AZ ÉGÉSGÁTLÁS KÖRNYEZETI HATÁSAINAK VIZSGÁLATA
|
|
- Júlia Orsós
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Bevezető AZ ÉGÉSGÁTLÁS KÖRNYEZETI HATÁSAINAK VIZSGÁLATA A műanyagok felhasználási területe egyre bővül, így mennyiségük is rohamosan növekszik. Elhasználódás után csekély hányaduk kerül csak újrahasznosításra, többségüket depóniákba, vagy hulladékégetőkbe szállítják. Az égetés során keletkező toxikus gázok az emberre és a környezetre nézve is veszélyt jelentenek. Tűzesetek során az áldozatok túlélési és menekülési esélyeit alapvetően meghatározza a füstgázok összetétele, illetve az anyag gyulladási, s lángterjedési ideje. Égésgátlók alkalmazásával késleltetni tudjuk a meggyulladást, időt nyerve a menekülésre. A gyakorlat célja A gyakorlat megismerteti az égésgátolt anyagok előállításának technológiáját, az égésgátló hatásosságának minősítési módszereit, illetve referencia és égésgátolt polimer rendszerek elégése során keletkező füstgázok analízisét. A gyakorlat során egy kereskedelmi polimer típus égésgátlását kell megvalósítani különböző típusú adalékokkal és összehasonlítani egymással ill. referencia anyagokkal, különös tekintettel a fejlődő gázok összetételére. Az égésgátlás elve A szilárd anyag nem közvetlenül ég, hanem hő hatására éghető gázok keletkezése közben lebomlik (pirolízis); 1. ábra. Láng akkor jelenik meg, ha oxigén (O 2 ) jelenlétében ezek a gázok meggyulladnak. Amikor a szilárd anyag már csak lassan parázslik, és nem fejlődik belőle éghető gáz, akkor önmagától kialszik. Felületi kokszosodás során porózus szenes védőréteg jön létre a felületen, amely gátolja a hőtranszportot a szilád anyag belseje felé. Szilárd Szirád anyag anyag Hő Éghető gázok Levegő oxigénje Hosszú láncú molekulák Rovid láncú molekulák Pirolízis Szabad H? és OH? gyökök molekula tördelödés reakció oxigénnel 1. ábra Égési folyamat menete Égésgátlás 1
2 Az égésgátlás nem azt jelenti, hogy egy anyag jelen esetben polimer meggyulladását és elégését teljes mértékben megakadályozzuk (ez akadályozná a hulladék égetőkben történő megsemmisítését is), hanem az adalékok hatására elérhető az égési folyamat késleltetése (a hőleadás elnyújtása időben), a kibocsátott hőmennyiség csökkentése, az égő anyag önkioltása (pl. a meggyulladt felületet habosodással elválasztva a főtömegtől a tűz továbbterjedése gátolható). Az égésgátló adalékok feladata az égési folyamat korlátozása, ill. megszüntetése. A műanyagok éghetőségének csökkentése reaktív és additív típusú égésgátlóval történhet. Reaktív égésgátlókat általában a polimer előállítása során adnak a monomer elegyhez, így azok beépülnek a műanyag molekuláiba. Előnyük, hogy már kis mennyiségben hatékonyak, és hatásuk igen tartós. Hátrányuk, hogy megváltoztatják az eredeti molekulaszerkezetet, és lényegében új anyagot hoznak létre, ugyanakkor specifikusak, és kiválasztásuk nagy körültekintést igényel. Az additív égésgátló adalékokat a feldolgozás során viszik be a polimerbe, fizikai keveréket képezve. Ez a polimerek égésgátlásának leggyorsabb és leggazdaságosabb módja, ugyanakkor számos tényező korlátozza alkalmazhatóságát (pl. nem megfelelő kompatibilitás, az adalékok migrálása a polimer felszínére, a mechanikai tulajdonságok romlása, stb.). Halogén tartalmú égésgátlókkal jó eredmény érhető el, de az egészség és a környezet védelme érdekében ezek egy részét betiltották, ezért ezek hatékony és gazdaságos helyettesítése e kutatási terület nagy kihívása. Lehetséges megoldásként elsősorban foszfor és nitrogén származékok, fémhidroxidok ill. egyes nanorészecskék hatását vizsgálják. Égésgátlók hatásmechanizmusa A halogén tartalmú égésgátlók működési mechanizmusa azon alapszik, hogy a halogének inhibitálják az égési láncreakciókat azzal, hogy hőbomlásukkor hidrogén-halogenidek (HX) keletkeznek, amelyek főként a polimer bomlásakor képződő OH gyökökkel reagálnak. A halogének önmagukat regeneráló mechanizmusuk következtében viszonylag kis mennyiségben is hatékonyan gátolják az égést. OH + HX H 2 O + X X + RH HX + R Az eredmények antimon-trioxid (Sb 2 O 3 ) adagolásával tovább javíthatók, ugyanis míg önmagában egyáltalán nem, vagy csak kismértékben csökkenti az éghetőséget, addig halogén jelenlétében igen erős szinergikus hatás lép fel. Első lépésben, kis hőmérsékleten a következő reakció játszódik le: Sb 2 O 3 + RCl SbOCl + SbCl 3 Magasabb hőmérsékleten az antimon-oxiklorid elbomlik SbCl 3 keletkezés közben. 500 C környékén antimon-trioxid és antimon-triklorid keletkezik: 3 SB 3 O 4 Cl 4 Sb 2 O 3 + SbCl 3 Az antimon-triklorid az égés hőmérsékletén gáz halmazállapotú, így hígítja az éghető bomlástermékeket és növeli ezek alsó gyulladási koncentrációhatárát. Az Sb 2 O 3 pedig a lángzónában finom por formájában jelenik meg, és csökkenti az égési reakciók intenzitását. Égésgátlás 2
3 Az aluminium-trihidroxid hatása a vízlehasadás endoterm hőeffektusának köszönhető, ami lehűti a felületet, és a felszabaduló vízgőz pedig nehezíti az oxigén felülethez diffundálását és hígítja az éghető bomlástermékeket. Hátránya, hogy csak akkor fejt ki számottevő hatást, ha töltőanyagszerűen, nagy mennyiségben keverik be a műanyagba. Mg( OH 300 C 1300 kj/kg H O + MgO ) C 1050kJ / kg + H 2 2Al( OH ) 3 3 O + Al O A borátok a bórsav bomlásának megfelelően metaborátot, majd bór-trioxidot képeznek. A B 2 O C-on ömledéket képez és üvegszerűen bevonja a védendő felületet. 500 C felett ez a bevonat elfolyik C 2 H 3 BO 3 2H 2O C 2 HBO H 2O B2O 3 Nitrogéntartalmú égésgátlók szilárd és gázfázisban is hatnak. Termikus bomlásuk endoterm folyamat, ami a szilárd fázis hűlését idézi elő. A bomlásukkor keletkező nitrogéngáz hígítja a polimer pirolízise során keletkező éghető gázokat. Emellett térhálós szerkezetet hoznak létre, ami a termikus stabilitás növekedéséhez vezet. Egyik jelentős képviselője a melamin. Önmagukban alkalmazva csak nagyobb koncentrációban hatásosak, elsősorban poliamidban. Más, általában foszfortartalmú égésgátló adalékokkal együtt szinergetikus hatásúak. Égésgátolt anyag előállítása Minden mérőcsoport kétféle mintát készít: egy referenciát és egy égésgátolt anyagot. Az anyag előállítása olvadékos kompaundálással kétcsigás gyúrókamrában (Brabender Plastograph) történik. A berendezés kialakítása a 2. ábrán látható ábra Brabender Plastograph Égésgátlás 3
