Vállalkozási Formák. Vállalkozási Formák. Dr. Gyenge Balázs

Átírás

1 1. Dr. Gyenge Balázs

2 A tárgy előadói: Dr. Illés B. Csaba egyetemi docens Dr. Gyenge Balázs egyetemi adjunktus Szent István Egyetem, Gazdaság és Társadalomtudományi Kar, Gödöllő Vállalatgazdaságigi Intézet Termelésökon konómia és Menedzsment Tanszék Tel: 06-(28) (28) /

3 1.1. formák A vállalkozv llalkozás s formáját t befolyásol soló tényezők : Milyen tevékenys kenységet akarunk végezni? v Ki bocsátja rendelkezésre a szüks kséges tőkét? Ki és s milyen mértm rtékben viseli a kockázatot zatot? Ki és s milyen mértm rtékben viseli a felelőss sséget? Ki jogosult a döntéshozatalra? (Több személy, hatásk skörök?) k?) Kit és s milyen mértm rtékben illet a vállalkozv llalkozás eredménye nye? Milyen mértm rtékű közreműködést igényel nyel? A profit célhoz c való viszony alapján : tőkehasznosító profit orientált nem tőkehasznost kehasznosító nem profit orientált (non-profit) Társadalmi jellege szerint : Tulajdonosok száma szerint : magán n vállalatokv egyéni vállalkozv llalkozások önkormányzati, közösségi társas vállalkozv llalkozások állami vállalatokv

4 1.2.. A vállalkozv llalkozási formák k típusai t Állam önkormányzat Természetes személy állami vállalat társas vállalkozás egyéni vállalkozás tröszt szövetkezet gazdasági társaságok közüzemi vállalat közkereseti kársaság, Kkt betéti társaság, Bt Jogi személyiség nélküli egyesülés, Es közös vállalat, Kv korlátolt felelősségű társaság, Kft Jogi személyiségű részvénytársaság, Rt

5 1.3 Állami vállalat v JELLEMZŐI: állami tulajdon jogszabályokban rögzített önállóság belső tulajdonlású állami vállalatok (vállalati tanács, közgyűlés) stratégiailag fontos, közösségi funkciók (ellátás, infrastruktúra, közbiztonság, honvédelem) ELŐNYE NYE: össztársadalmi érdekek. állami pozíció stratégiai területeken (nyersanyag, hadi utánpótlás stb.) HÁTRÁNYA: nem piackonform állami és a politikai akarat érvényesül költségvetési finanszírozást igényel alacsony a hatékonysága

6 1.4 Egyéni vállalkozv llalkozás ELŐNYE NYE: EGYÉNI VÁLLALKOZV LLALKOZÁS a devizajogszabályok szerint belföldinek minősülő természetes személy ly, gazdasági gi tevékenységet - azaz üzletszerűen, en, ellenért rték fejében, nyereség- és s vagyonszerzés céljából, l, rendszeresen folytatott - termelő és/vagy szolgáltat ltató tevékenys kenysége. KIVÉTEL: a magán állatorvos, a mg-i őstermelő, a mg-i szolgáltató létesítése, megváltoztatása, fölszámolása a legegyszerűbb létesítési költsége lks. teljes nyereség vállalkozóé a vállalkozó teljes hatáskörrel bír, a döntés gyors, egyszerű, rugalmas adminisztrációs előny, örökölhető, törvényes képviselő által folytatható nem felétlenül jelent kis méretet évi V. törvény JELLEMZŐI: egyetlen személy fektet be természetes személy indíthat ha: ha cselekvőképes állandó lakhelye Magyarország ha nincs kizárva (egyes hivatások) ha nincs eltiltva (egyes személyek) tevékenysége TEÁOR személyes közreműködésre képes ha nem korlátlanul felelős tagja v. ha nem vonták vissza a vállalkozói igazolványát HÁTRÁNYA: teljes személyes vagyonával felel tőkeemelés nehézkes külső tanácsadókra szorul eladása nem lehetséges

