MINERVA minőségi érdekérvényesítés a Magyar Waldorf Szövetségben, TÁMOP / HATÁROK KORLÁTOK NÉLKÜL
|
|
- Judit Balog
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 MINERVA minőségi érdekérvényesítés a Magyar Waldorf Szövetségben, TÁMOP / HATÁROK KORLÁTOK NÉLKÜL műhelymunka és konferencia WALDORF-SZÜLŐK és a WALDORF-PEDAGÓGIA IRÁNT ÉRDEKLŐDŐK számára október 2-3. Gödöllői Waldorf Iskola EMLÉKEZTETŐ
2 Ahol a szabadság a rend, mindig érzem a végtelent. (József Attila) Kedves Waldorf-szülők és a Waldorf-pedagógia iránt érdeklődők! Az alábbiakban a október 2-án és 3-án lebonyolított Határok korlátok nélkül című műhely és konferencia emlékeztetőjét olvashatjátok. A programon több mint 70-en vettek részt. Az első nap estéjén Mesterházi Zsuzsa bevezető előadására került sor. Másnap három kérdéskört jártunk végig úgy, hogy három csoportban dolgoztunk, majd a csoportmunkákból kikristályosodott leglényegesebb gondolatokat megosztottuk egymással. Kérjük, nézzétek el nekünk, ha ezekből minden nem került be ebbe az emlékeztetőbe! Az emlékeztetőt olvasva minden bizonnyal feltűnik majd, hogy a legtöbb helyen Waldorf-iskolákról beszélünk. Ez vélhetően amiatt is van, hogy a témafelelősök élethelyzetüknél fogva elsősorban az iskolákhoz kötődnek. Ettől függetlenül természetesen úgy gondoljuk, hogy az itt felvetett kérdések minden Waldorf-intézményre, így a Waldorf-óvodákra is érvényesek. Szabadságra nevelés határok által Mesterházi Zsuzsa előadásának vázlata A szabadság mai természete az egyes ember életében: a külső szabadság korlátai és a belső szabadságvágy a választási és döntési lehetőségek felismerése a várható következmények: úton a szabadság felé a személyes felelősség kérdése: hol a határ? A szabadságeszme megjelenése a pedagógiában: A személyes elem a nevelésben (család és iskola kapcsolatai) az iskola döntési lehetőségei (tantervi előírások változásai ) a pedagógus választási szabadsága (tanítási módszerek sokasága) az alternatív pedagógiák (eltérő utak keresése) 2
3 A Waldorf-pedagógiai kultúra szabadság-természete: Az individualitás megismerése és tisztelete (az általános embertan a gyermek megismerésének az alapja) a különböző fejlődési utakkal szembeni tolerancia (egyéni eltérések elfogadása) a teljes ember nevelése: érzés-gondolkodás-akarat (nem korlátozza a nevelést döntően az intellektusra) a természettudományi, a szellemtudományi és a művészeti elemek összhangja a nevelésben (nem korlátozza, hanem összekapcsolja ezeket a területeket) A szülők döntése és felelőssége a Waldorf iskolában: a Waldorf-pedagógia gyakorlatának, emberszemléletének ismerete a család viszonya a pedagógiai mássághoz, az életkörülmények alakítása a gyermek iskolai felvételével járó családi nevelési következmények a tanítókkal/tanárokkal való együttműködés, részvétel az iskola életében A tanítók/tanárok szabadsága és felelőssége a Waldorf-iskolában: az életkorok és az egyes gyermek fejlődésének átfogó embertani ismerete a rendszeres tanulás, önképzés, a saját képességek fejlesztésének felvállalása a tanítási témakörök, feldolgozási módok önálló kiválasztása, megtervezése az egész iskola életében való részvétel, különös tekintettel a konferenciára A gyermek határai és szabadsága: A gyermek individuális adottságaiból, az életkorából, a temperamentumából, az egészségi állapotából adódó természetes határok (ezek változása és változtathatósága), valamint az iskola és a szülők által megvont határok a határátlépések következményei, otthon és az iskolában a gyermeki fejlődés útja a függetlenedés felé ( leválási nehézségek) a szabadságvágy, mint a tettek erőforrása a fiatal emberekben 3
4 Határok és kompetenciák a pedagógiában Bevezető gondolatok Ujlaky Éva (Arany - Árnika Terápiás Pedagógiai Segítő Központ Kht.) 1. Gyermek-felnőtt viszonyában (szülő-gyermek, tanuló-tanár) Nevelési elméletek: (i) poroszos, kemény, autoriter, parancsoló kemény, merev, feszes határok; (ii) liberális, engedékeny, laza kevés határ vagy határtalanság. Helyes: A gyermek szükségleteinek ismerete, a gyermek megfigyelése, a gyermeki fejlődéstan és az embertan tanulmányozása, összefüggések feltárása a különböző életkori szakaszok között, emberi életrajzokban. A kor jellemzője: erősödik az individuális én-érzés gyermekben, felnőttben egyaránt. Szükséglet: a kibontakozás igénye és az ahhoz szükséges tér. A gyermekeket fejlődésük egyéni és általános törvényszerűségeit tekintve megértésből neveljük. Értenünk kell, hogy mi történik velük, mi- mivel függ össze. Nem a saját felnőtt szükségleteinket vegyünk a nevelés alapjául. HATÁR: először kívülről, külső formában kell megtapasztalnunk, hogy később magunk számára is megteremthessük. Fontos, hogyan teremtődik meg a határ. (Tapintó érzék Én-érzék). A gyermek biztonságigénye minél fiatalabb, annál inkább testi. A gyermek erős individuuma, akarata nem ellenünk van, nincsen szükség nyílt vagy látens hatalmi játszmákra. Minden gyermekben lakik egy bölcs lény és minden felnőttben egy kisgyermek. Megfelelő határok hiányában a gyermekből kis felnőtt lesz, akik gyermekségük kompenzálását felnőtt korukban a felelősségektől való szabadulásban próbálják visszanyerni. A határok otthon és az iskolában legyenek: következetes, tiszta, világos, igaz, biztos, erős, meleg, szerető, értő határok. Határ=biztonság. Határtalanság= bizonytalanság. Kulcs: BIZALOM. Miből épül a bizalom? Tisztelet a gyermek szükségletei iránt. A bizalom hiánya: félelem testi/lelki betegség. 2. Felnőtt viszonyában (szülő tanár) Cél: a határok felismerése és legyőzése. Leküzdeni a félelmet, szorongást, elvárást, aggodalmat. Hol van a tisztelet és bizalom? Mitől félnek, aggódnak a tanárok? Mitől félnek, aggódnak a szülők? Jogosan? Jogtalanul? Fontos a felelősségi körök tisztázása. A tanárok felelőssége, hogy tudjanak tanítani a Waldorf-pedagógia szellemiségében és ebből hitelesen, lelkesen, tudással, élettel átjárva tudjanak a szülőknek erről beszélni. A szülők felelőssége, hogy 4
