Vállalkozóvá válást támogató szakértői közreműködés (tanulmány)

Átírás

1 KEIRDI Kutatási Szolgáltatás Design: RIQ & Lead modell. Interdiszciplináris kutatói teamek felkészítése a nemzetközi programokban való részvételre az alapkutatás és a célzott alapkutatás területén TÁMOP D-15/1/KONV Vállalkozóvá válást támogató szakértői közreműködés (tanulmány) Vállalkozástan 2015.

2 TÁMOP D-15/1/KONV Vállalkozóvá válást támogató szakértői közreműködés (tanulmány) Vállalkozástan Készítette: Humanitas Socialis Kft. Boncsér Zoltán István ügyvezető igazgató 1

3 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 1 KJBTKT027 Vállalkozástan... 4 Vállalkozástan-lexikon... 4 Bevezető lecke. Mi is az a vállalkozás, és mi a vállalat (egyezőségei, különbségei, összefüggései)... 9 Az induló kisvállalkozástól az érett szervezetig Mi a vállalkozás és mit tekintünk kisvállalkozásnak A vállalkozás főszereplője : a vállalkozó... A vállalkozói lét alapkérdése A családi háttér és támogatás Egészségi állapot A vállalkozói képességek, készségek...13 Összefoglaló kérdések lecke. A vállalkozás külső környezete és belső felépítése (a vállalkozás folyamata) A vállalkozás folyamata A vállalkozás folyamatszakaszainak részletes felépítése a vállalkozás beindítása A vállalkozás folyamatszakaszainak részletes felépítése A vállalkozás működtetése A szervezet működése Anyagbeszerzés, együttműködés alvállalkozókkal Pénzügyi irányítás Gyakorlati marketing Konfliktuskezelés Külkereskedelem megteremtése A fejlődés, növekedés elemzése Növekedés-formaváltás Megszűnés, felszámolás Utólagos elemzés...17 Összefoglaló kérdések...17 Bevezető lecke. Az ötlet és forrásai Az ötlet Az ötlet forrásai Az ötlet gyűjtésének módszerei Összefoglaló kérdések A piackutatás tartalma, céljai és teendői A piackutatás módszerei lecke. Hogyan jut el az ötlet az üzleti lehetőségig (a piackutatás szerepe) Elsődleges kutatás Másodlagos kutatás Piackutatási terv készítése... Összefoglaló kérdések Bevezető lecke. Az üzleti terv tartalma, funkciói, főbb jellemzői Az üzleti terv részletezettsége Kérdések, melyekre választ kell kapni a terv készítése során: Az üzleti terv tartalma Összefoglaló kérdések lecke. A megfelelő társasági forma kiválasztása A társasági forma kiválasztásának szempontjai Lehetséges társasági formák Közkereseti társaság (kkt.) Betéti társaság (bt.) Közös vállalat (kv.) Korlátolt felelősségű társaság (kft.) Részvénytársaság (rt.) Kapcsolódó vállalkozások: Összefoglaló kérdések lecke. Vállalkozás kívül-belül (A helyszín kiválasztása és a cég belső elrendezése) A helyszín kiválasztása A székhely és telephely közötti különbség Mérlegelendő szempontok A belső elrendezés, elhelyezés terve... Összefoglaló kérdések lecke. A piacelemzés A piacelemzés (első lépcső a kisvállalkozás marketingfunkciójának kiépítésben) A piacelemzés során a két legfontosabb mozzanat: Piacszegmentálás

4 Konkurenciaelemzés Konkurenciaelemzés Összefoglaló kérdések lecke. A marketing és a marketingmix szerepe A vállalkozás hatása a marketingre A marketingprofil-modell A marketingmix (1) Termékpolitika (Product) (2) Árpolitika (Price) (3) Értékesítési politika (Place)... (4) Piacbefolyásolási politika (Promotion) A fogyasztóorientált marketingmix A marketing egyéb vetületei Összefoglaló kérdések lecke. Az állandó és változó költségek elemzése és a fedezetszámítás A fedezetszámítás célja A költségtípusok A fedezet számítása képletek segítségével A fedezet meghatározása képlet segítségével Fedezetszámítás ábra készítésével... Összefoglaló kérdések lecke. Jövedelem-kimutatás A jövedelemterv tartalmát és funkcióját tekintve A jövedelemtervben a számítások kiinduló alapja A jövedelemterv célja A cég jövedelemtermelése történhet A jövedelemtervezés logikai lépései Első lépés Második lépés Harmadik lépés... Összefoglaló kérdések lecke. A befektetett és forgóeszközök jegyzéke, és a mérleg-terv Befektetett és forgóeszközök jegyzéke Az induló mérleg A tervezéshez használt mérlegmutatók és az induló mérleg sorainak tervezési menete Összefoglaló kérdések lecke. Számviteli rend kialakítása A számvitel funkciója és jelentősége a vállalkozásban A számvitel és a cég gazdasági történéseinek leképezése A számviteli információs rendszer részei Összefoglalás Összefoglaló kérdések A pénzforgalmi terv és szerepe Az induló cég pénzforgalmának megtervezése és az annak során figyelembeveendő alapvető problémák és szempontok 49 Összefoglaló kérdések Alapvető szempontok a szükséges munkaerő meghatározása kapcsán lecke. Pénzforgalmi terv (cash-flow) lecke. A munkatársak kiválasztása és a munkaszervezés Környezeti tényezők Stratégiai célok A munkaerővel kapcsolatos követelmények Bérezés, ösztönzési rendszer Összefoglaló kérdések lecke. A kockázati tényezők számbavétele és elemzése A kockázatok elmélete A kockázatok csoportosítása A vállalkozások és a kockázatok Kockázatok típusai A kisvállalkozások életére ható, leggyakoribb, tipikus kockázatok az alábbiak A kockázatkezelések lehetséges típusai A kockázatkezelés folyamata és a KKV-k számára legcélszerűbb módjai Összefoglaló kérdések Bevezető lecke. A vállalkozás operatív működési problémái és teendői Értékesítés ellenőrzése Termelési adatok ellenőrzése Pénzmozgások és készpénzállomány a számlakövetelések főkönyvének ellenőrzése A készletszintek ellenőrzése Az árbevételi eredmények alakulása és a fedezeti diagram összhangja Árpolitika elemzése, ellenőrzése Az üzletpolitika és a propaganda hatásossága

5 Összefoglaló kérdések lecke. A vállalkozás hosszú távú működtetésének feladatai és problémái Időszakos elemzések, a stratégia felülvizsgálata A különféle nyilvántartásoknak, a számvitel megfelelő kialakításának felülvizsgálata és elemzése Az üzletpolitika felülvizsgálata A humán erőforrásokkal való gazdálkodás és a személyzeti politika A pótlólagos eszközigények, beruházási döntések Az állandó költségek lényeges elemeinek elemzése A cég formájának megváltoztatása, új társasági forma választása Átfogó elemzés az üzleti terv teljes felülvizsgálata Versenystratégia és fő tényezői Összefoglaló kérdések Felhasznált irodalom lecke. Önellenőrző feladatok lecke. Önellenőrző feladatok lecke. Önellenőrző feladatok lecke. Önellenőrző feladatok lecke. Önellenőrző feladatok lecke. Önellenőrző feladatok lecke. Önellenőrző feladatok lecke. Önellenőrző feladatok lecke. Önellenőrző feladatok lecke. Önellenőrző feladatok lecke. Önellenőrző feladatok lecke. Önellenőrző feladatok lecke. Önellenőrző feladatok lecke. Önellenőrző feladatok lecke. Önellenőrző feladatok lecke. Önellenőrző feladatok lecke. Önellenőrző feladatok lecke. Önellenőrző feladatok Kurzuszáró feladatsor Ábrajegyzék Letölthető dokumentumok jegyzéke... 3