7 1.5 Társas vállalkozás A TÁRSAS VÁLLALKOZV LLALKOZÁS során kettő vagy több t személy adja össze az alapításhoz szüks kséges tőkét,, közös k s gazdasági gi tevékenys kenység g végzv gzése céljc ljából. l. A résztvevő személyek száma törvényileg nem korlátozott. A társulás s személyes ismeretségen, baráts tságon, megbízhat zhatóságon alapszik. A társas t vállalkozv llalkozás külön n szervezeti formát t nem ölt évi CXLIV. törvény JELLEMZŐI: működtetését egy személy, vagy egy kinevezett testület végzi nincs meghatározott létszám szabad együttműködési szándék létezhet csendestárs ELŐNYE NYE: megoszlik a felelősség tőke akummuláció többféle szakértő együttműködik eladható HÁTRÁNYA: létesítése, megváltoztatása, fölszámolása a nehezebb (társak közötti konszenzus) osztozni kell a nyereségen döntés nehezebb, kevésbé rugalmas

8 JELLEMZŐI: saját neve alatt jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat (tulajdont szerezhet, szerződést köthet, pert indíthat és perelhető) nem közös a tulajdon a tőkét több személy adja össze (a tőke összegyűjtése időt és költséget igényel) A VALÓDI GT tőkehasznosító, tőkeegyesítő, profitorientált társasági szerződés a tőketulajdonosok nem mindig közreműködők szakértő menedzserek (ügyvezető igazgató, vagy igazgatóság) irányítja elvárható gondosság (korlátlan felelősség) a tőketulajdonosok érdekeltsége (részvények, részesedés, osztalék árfolyam növekedés) 1.6 Gazdasági társas rsaságok GAZDASÁGI GI TÁRSAST RSASÁG jogi és természetes személyek alapíthat thatják közös s gazdálkod lkodás céljából. l. A társast rsaság g alapítása a társasági szerződéssel ssel történik és s a társaság g vagyonát a társast rsaság tagjai bocsátj tják k a társast rsaság rendelkezésre készpk szpénzletét és apport formájában évi CXLIV. törvény GT-t t ALAPÍTHAT: bármely jogalany bármely más jogalannyal jogi és természetes személyek nem jogi személyiségű társaságok állam külföldiek KIVÉTEL: hitelezővédelem és a KV-t és Es-t csak jogi személy

9 1.6.1 Közkereseti társast rsaság g (Kkt( kt) KÖZKERESETI TÁRSAST RSASÁG Egyszerű társasági forma, mely jogi személyis lyiséggel nem rendelkezik. Jellemzően en kis létszámú ( családi-baráti ) szémélyegyes lyegyesítő vállalkozás. JELLEMZŐI: JELLEMZŐI kötelező a személyes közreműködés magánvagyonukkal közös g. tev. korlátlan és egyetemleges felelősség nincs a tagoktól elkülönült irányító szerve(minden tag egyaránt jogosult) ELŐNYE NYE: legegyszerűbb gazdasági társaság személyes ismeretség, barátság demokratikus irányítás HÁTRÁNYA: korlátlan felelősség bizalmi alapon való szerveződés nem jogi személy kötelező a közreműködés

10 1.6.2 Betéti ti társast rsaság g (Bt) BETÉTI TI TÁRSAST RSASÁG olyan gazdasági gi tevékenys kenység g folytatására létrehozott társast rsaság, ahol legalább egy tag a felelőss ssége korlátlan tlan,, ez a beltag, és van legalább egy másik tag is, akinek felelőss ssége korlátozott tozott,, ez a kültagk JELLEMZŐI: JELLEMZŐI a kültag felelőssége csak a vagyoni betét erejéig terjedhet több beltag esetén felelősségük egyetemleges kültag közreműködés nem kötelező ELŐNYE NYE: Kültag: korlátozott felelősség a tőkét biztosító kültagok nem szerepelnek az irányításban további tőke bevonás nincs kötelező alapítási vagyon HÁTRÁNYA: Beltag: korlátlan felelősség nagyobb kockázat a beltag nem lehet tag más korlátlan felelősséggel járó vállalkozásban nem jogi személy