4 Az anyag a fűtőelemek által közölt hő és a csigák között ébredő nyíróerőből származó nyírási hő hatására olvad meg, majd a hozzáadott anyagokkal homogenizálódik. A folyamat előrehaladását a keverési nyomaték értéke jelzi: stacioner nyomatékérték beállásakor a homogenizálási folyamat befejeződött. A keverést - a megadott anyagok kimérése és beöntése után C-on 6 percig kell végezni. Először az alap-polimert töltjük a keverőbe és meglágyulása után, pedig az adalékokat. A minták összetételét az 1. Táblázat tartalmazza. Az elkészített mintákon felül egy PVC padlóburkolat minősítésére is lesz lehetőség. Felhasznált anyagok 1. Etilén-vinil-acetát kopolimer: 2. Poli-(vinil-klorid): 3. (ALOLT): 99,5% Al(OH) 3, max. 0,02% SiO 2, max. 0,02% Fe 2 O 3 4. Melamin-borát: CH 3 H 9 N 6 O 3 B NH 2 N N HO B OH H 2 N N NH 2 OH 1. Táblázat A minták összetétele Etilév-vinil-acetát ALOLT Melamin-borát % % 60% % 60% 5% A keverékből elektromos préssel kell a vizsgálatokhoz szükséges 4 mm vastagságú próbatesteket előállítani, amiből majd ki kell vágni egy 10x10 cm-es lapot a füstgázelemzéshez és egy 12 x 1 x 0,4 cm-es mintát az UL 94-es vizsgálathoz. Égésgátlás 4
5 Az éghetőség vizsgálata Az égésgátlás mértékét a következő vizsgálatokkal határozzák meg: LOI = Limitált Oxigén Index éghetőség vizsgálati módszer, ami egy O 2 /N 2 gázelegyben azt a legkisebb - O 2 koncentrációt adja meg térfogatszázalékban, amelyben egy függőlegesen álló minta, a tetején meggyújtva, még folyamatosan ég. Ha ez az érték nagy, akkor a vizsgált anyag égésgátlása jó. UL 94 előírás szerinti éghetőség vizsgálati módszer (ASTM ), amelyben a nehezen éghető, vízszintesen, ill. függőlegesen befogott mintát alulról gyújtják és a kialváshoz szükséges időt mérik. Csökkenő égési idővel az égésgátoltsági fokozat V2<V1<V0 irányban nő. Éghető anyag esetén a vízszintes helyzetű mintán a lángterjedési sebességet határozzák meg és a mintát azzal jellemzik. Mass Loss Kalorimeter (ISO 13927) az égés komplex jellemzőinek meghatározására szolgáló módszer. A valós tűzesetekhez hasonló körülmények között vizsgálja a spontán, vagy szikragyújtóval begyújtott minta meggyulladási idejét, a kibocsátott hőmennyiséget és a minta tömegveszteségét az égés alatt. Az éghetőség vizsgálata UL 94 alapján 10 db próbatestet kell előállítani, melynek hossza 120±0,5 mm, szélessége 10±0,2 mm, vastagsága 1 10 mm. A vizsgálat Az A vizsgálathoz 5 db próbatestre egyik végétől 25, ill. 105 mm-re alkalmas módon jelet teszünk. A próbatestet az 3.ábra alapján fogjuk be a jelhez közelebb eső végénél úgy, hogy a hosszanti tengelye vízszintes legyen, lapja pedig 45 -os szöget zárjon be a vízszintessel. Alatta dróthálót helyezünk el úgy, hogy a próbatest 10 mm-el túlnyúljon azon. 25 mm magasra állított Bunsen-lánggal az 3.ábra szerint 30 másodpercig gyújtjuk a próbatest végét. Ha a láng 30 másodperc alatt eléri az alsó él mentén az első jelet, a lángot azonnal eltávolítjuk. Stopperórával mérjük azt az időt, amely alatt a láng az első jeltől eljut a második jelig. Ha mind az 5 próbatesten eljutott a láng a második jelig, akkor a vizsgálatot befejezettnek tekintjük. Kiszámítjuk a lángterjedési sebességet. Ha legalább egy próbatesten a láng kialakult a második jel előtt, újabb 5 próbatesttel elvégezzük a B szerinti vizsgálatot. Égésgátlás 5
6 B vizsgálat 3. ábra UL 94-es vizsgálat A próbatestet függőleges helyzetbe fogjuk be. Alatta 30 cm-re kb. 50x50x10 mm méretű vattadarabot helyezünk el. 25 mm magas Bunsen lánggal a 4.ábra szerint 10 s-ig gyújtjuk a próbatestet. Ha a próbatest égése megszűnik, mielőtt a láng elérné a befogás helyét, újabb 10 s-ig gyújtjuk. 4. ábra UL 94 típusai Fel kell jegyezni: a próbatest égésének időtartamát az első gyújtás után, a próbatest égésének időtartamát az második gyújtás után, a próbatest égésének és esetleges utóizzásának együttes időtartamát a második gyújtás után, azt, hogy a próbatestek között volt-e olyan ami a befogás helyéig égett, azt, hogy a próbatest égése közben esetleg keletkező, lángoló olvadékcseppek meggyújtották-e a vattát. Értékelés: éghetőségi fokozatokba sorolás HB: ha az A szerinti vizsgálatban a vízszintes próbatesten a láng a második jelig eljutott, ilyen esetben kiszámítjuk a lángterjedési sebességet a következő képlet szerint: Égésgátlás 6
7 ahol V a lángterjedési sebesség, t az az idő percben, amely alatt a láng az első jeltől eljut a másodikig. HB a próbatest minősítése, ha vízszintesen nem ég végig, de nem felel meg a V-2, V- 1, vagy V-0 követelményeinek. V-2: ha a B szerinti vizsgálatban a próbatest megfelel a következő 5 feltételnek: egyetlen próbatesten, egyetlen gyújtás után sem mérünk 30 s-nál hosszabb égési időt, az 5 próbatesten végzett 10 gyújtás utáni égési idők összege nem több, mint 250 s, egyetlen próbatestnél sem tapasztalunk a befogásig terjedő lángolást, vagy izzást, legalább egy próbatest égése közben keletkező lángoló cseppek meggyújtották a próbatest alatt elhelyezett vattát, egyetlen próbatest lángolás utáni izzása sem tart 60 s-nál tovább. V-1: ha a B szerinti vizsgálatban a próbatest megfelel a következő 5 feltételnek: egyetlen próbatesten, egyetlen gyújtás után sem mérünk 30 s-nál hosszabb égési időt, az 5 próbatesten végzett 10 gyújtás utáni égési idők összege nem több, mint 250 s, egyetlen próbatestnél sem tapasztalunk a befogásig terjedő lángolást, vagy izzást, egyetlen próbatest égése közben sem keletkeztek lángoló cseppek, amelyek meggyújtották volna a próbatest alatt elhelyezett vattát, egyetlen próbatest lángolás utáni izzása sem tart 60 s-nál tovább. V-0: ha a B szerinti vizsgálatban a próbatest megfelel a következő 5 feltételnek: egyetlen próbatesten, egyetlen gyújtás után sem mérünk 30 s-nál hosszabb égési időt, az 5 próbatesten végzett 10 gyújtás utáni égési idők összege nem több, mint 50 s, egyetlen próbatestnél sem tapasztalunk a befogásig terjedő lángolást, vagy izzást, egyetlen próbatest égése közben sem keletkeztek lángoló cseppek, amelyek meggyújtották volna a próbatest alatt elhelyezett vattát, egyetlen próbatest lángolás utáni izzása sem tart 30 s-nál tovább. Az előbbi vizsgálati módszer igen egyszerű, gyors, külön vizsgálóberendezést nem igényel, bármelyik üzemi laboratóriumban elvégezhető, ugyanakkor jó tájékoztatást ad az anyagok éghetőségéről. A fejlődő gázok analízise infravörös spektroszkópiával A módszer elve A molekulákat felépítő atomok a molekulán belül egymáshoz képest rugalmas módon elmozdulhatnak, kötéseik mentén rezeghetnek hosszabb molekulák hajladozhatnak, kötéseik körül elfordulhatnak. Ezek a mozgások kvantáltak, mint az atomi részecskéknél, tehát változásuk csak határozott energiaadagokban történhet meg. Ezek az energiakvantumok az infravörös sugárzás meghatározott fotonjainak energiájával egyenlők. A fent leírt periodikus mozgások frekvenciája és energiája elsősorban a részecskéket összekötő erőtől, és kémiai kötés típusától és a mozgásban résztvevő részecske tömegétől, vagyis az atomtömegtől függ. Ennek alapján az Égésgátlás 7
