kivételével valamennyi vízhasználati cél kielégítésére alkalmas. A folyók vízminőségét döntően a Romániából érkező Maros határozza meg Szeged alatt. A Maros romániai vízgyűjtőjén található területeken az ipari szerkezetváltás következtében jelentősen csökkent a toxikus anyagok kibocsátása, ugyanakkor az urbanizáció növekedésével nőtt a nem kellő mértékben tisztított kommunális szennyvizek mennyisége. A Maros mikrobiológiai baktérium szennyezettsége jelentősen megnőtt a biológiai tisztítási fokozatok hiánya miatt. A kistérség területén a felszíni vizek esetén a mikrobiológiai szennyezettség determinálja a vízminőséget. Csatornák, vízfolyások A Szegeden és környékén található vízfolyások, csatornák vonatkozásában megállapítható, hogy vízjárásuk időszakos jellegű. Hosszabb rövidebb aszályos periódusok alatt előfordulhat, hogy a csekély csapadéktevékenység következtében bennük a vízszállítás megszűnhet. A gyakorlati tapasztaltok alapján megállapítható, hogy néhány csatornában, a legaszályosabb években sem szűnik meg teljesen a vízszállítás. Ennek oka egyrészt, hogy ezen csatornák egy része a használt és tisztított felszín alól kitermelt vizek befogadója (azonban ezen vizek nem tekinthetők a terület felszíni vízkészletének). A folyamatos vízszállítás másik oka lehet, hogy az esetlegesen túl mélyen vezetett csatornák fenékvonalai belemetszenek a talajvíz szintjébe, s így azt megcsapolják. A csatornák nagy részének további jellemzője, hogy azok a magas torkolati vízállás miatt esetenként visszaduzzasztják a vizeket. Ezek a kettős működtetésű csatornák vagy reverzibilis csatornák. Az így a csatornákba 84

85 juttatott vizeket öntözési célra, illetve halastavak feltöltéshez használják (pl. Szegedi Fehértó). A csatornáknál folyamatos gondot jelent a forráshiányok miatt elmaradó rendszeres fenntartási tevékenység következtében jelentkező túlburjánzó növényzet, mely a csatornák vízszállító képességének csökkenését eredményezi. A vízfolyások alapfunkciója a vízgyűjtőkről összegyülekezett vizek befogadókba juttatása. Mivel a főbefogadók a folyók, így előfordulhatnak olyan szituációk, amikor a szállított vizek gravitációsan nem tudnak a befogadóba bejutni (annak magas vízállása miatt). Ezekben az esetekben a vizeket a torkolati szivattyútelepek működtetésével juttatják a befogadókba. Állóvizek, tározók, holtágak A Szegeden található holtágak a folyószabályozási tevékenység következtében, átvágások eredményeként jöttek létre. A területen található holtágak vízminőségi problémái főleg a belterületekkel közvetlenül kapcsolatban lévők esetében tapasztalhatóak. Az újszegedi Holt-Maros, illetve a Gyálai Holt-Tisza esetében a jelentős terhelések következtében a vízi ökoszisztémák jelentős mértékben sérültek. Az újszegedi Holt-Maros rehabilitációja befejeződött. A rehabilitáció során eltávolították a mederbe került nagy szerves anyag tartalmú üledéket, kiépítették a vízpótló rendszert, rendezték a medret és annak környezetét. Szeged területén két jelentősebb tározó, a Szegedi Fehértó és a Maty-éri tározó található. Az előző főleg halastavi gazdálkodással hasznosított, míg az utóbbi döntően belvízi tározási és komplex céllal (pl. sport) létesült. Szegeden továbbá meglehetősen sok tó, vagy inkább tavacska található. A Körtöltés mentén északról dél felé haladva ezek a következők: Záporkert-tó Bika-tó Vér-tó