TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS IRODALMI ÁTTEKINTÉS...3

Átírás

1 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS IRODALMI ÁTTEKINTÉS Természetes adottság, és tájhasználat Természetes adottság meghatározása Tájhasználat jellemzői napjainkban Juhtenyésztés, és takarmány előállítás Juhtenyésztés helyzete hazánkban Takarmány előállítás hazánkban ANYAG ÉS MÓDSZER Anyag Lajosmizse Családi gazdaság Módszer Szekunder kutatás Primer kutatás EREDMÉNYEK A családi gazdaság bemutatása Takarmányozás Legeltetés Az anyajuhok takarmányozása Egyéb fontos információk Takarmány előállítás KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Következtetések Javaslatok ÖSSZEFOGLALÁS IRODALOMJEGYZÉK

2 1. Bevezetés Idén tavasszal Kecskemétről Lajosmizse külterületére költöztünk a családommal. Hirtelen egy 6.-ik emeleti panellakásból egy tanyára kerültem, ahol az eddig csak könyvekben, vagy tv-ben látott mezőgazdasággal foglalkozó emberek a szomszédaink lettek. Az általam választott családdal már nagyon jó kapcsolatban van a családunk, ezért amint tudomásomra jutott a pályázati kiírás azonnal döntöttem: a ő gazdálkodásukat mutatom be a minket körülvevő gazdák közül. Véleményem szerint a gazdálkodásuk, illetve tájhasználatuk nagymértékben igazodik a természetes adottságokhoz. Dolgozatom célja alátámasztani véleményem helyességét, bemutatni a gazdaság jelenlegi állapotát, és feltárni a fejlesztési lehetőségeket mellyel a gazdaság hatékonysága növelhető a természetes adottsághoz igazodó gazdálkodás, tájhasználat fenntartása mellett. Kutatásom során a két, nemzetközileg is elismert adatgyűjtési módszert alkalmaztam. A szekunder (másodlagos) kutatás lényege, hogy a már meglévő, más célból összegyűjtött és valahol elérhető szöveges információkat, számszerű adatokat az ágazat sajátos céljainak, igényeinek megfelelően használjuk fel. Szekunder vizsgálataim a természetes adottságokhoz igazodó gazdálkodás, tájhasználat fogalmának meghatározásához, a családi gazdaság meghatározása, illetve természetes adottságainak feltárása. A primer (elsődleges) kutatás során közvetlenül szerzünk információkat a vizsgált társadalmi-, gazdasági jelenségekről. A primer kutatás során önálló adatgyűjtést végeztem, a kvantitatív (mennyiségi), illetve a kvalitatív (minőségi) módszereket alkalmaztam. Vizsgálatom során a szereplőket (családi gazdaság) a természetes adottságokhoz igazodó gazdálkodás, tájhasználathoz való viszonyukat mutatom be. Irányvonalként 4 fő célt fogalmaztam meg: A természeti adottságok feltárása a gazdaság környezetében A családi gazdaság helyzetének feltárása Juhtenyésztés feltárása a gazdaságban A takarmány előállítás feltárása a gazdaságban 2

