BÍBORKA ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY ÉS SZAKISKOLA

Átírás

1 1. számú melléklet: Esélyegyenlıségi Terv Az egyenlı bánásmódról és az esélyegyenlıség elımozdításáról szóló évi CXXV. Törvény alapelvi szinten rögzíti, hogy minden ember elidegeníthetetlen joga, hogy egyenlı méltóságú személyként élhessen, semmilyen módon hátrányos megkülönböztetés ne érhesse. A törvényben foglaltak érvényre juttatásáért a Bíborka Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény és Szakiskolában (továbbiakban: Iskola) az igazgató a felelıs. Az Iskola az esélyegyenlıségi feladatait az alábbiakban határozza meg: az Iskola mőködésében a nık és férfiak arányos képviseletének figyelemmel kísérése, az arányos képviselet eléréséhez szükséges javaslatok kidolgozása, az intézkedések eredményességének ellenırzése, a nık arányos szerepvállalását sértı intézkedéseknek, és a megkülönböztetés megnyilvánulásainak feltárása, valamint ezek megszüntetéséhez szükséges intézkedések kidolgozása, a fogyatékkal élı tanulók esélyegyenlıségének elımozdítása, bármilyen (nemzeti, etnikai, vallási, szexuális stb.) kisebbsége {ill. hátrányos helyzető csoportok} esélyegyenlıségének figyelemmel kísérése, a szükséges intézkedések kezdeményezése. Az Iskola részére elıírt törvényi kötelezettség {2003. évi CXXV. tv. 36.., A Munka törvénykönyvérıl szóló évi XXII. tv. 70/A.. (1)} alapján az igazgató az alábbi Esélyegyenlıségi Tervet (továbbiakban: Terv) alkotja meg: I. Alapvetı célok 1. A Terv alapvetı célja, hogy megelızze, vagy megszüntesse az Iskola polgárainak közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetését. Tárgyi hatálya kiterjed a munkaerı-felvételre, az alkalmazásnál a munkabérek, a jövedelmek, a juttatások, a képzés, a továbbképzés és egyéb ösztönzések meghatározására, az áthelyezés, a felmondás, felmentés és egyéb, a foglalkoztatással, továbbá az oktatással összefüggı esetekre. 2. A megkülönböztetés tilalma vonatkozik továbbá az iskolai munkavállalók és tanulók bárminemő neme, faji hovatartozása, bırszíne, nemzetisége, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozása, anyanyelve, fogyatékossága, egészségi állapota, vallási vagy világnézeti megkülönböztetése, politikai vagy más véleménye, családi állapota, anyasága (terhessége) vagy apasága, szexuális irányultsága, nemi identitása, életkora, társadalmi származása, vagyoni helyzete, foglalkoztatási jogviszonyának, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának részmunkaidıs jellege, illetve határozott idıtartama, érdekképviselethez való tartozása, egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzıje miatti diszkriminációja. {2003. évi CXXV. tv. 8., 9..} 3. A fentieken túl az egyenlı bánásmód elve megsértésének tekintendı a föntebb hivatkozott törvény 10.. (1), (2), (3) bekezdése alapján: a zaklatás, a jogellenes elkülönítés, a megtorlás, valamint az ezekre adott utasítás. 4. Az esélyegyenlıségi terv elveinek érvényre juttatása nemcsak a hátrányos megkülönböztetés tilalmát feltételezi, hanem az Iskola munkavállalóit és tanulóit esetlegesen érintı egyenlıtlenség kiküszöböléséhez, mérsékléséhez szükséges pozitív, méltányos és rugalmas támogató segítı intézkedések megtételét (pl.: különbözı szolgáltatások nyújtása: tehetséggondozás, akadálymentesítés stb.) is magában foglalja. 5. Az Iskola lehetıségei és erıforrásai arányában törekszik az elınyben részesítés elvének alkalmazására is, a hivatkozott tv ában meghatározott feltételek megléte esetén (az elınyben részesítés nem sérthet alapvetı jogot, nem biztosíthat feltétlen elınyt, nem zárhatja ki az egyéni szempontok mérlegelését). Az Iskolával közalkalmazotti jogviszonyban álló alábbi csoportoknál alkalmazható az elınyben részesítés: a nık, a negyven évnél idısebb munkavállalók, a megváltozott munkaképességő személyek, a két vagy több nappali tagozaton tanuló gyermeket nevelı Szervezeti és Működési Szabályzat oldal 1