8 adott atomok között létrejövő kötéstípusokhoz néhány jellemző energia tartozik, melyeket az infravörös spektrometriával meghatározhatunk. Az analízis abszorpciós módon történik, azaz egy külső infravörös sugárforrásból származó sugárnyalábot átvezetve a mintán áthatolt fény intenzitását egy detektor határozza meg. Áthatolás közben a molekulákon belüli kötésekkel rezonáló infravörös kvantumokat az anyag elnyeli és ott intenzitás-csökkenést tapasztalunk. A vizsgálat megvalósítása során kétféle eljárást alkalmaznak. A klasszikus módszer során az infravörös forrás fényét egy prizma komponenseire bontja, majd a berendezés egy rés segítségével a választja ki a vizsgálathoz szükséges hullámhosszú sugarakat. A prizma forgatásával a kiválasztott hullámhosszat folyamatosan változtatni lehet. A monokromatikus sugárzást a mintán átvezetve egy detektorba jut, ahol a fényintenzitással arányos elektromos jel keletkezik. A jel nagyságából lehet következtetni az elnyelés mértékére, az alkalmazott hullámhossz, pedig a kötés típusát adja meg. A prizma folyamatos forgatásával fel lehet venni a teljes spektrumot a hullámhossz függvényében. A Fourier transzformációs infravörös spektroszkópia a nagyobb alkalmazható fényerő és jobb felbontás miatt előnyösebb. Ez esetben az infravörös forrás sugárzását egy interferométerbe vezetjük, amely azokat a sugarakat, melyek hullámhosszának az optikai úthossz egész számú többszöröse: erősíti, a többi sugarat gyengíti, vagy elnyeli. Folyamatosan változtatva az interferométer optikai úthosszát, a hullámhossztartományt végigpásztázzuk. Ezt a sugárzást átvezetve a mintán és egy detektorral érzékelve egy olyan elnyelési színképet kapható, amely nem az egyes hullámhosszak, hanem hullámhosszkombinációk függvényében adja az elnyelést. Ebből a kombinált jelből Fourier transzformáció segítségével képezhető az elnyelési spektrum a hullámhossz függvényében. A vizsgálóberendezés leírása 5. ábra Mass Loss Kaloriméter részei Égésgátlás 8
9 Az elégetés egy úgynevezett Mass Loss Kaloriméterben történik részeit a 5. ábra mutatja - amely méri az égés során a minta tömegveszteségét és a kibocsátott hőmennyiséget. Ez követően a gáz egy kürtőn és egy üvegszondán keresztül egy üveggyapottal töltött szűrőbe jut 6. ábra, amely eltávolítja a füstgázból a szilárd részecskéket. A rendszer következő eleme a gázmosópalack, ami jeges vízbe helyezve a vízgőz kondenzáltatására szolgál. A kondenzált víz különböző jól oldódó gázokat - mint például a sósav és az ammónia moshat ki a gázelegyből, azonban feltételezhető, hogy egy telítési egyensúly kialakulása után átjutnak rajta. A vízgőz eltávolítására a következő elem gázküvetta - ablakának vízoldható anyaga miatt van szükség, amelyen áthatol az infrasugár és találkozik a mérendő anyagokkal, majd a detektorba jut. A gáz be- és elvezetése felülről, két csonkon át történik, egyenáramban az infrasugarakkal. A mérési elrendezés legvégén egy szivattyú található, amit egy rotaméter köt össze a küvettával. Ha a térfogatáram jelentősen lecsökken, akkor rendszerben valahol dugulás van. Az infravörös spektroszkópiai vizsgálatok Bruker Tensor 37 típusú FTIR készülékkel készültnek, NaClablakkal,: 4cm -1 -es felbontással, DTGS detektorral. A mérés menete 6. ábra Kísérleti elrendezés A Mass Loss Kaloriméter kalibrálása tömegre és hőkibocsátásra a mérésvezető által adott útmutatóból. A kónikus hősugárzó beállítása 780 C-ra, felfűtés. A mérési adatlap adatainak kitöltése (minta tömege, vastagsága stb.) IR bekapcsolása, OPUS program és excel elindítása. Átszívás elindítása, pár perc után background felvétele. Égésgátlás 9
10 Minta behelyezése a mintatartóba, és OPUS elindítása után 17 s-al együtt kell kinyitni a takarólemezt, elindítani az excel adatrögzítést és a stoppert. Figyelni a meggyulladást, feljegyezni az idejét, majd az elalvásét is. (stopperrel) Megvárni a lecsengést, 0-ra való visszaállást, majd leállítani a programokat. Az üveggyapotot minden mérés után ki kell cserélni a benne lévő ph papírral együtt. A mérés kiértékelése Mass Loss eredmények kiértékelése: Mindegyik mintánál ki kell számolni az égés időtartamát, és össze kell hasonlítani a meggyulladási és égési időket. A kalibrációs pontokra egyenest kell illeszteni és ennek meghatározni az egyenletét (excelben megoldható). A kapott egyenlet segítségével a mért értékeket át kell számolni és ábrázolni őket, külön a tömegveszteséget és külön a hőkibocsátást. Az égésgátlás hatékonyságát a maximális hőkibocsátás, az összes hőkibocsátás (görbe alatti terület) és a tömegveszteség alapján kell meghatározni. FTIR eredmények kiértékelése: OPUS programból a mérésvezető kinyomtat egy égés előtti (termikus bomlás) és egy égés közbeni spektrumot maghatározott időpontokban. Ezeket a spektrumokat a csúcsok helye és aránya alapján össze kell hasonlítani. A csúcs helye (hullámszám cm -1 ) a minőséget, a csúcs alatti terület, pedig a mennyiséget határozza meg. A spektrumok több gáz halmazállapotú füstgázt tartalmaznak, amelyek a oldalon egy spektrumkönyvtárból kikereshetőek és beazonosíthatóak. Jegyzőkönyv tartalmazza: A mérési adatlapokat (amit majd a mérésvezető ad ki), Egy rövid bevezetést, anyagkészítést, mérés leírását. A mért adatokat, mérési tapasztalatokat, spektrumokat (égés előtt és közben), ábrázolt görbéket (tömegveszteség és hőkibocsátás), UL 94 szerinti besorolást, Konklúziót. 3 ill. 4 fős csoportok adnak be 1 db jegyzőkönyvet, amelyben a mérésvezető által kijelölt mintát fogják minősíteni égésgátlás és környezetvédelem szempontjából (a többi mintához viszonyítva). Ahhoz hogy a minták összehasonlíthatóak legyenek, a csoporttársaktól meg kell szerezni az általuk mért adatokat és eredményeket. Égésgátlás 10
Az infravörös spektroszkópia analitikai alkalmazása
Az infravörös spektroszkópia analitikai alkalmazása Egy molekula nemcsak haladó mozgást végez, de az atomjai (atomcsoportjai) egymáshoz képest is állandó mozgásban vannak. Tételezzünk fel egy olyan mechanikai
Részletesebben1. Atomspektroszkópia
1. Atomspektroszkópia 1.1. Bevezetés Az atomspektroszkópia az optikai spektroszkópiai módszerek csoportjába tartozó olyan analitikai eljárás, mellyel az anyagok elemi összetételét határozhatjuk meg. Az
RészletesebbenKuti Rajmund. A víz tűzoltói felhasználhatóságának lehetőségei, korlátai
Kuti Rajmund A víz tűzoltói felhasználhatóságának lehetőségei, korlátai A tűzoltóság a bevetések 90%-ban ivóvizet használ tűzoltásra, s a legtöbb esetben a kiépített vezetékes hálózatból kerül a tűzoltó
RészletesebbenAz Európai Unió Hivatalos Lapja AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 95/28/EGK IRÁNYELVE. (1995. október 24.)
