Török Zsanett (Atalie T)
|
|
- Jázmin Sipos
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Török Zsanett (Atalie T) Miért? Miért rohantok? Valós események alapján "Mondjátok, megéri? Egy perc csupán az Élet, s elszalad hirtelen, tovafut... Mint ami sose létezett... Eltörik benne apró lényed... s megtörnek vágyaid... Minden szépsége, csodája, öröme s jósága csupán Álom marad, s ha nem hiszed: állj meg, s várj, várj még. S arra kérlek: "Ne rohanj, ne..." Az óra kérlelhetetlenül ketyeg..." Április van. Ünnepek közelednek... S az anyának két gyermeke volt... Mielőtt elindultam, fölnéztem az égre... Különösen szép felhők úsztak az égen azon a délelőttön. S erről eszembe jutott az a nap. Amikor megérkeztem, csak nehezen, vonakodva tudtam magam rávenni, hogy átlépjem a bejáratot. Gyönyörű egészségesen élénkzöld fűvel van bevetve, s pont a közepén egy óriási, életerős diófa terebélyesedik. Levelein keresztül csillognak a napsugarak... Orchideák veszik körül a kerítésen belül az egész kertet, cserepekbe ültetett orchideák... Talán jelentenek valamit. Minden egyes virág. Mindaddig a napig én azt sem tudtam, hogy létezik a világon... -Anna vagyok. Szeretném elmondani, miért jöttem. - vágtam bele, vagy inkább csak elkezdtem... Mert alighogy belefogtam, már el is bizonytalanodtam. De ők egyre csak bátorítanak. A többi anya. (Ők is hasonló sorsúak, mint én.) S akkor elmesélem... Azt, hogy mit is tettem én. És azt, ahogy kezdődött. Mint az összes többi nap, ez a nap is ugyanúgy... Lányaimmal készülődtünk Siess már! Öltözz gyorsabban Emese! - szóltam nagyobbik lányomra, aki nemrég töltötte be 7. életévét. Szép sötétbarna haján játszik a fény... Így emlékszem. -Anya nem tudok! Nem találom a kedvenc fölsőmet, azt szeretném fölvenni - kiált kétségbeesetten Emese. Kékes szemeiben a meg nem értettség fénye tükröződik, már tudom. Akkor ezt én felelőtlenül még értetlenkedésnek vettem. -"Elég legyen! Nem érdekel a kedvenc fölsőd! Öltözz már! Elkésünk miattad!"- sürgetem. -"Anya! Te úgy látszik nem értesz engem! Azt a fölsőt akarom fölvenni és nincs sehol!- hisztizik tovább. Türelmem fogy. -"Akkor felveszel egy másikat Emese! Elegem van már ebből! Fejezd be, mert miattad késünk el!"- üvöltök már vele. -Anya, anya ne kiabálj kérlek"- sírja nekem, mire én odamegyek s erőteljesen megragadom a karját,
2 és rángatni kezdem. -"Hát nem érted?! Te nem fogod föl?! Neem?! MIATTAD KÉSÜNK EL!! - ordítom lányom riadt arcába. Ő erre hátrahőköl, fél talán tőlem, így veszem ki... De én nem ezt akartam, csak, azt, hogy siessen. Látom, aztán csöndesen hátat fordít nekem, és megadóan szegi le fejét. Akkor már nem érdekli a kedvenc fölsője... -"Most meg mit csinálsz? Öltözz végre! Nem érünk rá - sürgetem mégis, pedig belül érzem, marja valami a lelkem... Bűntudat talán... Egyszerre rossz érzésem támad, ahogy ott állok a gyerekszoba ajtajában, és én nem értem, miért. De azt tudom, indulni kell. Már kiáltanék újból, amikor vízcsobogást hallok a fürdő felől... -Melinda! - eszmélek rá, s szinte futva sietek oda. Folyik már ki a víz a nagy fürdőkádból, s 3 éves kislányom csintalan mosollyal pillant fel rám. Karján Játék, a kis yorkshire terrierrel, aki barna szemeivel kérlelően pislog felém. -"Hát te? - kérdem a kicsit. -Füjdetek! Játék füjdeni akaj - énekli nekem. Érzem, ahogy számolnom kellene, hogy lenyeljem idegességem, de nem megy. Most nem. Feszít már dühöm.. -Tedd le azt a kutyát, és gyere ki innen, de azonnal! - rivallok rá, mire ő cseppnyi lénye minden bátorságát összeszedve szembeszáll velem, és laza mozdulattal beledobja a vízbe Játékot. A kutya csobbanva landol a habos fürdővízben, pillanatra el is merül benne, kicsi lányom nevet, a kutya nyüszítve kapálózik. Szabadulna már... Melinda fürdetési láza azonban nem szűnik, hanem nő, és önfeledt örömmel hajol a kád fölé. Dörgölni kezdi a kutyát, kapkod utána, nem hagyja, szivacsot kap föl, dörzsöli Játék fejét. És közben csak nevet és nevet... Szinte most is hallom, ahogy életteli gurgulázással nevet... Csak nevet, nevet... -"Melinda!! Neked nincs egy csöpp eszed sem?! Mégis mit képzelsz te?! Szórakozol velem? - s egy hirtelen mozdulattal elkapom őt, hallom halk kis sóhaját, amikor fölemelem a kád mellől... -"Anya nee - kérlel, de én kérlelhetetlen vagyok. Nyekkenve huppan az ágy puha takarójára, látom, fél. -"Anya, nee, ez fáj - kér, én csak rángatom le róla a nedves ruhákat és dobálom le a szőnyegre. -Nézd meg mit csináltál? Csurom víz lettél! Másik ruhát kell adnom rád! Ne mozogj már! - kiabálok vele türelmem fogytán. Nem is mozdul addig, míg át nem öltöztetem. De az arca könnyes, egyfolytában zokog... Kis teste csak úgy rázkódik belé... -Nem is sejetlek többé! - tépi ki magát karjaimból s elfordítja a fejét. Vörösesszőkés hajfürtjei oldalt rebbenek kipirult arcába, nem néz rám. -Melinda! Ne duzzogj! Indulunk! - adom ki parancsaim s ideges kapkodással fogom meg Melinda kicsi, puha kezét... Nem mozdul. -Most megmakacsoltad magad? Fejezd be! Megyünk! - kiáltok rá erélyesen. Némán hajtja fejét a párnára, oldalt az ágyon elnyúlva, mintha aludni készülne... -"Elég volt! Indulunk - s fölrángatom az ágyról, magamhoz vonom, és ő sírni kezd. -Meg kell szájítani Játékot! Megfázik - sírja keservesen, de én akkor meg sem hallom. Rohanok le vele a lépcsőn, Emese is szalad velünk lefelé... -Játék! Játék! - kiáltozza Melinda tehetetlen fájdalommal a hangjában. -Elég! Csönd legyen!- csitítom türelmem utolsó cseppjével. Kiszökik karjaimból, érzem, ahogy csúszik le rólam, s kicsi lábaival toppanva landol az előszoba padlóján... Futni kezd, fut már Játékhoz, fölkapja, s erősen szorítva magához, fut vele föl a lépcsőkön, be a fürdőszobába. Magára csapja az ajtót...