2 munkavállalók, a gyermeküket egyedül nevelık, a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket nevelı munkavállalók. 6. A Terv által nyújtott kedvezmények igénybevétele és az ezekhez esetlegesen kapcsolódó (szociális helyzetre, származásra stb. vonatkozó) nyilatkozatok, adatlapok kitöltése önkéntes. Az esélyegyenlıségi terv megvalósításához szükséges különleges személyes adatok csak a személyes adatok védelmérıl és a közérdekő adatok nyilvánosságáról szóló évi LXIII. törvény rendelkezései szerint, az érintett személy önkéntes adatszolgáltatása alapján az esélyegyenlıségi terv által érintett idıszak utolsó napjáig kezelhetıek. 7. A Terv megvalósítása a fennálló helyzet körültekintı és sokrétő felmérését, a jelenlegi viszonyok, állapotok és igények megismerését feltételezi. A konkrét célok, eszközök és intézkedések, amelyek a feltárt hátrányok megszüntetését ill. az esélyteremtést szolgálják, csak ezt követıen és ennek bázisán határozhatóak meg. Fentiekre tekintettel az Iskola a Terv megvalósítását a következı ütemezés szerint valósítja meg: az intézményi követelmények megfogalmazása, a helyzetfelmérés, a konkrét tények, problémák feltárása, cselekvési programok (konkrét célok, eszközök, intézkedések) meghatározása, az intézményi rendszer kialakítása a kívánatos helyzet elérésére, az egyes célcsoportok érdekében. II. Az intézményi követelmények 1. Az Iskola jelen dokumentumban kinyilvánítja, és intézkedéseivel erısíteni kívánja elkötelezettségét az esélyegyenlıségi politikát megalapozó általános etikai értékek, és a demokratikus közösségek számára mértékadó alapelvek iránt. Ilyenek: az emberi méltóság tisztelete, a szabadság, az egyenlıség, az igazságosság, a szolidaritás, a tisztességes bánásmód, az erıszakmentesség, a partnerség, a sokszínőség (diverzitás), a különbségek elfogadása, a tolerancia, az elıítéletektıl való mentesség. 2. A Terv intézményi követelménynek tekinti: felhívni mind a munkáltató, mind a munkavállalók, tanulók és képviseletük figyelmét az esélyegyenlıség fogalmának, és a vele kapcsolatos követelmények fontosságára, tudatosítani a jogsérelmet elszenvedett csoportokat vagy egyéneket megilletı, törvényben biztosított jogokat, biztosítani a jogvédelmi és jogorvoslati eljárásokat a tisztességtelen bánásmóddal szemben; mindezzel erısíteni a munkavállalók, tanulók érdekérvényesítı képességét, az egyenlı bánásmód elvének megsértése esetén a külsı konfliktusok elkerülése érdekében olyan belsı, munkahelyi eljárásrend kialakítását és biztosítását, amely útján a munkavállaló jogorvoslatot nyerhet mediátor, esélyegyenlıségi szakember, érdekvédelmi szervezet képviselıjének bevonásával, azon intellektuális belátás kialakítását, hogy az esélyegyenlıségi politika elveinek gyakorlati érvényre juttatása, a humánerıforrással való érték-racionális gazdálkodás nemcsak a munkavállalók, tanulók javát, hanem az Iskola szervezeti elınyeit is szolgálja, hozzájárulni ahhoz, hogy az esélyegyenlıségi követelmény jelenjen meg a vezetıkkel szemben támasztott elvárásokban, hozzájárulni a munkahelyi vezetık és vezetettek szemlélet- és magatartás-módjának formálásához, tekintettel a vonatkozó törvény szellemére, elısegíteni azt, hogy a törvényt megalapozó értékek és szempontok kiegészítésként kerüljenek be az Iskola meghatározó dokumentumaiba. (Kollektív Szerzıdés, Etikai Kódex stb.) Annak elısegítését, hogy az esélyegyenlıségi törvény szempont- és értékrendszere épüljön be az Iskola szervezeti kultúrájába. A föntebb megfogalmazott törekvések azt a célt szolgálják, hogy az esélyegyenlıségi törvény és szellemének megfelelıen az iskolai élet valamennyi területén megelızzék, és megszüntessék munkavállalóink, tanulóink hátrányos megkülönböztetését, és elısegítsék az egyenlı esélyek megteremtését az Iskola minden polgára számára. 3. Az Iskola a föntebb megfogalmazott általános értékekre és célokra való tekintettel fontos és folyamatos feladatának tekinti olyan munkafeltételek, és munkahelyi légkör megteremtését, valamint az oktatás ama feltételeinek kialakítását, amelyek az Iskola munkavállalóinak, tanulóinak önkiteljesítı tevékenységéhez, önbecsülése megtartásához, megerısítéséhez, testi-lelki épségéhez (komfortérzetéhez) meghatározó módon járulnak hozzá. Szervezeti és Működési Szabályzat oldal 2