6 KJBTKT027 Vállalkozástan Vállalkozástan-lexikon állandó költségek Azok a költségek, amelyeknek nagyságrendjét a meglévő termelési kapacitások változatlanságát feltételezve az előállított mennyiség változásai nem befolyásolják. árpolitika Árpolitika a vállalkozás által kínált termékek (szolgáltatások) árának meghatározása és a piaci eseményekre történő reagálás elveinek és módszereinek összessége. befektetetett és forgóeszközök jegyzéke A befektetett és forgóeszközök jegyzéke az induláshoz nélkülözhetetlen eszközöket számba vevő lista, amely egyfelől a cég profilja (termelés, szolgáltatás vagy kereskedelem) alapján alapvető technológiai, vagy egyéb eszközöket tartalmazza, de a mindennapos működéséhez fontos és szükséges készleteket, pénzeszközöket is. E lista alapján készül az ún. induló mérleg, amely segít áttekinteni, hogy a cégnek az induláshoz mekkora vagyonra (tőkeerőre) lesz szüksége. (Alapvető tehát tudni, hogy, mi mibe kerül majd, mennyit kell ráfordítani.) befektetett eszközök Az eszközök azon csoportja, amely a vállalkozási tevékenységet tartósan (egy éven túl) szolgálja. belső elrendezés Belső elrendezésnek nevezzük a cég üzleti terének fizikai elrendezését. betéti társaság (bt.) A bt. tagjai közös gazdasági tevékenység folytatására vállalnak kötelezettséget; a társaság kötelezettségeiért legalább egy tag (beltag) felelőssége korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges, és legalább egy másik tag (kültag) felelőssége vagyoni betétje mértékében korlátozott. egyesülés Az egyesülés a tagok által gazdálkodásuk eredményességének előmozdítására és gazdasági tevékenységük összehangolására, valamint szakmai érdekeik képviseletére alapított jogi személyiséggel rendelkező kooperációs társaság. Az egyesülés saját nyereségre nem törekszik; vagyonát meghaladó tartozásaiért a tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek. fedezeti hányad A fedezeti hányad azt mutatja meg, hogy 100 Ft-nyi árbevételből mekkora összeg marad az állandó (rezsi) költségek fedezésére és nyereségre. fedezeti pont A fedezeti pont elemzése arról ad képet, hogy a vállalkozásnak mekkora árbevételre van szüksége, illetve milyen mértékig kell terhelni kapacitásait ahhoz, hogy a bevételei éppen fedezzék az összes felmerülő költséget. A fedezeti pontnál tehát a vállalkozás jövedelme éppen nulla. fogyasztó A Ptk. szerint: a gazdasági vagy szakmai tevékenység körén kívül szerződést kötő személy. A fogyasztóvédelemről szóló törvény szerint: az a személy, aki gazdasági vagy tevékenységi körén kívül árut vesz, rendel, kap, használ, illetve akinek részére a szolgáltatást végzik, 4

7 továbbá aki az áruval vagy szolgáltatással kapcsolatos tájékoztatás vagy ajánlat címzettje. fogyasztói csatorna Fogyasztói csatorna alatt értjük azt a módot, ahogyan és amilyen szereplők közreműködésével a termék vagy szolgáltatás eljut a keletkezés helyéről a fogyasztóhoz. forgási arány A forgási arány egy olyan a likviditás ellenőrzése kapcsán használt mutató, amely a cég pénzügyi működőképességéről tájékoztat. (Kiszámításának módja: követelések + rövidlejáratú értékpapírok + pénzeszközök / rövidlejáratú kötelezettségek. A kívánatos mértéke a világbanki sztenderd alapján nem süllyedhet 1:1 arány alá.) forgó eszközök Az eszközök azon csoportja, amelyek várhatóan egy éven belül átalakulnak, elhasználódnak. főtevékenység Főtevékenységnek nevezzük azokat a tevékenységeket, amelyeknek tartalma magát a cég profilját képezi. (Így pl. nem adható ki a könyvelés, ha egy könyvelő cégről van szó, vagy hasonló módon a takarítás, ha a cég profilja az minden más profillal ellentétben!) induló mérleg Alapvető jellemzői: sorai nem a számvitel integrált adataiból, számaiból, hanem tervezési-, illetve kalkulációs adatokból készülnek; nem találhatók benne sem aktívák, sem passzívák, hisz ilyenek még nem keletkezhettek, tekintettel arra, hogy a cég még a mérleg készítésekor nem működik. jövedelemterv (eredmény-kimutatás terve): a vállalkozás jövedelmezőségéről ad átfogó képet. A vállalkozás eredményének levezetését, az adófizetési kötelezettség megállapítást szolgálja. Az eredménymegállapítás alapszerkezete: árbevétel költségek = nyereség. kisvállalat Kisvállalatnak tekintjük a vállalkozást, ha a következő négy tulajdonság közül legalább kettővel rendelkezik: A cég vezetése független. A vezetők általában egyben a cég tulajdonosai is. A szükséges tőke előteremtője és egyben tulajdonosa egyetlen személy vagy egy kis csoport. A dolgozók is és a tulajdonosok is az adott környéken laknak, a cég helyben folytatja tevékenységét. A piacnak azonban nem kell a környékre korlátozódnia. A vállalat méretének az iparág legnagyobb egységeivel történő összehasonlításban kicsinek kell lennie. Az összehasonlítás történhet akár az árbevétel, akár az alkalmazottak száma, vagy egyéb fontos jellemzők alapján. konkurenciaelemzés Egy olyan piacelemzési módszer, amelynek alkalmazása során egy piacra bevezetendő céget a legkülönfélébb szempontok alapján más cégekkel vetünk össze, meghatározóan arra a kérdésre keresve a választ, hogy vajon a többi hasonló profilú piaci szereplővel szemben vajon a vizsgált cégnek milyen előnyei (erősségei) vannak, azaz milyen pozitív jellemzőire támaszkodhat, s mely másokhoz képest létező gyengeségeire kell tekintettel lennie, ha az adott piacon hosszútávon fenn akar maradni. 5