3 2. Irodalmi áttekintés 2.1 Természetes adottság, és tájhasználat Természetes adottság meghatározása A természetben rejlő adottságok (éghajlat, napsugárzás, ásványkincsek, talaj) teremtik meg magának az emberi tevékenységnek a lehetőségeit. A természeti erőforrások (adottságok) fogalma és köre kifejezi a természet közvetlen kapcsolatát a társadalommal és annak gazdasági tevékenységével. A természetben rejlő adottságok még nem erőforrások; de a termelőerők fejlesztésével, a fejlődés meghatározott fokán azzá válnak. A természeti erőforrások fogalma: egyértelműen kifejezi a természet és az ember gazdasági tevékenysége közötti kapcsolatot, azaz a természeti elemeknek azt a körét foglalja magában, amely felhasználható az energiatermelésben, az élelmezési cikkek előállításában és ipari nyersanyagként. Továbbá természeti erőforrásokon azokat a természeti adottságokat értjük, amelyeket az ember a termelés adott fejlettségi szintjén szükségleteinek kielégítésére hasznosít (Bernát et. al. 1998) Tájhasználat jellemzői napjainkban Miközben nő a természetes táji erőforrások gazdasági értéke, a természetes, valamint a hagyományos gazdálkodással és kistelepülésekkel évezredek során kialakult tájak harmóniáját megtörik és szétrombolják az iparterületek, városok, és mezőgazdasági monokultúrák. Vidéken az adott helyi természeti és kulturális környezetben kialakult hagyományos lakóházakat az ipari civilizáció elmúlt évtizedeiben tájidegen típusházak váltották fel, és csak nyomokban maradtak meg a tájba simuló hagyományőrző építészeti alkotások. Magyarországon a rendszerváltást követően különösen felerősödtek a táji erőforrást roncsoló folyamatok. A tájroncsolás új eszközei terjednek szinte megállíthatatlanul: plakátok, benzinkutak, áruházak, logisztikai telepek, raktárak, bevásárló központok, sorházak, gázbekötések, tornyok és vonalas létesítmények Továbbnő a tájvédelem érdekeivel ellentétes erőforrás fogyasztó ágazatok nyomása, mivel sok befektető és gazdasági ágazat előnybe részesítik a kevésbé zavart, érintetlenebb tájakat. Az erőforrás fogyasztók nyomásának kivédését, vagyis a bevételi forrást hosszú távra biztosító táji erőforrások őrzését és ezzel a tájhasználat harmóniáját csak átfogó, nagyléptékű tájvédelmi koncepció biztosíthatja. A táj esztétikai értéke mindenki számára nyilvánvaló, amikor egy kilátóról széttekintve befogadja a környező panoráma látványát. A táj szépsége - akár kultúrtájról, akár 3

4 természeti területek dominálta tájról van szó - nagymértékben annak függvénye, hogy a különféle tájhasználati módok, az emberi kultúrkörnyezet és a természeti területek képe harmonikusan fonódjon egymásba. ( 2.2 Juhtenyésztés, és takarmány előállítás Juhtenyésztés helyzete hazánkban A juhtenyésztés az idei év első felében pozitív irányú változást mutat (1. táblázat) a tavalyi évhez képest. A termelés gazdaságosságában a juh nehezen veszi fel a versenyt az intenzív állatfajokkal. 1. táblázat: A juhállomány alakulása (ezer db) Terület június 1. december 1. június 1. Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Alföld és Észak Ország összesen Forrás: KSH, saját szerkesztéssel 4

5 A hústermelésben a sertés és a baromfi, a tejtermelésben a szarvasmarha, de még a kecske is gazdaságosabb. Különösen igaz ez a hazai viszonyokra, ahol a juh eredményei szemben az állattenyésztés más ágazataival messze elmaradtak a világszínvonaltól. A fentiek ellenére a juhtartás mégis indokolt hazánkban. A juhászatok döntő hányada olyan területeken helyezkedik el, amelyek gazdaságilag halmozottan hátrányosak: rossz a közgazdasági környezetük, gyengék a termőhelyi adottságaik. Amennyire nem versenyképes a termelésben, annyira nincs konkurenciája a környezetvédelemben. A hazai mintegy egymillió hektár feltétlen juhlegelő, több millió hektár tarló és jelentős mennyiségű melléktermék hasznosítása is főleg a juhokra vár.(szabó et al. 2006) Takarmány előállítás hazánkban Magyarországon a szántóföldi növénytermesztés képezi a takarmányforrások döntő hányadát. Általában tömegtakarmányokat termesztenek. A tömegtakarmányokhoz sorolják mindazokat a takarmányokat, amelyek nagy tömegben állnak rendelkezésre, és jelentős mennyiségű rostos anyagot tartalmaznak. Ide tartoznak a termesztett zöldtakarmányok, a szalmafélék és egyéb mezőgazdasági és ipari melléktermékek, mint pl. répaszelet, törkölyök stb.(magda et al. 1998) A szántóföldön termesztett szálas- és tömegtakarmányok, valamint a gyepek fűtermése képezi a szálas és tömegtakarmányokat fogyasztó állatok takarmánybázisát. A szálas takarmánynövényeket három csoportra osztjuk - és jelentőségüknek megfelelő terjedelemben tárgyaljuk - de csak a fontos növényekkel foglalkozunk: 1. Pillangós virágú szálas takarmányok (lucerna, vöröshere, szarvaskerep, baltacim, somkóró és bíborhere). 2. Keveréktakarmányok (őszi és tavaszi keveréktakarmányok) 3. Egynyári, nem pillangós szálas- és tömegtakarmányok (kukoricacsalamádé, egyéb csalamádé és szilázs növények, valamint a takarmánycirkok). A szálas takarmánynövények közül legjelentősebbek a pillangós virágú takarmányok, de jelentősek a keverék és az egynyári szálas- és tömegtakarmányok is. Az állattenyészéshez nélkülözhetetlen takarmánynövények közül az Alföldön a kukorica, a zab és az árpa a legjelentősebb. A kukorica szintén a sok napsütést és a jó minőségű talajt igényel, mint a búza, így leginkább a Mezőföldön, a Maros-Körös közén és az egyéb, termékenyebb vidékeken terem. A zab és az árpa kevésbé igényes, ezért a gyengébb talajokon is nagy termésátlaggal nevelhetők. 5

