II. Rákóczi Ferenc Katolikus Mezőgazdasági, Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola Kiskunhalas SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Átírás

1 II. Rákóczi Ferenc Katolikus Mezőgazdasági, Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola Kiskunhalas SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2013

2 Tartalomjegyzék 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése AZ INTÉZMÉNY ALAPÍTÓ OKIRATA, FELADATAI Az intézmény neve, alapító okirata Az intézmény alapfeladatai, feladat ellátási rendje AZ INTÉZMÉNY GAZDÁLKODÁSÁNAK JELLEMZŐI Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos jogköre Az intézmény gazdálkodási feladatainak ellátása A gazdasági szervezet feladatköre A konyha szervezeti egysége AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE Az intézmény vezetője Az intézményvezető feladat- és hatásköre Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend Az intézményvezető közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre Az intézményvezető közvetlen munkatársai: Általános intézményvezető-helyettes Szakképzési intézményvezető-helyettes Gyakorlati oktatásvezető Gazdasági intézményvezető-helyettes Az intézmény szervezeti felépítése Az intézmény vezetősége A pedagógiai munka ellenőrzése Az oktató-nevelő munka belső ellenőrzésére jogosultak Az oktató-nevelő munka belső ellenőrzésének formái Az oktató-nevelő munka belső ellenőrzésének céljai Az ellenőrzés tapasztalatainak értékelése AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJÉT MEGHATÁROZÓ DOKUMENTUMOK A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai Az alapító okirat A pedagógiai program Az éves munkaterv A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje A tankönyvellátás célja és feladata A tankönyvfelelős megbízása A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése A tankönyvtámogatás módjának meghatározása A tankönyvrendelés elkészítése Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje Teendők bombariadó és egyéb rendkívüli események esetére /93

3 6. AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása A pedagógusok munkaidejének kitöltése Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje Munkaköri leírás minták ELŐLAP SZAKTANÁR OSZTÁLYFŐNÖK MUNKAKÖZÖSSÉG-VEZETŐ RENDSZERGAZDA A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama Az osztályozó vizsga rendje Az intézmény nyitva tartása, az iskolában tartózkodás rendje Benntartózkodás rendje az alkalmazottak és a tanulók számára Benntartózkodás rendje azok számára, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje Az intézmény tanulóinak lehetőségei, jogai és kötelességei a létesítmények, helyiségek használatával kapcsolatosan Az iskola dolgozóinak lehetőségei, jogai és kötelességei a létesítmények, helyiségek használatával kapcsolatban A külső szerveknek a helyiségek, létesítmények használatára történő átengedés rendje Tornaterem, előadótermek, szaktantermek, tanirodák, tantermek, szertárak használati rendje A dohányzással kapcsolatos előírások A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok A mindennapos testnevelés szervezése A tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások AZ INTÉZMÉNY NEVELŐTESTÜLETE ÉS SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEI Az intézmény nevelőtestülete A nevelőtestület értekezletei A nevelőtestület szakmai munkaközösségei A szakmai munkaközösségek tevékenysége A nevelőtestület feladatainak átruházása alapján a pedagógiai programmal és az éves munkatervvel összhangban a szakmai munkaközösségek feladatai az alábbiak A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés szempontjai AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE Az iskolaközösség A munkavállalói közösség A szülői munkaközösség /93

4 8.4. Az iskolaszék Az intézményi tanács A diákönkormányzat Az osztályközösségek A gyakorlati képzést folytatók és szervezők A szülők, a tanulók, érdeklődők tájékoztatásának formái Szülői értekezlet Fogadóóra A diákok tájékoztatása Az iskolai dokumentumok nyilvánossága A külső kapcsolatok rendszere és formája Az intézményvezető és az iskolaorvos kapcsolatának rendszere Az iskolai védőnő feladatai A TANULÓK ÜGYEINEK INTÉZÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK A tanulói hiányzás igazolása Kedvezmények nyelvvizsgára, versenyekre, nyílt napokra A tanulói késések kezelési rendje Tájékoztatás, a szülő behívása, értesítése A tanuló által elkészített dologért járó díjazás A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Az iskolai könyvtár működését meghatározó rendeletek, alapdokumentumok Az iskolai könyvtárra vonatkozó adatok Az iskolai könyvtár feladatai A könyvtár gazdálkodása Az iskolai könyvtár gyűjtőköre SZÁMÚ MELLÉKLET: GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZAT SZÁMÚ MELLÉKLET: KÖNYVTÁRHASZNÁLATI SZABÁLYZAT SZÁMÚ MELLÉKLET: A KÖNYVTÁROSTANÁR MUNKAKÖRI LEÍRÁSA SZÁMÚ MELLÉKLET: KATALÓGUSÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT SZÁMÚ MELLÉKLET: TANKÖNYVTÁRI SZABÁLYZAT SZÁMÚ MELLÉKLET: KÖNYVTÁR-PEDAGÓGIAI PROGRAM /93

5 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 25. -ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről 26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról 1.2. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, az munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az intézményvezetői irodában munkaidőben, továbbá az intézmény honlapján. Jelen szervezeti szabályzatot az intézmény nevelőtestülete március 19-i határozatával fogadta el. A szervezeti és működési szabályzat és mellékleteinek betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára és tanulójára nézve kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat az intézményvezető jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. 4/93