8 korlátolt felelősségű társaság (kft.) A kft. olyan társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével alakul, és amelynél a tag kötelezettsége a társasággal szemben törzsbetétjének szolgáltatására és a társasági szerződésben meghatározott egyéb vagyoni hozzájárulás szolgáltatására terjed ki. közkereseti társaság (kkt.) A kkt. tagjai korlátlan és egyetemleges felelősség terhe mellett közös gazdasági tevékenység folytatására vállalnak kötelezettséget, s az ehhez szükséges vagyont a társaság rendelkezésére bocsátják. közös vállalat (kv.) A kv. a tagok által alapított olyan a gazdasági társaság, amely kötelezettségeiért elsősorban vagyonával felel. marketing A marketing feladata felmérni a fogyasztói szükségleteket, azokat lefordítani konkrét termékekre és szolgáltatásokra úgy, hogy az a fogyasztó által kívánt minőségben, mennyiségben, áron és helyen álljon rendelkezésre, miközben megfelelő nyereséget biztosít a vállalkozónak. mérleg Olyan statikus kimutatás, amelynek legmeghatározóbb tulajdonsága, hogy egy adott időpontra vonatkozik. Vagyis pillanatfelvételt ad a cég eszközeiről, vagyoni helyzetéről, pénzügyi erősségeiről vagy gyengeségeiről. (Így mindig nagyon fontos része az üzleti tervnek, az évközi, illetve év végi mérlegjelentésnek, akár induló, akár már évek óta működő vállalkozásról van szó. A mérlegnek két oldala van: - az eszközök, vagy aktívák (ezek mindazon dolgokat tartalmazzák, amelyek a cég tulajdonában vannak, működéséhez rendelkezésre állnak) - a források, vagy passzívák (ez utóbbiak viszont azt tükrözik, hogy miből, milyen finanszírozású forrásból származnak a mérleg aktívák oldalán elhelyezkedő eszközök.) nonprofit szervezetek Nem üzletszerűen gazdálkodó szervezetek, valójában csak kivételesen társadalmi feladataikat segítő kiegészítő jelleggel folytatnak gazdálkodó tevékenységet. Polgárjogú társaság A felek a társasági szerződéssel arra vállalnak kötelezettséget, hogy gazdasági tevékenységet is igénylő közös céljuk elérése érdekében együttműködnek és az ehhez szükséges vagyoni hozzájárulást közös rendelkezésre bocsátják. Közhasznú szervezetek A közhasznú társaság a közhasznú tevékenységet tartósan, rendszeresen végző olyan jogi személy, amely a társasági szerződés alapján jön létre. Egyesület Jogi személy, amely jogi személyiségét a bírósági nyilvántartásba vétellel nyeri el. A bejegyzés csak jogellenesség címén tagadható meg. Alapítvány Az alapítvány céljának tartósnak és közérdekűnek kell lennie. (Az LB eseti döntése: a tartós közérdekű cél akkor is megállapítható, ha az alapítvány vagyona egyetlen személy érdekét szolgálja, ez az érdek azonban nem jövedelemszerzés. Általános társadalmi érdekből törvény is kötelezhet alapítvány létrehozására: ez az ún. közalapítvány.) Költségvetési szervek A társadalom közös szükségleteinek kielégítését szolgáló jogszabályban, illetve alapító okiratban meghatározott állami feladatokat alaptevékenységként, az alapító okiratban meghatározott illetékességi és működési körben meghatározott feladatokat feladatvégzési és ellátási kötelezettséggel végzi. 6

9 nyitómérleg A nyitómérleg tartalmazza a várható helyzetet az első év végén. A mérlegek készítésénél a számviteli modulban közölt legfontosabb mérlegösszefüggéseket kell figyelembe venni. ötlet Potenciális piaci lehetőség. (Nem azonos az üzleti lehetőséggel!) pénzforgalmi előrejelzés (cash-flow) A vállalkozás bevételeit és kiadásait tartalmazza havonkénti bontásban. Segítségével a vállalkozás likviditása, fizetőképessége vizsgálható. A vállalat akkor tekinthető likvidnek, ha a mobil eszközei (készpénz, bankbetétek, értékpapírok, követelések, készletek) értékösszege meghaladja a rövid lejáratú kötelezettségek összegét. pénzforgalmi terv (cash-flow) pénzforgalmi tervnek (cash-flow) nevezzük azt a számszerű kimutatást, amely az üzleti tevékenység dinamikáját jelzi a különféle bevételek és kiadások tükrében, és csakis a tényleges pénzmozgással járó kiadásokat és bevételeket tartalmazza. piacelemzés Az üzleti terv objektív piaci tényfeltáráson nyugvó kontrollalapja, amely a fogyasztói igények és a versenytársak helyzetének mélyebb elemzését szolgálja. piackutatás A piaci információk begyűjtésének, rendszerezésének és értékelésnek folyamata. Célja: feltárni, hogy az adott cég profilját, tevékenységét és típusát (mérete, technológiájának jellege, stb.) figyelembe véve a cég által célzott piacon mekkora lesz az értékesíthető mennyiség nagysága. A piackutatás során a piaci információk begyűjtésével és feldolgozásával meg kell határozni a tervezett áru, vagy a szolgáltatás, számításba jöhető vevőinek számát (körét) a célzott piacon; a számításba jöhető vevők milyen valószínűséggel lesznek a cég tényleges fogyasztói. piackutatási terv A piackutatási tervnek minimálisan az alábbi néhány szempontra tekintettel kell elkészülnie: a későbbi, (elképzelt) vevők figyelembevételével a szükséges piaci információk meghatározása kiktől és honnan lehet ezeket az információkat beszerezni léteznek-e (létezhetnek-e) olyan, mások által már beszerzett, összegyűjtött (esetleg feldolgozott?!) információk, amelyekre szükség volna milyen módszerekkel és milyen eséllyel lehetne a különböző információkhoz hozzájutni (ha pl. kérdőívet kell kitöltetni, célszerű kipróbálni először barátok és ismerősök segítségével, hogy mennyire egyértelműek a kérdések, nehezen vagy könnyen töltetők-e ki stb.) mennyi időbe telik a legszükségesebb információk beszerezése illetve elemezése stb. piacszegmentálás Egy olyan a piackutatás segítségével születő elemzési eredmény, amely rámutat arra, hogy a cég milyen piacokon, milyen piaci szereplőknek, milyen termékkel, szolgáltatással, kereskedelmi tevékenységgel milyen arányban esélyes. profithányad Azt mutatja meg, hogy 100 Ft-nyi árbevételből mekkora adózatlan nyereség keletkezik (100%-os kapacitáskihasználást feltételezve). 7