5 életerőkkel támogassák e munkát. A kettő közötti bizalom és tiszteletépítés kölcsönös kell, hogy legyen, és rengeteg munkát jelent. A gyermek az összekötő a tanár és a szülő között, szavaival, érzéseivel, testbeszédével mindent elmond egyiknek a másikról. Ki mit ért Waldorf-nevelés alatt? Fontos e fogalmainkat állandóan közelíteni? Érzékeny témák megvitatásához teret és időt kell szánnunk. Együttműködésre nemcsak a jogi/gazdasági szférában, hanem a pedagógia területén is szükség van. Szülőként mit jelent a gyakorlatban a gyermek szükségleti alapján megoldani a napi nevelési helyzeteinket? Mikor keverednek össze a felnőtt és a gyermek szükségletei? Mit jelent a gyermekeknek a biztonság a különböző életkorokban? Csoportmunka A csoportoknak feltett kérdés a következő volt: Mik a bizalomépítés alapkövei? Válaszok (a teljesség igénye nélkül): A bizalom önmagunkban, az egyénben kezdődik. Bennünk kell, hogy legyem bizalom a külvilág felé. Ekkor lehetséges az, hogy felénk is bizalom áradjon a külvilágból. Ősbizalommal születünk. Ezt az ősbizalmat kell(ene) megtartanunk a gyermekeinkben addig, amíg felnőnek. Felnőttként is állandóan ápolnunk kell a bizalmat. Enélkül könnyen elveszhet. Az ősbizalomból először egészséges önbizalomnak kell kialakulnia, aztán lehetséges bizalommal fordulni a világ és az embertársak felé. A bizalom ápolásának és megtartásának kulcsfontosságú eszközei és feltételei az őszinte és erőszakmentes kommunikáció, a hitelesség, az egymásra figyelés, az önismeretre való törekvés. Bizalom akkor lehetséges, ha mindenki társként tekint a másikra, tanulni szeretne a másiktól és megengedett a hibázás lehetősége is. A bizalom nem érzelmi alapon működik. A félelem aláássa a bizalmat. A bizalom nem ragadható meg pusztán érzelmi minőségében és jószándékú akaratként. A tapasztalat azt mutatta, hogy bár mindenki ezt keresi, mégis ez vész el. A zárókép egy boltív lett, mely egyrészt a bölcsőtől a koporsóig elkíséri az embert életútján (baldachin a bölcső felett, az összehajoló szülőpár, az óvó karok ölelése, a távolról figyelők óvása, a szemfedél, a sírhalom), másrészt építészetileg a római korban megjelenvén, melynek mély jelentése van, statikailag csak akkor áll meg, ha a két közelítő oldal közé egy fentről érkező zárókő ékelődik. 5
6 Határok és kompetenciák az intézményműködtetésben Bevezető gondolatok Somogyi Tibor (Gödöllői Waldorf Általános Iskola és Gimnázium) A Waldorf-iskolák működése számára meghatározó indító impulzust adott 1919-ben Rudolf Steiner azzal, hogy 14 napon át foglalkozott a leendő tanárokkal, majd éveken keresztül vezette a konferencia munkáját. Ez az impulzus ma is közvetlenül jelen van az alsó és középtagozat pedagógiai munkájában, és egyben meg is különbözteti azt más iskoláktól. Azt is mondhatjuk persze, hogy a felső tagozatos pedagógiai munkára is kihatása van ennek az impulzusnak, sőt a gazdasági és intézményi életre is. A közvetlenség és a megkülönböztetettség azonban e területeken már gyengébb. A középiskolai képzés, azon kívül, hogy Waldorf-jegyeket hordoz, jobban hasonlít egy gimnáziumra, vagy egy szakközépiskolára, mint amennyire az alsó és középtagozatos oktatás hasonlít ugyanitt az állami iskolai párjára. A gazdasági, és a szervezetépítési munka pedig még ennél is közelebb áll ahhoz, amit a külső világban látunk. A határok és kompetenciák kérdését az intézményben, ezért nem is a feladatok megkülönböztetése vonatkozásában vetem fel hiszen, ha ezt tenném, akkor a külső világ strukturáló és szabályalkotó mechanizmusait erősíteném. Inkább azt keresem, hogy ott, ahol ma határokat élünk meg a tágan értelmezett intézményben, hogyan lehet életgyakorlati összefüggést teremteni. Ebben a tágan értelmezett intézményben ott látom a szülőket is, akik egyfelől a külső világból érkeznek, másfelől elkötelezetté válnak, vagy válnának a Waldorf-iskolával szemben. Abból indulok ki, hogy az iskolák életében kialakultak már határok, és feladatelhatárolódások (kompetenciák), amelyekhez nem lehet elméleti alapon vagy kritikával hozzáférni. Sokkal inkább azzal, hogy kérdéseket vetünk fel, amelyek példákat keresnek vagy idéznek hogy a határok és a kompetenciák e példák tekintetbe vételével átalakulhassanak. (Azáltal, hogy érzékeljük és felfogjuk őket, hogy engedjük őket hatni magunkra.) Úgy gondolom, hogy a Waldorf iskolának van annyiban egy leválasztottsága a jövőről, amennyiben hiányzik a társadalom formálásához a kimeneti képe, és egy leválasztottsága annyiban a jelenről, amennyiben hiányzik a társadalommal közös életgyakorlata. De megláthatjuk egy leválasztottságát a múltról is annyiban, amennyiben az érte dolgozó emberek elválasztottak az eredeti, a steineri impulzustól. Ahhoz, hogy ezeket a leválasztottságot oldhassuk, szempontokat kell találnunk egy olyan jövő irányában, amely a Waldorf-iskola folytatása lenne a társadalomban. 6
7 A határok és kompetenciák általam kiemelt ismérvei: I. IDŐBELISÉG: 1. A múlt határai: Milyen a visszatekintés távolsága; elfogulatlansága; dokumentáltsága? 2. A jelen határai: Milyen a jelen kölcsönös, többirányú (hármasság vonatkozású) áttekintettsége? 3. A jövő határai: Milyen a jövőnek elébe menő szempontok feltártsága, karbantartottsága? II. JELENLÉTISÉG: 1. Érzékelő képesség határai: Mit látunk működni az intézményben, és annak meghatározó személyiségeinél a Rudolf Steiner által feltárt tizenkét érzékből? Kik és mit tudnak azokról az intézmény egyes területein? 2. Feldolgozó képesség határai: Milyen impulzusok feldolgozására képes az intézmény? (Feldolgozhatja-e azt, amit nem érzékel?) 3. Cselekvő képesség határai: Milyen kezdeményezéseket érzékeltünk, ismertünk és dolgoztunk fel, és fordítottunk cselekvésre az intézményben? (Megcselekedhetjüke azt, amit nem érzékelünk, illetve aminek a gondolati feldolgozása nem foglalkoztat minket?) III. PARTNERSÉG: 1. A társadalom köre felé eső határok: Milyen pályára álltunk? 2. Az intézmény környezetében jelentkező kezdeményezőkkel kialakított kapcsolati felületek: Be tudjuk-e fogadni azokat, akik kezdeményezéseikkel gazdagíthatják, és vonzóvá tehetik az intézményt? 3. Autoritási és megállapodási tisztázottságok: Világosak-e a határok a diákok és a szülők felé? (Kapcsolatuk keringési pályájuk az intézmény körében a helyén van-e?) Csoportmunka Az első csoport kérdése a következő volt: Milyen szempontokat találnak a Waldorf-intézmény jelenében és impulzusbeli hátterében, amely a jövő társadalmát reálisan előkészítheti? Az intézményről akárcsak az emberről abban az aktusban mondhatjuk, hogy érzékel, amikor mozdulna, vagy amikor valami impulzus éri. Az egyik érzékelési forma befelé figyel, a másik kifelé. Az egyik alapvető hatással van cselekvő képességünkre, és a másik az, amelyik a feldolgozó apparátusunkat hozná mozgásba. Az érzékek összekapcsolódása (szenzoros integrációja) elengedhetetlen feltétele a helyes értékelésnek, a válaszképességnek, a koordinált mozgásnak. 7