6 3. Anyag és módszer 3.1 Anyag Lajosmizse Lajosmizse Bács-kiskun megye északi részén, a duna tisza közi homokhátság északi részén, Kecskeméttől 17 km-re északnyugatra terül el. A város szinte teljes egésze homokra települt. Lajosmizse külterülete részben még homokhátság eredeti felszíni formáit őrzi. A magasabban fekvő dűnesorok között számos apróbb tó, illetve mocsár húzódik meg. A város azm5-ös autópályán vagy az 5- ös főúton csatlakozik Magyarország fő közlekedési hálózatához. A városban sok gazdálkodó foglalkozik zöldség és gyümölcstermesztéssel, kiemelkedő a szamóca és paprikatermesztés, amelynek elsődleges célpontja a budapesti felvevőpiac. Lajosmizse külterületén számos, napjainkban is aktív tanya található. A tanyák egy része már nem mezőgazdaságból, hanem legalább részben idegenforgalomból él Családi gazdaság A családi gazdaság Lajosmizse külterületéhez tartozik, de a Kecskemét Méntelek Ladánybene útvonal mellett található. A gazdálkodás a szülök kezdték, ahol a családfő őstermelőként tevékenykedett, az édesanya a 4 gyermek nevelése mellett segített a juhok körüli feladatok elvégzésében. Ma már legkisebb gyermek Sipos István vezeti a gazdaságot. Édesanya elhalálozott, édesapja súlyos beteg, három nővére rég kiszállt a családi fészekből, így ráhárult a családi gazdaság tovább vitele Módszer Szekunder kutatás A szekunder (másodlagos) kutatási módszert elsősorban az irodalmi áttekintés adataihoz használtam. A fogalmak meghatározásához, és az általam bemutatott tevékenységekhez Primer kutatás Primer kutatásom alapját a családi gazdaság tevékenységének megfigyelése illetve a gazdaságot vezető személlyel folytatott beszélgetések adták. Mivel a családdal közeli barátságba kerültünk, így előfordult több esetben is hogy segítettünk a gazdálkodási folyamatban (pl. hodályok kitrágyázásánál, kukorica betakarításnál, bárányok szállításánál stb.). 6

7 4. Eredmények 4.1. A családi gazdaság bemutatása A dolgozatom alapjául szolgáló juhállomány már a 3.-ik falkája a családnak, ami azt jelenti, hogy kétszer már eladták a teljes állományt csak pár anyát, hagytak a család részére, de végül csak hagyták felszaporodni az állományt. Az állomány fajtája: Magyar merino óta foglalkoznak juhtenyésztéssel. Jelenleg 150 anyajuh, 3 kos található az állományban. A család számára otthont adó épület mellett, egy istálló, egy disznó ól, csirke ól, és két hodály (1. ábra) található. A tanya körül van a szántó nagy része a legelők a háztól elég messze találhatók, ezért a családfő minden nap sokat van messze a családtól, mert Ő végzi el a juhász feladatait is. 2. ábra :Hodály- a juhok éjszakai szállása Fotó: saját Az anyák fülszámmal rendelkeznek. A három kos nem az állományból való, mert a juhtenyésztés segítő támogatás feltétele az idegen állományból való kosokkal való fedeztetés. A hagyományos elletés alkalmazzák, a kosok együttvannak az anyajuhokkal, így a szaporulat az állomány fajtájára jellemző időben érkezik. Az anyák 80% -a kétszer ellik évente. Az 7