10 Részvénytársaság (rt.) Az rt. tőkebefektető társaság, alapítható és működtethető zártkörűen és nyilvánosan. Nyíltkörűen működő részvénytársaság (nyrt.) Nyilvánosan működik az a részvénytársaság, amelynek részvényei az értékpapírokra vonatkozó külön törvényben meghatározott feltételek szerint részben vagy egészben nyilvánosan kerülnek forgalomba hozatalra. Nyilvánosan működik az a részvénytársaság is, amelynek részvényeit a nem nyilvános forgalomba hozatalt követően nyilvános értékesítésre ajánlották fel, illetve a szabályozott piacra bevezették Zártkörűen működő részvénytársaság (zrt.) Zártkörűen működik az a részvénytársaság, amelynek részvényei nem kerülnek nyilvános forgalomba hozatalra, továbbá az a részvénytársaság is, amelynek a nyilvánosan forgalomba hozott részvényeit nyilvános ajánlattétel útján már nem értékesítik, illetve azokat a szabályozott piacról kivezették stratégia A stratégia funkciója: a cég versenyképességének, versenyképes előnyének megteremtése. Célja, hogy a vállalkozás erejét a versenytársakhoz képest fokozza. Alapvető, hogy a cég képes legyen önmaga fejlődését tudatosan alakítani, a külső és belső változásokra ne csak egyoldalúan reagáljon (legyen kénytelen reagálni), de a jövőjét előre is meg tudja tervezni, részt vegyen annak aktív formálásában is. számvitel A gazdálkodás rendszeres, szervezett, számokban kifejezett megfigyelése, mérése, feljegyzése. székhely A székhely a társaság központi ügyintézési helyét jelöli, amit cégtáblával kell megjelölni. szerviz A vevőszolgálat segítségével elérhető olyan szolgáltatás, amely bizonyos eszközök (gépek, berendezések stb.), illetve szolgáltatások (pl. internet-hozzáférés) beüzemelésére, de főként javítására szolgál. társasági forma Amely kereteken belül a szervezet, vállalkozás működik. telephely A telephely a vállalat földrajzi helye, a teljesítmény-előállítás helyszíne, kiindulópontja. üzleti lehetőség Ki nem elégített fizetőképes kereslet, tehát nem szükségszerűen újszerű megoldás (technológia), hanem valódi piaci igény. üzleti terv A vállalkozás beindításához szükséges döntés alapja; tartalmazza a vállalkozás sikerét meghatározó piaci, pénzügyi, szervezeti és műszaki szempontokat vállalkozás A vállalkozás olyan gazdasági egység, amelyik saját nevében, saját felelősségére üzletszerű tevékenységet folytat, a piaci szereplőktől tevékenységében és tulajdonában elkülönül, de a piac által azokkal kapcsolatban van, nyereség elérésére törekszik és ennek érdekében kockázatot vállal. vállalkozás folyamata A vállalkozás folyamata két fő szakaszból áll. Ezek: 8

11 A cég beindítása előtti szakasz (az ötlet megszületésétől a feltételek megteremtésén át a tevékenység beindításáig); A vállalkozás beindításától a tevékenység korszerűsítésén, állandó működésén át a növekedés vagy visszafejlődés (esetleg megszűnés!) végállapotáig. vállalkozó A vállalkozás kulcseleme; az ötletet, a piaci lehetőséget nyereséggé változtatja, nélküle nincs vállalkozás. változó költségek Azok a költségek, amelyeknek nagyságát az előállított mennyiség és/vagy a kapacitás kihasználása mértékének változásai összességében befolyásolják. vevőszolgálat Vevőszolgálaton azok a szolgáltatások értendők, amelyeket a piac szereplői az értékesítés hatékonyabbá tétele érdekében nyújtanak. Bevezető A vállalkozástan tananyag ezen fejezetének tárgyalása a vállalkozó személyével és a vállalkozás, illetve a vállalat alapvető jellemzőinek meghatározásával kezdődik. A fejezet két leckéből áll. Az első lecke a vállalkozás, kisvállalkozás alapfogalmait és a vállalkozó személyére vonatkozó jellegzetességeket tekinti át. A második lecke a vállalkozás folyamatát veszi sorra. 1. lecke. Mi is az a vállalkozás, és mi a vállalat (egyezőségei, különbségei, összefüggései) A szervezetek ahogy az emberek is különféle életciklusokon keresztül juthatnak át az érett korba, illetve a hanyatló életszakaszba is. 1. ábra Kattintson ide a nagyításhoz! (nagyobb mérethez lásd: ábrajegyzék, 1. ábra) A vállalat életciklusait az emberi életciklusok fázisait felhasználva írjuk le. Nagyon részletes és szemléletes Adizes fogalomhasználata az életciklusok és a korai szakaszokban való vállalatmegszűnések leírásakor. Jellemző ábrája tíz fázist különböztet meg (udvarlás, csecsemőkor, gyerünk-gyerünk korszak, serdülőkor, férfikor, megállapodottság, arisztokrácia, korai bürokrácia, bürokrácia és a halál). A növekedési szakasz (az előbbi felsorolás első öt tagja) alatt bekövetkező megszűnésre is érdekes fogalmakat használ (szerelmi viszony, csecsemőhalandóság, alapítói vagy családi kelepce, beteljesületlen vállalkozás, válás vagy idő előtti öregedés). A teljes életutat megjáró vállalat életében a legnagyobb megrázkódtatásokat az ábrán a hullámos 9

12 vonalak jelentik. Az első a vállalkozás kezdetén található: a kérdés az, hogy a vállalatalapítói szándék mennyire komoly, a vállalkozási ötletből lesz-e vállalat. A második kritikus pont a növekvő vállalatnál szükségszerű munkamegosztással, az új emberekkel és a növekedés egyéb problémáival függ össze. A harmadik és negyedik nehéz fázis a hanyatlás korszakára esik, ekkor a vállalat újjászervezése, megmentése a tét. Az életciklus kezdeti szakaszai a kisvállalkozások jellemző fejlődési fázisai, egészen addig, amíg növekedésnek indulnak. A növekedéssel kezdődik meg az a nagyon komoly átalakulási (változásmenedzselés segítségével végrehajtandó) folyamat, amelynek eredményeképp a vállalkozás átlép, az ún. érett szervezeti életciklusba, rendszerjelleget ölt, vállalattá lesz. Mindemellett sokféle értelmezés van forgalomban arról, hogy mi a vállalkozás és mi a vállalat. Pl. Chikán Attila szerint az üzleti vállalkozás egy olyan emberi tevékenység, amelynek célja a fogyasztói igények kielégítése, míg a vállalat ennek a szervezeti kerete. (Chikán [2003] 24. old.) Ugyanakkor Román Zoltán szerint a vállalkozás egyfajta gondolkodásmódot és cselekvést, valami új létrehozását, és fejlesztését, valamint kreativitást, innovációt feltételez, ill. kockázatvállalást és vezetői képességeket is jelöl. (Román [2006] 15. old.). Valójában mindkét meghatározás alapvetően helytálló, hiszen egy vállalkozás attól kezdve lesz vállalattá, amikor rendszerré (funkciók és struktúrák egységévé) alakul, azaz a vállalkozói funkció intézményesül. Miközben az is fontos, hogy ez a funkció egészségesen működjön, azaz bírjon azokkal a jellemzőkkel, amelyek kimerítik a Román Zoltán által leírtakat is. A fentiek függvényében tehát a kisvállalkozás még nem tekinthető vállalatnak, hiszen működése nem rendszer jellegű, hanem személycentrikus, egyszerű munkamegosztáson alapuló, vállalati funkcióit személyek testesítik meg, egysejtű. Az induló kisvállalkozástól az érett szervezetig 2. ábra Kattintson ide a nagyításhoz! (nagyobb mérethez lásd: ábrajegyzék, 2. ábra) Mindemellett az is tény, hogy vállalat vállalkozási jellegét csakis addig tudja megőrizni, amíg az intézményesített vállalkozási funkciója nem ürül ki, azaz egészségesen (a Román-féle jellemzőkkel leírható módon) működik. 1. Mi a vállalkozás és mit tekintünk kisvállalkozásnak Napjainkra nincs egyértelműen elfogadott nemzetközi ajánlás a kis- és középvállalatok statisztikai elhatárolására. Ez az elhatárolás legtöbbször a létszám-kategóriák mentén történik, amely az EUban jelenleg fő között húzza meg a kis- ill. a középvállalkozások felső létszámhatárát. A kisvállalkozásokon belül még megkülönböztetik a 10 fő alatti mikrovállalkozásokat, valamint az alkalmazott nélküli (önfoglalkoztató) vállalkozásokat is. Alkalmazottak Mérleg főösszeg Nettó árbevétel száma Mikrovállalkozás < 10 fő < 2 M euró < 2 M euró Kisvállalkozás < 50 fő < 10 M euró < 10 M euró Középvállalkozás <250 fő < 43 M euró < 50 M euró Ugyanakkor a kizárólag létszám alapján történő elhatárolás kevéssé fejezi ki a kisvállalkozás 10