07/2. kötet 289 31995L0028 1995.11.23. AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK HIVATALOS LAPJA L 281/1 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 95/28/EGK IRÁNYELVE (1995. október 24.) egyes gépjármű-kategóriák belső kialakításában
RészletesebbenTevékenység: Olvassa el a fejezetet! Gyűjtse ki és jegyezze meg a ragasztás előnyeit és a hátrányait! VIDEO (A ragasztás ereje)
lvassa el a fejezetet! Gyűjtse ki és jegyezze meg a ragasztás előnyeit és a hátrányait! VIDE (A ragasztás ereje) A ragasztás egyre gyakrabban alkalmazott kötéstechnológia az ipari gyakorlatban. Ennek oka,
RészletesebbenSPEKTROFOTOMETRIAI MÉRÉSEK
SPEKTROFOTOMETRIAI MÉRÉSEK Elméleti bevezetés Ha egy anyagot a kezünkbe veszünk (valamilyen technológiai céllal alkalmazni szeretnénk), elsı kérdésünk valószínőleg az lesz, hogy mi ez az anyag, milyen
RészletesebbenEGÉSZTESTSZÁMLÁLÁS. Mérésleírás Nukleáris környezetvédelem gyakorlat környezetmérnök hallgatók számára
EGÉSZTESTSZÁMLÁLÁS Mérésleírás Nukleáris környezetvédelem gyakorlat környezetmérnök hallgatók számára Zagyvai Péter - Osváth Szabolcs Bódizs Dénes BME NTI, 2008 1. Bevezetés Az izotópok stabilak vagy radioaktívak
Részletesebben2. OPTIKA 2.1. Elmélet 2.1.1. Geometriai optika
2. OPTIKA 2.1. Elmélet Az optika tudománya a látás élményéből fejlődött ki. A tárgyakat azért látjuk, mert fényt bocsátanak ki, vagy a rájuk eső fényt visszaverik, és ezt a fényt a szemünk érzékeli. A
RészletesebbenElektromágneses hullámok, a fény
Elektromágneses hullámok, a fény Az elektromos töltéssel rendelkező testeknek a töltésük miatt fellépő kölcsönhatását az elektromos és mágneses tér segítségével írhatjuk le. A kölcsönhatás úgy működik,
RészletesebbenKörnyezetvédelmi mérések fotoakusztikus FTIR műszerrel
Környezetvédelmi mérések fotoakusztikus FTIR műszerrel A légszennyezés mérése nem könnyű méréstechnikai feladat. Az eszközök széles skáláját fejlesztették ki, hagyományosan az emissziómérésre, ezen belül
RészletesebbenMŰANYAGOK TULAJDONSÁGAI
MŰANYAGOK TULAJDONSÁGAI Biztonság az elektrotechnikában és az elektronikában Az elektromos és elektronikus eszközök biztonságát az EU-ban új törvények szavatolják. Ezek megtiltják a mérgező anyagok, közöttük
RészletesebbenKÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. május 13. KÉMIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2016. május 13. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Kémia
RészletesebbenMerő András. A tűz oltása. A követelménymodul megnevezése: Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok
Merő András A tűz oltása A követelménymodul megnevezése: Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok A követelménymodul száma: 0110-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja:
RészletesebbenA kén tartalmú vegyületeket lúggal főzve szulfid ionok keletkeznek, amelyek az Pb(II) ionokkal a korábban tanultak szerint fekete csapadékot adnak.
Egy homokot tartalmazó tál tetejére teszünk a pépből egy kanállal majd meggyújtjuk az alkoholt. Az alkohol égésekor keletkező hőtől mind a cukor, mind a szódabikarbóna bomlani kezd. Az előbbiből szén az
RészletesebbenUV-LÁTHATÓ ABSZORPCIÓS SPEKTROFOTOMETRIA
SPF UV-LÁTHATÓ ABSZORPCIÓS SPEKTROFOTOMETRIA A GYAKORLAT CÉLJA: AZ UV-látható abszorpciós spektrofotométer működésének megismerése és a Lambert-Beer törvény alkalmazása. Szalicilsav meghatározása egy vizes
Részletesebben9. Radioaktív sugárzás mérése Geiger-Müller-csővel. Preparátum helyének meghatározása. Aktivitás mérés.
9. Radioaktív sugárzás mérése Geiger-Müller-csővel. Preparátum helyének meghatározása. ktivitás mérés. MÉRÉS CÉLJ: Megismerkedni a radioaktív sugárzás jellemzésére szolgáló mértékegységekkel, és a sugárzás
RészletesebbenFelületi feszültség és viszkozitás mérése. I. Felületi feszültség mérése. Felületi feszültség mérés és viszkozimetria 2. Fizikai kémia gyakorlat 1
Fizikai kémia gyakorlat 1 Felületi feszültség mérés és viszkozimetria 2 I. Felületi feszültség mérése 1. Bevezetés Felületi feszültség és viszkozitás mérése A felületi feszültség fázisok határfelületén
RészletesebbenA víz fizikai, kémiai tulajdonságai, felhasználhatóságának korlátai
Kuti Rajmund Szakál Tamás Szakál Pál A víz fizikai, kémiai tulajdonságai, felhasználhatóságának korlátai Bevezetés Az utóbbi tíz évben a klímaváltozás és a globális civilizációs hatások következtében Földünk
Részletesebben2010. május- június A fizika szóbeli érettségi mérései, elemzései
2010. május- június A fizika szóbeli érettségi mérései, elemzései 1. A rendelkezésre álló eszközökkel szemléltesse a hőtágulás jelenségét! Eszközök: Gravesande karika, üveg egy forintossal (és némi víz),
RészletesebbenOktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz KÉMIA 4.