6 2. AZ INTÉZMÉNY ALAPÍTÓ OKIRATA, FELADATAI 2.1. Az intézmény neve, alapító okirata Intézmény neve: Rövid neve: Rövidítetett neve: II. Rákóczi Ferenc Katolikus Mezőgazdasági, Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola II. Rákóczi Ferenc Katolikus Szakközépiskola II. Rákóczi F. Kat. Szki. Székhelye: 6400, Kiskunhalas, Kossuth utca 39. Jogszabályban meghatározott közfeladata: Szakágazati száma (TEÁOR): Működési területe: Törzskönyvi száma: Az alapító okirat száma: 616/2012 Típusa: OM azonosítója: Irányító szerv neve: A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 4. (1.) alapján: szakközépiskolai nevelés-oktatás a többi tanulóval együtt oktatható egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő sajátos nevelési igényű tanulók iskolai neveléseoktatása Általános középfokú oktatás Az iskola országos beiskolázási feladatokat lát el. Szakközépiskola Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye Székhelye: 6300 Kalocsa, Szentháromság tér 1. Fenntartó neve, képviselője: Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye, Dr. Bábel Balázs érsek Székhelye: 6300 Kalocsa, Szentháromság tér 1. Felügyeleti szerv neve: Egyházmegyei Katolikus Iskolák Főhatósága Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Oktatási Bizottsága Emberi Erőforrás Minisztériuma Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Az intézmény jogállása: Önálló jogi személyként működő egyházi fenntartású közoktatási feladatot ellátó intézmény. Képviseletére az intézmény vezetője jogosult. Az intézmény gazdálkodása: Önállóan gazdálkodó, költségvetése felett teljes jogkörrel rendelkező egyházi fenntartású közoktatási intézmény. Az intézmény a normatív állami hozzájárulásból, a fenntartótól kapott kiegészítő támogatási összegből, valamint az egyházi egyéb bevételeiből gondoskodik feladatainak ellátásáról. 5/93

7 2.2. Az intézmény alapfeladatai, feladat ellátási rendje A jóváhagyott pedagógiai program alapján: Nappali rendszerű szakközépiskolai nevelés, oktatás Nappali rendszerű, szakképesítés megszerzésre felkészítő iskolai oktatás - Agrár-közgazdasági és áruforgalmazó technikus (kifutó) (OKJ ) - CAD-CAM informatikus (kifutó) (OKJ ) - Vállalkozási és bérügyintéző (OKJ ) - CAD-CAM informatikus (OKJ ) - Gazdasági informatikus (OKJ ) - Mezőgazdasági technikus (OKJ ) - Logisztikai ügyintéző (OKJ ) - Pénzügyi-számviteli ügyintéző (OKJ ) Szakképesítés megszerzésre felkészítő iskolarendszerű felnőttoktatás Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás, vizsgáztatás Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű integrált szakközépiskolai oktatása évfolyamon - egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás, vizsgáztatás Diáksport Könyvtári tevékenység Közoktatási intézményben végzett kiegészítő tevékenység Kiskereskedelem (kivéve: jármű, motorkerékpár) Tankönyvforgalmazás költségvetési szervnél Reklám, piackutatás Közösségi, társadalmi tevékenység Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése Vállalkozási tevékenysége: Az intézmény vállalkozási tevékenységet a fenntartó engedélyével folytathat. Szakfeladatai: Nappali rendszerű szakközépiskolai nevelés, oktatás (9-12/13) Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű oktatása (9-12/13. évfolyamon) Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon Emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatás a szakképzési évfolyamokon Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás Felsőfokú szakképzés 6/93

8 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőttoktatás Iskolai, diáksport- tevékenység és támogatása Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása Tanulók kollégiumi étkeztetése Iskolai intézményi étkeztetés Munkahelyi étkeztetés Éttermi, mozgó vendéglátás M.n.s Egyéb személyi szolgáltatás Kiskereskedelem (kivéve: jármű, motorkerékpár) Egyéb m.n.s. Szálláshely szolgáltatás Üdülői szálláshely- szolgáltatás Egyéb vendéglátás Tankönyvforgalmazás költségvetési szervnél Reklám, piackutatás Közösségi, társadalmi tevékenység Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése Évfolyamai: (4 évf.) (2 évf.) Engedélyezett férőhelyek száma: évf. 420 fő évf. 210 fő összesen: 630 fő Szakképesítés, tanulmányi terület: informatika mezőgazdaság közgazdaság kereskedelem Oktatható szakmák és szakképesítések: Agrár-közgazdasági és - áruforgalmazó technikus (2013/14-es tanévben kifutó jelleggel) CAD-CAM informatikus Gazdasági informatikus Mezőgazdasági technikus Logisztikai ügyintéző Vállalkozási és bérügyintéző Pénzügyi-számviteli ügyintéző A feladatellátási helyeken oktatható tanulólétszámok: 6400 Kiskunhalas, Kossuth u. 39. (Székhely) 452 fő 7/93