13 tartalmi jellemzőit. Ebben a tekintetben a kanadai Gazdasági Fejlesztési Bizottság meghatározása tűnik a legelfogadhatóbbnak (annál is inkább, mivel e meghatározás alapján a hazai kisvállalkozások legnagyobb hányadát kitevő önfoglalkoztatókra is jól értelmezhető. Így tehát: Kisvállalatnak tekintjük a vállalkozást, ha a következő négy tulajdonság közül legalább kettővel rendelkezik: A cég vezetése független. A vezetők általában egyben a cég tulajdonosai is. A szükséges tőke előteremtője és egyben tulajdonosa egyetlen személy vagy egy kis csoport. A dolgozók is és a tulajdonosok is az adott környéken laknak, a cég helyben folytatja tevékenységét. A piacnak azonban nem kell a környékre korlátozódnia. 2. A vállalkozás főszereplője : a vállalkozó A vállalkozási folyamat legmeghatározóbb eleme, tényezője a vállalkozó, illetve a vállalkozói funkciók és értékek jelentik a vállalkozást. A vállalkozó nélkül nem létezhet vállalkozás, legyen az bár egészen kicsi, egyszemélyes cég vagy hatalmas vállalat-birodalom. A különbség a kettő között mindössze az, hogy a kis és közepes cégek esetében a vállalkozási szellem és a vállalkozói funkciók (következésképp a vállalkozás léte!) közvetlenül magához a vállalkozó konkrét személyéhez kötődnek. A nagyobb cégeknél minderről (tehát az ún. vállalkozói funkciók működéséről és a vállalkozói értékek fennmaradásáról) intézményesen az e célra szakosodott szervezeti részlegek gondoskodnak. Sok hiedelem van még mindig azzal kapcsolatban, hogy milyen az igazi vállalkozó. Egyáltalán a vállalkozó lesz, vagy születik? Tény, hogy nem árt, ha a potenciális vállalkozónak megvannak bizonyos adottságai, de az is igaz, hogy a vállalkozni tudás mint olyan elsajátítható. Milyen a jó vállalkozó a valóságban Hiedelmek A vállalkozónak csak születni kell. Bárkiből lehet vállalkozó: csak - ötlet, - szerencse, - bátorság kell hozzá!!! A vállalkozó = szerencsejátékos. Az egyedülálló, független vállalkozó szerencsésebb helyzetben van. A vállalkozó saját maga ura, független Valóság A sikeres vállalkozó: - tapasztalatokkal bír; - szakmai ismeretei sokrétűek; - állandóan képzi magát; - keményen dolgozik; - kitartó és türelmes; A legjobb ötlet is kevés, a siker a feltételekben rejlik! A sikeres vállalkozó először mérlegel, elemez, aztán dönt. Az egyedülálló, független vállalkozó sebezhetőbb. A kockázat megosztása társakkal sokkal előnyösebb. A vállalkozó függ: 11

14 A vállalkozó saját maga ura, független mindenkitől. A vállalkozó többet dolgozik és nagyobb stresszben él, mint egy nagyvállalati menedzser. A vállalkozás sikere alapvetően a pénzen múlik. A vállalkozót kizárólag a pénz érdekli. A vállalkozó függ: a fogyasztóktól, a beszállítóktól, az alvállalkozóktól, a bankoktól, a befektetőktől. Inkább másként dolgozik. Fő különbségek: - állandó döntési kényszer - kevesebb üresjárat - több kötetlenség - több érdekesség A siker kulcsa: inkább az üzleti lehetőség felismerése, az ütőképes csapat, az olajozott feltételteremtés, a pénz! A vállalkozót a hosszú távú jövedelmezőség inkább kell, hogy érdekelje! A vállalkozói funkciók és értékek abszolút fontosságát jelzi, hogy amennyiben ezek egy cégen belül, bármilyen ok miatt kihalnak függetlenül a nagyságrendtől, cégéletkortól, pénzügyi és egyéb erő forrásadottságoktól a vállalkozás előbb vagy utóbb csődbe jut. Ki tekinthető vállalkozónak? (A vállalkozó, mint kifejezés francia eredetű. Eredeti értelmezése szerint közvetítőt, kapcsolatteremtőt jelent.) A vállalkozó(k) az(ok) a személy(ek) illetve funkció(k), aki(k) és amely(ek) a cégen belül: - az újszerűséget, az ötleteket, a kreativitást és innovációt; - a profit termelését ; - a szervezést (az erőforrások és külső-belső adottságok előnyös gyakorlati felhasználására irányuló alkotó folyamatokat); - a kockázatok vállalását és kezelését (esetenként a kudarc elviselését) képviseli(k), hordozzá(k). Vállalkozónak lenni egyfelől sajátságos életforma, másfelől speciális kívánalmakat hordozó szerep is! Mindezzel nem elég tisztában lenni és a vállalkozás megkezdése előtt erre felkészülni, de a vállalkozás működtetése során sem szabad róla megfeledkezni! Sőt mennél régebbi egy vállalkozás, annál inkább fontos ez a szempont. A hangsúlyok a vállalkozói létforma alapkérdései kissé mások induláskor, mint a több éves rutinos vállalkozó esetében. Nézzünk át a vállalkozói életmód meghatározó tényezőit, a vállalkozás indulása kapcsán: 12