3 Utánamegyek, aggódom. Zúgás hangja szűrődik ki a fürdőből, s mikor benyitok, látom, Játék bundáját szárítja a hajszárítóval. -Teszed le rögtön! Azonnal add ide! - ragadom el tőle a hajszárítót, s idegesen vágom le a mosdó szélére. -Anya! Játék még vizes, Beteg lesz - magyaráz könnyein keresztül, de engem nem érdekel. -Fogd be, Melinda, ajánlom fogd be! - vesztem el szinte minden türelmem, de közben látom, ahogy magához szorítja Játék reszkető testét... Valami megmagyarázhatatlan oknál fogva nem szólok, némán kérem, jöjjön, menjünk. Elindulok lefelé a lépcsőn: nélküle. Egyre hátrahagyom, nem tudom, miért is teszem. Ő még nem jön utánam, én félúton vagyok... Leérek. s akkor Emesére esik tekintetem. -Megyünk - s kilépve a teraszra rám omlik a napfény. S olyan különös, valahogy nem értem. De törődni nem törődöm vele. Emese ott van velem, aztán váratlanul megpördül, szép őz-barna haja rebben az enyhe kis szélben... Olyan gyönyörű... -Melinda, Melinda! Gyere már! Anyával rád várunk - kiált be a nyitott ajtón. De felelet nem érkezik... Melinda nem felel... Míg várjuk őt, gyorsan magamhoz veszem az előadás papírjait, s aggodalmasan nézek fel. Amikor mégis megjelenik, karján a kiskutyával, mintha feledné már az iménti kis harcunkat... Önkéntelen mosoly éled arcomon, amint meglátom kisebbik lányomat. Talán már nem is haragszom rá. Vörösesszőke haján áttörnek a napsugarak, s arcára boldogságot ír Játék ártatlan lénye...annyira élő, élettel teli boldogságot... -Indulás - adom ki a parancsot, s bezárom az ajtót. Olyan furcsa... Ahogy így együtt látom őket: a lányaimat. Elindulunk. 2. Az autópályára érve ránézek az órára, s hirtelen elfog az idegesség. Elkések... Kék karórám nagy ovális üveglapján áttetsző fénycsillagok játszva ugrálnak könnyeden, ahogy újra ránézek, s csörögni kezd a telefon. Anyám telefonál. - Add ide nekem Játékot! Az enyém! - éled a veszekedés két lányom közt. -Nem, Melinda! Nálam marad! Nézd! Velem szeret lenni - csattan fel dicsekvő stílusban Emese, s fölényesen pillant a kicsire. Melinda tehetetlenül adja meg magát: ám csak látszólag. Belül, kicsi lelke legbelsejében a visszavágás forr. A gyermeké. Tudom jól, hisz ismerem: csak a megfelelő pillanatra vár. Szerinte most van -Add vissza! Ő az én kutyám! - hallom Melinda vékonyka hangját, s még türelmetlenebb leszek... S anyám... -Anya, nem érted, úton vagyunk! A lányok sokáig készülődtek, és Melinda még meg is fürdette Játékot! A kutyát, persze, hisz tudod, a kis yorksi. Igen, az. Jaj, hogy neked mindig a testvérem a jobb! Én hiába igyekszem akár megfeszülve is, neked úgy se jó! Ő a nagyszerű, mindig ő a minden! És én forrjak csak belül, ugye?! Na, szia anya! Talán odaérünk! Ja, hogy most már ne is menjünk? Most forduljak vissza? Nem fogadsz minket? Ja, hogy nincs időd: ránk. Értem, de meg nem értem.- csapom rá a telefont anyámra. Lányaim közben újult erővel esnek egymásnak. Egyre veszekednek, csak veszekednek... -Elég legyen már - csapok közéjük, amint türelmem elfogy, s elszakad a cérna. Felelőtlenül hátranyúlva próbálom szétválasztani őket, mire kisebbik lányom, Melinda fölsikolt, s ujjával a kutya orrát érinti.
4 Mire észbe kapnék, nem tehetek semmit. Nincs már uralmam az autó fölött. Teljesen elveszítem az irányítást, hamarosan önmagam is... De előbb a lányaim... Jaj, Istenem, csak a lányaimat, csak őket hagyd,kérlek! Ekkor én nem érzékelek már semmit. A levegőben repülünk, s minden olyan gyors, olyan hirtelen... Olyannyira lehetetlen. Óriási csattanással ütközünk neki a szomszéd sávban érkező teherautónak, s újabb robajjal zuhanunk le és fölborulva érünk földet... Aztán csönd. Olyan végtelennek tűnő, súlyos csönd. Mintha megszűnt volna a világ körülöttünk, vagy legalábbis ködbe vonta volna a némaság. Még láttam, vagy inkább csak érzékeltem, ahogy Játék rajtam futva keresztül tör ki a nyitott ablakon át... Ki a semmibe... Aztán elszalad onnan messze, de azt én már nem láthatom... Ébren vagyok,igen éber vagyok... S hirtelen belém hasít a gondolat: A lányaim! És én érzem: megváltozott most minden. Szürkés porfelhőn keresztül egyszerre mozgás sejlik fel... Emberek szaladnak felénk, érzékelem... Kinyitják az ajtót, s én kiesek, de segítenek... -Hol van a kislányom?! A lányom, a lányom! - szabadul ki belőlem kétségbeesetten az elfojtott kiáltás. -Jaj mit tettem, jaj én mit tettem! - hajtogatom szüntelen. Lányaimhoz igyekeznék, mászva, szinte kúszva a rideg aszfalt szürke testén... Csapzottá lett barnás hajam az utat sepri... -Asszonyom, kérem nyugodjon meg - szólít meg egy halk, határozott, s olyan különösen megnyugtató hang. De hogy gondolja? Mégis hogy nyugodhatnék meg? Talán viccel velem. -A lányom, jaj, mit tettem, a lányom- ismételgetem, s belül szívem vadul dobog. Keresném, de moccanni is alig bírok, fájdalmat érzek testemben, aztán megrémülök, ahogy meglátom magam előtt a vért. De csak pillanatig tart, valami belül sokkal jobban fáj és sokkal inkább vérzik... Talán a lelkem piros cseppjei ragyognak itt fel az úton, de már nem is törődöm vele tovább... Annyira azt érzem ebben a percben: nincs is lelkem. Egy lelketlen anya vagyok... Ahogy így ködösen gondolkodtam, megláttam valakit... Emese...Mielőtt meglátom, kinyitják az autó egyik hátsó ajtaját és ketten kiemelik nagyobbik lányom. Emese karjai tehetetlenül lógnak két oldalán, s ő maga szinte eszméletlenül mered a semmibe... Nem néz semerre, se rám, se senki másra...leteszik őt az útra... Csak fekszik ott, teljesen mozdulatlan... S én mennék oda hozzá, de nem bírok... Valahogy mégis elérem őt, s nyilalló fájdalmak közepette végre magamhoz ölelem. Ő viszont nem ölel vissza, gyenge, s én érzem: összetört lénye már nem ugyanazt az életvidám lányt tükrözi akit eddig ismertem... S ez az én hibám, ahogy ez az egész... - éled fel bűntudatom, ami talán el sem múlt, csak csökkent kicsit... De talán nem is szűnt belőle semmi egyetlen percre sem, szívem mármár ki akar szakadni a helyéből, szinte a torkomban érzem. -A lányom... Mit tettem? Jaj, mit tettem? - s egyre erősebben szorítom Emesét zaklatott szívemre. Nem szól semmit, érzem, reszket. Közben az emberek körülöttünk fel-alá járkálnak... Vannak, akik vizes palackokkal szaladnak felénk... Nem vagyok szomjas, de ők mégis kérik, igyak... Segítenek nekünk, elszaladt kutyánkat is visszahozzák, ám oda sem figyelünk. Segítenek, a maguk módján ők lelkiismeretesen minden tőlük telhetőt megtesznek... De a kislányom nem mozdul... Aztán mégis. Reszketni kezd... reszket, remeg... Egyre érzem, amint végigfut törékeny testén a reszketés, ám szólni nem szól még most sem. -Asszonyom- szólít meg valaki. Talán ránézek, de annyira öntudatlannak érzem magam... Annyira nehéznek, annyira súlyosnak. Csak ülök ott Emesével az úton. Mintha csak ő lenne a lányom. S a másik gyermek nem is létezne. Ő még az autóban van. De nekem akkor tudomásom sincs róla. Ám a körülöttünk lévő emberek tudják, ők tudják, hogy ő is ott van. Megpróbálja valaki kivenni őt is... Egy hölgy... Ám a túloldalon ingatja fejét valaki... Nem szól, nem beszél... Csak jelzi a hölgynek: Ne. És a kicsi lányom ott az autóban olyan egyedül van. Magára hagyottan. Mi lehet vele? Mit törődöm