8 értékesített bárányok száma az elmúlt években átlagosan 250 darab, kétszeri szállítással. A bárányokat két és fél hónapos korukban szállítják el. A teljes szaporulat exportra megy a cél állomás Olaszország, és Törökország. 4.2 Takarmányozás Legeltetés Bár a takarmány feletetés speciális módját, a legeltetést, nem nagyon alkalmazzák az általam bemutatott gazdaságban az állomány takarmányozásának az alapja. A gazdaság vezetője (a továbbiakban István) csak kimondott nagyon hidegben és nagy hóban nem hajt ki. Eső, szél nem számít Ő, megy a birkákkal a legelőre (1.ábra). Nyáron már kora hajnalba elindul, mert a birkák nagy melegben nem legelnek. Öt legkésőbb hat órakor elindul a legelőre, 9 óra körül elindul be a pihenő karámba az állatokkal, és délután 5 óra után, ha már kezd, csökkeni a hőség újra elindul. Télen a hideg miatt később hajt ki 9 óra körül, és fél egy körül hajt be. A délutáni legeltetés 2 óra körül kezdődik, hogy a sötétedés kezdetekor be tudjon hajtani. Nincs ünnepnap, nincs pihenő az év minden napján mennie kell, hogy gazdaságos legyen a takarmányozás. 1. ábra: Sipos István legelteti a juhait Fotó: saját 8

9 Az anyajuhok takarmányozása Az anyajuhokat különböző mennyiségű és minőségű takarmánnyal etetik attól függően, hogy üres, vemhes vagy tejelő anyáról van-e szó. István nem tesz különbséget vemhes vagy üres anyajuh között, viszont a tejelő anyajuh kiegészítő takarmányt kap. Az üres és vemhes anyajuh szénát + rozst kap, míg a tejelő (fias) lucernát, kukoricát, és rozst is kap. A kosok takarmányozása az üres anyákéval megegyező módon történik Egyéb fontos információk Az állomány frissítésére évente bárányt hagynak meg utódlás miatt. A körmözést évente kétszer a gazda végzi. Komoly problémát jelentenek nyáron a legyek. Nagyon fontos a sebek kezelése, mert a legyek azonnal beköpik, és ha nem kezeljük a sebet akkor az állat el is pusztulhat. Neocidol EC 500 nevű szerrel kell bekenni az állatok sebeit. Állatorvosi költség évente a következő tételekből áll: 1 évbe egyszer oltás (rühesség, és belső élősködök ellen) kb Ft. Szállítólevél kitöltés 3500 Ft szállításonként Utód fülszámozása 3500 Ft anyajuhonként 4.4 Takarmány előállítás A gazdaság 27 hektár saját szántón, és 5 hektár bérelt szántón termeszti a szálas-, és tömegtakarmányt. A gazdaság által termesztett takarmányok a következők: Lucerna Széna Muhar Rozs Kukorica Szár Tritikálé A 27 hektár saját szántó nem egybe függő tábla, hanem három külön álló hektár nagyságúak. A szántók trágyázása birka trágyát használnak. A hodályok takarításának eredménye a földekre kerül, minden évben másik táblára, így egy- egy területre 3-4 évente kerül sor. A földekre minden évben ammónium nitrátot jutatnak ki egy mázsa/ hektár arányban. Az öt hektár bérelt területen lucernát termesztenek. Évente négyszer kaszálják, az idei évben 28 bála termése lett, melyből EU hálós kórbálát készítettek. A saját területen termesztett -széna 35 bálát adott, 9