Lencsés-tó Búvár-tó Méntelepi Fehér-tó Csemegi-tó Városgazda-tó Sancer-tavak Keramit-tavak Temető-tó Tejes-tó Gumis-tó Ezek a tavak nagyrészt egykori téglagyári bányagödrök, másrészt kubiktavak, amelyek a vasúti töltések építésekor keletkeztek. Elsődleges funkciójuk, hogy nagy mennyiségű vizet tudnak tárolni, amely tulajdonságuk belvizes években jól hasznosítható. Ezeknek a belterületi tavaknak legnagyobb jelentősége a rekreációs hasznosításban lehet, ehhez azonban elengedhetetlen a vízminőségük javítása vagy szinten tartása. 85

86 Belvizek A Szegedi kistérségre nézve elmondható, hogy morfológiai adottságai miatt a belvizek gyakran okoznak felszíni elöntéseket, amely Szeged területén is megfigyelhető. Mivel a szivattyútelepek átemelési kapacitása kisebb, mint a területekről történő vízelevezetés hozama, így a csatornák mentén a torkolati szakaszokról kiindulva elöntések jelentkeznek. Tekintettel arra, hogy sok helyen ezen csatorna partokat szorosan beépítették (pl. a Szillér- Baktó-Fertő főcsatorna belterületi szakaszain), Szegeden az ilyen esetekben jelentkező elöntések miatt lakóépületekben is keletkezhetnek károk. (Forrás: Szegedi Kistérség Környezetvédelmi Programja 2005., GASKÓ 2008) Felszín alatti vizek: A talajvíz mélysége 2-4 m között mozog. Mennyiségét tekintve nem nevezhető jelentősnek. A kémiai jellege kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos, de sok helyen a nátriumos típus is megjelenik. A talajvíz keménysége 15 nk körül mozog, de helyenként elérheti a 25 nk -t is. (1 nk ( nk) német keménység: 1 nk=17,85 mg/l kalcium karbonáttal (CaCO 3 ) vagy 1 nk=10 mg/l kalciumoxiddal (CaO) egyenértékű (Ca és/vagy Mg) só van 1 liter vízben feloldva. ) A rétegvizek mennyisége sem jelentős. Az artézi kutak vízhozam átlaga megközelíti a 200 l/ percet, de a nagyobb mélységű fúrásokból számos bővizű kút táplálkozik. Magyarországon a geotermikus gradiens 5-7 C /100 m. A szegedi hévízkutak átlagosan 2000 m talpmélység mellett C-os kifolyó vizet produkálnak. Mivel Szeged környékén ez az érték az átlagnál alacsonyabb, sok a magas hőfokú hévíz. Azonban a térségben ezt a geotermikus potenciált jelentős mértékben kiaknázzák. A legnagyobb felhasználók a kertészetek, amelyek üvegházi vagy fóliasátras kultúrák termesztése során a téli időszakban termálvíz keringetéssel biztosítják a növényházak fűtését. Szegeden a legnagyobb mezőgazdasági felhasználó a FLORATOM Kft. Mindemellett kommunális célra is hasznosítják a termálvizet: Szegeden és környékén a termálfürdők turista célponttá váltak. Lakások és közintézmények kommunális távfűtési energiaellátására is használnak hévizet több dél-alföldi városban. Elsőként Szentesen és Szegeden, majd Hódmezővásárhelyen, Makón, Csongrádon, Szarvason, és Tiszakécskén oldották meg hévízkutak által szolgáltatott geotermikus energia igénybevételével kórházak, lakások és közintézmények fűtését és használati melegvíz ellátását. Az intenzív vízkitermelés miatt számos kút vízhozama és vízhőfoka süllyed, mert a kitermelés meghaladja az utánpótlás mértékét. Ennek megakadályozására született az a jogi szabályozás, miszerint új termálvíz kitermelő kutat már csak visszasajtoló kúttal együtt lehet létesíteni. De a meglévő termál kutak mellé is ki kell építeni a visszasajtoló kutat végéig. Ivóvízellátás A város vízműkútjait m közötti mélységbe telepítették. A nagyváros vízfogyasztása jelentősen hatott a nyugalmi vízszintekre. Szegeden 1978-as évben 20 millió m 3 -es vízfelhasználást 86