5 vele, hisz nem is érdekel... Mintha ő nem is az én lányom lenne. Én nem igazán törődöm azzal sem, mert akkor nem is érzékelem, azt hogy nem érkezik a hivatalos segítség. A többi ember lelkiismeretesen segít, igyekszik, ők minden tőlük telhetőt megtesznek. Nem igazán értem mit mondanak, Emese szívdobogásán kívül nem is igen hallok semmit sem. Azt sem fogom fel, hol vagyok. Majd nagy sokára megérkezik a mentő, és fönt a híd fölött két sárga helikopter... De én tudom jól: nincs szükség már segítségre... Kislányom elhagyott. Majd hallom még de nem igen értem, valaki azt mondja: -Ne mozdítsa. Hagyja. - Röpke percre fölnézek az égre, s a felhők közt felfedezem őt... Melindát. Ám akkor még nem tudatosul bennem. Csak később. Érzem az enyhe áprilisi fényt elkeseredett arcomon, mintha súgná nekem: - "Ne aggódj. Már jó helyen van." Megnyugodnék talán, de nem tudok, szívemben túlnő a fájdalom, s felfakadni készül, nem hagy, kínoz, egyre mar belül, még egyszer fölpillantok az égre, s lelkemből a bánat csak késve tör elő. Nem nézek körül, tudom hol vagyok, míg Emese itt van velem, valamelyest nyugodt vagyok. Körben mindenfelé hófehér papírlapokat fúj a gyengén éledő szél, s a másodperc töredékéig szinte eltakarják előlem Emesét. Akkor elviszik Emesét tőlem, én nem engedném, de tudom, muszáj... Engem is ellátnak... s elindulnak velünk a kórház felé. Tűnni látszik a bánat, mint amit magunk mögött hagyunk, de tudom: nem lesz ugyanúgy semmi sem ezután. 3. Április volt aznap. Most nyár van. A kis elefántcsontszín ház előterének falain képek vannak. Gyermekekről, akik elvesztek az életből, és akiket elvesztettek az édesanyák... Ki balesetben, ki betegségben veszítette el gyermekét... Az én kicsi lányom mosolygó arccal, nevető szemekkel néz ránk, mintha élne. Olyan aranyos, s annyira élettel teli... Miért is történt így? Tudom, nem szabadna kérdeznem... Magamban, önmagamban van a válasz. -Látod, Anna, a kislányod sosem hagy el téged. Mindennap veled lesz - vigasztal egy anyuka. A szavait hallom, de érteni nem értem. Nincs már velem kicsi lányom, akit én úgy elhagytam... Nem érinthetem már meg a kicsi kezét, nem ölelhetem magamhoz... Azon a napon magára hagytam őt és már nem tehetem jóvá. Némán, már-már öntudatlanul indulok el ki az épületből, s alig kezdene magába vonni a napfény egy kiáltás töri meg magányos csendemet. -Emese még él!! - cseng fülemben a jóindulatú figyelmeztetés. Visszafordulok, de az édesanya, aki utánam szólt nincs már sehol... Meglepetésemben megállok egy pillanatra, aztán indulok tovább: tudom már mit kell tennem. Fények ugranak el előttem az úton, majd fák árnyai vetülnek rám féltve engem a szikrázó napsütéstől. Madarak csicseregnek, látni ugyan nem látom őket, ám tudom: ott vannak. Egy-kettő olykor el is ugrál előttem, s ahogy közeledem, sietve röppennek fel... Fel, az ég felé, hogy áttörjék a felhők szívét... Csak Angyallá lett kislányom szívén ne törjenek keresztül... S miközben erre gondolok, kezdem irigyelni őket.. Ők találkoznak vele... Láthatják őt, hisz épp most mennek fel hozzá... Mire gondolataim végére érek már egy csöndes kertben vagyok, s akkor látom meg őt... Lányom, Emesét. Ott ül egyedül, szótlanul... Csak maga elé mered a semmibe. Egy rövid időre nem szólok én sem semmit, megállok mögötte s csak nézem őt. Bűntudat éled bennem, megmarja lelkemet, s akkor lépek elő... Rózsaszín pulóverében annyira törékenynek tűnik... Hosszú, őz-barna haját gyengéden fújja az éledő szél, majd vékony hátán újra elomlik. -Szia, kislányom - köszönök neki, de nem várok választ... Lehajolok hozzá, kicsit magamhoz ölelem, azonban ő merev marad, nem viszonozza. Szinte rám sem néz. Én erős maradok: s visszatartom könnyeim. De érzem: nagyon nehéz. Beletörődöm, neheztel rám... A baleset óta nem beszél. Mint aki megnémult volna S én éjt nappallá téve imádkozom ne maradjon így... Isten nem fog cserben hagyni, ezért is vezetett ma engem ide. is ---- Hoztam neked valakit - mondom neki Óvatosan teszem le az ölébe a kutyát, s
6 neki először talán tudomása sincs róla... Egyre figyelem őt, s közben érzem, amint szívem elszorul. Egyszerre csak megmozdul, ránéz a kutyára... Aztán kinyújtja az egyik karját... S lassan megérinti a kis állat törékeny testét. Óvatos mozdulatokkal simogatni kezdi, alig érintve, vigyázva... Akkor felemeli megtörten is szép áttetszően kék szemeit --Játék... - suttogja alig kivehetően de én tisztán értem. Elönt az a régen várt jó érzés, tudom: lányom visszatért. Legalábbis Játékhoz. -Köszönöm anya... hálálkodik Játékért. És ekkor már minden kétséget kizáróan tudom ma ide engem Isten küldött -Emese- tör fel szívem legmélyéről az az elfojtott, rég vágyott öröm... Ám ez az öröm bűntudattól terhes már egy életen át... -Gyere, menjünk sétáljunk egy kicsit - hívom őt, ám ekkor óhatatlanul eszembe jut Melinda. -Melinda - szakad ki belőlem neve. Emeséhez fordulok, ő még Játékot simogatva feledi a világot. -Gyere, menjünk sétáljunk egy kicsit - kérem újból őt s felsegítem. Csak belém kapaszkodva képes a lábain megállni. Lelkemen hirtelen lök egyet a bűntudat. Elkezdjük kis sétánkat, körülöttünk csodaszép virágok pompáznak.. Mind az életet hirdetik. S a madarak vidám éneke is annyira szürreális nekem. S olyan igazságtalan. Fájdalmas látnom ahogy nehezére esik a járás... Szeretném ebben a pillanatban kizárni az egész világot... Csak Emesével lenni, csak rá figyelni. Velem maradt egyetlen gyermekemmel. Kilépünk a fénybe, s akkor mintha kis csoda történne... Elomlanak rajtunk a Nap tiszta sugarai, s valamerről előszaladnak a felhők... Talán eddig is ott voltak, csak én nem törődtem velük. S egyszerre felsejlik az ég kék szívén egy Angyal... S én felismerem, ám Emese megelőz s ő mondja ki:melinda. Könnyed angyal-lénye felhőként úszik fönt az égen, s egy pillanatra lemosolyog ránk. -Jól vagyok, anya. Ne félj! Már biztonságban vagyok - üzeni némán, de én hallom édesen csengő hangját... -Melinda! MELINDA! - kiáltok fel hozzá, pedig tudom: hiába. De akkor én mit sem törődöm vele. Nem akarom, hogy elmenjen, s megint itt hagyjon. Futni szeretnék, futni, hogy utolérjem őt, s kérni, ne hagyj, ne hagyj itt. -Anya - szól valaki vékony, erőtlen hangon, s csak egy tompa koppanás lelkem velejéig hatoló zaja ébreszt rá újabb meggondolatlanságomra. Emese mellettem a földön térdel, Játék kissé távolabbra tőle ijedt szemekkel csillog rá s én döbbenten állok fölötte. Igyekszem fölsegíteni, s mikor ismét talpon van, félve merek csak az arcába nézni. Nem haragszik rám, nem is neheztel... Olyan békés, annyira nyugodt. -Láttam őt. Szólt hozzám A húgom - s szemeiben könnyek csillognak. -Bocsáss meg - törölném le könnyeit, ám fájdalmam legyőz s nyakába omolva sírok már... Ő erősebb nálam. Nem sír már csak halkan súgja: -Anya, szeretlek. S én kezdenék megbékélni immáron a sorssal, de egyelőre nehéz. Ő él. -Emese... Szükségem van rád. - suttogom, s tudom: érti. Játékra pillant, s az a rég látott gyermeki mosoly fakad arcán. S ekkor szalad át a teljes megkönnyebbülés, olyan boldogságféle, testemen-lelkemen: az igazi felismerés: Együtt vagyunk. A lányom és én. Vége Solymár, Vége Solymár, ősz
Tommaso Grado SÓLYOMLÁNY
Néha fel kell adnunk az elveinket, hogy megélhessük az álmainkat Tommaso Grado SÓLYOMLÁNY - részlet - Szakmai konzultáns: dr. Almási Krisztina Borító és tördelés: White Noise Team ISBN 978-963-12-4568-4
RészletesebbenPetőcz András. Idegenek. Harminc perccel a háború előtt
Petőcz András Idegenek Harminc perccel a háború előtt Peut-être à cause des ombres sur son visage, il avait l air de rire. (Camus) Megyünk anyámmal haza, a plébániára. Szeretek az anyámmal kézen fogva
RészletesebbenMiklya Luzsányi Mónika
Miklya Luzsányi Mónika Farkasidő Nem kell ma a húsokat jégverembe tenni. Csikorog a hó, foga van a szélnek, süt át a hideg a falakon. Akkor is egész éjjel vonított a szél, mint a csikaszok a nádasban.