11 1.6.3 Egyesülés s (Es( Es) EGYESÜLÉS jogi személy egyesítő olyan vállalkozv llalkozás, amelynek elsődleges célja c nem saját t profit szerzés,, hanem a tagok gazdálkod lkodásának eredményességéneknek előmozd mozdítása,, illetve gazdasági gi tevékenys kenységük k (közös s erőforr forrásuk, együttm ttműködésük, k, érdekképvi- seletük) összehangolása. sa. Jogi személyegyes lyegyesítő társaság JELLEMZŐI: profitra a legtöbbször nem törekszik nyereség általában a tagvállalatoknál jelenik meg csak jogi személyek alapíthatják egy-egy résztevékenység közös folytatása (Pl: gazd.közös koord. közös szolg, érdekképviselet) tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek alapításhoz nem szükséges jelentős tőke általában nem is rendelkezik saját vagyonnal a tagok előre meghatározott díjazás mellett, előre meghatározott szolg. végeznek az egyesülés működésének költségeit az egyes tagok fizetik előre meghatározott mértékben gazdálkodási tevékenység esetén az eredmény a hozzájárulás mértékében irányítószerve az igazgatótanács (egyenlő arányban delegált) egyszerű többséggel szavaz ¾-es szótöbbséggel hozott belső gazdálkodást érintő gazdasági áldozatot jelentő változtatás miatt a tagot kártalanítás illeti meg

12 1.6.3 Egyesülés s (Es( Es) ELŐNYE NYE: HÁTRÁNYA: alaptőkét jogi személyek adják össze felelőssége korlátlan és egyetemleges döntés, irányítás, a tagok egyenlő arányban csak költség van vesznek részt (ha: Es-nek nincs saját vagyona) csak akkor működik jól, ha azonos tevékenysége nem profit orientált, ezért nincs mértékű előnyöket nyújt profit kényszer IGAZGATÓTAN TANÁCS : stratégia mérleg megállapítása eredmény felosztás igazgató megválasztása és visszahívása díjazása döntés további csatlakozásról, kizárásról, vagy átalakulásról tagok saját gazdálkodására vonatkozó döntések

13 1.6.4 KorlK orlátolt felelőss sségű társaság g (Kft) A KFT a személy és s tőkeegyest keegyesítő társasági típusok t ötvözete. Jellemzően en korlátolt felelőss sségű,, többnyire t kis taglétsz tszámú,, de tőkeerős társaság JELLEMZŐI: tilos a tagokat nyíltan toborozni (személyegyesítő jelleg) üzletrész átruházása kötött (elővételi és hozzájárulási jog) korlátolt felelősségű (elvárható gondosságon belül) előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével alakul a tulajdonos és az ügyvezető, gyakran azonos személyes közreműködés nem kötelező minimális törzsbetét 100 eft (a törzsbetétek alkotják a törzstőkét) minimális törzstőkéje 3 millió, melynek 30%-a pénzletét (min: 1 millió Ft) Kft legfőbb szerve a taggyűlés

14 1.6.4 KorlK orlátolt felelőss sségű társaság g (Kft) ELŐNYE NYE: a törzstőkét a Kft tulajdonosai adják össze a Kft jogi szabályozása diszpozitív rugalmas a tag felelőssége korlátozott döntéshozatal, jövedelem, (törzstőke arány) további tagságot vállalhat HÁTRÁNYA: minimálisan előírt alaptőke egyszemélyesnél könyvelő üzletrész kötött TAGGYŰLÉS: a mérleg megállapítása és a nyereség felosztása a törzstőke felemelése, vagy leszállítása (pótbefizetés elrendelése) új tag belépésének elbírálása üzletrész felosztása és bevonása ügyvezető, FB tagok (tisztségviselők megválasztása, visszahívása, díjazása) törzstőke ¼-ét meghaladó szerződések jóváhagyása, (illetve amelyet saját taggal köt, ha az nem a rendes tevékenységi kör) kártérítési igény érvényesítése (az alapítók, ügyvezetők, felügyelőbizottsági tagok ellen) szervezeti kérdések