87 mértek, amely az 1990-es évek első felében 25 millió m3 fölé emelkedett. Ennek hatására a nyugalmi víznyomásszintek süllyedni kezdtek. Az 1992 óta erősen csökkenő vízkitermelés következtében viszont a rétegvíztárolók visszatöltődése következett be. Szegeden a vizek ammónia-tartalma 0,9-1,4 mg/l között változik, és az arzéntartalom is több kútban 10 µg/l feletti. A probléma megoldására regionális vízellátórendszert terveznek a Dél-Alföldön. (Magyarország kistájainak katasztere 2010, Szeged Kistérségi Környezetvédelmi program, c) Talaj Szeged környékén előforduló genetikai talajtípusokat a IV.3.d. fejezet tárgyalja. Általánosságban elmondható, hogy a város területe magasfokú antropogén hatással terhelt, amely a talajra is kihat. De a tipikus emberi beavatkozásokon kívül Szeged esetében egy rendhagyó tényező is hatással volt a jelenlegi talajviszonyokra. Az 1897-es nagyárvíz levonulása után a város döntéshozói a későbbi hasonló esetek elkerülése érdekében jelentős mértékben feltöltötték a Tisza Lajos körúton belüli területeket megemelve ezzel a város talajának szintjét néhol akár 4-4,5 méterrel. A talaj tulajdonságait tekintve megállapítható, hogy a kémhatás egységes képet mutat: a ph 7 és 7,9 között változik. A szervesanyag tartalom magas, átlagosan 6,5 %. A fizikai összetételét tekintve vályog, agyagos vályogkategóriákba sorolható. A talajnak ezen tulajdonságai a lakosságra nézve is kiemelkedő jelentőséggel bírnak. A nehézfémek talajbeli mobilitását elsősorban ezen fenti tényezők befolyásolják. A talaj növények által felvett nehézfém tartalma pedig az ember szervezetébe is eljut. A bioakkumuláció és biomagnifikáció által a táplálékláncban a nehézfémek beépülhetnek és felhalmozódhatnak. Mivel a vizsgált talajok esetében a kémhatás a 7 ph értéket meghaladja, a humusztartalom és a kötöttség is magas értékeket mutat, elmondható, hogy magas toxikus elem megkötő képességgel, környezetvédelmi pufferkapacitással rendelkeznek. Szegeden csakúgy, mint minden nagyvárosban a természetes talajállapotok a város központja felé haladva megváltoznak. A zártkertes részeket követik az ipartelepek, majd a belváros, melyeken az antropogén beavatkozások nyomai fokozatosan növekszenek. Ezért a talajokat környezetvédelmi állapotának, szennyezettségének, vizsgálatakor külön kell választani: a belváros, lakótelepi városrészek és ipari területek erősen átalakított talajai, a külváros és városi agglomeráció kevésbé átalakított, természeteshez közeli állapotban fennmaradt talajai. A belváros, lakótelepi városrészek ill. ipari területek talajának szennyezettségével kapcsolatban megállapítható, hogy Szeged zöldterületi talajainak, parkjainak terheltsége, azaz a város háttérszennyezettsége igen jelentős. A talajhasználatot is figyelembe vevő határérték lista alapján a gyerekjátszóterekre vonatkozó határértékeket Szeged város játszótereinek talajai számos esetben meghaladják. A Szegedi Tudományegyetem Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszékének kutatásai alapján megállapítható, hogy a nagy autóforgalmat bonyolító közlekedési csomópontok 87