9 6400 Kiskunhalas, Bokréta u. 2. (Számítástechnika) 0 fő 6400 Kiskunhalas, Vállalkozók útja 2. (Tanműhely I.) 70 fő 6400 Kiskunhalas, Majsai út 1. (Tanműhely II.) 108 fő Szakképesítés, tanulmányi terület: informatika, mezőgazdaság, közgazdaság, kereskedelem Telephelyei és a feladatellátást szolgáló vagyon: 6400 Kiskunhalas, Bokréta u. 2. (Számítástechnika) 6400 Kiskunhalas, Vállalkozók útja 2. (Tanműhely I.) 6400 Kiskunhalas, Majsai út 1. (Tanműhely II.) Feladatellátást szolgáló vagyon: Székhelyén lévő 4752 hrsz.-ú 5927 m2 területű és 4753 hrsz.-ú 3797 m2 területű (Számítástechnika) ingatlan. A 6022/3 hrsz.-ú m2 területű (Tanműhely I.) és 6022/1 hrsz.-ú m2 területű (Tanműhely II.) ingatlan a rajta lévő épületekkel. A feladatok ellátásához rendelkezésre állnak a leltár szerint nyilvántartott eszközök. Az intézmény a rendelkezésre álló vagyontárgyakat a nevelő-oktató feladatainak ellátására szabadon használhatja a vonatkozó rendelkezések alapján. Az intézmény a rendelkezésre álló vagyont nem jogosult elidegeníteni, illetőleg biztosítékként felhasználni. Vagyon feletti rendelkezés: A vagyon feletti tulajdonos Kiskunhalas Város Önkormányzata. A települési önkormányzat tulajdonában lévő, az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonába sorolt, és az oktatási intézmény könyvviteli nyilvántartásában rögzített ingó és ingatlan vagyon, amelyet a települési önkormányzat közoktatási-köznevelési megállapodás alapján a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye részére ellenérték nélkül használatra átenged. A Kalocsa- Kecskeméti Főegyházmegye az átengedett vagyont a vonatkozó jogszabályokban, valamint a közoktatási-köznevelési megállapodásban foglaltak szerint használja a rendes gazdálkodás szabályai szerint. Az intézményvezető kinevezése: Az intézmény vezetője az intézményvezető, akit az oktatásért felelős miniszter egyetértésével a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye Érseke bíz meg. Az intézmény egyéb munkavállalói feletti a munkáltatói jogokat korlátozás nélkül az intézményvezető gyakorolja. Foglalkoztatottjaira vonatkozó jogviszony megjelölése: Foglalkoztatottjainak jogviszonya alkalmazott, akikre a Munka Törvénykönyvének előírásai vonatkoznak. 8/93

10 3. AZ INTÉZMÉNY GAZDÁLKODÁSÁNAK JELLEMZŐI 3.1. Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos jogköre A Fenntartó döntése alapján az intézmény gazdálkodási besorolása: önállóan működő és gazdálkodó szerv. A köznevelési törvény és az intézményre vonatkozó hatályos jogszabályok előírásai szerint, önálló működési és gazdálkodási jogkörrel rendelkezik az intézmény intézményvezetőjének vezetői felelőssége mellett. Az intézmény a gazdasági, pénzügyi, munkaügyi feladatait az intézmény a székhelyén látja el, a fenntartó által jóváhagyott költségvetési kereten belül. Az intézmény székhelyét és telephelyeit képező épület és telek vonatkozásában a tulajdonosi jogokat Kiskunhalas Város Önkormányzata gyakorolja. Kiskunhalas Város Önkormányzatával kötött 115/2012. határozatával az intézmény székhelyét/telephelyeit képező épületet, a telket és a feladatellátáshoz szükséges ingóságot (berendezéseket, felszereléseket, taneszközöket, informatikai eszközöket) leltár szerint vagyonkezelésre az Önkormányzat átadta az intézmény számára. Az intézmény által vásárolt tárgyi eszközök és készletek felett tulajdonosként az intézmény vezetője rendelkezik. Az intézmény az általa használt ingatlanok tulajdonjogát nem ruházhatja át, illetve az ingatlanokat az illetékes tulajdonos és a fenntartó hozzájárulása nélkül nem terhelheti meg, nem adhatja bérbe. Az intézmény intézményvezetője a rábízott vagyon felhasználásáról évente beszámolót ad a fenntartónak, az intézmény átmeneti szabad kapacitását az intézményvezető az alaptevékenység sérelme nélkül a fenntartó hozzájárulásával jogosult bérbe adni vagy egyéb módon hasznosítani Az intézmény gazdálkodási feladatainak ellátása A gazdasági szervezet feladatköre A köznevelési intézmény gazdasági szervezet elnevezéssel saját gazdálkodásának lebonyolítása érdekében szervezeti egységet működtet, amelynek feladata az intézmény költségvetésének megtervezése, a költségvetés végrehajtása, valamint a következő bekezdésben részletezett feladatok ellátása. Az intézmény gazdasági szervezetének engedélyezett létszáma öt fő. Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos irányítási feladatait a gazdasági intézményvezető-helyettes látja el. Az intézmény önállóan rendelkezik a költségvetés felett személyi juttatások, munkaadókat terhelő járulékok, dologi kiadások, felhalmozási, felújítási kiadások vonatkoztatásában. A jogszabály a gazdálkodással összefüggő feladatokkal és hatáskörökkel, a költségvetési szerv vezetőjét és helyetteseit (kötelezettségvállalás, utalványozás), valamint a gazdasági intézményvezető-helyettest (pénzügyi ellenjegyzés) ruházza fel. 9/93