8 A téma összefoglalásakor a következők hangzottak el: A jövő társadalmának előkészítése a gyerekek által valósulhat meg. A kreativitás belép a gazdaságba. Az a szociális elem, amelyet a tartás kifejezésével illethetnénk, belép a társadalomba. A Waldorf-módszer hatása számos iskolában megmutatkozik. A második csoport feladata a következő volt: Írjanak fel egy vagy több olyan impulzust, amely a külső világ felől érkezett, végigáramlott az intézmény egészén és bensővé vált! Egy intézmény életképessége alapvetően függ a mai korban attól, hogy a kezdeményezéseket hogyan képes kezelni. Az erős, és sokak által támogatott kezdeményezések vonzási helyeket teremtenek, illetve pályákat létesítenek. Ilyen pályák sokaságát látjuk a társadalomban bizonyos szempontból maga a Waldorf iskola életgyakorlata is egy ilyen pálya. Intézményünkre jellemző, hogy életgyakorlatában a már megteremtett pályára állás minőségét látjuk-e erősnek, vagy van az iskolában egy olyan belső kezdeményező erő, amely önálló pályákat épít, és vonzóvá teszi azokat mások számára. A téma összefoglalásakor a következők hangzottak el: Ilyen impulzusnak tekinthető maga az alapítás. Érkezik kívülről egy negatívizmus, amelyet fel kell oldani. A technika pl. a mobil telefon belépett a Waldorf iskolába. Az érettségi kényszere belépett a Waldorf-iskolába. A jogi és gazdasági eljárás szabályai Sok a sajátos adottságú gyerek, és ezekből az átlagosnál jóval több érkezik a Waldorf-iskolába. A harmadik csoport feladata a következő volt: Írjanak le egy, vagy több olyan impulzust, amely az iskola belsejéből indulva végigáramlott az intézmény egészén, és külsővé, társadalmivá vált! A téma összefoglalásakor a következők hangzottak el: A szülők révén kiléphetnek impulzusok a külső világ felé a szülők mintegy hordozói azoknak. A tudatos vállalkozás, a tudatos bank, a tudatos mesterség minősége. A házi vásárok gyakorlata. Az otthonszülés népszerűsítése. A nyíltság és a tartás világának megjelenítése. 8
9 Még a találkozót megelőzően feljegyeztem néhány gondolatot az alapításról: - A fenti három kérdés mindegyikét érinti az a történet, amelyet alapításként élünk meg. Ez a mozzanat reálisan járul hozzá a társadalom formálásához, de egyben impulzusként ismerhetjük fel befelé, és kifelé egyaránt. - Az alapítás az, amelyet nézetem szerint intézményesíteni lehetne: Ha a Waldorf-iskolaintézmény életében az alapítási mozzanat folyamatossá válik, akkor a fent feltett három kérdésre mindig pozitív választ adhatunk. - Az alapítás előfeltétele a kutatás és a kezdeményezéseket támogató alapmagatartás. A pedagógia és az intézményműködtetés kapcsolata Bevezető gondolatok G.Ekler Ágnes (Szombathelyi Waldorf Iskola) Mitől életszerű valóban a tanítás? Milyen kell, hogy legyen a szülő és a tanár életben való állása, amennyiben egy intellektuálissá lúgozott tanítás helyett valóban szociálisan akar nevelni? Miben vagyunk e téren *határ*ozottak, és miben *határ*ozatlanok, és vajon miért? Hogyan, hol mutatkozik meg a valódi szellemi munka: a tudásban vagy az életben? Hol van a tanár tere egy iskolában? Hol van egy intézmény bőre, melynek megtapasztalása által öntudatra ébredhet? Csoportmunka A csoportoknak feltett kérdések: Mi a Waldorf-intézmények legnagyobb nehézsége a világban? Hol van az iskoláknak tere és hol van a határa? Mi veszi körül az iskolákat, s miért erősebb a kintről befelé törekvő munka, mint a bentről kifelé irányuló? Válaszok (a teljesség igénye nélkül): Egyik legnagyobb nehézségként az elszigeteltség fogalmazódott meg. Általános emberi oldalról pedig az egoizmus. A további kérdésekre fájdalmas vajúdással születtek gondolatok. Inkább újabb kérdéseket fialt: Miért a Waldorf-pedagógia a legelterjedtebb az antropozófiai mozgalom világba sarjadt tetteiből? Tán mert a gyerekek a jövőből hoznak impulzusokat? Az is megmutatkozott, hogy nehezen gondolkozunk a pusztán pedagógiai megközelítések mellett szociális térben és tettekben. Az iskolák problémáit és kérdéseit önmagukban, elszigetelt belső jelenségként értelmezzük, és nem esik jól a társadalmi és történelmi viszonylatok közé helyezni a rátekintést. Vagyis úgy összegezném, hogy erősen szűkre szabjuk az iskolák határait gondolatilag. Olyannyira, hogy az már nyugtalanítóan szorító. 9
10 MŰVÉSZETI TEVÉKENYSÉG A résztvevők 3 művészeti ág agyagozás, Bothmer-gimnasztika, festés közül választhattak. Az együttlét végén megtekintettük a festményeket és az agyagmunkákat. Bár természetesen a folyamat megélése volt a legfontosabb, de emellett elmondhatjuk, hogy mindkét csoportban komoly művészi munkák születtek. FOLYTATÁS A jelenlevők egyhangúlag a közös gondolkodás folytatása mellett tették le voksukat. Megfogalmazódott egy tavaszi találkozó igénye. Elhangzott, hogy az általános gondolati szintről jó lenne minél inkább a konkrét tapasztalatcsere irányába lépni. A megkezdett munka továbbvitelére március között, a III. Országos Waldorf Konferencián lesz lehetőség. A témákat továbbítottuk a Waldorf Szövetség elnökségének, amely figyelembe veszi azokat a konferencia programjának összeállításánál. Készítették: G.Ekler Ágnes, Krivácsy Zoltán, Somogyi Tibor, Ujlaky Éva 10
Értékeken alapuló, felelős döntést azonban csak szabadon lehet hozni, aminek előfeltétele az autonómia. Az erkölcsi nevelés kitüntetett célja ezért
ERKÖLCSTAN Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése, alakítása.