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz KÉMIA 4. MINTAFELADATSOR KÖZÉPSZINT 2015 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc
Részletesebbenτ Γ ħ (ahol ħ=6,582 10-16 evs) 2.3. A vizsgálati módszer: Mössbauer-spektroszkópia (Forrás: Buszlai Péter, szakdolgozat) 2.3.1. A Mössbauer-effektus
2.3. A vizsgálati módszer: Mössbauer-spektroszkópia (Forrás: Buszlai Péter, szakdolgozat) 2.3.1. A Mössbauer-effektus A Mössbauer-spektroszkópia igen nagy érzékenységű spektroszkópia módszer. Alapfolyamata
RészletesebbenFERROMÁGNESES ANYAGOK RONCSOLÁSMENTES VIZSGÁLATA MÁGNESESHISZTERÉZIS-ALHURKOK MÉRÉSE ALAPJÁN. Mágneses adaptív teszt (MAT) Vértesy Gábor
FERROMÁGNESES ANYAGOK RONCSOLÁSMENTES VIZSGÁLATA MÁGNESESHISZTERÉZIS-ALHURKOK Vértesy Gábor MÉRÉSE ALAPJÁN MTA TTK Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézet Olyan új, gyorsan elvégezhetô, megbízható és
RészletesebbenMUNKAANYAG. Dabi Ágnes. A villamos ívhegesztés fajtái, berendezései, anyagai, segédanyagai, berendezésének alkalmazása
Dabi Ágnes A villamos ívhegesztés fajtái, berendezései, anyagai, segédanyagai, berendezésének alkalmazása A követelménymodul megnevezése: Gépészeti kötési feladatok A követelménymodul száma: 0220-06 A
RészletesebbenA VÍZ OLDOTT SZENNYEZŐANYAG-TARTALMÁNAK ELTÁVOLÍTÁSA IONCSERÉVEL
A VÍZ OLDOTT SZENNYEZŐANYAG-TARTALMÁNAK ELTÁVOLÍTÁSA IONCSERÉVEL ELTE Szerves Kémiai Tanszék A VÍZ OLDOTT SZENNYEZŐANYAG -TARTALMÁNAK ELTÁVOLÍTÁSA IONCSERÉVEL Bevezetés A természetes vizeket (felszíni
RészletesebbenDr. Kuti Rajmund Miben rejlik a vízköd tűzoltási hatékonysága?
Dr. Kuti Rajmund Miben rejlik a vízköd tűzoltási hatékonysága? Az utóbbi években környezetvédelmi szempontok, a környezettudatosság került előtérbe a tűzoltás területén is. Miután a halonokat kivonták
RészletesebbenTárgyszavak: felületi nedvesség; belső nedvesség; mérési módszerek; nedvességforrások; szállítás; tárolás; farosttal erősített műanyagok.
A MÛANYAGOK ELÕÁLLÍTÁSA ÉS FELDOLGOZÁSA A szárítás fontossága a műanyag-feldolgozásban Tárgyszavak: felületi nedvesség; belső nedvesség; mérési módszerek; nedvességforrások; szállítás; tárolás; farosttal
RészletesebbenMűanyagok galvanizálása
BAJOR ANDRÁS Dr. FARKAS SÁNDOR ORION Műanyagok galvanizálása ETO 678.029.665 A műanyagok az ipari termelés legkülönbözőbb területein speciális tulajdonságaik révén kiszorították az egyéb anyagokat. A hőre
RészletesebbenMit mond ki a Huygens elv, és miben több ehhez képest a Huygens Fresnel-elv?
Ismertesse az optika fejlődésének legjelentősebb mérföldköveit! - Ókor: korai megfigyelések - Euklidész (i.e. 280) A fény homogén közegben egyenes vonalban terjed. Legrövidebb út elve (!) Tulajdonképpen
RészletesebbenAdatok: Δ k H (kj/mol) metán 74,4. butadién 110,0. szén-dioxid 393,5. víz 285,8
Relay feladatok 1. 24,5 dm 3 25 C-os, standardállapotú metán butadién gázelegyet oxigénfeleslegben elégettünk (a keletkező vízgőz lecsapódott). A folyamat során 1716 kj hő szabadult fel. Mennyi volt a
RészletesebbenSíkban polarizált hullámok síkban polarizált lineárisan polarizált Síkban polarizált hullámok szuperpozíciója cirkulárisan polarizált
Síkban polarizált hullámok Tekintsünk egy z-tengely irányában haladó fénysugarat. Ha a tér egy adott pontjában az idő függvényeként figyeljük az elektromos (ill. mágneses) térerősség vektorokat, akkor
RészletesebbenO 1.1 A fény egyenes irányú terjedése
O 1.1 A fény egyenes irányú terjedése 1 blende 1 és 2 rés 2 összekötő vezeték Előkészület: A kísérleti lámpát teljes egészében egy ív papírlapra helyezzük. A négyzetes fénynyílást széttartó fényként használjuk
Részletesebben1. gy. SÓ OLDÁSHŐJÉNEK MEGHATÁROZÁSA. Kalorimetriás mérések
1. gy. SÓ OLDÁSHŐJÉNEK MEGHATÁROZÁSA Kalorimetriás mérések A fizikai és kémiai folyamatokat energiaváltozások kísérik, melynek egyik megnyilvánulása a hőeffektus. A rendszerben ilyen esetekben észlelhető
RészletesebbenHULLADÉK ÉGETÉS X. Előadás anyag
TÁMOP-4.1.1.F-14/1/KONV-2015-0006 Az ipari hulladékgazdálkodás vállalati gyakorlata HULLADÉK ÉGETÉS X. Előadás anyag Dr. Molnár Tamás Géza Ph.D főiskolai docens SZTE MK Műszaki Intézet FŐBB TERMIKUS HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI
RészletesebbenDuna-víz extrahálható komponenseinek meghatározása GC- MSD rendszerrel. Elméleti bevezető
Duna-víz extrahálható komponenseinek meghatározása GC- MSD rendszerrel A gyakorlat az előző félévi kötelező analitika laborgyakorlat gázkromatográfiás laborjára épít. Az ott szerzett ismeretek a gyakorlat
RészletesebbenPoliészterszövet ragasztása fólia alakú poliuretán ömledékragasztóval
MÛANYAGFAJTÁK 1.3 1.5 3.18 Poliészterszövet ragasztása fólia alakú poliuretán ömledékragasztóval Tárgyszavak: poliészterszövet; poliuretán; ömledékragasztó; ragasztás; felületkezelés; ragasztási szilárdság.