11 Ezen hatáskörök meghatározott keretek között a költségvetési szerv vezetője, által felhatalmazott személyre átruházhatók. Az átruházásnak írásban kell megtörténnie, és konkrétan meg kell jelölni a hatáskörökkel felruházott személyeket. A hatáskörök átadásával ugyanis a felelősség is átruházásra kerül A belső szabályzatunkban részletezzük; a gazdálkodási-kötelezettség vállalási, utalványozási ellenjegyzési jogköröket gyakorlók beosztását, nevét, felhatalmazását, megbízását; Az intézmény vezetőjének döntése és a munkavállalók munkaköri leírásában meghatározottak alapján látják el feladataikat a gazdasági ügyintézők. A gazdasági intézményvezető-helyettes a gazdálkodással kapcsolatos szerződések, azok teljesítésének igazolása, a költségvetés végrehajtása ügyeiben az intézmény képviselőjeként járhat el A konyha szervezeti egysége Az intézmény saját konyhát működtet. A konyha szervezeti egységének feladata a tanulók, dolgozók és az étkezést igénybe vevő külsős személyek számára az étkeztetés biztosítása, a konyhai szolgáltatásunkat igénybe vevő más iskolák, kollégiumok számára az étkezés biztosítása, az étel kiszállítása. Feladata továbbá az étlap összeállítása, a havi elszámolások lebonyolítása, az élelmiszer-szállítási szerződések előkészítése. A konyha szervezeti egységének vezetője az élelmezésvezető, a hozzá tartozó szervezeti egység engedélyezett létszáma hét fő Az élelmezési nyersanyagnormát a fenntartó állapítja meg. Az étkezési térítési díjat az élelmezési nyersanyag-norma alapul vételével a jogszabályok és a fenntartó határozata rögzíti. A Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény ban meghatározott családok gyermekei a normatíva 50%-át fizetik. Az élelmezésvezető a következő ügykörökben járhat el a költségvetési szerv képviselőjeként: a konyha szervezeti egység munkájának szervezése, a szállítókkal történő kapcsolattartás, a szállított áru megrendelése és átvétele, a konyhai hulladék elszállításának megszervezése, a közegészségügyi feltételek biztosítása. 10/93

12 4. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE 4.1. Az intézmény vezetője Az intézményvezető feladat- és hatásköre A köznevelési intézmény vezetője felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. Az munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. A diákönkormányzattal való kapcsolattartás az intézményvezető feladata. Az intézményvezető felelős azért, hogy a diákönkormányzat jogainak érvényesítési lehetőségét megteremtse, meghívja a diákönkormányzat képviselőjét mindazokra az értekezletekre, amelyekhez kapcsolódóan a diákönkormányzat véleményét be kell szerezni. Az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, kibocsátott iratoknak és szabályzatoknak aláírására az intézmény vezetője egyszemélyben jogosult. Az intézmény cégszerű aláírása az intézményvezető aláírásával és az intézmény pecsétjével érvényes. A köznevelési intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügyet meghatározott körében helyetteseire, a gazdasági intézményvezető-helyettesre átruházhatja Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend Az intézményvezetőt szabadsága és betegsége alatt, hivatalos, valamint huzamosabb távolléte esetén -külön megbízás nélkül- az általános intézményvezető-helyettes helyettesíti. Ebben az esetben a működéssel kapcsolatos ügyekben és a tanulókat érintő minden ügyben teljes hatáskörrel rendelkezik. A munkáltatói jogköröket nem gyakorolhatja. Képviseli az iskolát a külső szervek előtt. Utalványozási jogkörrel -értékhatárra való tekintet nélkül- rendelkezik a bevételi és működési kiadási jogcímek tekintetében. Annak mértékét a gazdasági intézményvezető-helyettessel egyeztetni köteles, aki az utalványozás ellenjegyzője. Az ellenjegyzés nélkül vállalt kötelezettség érvénytelen. Amennyiben az intézményvezető és az általános intézményvezető-helyettes egy időben vannak távol, a szakképzési intézményvezető-helyettes veszi át az intézmény igazgatását. Ebben az esetben a működéssel kapcsolatos ügyekben és a tanulókat érintő minden ügyben teljes hatáskörrel rendelkezik. A munkáltatói jogköröket nem gyakorolhatja. Képviseli az iskolát a külső szervek előtt. Utalványozási joggal nem rendelkezik. 11/93

13 Az intézményvezető, az általános intézményvezető-helyettes és a szakképzési intézményvezető-helyettes egyidejű távolléte esetén a gazdasági intézményvezető-helyettes veszi át az intézmény igazgatását. Ebben az esetben döntési joga van a tanulók biztonságának megóvásával összefüggő, azonnali intézkedést igénylő esetekben (pl. bombariadó, tűzriadó, tanulói baleset). A munkáltatói jogköröket nem gyakorolhatja. Gazdálkodási és pénzügyi kérdésekben az intézményvezető-helyettesítését látja el. Utalványozás ellenjegyzője. Képviseli az iskolát külső szervek előtt. Az intézményvezető, az intézményvezető-helyettesek és a gazdasági intézményvezetőhelyettes egyidejű akadályoztatása esetén az intézményvezető helyettesítése a gyakorlati oktatásvezető feladata. Döntési joga a tanulók biztonságának megóvásával összefüggő azonnali intézkedést igénylő esetekben van (pl. bombariadó, tűzriadó, tanulói baleset), a munkáltatói jogköröket nem gyakorolhatja. Utalványozási jogkörrel nem rendelkezik. Képviseli az iskolát külső szervek előtt Az intézményvezető közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre Az intézményvezető közvetlen munkatársai: intézményvezető-helyettesek gazdasági intézményvezető-helyettes gyakorlati oktatásvezető Az iskolavezetés az intézményvezető döntési hatáskörébe tartozó ügyekben tanácsadási jogkörű vezetői testület, munkáját munkaterv szerint végzi. A szükségnek megfelelően, de legalább hetente tanácskozik, a különösen fontos kérdésekben -az intézményvezető felkérésére- állásfoglalást fogalmaz meg. A kibővített iskolavezetőség a vezetőség tagjain kívül a munkaközösségvezetőkkel, diákmozgalmat segítő tanárral, a közalkalmazotti tanács vezetőjével és a szakszervezeti titkárral egészül ki. Szükségnek megfelelően, de legalább negyedévente az iskola intézményvezetője hívja össze tájékoztatás, véleménykérés illetve feladategyeztetés céljából Általános intézményvezető-helyettes Az általános intézményvezető-helyettes ellátja az oktatómunka (tanórai és tanórán kívüli) szervezésével kapcsolatos napi teendőket. Irányítja és ellenőrzi a közismereti és osztályfőnöki munkaközösség-vezetőket, az iskolai sportkör elnökét, a diákmozgalmat segítő tanárt, az ifjúságvédelmi felelős és szabadidő-szervezőt valamint az iskolai könyvtárost. Feladatát a munkaköri leírás szerint végzi Szakképzési intézményvezető-helyettes A közgazdasági és az informatikai szakmacsoport szakmai munkaközösségek vezetőinek irányítása az érettségi utáni szakképzések tervezése, szervezése, ellenőrzése és értékelése. Irányítja a hatáskörébe utalt szakmai elméleti oktatást, egyeztet a gyakorlati oktatás tartalmi és szervezeti kérdéseiben a gyakorlati oktatásvezető helyettessel. A felnőttképzési felelős bevonásával felnőttképzési tervet készít, képzési szerződéseket köt, pályázatokat készít. Működteti a felnőttképzési tanácsadó testületet. Szervezi a felnőttoktatást és a vizsgákat. Feladatát a munkaköri leírása alapján végzi. 12/93