RészletesebbenA viselkedészavarok kialakulásának okai az óvodában, iskolában
Csak akkor biztosíthatunk minden egyes gyerek számára boldog gyermekkort és a képességek optimális fejlődését, ha figyelembe vesszük a gyerekek fejlődésének törvényszerűségeit, az egyes gyerekek különböző
RészletesebbenERKÖLCSTAN 1-4. évfolyam Apáczai Kiadó
ERKÖLCSTAN 1-4. évfolyam Apáczai Kiadó Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak
RészletesebbenHelyi tanterv. Osztályfőnöki
Helyi tanterv Osztályfőnöki A fejlesztési területek nevelési célok a teljes iskolai nevelési-oktatási folyamat közös értékeit jelenítik meg, így áthatják e pedagógiai folyamatok egészét. E területek összhangban
RészletesebbenNévadónk élete, hazánk történelmében betöltött kiemelkedő szerepe, állhatatos hazaszeretete, a nemzet szabadságáért, függetlenségéért való
Névadónk élete, hazánk történelmében betöltött kiemelkedő szerepe, állhatatos hazaszeretete, a nemzet szabadságáért, függetlenségéért való küzdelme máig szóló példát adnak nekünk. Azt szeretnénk, hogyha
RészletesebbenPedagógiai program. Lánycsóki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM 027302
2013 Pedagógiai program Lánycsóki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM 027302 1 Tartalom Köszöntő...4 Küldetésünk...5 1. Az intézmény nevelési programja...7 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai
RészletesebbenPSZICHOLÓGIAI ÚJRAHASZNOSÍTÁS AVAGY NEM MINDEN SZEMÉT, AMI HULLADÉK
PSZICHOLÓGIAI ÚJRAHASZNOSÍTÁS AVAGY NEM MINDEN SZEMÉT, AMI HULLADÉK Szil Péter Az Integral folyóiratban 2001. márciusában megjelent írás (fordította: Cserháti Éva) bővített változata. Erőfeszítésünk, hogy
RészletesebbenTanterv az erkölcstan 1-4.
Tanterv az erkölcstan 1-4. Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése,
RészletesebbenErkölcstan. 5-8. évfolyam. tantárgy 2013.
Erkölcstan tantárgy 5-8. évfolyam 2013. Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak
RészletesebbenERKÖLCSTAN BEVEZETÉS. Alapelvek, célok
ERKÖLCSTAN BEVEZETÉS Alapelvek, célok Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodásés viselkedésmódjuknak
RészletesebbenÉrtékeken alapuló, felelős döntést azonban csak szabadon lehet hozni, aminek előfeltétele az autonómia. Az erkölcsi nevelés kitüntetett célja ezért
ERKÖLCSTAN Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése, alakítása.
RészletesebbenCsaládsegítés az Otthon Segítünk Szolgálatban
Embertárs (2005/1.) Tamásné Kollár Magdolna Családsegítés az Otthon Segítünk Szolgálatban Esettanulmány. (a neveket és az adatokat természetesen megváltoztattuk) Klári 22 éves. Két kicsi gyermeke van:
RészletesebbenMagyar nyelv és irodalom
Magyar nyelv és irodalom tantárgy 1-3. évfolyam 2013. Bevezetés célok, alapelvek Célok, feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza, az alsó tagozat az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti
RészletesebbenII. TANTÁRGYI TANTERVEK
II. TANTÁRGYI TANTERVEK AZ ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS ALAPOZÓ ÉS FEJLESZTŐ SZAKASZÁRA (5-8. évfolyam) A 11/2008, (II.8.)OKM rendelettel módosított 17/2004. (V.20.) OM rendelet 1. számú mellékletével kiadott
RészletesebbenRozman Gáborné nevelő, Pszichopedagógiai csoport
A GYAKORLAT MŰHELYÉBŐL 12o éves az Aszódi Javító Intézet Beszámoló az intézet múltjáról, jelenéről, jövőjéről és e sajátos színtéren végzett személyiségfejlesztő munkáról. Rozman Gáborné nevelő, Pszichopedagógiai
RészletesebbenPedagógiai program. Hatvani Bajza József Gimnázium és Szakközépiskola 3000 Hatvan Balassi Bálint út 17.
2015 Pedagógiai program Hatvani Bajza József Gimnázium és Szakközépiskola 3000 Hatvan Balassi Bálint út 17. 1 Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 6 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei,
RészletesebbenPEDAGÓGIAI - SZAKKÉPZÉSI PROGRAM
Fischer Mór Porcelánipari Szakiskola 8440 Herend, Kossuth Lajos u. 146. (88) 523-287 E-mail: herendiszakiskola@herend.com Web: www.herendiszakiskola.hu PEDAGÓGIAI - SZAKKÉPZÉSI PROGRAM Készítette: Szomi
RészletesebbenA HOLLÓKŐI ÁLTALÁNOS ISKOLA. Pedagógiai Programja
A HOLLÓKŐI ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja Nevelőtestület jóváhagyásának dátuma: 2013. március 25. A fenntartói jóváhagyás dátuma:. A tervezett felülvizsgálat dátuma:.. Készítette: Nagy Katalin igazgató
RészletesebbenSzent-Györgyi Albert Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium PEDAGÓGIAI PROGRAMJA HELYI TANTERVE. Ajka, 2010.
Szent-Györgyi Albert Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ÉS HELYI TANTERVE Ajka, 2010. 2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Az iskolában folyó nevelő- oktató munka pedagógiai alapelvei -6-2.
RészletesebbenPEDAGÓGIAI PROGRAM 2015.