RészletesebbenA tudatosság és a fal
A tudatosság és a fal Valami nem stimmel a világgal: háborúk, szenvedések, önzés vesz körül bennünket, mikor Jézus azt mondja, hogy az Isten országa közöttetek van. (Lk 17,21) Hol van ez az ország Uram?
RészletesebbenTételminták a záróvizsgára magyar irodalomtudományból 2014
Tételminták a záróvizsgára magyar irodalomtudományból 2014 Elemezze két oldal erejéig az alábbi szövegrészletet a teljes kisregény kontextusában. Kérjük, építse érvelését a következő szempontok köré: 1.
RészletesebbenAz élet napos oldala
Az élet napos oldala írta Mercz Tamás E-mail: mercz_tomi@hotmail.com Első rész Minden kicsiben kezdődik el A fűnyíró idegesítő berregő motorhangja teljesen betölti szobám zegzugait. Zúg a rikítóan kék
RészletesebbenIsten hozta őrnagy úr!
Isten hozta őrnagy úr! Filmrészlet szöveges átirat Napsütéses idő van, a házak előtt egy négytagú tűzoltózenekar vidám indulót játszik. A zenészek barna egyenruhában vannak, fejükön tűzoltósisak. A zenekart
RészletesebbenKiss Ottó. A nagypapa távcsöve
Kiss Ottó A nagypapa távcsöve ITT VANNAK A NAGYIÉK Itt vannak a nagyiék, megjöttek! Két hétre. Fogalmam sincs, hogy mit lehet majd velük addig csinálni. 3 A NAGYPAPA UGYANOLYAN A nagypapa ugyanolyan, mint
RészletesebbenÖrökség - dalszövegek. Virágom, virágom. Szép szál legény van egy pár, Ha okos az ráadás. Utánam jár mindahány, Jaj, ne legyen csapodár!
Virágom, virágom Szép szál legény van egy pár, Ha okos az ráadás. Utánam jár mindahány, Jaj, ne legyen csapodár! Szép szál legény gyere át, Szívemben a bánat jár. Hozzál egy kis pálinkát, Hogy legyen egy
RészletesebbenMindig a holnapra mosolygok, Elvágyom onnan, ahol bolygok, Úgy vágytam ide s most már szállnék. Óh, én bolond, bús, beteg árnyék.
Mindig a holnapra mosolygok, Elvágyom onnan, ahol bolygok, Úgy vágytam ide s most már szállnék. Óh, én bolond, bús, beteg árnyék. Ady Endre Utálok hajnalban kikelni az ágyamból. Nagy bögre kávé nélkül
RészletesebbenGISELLE. FIATALEMBER HANGJA Szegény Nagyika! Micsoda világa volt a kottáival, fűszereivel, különös ételeivel.
GISELLE Zöldes, párás üveg. Eső áztatja. Vízcseppek csorognak. Halványzöld felírat fut végi az üvegen. Az emberi lény egy esős, párás üvegen át nézi és vizsgálja a világot. Homályosan lát. A földönkívüliek
RészletesebbenBereményi Géza: Eldorádó Részletek egy készülő film forgatókönyvéből
Bereményi Géza: Eldorádó Részletek egy készülő film forgatókönyvéből HÁZ UDVARA, PIAC NAPPAL A Gyerek a földszintes ház udvarán megy rövidnadrágban, magasszárú cipőben. Köhög. Szomszédasszonyokkal találkozik,
Részletesebbenválni a helyzet. Kész csoda, hogy ilyen sokáig maradt. Alig ha nem arra az ideje indulni -érzésre várt, amely néhány évenként rendre a hatalmába
2. fejezet Huszonnégy órányi utazás után finoman szólva jólesett feküdnie. A háta hónapok, de talán régebb óta fájt maga sem igazán tudta, mióta. A Kongói Demokratikus Köztársaság Bukavu nevű településén
RészletesebbenJoachim Meyer. Bot. A vívás szabad lovagi és nemesi művészetének alapos leírása (1570) Fordította: Berki András
Joachim Meyer A vívás szabad lovagi és nemesi művészetének alapos leírása (1570) Bot Fordította: Berki András A botról Az ötödik, és egyben utolsó fejezete ennek a könyvnek, amiben elmagyarázom és röviden
RészletesebbenAndersen meséi AZ ÖREG UTCAI LÁMPÁS
Andersen meséi AZ ÖREG UTCAI LÁMPÁS Hallottad-e már az öreg utcai lámpás történetét? Igaz, nem éppen vidám história, de azért egyszer végighallgathatod. Volt egyszer egy jóravaló, öreg utcai lámpás, aki
RészletesebbenKutasi Heléna. Szerelmeskalandos. avagy a boldogságra várni kell. Borító: Ráth Márton www.facebook.com/rathmartonsalon
Kutasi Heléna Szerelmeskalandos avagy a boldogságra várni kell Borító: Ráth Márton www.facebook.com/rathmartonsalon Amikor először megláttam őt, azonnal tudtam, nem lesz mindennapi történet. Biztos többen
RészletesebbenSZEPES MÁRIA PÖTTYÖS PANNI. Bolondos szerszámok MÓRA KÖNYVKIADÓ
SZEPES MÁRIA PÖTTYÖS PANNI Bolondos szerszámok MÓRA KÖNYVKIADÓ A Móra Könyvkiadó a Szepes Mária Alapítvány támogatója. Az alapítvány célja az író teljes életmûvének gondozása, még kiadatlan írásainak megjelentetése,
RészletesebbenBoldog új évet! (Happy New Year!)