14 Gyakorlati oktatásvezető Feladata a mezőgazdasági szakmacsoport szakmai elméleti, gyakorlati képzésének és az érettségi utáni szakképzésnek az irányítása (tervezése, szervezése, ellenőrzése és értékelése). Az iskola épületegységétől távol eső gyakorlóhely felelős vezetője, kezeli az iskolai tanraktárt. Irányítja és szervezi a tanirodai gyakorlatokat, a taniroda felelős vezetője. Feladatát a munkaköri leírása alapján végzi Gazdasági intézményvezető-vezető Az intézmény gazdasági ügyeinek felelős vezetője. Feladatát munkaköri leírás alapján látja el. Beszámolási kötelezettséggel csak az intézményvezetőnek tartozik Az intézmény szervezeti felépítése 4.4. Az intézmény vezetősége Az intézmény vezetőinek munkáját, irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét középvezetők segítik meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. Az intézmény vezetősége, mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola vezetősége 13/93

15 együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így a szülői munkaközösség választmányával, a diákönkormányzat vezetőjével. Az intézmény vezetőségének tagjai: az intézményvezető az intézményvezető-helyettesek a gyakorlati oktatásvezető a gazdasági intézményvezető-helyettes a szakmai munkaközösségek vezetői 4.5. A pedagógiai munka ellenőrzése Az oktató-nevelő munka belső ellenőrzésére jogosultak fenntartó intézményvezető intézményvezető-helyettesek gyakorlati oktatásvezető munkaközösség-vezetők Az oktató-nevelő munka belső ellenőrzésének formái tanórák, gyakorlati foglalkozások, tanórán kívüli foglalkozások látogatása, tanulói munkák ellenőrzése, vizsgálata a pedagógiai programban rögzítettek szerint, adminisztratív munkák ellenőrzése, vizsgálata, összetett vizsgálat egy-egy tantárgy, tantárgycsoport, nevelési testületre vonatkozóan, beszámoltatás szóban vagy írásban. minden tanévben ellenőrzési kötelezettséggel bírnak a következő területek: az igazolt és igazolatlan tanulói hiányzások ellenőrzése, a tanítási órák kezdésének és befejezésének ellenőrzése Az oktató-nevelő munka belső ellenőrzésének céljai tájékozódás, segítségnyújtás, feladatok, utasítások végrehajtásának ellenőrzése, eredményesség, hatékonyság, probléma feltárása Az ellenőrzés tapasztalatainak értékelése szóbeli konzultáció, írásbeli emlékeztető vagy feljegyzés. Az értékeléshez az esetlegesen feltárt hibák, hiányosságok kiküszöbölésére, pótlására vonatkozó határidős feladat vagy utasítás is kapcsolódik. Az ellenőrzések részben az iskola éves munkatervében szereplő feladatok részét képezik, részben a napi aktualitásnak megfelelően alakulhatnak. 14/93

16 5. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJÉT MEGHATÁROZÓ DOKUMENTUMOK 5.1. A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai Az intézmény törvényes működését az alábbi a hatályos jogszabályokkal összhangban álló alapdokumentumok határozzák meg: az alapító okirat a szervezeti és működési szabályzat a pedagógiai program a házirend Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részenként funkcionálnak az alábbi dokumentumok: a tanév munkaterve (kiegészítve a féléves és éves beszámolókkal), egyéb belső szabályzatok (helyiségek, eszközök használatának rendje) Az alapító okirat Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az intézmény alapító okiratát a fenntartó készíti el, szükség esetén módosítja A pedagógiai program A köznevelési intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézmény számára a köznevelési törvény 24. (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot. Az iskola pedagógiai programja meghatározza: Az intézmény pedagógiai programját, ennek részeként az iskolában folyó nevelés és oktatás célját, továbbá a köznevelési törvény 26. (1) bekezdésében meghatározottakat. Az iskola helyi tantervét a választott kerettanterv megnevezésével, ennek keretén belül annak egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeket. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá jogszabály keretei között a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját. 15/93