10 -a szár 30 bála lett, - a muhar 20 bála. - A tritikálé hozama 28 mázsa/hektár - Rozs 25 mázsa/hektár - Kukorica 30 mázsa lett a 2hektáros vetésterületen. A takarmány hozamok átlagosnak mondhatok, de sajnos az állomány teljes ellátásához nem elegendő. Az elmúlt években lucerna, és széna vásárlásával egészítették ki a saját készleteket. István elmondása szerint az idei év is átlagos volt, illetve a kukorica a nagy szárasság miatt drasztikusan kevés termést hozott, és ennek is örülhet, mert valahol teljesen kiéget. A nagy szárasság miatt a legeltetés sem volt könnyű, mert kiéget minden, alig tudtak a birkák legelni. István legelő kiegészítésnek a betakarított tanya melletti négy hektáros területre trágyaszóróval rozst szórt ki, hogy legyen a birkáknak plusz táplálék. 10

11 5. Következtetések, Javaslatok 5.1 Következtetések Véleményem miszerint a Sipos István által vezetett családi gazdaság jól tükrözi a természetes adottságokhoz igazodó gazdálkodást, tájhasználatot igaznak bizonyult. A család a birtokában lévő szántót rendszeres műveli, a legelőkön legeltet, legyen az bármilyen messze a birtoktól. A hodályok bár rendbe vannak tartva már igen régiek, és egyterűek. A gépi munkákat a családfő saját maga, bár némely gép a szomszéd gazdaság tulajdona (pl. vetőgép). A gépek közös használata nem mindig jó, mert várni kell rá, és alkalmazkodni kell. Nemcsak a gépek közös használata köti össze a környező gazdákat, de a juhok legeltetése is. A szomszédos gazdák, ha betakarítják a termést, szólnak az Istvánnak, hogy a tarlóra hajtson ki, és ez nagy segítség, mert nem kell mindig messzire mennie legeltetni. Az anyajuhok együtt vannak a kosokkal, így a szaporulat természetes úton, emberi beavatkozás nélkül irányítatlanul születik, így lehet olyan anya, aki több éven keresztül nem ellik, ez nem gazdaságos. 5.2 Javaslatok A gazdaság vezetője végzi a gépi munkát a földeken, illetve a legeltetés is az Ő feladata. A két tevékenység igen komoly kihívás, és egymás rovására megy. Szerintem szükség lenne egy alkalmazottra, aki a legeltetést elvégzi, legalább a földmunkák idején. A hodályokat is át kellene építeni, hogy a bárányok tudjanak menni az anyukhoz, szopni, akkor nem kellene az anyákat beengedni, majd kiengedi a nem szoptató anyákhoz. A bárányok előtt viszont egész nap ott lehetne a plusz abrak, ha csak ők mennének ki az anyák meg nem, tudnának bemenni. 11

12 6. Összefoglalás Dolgozatom célja az volt, hogy bemutassa egyik szomszédunk családi gazdaságát, melynek működtetése igazodik a természetes adottságokhoz, tájhasználathoz. Napjainkban egyre jobban felértékelődik a vidék szerepe, és a természetes adottságok megőrzése. Jó érzés tudni, hogy vannak olyan gazdaságok, ahol úgy próbálnak bevételhez jutni, hogy a természettel együtt működnek. A családi gazdaság vezetője szívesen mutatta be nekem tevékenységét. Bevallom őszintén a dolgozat elkészítése előtt nem gondoltam, hogy a juhászkodás ennyire komoly. Rengeteg odafigyelést, szervezést igényel, nem csak abból áll, hogy kihajtom a birkákat, és nézelődök, amíg legelnek, majd este behajtom őket. Az mellett, hogy a másra nem használható területeket, vagy épp tarlókat, pihenő szántókat hasznosíthatjuk a juhtartással, nem elhanyagolható szempont, hogy munkahelyet is teremt, még ha csak a család egy- két tagjának is. Most már, ha megyek a buszhoz, és látom a birkákat kihajtó Istvánt örömmel, tölt el, hogy tudom milyen kemény munkát is végez nap, mint nap a birkákért, és persze főként a családjáért. Szerintem, szereti is a birkákat, mert ilyen eltökéltséggel nem lehet csak úgy muszájból végezni ezt a munkát. 12

13 7. Irodalomjegyzék Bernát T. et al.: Magyarország természeti erőforrásai és gazdaságföldrajzi adottságai, Aula Kiadó, Budapest, 1998 Dr.Magda S. et al.: Mezőgazdasági vállalkozások szervezése és ökonómiája, Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest, Szabó F. et al.: Állattenyésztéstan., mezőgazda Kiadó., Budapest,