88 közelében (pl. Belvárosi-híd újszegedi felhajtója) ahol nincs természetes vagy mesterséges létesítmény (bokor vagy fasáv, épület), mely a szennyezőanyagok talajba jutását meggátolná vagy akadályozná, a talaj minden fémre nézve a városi talajokra vonatkozó határértéket meghaladó nehézfémtartalmat mutat. A Tisza öntésterületén található mintavételi pont szintén magas terhelésről tanúskodott. A külváros és városi agglomeráció talajait tekintve megállapítható, hogy Szegedtől ÉNY-ra és É-ra az autópályák építésével kapcsolatos intenzív munkálatok a talajokat is igénybe vették. A humuszmentésre és a munkálatok végeztével a környező területek talajállapotának visszaállítására is figyelemmel kell lenni. Komoly problémát jelent az Öthalmi úti volt szovjet katonai objektum, ahol nagy területek szennyeződtek el oly mértékben, hogy azok kárelhárítási beavatkozás nélkül nem hasznosíthatók. Ezen kárelhárítási intézkedések folyamatban vannak. A város kertvárosi részében jelentkezik a szennyvizek okozta talaj (talajvíz) szennyezés. Az elöregedett, sérült csatornák ill. az illegális szennyvíz elhelyezés, a csatornázatlan részek esetében szikkasztása következtében elsősorban a talajvízszennyezés jellemző, de a szennyező forrás közvetlen környezetében a talaj elszennyeződésével is számolni kell. (Szeged kistérségi környezetvédelmi program, Szeged Kistérségi környezetvédelmi program felülvizsgálat 2010.) d) Zaj és rezgés Szegeden hosszabb idő óta vannak zajra vonatkozó mérések. Ezekre az általános felméréseken túl gyakran a különböző panaszok kivizsgálásakor kerül sor. A környezet állapotát legjobban zajtérképekkel lehet leírni. Zajtérképezést végeztek 2003-ban és 2008-ban, amely során több, olyan térképeket készítenek a szakemberek, amelyek a nappal és éjszaka készült zajmérések alapján ábrázolják a zajterhelési, konfliktus és érintettségi szinteket a városban. A zajterhelési térképek azt mutatják be, hogy mekkora a zajszint egy adott területen. A konfliktustérképek ábrázolják azokat a zónákat, amelyekben határérték átlépést tapasztaltak a mérések során. Az érintettségi térképeken a zajterhelés által érintett lakosság számát határozzák meg. Az érintettségi térképek alapján intézkedési tervet lehet készíteni, amelyben meghatározhatók azok a feladatok, amelynek végrehajtásával a lakosságot részben vagy teljesen mentesíteni lehet a zajterhelés alól. Alapvetően két zajkibocsátó csoportot értékeltek a szakemberek: a közlekedési eredetű zajkibocsátást (közút, vasút) és az ipari eredetű zajkibocsátást. Az elkészített zajtérképek (21. és 22. ábra) alapján megállapítható, hogy a legmagasabb zajterheléssel érintett területek Szegeden a Románia, Bulgária felé vezető tranzitútvonalak. Így az 5-ös és 43-as utakat összekötő Budapesti út, Kossuth L. sgt., Párizsi krt., Berlini krt., Brüsszeli krt., Római krt., Bertalan híd, Temesvári krt., Szőregi út és Makai út, itt eléri db-es értéket (az egészségügyi határérték db). Az éjszakai zajterhelés általában db-el alacsonyabb a nappali értékeknél. 88

89 18. ábra - Szeged közlekedés okozta zajterhelése nappal forrás Forrás: Szegedi Kistérség Környezetvédelmi Program felülvizsgálata (2010) 19. ábra - Szeged közlekedés okozta zajterhelése éjszaka Forrás: Szegedi Kistérség Környezetvédelmi Program felülvizsgálata (2010) A zajterhelés a határértékeket túllépi, vagyis konfliktus zónákkal érintettek a következő utak melletti védendő épületek: Kossuth L. sgt., (Rókusi krt. Párizsi krt.) Vörösmarty utca Londoni krt. 89