15 1.6.5 Közös K s vállalat v (Kv( Kv) A KÖZÖS S VÁLLALATV jogi személy és tőkeegyesítő közös gazdasági gi tevékenys kenység g végzv gzésére alapított társast rsaság. Jogi személyis lyiséggel rendelkezik és s saját t vagyonával val felel tartozásai saiért JELLEMZŐI: tagoktól elkülönült vállalatszerű gazdasági tevékenységet folytat tőkeegyesítő jellemzően diszpozitív tagságért vagyoni hozzájárulást fizetnek eredmény, szavazati jog, felelősség a hozzájárulások arányában mellékszolgáltatás igazgatótanács FB (lehet)

16 1.6.5 Közös K s vállalat v (Kv( Kv) ELŐNYE NYE: nagyfokú tőkeegyesítés diszpozitív a tagok hozzájárulása és a nagy méret felelősség korlátozott HÁTRÁNYA: nehéz az érdekeket egyesíteni kockázat így is nagy IGAZGATÓTAN TANÁCS: stratégia mérleg megállapítása eredmény felosztása igazgató megbízása, visszahívása, díjazása döntés további csatlakozásról, kizárásról (szervezeti kérdésekről) társasági szerződésben meghatározott mértéket meghaladó szerződések jóváhagyása, (illetve amelyet saját taggal köt, ha az nem a rendes tevékenységi kör)

17 1.6.6 RészvR szvénytársaság g (Rt) A RÉSZVÉNYTÁRSASÁG tipikusan tőkeegyesítő személytelen társasági forma.. Célja C a nagyszámú egyenként nt kisebb tőkeert keerővel rendelkező széles tulajdonosi kör k r bevonása sa.. A tulajdonosi jogok ebben a formában értékpapír r formában jelennek meg JELLEMZŐI: előre meghatározott összegű és névértékű részvényekből álló alaptőke a részvények forgalomképes értékpapírok nagy tulajdonosi mobilitás és rugalmas tőkeáramlás nagy vagyonnal rendelkező vállalkozások (alapítása) részvények erejéig korlátozott felelősség (bemutatóra szóló, elsőbbségi, amortizálódó, dolgozói, kamatra jogosító, illetve az átváltoztatható és elővásárlási jogot biztosító kötvény) minimális törzstőke 20 millió Ft, és a 30%-a, de minimum 10 millió forint készpénzletét felosztható vagyon: osztalék szavazati jog, a részvényekkel birtokolt tulajdoni rész hányadában erős törvényi szabályozás, legkötöttebb (tulajdonos védelem) szervezeti felépítése legösszetettebb (tulajdonos, menedzsment, ellenőrzés erősen szétválik) az Rt vezetésének legfelsőbb szerve a közgyűlés 3-11 tagú igazgatóság könyvizsgáló

18 1.6.6 RészvR szvénytársaság g (Rt) ELŐNYE NYE: nagymennyiségű alaptőke a kisrészvényesek nagy tőkehányad, de kis részvétel a döntésben a kisrészvényesek érdekeiket törvény védi piaci megítélés, növeli a részvények értéket és a cég értékét is KÖZGYŰLÉS: alapszabály megállapítása mérleg elfogadása, nyereség felosztása alaptőke felemelése és leszállítása egyes részvényfajták jogainak megállapítása egyesülés, szétválás, megszűnés, átalakulás igazgatóság és a FB, könyvvizsgálók megválasztása, visszahívása, díjazása döntés átruházható, v. elővásárlási jogokat bizt. kötvény kibocsátásáról HÁTRÁNYA: a minimálisan előírt alaptőke magas nagy árfolyam kockázat felvásárlási kockázat IGAZGATÓSÁG : elnök megválasztása beszámolók (éves, rendkívüli, vagyoni helyzet, üzleti stratégia), előterjesztések készítése (mérleg) javaslatok (eredmény felosztás) közgyűlés összehívása (kötelező, ha elvesztette az alaptőke 1/3-át, vagy tartósan fizetésképtelenné vált) FELÜGYELŐBIZOTTSÁG : Beszámolók, előterjesztések, javaslatok elfogadása (jog, és köt)