Boldog új évet! (Happy New Year!) KÜLSŐ - KÜLVÁROSI NÉPTELEN KISUTCA SZILVESZTER ÉJJEL Sötétség, nagy hideg. Az év utolsó napjának zaja ide már nem jut el. A házak fala kopott, részben lemállott róluk
RészletesebbenAikido és a harmónia ereje, avagy Oszkár átváltozása
Aikido és a harmónia ereje, avagy Oszkár átváltozása Aikido-történet gyerekeknek Richard Moon és Chas Fleischman tollából Vass Anikó és Erszény Krisztián fordításában Előszó Ezt a történetet közel huszonöt
RészletesebbenEredetileg a szerző honlapján jelent meg. Lásd itt.
Eredetileg a szerző honlapján jelent meg. Lásd itt. Andrassew Iván A folyó, a tó és a tenger A platón ültünk Avrammal, a teherautót egy szerzetes vezette. A hegyoldalból a menekülttábor nem tűnt nagynak.
RészletesebbenE D V I N Írta Korcsmáros András
E D V I N Írta Korcsmáros András A színen a Fiú, aki egy padon ül, majd előveszi a telefonját. Szia! Én vagy az, Dávid! Most hallasz? Nem? Na és most? Nagyszerű! Minden rendben. Nem, nincs baj. Éppen ebédszünetem
RészletesebbenMAHLER. Lieder aus Des Knaben Wunderhorn. A fiú csodakürtje
MAHLER Lieder aus Des Knaben Wunderhorn A fiú csodakürtje GÁDOR ÁGNES nyersfordítása 2007 Lieder aus Des Knaben Wunderhorn Der Schildwache Nachtlied Az őrszem éji dala Nem tudok, nem szeretek vidám lenni;
RészletesebbenClaire Kenneth. Randevú Rómában
Claire Kenneth Randevú Rómában CLAIRE KENNETH Randevú Rómában Regény 2010 Fapadoskonyv.hu Kft. honlap: www.fapadoskonyv.hu e-mail: info@fapadoskonyv.hu A könyv az alábbi kiadás alapján készült: Claire
RészletesebbenA TAN. Az Evangéliumok és a Beszélgetés az Angyallal című könyv azonosságai, ahogy én látom. Összeállította: Petróczi István
A TAN Az Evangéliumok és a Beszélgetés az Angyallal című könyv azonosságai, ahogy én látom. Összeállította: Petróczi István 1943. szeptember 10. péntek. 12. BESZÉLGETÉS LILIVEL L. Köszönöm, hogy eljöttél.
RészletesebbenTÁVOL TŐLED 2 A MI SZÉTTÉPETT SZÍVEINK 2 KÉTSÉGEK KÖZÖTT 3 ESTE 3 GONDOLATBAN 4 EGY PÁR A PADON 4
TÁVOL TŐLED 2 A MI SZÉTTÉPETT SZÍVEINK 2 KÉTSÉGEK KÖZÖTT 3 ESTE 3 GONDOLATBAN 4 EGY PÁR A PADON 4 ŐRZÖM AZ ÁLMODAT 5 AZ IGAZ SZERETET 5 MA EGY VERSEM KAPCSÁN 6 BIZONY! 7 A HÁRSFAILLATÚ ESTÉKEN 7 A MI VERSÜNK
RészletesebbenNekem ez az életem. Beszélgetés Müller Henriknével, a solti Béke Patika vezetôjével
Nekem ez az életem Beszélgetés Müller Henriknével, a solti Béke Patika vezetôjével A patika igényesen felújított, orvosi rendelôknek is helyet adó épületben található a kisváros egyik terének sarkán. A
RészletesebbenPrológus. Hová rejtőzhetek? Találhatok menedéket? Visszafordulhatok? Van még vissza?
Prológus Újabb lövés dördült el a lombkorona fölött. A hajtók kiáltozása sokkal kivehetőbbé vált. A vére a fülében lüktetett, miközben a tüdeje égett a levegőtől, amely szaporán és jegesen járta át légzőszerveit.
RészletesebbenŐsi családi kör 2012
Ősi családi kör 2012 Egy ősember(őe) és egy ősasszony(őa) ülnek a tűz mellett és rágcsálnak egy-egy cupákot. ŐA: Jenő te nem fázol? Olyan huzatos ez a barlang. ŐE: Ne morogj! Örülj, hogy fedél van a fejed
RészletesebbenMár a tanítóképző utolsó évét jártam, mikor meglegyintett úgyszólván az első komoly szerelem. Ez a
V Barna legény. Te szegény, te szép. Dús hajad egy leány álma. Elvesztettem az eszem s szemem könnyet hullat, mint estalkonyatkor az ég. Ó, miféle babona űzi tekintetem utánad? Végigkísérlek a fasoron,
RészletesebbenAki nélkül nem lehetne Karácsony
III. évf. 4. szám 2014. december A Budapest-Nagytétényi Református Egyházközség időszakos kiadványa Aki nélkül nem lehetne Karácsony Bármikor, bárhol végbemehet egy ilyen kérdezz-felelek: - Mi kell a Karácsonyhoz?
RészletesebbenAdvent 3. vasárnapja 2015. december 13. VÁRAKOZÁS
Advent 3. vasárnapja 2015. december 13. VÁRAKOZÁS Simeon várakozása (LK 2,21-40) 21Amikor elérkezett a nyolcadik nap, hogy körülmetéljék a gyermeket, a Jézus nevet adták neki, úgy, amint az angyal nevezte,
RészletesebbenJúnius 19. csütörtök
Június 19. csütörtök A tegnapi túra a városban úgy kinyuvasztotta a lábam, mint egy nehéz nap a Caminon. Igaz, több mint két órát mentem, megállás nélkül, és a szandálban, amiről már kiderült, hogy nem
RészletesebbenEresszen! Legyen olyan kedves, Lang úr. Most szépen elalszik még két órácskára, aztán mikor már világos lesz, elmehet sétálni.
Amikor Konrad Lang felébredt, sötét volt. Idegen ágyban feküdt. Keskeny volt és magas, Elisabeth nem feküdt mellette. Fel akart kelni, de nem tudott. Az ágy két oldalán rács volt. Hé! kiáltotta. Majd hangosabban.
RészletesebbenMennybõl az Angyal... 2010.02.04. Utolsó frissítés 2013.02.04.
Mennybõl az Angyal... 2010.02.04. Utolsó frissítés 2013.02.04. Mennybõl az Angyal, lejött hozzátok Abban a pillanatban szólalt meg ez a dal a cédé lejátszómon, amikor belekezdtem ebbe az írásba az angyalokról.
RészletesebbenCsillag-csoport 10 parancsolata
Csillag-csoport 10 parancsolata 1. Nagyon jól érezd magad mindig, mert ilyen hely nem lesz több a világon. (Panka) 2. Próbálj meg normálisan viselkedni, hogy ne legyenek rád dühösek. (Vince) 3. Kitartóan
RészletesebbenDÖRNYEI KÁLMÁN: BANKI MESÉK 13-15. FEJEZET
DÖRNYEI KÁLMÁN: BANKI MESÉK 13-15. FEJEZET 13. Ha megnyerte, nehogy vigye! Egyre kevésbé tudok a küldetésemre koncentrálni. Lehet, hogy az illuzionista megsejtette, hogy a nyomában vagyok, és mindenféle
RészletesebbenHitman TANDORI DEZSÕ. 14 tiszatáj
14 tiszatáj TANDORI DEZSÕ Hitman Hitman nincs a szótárban, a szótárban nincs. De hát ember nem ad lónak olyan nevet, hogy Úgy Jól Ötvenen Túl. Nem ad, öreg, lónak ember olyan nevet, hogy... mondom. Mondja
RészletesebbenA Cseppnyi Önbizalom kútja
Bertóti Johanna A Cseppnyi Önbizalom kútja Szereplők: Fodor testvérek (kertészlegények) Bodor Magnólia, tündér Kuruzs Ló Utolsó Sárkány Kurta Farkú Malac Félénk Tigris 1 1. jelenet Kert. Csukott szirmú
Részletesebben1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút
1 1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút És lőn abban az időben, hogy Abimélek és Pikhól annak hadvezére megszólíták Ábrahámot mondván: Az Isten van te veled mindenben, a mit cselekszel. Mostan azért
Részletesebben1. fejezet. Dorset, 2010 Egy évvel késõbb
1. fejezet Dorset, 2010 Egy évvel késõbb A napok egyre rövidebbek. A fûre hullott almákat megcsipkedték a varjak. Viszem be a fát, és rálépek az egyik puha gyümölcsre; szétnyomódik a lábam alatt. November
RészletesebbenREFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország
REFORMÁCIÓ Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország Szolgál: Johannes Wöhr apostol info: www.nagykovetseg.com www.fegyvertar.com www.km-null.de Felhasználási feltételek: A blogon található tartalmak
Részletesebbenkonyhába, beletörlöm a kezem abba a nedves törülközőbe, amelyik ott lóg a vízcsap fölött, a szegen. A kályhán már felforrt a víz a fazékban, előhúzom
NAGYTAKARÍTÁS Én csak egy szegény asszony vagyok. Asszonyiságom utolsó éveit számlálgatom már, a fejemen tincsekké duzzadtak a fehér hajszálak, az arcomon, a szám körül megszaporodtak a ráncok, lekúsznak
RészletesebbenBói Anna. Konfliktus? K. könyvecskék sorozat 1.