15 A vállalkozói lét alapkérdése Vállalkozni nem csak tevékenységet, hanem életmódot jelent. Ezzel tisztában lenni azért meghatározó, mivel nagyon sok energia és lelki tartalék mozgósítását igényli, amelynek során nélkülözhetetlen a kockázatvállalás, a többletmunka felvállalása, együttélés a céggel, stb. A családi háttér és támogatás A vállalkozással összefüggő életmódváltásban a legalapvetőbb szerepe a családi háttérnek, a családi támogatásnak van. Az átállás, a vállalkozni tanulás időszaka önmagában is lemondással, sok-sok időráfordítással jár, nem beszélve az anyagi áldozatokról és a kockázatok vállalásáról. Mindezt lehetetlen a családi egyetértése, támogatása nélkül megoldani. Ezért az elején mindenképp tisztázni kell, hogyan viszonyul mindehhez majd a család. Számíthatunk-e rájuk vagy sem? A tisztázás persze azért is fontos, mert sokszor a családnak fogalma sincs arról, mi mindennel jár az, ha valaki vállalkozóvá lesz. (Pl. előfordulhat, hogy a határidők, az üzleti tárgyalások épp a legdédelgetettebb családi programokat fogják feldúlni, vagy pl. az, hogy a korlátlan felelősség vállalása esetleg a családi házat is fenyegetheti stb.) Egészségi állapot A vállalkozáshoz energia és nagyon sok időráfordítás kell. Különösen a kezdetet tekintve jó felkészülni arra, hogy a vállalkozó számára gyakorlatilag nincs munkaidő, csak megoldandó feladatok, problémák tömege. (Nem ritka, hogy napi órát kénytelen dolgozni, sokszor feláldozva az ünnepnapokat is.) Mindemellett a vállalkozóra állandó lelki teherként nehezedik az állandó döntési kényszer, a fokozott készenlét nagyobb koncentrációt igénylő helyzetei (pl. kapcsolatok ápolása, tárgyalások, konfliktushelyzetek kezelése stb.). Ezen megterheléseket betegen vagy rossz egészségi állapot mellett vállalni eléggé veszélyes. (Részben az egészségi állapot további romlásának valószínűsége, de a miatt is, hogy a vállalkozások többsége nem bírja el a vállalkozó tartós távolmaradását, vagy kisebb munkaintenzitását, a konkurensénél kevesebb idő- vagy energiaráfordítását. A vállalkozói képességek, készségek Nagyon fontos a vállalkozói önismeret, a készségek, képességek megléte. A vállalkozói lét által igényelt készségek, képességek: realitásérzék, önbizalom, kreativitás, bizonytalanság tűrése, kockázatviselési képesség, lehetőség felismerésének készsége, gyors döntési készség, rugalmasság, nyitottság, elemző képesség, a környezet értékelésének készsége, üzletkötési és kapcsolatháló-kiépítési készség, jó emberismeret, megfelelő fellépés, kommunikációs- és tárgyalási készség stb. A készségek tekintetében alapvető, hogy a kezdő vállalkozó pontosan tudja, melyek az erősségei, és melyek a gyengeségei. (A gyengébb tulajdonságokat érdemes fejleszteni, az erősségekre tudatosan támaszkodni.) Összefoglaló kérdések 1. Ki nevezhető vállalkozónak? 2. Mi a vállalat? Van-e a vállalkozás és vállalat között különbség, s ha igen, mi? 3. Melyek azok a speciális jellemzők Szonyi és Steinhoff alapján, amelyek segítségével a kisvállalkozások a többitől jól elhatárolhatók? 4. Határozza meg, ki tekinthető vállalkozónak! 5. Melyek a vállalkozói életmód meghatározó kérdései? 13

16 2. lecke. A vállalkozás külső környezete és belső felépítése (a vállalkozás folyamata) 1. A vállalkozás folyamata A vállalkozási folyamat két szakaszból áll: A cég beindítása előtti szakasz (az ötlet megszületésétől a feltételek megteremtésén át a tevékenység beindításáig); 3. ábra Kattintson ide a nagyításhoz! (nagyobb mérethez lásd: ábrajegyzék, 3. ábra) A vállalkozás beindításától a tevékenység korszerűsítésén, állandó működésén át a növekedés vagy visszafejlődés (esetleg megszűnés!) végállapotáig; 4. ábra Kattintson ide a nagyításhoz! (nagyobb mérethez lásd: ábrajegyzék, 4. ábra) 2. A vállalkozás folyamatszakaszainak részletes felépítése a vállalkozás beindítása Vállalkozó: A vállalkozás kulcseleme; az ötletet, a piaci lehetőséget nyereséggé változtatja, nélküle nincs vállalkozás; Ötlet: Potenciális piaci lehetőség, a piaci lehetőség alapja; Üzleti terv: A vállalkozás beindításához szükséges döntés alapja; tartalmazza a vállalkozás sikerét meghatározó piaci, pénzügyi, szervezeti műszaki szempontokat Piacelemzés: Az üzleti terv kiinduló alapja, objektív helyzet feltáráson kell alapulnia. A vállalat működéséhez pontos ismeretekkel kell rendelkeznünk a piacról. Mivel vevőként és eladóként vagy szállítóként, szolgáltatást nyújtóként vagy igénybe vevőként számos piacon jelenünk meg, ezért a piaci viszonyok széles körű ismeretére van szükségünk. Jelentős a piaci vásárlóerő, a szokások, a szállítási, szerződési és a fizetési fegyelem ismerete. Az induló vállalkozások esetében szükség van az esetleges piaci rések definiálására is. A pénzügyi helyezet 14

17 elemzése az üzleti terv második alappillére. Ez tartalmazza a következőket: mennyi pénzre van szükség a beindításhoz; mennyi a folyamatos működtetéshez és a növekedéshez; ez milyen forrásokból teremthető meg; milyen ütemben folynak be ezek; mikor, milyen kiadások várhatók; Kapcsolatteremtés, kapcsolatépítés: A vállalkozás sikerének egyik fő feltétele; megfelelő kapcsolatok a szállítókkal, vevőkkel, egyéb üzleti partnerekkel (érintettekkel). A vállalkozási forma megválasztása: A piaci elemzések és az üzleti terv alapján szabad csak kiválasztani; a döntés főbb tényezői: felelősség; kockázat; adózási szabályok; bevitt tőke nagysága; részvétel mértéke és formája; Az alapítás intézése: cégbejegyzés, folyószámla nyitása stb. Előfeltételek megteremtése: helyiség; pénz; engedélyek; anyagok; állóeszközök stb. 3. A vállalkozás folyamatszakaszainak részletes felépítése A vállalkozás működtetése A szervezet működése munkatársak kiválasztása; stabil működés feltételei; belső munkamegosztás; 15

18 adminisztráció; Anyagbeszerzés, együttműködés alvállalkozókkal operatív működés; termelés folyamatosságának biztosítása. Pénzügyi irányítás pénzügyi egyensúly megteremtése; a bevételek lehetőleg haladják meg a kiadásokat; a likviditás, hitelképesség megteremtése. Gyakorlati marketing a fogyasztók viselkedésének és a versenytársak lépéseinek állandó elemzése; mit kell tenni a fogyasztó megnyerése" és megtartása érdekében. Konfliktuskezelés a szervezet zavarainak időbeni észlelése; munkatársak és partnerek megnyerése; a menedzser személyiségéhez és a szervezeti résztvevők összetételéhez illeszkedő vezetési stílus; Külkereskedelem megteremtése a siker fokozása; piac kiterjesztése. A fejlődés, növekedés elemzése az induláskor kitűzött célok teljesülésének elemzése; az üzleti terv összevetése a tényhelyzettel; siker kudarc elemzése; erős gyenge pontok elemzése (SWOT analízis) Növekedés-formaváltás ha a vállalkozás nő, a formaváltás szükségessége bekövetkezhet; termékváltás, profilbővítés, diverzifikáció; emberi erőforrás fejlesztés; Megszűnés, felszámolás a kudarc elfogulatlan elemzése; a veszteség minimalizálása (könnyebbé válik az újrakezdés). 16