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015. Székesfehérvár, Munkácsy Mihály utca 10. 1 MOTTÓNK: Félig sem olyan fontos az, mit tanítunk gyermekeinknek, mint az, hogy tanítjuk. Amit az iskolában tanultunk, annak legnagyobb
RészletesebbenERKÖLCSTAN 5. Tanmenetjavaslat B változat
ERKÖLCSTAN 5. Tanmenetjavaslat B változat I. SZEMÉLYES KAPCSOLATOK Célok: 1. Fejlesztés: Az osztály szervezetének csoportokra lehetőséget ad arra, hogy minden gyermek megtalálja, illetve tudatosan felépítse
RészletesebbenJ E G Y Z Ő K Ö N Y V
Szám: 1-19/2013. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült Tengelic Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. augusztus 22-én megtartott rendkívüli üléséről. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült Tengelic Község Önkormányzata
RészletesebbenA LIETO ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ÉS HELYI TANTERVE ALAPÍTVA
A LIETO ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ÉS HELYI TANTERVE ALAPÍTVA 2004 Bevezető gondolatok A zenei nevelést mint Kodály is vallotta 9 hónappal a születés előtt kell elkezdeni. Fontos kérdés,
RészletesebbenA BŐSÁRKÁNYI TÜNDÉRFÁTYOL ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
A BŐSÁRKÁNYI TÜNDÉRFÁTYOL ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Készítette: a Bősárkányi Tündérfátyol Óvoda nevelőtestülete Hatályos: 2013.szeptember 1. TARTALOM Tartalomjegyzék 2. 1.Bevezető 5. 1.2.Az óvodánk adatai
RészletesebbenI. AZ ISKOLA BEMUTATÁSA, KÉPZÉSI CÉLRENDSZERE 4 II. A PROGRAM JOGI ALAPJAI 7 III. PEDAGÓGIAI PROGRAM 9 IV. NEVELÉSI PROGRAM 17
Tartalom I. AZ ISKOLA BEMUTATÁSA, KÉPZÉSI CÉLRENDSZERE 4 I.1. Az iskola adatai 4 I.2. Az intézmény alaptevékenységei 4 II. A PROGRAM JOGI ALAPJAI 7 III. PEDAGÓGIAI PROGRAM 9 III. 1. Az iskola története
RészletesebbenUtak a minőséghez 2011. április 30. Budapest
Utak a minőséghez 2011. április 30. Budapest Téma: 4. terület, a szabadság Rövid összefoglaló az előző előadásokról. Először megnéztük, hogy mit akarunk, mi is a cél (1. terület: feladat meghatározás és
RészletesebbenA Gödöllői Waldorf Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola HELYI TANTERVE
A Gödöllői Waldorf Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola HELYI TANTERVE Az általános iskola 1-8. és a gimnáziumok 9-13. évfolyama számára 1 Tartalomjegyzék Bevezetés...4 Waldorf-pedagógia
RészletesebbenPEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁS
Nagyasszonyunk Katolikus Óvoda Általános Iskola és Gimnázium 6300.Kalocsa Asztrik tér 1. Tel:(78) 462-380 Mellék:252,253 Fax:(78)466-950 E-mail cím: nagyasszonyunkovi@gmail.com OM azonosító:027743 PEDAGÓGIAI
RészletesebbenHelyi tanterv 2-8. évfolyam Angol, német, mint idegen nyelv
Helyi tanterv 2-8. évfolyam Angol, német, mint idegen nyelv 1 IDEGEN NYELV Az idegen nyelv oktatásának alapvető célja, összhangban a Közös európai referenciakerettel (KER), a tanulók idegen nyelvi kommunikatív
RészletesebbenEgyüd Árpád. Alapfokú Művészeti Iskola. Pedagógiai Program
Együd Árpád Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Program Készült: Kaposvár, 2013. Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 2. Nevelési program I. Az iskolában folyó nevelő oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai,
Részletesebben"Úgy nőtt fel egy nemzedék, hogy nem látott senkit dolgozni"
"Úgy nőtt fel egy nemzedék, hogy nem látott senkit dolgozni" (Hírszerző, 2008 december 9.) Az Út a munkához program biztosan kielégíti majd a tömegigényt, hogy az ingyenélőket most jól megregulázzuk, az
RészletesebbenErzsébethelyi Általános Iskola Békéscsaba, Madách u. 2 PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015.
Erzsébethelyi Általános Iskola Békéscsaba, Madách u. 2 PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015. 1 TARTALOM ISKOLÁNKRÓL... 4 1. NEVELÉSI PROGRAM... 5 1.1. ISKOLÁNKBAN FOLYÓ NEVELŐ ÉS OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI,
RészletesebbenSZIGETSZENTMIKLÓSI BATTHYÁNY KÁZMÉR GIMNÁZIUM
SZIGETSZENTMIKLÓSI BATTHYÁNY KÁZMÉR GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015 Tartalomjegyzék 1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 3 1.1. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI,
RészletesebbenA Zongorálom sikere külföldön
A Zongorálom sikere külföldön Apagyi Mária három kötetes zongoraiskolájának megjelenése óta (2008) öt év telt el. Miután a kiadvány az általános gyakorlathoz képest zeneműboltokban nem beszerezhető, érdekelt
RészletesebbenPEDAGÓGIAI PROGRAM OM 201354
DEBRECENI EGYETEM BALÁSHÁZY JÁNOS GYAKORLÓ SZAKKÖZÉPISKOLÁJA, GIMNÁZIUMA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM OM 201354 Debrecen-Pallag 2015 H-4014 Debrecen, Mezőgazdász u. 1, Telefonszám (52) 450-306, Fax:
RészletesebbenGyorsjelentés. az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK:
Gyorsjelentés az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK: Hunya Márta PhD Kőrösné dr. Mikis Márta Tartsayné Németh
RészletesebbenAZ ISKOLA HELYI TANTERVE... 56 1. VÁLASZTOTT KERETTANTERVEK... 56 2. A KÖTELEZŐ ÉS A NEM KÖTELEZŐ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK... 57 3.
TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ... 3 KÜLDETÉSNYILATKOZAT... 4 A PEDAGÓGIAI PROGRAM TÖRVÉNYI HÁTTERE... 5 AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 7 1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, ÉRTÉKEI,
RészletesebbenAz osztályfőnöki órák helyi tanterve
Az osztályfőnöki órák helyi tanterve A fejlesztési területek nevelési célok a teljes iskolai nevelési-oktatási folyamat közös értékeit jelenítik meg, így áthatják e pedagógiai folyamatok egészét. E területek
RészletesebbenISKOLA - GYERMEKJÓLÉT. Készült a Phare támogatásával a Humán Fejlesztők Kollégiuma Regionális Forrásközpont megbízásából
ISKOLA - GYERMEKJÓLÉT Készült a Phare támogatásával a Humán Fejlesztők Kollégiuma Regionális Forrásközpont megbízásából Debrecen megyei jogú város Önkormányzata szociális bizottsága 1995 áprilisában megtárgyalta
RészletesebbenKISKUNFÉEGYHÁZI GÖLLESZ VIKTOR ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA, EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY KISKUNFÉLEGYHÁZA PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015.
KISKUNFÉEGYHÁZI GÖLLESZ VIKTOR ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA, EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY KISKUNFÉLEGYHÁZA PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015. 1 Tartalomjegyzék Bevezető... 4 1. A pedagógiai program
RészletesebbenPEDAGÓGIAI PROGRAM. Törcsvár Utcai Óvoda
PEDAGÓGIAI PROGRAM Törcsvár Utcai Óvoda 1112 Budapest Törcsvár utca 19-21. Az intézmény OM azonosítója: 034463 Intézményvezető: Steixnerné Strausz Ildikó Legitimációs eljárás Az érvényességet igazoló aláírások
RészletesebbenÚtközben Hírlevél. 1. A szociális készségfejlesztés csoportmódszerének bemutatása. A negyedik szám tartalmából:
Útközben Hírlevél 1. A szociális készségfejlesztés csoportmódszerének bemutatása A SZOCIÁLIS KÉSZSÉGFEJLESZTŐ CSOPORT MŰKÖDÉSE A pártfogás intézménye új tartalmi elemmel bővült, aminek keretében a fiatalok
RészletesebbenMEGISMERÉS ÁLLÓKÉPESSÉG VALÓSÁG PEDAGÓGIAI PROGRAM
MEGISMERÉS ÁLLÓKÉPESSÉG VALÓSÁG PEDAGÓGIAI PROGRAM KŐBÁNYAI MOCORGÓ ÓVODA 1101. Budapest, Kőbányai út 30. TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezető 1 II. Gyermekkép, óvodakép 4 II. 1 Gyermekkép 4 II. 2 Óvodakép 5 II.2.1.