3 A Terv szeptember 1-jétıl hatályos. Hatálya kiterjed az összes munkavállalóra, függetlenül az alkalmazás jellegétıl, a munkaidıtıl vagy az alkalmazás idıtartamától, továbbá valamennyi tanulóra. Nyíregyháza, augusztus 25. Gacsályiné Verécze Hajnalka igazgató Szervezeti és Működési Szabályzat oldal 3

4 2.számú.melléklet: A SZÜLİI MUNKAKÖZÖSSÉG SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZATA 1. A szülıi munkaközösség létrejötte: a szülık jogainak és kötelességeinek képviseletére, az iskola pedagógiai tevékenységének segítésére, véleményezésére és befolyásolására a Bíborka Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény és Szakiskolába (továbbiakban: Iskola) járó gyermekek szülei a pedagógusokkal, a fenntartóval és a gyermekekkel együttmőködı szervezetet hoztak létre. 2. A szülık jogai, amelyek a közoktatási törvény szerint a következı területekre terjednek ki: 2.1. Az oktatási intézmény szabad megválasztása; 2.2. Tájékoztatás kérése az intézmény munkájáról; 2.3. Az ismeretek tárgyilagos és többoldalú közvetítésének, a hit- és vallásoktatásnak a biztosítása; 2.4. A gyermek jogainak intézményi biztosítása; 2.5. A életév a mővészetoktatási intézményválasztás jogának a gyermekkel közös gyakorlása; 2.6. A gyermek iskolai tevékenységérıl rendszeres, érdemi és részletes tájékoztatás és tanács kérése; 2.7. Írásbeli megkeresésre a törvényi elıírásoknak megfelelı érdemi válasz megkapása; 2.8. A gyermeke iskolai foglalkozásán - engedély esetén - való részvétel; 2.9. Részese legyen az érdekeit érintı döntések meghozatalának az SzMK-n és az iskolaszéken keresztül; A pedagógiai program és mellékletei megismerése. 3. A szülı kötelességei a következı területekre terjednek ki: 3.1. A gyermek tankötelezettségével járó feladatok teljesítésének biztosítása; 3.2. Intézkedés gyermeke jogainak érvényesítése érdekében; 3.3. A gyermek fejlıdésének biztosítása; 3.4. Rendszeres kapcsolat tartása a gyermekét nevelı pedagógusokkal; 3.5. A gyermeke közösségbe illeszkedésének, az iskola rendje és magatartási szabályai elsajátításának elısegítése. 4. A szülıi munkaközösség szervezeti felépítése 4.1. Az egy osztályba járó gyermekek szülei munkaközösséget hoznak létre a tanév kezdetén Az osztály szülıi munkaközösségének vezetıje képviseli társait az iskola szülıi munkaközössége vezetıségében Az iskola szülıi munkaközösségének vezetısége - amely élén az elnök áll - öt feladat szülıi összefogására, irányítására öt fıt választ, akik az iskolaszék szülıi oldalát is képezik egyben. (A területek feladatainak részletes megjelölése a HPP 7.3. pontjában): Pedagógiai szekció Szponzori szekció Minıségbiztosítási szekció Szervezeti szekció PR szekció 5. A szülıi munkaközösség mőködése: 5.1. Az osztályok szülıi munkaközösségei az osztályfınökkel együttmőködve alakítják ki programjukat. Összehívását az osztály szülıi munkaközösség vezetıje, a szülık létszámtól független csoportja, az osztályfınök, az iskolai szülıi munkaközösség elnöke és az igazgató kezdeményezheti. Szervezeti és Működési Szabályzat oldal 4