Bói Anna Konfliktus? K könyvecskék sorozat 1. Tartalom: Üdvözölöm a kedves Olvasót! Nem lehetne konfliktusok nélkül élni? Lehet konfliktusokkal jól élni? Akkor miért rossz mégis annyira? Megoldás K Összegzés
RészletesebbenFordította: Szedő Dénes. Carmina Burana (részletek) Ó, FORTUNA (O Fortuna) A KIS PARASZTLEÁNYKA (Exiit diluculo)
Carmina Burana (részletek) Ó, FORTUNA (O Fortuna) Ó, Fortuna, mint a Luna egyre-másra változol: majd nagyobbodsz, majd meg elfogysz; hej, az élet ronda sor: gabalyítja s igazítja játszva az ember fejét:
RészletesebbenFöléhajolt, melle előrelendült, illat szállt fel a hasa mentén, Darius fölemelte kissé a fejét, hogy lássa a köldökét: parányi kagyló, felül
1 Föléhajolt, melle előrelendült, illat szállt fel a hasa mentén, Darius fölemelte kissé a fejét, hogy lássa a köldökét: parányi kagyló, felül karimával; örült a látványnak, de ez csak az első fejezet,
RészletesebbenGÖRGETEG. Székely mesejáték.
GÖRGETEG. Székely mesejáték. SZOLGÁLÓ (a nyitott ajtóban vázákat törölget, körülötte is tele a föld leszedett virágcserepekkel. Énekli): Likas a kalapom teteje, kiláccik a hajam belőlle. Eléggé sajnálom
RészletesebbenSzeretet volt minden kincsünk
Szeretet volt minden kincsünk Azt mondják, mindenkinek meg van írva a sorskönyvében az élete. Mindenkinek ki van jelölve z út, mint a kerti ösvény, szélekkel, jelekkel, hogy ne lehessen letérni róla. Van
RészletesebbenEz a könyv számos, Istennel megtapasztalt valóságos
Bevezetés Ez a könyv számos, Istennel megtapasztalt valóságos élményem eredményeként született. Nem egy olyan személy túlfûtött képzeletének vagy ábrándozásának terméke, aki valami jobb után vágyódik,
RészletesebbenWittinger László: Passiójáték
Wittinger László: Passiójáték I. (AZ UTOLSÓ VACSORA) ELSŐ APOSTOL: Íme, Mester, elkészítettük az ételt, ahogyan kérted! JÉZUS: Vágyva vágytam arra, hogy a húsvéti bárányt veletek együtt fogyasszam el.
RészletesebbenGazdagrét 2012.02.12. Prédikáció Evangélium: Márk 1, 40-45. Kedves Testvéreim! Nem is olyan nagyon régen, talán 15-20 évvel ezelőtt, egyikünknek sem
Gazdagrét 2012.02.12. Prédikáció Evangélium: Márk 1, 40-45. Kedves Testvéreim! Nem is olyan nagyon régen, talán 15-20 évvel ezelőtt, egyikünknek sem jelenthetett komolyabb problémát az, hogy megértesse
RészletesebbenPárválasztó játékok felhasználása az óvodában 1.
Párválasztó játékok felhasználása az óvodában 1. A párválasztó játékok között a párválasztó körjátékokat, a leánykérő játékokat és a párválasztó társasjátékokat találjuk. Az óvodában a leggyakrabban használt
RészletesebbenBányai Tamás. A Jóság völgye
Bányai Tamás A Jóság völgye - Nem sikerült - suttogta Ria alig hallhatóan. - Azt hiszem senkinek sem fog sikerülni. Gézu értetlenül és csodálkozva nézett rá. A kötés alatt mintha kikerekedett volna egy
RészletesebbenAnita Wekker KÖNNYEZŐ CIPRUS
Anita Wekker KÖNNYEZŐ CIPRUS Regény Felém lép, én hátrálok, és már a szikla szélén állok. A föld egyszer csak szétfolyik a talpam alatt, térdre rogyok. Próbálok megkapaszkodni egy bokorban, egy fűcsomóban,
Részletesebben"Soha nem érzem, hogy itt a plafon" - Interjú Bánsági Ildikóval
"Soha nem érzem, hogy itt a plafon" - Interjú Bánsági Ildikóval 2014. augusztus 26. kedd, 07:00 "Mindig büszke voltam, ha valami újra hívtak. Soha nem érzem, hogy itt a plafon, hanem inkább azt, hogy szeretnék
RészletesebbenElőhang Butaság, kapzsiság, tévelygés, ferde vétek oltja testünkbe és lelkünkbe mérgeit; s mint koldús éteti öntestén férgeit, mi éppen úgy vagyunk sok drága búnknak étek. És bűnünk mind makacs, igaz bánatra
RészletesebbenCukimami én idős motiváció:
Cukimami s én idő ió: c motivá Énidó Kezdjük ott, hogy miért is fontos, az Énidő; Magad miatt, mert kell, hogy érezd; az anyasággal nem veszítetted el a nőiességedet, azt, hogy egy önálló és utánozhatatlanul
RészletesebbenDénes Viktor: De akkor miért harcolunk?
Dénes Viktor: De akkor miért harcolunk? 2013. február 6., 11:00 Sorozatunkban a Színház- és Filmművészeti Egyetemen ebben az évadban végzősöket, Novák Eszter és Selmeczi György zenés szakirányú osztályának
RészletesebbenA HECSEDLI MEG A POSTÁS
SZEMLE 13 T. Ágoston László A HECSEDLI MEG A POSTÁS Hecsedli. Várjuk a postást mondta Bányai, az író, és letette a kagylót. Régi, jól bevált, mondhatni egyezményes szövegük volt ez Zsengellérrel, a költővel
RészletesebbenDALSZÖVEGEK 2. KyA, 2010. február 23.
DALSZÖVEGEK 2. KyA, 2010. február 23. Van olyan ember Tartalomjegyzék 67-es út (Republic)... 18 A széllel szemben járok (Fonográf)... 13 Az ünnep (Zorán)... 17 Élsz valahol (Fonográf)... 11 Elvonult a
RészletesebbenEgy előre, két kettőre
Baka Judit Egy előre, két kettőre Magyar népi játékok 2. rész Erdélyi Tankönyvtanács, 2010 Válogatás a szerző Ki játszik ilyent? című könyvéből (folytatás előző számunkból) A szerző engedélyével Szerkesztette:
RészletesebbenMegbánás nélkül (No regrets)
Stargate SG1- Megbánás nélkül (No Regrets) Kategória: Stargate SG1 Romantika Rövid ismertető: Bárcsak a Jég foglyai néhány perccel tovább tartott volna... Írta: Alli Snow Web: http://www.samandjack.net/fanfics/viewstory.php?sid=1251
RészletesebbenFARKAS KATALIN. Félvér Tigris. Derna krónikák 1.