19 1.6.7 Szövetkezet S (Sz( Sz) évi I. törvény A SZÖVETKEZET a törvt rvény fogalma szerint a szövetkez vetkezés szabadsága és s az önsegély elvének megfelelően en létrehozott l közössk sség, amely a tagok személyes közremk zreműködésével és vagyoni hozzájárul rulásaival, demokratikus önkormányzatnyzat keretében, a tagok érdekeit szolgáló vállalkozási és s más m s tevékenys kenységet folytat JELLEMZŐI: alapvető célja nem a tőkehasznosítás, hanem bizonyos feladatok gazdaságosabb megoldása (nyereség, költség csökkentés) nyitott tagságra épül, természetes és jogi személyekből állhat a természetes személyek közreműködése kötelező a jogi személyek közreműködése és tisztségviselése nem kötelező szövetkezet irányítása önkormányzati elvre épül tagsága maga dönt a stratégiai és taktikai kérdésekben nagy önállóság (maga választja meg alapszabályát, működési körét, szabályzatát, vezető testületét, formáját, hatásköreit, kötelezettségeit és jogosultságait) szövetkezet vagyonával felel tartozásaiért, míg a tagok anyagi felelőssége korlátozott nagyjából egyenlő arányú tőkebefektetés kockázat felelősség szövetkezet tagja nem lehet egyidejűleg munkavállaló és tisztségviselő lehetnek egy vagy több funkcióra szervezett szövetkezetek

20 1.6.7 Szövetkezet S (Sz( Sz) ALAPÍTÁSÁHOZ SZÜKS KSÉGES: legalább 5 tag (iskola,v. takarék szöv.: 15 tag) alakuló közgyűlés (alapszabály, vezető test., tisztségviselők) a szövetkezet képviselete: igazgatóság (vezető testület) elnöke, v. a megbízott. 50-nél több tag: igazgatóság legalább 3 fő egyébként ügyvezető elnök 50-nél több tag: FB és EB legalább 3 fő LÉTREHOZÁSÁNAK CÉLSZERC LSZERŰSÉGE : azonos érdek (tevékenységi érdek) szabad belépési szándék, önkéntesség demokratikus irányítási szemlélet a tagok a tőkét egyenlő arányban adják (lehet több részjegyet, de ne legyen tőkehasznosítási érdek) legyen szövetkezeti előny (pl.: szervezeti többlet, megtakarítás, kockázatcsökkentés, magasabb ár elérése stb.) VAGYONI KAPCSOLAT LEHETSÉGES FORMÁI: eredményekből a közreműködés mértékében részjegy más vagyoni hozzájárulás szövetkezeti üzletrész juttatások, támogatások SZÖVETKEZETI ALAPELVEK : A) Nyitott tagság és önkéntesség elve B) Demokratikus irányítás elve C) Korlátozott osztalék elve (v. "non-profit") D) Tagok továbbképzésének elve E) Szöv. közötti együttműködés elve (azonos profitú szövetkezetek nem versenyeznek egymással. (szekunder, tercier))

21 1.6.7 Szövetkezet S (Sz( Sz) ELŐNYE NYE: rugalmas, nagy önállóság közös érdek a tag korlátozottan felelős szervezeti többletet és egyéb előnyök minimális nagyságú tőkebefektetés részesedés a közreműködés mértékében menedzserek függnek a tagoktól egy tag egy szavazat társadalmi érdekfunkció HÁTRÁNYA: saját tulajdonhoz való viszony vál. politikai célokra is felhasználták nagyobb szöv.-nél érdekellentét lehet irányítás bonyolult és hierarchikus a tagok csak utólag részesülnek (a garantált juttatás ellenkezik a szöv. elvekkel) a tőkehatékonysági érdek áttételes KÖZGYŰLÉS: IGAZGATÓSÁG : alapszabály megállapítása tagok, tulajdonosok érdekképviselete beszámoló elfogadása, eredmény felosztása bármely szerv ellenőrzése veszteség forrásainak meghatározása évente beszámoló készítés egyesülés, szétválás, megszűnés, átalakulás beszámoló véleményezése belépés érdekképviseletbe díjazással kapcsolatos javaslatok igazgatóság és a FB, könyvvizsgálók közgyűlés összehívása megválasztása, visszahívása, díjazása