5 5.2. Az iskola szülıi munkaközössége a tanévi pedagógiai programhoz kapcsolódva dolgozik. Összehívását bármelyik osztály szülıi munkaközösségének vezetıje és az elnök kezdeményezheti. Az igazgató félévenként köteles tájékoztatni a vezetıséget az iskola tevékenységérıl Az iskolai szülıi munkaközösség elnöke egyrészt az osztályok munkaközösségeinek vezetıivel, másrészt az osztályfınöki munkaközösség vezetıjével és az iskola igazgatójával tartja a kapcsolatot A 4.3. pont szerinti mőködési területek önálló program szerint tevékenykednek a pedagógusokkal és a fenntartó ugyanezen a területen dolgozó képviselıivel. 6. A szülıi munkaközösség döntési jogkörébe tartozik: 6.1. Mőködési rendjének, munkaprogramjának megállapítása A képviseletében eljáró személyek megválasztása A rendelkezésére álló pénzeszközökbıl az iskolának nyújtandó anyagi támogatás mértékének, a felhasználás módjának megállapítása Rendkívüli szülıi értekezlet összehívása Párbeszéd kezdeményezése a pedagógusokkal, az iskola vezetésével és a fenntartóval a pedagógiai program megvalósulásáról és annak feltételeirıl. 7. A szülıi munkaközösség véleményezı jogkört gyakorol: 7.1. A HPP-vel, mellékleteivel és a tanévi pedagógiai programmal kapcsolatban A tanév rendjének meghatározásában A szülıket anyagilag is érintı ügyekben A szülıi értekezletek napirendjének meghatározásában. 8. A szülıi munkaközösség gazdálkodása 8.1. A pénzügyeket a szülık közül választott pénztáros intézi - szabályos könyvelést és dokumentációt vezetve A szülıi munkaközösség pénzét betétkönyvben kell tartani. Összeget csak a pénztáros és az általános igazgatóhelyettes közösen vehetnek fel A pénzkezelés során a pénzügyi és az adózási szabályok betartása kötelezı. 9. Fejlesztési lehetıségek 9.1. A fenntartó és az iskola által a szülıknek - mint klienseknek - átadott jogosítványok bıvítése A 4.3. pont szerinti mőködési területekbe szakmai szempontból magasan képzett szülık bevonása, szellemi kapacitásuk iskolai célok elérése érdekében történı felhasználása. Nyíregyháza, augusztus 24. az iskolai szülıi munkaközösség vezetıje Szervezeti és Működési Szabályzat oldal 5

6 3.számú.melléklet: Az iskolai szakmai munkaközösségek együttmőködési rendje 1. Iskolavezetéssel: a, Az általános igazgatóhelyettes az alsós és a napközis munkaközösségek kapcsolattartásáért felel. b, Az oktatási igazgatóhelyettes a humán, az alkotók, a természettudományos és az osztályfınöki munkaközösségek kapcsolattartásáért felel. A szakterületért felelıs vezetık ennek megfelelıen: - Részt vesznek a munkaközösségek tanévi eleji munkaterv elfogadó és a tanév végi értékelı értekezletén - Gondoskodnak a munkaközösséget érintı folyamatos információáramlásról: - a felelıs igazgatóhelyettes a munkavégzéshez szükséges információkat átadja a munkaközösségvezetınek, melyet a munkaközösség-vezetık továbbítanak a munkaközösség tagjainak. - az érintett vezetık az IMIP-ben megfogalmazottak szerint és az éves belsı ellenırzési tervnek megfelelıen ellátják a munkaközösség-vezetık és a munkaközösségi tagok teljesítmény-értékelésével kapcsolatos feladatokat. - Érintett vezetık jóváhagyják a munkaközösség-vezetık által ellenırzött és aláírt tanmeneteket. 2. A munkaközösségek közötti kapcsolattartás rendje: a, A munkaközösségek az éves munkaterveiket a tanévet elıkészítı nevelıtestületi értekezletig elkészítik és az érintett vezetınek leadják. b, A szakmai és pedagógiai feladatok elvégzésében a munkaközösségek közötti kapcsolattartásért a munkaközösség-vezetık felelnek: - A munkaközösség-vezetık álláspontjaik egyeztetése miatt félévente legalább egy megbeszélést tartanak - Nevelıtestületi értekezletek elıkészítésekor, illetve fogadó órák elıtt az aktuális feladatok megbeszélése a munkaközösség tagjaival - A kibıvített iskolavezetıi ülés összehívása elıtt szakmai fórumot tartanak - Gondoskodnak arról, hogy a több munkaközösségben érintett tag minden ıt érintı munkaközösségi megbeszélésen jelen tudjon lenni - Gondoskodnak arról, hogy az egy osztályban tanítók a pedagógiai és szakmai céloknak megfelelıen együttmőködjenek (tankönyvrendelés, tananyagfejlesztés, versenyekre felkészítés stb.) - A tanév végén írásban beszámolnak a munkaközösség elért eredményeirıl, elvégzett munkájáról és a feladatok tejesítésérıl. Az iskolában mővészeti teamek mőködnek: - táncmővészeti - zenemővészeti - képzımővészeti - színmővészeti A Gyermekjóléti Szolgálattal való kapcsolattartás rendje Az évi LXXIX. Közoktatási Törvény évi módosításában a 35. (4) bekezdése alapján a nevelési tanácsadás új feladattal bıvült: Az óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás, kollégiumi nevelés és oktatás keretében a fejlesztı foglalkozás, ha a gyermek, tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, a nevelési tanácsadás keretében készített szakvéleményben meghatározottak alapján folyhat. A nevelési tanácsadást ellátó intézmény ellenırzi a szakvéleményben foglaltak végrehajtását. A 14/1994. MKM rendelet 22. (8) bekezdése szerint: A nevelési tanácsadást ellátó intézmény a szakvéleményben foglaltak végrehajtásának ellenırzése keretében feltárja a gyermek, tanuló fejlıdését segítı, illetve hátráltató körülményeket, hiányosságokat. A hiányosságok megszüntetése érdekében szükség szerint tájékoztatást nyújt az intézmény érintett vezetıinek, pedagógusainak, nevelıtestületének, közremőködik a megoldási javaslatok kidolgozásában, felhívja a fenntartó figyelmét, ha az intézkedés megtétele azt indokolja. (9) A nevelési tanácsadást ellátó intézmény a (8) bekezdésben meghatározott feladatainak végrehajtásához éves munkatervet készít. Szervezeti és Működési Szabályzat oldal 6

7 Az együttmőködés egyéb formái: - intézményvezetıi szinten személyes megbeszélés, egyeztetés, problémafeltárás kölcsönös biztosítása - a szakszolgálat szakemberei kölcsönösen kapcsolatot tartanak a nevelési oktatási intézmények konkrét feladatokat ellátó szakembereivel (logopédus, mentálhigiénés szakemberek, pszichológus) - a szakszolgálat konzultációs lehetıséget biztosít a pedagógusok számára nevelı oktató munkájuk, illetve a gyermek, tanuló fejlıdésének elısegítése céljából - a szakszolgálat szakemberei igény szerint vállalják a nevelési értekezleteken, szülıi értekezleteken elıadások tartását - a nevelési oktatási intézmények és a szakszolgálat kölcsönösen tájékoztatják egymást a szakmai programokon, továbbképzéseken való részvétel lehetıségérıl. Szervezeti és Működési Szabályzat oldal 7

8 4.számú.melléklet: A DIÁKÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZATA 1. Általános rendelkezések 1.1. A közoktatásról szóló törvény vonatkozó elıírásai szerint az Iskolában a tanulók és közösségeik érdekeinek képviseletére diákönkormányzat mőködik A diákönkormányzat mőködésének célja: Az ENSz - a Magyar Köztársaság által március 14-én aláírt - Gyermekek Jogairól Szóló Egyezmény elıírásainak intézményen belüli érvényesítése A gyermekek és közösségeik jogainak és kötelességeinek a nevelıtestülettel és a szülıkkel közös megegyezésen alapuló gyakorlását és teljesítését a diákok kontrollálhassák A gyermekek saját iskolai életének szervezésében, bonyolításában való tevékeny részvétel szervezeti és mőködési feltételeinek megteremtése Az intézmény iskolaszéki tanácskozásain szavazati és tanácskozási jogkörrel rendelkezı diákképviselık delegálása A diákönkormányzat szervezeti és mőködési szabályzata az iskola tanulóinak helyi érdekvédelmi tevékenységét szabályozza A diákönkormányzat mőködési feltételeit az Iskola igazgatója biztosítja A diákönkormányzat mellett irányító, tanácsadó szerepkört tölt be a diákság által választott vagy az intézmény vezetése által felkért pedagógus. 2. A diákönkormányzat feladatai 2.1. A tanulók érdekképviselete a nevelıtestületben, az iskolatanácsban és az iskolaszékben Részvétel a tanulók mindennapi életének megszervezésében A tanuláshoz való pozitív viszony megerısítése A diákok számára hasznos tevékenységek szervezése Kulturális és egyéb szabadidıs tevékenységek szervezése az oktatott ismeretanyag figyelembevételével: sportversenyek, kirándulások, túrák, táborok, ének - zenei és táncrendezvények, elıadói mősorok Az iskola belsı és külsı kapcsolatainak kiépítése, fenntartása: a diákönkormányzat tagja lehet külsı diákszervezeteknek, amennyiben ezzel hozzájárul az intézményi célok eléréséhez Az iskolai Házirendben megfogalmazott tanulói jogok kötelességek érvényesítésének és teljesítésének figyelemmel kísérése. 