19 Utólagos elemzés a vállalkozás egész folyamatának áttekintése; hibák, sikerek, kudarcok elemzése az új vállalkozás sikere érdekében. Összefoglaló kérdések 1. Melyek a vállalkozás folyamatának fő szakaszai? 2. Hogyan épülnek fel az egyes folyamatszakaszok? 3. Milyen folyamatszakaszai vannak a vállalkozás beindításának? 4. Milyen folyamatszakaszai vannak a vállalkozás működtetésének? Bevezető Ezen fejezet az ötlet forrásaival, az ötlet-szerzés módszereivel, technikáival, valamint azzal foglalkozik, miként és hogyan lesz az ötletből valódi üzletei lehetőség. Két leckéből áll: A 3. lecke. Az ötlet és az ötletelés módszereivel, technikáival foglalkozik; A 4. lecke azt vizsgálja, hogyan jut el az ötlet az üzleti lehetőségig, és mi ebben a piackutatás szerepe. 3. lecke. Az ötlet és forrásai 1. Az ötlet A cég csak akkor tud fennmaradni és jövedelmet termelni, ha olyan terméket, szolgáltatást kínál, amelyre a piacon van igény, amit biztosan értékesíteni tud. Induló cég esetében az első, meghatározó lépés egy olyan, megfelelő ötletet találni, amire a vállalkozás alapítható. Az ötlet potenciális piaci lehetőség, amely nem azonos az üzleti lehetőséggel! Miután a vevők számára nem az áru termelése és eladása, illetve a szolgáltatás nyújtása jelenti 17

20 önmagában az értéket, hanem a fogyasztói igény kielégítése, így a legjobbnak tűnő ötlet sem biztos, hogy aktuálisan kelendő egy adott piacon. Az üzleti lehetőség több, más, mint az ötlet! Meghatározó különbség: az üzleti lehetőség felismert piaci igény; a fogyasztói igényeket profi módon kielégíteni csak megfelelő feltételek megteremtésével lehet. Az üzleti lehetőség: ki nem elégített fizetőképes kereslet, tehát nem szükségszerűen újszerű megoldás (technológia), hanem valódi piaci igény. Azonban az ötlet is igen fontos, hisz minél eredetibb elképzelést valósítunk meg, annál inkább esélyesek lehetünk a piacon. (Azonban ahhoz, hogy az ötletből valódi üzleti lehetőség legyen, alapvető a piaci kereslet kontrollja, azaz a piackutatás végzése. Annak kiderítése, hogy az adott ötletre ha megvalósítjuk lesz-e vevő!) 2. Az ötlet forrásai Jó ötletre szert tenni nem egyszerű! Honnan származhatnak vajon a jó ötletek?! a) a fogyasztók, a potenciális kliensek fogyasztói szokásainak, magatartásának tanulmányozásával (igen hasznos megfigyelések tehetők, ha a vállalkozók, a leendő tulajdonosok kellő figyelmet fordítanak arra, hogy mire is van igényük, ill. mit is szeretnének a vállalkozás által elképzelt, megcélzott emberek, a leendő kliensek) b) Tökéletesítés, több működő vállalkozás tanulmányozásának segítségével. Tulajdonképp gyakorta nyerhető jó ötlet pusztán annak megfigyeléséből is, hogy egy adott vállalkozást, egy bizonyos profilt mások hogyan működtetnek. Hiszen sokszor apróbb változtatásokkal vagy a megfigyelt cégnél tapasztalt figyelmetlenségek korrigálásával virágzó vállalkozást lehet létrehozni. c) A forgalmazási csatornákban dolgozó emberek kikérdezésével. A forgalmazásban, az értékesítésben közvetlenül dolgozók gyakorta a legjobb ötlet-források. Hiszen nemcsak az adott bolti kínálatban szereplő termékeket ismerik jól, de azt is, hogy melyek a leggyakrabban előforduló minőségi kifogások egy-egy termék kapcsán. Sőt azzal is ők találkoznak nap mint nap, hogy melyek azok a termékek, amelyeket a vevők hiába keresnek, mert pl. kevés van belőlük, vagy mert még, vagy már nem lehet kapni. d) kormányzati szervezetek, ill. állami programok. Gyakorta jó lehetőséget kínálhat egy-egy olyan gazdaságpolitikai megfontolásból születő kormányprogram, amelynek aktualitása miatt arra ráépülve jó ötletekre lelhetünk (de hasonlóan esélyes lehet egy EU-s vagy egyéb pályázati kiírás, amely megvalósításával megalapozható egy későbbi vállalkozás léte). e) egyéb, például kapcsolódás kutatóprogramokhoz, munkatapasztalatok, környezet, barátok, ismerősök, internetes ötletoldalak, életrajzi művek 3. Az ötlet gyűjtésének módszerei Az ötlet forrásai mellett legalább olyan fontos, hogy miként gyűjthetők és dolgozhatók fel az eredeti elgondolások. Erre vonatkozóan számos igen jól bevált módszer létezik. Ezek közül a legismertebbek a következők: Az ötletroham / ötletbörze (brainstorming): A módszer lényege arra a tényre alapul, hogy az emberek általában aktívabbak és kreatívabbak, ha másokkal együtt, csoportban vesznek részt a feladatok megoldásában. A módszer igen egyszerű! Azonban célszerűen csakis néhány fős team-szerű csapatban (ha nagyobb csoportról van szó, akkor kisebb munkacsoportokra 18

21 osztjuk) használható igazán jól. A heurisztika: A heurisztikának nincs szabályos módszere, amint erre az elnevezése is utal. Általában a vállalkozóknak arra a képességére épít, amellyel a gondolatok, felismerések és a tapasztalatok feldolgozásával kialakuló tanulási folyamat révén, mintegy sajátságos felfedezést tesznek. (Érdekes és jó tudni, hogy ezt a módszert alkalmazzák a leggyakrabban.) A naplóvezetés: Rendkívül jó és hatékony módszer. Általában már működő vállalkozások alkalmazhatják a legsikeresebben. Lényege, hogy a cég működésére és termékére (termékeire) vonatkozóan célirányos kérdéseket tesznek fel, sokszor csak egyszerű füzetet alkalmazva erre. Amikor bármely kérdésre vonatkozóan a munkatársaknak, tulajdonos(ok)nak bármilyen ötletük van, feljegyzik. Bizonyos idő múlva (pl. 1-2 hó) az elképzeléseket, felvetéseket feldolgozzák, és a hasznavehetőket megvalósítják. Ilyen kérdések lehetnek, mint pl. hogyan: adjunk jobb minőséget; állítsunk elő és adjunk olcsóbban; lehet többet adni az eredeti áron; többet adni nem arányosan emelt áron; megváltoztatni a terméket stb. A kérdéslista-módszer: A kérdéslista-módszer arra keresi a választ, hogy hogyan lehetne más, már meglévő termékeket alapul véve egy-egy adott terméknek újszerű alkalmazási lehetőséget találni. A módszer tipikus kérdései, hogy lehet-e a vizsgált terméket: átvenni; módosítani; megnagyobbítani; kisebbíteni; átrendezni; kombinálni; jellemzőit megfordítani stb. Probléma-leltár módszer: A módszer szintén már meglévő termékkel összefüggésben alkalmazható sikeresen. A módszer alkalmazásának másik kötöttsége még az is, hogy általában nagytömegű és egyszerű termék esetében alkalmazható jó eredményességgel. A módszer lényege, hogy a vonatkozó termékre egy igen egyszerű kérdőívet készítenek (a válaszokat aláhúzással, vagy X-eléssel kell megadni) és azt a termék eladásával együtt kérik kitölteni. Fókusz vagy célcsoport: Ebbe a módszer-csomagba több, különféle módszer tartozik. A 19