RészletesebbenISONAL 2000. Villamosipari VEZETÉKCSATORNA. rendszer. Termékismertető és alkalmazási útmutató
ISONAL 2000 Villamosipari VEZETÉKCSATORNA rendszer Termékismertető és alkalmazási útmutató Csatorna család Méret és idomválaszték Kábelcsatornák Belső és külső könyökök Végelzárók Kábelrögzítők és toldó
RészletesebbenRAJZOLATI ÉS MÉLYSÉGI MINTÁZATKIALAKÍTÁS II:
RAJZOLATI ÉS MÉLYSÉGI MINTÁZATKIALAKÍTÁS II: Üveg és PMMA struktúrák CO 2 és Nd:YAG lézeres megmunkálással Készítette: Nagy Péter dr. és Varga Máté A mérés célja: CO 2 és Nd:YAG lézerek fontosabb tulajdonságainak
RészletesebbenMŰANYAGOK TULAJDONSÁGAI
MŰANYAGOK TULAJDONSÁGAI Különleges poliamidok tulajdonságai A következőkben bemutatunk egy olyan poliamidot, amelynek alappolimerje a jól ismert PA6, de 65% erősítő- és töltőanyagot, továbbá halogén-,
RészletesebbenFizikai kémia és radiokémia labor II, Laboratóriumi gyakorlat: Spektroszkópia mérés
Fizikai kémia és radiokémia labor II, Laboratóriumi gyakorlat: Spektroszkópia mérés A gyakorlatra vigyenek magukkal pendrive-ot, amire a mérési adatokat átvehetik. Ajánlott irodalom: P. W. Atkins: Fizikai
RészletesebbenS100 SOROZAT - TOLÓAJTÓK (acél rendszer)
Peremfeltételek: S100 SOROZAT - TOLÓAJTÓK (acél rendszer) alsó futású tolóajtók - maximális nyílásméretek: magasság 200 mm, szélesség tetszőleges egyenként 000 mm-ig terjedő részegységek esetén. - az egyes
RészletesebbenPolimerek fizikai, mechanikai, termikus tulajdonságai
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM ANYAGISMERETI ÉS JÁRMŰGYÁRTÁSI TANSZÉK POLIMERTECHNIKA NGB_AJ050_1 Polimerek fizikai, mechanikai, termikus tulajdonságai DR Hargitai Hajnalka Polimerek / Műanyagok monomer egységekből,
RészletesebbenRöntgendiffrakció, tömegspektrometria, infravörös spektrometria.
A biomolekuláris szerkezet és dinamika vizsgálómódszerei: Röntgendiffrakció, tömegspektrometria, infravörös spektrometria. Smeller László A molekuláris szerkezet és dinamika vizsgáló módszereinek áttekintése
RészletesebbenMETEOROLÓGIAI MÉRÉSEK, MŰSZEREK. 2004. 11.9-11.-12. Meteorológia-gyakorlat
METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK, MŰSZEREK 2004. 11.9-11.-12. Meteorológia-gyakorlat Sugárzási fajták Napsugárzás: rövid hullámú (0,286 4,0 µm) A) direkt: közvetlenül a Napból érkezik (Napkorong irányából) B) diffúz
RészletesebbenGÁZIONIZÁCIÓS DETEKTOROK VIZSGÁLATA. Mérési útmutató. Gyurkócza Csaba
GÁZIONIZÁCIÓS DETEKTOROK VIZSGÁLATA Mérési útmutató Gyurkócza Csaba BME NTI 1997 2 Tartalom 1. BEVEZETÉS... 3 2. ELMÉLETI ÖSSZEFOGLALÁS... 3 2.1. Töltéshordozók keletkezése (ionizáció) töltött részecskéknél...
RészletesebbenTERMOELEM-HİMÉRİK (Elméleti összefoglaló)
Alapfogalmak, meghatározások TERMOELEM-HİMÉRİK (Elméleti összefoglaló) A termoelektromos átalakítók hımérsékletkülönbség hatására villamos feszültséget szolgáltatnak. Ezért a termoelektromos jelátalakítók
RészletesebbenFIZIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Fizika középszint 1111 ÉRETTSÉGI VIZSGA 011. május 17. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM A dolgozatokat az útmutató utasításai szerint,
RészletesebbenDuna-víz extrahálható komponenseinek meghatározása GC-MSD rendszerrel. I. Elméleti áttekintés
Duna-víz extrahálható komponenseinek meghatározása GC-MSD rendszerrel A gyakorlat az előző évi kötelező műszeres analitika laborgyakorlat gázkromatográfiás laborjára épít. Az ott szerzett ismeretek a gyakorlat
RészletesebbenX. Fénypolarizáció. X.1. A polarizáció jelenségének magyarázata
X. Fénypolarizáció X.1. A polarizáció jelenségének magyarázata A polarizáció a fény hullámtermészetét bizonyító jelenség, amely csak a transzverzális rezgések esetén észlelhető. Köztudott, hogy csak a
RészletesebbenKülönböző fényforrások (UV,VIS, IR) működési alapjai, legújabb fejlesztések
Különböző fényforrások (UV,VIS, IR) működési alapjai, legújabb fejlesztések Sugárzás kölcsönhatása az anyaggal Készítette: Fehértói Judit (Z0S8CG) Fábián Balázs (IT23JG) Budapest, 2014.04.15. 1 Bevezetés:
RészletesebbenModern Fizika Labor. 12. Infravörös spektroszkópia. Fizika BSc. A mérés dátuma: okt. 04. A mérés száma és címe: Értékelés:
Modern Fizika Labor Fizika BSc A mérés dátuma: 011. okt. 04. A mérés száma és címe: 1. Infravörös spektroszkópia Értékelés: A beadás dátuma: 011. dec. 1. A mérést végezte: Domokos Zoltán Szőke Kálmán Benjamin
RészletesebbenGyógyszerhatóanyagok azonosítása és kioldódási vizsgálata tablettából
Gyógyszerhatóanyagok azonosítása és kioldódási vizsgálata tablettából ELTE TTK Szerves Kémiai Tanszék 2015 1 I. Elméleti bevezető 1.1. Gyógyszerkönyv A Magyar gyógyszerkönyv (Pharmacopoea Hungarica) első
Részletesebben1. Melyik az az elem, amelynek csak egy természetes izotópja van? 2. Melyik vegyület molekulájában van az összes atom egy síkban?
A 2004/2005. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második fordulójának feladatlapja KÉMIA (II. kategória) I. FELADATSOR 1. Melyik az az elem, amelynek csak egy természetes izotópja van? A) Na
RészletesebbenA projekt eredetileg kért időtartama: 2002 február 1. 2004. december 31. Az időtartam meghosszabbításra került 2005. december 31-ig.
Szakmai zárójelentés az Ultrarövid infravörös és távoli infravörös (THz-es) fényimpulzusok előállítása és alkalmazása című, T 38372 számú OTKA projekthez A projekt eredetileg kért időtartama: 22 február
RészletesebbenKlasszikus analitikai módszerek:
Klasszikus analitikai módszerek: Azok a módszerek, melyek kémiai reakciókon alapszanak, de az elemzéshez csupán a tömeg és térfogat pontos mérésére van szükség. A legfontosabb klasszikus analitikai módszerek
RészletesebbenTárgyszavak: statisztika; jövedelmezőség; jövőbeni kilátások; fejlődő országok; ellátás; vezetékrendszer élettartama.
A MÛANYAGOK FELHASZNÁLÁSA PE-HD csövek a vízellátásban Tárgyszavak: statisztika; jövedelmezőség; jövőbeni kilátások; fejlődő országok; ellátás; vezetékrendszer élettartama. Európában ma már a csövek többségét
RészletesebbenTárgyszavak: autógyártás; műszaki követelmények; permeáció; üzemanyag-emisszió; mérési módszer; áteresztés csökkentése.