3. A diákönkormányzat szervezeti felépítése 3.1. Iskolagyőlés: a diákönkormányzat legfelsıbb szerve. Az intézmény valamennyi pedagógusa és tanulója részt vesz rajta. Évente 2 alkalommal - szeptember és május - kerül megrendezésre Diáktanács: a diákönkormányzat irányító szerve Tagjai alapfok 1-6 évfolyamon telephelyenként választott 1-1 képviselı A diáktanács 1 évre elnököt és titkárt választ tagjai közül. Helyettük az érintett telephely új képviselıt delegálhat A felnıtt irányítást ellátó pedagógus tanácskozási joggal vesz részt a megbeszéléseken A diáktanács ütemterv szerint, az egy héttel elıbb kifüggesztett napirendi témában, amelyhez a diáktanács tagjai összegyőjtik a tanulóifjúság véleményét A diáktanács felépítése Szervezeti és Működési Szabályzat oldal 8

9 A diáktanácsot egy elnök és egy titkár vezeti. Feladatuk: a napirend megállapítása, kifüggesztése, a tagok munkájának összehangolása, az ülések levezetése, beszámolók készítése Munkabizottságok és vezetıik: Tanulmányi; Magatartási; Kulturális; Táborozási; Érdekképviseleti A diáktanács jogkörei, amelyek az osztálytanácsokra is érvényesek: Döntési jogkörök a nevelıtestület véleményének kikérésével: A saját mőködésben; Párbeszéd kezdeményezése diákok és pedagógusok között; Tanévenként egy tanítás nélküli munkanap programjának összeállításában és lebonyolításában; A diákokat ért sérelem esetén kivizsgálás kérésében; A versenyek kiírásában, díjazásában; A tanulói megbízások adásában, visszavonásában, ellenırzésében; A diákönkormányzat szervezeti és mőködési szabályzatának elfogadásában - amelyet a nevelıtestület hagy jóvá Pedagógusok elismerése - a pont és a Házirend pontja alapján Véleményezési jogkörök Az intézmény mőködésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben - amennyiben ez a diákok közösségének nagyobb részét érinti. A közösség nagyobb részének fogalma: Az érintett közösség - tanulócsoport, osztály, évfolyam, iskola - felénél nagyobb létszámú csoportjára ható intézkedésekkel kapcsolatban kell a diákönkormányzat véleményét kikérni; A tanuló napirendje és a házirend; Az intézmény szervezeti és mőködési szabályzatának a tanulókat érintı részei; A tanulók jutalmazása, büntetése; A tanulói portaügyelet szervezése; Az iskolai helyiségek díszítése; Rendezvények lebonyolítása; A tanulók szervezett véleménynyilvánítása az ıket tanító pedagógusokról a 7-8. évfolyamon a tanév utolsó hetében a diáktanács által szerkesztett és az iskolatanács által jóváhagyott kérdıív tanulócsoportonkénti egyéni kitöltésével történik. A diáktanács a kérdıívek kiértékelését a tanév befejezéséig elvégzi, az érdekelteknek a saját anyaguk összesítését átadja. Az összesített tanulói vélemények titkosak, tehát minden pedagógus csak a saját összesített anyagát ismerheti meg. A diáktanács kezdeményezésére és indoklásával a vélemények közül azok a nevesített anyagok adhatók át az iskola igazgatójának, amelyek esetében a diákok az iskola vezetése részérıl elismerést vagy kivizsgálást kérnek Javaslattételi jogkör: a gyermekeket érintı valamennyi intézményi területen Az iskolaszéki képviselık csoportja: a diáktanács által választott 5 fı Tanács: a telephely közössége által választott 3-5 fıs vezetıség. Feladatkörük megegyezhet az iskolai diáktanács munkabizottságainak munkájával. Tevékenységükrıl folyamatosan tájékoztatják a mővészeti team vezetıit és a diáktanácsot. Szervezeti és Működési Szabályzat oldal 9