FARKAS KATALIN Félvér Tigris Derna krónikák 1. 1. Meglepetés A mai napom is ugyanúgy kezdődött, mint minden hétköznapom. Kicsit morcosan keltem fel, unottan ettem meg a reggelit, lassan öltöztem fel és
RészletesebbenÉn akarom, így akarom, most akarom!
2 fotók: Belényesi Tímea (http://timeabelenyesi.blogspot.com) Én akarom, így akarom, most akarom! Kisnémet Mónika Kedves OlvasóIM! Ahogy azt az augusztusi számban ígértem, a szeptemberi megjelenést a dackorszak
Részletesebbendémontámadást, akkor tanulta meg, hogy képes előre jelezni, ha démonok közelednek. Apja a király, nem lepődött meg fia képességein, a szíve mélyén
1. A támadás Viktor az erőd tetejéről nézte a közeli erdőt. Minden nyugodtnak tűnt mozgásnak semmi nyomát nem látta. Pedig érezte a jelenlétüket, tudta, hogy a közelben vannak, nem látja őket, de valahol
RészletesebbenA Halál antropológiája című egyetemi kurzus létjogosultsága. Egy fogorvos találkozása a halállal
SZLEPÁK BÁLINT A Halál antropológiája című egyetemi kurzus létjogosultsága. Egy fogorvos találkozása a halállal SZEMLE Összefoglalás Tanulmányom témája az általános fogászati ellátásban résztvevő fogorvosok
RészletesebbenAz öngyógyítás útján II.
Az öngyógyítás útján II. Előző számunkban áttekintettük, hogy miért folytatunk életünk nagy részében (vagy mindvégig!) önvédelmi játszmákat emberi kapcsolataink megvalósításakor. Láttuk, hogy a lélek félelmei
RészletesebbenA SZÁZEGYEDIK ASSZONY
A SZÁZEGYEDIK ASSZONY (Egy kis tréfa) 1883 Sok tarkabarka dolgot írt meg hajdan a pajkos tollú Boccaccio. Veronai, florenci asszonyok segítették benne. Amennyi rossz fát azok a tuzre tettek, annak a hamujában
RészletesebbenSzűcs Ilona: Zongora az éjben. Nyitott ablakomban állva A kerten át, hallgatom, Hogy finom, játszi ujjak Hangot csiholnak a zongorán.
A Miskolci Andrássy Gyula Szakközépiskolában helyezték ki az ország első Verstablóját csütörtökön. Az Irodalmi Rádió akciójának segítségével a fiatalok a kortárs alkotók művészetéhez kerülhetnek közelebb.
RészletesebbenKönnyek útja. Versválogatás
Könnyek útja Versválogatás Szerző: Nemes Kiss Kata Minden jog fenntartva Borítóterv és kivitelezés: Boris Vanessza Szerkesztette: Lélek Sándorné 2014. Előszó a Könnyek útjához: A szépség: álom. Az álom
RészletesebbenPár szóban a novella létrejöttéről:
Pár szóban a novella létrejöttéről: A Heléné Cixous-pályázatot a Feldmár Intézet Nők Iskolája alapította. A pályázat feltételeit Feldmár András fogalmazta meg...a nyertes pályázatoktól őszinte, magas színvonalú,
RészletesebbenFőnixmadár. A hazugság polipkarjai
Főnixmadár A hazugság polipkarjai Előszó A könyv igaz történet, a szerző által megélt és felidézett eseményeken alapul. Egy történet két lélek egymásra találásáról, amelyet a hazugság polipkarjai tartanak
Részletesebben- Hétévesen kezdtél hegedülni. Volt aki zenei múlttal rendelkezett a családban és ennek hatására kezdtél el tanulni vagy teljesen önszántadból?
Balczó Péter operaénekessel, a Magyar Állami Operaház és az Erkel Színház oszlopos tagjával, a nagykörúti Szamos Cukrászdában találkoztam. Észnél kell lenni, hiszen interjúalanyaimnak általában fogalmuk
RészletesebbenA beszélgetésen részt vett Erdélyi Klári és Farkas István
A révész A belső újjászületés felé vezető út felébredést követel, mindenekelőtt annak megakadályozását, ami az önmagam megerősítésében áll. Ez egy döntő próba. Nem lehet egyezkedés az igazsággal. Ez az,
RészletesebbenA BARÁT. Moncsinak, aki végig kitartott mellettem és támogatott. Andrásnak, aki szereti az írásaim, de ezt a könyvet még nem olvasta.
Bódi Zsolt Publio Kiadó 2012 Minden jog fenntartva! A BARÁT Moncsinak, aki végig kitartott mellettem és támogatott. Andrásnak, aki szereti az írásaim, de ezt a könyvet még nem olvasta. Szüleimnek, testvéreimnek,
Részletesebbenformában, amikor még fociztam, és egészségesen éltem, illetve nem éltem egészségtelenül. A testem tisztul, ideális formára talál, és nem mintha a
TOKIÓ Egy férfi fekszik a földön. A hátán fekszik, mint egy döglött, kiszáradt bogár. Egyik lába kinyújtva a kihalt sikátor betonján, a másik egy ruhaüzlet kirakatának üvegére tapadva. Alszik. Nincs rosszul,
RészletesebbenKata. Megvagyok mondja. Kimegyünk? Á, jó itt.
Kata Az egyik budapesti aluljáró, metróbejárat előtt találkozunk, azt mondta, itt szokta napjainak nagy részét tölteni. Mocsok van, bűz és minden tele hajléktalanokkal. Alszanak dobozokon, koszos rongyokon,
RészletesebbenIkon. bencsik orsolya. figyeltem anyámat ahogy figyeltem a fákat is télvíz idején mikor nagyon erősen fúj a szél 1
bencsik orsolya Ikon figyeltem anyámat. ha eljön az idő, bemegy a kamrába. a rossz lábú asztalról fölveszi a zöld tálat. a zsákból merít egy bögre kukoricát, két bögre búzát. összerázogatja. - - - - -
RészletesebbenJuhász Bence. A nagy litikamu
Juhász Bence A nagy P litikamu Parlamentből a Parlamentbe Viszontválaszra megadom a szót képviselő úrnak. Köszönöm Elnök úr, Tisztelt Országgyűlés, Tisztelt Ház. Amint az előző felszólalásomban is ismertettem
RészletesebbenHedwig Courths-Mahler. Szigethercegnõ
Hedwig Courths-Mahler Szigethercegnõ 2. kiadás A fordítás az alábbi kiadás alapján készült: Hedwig Courths-Mahler: Die Inselprinzessin Bastei-Verlag Verlagsgruppe Lübbe GmbH & Co. KG Bergisch Gladbach
RészletesebbenCecelia Ahern: Bennem élsz
Cecelia Ahern: Bennem élsz Cecelia Ahern Bennem élsz (Részlet) Fordította Hussami Péter A fordítás alapjául szolgáló mű Cecelia Ahern: Thanks for the Memories (London: HarperCollins, 2008) (Részlet) Athenaeum
RészletesebbenAz eső élő organizmusként fonta körbe a tájat. Az éjszaka leterítette sötét fátylát, amely úgy pulzált felettük, mint a gomolygó, sötétszürke felhők.