17 a közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat a pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét, a tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvétel gyakorlásának rendjét a középszintű érettségi vizsga témaköreit a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket A felsorolt tevékenységek szabályozása a pedagógiai program hatáskörébe tartozik, így az érdeklődők a fenti témákkal kapcsolatban ott találnak részletes információkat. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Az iskola pedagógiai programja megtekinthető az intézményvezetői irodában, továbbá olvasható az intézmény honlapján. Az iskola vezetői munkaidőben bármikor tájékoztatással szolgálnak a pedagógiai programmal kapcsolatban Az éves munkaterv Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok figyelembe vételével az intézmény pedagógiai programjának alapul vételével tartalmazza a nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével. Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület készíti el, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. A tanév helyi rendje a munkaterv részét képezi, ennek elfogadásakor be kell szerezni a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményét. A munkaterv egy példánya az informatikai hálózatban elérhetően a tantestület rendelkezésére áll. A tanév helyi rendjét az intézmény weblapján és az iskolai hirdetőtáblán is el kell helyezni. Az éves munkatervet a fenntartó hagyja jóvá A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje Szabályzatunkat az alábbi jogszabályok alapján készítettük: a Nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény, a Tankönyvpiac rendjéről szóló évi XXXVII. törvény, a 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről A tankönyvpiac rendjéről szóló évi XXXVII. tv. 7. (1) előírásai alapján az iskolai tankönyvellátás rendjét a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével évente - az iskola intézményvezetője határozza meg minden év december 15-ig. 16/93

18 Ugyanezen törvény 29. (3) rendelkezik arról, hogy az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának, az iskolai tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendjét az iskola szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni. Ennek során egyetértési jogot gyakorol az iskolaszék, iskolaszék hiányában az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat. A tankönyvellátással, a tanulók tankönyvi támogatásával kapcsolatban az alábbi rendelkezéseket állapítjuk meg A tankönyvellátás célja és feladata Az iskolai tankönyvellátás keretében kell biztosítani, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az egész tanítási év során az iskola tanulói részére megvásárolhatók legyenek (a továbbiakban: iskolai tankönyvellátás). Az iskolai tankönyvellátás legfontosabb feladatai: a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása. Az iskolai tankönyvellátás megszervezése az iskola feladata. Az iskolai tankönyvellátás vagy annak egy része lebonyolítható az iskolában, illetve az iskolán kívül. Az iskolai tankönyvellátás feladatait vagy annak egy részét elláthatja az iskola, illetve a tankönyvforgalmazó. Az iskolai tankönyvellátás zavartalan megszervezéséért akkor is az iskola felel, ha a feladatokat vagy azok egy részét a tankönyvforgalmazónak adja át. Az iskolai tankönyv-kölcsönzés során biztosítani kell, hogy a kölcsönzést igénybe venni kívánó tanulók egyenlő eséllyel jussanak hozzá a tankönyvekhez. Ha a tankönyv kölcsönzése során a könyv a szokásos használatot meghaladó mértéken túl sérül, a tankönyvet a tanuló elveszti, megrongálja, a nagykorú tanuló illetve a kiskorú tanuló szülője az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Az okozott kár mértékét az intézményvezető a tankönyvek beszerzési árát figyelembe véve határozatban állapítja meg. Az iskolai tankönyvellátás rendjét az iskola kifüggesztéssel és elektronikus formában teszi közzé A tankönyvfelelős megbízása Iskolánkban a tankönyvellátás feladatait az intézmény látja el olyan formában, hogy a különböző tankönyvforgalmazókkal a tankönyvek forgalmazására vonatkozó szerződést köt, és az intézmény a tankönyveket a tankönyvfogalmazóktól értékesítésre átveszi. Az iskola tankönyvellátással kapcsolatos feladatainak végrehajtásáért az intézményvezető a felelős. Az intézményvezető minden tanévben december 15-éig elkészíti a következő tanév tankönyvellátásának rendjét, amelyben kijelöli a tankönyv-értékesítésben közreműködő személyt (továbbiakban: tankönyvfelelős), aki részt vesz a tankönyvterjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásában. A feladatellátásban való közreműködés nevezettnek nem munkaköri feladata, a vele kötött megállapodásban meg kell határozni a feladatokat és a díjazás mértékét. Az intézmény a megvásárolt könyvekről számlát adhat, mert alapító okiratában e tevékenység szerepel. 17/93