10 4. A diákönkormányzat gazdálkodása 5.1. Pénzügyeit bizonylatokkal és könyveléssel köteles nyilvántartani, felnıtt - lehetıleg szülı - vezetésével Bevételek Az intézmény normatív támogatása terhére biztosított összeg Rendezvények bevételei Győjtési akciók bevételei Egyéb támogatások Kiadások Iskolai rendezvények támogatása Diákok és pedagógusok jutalmazása Diákok részvételi költségeinek támogatása (pl. táboroztatás, versenyeztetés). 6. Fejlesztési lehetıségek 6.1. A diákönkormányzat mőködési tapasztalatai alapján szükségszerő módosítások törvényesítése Az iskolai életben résztvevı érdekeltek - szülık, pszichológus - bevonása a diákélet szervezésébe. 7. Záradékok 7.1. Az Iskola diákönkormányzata szervezeti és mőködési szabályzatát a tanulóközösség augusztus 22-én elfogadta. Nyíregyháza, augusztus 22. DÖK tanár vezetı 7.2. Az Iskola diákönkormányzata szervezeti és mőködési szabályzatát a nevelıtestület augusztus 26. Nyíregyháza, augusztus 26. igazgató Szervezeti és Működési Szabályzat oldal 10

11 5.számú.melléklet: AZ ISKOLASZÉK SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZATA Bevezetı Az Iskola iskolaszéke 2007 augusztus 28-án alakult meg a szülık, a fenntartó, a nevelıtestület képviselıibıl és állandó meghívottakból. A közoktatást szabályozó jogi elıírások változásai következtében 2007-tıl kezdıdıen a tanulók képviselıi is az iskolaszék teljes jogú tagjai. 1. Az iskolaszék szervezete 1.1. Az iskolaszék mőködési területe: Bíborka AMISZ telephelyei 1.2. Az iskolaszék tagjai: Az iskolaszék tanácskozási és szavazati joggal rendelkezı tagjai: A szülık képviselıi (5 fı), akiket az iskolába járó gyermekek szüleinek képviselıi választottak saját eljárásrend szerint A Krétakör Oktatási és Kulturális Kiemelkedıen Közhasznú Alapítvány - mint iskolafenntartó - képviselıje (1 fı). A nevelıtestület véleményezése alapján az iskola igazgatója kéri fel A nevelıtestület képviselıi (5 fı): a nevelıtestület minısített többséggel választott az intézménynél határozatlan idejő közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezı pedagógusai sorából, valamint a szülıi munkaközösséggel kapcsolatot tartó pedagógus és 1 fı igazgatóhelyettes. Minısített többség: a szavazásra jogosultak 50%-a + 1 fı. Amennyiben az elsı fordulóban nem kapja meg valamelyik jelölt a szükséges szavazatokat, úgy a második fordulóban a két legtöbb szavazatot kapott jelöltre lehet leadni a voksokat és elegendı az egyszeri többség, amennyiben a szavazásra jogosultak legalább 50%-a leadta szavazatát Az iskolai diákönkormányzat 5 tagja, akik az intézmény tanköteles, beiratkozott tanulói Az iskolaszék tanácskozási joggal rendelkezı, állandó meghívott tagjai: Az iskola igazgatója A DÖK segítı tanár Az iskolaszék tagjainak száma: 17 fı Az iskolaszék tagjainak megbízatása három évre szól. Az új választásokat az iskolaszék megbízása alapján a mindenkori elnök és a társelnökök az iskola igazgatójával közösen szervezik és bonyolítják le Megszőnik az iskolaszéki tagsága annak, akit a delegálásra jogosultak 25 %-ának (a szülıi oldal esetében 10 %-ának) kezdeményezését követıen választói visszahívnak, illetve diákok esetében megszőnt a tanulói jogviszonya. A visszahívással vagy egyéb okok miatt megüresedett helyeket szabályos választásokkal az illetékes oldalak a következı negyedévi ülésig kötelesek betölteni 1.6. Az iskolaszék tagjaiból jelölés alapján elnököt és egy társelnököt választ. Az elnököt a szülıi oldal (lehetıség szerint a szülıi munkaközösség elnöke), a társelnököt a másik három oldal jelöli. 2. Az iskolaszék mőködése 2.1. Az iskolaszék legalább félévente ülésezik. Összehívásáról a pedagógus társelnök intézkedik. Üléseit az elnök, akadályoztatása esetén a társelnök vezeti. Az alakuló ülést az elnök megválasztásáig az iskola igazgatója vezeti Az iskolaszék ülései nem nyilvánosak, de egyes esetekben közös döntéssel nyilvánossá tehetık. A meghívottak tanácskozási joggal vesznek részt az ülésen Az iskolaszéket össze kell hívni, valamelyik oldal, az iskola igazgatója vagy az iskolaszék elnöke indítványára A rendes és a rendkívüli esetben 1 héttel az ülés elıtt a napirendi pontokat tartalmazó indítványban kel közzétenni az ülés összehívását A rendkívüli tanácskozáson a téma elıadója az indítványozó Az iskolaszék üléseirıl jegyzıkönyv készül, amelyet az elnök, (akadályoztatása esetén a társelnök) és két különbözı oldal egy-egy tagja ír alá. Szervezeti és Működési Szabályzat oldal 11