22 1.6.8 Európai gazdasági egyesülés (Ege) Bárándy Péter évi törvénymódosítás 1997 CXLIV és 1997 CXLV (2137/85/EGK rendelet) Az EURÓPAI GAZDASÁGI GI EGYESÜLÉS legalább két k t jogi vagy természetes személy alapítja, legalább egy deviza külfk lföldildi és s egy belföldi ldi és s amelynek nem céljac lja,, hogy saját t maga nyereséget érjen el. JELLEMZŐI: tagjainak székhelye és/vagy működése több tagországra kiterjed határokon átnyúló kooperáció (hatékony és rugalmas együttműködés) kapcsolódnia kell a tagok tevékenységéhez nem célja a nyereség tagja lehet természetes személy, jogi szem. nem rendelk. vállalk., közjogi egység, szervezet nyilvántartás és adózás a bejegyzés székhelye szerint EU-ban közzéteszik (cégbíróság megküldi) csak előzetes áthelyezési tervel költözhet (telephely, székhely) felelőssége korlátlan és egyetemleges külön szabályozás nélkül minden döntést egyhangúlag kell meghozni az alapítás, kizárás, felvétel, adózás, felszámolás, végelszámolás és csődeljárás tekintetében a tagország törvényei irányadók alapító tőke NINCS

23 1.6.8 Európai gazdasági egyesülés (Ege) ELŐNYE NYE: a tagok egyhangúlag döntenek nincs profit kényszer HÁTRÁNYA: felelőssége korlátlan és egyetemleges csak költség van csak akkor működik jól, ha azonos mértékű előnyöket nyújt

24 1.6.9 Európai szövetkezet (Esz) Az EURÓPAI SZÖVETKEZET legalább öt t természetes személy alapítja, célja az együtt gazdálkod lkodás,, létrejl trejöhet fúzif zióval és átalakulással. JELLEMZŐI: tagjai több tagország polgárai korlátozott felelősség alapítótőke lazább együttműködés

25 1.6.9 Európai részvénytársaság (Ert) Az EURÓPAI RÉSZVR SZVÉNYTÁRSASÁG legalább 2 tagállamban bejegyzett Rt fúzif ziójával jön j n létrel tre. JELLEMZŐI: tagjai több tagország polgárai korlátozott felelősség alapítótőke szoros együttműködés

26 2. J ogi forma megválaszt lasztásasa Milyen vállalkozv llalkozási formával érhetjük k el a vállalati v célokat? c lokat? Szinte bármelyikkel!

27 2.1. Jogi J forma megválaszt lasztásasa 1. Tőke- vagy személyegyes lyegyesítő jelleg: A vállalkozás munkaigényes nyes-e,, vagy tőke igényes nyes-e tőkeforrás vagy munkaerőforr forrás áll-e e rendelkezésre ha a munkaigényess nyesség g lényegel nyeges: Ev Kkt Es Sz Bt Kft esetleg ha a tőkebevonás is lényeges: Bt Kft ha a tőkeegyesítési igény különösen nagy mértékű, akkor: Kft Kv Rt

28 2. 2. Jogi forma megválaszt lasztásasa 2. A tőkefunkcit kefunkció,, tőkeforrt keforrás : Honnan és s milyen módon biztosítj tják k a szüks kséges tőkét? t t? Saját t tőke t vagy Külső forrás átmeneti tartós ha nincs szüks kség g külsk lső tőke bevonására ra: Ev egyszemélyes Rt egyszemélyes Kft idegen tőke t bevonása sa: hitel, kölcsk lcsön n tőke t magasabb (átmeneti) kamatteher hozamszint tulajdonosi tőke t kibővítése se: tőkeegyesítő társas vállv ll. (tartós) Bt Rt Kft Sz kibővítés jellege: kiegész szítő Bt csendestárs kibővítés jellege: nem közömbk mbös s a befektető szem. kibővítés jellege: Kft zártkör Sz elszórt kicsi tőkert kerészek Rt