22 legismertebbek: a minőségi körök; értékelemzés. Mindkét módszerre jellemző, hogy inkább már működő cégek, ill. létező termékekkel kapcsolatosan szokták alkalmazni. A módszerek alkalmazása komoly szakmai felkészülést igényel, az alkalmazók sokszor önálló tanácsadási profilként művelik. Egyéb: szakértői interjúk, más iparágak tapasztalatai, illetve megoldásai, továbbképzés, gyárlátogatás Összefoglaló kérdések 1. Mi az ötlet? 2. Mi az üzleti lehetőség? 3. Milyen alapvető különbségek vannak az ötlet és az üzleti lehetőség között? 4. Sorolja fel az ötlet forrásait és részletezze azokat! 5. Milyen módszerekkel generálhatók az ötletek? Hány ilyen módszer van, s ezek közül melyek azok, amelyek inkább már meglévő cégek esetében alkalmazhatók sikeresen? 4. lecke. Hogyan jut el az ötlet az üzleti lehetőségig (a piackutatás szerepe) Az újonnan vállalkozók nemcsak üzletük jövőjét, de már a puszta indulásukat is veszélyeztetik, ha piackutatás nélkül próbálkoznak vállalkozni. 1. A piackutatás tartalma, céljai és teendői Piackutatás: a piaci információk begyűjtésének, rendszerezésének és értékelésnek folyamata. Célja: feltárni, hogy az adott cég profilját, tevékenységét és típusát (mérete, technológiájának jellege, stb.) figyelembe véve a cég által célzott piacon mekkora lesz az értékesíthető mennyiség nagysága. A piackutatás során a piaci információk begyűjtésével és feldolgozásával meg kell határozni a tervezett áru vagy szolgáltatás számításba jöhető vevőinek számát (körét) illetve dinamikáját a célzott piacon, és azt, hogy a számításba jöhető vevők milyen valószínűséggel lesznek a cég tényleges fogyasztói. 2. A piackutatás módszerei elsődleges kutatás; 20

23 másodlagos kutatás. 2.1 Elsődleges kutatás Az elsődleges kutatás az, amikor az adott cégre, illetve célzott termékeire vonatkozóan végzik a vizsgálatokat, gyűjtik össze a megfelelő információkat. Ennek lehetséges módjai: a kikérdezéses módszer, amelynek során telefonon, írásban, esetleg szóban kérdezik meg a potenciális klienseket; tesztekkel vizsgálják az új termék értékesítésének lehetőségét. Ekkor az áru jellegétől függően átadnak egy-egy terméket kipróbálásra (pl. autó, háztartási gép stb.) esetleg hosszabbrövidebb ideig tartó használatra is; a panel-módszer, amelynek esetében egy bizonyos fogyasztói kör arra vállalkozik, hogy szabályos időközönként bizonyos felmérési kérdésekre választ ad; kísérletekkel, amikor is a cég a fogyasztás pszichológiai hátterét próbálja felderíteni. Fontos tudnunk azonban, hogy egy induló cég jobbára a kikérdezéses módszert választhatja célszerűen. 2.2 Másodlagos kutatás A másodlagos kutatás során a cég gyűjti, elemzi a meglévő különféle forrásból származó anyagokat (pl. kutatóintézetek, statisztikák, gazdasági elemzések stb.). A másodlagos kutatásnak egyik igen hasznos és szisztematikus módszere az un. PESTI (a betűszó a vizsgálandó területek angol elnevezése kezdőbetűiből tevődik össze!) modell. A modell a makrogazdasági elemzés azon tényezőit veszi sorra, amelyek egy vállalkozási környezet szempontjából alapvetők, így: P (Political): azt vizsgálja, mennyire megbízhatóak a vállalkozásalapítás politikai és jogi feltételei (pl. tulajdon védelme, vállalkozások érdekvédelme stb.) az adott országban; E (Economical): a gazdasági környezetet veszi górcső alá (pl. az ország általános gazdasági helyzete, infláció mértéke, kamatok, fizetőképes kereslet, befektetési kedv stb.); S (Social): a társadalmi kulturális környezetet vizsgálja (pl. milyen a vállalkozások társadalmi megítélése, milyen az üzleti etika, milyen az egyén viszonya a munkához stb.) T (Technological): itt az a kérdés, hogy milyenek a technológiai adottságok általában (pl. milyen a szakképzés helyzete, milyen az innováció, milyen fejlettségű a háttéripar stb.) I (International): az ország nemzetközi gazdasági kérdéseivel (pl. külpolitikájával, nemzetközi gazdasági orientációjával, nemzetközi üzleti kapcsolatai szabályozásával, speciális, nemzetközi projektek kérdéseivel stb.) foglalkozik. (a módszerről bővebben olvashat: Szirmai Péter: 10 lecke az üzleti tervezésről, CO-NEX Kiadó, Bp ) Tehát mindenképp jó és tájékoztató információk kellenek! Nem mindegy, hogy a megfelelő információkat honnan és hogyan szerezzük. 21

24 5. ábra A piackutatás információs forrásai Kattintson ide a nagyításhoz! (nagyobb mérethez lásd: ábrajegyzék, 5. ábra) 3. Piackutatási terv készítése Az információk beszerzéséhez készítsünk piackutatási tervet. A vizsgálat megtervezése kapcsán tudni kell, hogy a piackutatás mélysége és módszere sok mindentől függ. Egészen alapvető jelentőségű a mélyreható piackutatás pl. azon cégek számára, akik ún. saját fogyasztói kört akarnak kiépíteni. Megint csak más azoknak a cégeknek a helyzete, amelyek már meglévő, tehát más üzletek által megtermelt fogyasztói rétegre akarnak építeni. A piackutatási tervnek minimálisan az alábbi néhány szempontra tekintettel kell elkészülnie: a későbbi (elképzelt) vevők figyelembevételével a szükséges piaci információk meghatározása; kiktől és honnan lehet ezeket az információkat beszerezni; léteznek-e (létezhetnek-e) olyan, mások által már beszerzett, összegyűjtött (esetleg feldolgozott?!) információk, amelyekre szükség volna; milyen módszerekkel és milyen eséllyel lehetne a különböző információkhoz hozzájutni (ha pl. kérdőívet kell kitöltetni, célszerű kipróbálni először barátok és ismerősök segítségével, hogy mennyire egyértelműek a kérdések, nehezen vagy könnyen töltetők-e ki stb.); mennyi időbe telik és várhatóan mekkora költségekkel jár a legszükségesebb információk beszerezése illetve elemezése stb. A piackutatási terv sikeres végrehajtásával elfogadható alapot teremthetünk az ún. piacelemzés elvégzéséhez. Összefoglaló kérdések 1. Mi a piackutatás? 2. Melyek a piackutatás módszerei? 3. Hogyan jut el az ötlet az üzleti lehetőségig? 4. Foglalja össze röviden, milyen információkra van szükség a megfelelő piaci kép kialakításához? 5. Mit nevezünk PESTI módszernek? Bevezető Ezen fejezet az üzleti tervvel, annak fogalmaival és részletes felépítésével foglalkozik. A fejezet tizenkét leckéből áll. Első lecke az üzleti terv tartalmával, funkcióival, főbb fejezeteivel foglalkozik. A második lecke a megfelelő társasági forma kiválasztását tartalmazza. 22