19 A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése Az iskolai tankönyvfelelős minden év november 15-ig köteles felmérni, hogy hány tanuló kíván az iskolától a következő tanítási évben tankönyvet kölcsönözni. E felmérés során írásban tájékoztatja a szülőket arról, hogy a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 8. (4) bekezdése alapján kik jogosultak normatív kedvezményre (a továbbiakban: normatív kedvezmény), továbbá, ha az iskolának lehetősége van, további kedvezmény nyújtására és mely feltételek esetén lehet azt igénybe venni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. A tájékoztatást és a normatív kedvezményekre vonatkozó igényt úgy kell fölmérni, hogy azt a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az igény-bejelentési határidő előtt legalább 15 nappal megkapja. A határidő jogvesztő, ha a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés ellenére nem élt az igénybejelentés jogával. Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha az igényjogosultság az igénybejelentésre megadott időpont eltelte után állt be. A tankönyvfelelős megállapítja, hogy hány tanulónak kell biztosítania a normatív kedvezményt, illetve hány tanuló igényel és milyen tankönyvtámogatást a normatív kedvezményen túl. Az adatokat írásos formában november 24-ig ismerteti az intézmény vezetőjével. A normatív kedvezmény, valamint a normatív kedvezmény körébe nem tartozó további kedvezmény iránti igényt jogszabályban meghatározott igénylőlapon kell benyújtani. A normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot legkésőbb az igénylőlap benyújtásakor be kell mutatni. A bemutatás tényét a tankönyvfelelős rávezeti az igénylőlapra, amelyet aláírásával igazol. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges: - a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás (a családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a - pénzintézeti számlakivonatot, a postai igazolószelvényt) - ha a családi pótlékra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt megszűnt - tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás, - sajátos nevelési igény esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye; - rendszeres gyermekvédelmi támogatás esetén az erről szóló határozat. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolása nélkül normatív kedvezményen alapuló tanulói tankönyvtámogatás nem adható. Az iskola faliújságon illetve a tanári hirdetőtáblán valamint az iskola honlapján elhelyezett hirdetményben teszi közzé a normatív kedvezményen túli további kedvezmények körét, feltételeit, az igényjogosultság igazolásának formáját és az igénylés elbírálásának elveit. A normatív kedvezményeken túli támogatásnál előnyben kell részesíteni azt, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) másfélszeresét. A normatív kedvezményen túli támogatás a szülő illetőleg nagykorú tanuló írásos kérésére, a tanuló szociális helyzetének és tanulmányi eredményének figyelembe vételével adható. Nem kérhet az iskola igazolást olyan adatokról, amelyet a köznevelési törvény alapján, illetve a szülő hozzájárulásával kezel. 18/93

20 A tankönyvtámogatás módjának meghatározása az előzőekben meghatározott felmérés eredményéről az intézményvezető minden év november 30-ig tájékoztatja nevelőtestületet, az iskolaszéket, az iskolai szülői szervezetet és az iskolai diákönkormányzatot. Az intézmény intézményvezetője minden év december 15-ig meghatározza a tankönyvtámogatás módját, és erről értesíti a szülőt, illetve a nagykorú tanulót A tankönyvrendelés elkészítése A tankönyvfelelős minden év február 28-áig elkészíti a tankönyvrendelését, majd aláíratja az intézmény intézményvezetőjével. A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. A tankönyvrendelés elkészítéséért díjazás jár, melyet megállapodás szabályoz. A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. Az iskolának legkésőbb június 10-ig a könyvtári hirdetőtáblán való kifüggesztéssel közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. A közzététel az iskolai könyvtáros munkaköri kötelessége Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések az október 1-jei pedagógus és tanulói lista. Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az intézményvezető aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön 19/93

21 e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az intézményvezető-helyettesek) férhetnek hozzá Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje Az iskolánkban használatos digitális napló elektronikusan előállított, papíralapon tárolt adatként kezelendő, mert a rendszer nem rendelkezik az ágazat irányításáért felelős miniszter engedélyével. Az elektronikus naplóba az adatokat digitális úton viszik be az iskola vezetői, tanárai és az adminisztrációért felelős alkalmazottak. Az adatok tárolása ideiglenesen az iskola e célra használatos szerverén történik, a frissítés legalább egyórányi gyakorisággal történik. A digitális napló elektronikus úton tárolja a tanulók adatait, osztályzatait, a tanítási órák tananyagát, a hiányzókat. Havi gyakorisággal ki kell nyomtatni a pedagógusok által bejegyzett órákat, osztályonként, tanulócsoportonként. A pedagógusok a havonta megtartott óráikat kötelesek aláírni, az aláíráskor nem kell minden megtartott órát külön aláírni, egy aláírással igazolják az adott időszak alatt megtartott órák számát. Havi gyakorisággal ki kell nyomtatni a pedagógusok által az adott hónapban megtartott órák, túlórák, helyettesítések, stb. számáról készített kimutatást, azt az intézmény intézményvezetőjének vagy oktatási intézményvezető-helyettesének alá kell írnia, az intézmény körbélyegzőjével le kell pecsételni és irattárba kell helyezni. Féléves gyakorisággal kell kinyomtatni a tanulók által elért félévi, év végi eredményeket, a tanulók igazolt és igazolatlan óráit, a tanulói záradékokat. Félévkor a tanuló előbb felsorolt adatait tartalmazó kivonatot ki kell nyomtatni, azt az osztályfőnöknek alá kell írnia, az iskola körbélyegzőjével le kell pecsételni, a kinyomtatott iratot pedig át kell adni a tanulónak vagy a szülőnek. A tanév végén a digitális napló által generált anyakönyvből papír alapú törzskönyvet kell kiállítani, amelynek adattartalmát és formáját jogszabály határozza meg. Eseti gyakorisággal kell kinyomtatni a tanuló által elért eredményeket, az igazolt és igazolatlan órák számát, a záradékokat tartalmazó iratot iskolaváltás vagy a tanulói jogviszony más megszűnésének eseteiben Teendők bombariadó és egyéb rendkívüli események esetére A rendkívüli események (továbbiakban: bombariadó ) esetére a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. (1)/n szakasza végrehajtására a következő intézkedéseket léptetjük életbe. A rendkívüli események megelőzése érdekében az iskola vezetője és az iskolatitkár esetenként, az iskola takarító személyzete a mindennapi feladatok végzésekor köteles ellenőrizni, hogy az épületben rendkívüli tárgy, bombára utaló tárgy, szokatlan jelenség nem tapasztalható-e. Amennyiben ellenőrzésük során rendellenességet tapasztalnak, haladéktalanul kötelesek személyesen vagy telefonon az illetékeseknek jelenteni. Bombariadó esetén a legfontosabb teendők az alábbiak: 20/93