29 2. 3. Jogi forma megválaszt lasztásasa 3. méretm : tőkebefektetés s mértm rtéke és s a szervezeti bonyolultság alapján SORREND: Ev Kkt Bt Es Kv Sz Kft Rt a kisebbek ek,, egyszerűbb bbek átalakulhatnak összetettebbé : Ev Kkt Bt Sz Kft Rt

30 2. 4. Jogi forma megválaszt lasztásasa 4. Szervezeti struktúra ra : Milyensége? e? erőforrások, alkalmazotti létszám szervezeti struktúra ra fenntartásának nak költsk ltsége: egyszerűbb szervezeti és s irány nyítási struktúrák: Ev Kkt Bt érdekcsoportok, hogy képviselik magukat összetettebb szervezeti és s irány nyítási struktúrák: Sz Kft Rt méret

31 2. 5. Jogi forma megválaszt lasztásasa 5. Jogi személyis lyiség : Alapítás s bonyolultsága alapítás: csak jogi személy csak természetes személy Es Kv nem kizárt, de nem is jellemző a jogi gyakrabba bban n jogi személyis lyiségű Ev Bt beltag Kft Kkt Bt kültag működés: jogi személyis lyiséggel nem rendelkezik jogi személyis lyiséggel rendelkezik Kv Ev Kkt Bt Sz Kft Rt

32 2. 6. Jogi forma megválaszt lasztásasa 6. Felelőss sség és s Kockázat : nem lehet halmozni a korlátlan felelőss sséget: korlátlan felelőss sségű társasági formák: Ev Kkt Bt beltag korlátolt felelőss sségű szervezeti formák: Bt kültag Sz Kft hitelező védelem Es Kv Rt kockázat mértm rtékének személyes megítélése RELATÍV!

33 2. 7. Jogi forma megválaszt lasztásasa 7. Partner (társtulajdonos) kockázat : Partnerek érdekviszonyai??? milyen az érdekeltség? rövid távú vagy hosszú távú érdek és s célazonossc lazonosság? pénzügyi szakmai osztalék tőkeérték ellentét és s verseny legnagyobb kockázat zata SORREND visszafelé: Rt Kft Sz ha az érdek és s célazonossc lazonosság g nem biztosíthat tható és s a társast rsasági forma korlátlan felelős : csökkenteni kell képviseleti (üzletvezetési) jogok a személyis lyiség behatárol rolásával egyesítő jelleget! Kkt Bt zártkörű jelleg fenntartásával val,, vagy növeln velésével Kft tulajdoni hányad h behatárolásával Es Kv Kft Rt

34 2. 8. Jogi forma megválaszt lasztásasa 8. Személyes közreműködés: egyéni igény, kizáró feltétel, tel, összeférhetetlenség: személyes közremk zreműködés s kötelezk telező: Ev Kkt Bt beltag

35 2. 9. Jogi forma megválaszt lasztásasa 9. Számvitel és s adózás : ALAPELV: Nincs különbség! Az Az adózás szervezet s semleges! kedvezmények az egyszerűbb vállalkozv llalkozási formák k esetén : Ev Kkt Bt személyi jövedelemadj vedelemadó (SZJA) hatálya alá esik: társasági adó (TA)! Ev Kkt Bt Es Sz Kft Kv Rt

36 Jogi forma megválaszt lasztásasa 10. Hangulati és érzelmi (divat) hatások : A köztudatban alacsonyabb rangú az Ev SORREND: Ev Bt Kft nem csak szakmai érvek lényegesek vállalkozás s image, vásárlv rlói i bizalom Bt jobban kedvelt, mint a Kkt még g akkor is, ha a kültagk nem jelent igazi tőkebefektett kebefektetőt Sz alulért rtékelt Kft felül értékelt, kedveltebb mint az Rt