RészletesebbenFODOR MÓNIKA 1 RÁBAI DÁNIEL 2
FODOR MÓNIKA 1 RÁBAI DÁNIEL 2 Milyen a jó munkáltató: toborzási és foglalkoztatási kérdések mérnökhallgatók és HR-szakértők körében végzett primer kutatás eredményei alapján Szekunder kitekintés Generációs
RészletesebbenA Zrínyi Ilona Gimnázium pedagógiai programja
A Zrínyi Ilona Gimnázium pedagógiai programja Nevelési terv Miskolc, 2013. 1 1. Küldetésnyilatkozat Iskolánk, a Zrínyi Ilona Gimnázium, Miskolc város és környékének elismert, népszerű és eredményesen működő
RészletesebbenA KORÁNYI FRIGYES GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA. Nagykálló, 2013.08.30.
A KORÁNYI FRIGYES GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Nagykálló, 2013.08.30. Tartalomjegyzék 1. Az iskola nevelési programja... 5 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai,
RészletesebbenANGOL NYELV Az OFI által ajánlott kerettanterv alapján készült
ANGOL NYELV Az OFI által ajánlott kerettanterv alapján készült Az idegen nyelv oktatásának alapvető célja, összhangban a Közös európai referenciakerettel (KER), a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának
RészletesebbenL OVASSY L ÁSZLÓ G IMNÁZIUM KÖRNYEZETNEVELÉSI PROGRAM 2007. Készítette: D R. S ZALAINÉ T ÓTH T ÜNDE
L OVASSY L ÁSZLÓ G IMNÁZIUM KÖRNYEZETNEVELÉSI PROGRAM 2007. Készítette: D R. S ZALAINÉ T ÓTH T ÜNDE 1. Az iskolai környezeti nevelés törvényi háttere A pedagógiai program mellékletei tartalmazzák azokat
RészletesebbenSarkadi Általános Iskola
Sarkadi Általános Iskola Pedagógiai Programja 2015. 0 Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 3 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei... 3 1.1.1. Az nevelő-oktató munkánk sajátos pedagógiai
RészletesebbenBolyai János Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Környezet- ismeret
Bolyai János Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 4032 Debrecen, Bolyai u. 29. sz. Tel.: (52) 420-377 Tel./fax: (52) 429-773 E-mail: bolyai@iskola.debrecen.hu Környezetismeret
RészletesebbenKIRÁLY-TÓ ÓVODA ÉS BÖLCSÖDE 9330.KAPUVÁR ARANY JÁNOS U. 10/A
KIRÁLY-TÓ ÓVODA ÉS BÖLCSÖDE 9330.KAPUVÁR ARANY JÁNOS U. 10/A Tel: 96/242-611 96/241-088 Fax: 96/ 241-088 E-mail: postmaster@kiralytoovoda.t-online.hu Beszámolót készítette: Boros Imréné intézményvezető
RészletesebbenVeszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata fenntartásában működő. Vadvirág Körzeti Óvoda. Beszámoló a 2014/2015. nevelési évről
Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata fenntartásában működő Vadvirág Körzeti Óvoda Beszámoló a 2014/2015. nevelési évről Készítette: Barcza Béláné óvodavezető Veszprém, 2015. szeptember 15. TARTALOMJEGYZÉK
RészletesebbenAZ EURÓPAI RASSZIZMUS- ÉS INTOLERANCIA-ELLENES BIZOTTSÁG MÁSODIK JELENTÉSE MAGYARORSZÁGRÓL
AZ EURÓPAI RASSZIZMUS- ÉS INTOLERANCIA-ELLENES BIZOTTSÁG MÁSODIK JELENTÉSE MAGYARORSZÁGRÓL - ELFOGADTÁK 1999. JÚNIUS 18-ÁN - ELÔSZÓ Az Európai Rasszizmus- és Intolerancia-ellenes Bizottság (ECRI) az Európa
RészletesebbenHogy azt válasszam, akit szeretnék, és azt kapjam, akit megérdemlek
32 Hogy azt válasszam, akit szeretnék, és azt kapjam, akit megérdemlek Kisnémet Mónika Nincs kockázat a szerelemben, és ezt te is meg fogod tanulni. Az emberek évezredek óta keresik és megtalálják egymást.
RészletesebbenTartalomjegyzék. I. Kötet
0 Tartalomjegyzék I. Kötet I. BEVEZETÉS 3 II. AZ ISKOLA JOGI STÁTUSA 3 NEVELÉSI PROGRAM III. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI 5 IV. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL
RészletesebbenÁRPÁD-HÁZI SZENT PIROSKA SZAKKÉPZŐ ISKOLA
ÁRPÁD-HÁZI SZENT PIROSKA SZAKKÉPZŐ ISKOLA 4400 Nyíregyháza, Bethlen Gábor u. 13-19. OM 201558 PEDAGÓGIAI PROGRAM Összeállította: Cseh Gyöngyi megbízott intézményvezető 2013. augusztus 28. 1 Tartalomjegyzék
Részletesebben4. évfolyam, 8. évfolyam, 12. évfolyam, minimumszint. minimumszint. minimumszint. KER-szintben nem megadható. Első idegen nyelv. Második idegen nyelv
IDEGEN NYELV Német Az idegen nyelv oktatásának alapvető célja, összhangban a Közös európai referenciakerettel (KER), a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása és fejlesztése. A
RészletesebbenSzent Lőrinc. Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium. pedagógiai programja
Szent Lőrinc Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium pedagógiai programja 2014 Tartalomjegyzék I. BEVEZETŐ I.1. Az iskola küldetésnyilatkozata I.2. A pedagógiai program törvényi
Részletesebbena Sashalmi Waldorf Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Nevelési Programja és Helyi Tanterve
PEDAGÓGIAI PROGRAM a Sashalmi Waldorf Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Nevelési Programja és Helyi Tanterve Menned kell merészen, mint sas, kérdezni a világ rejtelmeit, de akkor sem csüggedni,
RészletesebbenKISKÖREI ÓV-LAK ÓVODA. OM azonosító: 031423 PEDAGÓGIAI PROGRAM
OM azonosító: 031423 ÓVODÁNK ADATAI Neve: KISKÖREI ÓV-LAK ÓVODA Címe: 3384 KISKÖRE, BÉKE ÚT 9-11. Telefon/fax: 36/358-211 Fenntartója: KISKÖRE VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT Címe: 3384 KISKÖRE, SZÉCHENYI ÚT 24. Alapító
RészletesebbenA PESTHIDEGKÚTI WALDORF ÁLTALÁNOS ISKOLA, MŰVÉSZETI ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
A PESTHIDEGKÚTI WALDORF ÁLTALÁNOS ISKOLA, MŰVÉSZETI ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Az iskola képviselője: Kulcsár Gábor Az iskola címe: 1028 Budapest, Kossuth L. u. 15-17. Tel.:(061) 3974468,
RészletesebbenMÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA. Pedagógiai program. Sárvári Tankerület. Répcelak
MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA Pedagógiai program Sárvári Tankerület Répcelak 1 2013 Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 3 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei,
RészletesebbenReferenciaintézményi szolgáltatások működtetésének minőségbiztosítása
OM: 201026-004 Referenciaintézményi szolgáltatások működtetésének minőségbiztosítása R. M. Á. I. Kazinczy Ferenc Tagiskola OM: 201026-004 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK:... 2 1 A CÉLJA:... 3 2 A SZOLGÁLTATÁSOK
RészletesebbenA szelektív utánzás mint a kulturális tanulás eszköze
A szelektív utánzás mint a kulturális tanulás eszköze A kultúra megjelenése és átörökítése a szociális tanulás formáira támaszkodik. A kultúra lényegi jellemzője az ismeretek felhalmozása, melyhez találmányokra,
RészletesebbenPEDAGÓGIAI PROGRAM. Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola
2015 PEDAGÓGIAI PROGRAM Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola 1 I. I. Helyzetelemzés... 5 1. Az iskola rövid története..5 2. Középiskolánk hivatalos adatai...6 3. Az iskola és környezete...7
RészletesebbenBATSÁNYI JÁNOS GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM
BATSÁNYI JÁNOS GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM I. AZ ISKOLA TÖMÖR BEMUTATÁSA I./1. Hivatalos adatok Az intézmény elnevezése: Batsányi János Gimnázium és Kollégium székhelye: Tapolca, Liszt F.