22 Ha az intézmény munkavállalója az épületben bomba elhelyezésére utaló jelet tapasztal, vagy bomba elhelyezését bejelentő telefon üzenetet vesz, a rendkívüli eseményt azonnal bejelenti az iskola legkönnyebben elérhető vezetőjének vagy a gazdasági iroda dolgozóinak. Az értesített vezető vagy adminisztrációs dolgozó a bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a bombariadót. A bombariadó elrendelése a tűzriadóhoz hasonlóan az iskolai csengő szaggatott jelzésével történik. Lehetőség esetén a bombariadó tényét az iskolarádióban is közzé kell tenni. Az iskola épületében tartózkodó tanulók és munkavállalók az épületet a tűzriadó tervnek megfelelő rendben azonnal kötelesek elhagyni. A gyülekezésre kijelölt terület ezzel ellentétes utasítás hiányában az udvari sportpálya. A felügyelő tanárok a náluk lévő dokumentumokat mentve kötelesek az osztályokat sorakoztatni, a jelen lévő és hiányzó tanulókat haladéktalanul megszámolni, a tanulók kíséretét és felügyeletét ellátni, a tanulócsoportokkal a gyülekező helyen tartózkodni. A bombariadót elrendelő személy a riadó elrendelését követően haladéktalanul köteles bejelenteni a bombariadó tényét a rendőrségnek. A rendőrség megérkezéséig az épületben tartózkodni tilos! Amennyiben a bombariadó az érettségi vizsgák időtartama alatt történik, az iskola intézményvezetője haladéktanul köteles az eseményt a fenntartónak és a Kormányhivatalnak bejelenteni, valamint gondoskodni az érettségi vizsga mielőbbi folytatásának megszervezéséről. Ha a bombariadó bejelentése telefonon történt, akkor az üzenetet munkavállaló törekedjék arra, hogy a fenyegetőt hosszabb beszélgetésre késztesse, igyekezzék minél több tényt megtudni a fenyegetéssel kapcsolatban. A bombariadó lefújása folyamatos csengetéssel és szóbeli közléssel történik. A bombariadó által kiesett tanítási időt az iskola vezetője pótolni köteles a tanítás meghosszabbításával vagy pótlólagos tanítási nap elrendelésével. Az intézményvezetőnek gondoskodnia kell arról, hogy az intézményben állandó jelleggel benntartózkodó személyek ismerjék a riasztás jelzéseit, az ezt követő sorakozást és az épület elhagyási rendjét, továbbá gondoskodnia kell arról is, hogy ezek végrehajtását megfelelő módon begyakoroltassa. Minden tanév kezdetekor a munkavédelmi és tűzvédelmi oktatás keretében a rendkívüli esemény és bombariadó esetén szükséges teendőket is ismertetni kell. Begyakoroltatás végett tanévenként egy alkalommal próbariasztást kell szervezni. 21/93

23 6. AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE 6.1. Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása Az intézmény vezetője vagy helyettesei közül egyiküknek az intézményben kell tartózkodnia abban az időszakban, amikor tanítási órák, tanulóink számára szervezett iskolai rendszerű délutáni tanrendi foglalkozások vannak. Ezért az intézményvezető vagy helyettesei közül legalább egyikük hétfőtől csütörtökig 7.30 és óra között, pénteken 7.30 és óra között az intézményben tartózkodik. Ettől eltérő esetekben munkájukat az iskola szükségleteinek és aktuális feladataiknak megfelelő időben és időtartamban látják el A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása Az intézmény pedagógusai, a június hónap kivételével, heti 40 órás munkaidőkeretben végzik munkájukat. A heti munkaidőkeret első napja (ellenkező írásos hirdetmény hiányában) mindenkor a hét első munkanapja, utolsó napja a hét utolsó munkanapja. Az ötnél kevesebb munkanapot tartalmazó hetek heti munkaideje a munkanapok számával arányosan számítandó ki. Szombati és vasárnapi napokon, ünnepnapokon munkavégzés csak írásban elrendelt esetben lehetséges. Munkanapokon a rendes munkaidő hossza legalább 4 óra, de nem haladhatja meg a 12 órát. A pedagógusok napi munkaidejüket az órarend, a munkaterv és az intézmény havi programjainak szem előtt tartásával, általában maguk határozzák meg. Az értekezleteket, fogadóórákat általában szerdai napokon tarjuk, ezért ezeken a napokon a napi átlagban 8-órásnál hosszabb, legfeljebb azonban 12 órás munkaidőre kell számítani. A munkáltató a munkaidőre vonatkozó előírásait az órarend, a munkaterv, a havi programok kifüggesztése, illetve a helyben szokásos módon kifüggesztett hirdetés útján határozza meg. Szükség esetén elő lehet írni a napi munkaidő-beosztást egy pedagógus esetén, vagy pedagógusok meghatározott csoportja esetén is. A munkaidő-beosztás kihirdetésére ebben az esetben is a fentiek az irányadók A pedagógusok munkaidejének kitöltése A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus-munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik: a) a kötelező óraszámban ellátott feladatokra, b) a munkaidő többi részében ellátott feladatokra A kötelező óraszámban ellátott feladatok az alábbiak a tanítási órák megtartása a munkaközösség-vezetői feladatok ellátása osztályfőnöki feladatok ellátása iskolai sportköri foglalkozások énekkar, szakkörök vezetése differenciált képességfejlesztő foglalkozások (korrepetálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás, előkészítők stb.) 22/93