A MÛANYAGOK TULAJDONSÁGAI Tömítések áteresztőképessége Tárgyszavak: autógyártás; műszaki követelmények; permeáció; üzemanyag-emisszió; mérési módszer; áteresztés csökkentése. Szigorodó előírások Áteresztésnek
RészletesebbenBiztonsági adatlap Szilikon paszta H
Biztonsági adatlap Szilikon paszta H Elkészítés időpontja: 26.04.2005 Felülvizsgálat időpontja: 19.07.2012 Verzió: 1.04 1. Az anyag/készítmény és a társaság/vállalkozás azonosítása: 1.1 Felhasználás: hővezető
RészletesebbenTERMÉSZETTUDOMÁNY JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Természettudomány középszint 1311 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. május 27. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Útmutató a dolgozatok
RészletesebbenAprítás 2012.09.11. Ipari gyógyszertechnológiai laboratórium gyakorlatai I. félév. Az aprítást befolyásoló tényezők GYAKORLATOK
0.09.. Ipari gyógyszertechnológiai laboratórium gyakorlatai I. félév KÖVETELMÉNYEK. A hallgató a gyakorlatra felkészülten érkezik. A művelet típusa. Eredményt befolyásoló paraméterek (általában idő, sebesség,
RészletesebbenKöszönetnyilvánítás I. Bevezetés II. A szakirodalom áttekintése III. Kísérleti körülmények
Tartalomjegyzék: Köszönetnyilvánítás...3 I. Bevezetés 4 II. A szakirodalom áttekintése 6 1. A polikarbonátok.6 1.1. A polikarbonátok kémiai felépítése..6 1.2. A polikarbonátok felhasználása 6 1.3. A polikarbonátok
RészletesebbenMŰANYAGOK ALKALMAZÁSA
MŰANYAGOK ALKALMAZÁSA Geoműanyagok A környezetszennyeződés megakadályozása érdekében a szemétlerakókat környezetüktől hosszú távra el kell szigetelni. Ebben nagy szerepük van a műanyag geomembránoknak.
RészletesebbenKazánvíz kezelése poliaminokkal és poliakrilátokkal
A MÛANYAGOK ALKALMAZÁSA 3.8 Kazánvíz kezelése poliaminokkal és poliakrilátokkal Tárgyszavak: erőmű; vízkezelés; korrózióvédelem; gőztermelés; poliamin; poliakrilát. A korrózió megakadályozása érdekében
RészletesebbenElektrokémia. A nemesfém elemek és egymással képzett vegyületeik
Elektrokémia Redoxireakciók: Minden olyan reakciót, amelyben elektron leadás és elektronfelvétel történik, redoxi reakciónak nevezünk. Az elektronleadás és -felvétel egyidejűleg játszódik le. Oxidálószer
RészletesebbenGÁZKROMATOGRÁFIA 1952 James és Martin -gáz-folyadék kromatográfia; -Nobel díj a megoszlási kromatográfia kidolgozásáért.
GÁZKROMATOGRÁFIA 1952 James és Martin -gáz-folyadék kromatográfia; -Nobel díj a megoszlási kromatográfia kidolgozásáért. típus állófázis mozgófázis mechanizmus gáz-szilárd GSC gázfolyadék GLC szilárd gáz
RészletesebbenL Ph 1. Az Egyenlítő fölötti közelítőleg homogén földi mágneses térben a proton (a mágneses indukció
A 2008-as bajor fizika érettségi feladatok (Leistungskurs) Munkaidő: 240 perc (A vizsgázónak két, a szakbizottság által kiválasztott feladatsort kell kidolgoznia) L Ph 1 1. Kozmikus részecskék mozgása
Részletesebben2.9.3. Szilárd gyógyszerformák hatóanyagának kioldódási vizsgálata
2.9.3. Szilárd gyógyszerformák hatóanyagának kioldódási vizsgálata Ph. Hg.VIII. Ph. Eur. 6.8-1 01/2010:20903 javított 6.8 2.9.3. Szilárd gyógyszerformák hatóanyagának kioldódási vizsgálata Jelen vizsgálat
RészletesebbenKÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1996
1996 1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1996 I. Az alábbiakban megadott vázlatpontok alapján írjon 1-1,5 oldalas dolgozatot! Címe: ALKÉNEK Alkének fogalma. Elnevezésük elve példával.
RészletesebbenKeverék összetételének hatása a benzinmotor üzemére
Keverék összetételének hatása a benzinmotor üzemére Teljesítmény Dús Szegény Légviszony Összeállította: Szűcs Gábor Dr. Németh Huba Budapest, 2013 Tartalom 1. Mérés célja... 3 2. A méréshez áttanulmányozandó
RészletesebbenMULTICLEAR TM ÜREGKAMRÁS POLIKARBONÁT LEMEZEK. Müszaki Adatlap
MULTICLEAR TM ÜREGKAMRÁS POLIKARBONÁT LEMEZEK Müszaki Adatlap A polikarbonát tulajdonságai Tulajdonság a) Érték/Osztály Egység Szabvány Müszaki tulajdonságok Sürüség 1,2 g/cm3 ISO 1183 Fényáteresztés (Fényforrás
RészletesebbenNEUTRON-DETEKTOROK VIZSGÁLATA. Mérési útmutató BME NTI 1997
NEUTRON-DETEKTOROK VIZSGÁLATA Mérési útmutató Gyurkócza Csaba, Balázs László BME NTI 1997 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 3. 2. Elméleti összefoglalás 3. 2.1. A neutrondetektoroknál alkalmazható legfontosabb
RészletesebbenMŰANYAGOK TULAJDONSÁGAI
MŰANYAGOK TULAJDONSÁGAI Fluorelasztomer tömítések hő- és hidegállósága Fluorkopolimer- és fluorterpolimer-minták feszültségrelaxációját és tömítési tulajdonságait vizsgálták. Az eredményeket a megfelelő
Részletesebben(11) Lajstromszám: E 005 397 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA
!HU00000397T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 00 397 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 04 81106 (22) A bejelentés napja:
Részletesebben8. Mikroszkóp vizsgálata Lencse görbületi sugarának mérése Folyadék törésmutatójának mérése jegyzőkönyv
8. Mikroszkóp vizsgálata Lencse görbületi sugarának mérése Folyadék törésmutatójának mérése jegyzőkönyv Zsigmond Anna Fizika Bsc II. Mérés dátuma: 2008. 11. 05. Leadás dátuma: 2008. 11. 19. 1 1. Mikroszkóp
RészletesebbenBevezetés és gyakorlati tanácsok Az első lépés minden tudomány elsajátítása felé az, hogy megértjük az alapjait, és megbízható tudást szerzünk
Bevezetés és gyakorlati tanácsok Az első lépés minden tudomány elsajátítása felé az, hogy megértjük az alapjait, és megbízható tudást szerzünk belőle. A következő az, hogy a megszerzett tudást elmélyítjük.