RészletesebbenSZERZŐK: ANTAL GÁBOR HEGEDŰS SÁNDOR PUSKÁS PÉTER DR. SZABÓ PÉTER SZIM ANDRÁS
A szakmai program egyéni szintre történő lebontásához, egyéni szinten történő megvalósításához és értékeléséhez szükséges tevékenységrendszer kidolgozása és adminisztrációs kereteinek meghatározása. SZERZŐK:
RészletesebbenIII.2. Az iskola tantárgy és óraterve... 54 III.2.1. Általános tantervű képzés heti óraterve:... 56 III.2.2. Emelt szintű idegen nyelvi képzés heti
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. 1 TARTALOM: I. BEVEZETÉS... 4 I.1. Iskolánk adatai:... 4 I.2. Az iskola bemutatása... 5 I.3. Iskolánk hitvallása... 8 II. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 9 II.1. A nevelő-oktató
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2007. június 25-i ülésre
ELŐTERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2007. június 25-i ülésre Tárgy: A zirci Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Pedagógiai Programjának módosítása Előadó: Wohlfart
RészletesebbenPEDAGÓGIAI PROGRAM. Intézmény neve : Szent Család Katolikus Óvoda. Intézmény címe : 2600 Vác, Bauer Mihály út 22-24. OM azonosító : 032735
PEDAGÓGIAI PROGRAM Intézmény neve : Szent Család Katolikus Óvoda Intézmény címe : 2600 Vác, Bauer Mihály út 22-24. OM azonosító : 032735 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Törvényi háttér... 4 Az óvoda
RészletesebbenArt Ért Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Programja és Helyi Tanterve
Art Ért Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Programja és Helyi Tanterve ART ÉRT Alapfokú Művészeti Iskola 1 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Bevezető... 5 A pedagógiai program megvalósításának biztosítéka...
RészletesebbenEgyebek (A világ működése - Ember)
Tartalom Néhány dolog az emberről, melyek más témákba nem fértek bele. Az emberi szépség: jellemzői, külsőnk és belsőnk kapcsolata és a szépség hatalma. Az emberi faj rugalmassága. Megjegyzés Viszonylag
RészletesebbenTáncsics Mihály Általános Iskola 8000 Székesfehérvár, Batthyány u. 1. Helyzetelemzés, küldetésnyilatkozat... 4 I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA...
A Székesfehérvári Táncsics Mihály Általános Iskola Pedagógiai programja SZÉKESFEHÉRVÁR 2013 Tartalom Helyzetelemzés, küldetésnyilatkozat... 4 I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 5 1. A nevelő-oktató munka
RészletesebbenHerpainé Márkus Ágnes - Kaló Róbert -Sarlósi Tibor
Herpainé Márkus Ágnes - Kaló Róbert -Sarlósi Tibor Regionális Szociálpolitikai Tervezési és Fejlesztési Hálózat eredmények és továbblépési lehetőségek A területi szemlélet szociális ágazaton belüli meghonosítása
Részletesebben(RE)SZOCIALIZÁCIÓS SEGÍTÕ PROGRAM
(RE)SZOCIALIZÁCIÓS SEGÍTÕ PROGRAM A nevelési program elkészítését több tényező teszi szükségessé és egyben időszerűvé. A nevelőintézetekben a nevelés célja és feladata sajátos és eltér minden más intézményesített
RészletesebbenSzakmai életutam. Bevezető és bemutatkozás
Szakmai életutam Bevezető és bemutatkozás Nehezen írok magamról. (Az a nemzedék vagyok, aki még ezt nem tanulta.) Ezért jó, hogy portfólióm elején megtalálható az önéletrajzom, mely kiindulópontja lehet
RészletesebbenIktatószám: 41- /2008. Tárgy: Tájékoztató a 2007. évi Országos Kompetencia-mérés hódmezővásárhelyi eredményéről
Iktatószám: 41- /2008. Tárgy: Tájékoztató a 2007. évi Országos Kompetencia-mérés hódmezővásárhelyi eredményéről Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének Tisztelt Közgyűlés! Az oktatási rendszer
RészletesebbenA Habos Kakaó Magánóvoda Helyi Nevelési Programja
A Habos Kakaó Magánóvoda Helyi Nevelési Programja Habos Kakaó Magánóvoda 1154 Budapest Dalnoki Jenő u. 1. Tartalomjegyzék ÓVODÁNK ADATAI 3. BEVEZETŐ 4. 1. HELYZETKÉP ÓVODÁNKRÓL 6. 1.1. Az óvoda környezete
RészletesebbenPEDAGÓGIAI PROGRAM SZEDERKÉNYI ÁLTALÁNOS ISKOLA
Pedagógiai program 2013 PEDAGÓGIAI PROGRAM SZEDERKÉNYI ÁLTALÁNOS ISKOLA Ezek a csillogó szemű gyerekek nem maguk váltották a belépőjegyet arra az útra, amit úgy hívunk: élet Ha szemükbe nézünk, ugyanazt
RészletesebbenI. INTÉZMÉNYI ADATOK II. BEVEZETÉS
I. INTÉZMÉNYI ADATOK Az intézmény neve: Baross Gábor Általános Iskola Székhelye: Budapest, XXII. Dózsa György út 84-94. Fenntartó: Budapest, XXII. kerület Önkormányzata Működési terület: általános iskola
Részletesebbenformát vett fel, megalázta magát és engedelmes volt a kereszthalálig. De mi a mi szegénységünk? Minden bizonnyal az, hogy kiszakadtunk az Istennel
Ami mindent felülír Ismeritek a mi Urunk Jézus Krisztus kegyelmét; hogy gazdag létére szegénnyé lett értetek, hogy ti az ő szegénysége által meggazdagodjatok. 2Kor 8,9 Igehirdetés a zsinati választások
RészletesebbenA TISZAFÖLDVÁRI HAJNÓCZY JÓZSEF GIMNÁZIUM HUMÁN SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
A TISZAFÖLDVÁRI HAJNÓCZY JÓZSEF GIMNÁZIUM HUMÁN SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA OM:037 923 187/3/2015. számon jóváhagyom! Tiszaföldvár, 2015. szeptember 1. Baczúr István intézményvezető
RészletesebbenIKT a humán tárgyak oktatásában
IKT a humán tárgyak oktatásában - 1. lecke - Kréta, tábla, monitor IKT és a tanár Az IKT (Információs és Kommunikációs Technológiák) az oktatásban merőben új tanítási modellnek számít. Olyan új eszköztárnak,
RészletesebbenPETŐFI SÁNDOR KÖZPONTI ÓVODA BÚZAVIRÁG TAGÓVODÁJÁNAK HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA KÖRNYEZETTUDATOS SZEMLÉLETET ALAPOZÓ ÓVODAI NEVELÉSI KONCEPCIÓ