1 Az eső élő organizmusként fonta körbe a tájat. Az éjszaka leterítette sötét fátylát, amely úgy pulzált felettük, mint a gomolygó, sötétszürke felhők. Az esőcseppek ólomgolyókként ostromolták a szélvédőt,
RészletesebbenPárlat. egy kerékpárt ábrázolt, egy velocipédet; a badeni fürdőmester, Karl Drais remek járműve volt ez, vagy talán
Párlat A minap, mondjuk így, ez olyan jó kezdésnek, a minap egy megsárgult, régi fénykép került a kezembe, fénykép. a századelőről, gondolom, már ahogy az él a mi megkésett fantáziánkban. a fantáziánk
RészletesebbenTatay Sándor HÚSHAGYÓKEDD
Tatay Sándor HÚSHAGYÓKEDD TATAY SÁNDOR Húshagyókedd Regény 2011 Fapadoskonyv.hu Kft. Tatay Sándor jogutódja Barabás már kilencedik napja kerülgette a várost. S e kilenc napot megelőző kilenc hónapig vándorolt.
RészletesebbenI. AZ ÖREGÚR, hetvenesztendős, egyenes tartású, még szőkebajszú öregúr a takarékból jött ki. Kétszáz pengőcskét megint bedugott.
TÖRETLEN ÖREGÚR. I. AZ ÖREGÚR, hetvenesztendős, egyenes tartású, még szőkebajszú öregúr a takarékból jött ki. Kétszáz pengőcskét megint bedugott. «Igy szaporodik a vagyon!» mosolyogta és örömmel tiporta
RészletesebbenJeremej Ajpin. Kihunyó tűzhely mellett. A Földet hallgatom
Jeremej Ajpin Kihunyó tűzhely mellett A Földet hallgatom Este, amidőn a Nap ott függött a fenyőfák csúcsán, Anyám lehalkított hangon szólt rám: Ne zajongj. Miért nem szabad zajongani? Mindjárt elül a Nap.
RészletesebbenGulyás Pál versei. Mutatvány a Napkelet verspályázatából.*
HÚZD A KUTAT. Gulyás Pál versei. Mutatvány a Napkelet verspályázatából.* Húzd a kutat és idézd föl bátran tiszta szellemét, hadd merüljön fel a mélyből, hol aludta szenderét! Csillogjon ezüstruhája, hömpölyögjön
RészletesebbenA kiskakas gyémánt félkrajcárja
A kiskakas gyémánt félkrajcárja MAGYAR NÉPMESE Előadta a Diószegi Petőfi Sándor Magyar Tannyelvű Alapiskola Diócska Bábcsoportja, 2007-ben. A Duna Menti Tavasz országos döntőjén részvételi díjat kaptak.
RészletesebbenSCHUMANN HEINE. Dichterliebe. A költő szerelme
SCHUMANN HEINE Dichterliebe Op.48 A költő szerelme Dichterliebe A költő szerelme, Op. 48 1. A csodás május hónapban, Amikor a rügyek mind fakadtak, Akkor szívemben Fölébredt a szerelem. A csodás május
RészletesebbenKárolyi Veronika (Ronyka) 5 bődületes hiba, amit ha elkövetsz kinyírod a hitedet. Ronyka http://www.varazslatostitkok.com
Károlyi Veronika (Ronyka) 5 bődületes hiba, amit ha elkövetsz kinyírod a hitedet Írta: Károlyi Veronika (Ronyka) Copyright Károlyi Veronika, 2015 Minden jog fenntartva! Ingyenes e-könyv 5 bődületes hiba,
RészletesebbenOLVASÁS-ÉLMÉNYEK A K Ö N Y V C Í M L A P J A K I V O N A T B U D A P E S T, 2 0 1 3. J Ú N I U S 1 6.
OLVASÁS-ÉLMÉNYEK A K Ö N Y V C Í M L A P J A K I V O N A T B U D A P E S T, 2 0 1 3. J Ú N I U S 1 6. A K Ö N Y V H Á T S Ó F Ü L S Z Ö V E G E Zsebpénzét és nyári diákmunka keresetét félretette repülőgép
RészletesebbenANDALÚZIAI SZERENÁD. SuSANNA AgoStINo
ANDALÚZIAI SZERENÁD SuSANNA AgoStINo 1. fejezet Éjszaka eleredt a hó, és reggelre már vastagon ellepte az Alpok téli üdülőhelyeit. A sűrű hópelyhek között a hegycsúcsok körvonalai elmosódtak, és a táj
RészletesebbenNATAŠA KRAMBERGER PUBLISHED BY: JAVNI SKLAD REPUBLIKE SLOVENIJE ZA KULTURNE DEJAVNOSTI - REVIJA MENTOR, 2007 TRANSLATED BY: GÁLLOS ORSOLYA
SAMPLE TRANSLATION NATAŠA KRAMBERGER SZEDER-ÉGBOLT PUBLISHED BY: JAVNI SKLAD REPUBLIKE SLOVENIJE ZA KULTURNE DEJAVNOSTI - REVIJA MENTOR, 2007 TRANSLATED BY: GÁLLOS ORSOLYA ORIGINAL TITLE: NEBESA V ROBIDAH:
RészletesebbenEgy pokoli házasság. (Rm 7:1-6) Suhai György. Balatonszárszó, 2014.03.19.
1 Egy pokoli házasság (Rm 7:1-6) Suhai György Balatonszárszó, 2014.03.19. Mindannyian egy tökéletes társra vágyunk! Na de úgy valaha is igazán belegondoltunk már abba, hogy milyen lehet egy tökéletes társsal
RészletesebbenIPOLYSÁGI KOPOGTATÓ Az Ipolysági Református Gyülekezet értesítő lapja 2. évfolyam 3. szám
IPOLYSÁGI KOPOGTATÓ Az Ipolysági Református Gyülekezet értesítő lapja 2. évfolyam 3. szám Mert született néktek ma Megtartó, ki az Úr Krisztus, a Dávid városában. Lk 2,11 Kedves Testvéreim! Karácsony számomra
RészletesebbenItt van! Már megint nem hagy békén a reggel. Itt parancsolgat, és ébresztőt harsog a fülembe, pedig én nagyon álmos vagyok. Na, mindegy! Most kikukucskálok a takaróm alól, hátha mégis éjszaka van és lehet
RészletesebbenAztán eljött a nap, amikor már nem kapta a segélyt, csak valami járuléknak nevezett, nevetségesen kicsi összeget
Kovács Gabriella Hát ennyi volt... Hát ennyi volt érezte, hogy itt az út vége. Tehetetlenül, fáradtan feküdt a hideg kövön a fagyos szélben és nem akart többé engedelmeskedni a teste. Már nem érzett fájdalmat
Részletesebben- Innen nem lehet csak úgy leszállni - Miről beszél ez a nő? Mi az, hogy nem szállhatok le?! kiáltok rá a férfire. A pánik kezd hatalmába keríteni,
A következő megálló - Jó, majd visszahívlak. Szia! Elrakom a telefonom a kabátom zsebébe még szól a jelzőcsengő, mikor felugrok a metróra. Megigazítom a ruhámat, majd önkéntelenül is körbepillantok a kocsiban:
RészletesebbenLétezés a végtelenben. Pásztor Magdolna. Publio kiadó. Minden jog fenntartva!
Létezés a végtelenben Pásztor Magdolna 2014 Publio kiadó Minden jog fenntartva! ÉJELI FOHÁSZ Üres, üres vagyok, a messzeségbe rohanok. Látok egy utat, ami arany, látom a fákat, ami ezüst. Látom a holdat,
RészletesebbenGegus Ida: LILIOM KIRÁLYKISASSZONY
Gegus Ida: LILIOM KIRÁLYKISASSZONY Volt egyszer a világon egy király, akit a népe nagyon szeretett. Csak egy búsította az ország népét. A király hallani sem akarta, amikor arról beszéltek neki, hogy ültessen
RészletesebbenTeremtés utazói. Hunor Publio Kiadó 2012 Minden jog fenntartva! 1. fejezet
Teremtés utazói Hunor Publio Kiadó 2012 Minden jog fenntartva! 1. fejezet - Képzeljük el, hogy az időnek nincs eleje és vége, végtelen folyamként halad önmagába visszatérve. Elméleti síkon lehetséges,
Részletesebben