Részletesebben1. A neutronvisszaszórási hatáskeresztmetszet
Bevezetés Az értekezés azon munka összefoglalása, melyet 1999 februárjában még egyetemi hallgatóként kezdtem, 1999 szeptembere és 2002 augusztusa között mint PhD ösztöndíjas, 2002 szeptembere és 2003 júniusa
RészletesebbenFeladatok haladóknak
Feladatok haladóknak Szerkesztő: Magyarfalvi Gábor és Varga Szilárd (gmagyarf@chem.elte.hu, szilard.varga@bolyai.elte.hu) Feladatok A formai követelményeknek megfelelő dolgozatokat a nevezési lappal együtt
RészletesebbenMŰANYAGOK ALKALMAZÁSA
MŰANYAGOK ALKALMAZÁSA A nanoanyagok alkalmazása A mikrométer alatti méretű rendszerek alkalmazása, a nanotechnológia számos iparágban terjed. Nem kivétel ez alól a műanyagipar sem. A nanoméretű felületi
RészletesebbenKörnyezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék
Környezettechnológia Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék Szennyvíz Minden olyan víz, ami valamilyen módon felhasználásra került. Hulladéktörvény szerint:
RészletesebbenSpektroszkópiai módszerek és ezek más módszerrel kombinált változatainak alkalmazása a műanyagiparban
A MÛANYAGOK TULAJDONSÁGAI 1.3 Spektroszkópiai módszerek és ezek más módszerrel kombinált változatainak alkalmazása a műanyagiparban Tárgyszavak: műanyagok elemzése; IV spektroszkópia; termoanalízis; DSC;
RészletesebbenMŰANYAGOK FELDOLGOZÁSA
MŰANYAGOK FELDOLGOZÁSA A polipropilén és az ütésálló polisztirol préslég-formázhatóságát befolyásoló tényezők Speciális nukleáló adalékok bekeverésével drasztikusan megnövelhető a polipropilén béta kristálymódosulatának
RészletesebbenNemlineáris és femtoszekundumos optika Szakmai záróbeszámoló OTKA K 47078
Nemlineáris és femtoszekundumos optika Szakmai záróbeszámoló OTKA K 47078 Az ultrarövid, 100 fs hosszú fényimpulzusokat előállító lézerek 90-es évek elején, a 10 fs és rövidebb impulzusú lézerek a 90-es
RészletesebbenMŰANYAGOK TULAJDONSÁGAI
MŰANYAGOK TULAJDONSÁGAI Elasztomerek szélsőséges körülmények között Az elasztomereket egyre szigorúbb, szélsőséges körülmények között alkalmazzák. Egyik ilyen alkalmazási terület a gépkocsik motortere,
RészletesebbenKimenő üzemmód ; Teljesítmény
állítható, ezért gyógyászati anyagként is használhatóak: leszűkült érbe húzva megakadályozza a vérrögök haladását miután a test hőmérsékletén rugóvá ugrik vissza. Hasonlóan széles körben használják az
RészletesebbenMŰSZAKI ISMERETEK. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
MŰSZAKI ISMERETEK Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Az előadás áttekintése Méret meghatározás Alaki jellemzők Felületmérés Tömeg, térfogat, sűrűség meghatározása
RészletesebbenMŰANYAGOK FELDOLGOZÁSA
MŰANYAGOK FELDOLGOZÁSA Önerősítő hőre lágyuló műanyag szövettermékek Műanyag fóliák nyújtásával jelentős mértékű anizotrópiát lehet elérni a mechanikai és más tulajdonságokban, és ezáltal a kiválasztott
Részletesebben1.5 A meghibásodott csavarmenetek új, az eredetivel azonos belső átmérőjű menetvágással javíthatók. (Helicoil rendszer)
252. fejezet Általános előírások a szériaautók (Gr. N), a túraautók (Gr. A), és a nagy túraautók (Gr. B) részére Megjegyzés! Lásd a dokumentum végén! Legutóbbi frissítés: 2005.09.13 1. ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK
RészletesebbenFény kölcsönhatása az anyaggal:
Fény kölcsönhatása az Fény kölcsönhatása az : szórás, abszorpció, emisszió Kellermayer Miklós Fényszórás A fényszórás mérése, orvosi alkalmazásai Lord Rayleigh (1842-1919) J 0 Light Fényforrás source Rayleigh
RészletesebbenKötő- és rögzítőtechnológiák
Kötő- és rögzítőtechnológiák Szilárd anyagok illeszkedő felületük mentén külső (fizikai eredetű) vagy belső (kémiai eredetű) erővel köthetők össze. Külső erőnek az anyagok darabjait összefogó, összeszorító
RészletesebbenKÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1998
1998 1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1998 I. Az alábbiakban megadott vázlatpontok alapján írjon 1-1,5 oldalas dolgozatot! A hibátlan dolgozattal 15 pont szerezhető. Címe: KARBONÁTOK,
RészletesebbenMŰANYAGOK FELDOLGOZÁSA
MŰANYAGOK FELDOLGOZÁSA Fóliagyártás versenyképesen Az öntött és a fújt fóliák közül is jelenleg a 3-rétegűek a legnépszerűbbek mind a gyártók, mind a felhasználók körében. Megkezdődött azonban az átrendeződés
RészletesebbenPP-por morfológiája a gyártási paraméterek függvényében
A MÛANYAGOK ELÕÁLLÍTÁSA ÉS FELDOLGOZÁSA 3.1 1.1 Innovene eljárással előállított PP-por morfológiája a gyártási paraméterek függvényében Tárgyszavak: polimerizációs eljárás; poli; polimerpor; morfológia;
RészletesebbenGrafit fajlagos ellenállásának mérése
A mérés célkitűzései: Ohm törvényének felhasználásával különböző keménységű grafitok fajlagos ellenállásának meghatározása. Eszközszükséglet: különböző keménységű grafit ceruzák digitális multiméter 2
RészletesebbenDobránczky János. Hegesztés. 60 percig fog hegeszteni MINDENKI gyakorlaton, pontos érkezés elvárt. A hegesztés egy alakadási technika.
Dobránczky János Hegesztés 60 percig fog hegeszteni MINDENKI gyakorlaton, pontos érkezés elvárt. A hegesztés egy alakadási technika. Alakadási lehetőségek: öntés, porkohászat, képlékeny alakítás, forgácsolás,
RészletesebbenElektromos keverőgép. Használati utasítás
PANSAM Elektromos keverőgép Modell: A140020 Használati utasítás GARANCIA KÁRTYÁVAL Érvényes a 2014. január 1. után megvásárolt termékekre. Olvassa el a Használati Utasítást TARTALOMJEGYZÉK: Fejezet oldal
RészletesebbenEMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. május 13. KÉMIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2016. május 13. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Kémia
RészletesebbenAzonosító jel: KÉMIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA. 2009. október 28. 14:00. Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc
É RETTSÉGI VIZSGA 2009. október 28. KÉMIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2009. október 28. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati KTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM
Részletesebben1. feladat Összesen: 10 pont. 2. feladat Összesen: 6 pont. 3. feladat Összesen: 18 pont
1. feladat Összesen: 10 pont Etil-acetátot állítunk elő 1 mol ecetsav és 1 mol etil-alkohol felhasználásával. Az egyensúlyi helyzet beálltakor a reakciót leállítjuk, és az elegyet 1 dm 3 -re töltjük fel.
RészletesebbenLépcsős polimerizáció, térhálósodás; anyagismeret
Lépcsős polimerizáció, térhálósodás; anyagismeret Bevezetés Lineáris polimerek jellemzők reakciók kinetika sztöchiometria és x n Térhálósodás Anyagismeret hőre lágyuló műanyagok térhálós gyanták elasztomerek
RészletesebbenCARBOMERA. Karbomerek
04/2009:1299 CARBOMERA Karbomerek DEFINÍCIÓ A karbomerek cukrok vagy polialkoholok alkenil-étereivel térhálósított, nagy molekulatömegű akrilsav-polimerek. Tartalom: 56,0 68,0% karboxil-csoport (-COOH)
Részletesebben2.9.25. GYÓGYSZERES RÁGÓGUMIK HATÓANYAGÁNAK KIOLDÓDÁSI VIZSGÁLATA
2.9.25. Gyógyszeres rágógumik hatóanyagának kioldódási vizsgálata Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.7.4-1 2.9.25. GYÓGYSZERES RÁGÓGUMIK HATÓANYAGÁNAK KIOLDÓDÁSI VIZSGÁLATA 04/2012:20925 ALAPELV A vizsgálattal a gyógyszeres
Részletesebben