PETŐFI SÁNDOR KÖZPONTI ÓVODA BÚZAVIRÁG TAGÓVODÁJÁNAK HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA KÖRNYEZETTUDATOS SZEMLÉLETET ALAPOZÓ ÓVODAI NEVELÉSI KONCEPCIÓ BÚZAVIRÁG TAGÓVODA Kaposvár 2009 107 1. AZ ÓVODA ADATAI: Az
RészletesebbenBölcsődei Szakmai Program 2016-2019
Fekete István Óvoda és Bölcsőde Bölcsődei Szakmai Program 2016-2019 Az intézmény neve: Fekete István Óvoda és Bölcsőde Intézmény címe: 3571 Alsózsolca, Fekete István u. 7. Elérhetőségek: Tel./Fax.: 06/46-406-605
RészletesebbenAz SVKI stratégiai és védelmi kutatócsoportja
NB03_bel.qxd 2009.04.08 5:43 du. Page 70 70 NEMZET ÉS BIZTONSÁG 2009. ÁPRILIS Karácsony Veronika Nõk a haderõben, 2008 Az SVKI stratégiai és védelmi kutatócsoportja 2008 õszén kérdõíves vizsgálatot folytatott,
RészletesebbenKÖRNYEZETISMERET 1-4. évfolyam
KÖRNYEZETISMERET 1-4. évfolyam 51/2012.XII.21.EMMI rendelet 1.sz melléklete alapján Ahogyan a gyermek értelme fejlődik, úgy válik benne egyre erősebbé az igény arra, hogy saját testét, illetve szűkebb-tágabb
RészletesebbenMezőcsát, 2011. március
Egészségnevelési Pedagógiai Program (Egészségfejlesztési Terv) Készítette Kiss József Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola Mezőcsát, 2011. március TARTALOMJEGYZÉK Előszó... 5 Bevezető... 7 I.helyzetelemzés...
Részletesebben5 6. évfolyam. Közösség és személyiség
OSZTÁLYFŐNÖKI ÓRÁK Az osztályfőnöki órák sajátos szerepet töltenek be a tantárgyak rendszerében. Fejlesztési k, tevékenységeik közvetlenül szolgálják a nevelést, mintegy szintetizálva az egyes tantárgyakban
RészletesebbenPEDAGÓGIAI PROGRAM Sajnovics János Általános és Művészeti Iskola GYÚRÓI TAGISKOLA Felülvizsgálat: 2013. március 19.
PEDAGÓGIAI PROGRAM Sajnovics János Általános és Művészeti Iskola GYÚRÓI TAGISKOLA Felülvizsgálat: 2013. március 19. 2 Tartalom Bevezető... 4 Iskolánkról... 5 Jogi státusz... 5 Az iskola működési rendje...
RészletesebbenEDUCATIO 1997/2 AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI
AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI A felnõttoktatás funkciója, az intézményrendszer mûködésének feltételei évek óta átalakulóban vannak. Változik a képzés iránti kereslet, s változik a kínálat
RészletesebbenNemzeti alaptanterv 2012 NEMZETI ALAPTANTERV I. RÉSZ AZ ISKOLAI NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA TARTALMI SZABÁLYOZÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI SZINTJEI
NEMZETI ALAPTANTERV I. RÉSZ AZ ISKOLAI NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA TARTALMI SZABÁLYOZÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI SZINTJEI 1. A KÖZNEVELÉS FELADATA ÉS ÉRTÉKEI A hazánk Alaptörvényében megfogalmazott feladatokat szem előtt
RészletesebbenA Klapka György Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola. Pedagógiai Programja. Készült: 2013. március
A Klapka György Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Programja Készült: 2013. március 1 1 NEVELÉSI PROGRAM... 4 2 A GYERMEKEK, TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK... 29
RészletesebbenMielőtt rátérnék a Szolgálat konkrét működésének bemutatására, néhány szakmai szempontot kívánok ismertetni.
Zelenák József Az NCsSzI Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálatának munkája és szakmai módszerei az egy éves működés alapján levonható tapasztalatok és következtetések Minden embert megrendít
RészletesebbenBudapest, 2014. Tevékenységünk minden percében látnunk kell a jövőt és a célt is, különben minden igyekezetünk értelmetlen és hiábavaló marad.
A Budapesti Kolping Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Sportgimnázium PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Tevékenységünk minden percében látnunk kell a jövőt és a célt is, különben minden igyekezetünk értelmetlen
RészletesebbenEsztergály Mihály Általános Iskola. Pedagógiai Programja
A Csomádi Esztergály Mihály Általános Iskola Pedagógiai Programja (kiegészített, átdolgozott változat) 2008. A képviselőtestület jóváhagyta: 2008. jan. 21-én határozat száma: 9/2008 (01.21.) 1 II. Az intézmény
RészletesebbenPedagógiai program. Alsóerdősori Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium VII. Alsó erdősor 14-16. A nevelőtestület elfogadta: 1998.
Pedagógiai program A nevelőtestület elfogadta: 1998. február 10-én Módosította: 2001. április 27-én, 2001. november 26-án, 2004. május 28-án és 2005. augusztus 30-án 2007. február 2-án 2007. november 30-án.
RészletesebbenEgészséges Iskolák, Egészséges Diákok
Egészséges Iskolák, Egészséges Diákok ZÁRÓ KIADVÁNY A projekt összegzése Tartalom: A pályázat átfogó bemutatása... 1 A partnerségi viszony célja... 2 Alkalmazott módszerek:... 3 Hatás és európai hozzáadott
RészletesebbenI. BEVEZETŐ. Óvodahasználók igényeinek, szükségleteinek feltérképezése:
Intézményünk bemutatása: I. BEVEZETŐ Óvodánk 1973 óta négy csoporttal működik, 100 fő befogadására alkalmas. 1998. április 17-étől intézményünk a Bóbita Óvoda nevet viseli. Az óvodát nagy területű, parkosított
RészletesebbenKÖZÖS KONZULTÁCIÓS ANYAG. Új európai szomszédságpolitika felé
EURÓPAI BIZOTTSÁG AZ EURÓPAI UNIÓ KÜLÜGYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI FŐKÉPVISELŐJE Brüsszel, 2015.3.4. JOIN(2015) 6 final KÖZÖS KONZULTÁCIÓS ANYAG Új európai szomszédságpolitika felé HU HU I. Bevezetés. Egy
Részletesebben