12 2.5. Az iskolaszék határozatképes, ha ülésén a delegált képviselık közül 9, s a szülıi és a pedagógusi oldalból legalább 2-2 fı jelen van. Döntéseit, állásfoglalásait nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlıség esetén az elnök szavazata dönt Az elnök és a társelnök visszahívásának kezdeményezéséhez az iskolaszék minısített többségi szavazatára van szükség Az iskolaszék ülését az egyik oldal kérésére az álláspontok egyeztetése, információszerzés, illetve az érdekek egyénenkénti megismertetése céljából 15 percre, de legtovább 1 hétre fel lehet függeszteni Az iskolaszék mőködési feltételeirıl az intézmény költségvetésében a fenntartó köteles gondoskodni A mőködés feltételeirıl - helyiség, irodaszerek, stb. - az intézmény gondnoka köteles gondoskodni. 3. Az iskolaszék jogai és kötelességei 3.1. Az iskolaszék részt vesz a tanulók jogainak érvényesítésével összefüggésben a nevelési - oktatási intézmény által hozott döntések, intézkedések ellen benyújtott kérelmek elbírálásában Az iskolaszék a közoktatási törvény szerint a következı jogosítványokkal rendelkezik: Döntési jogkörrel rendelkezik saját mőködési rendjének és munkaprogramjának meghatározásánál, tisztségviselıinek megválasztásánál, a felülvizsgálati kérelmekkel kapcsolatos eljárások meghatározásában, valamint a nevelıtestület és az iskolafenntartó által átruházott ügyekben Egyetértési jog illeti meg: az iskolai SzMSz elfogadásakor, a házirend véglegesítése elıtt, a vállalkozás formájában folyó oktatás és az azzal összefüggı szolgáltatás feltételeinek meghatározásakor, az iskolai eszközök, termek bérbeadása esetén, a vállalkozási bevételek felhasználásának eldöntésekor, a tanulói kitüntetések elveinek meghatározásánál és az alapító okirat tartami változtatása elıtt Véleményezési jogköre van: Az intézmény mőködésével kapcsolatos valamennyi kérdésben Ki kell kérni a véleményét: A pedagógiai program elfogadása elıtt; A közoktatási megállapodás megkötése elıtt Javaslattevı jogkörrel rendelkezik: Az intézmény mőködésével kapcsolatos valamennyi kérdésben Az intézmény irányításával kapcsolatban Az intézmény vezetıjének személyét illetıen A tanulók nagyobb csoportját érintı kérdésekben Az iskolaszék köteles a tanuló által feltett - jogait érintı - kérdéseket megvizsgálni és arra a megkereséstıl számított harmincadik napot követı elsı ülésen érdemi választ adni Az iskolaszék köteles a szülı írásbeli javaslatát megvizsgálni és arra a megkereséstıl számított harmincadik napot követı elsı ülésen érdemi választ adni Lényeges kérdésekben és valamelyik oldal kérésére a kisebbségi véleményt is rögzíteni és továbbítani kell A 3. pontban jelzett jogosítványokat a késıbbiekben az iskola fenntartójától vagy a nevelıtestülettıl átvett jogosítványok is kiegészíthetik. Az átruházott jogköröket jelen szabályzat mellékletében tételesen fel kell tüntetni. Az iskolaszék egyharmadát meghaladó (7 fıs) kezdeményezés már javasolhat jogkörátadást: ekkor az indítványt részletes indoklással minden oldal megbízóinak nyilvánossága elé kell terjeszteni Az iskolaszék feladatai szakszerő ellátása érdekében - elsısorban a szülık körébıl - szakértıket kérhet fel. A szakértık munkájában iskolaszéki tagnak is részt kell vennie. 4. Eljárási szabályok 4.1. A fenntartó és az iskola felé továbbítandó döntések, vélemények, javaslatok esetén minısített többség, egyéb esetekben az egyszerő többség igenlı szavazata elegendı Az iskolaszéket érintı anyagok sokszorosítása és a tagokhoz való eljuttatás az iskola adminisztrátorának a feladata Az iskolaszék tagjai kötelesek delegálóikat legalább félévente nyilvánosan meghirdetett idıpontban és módon részletesen tájékoztatni A felülbírálati kérelmet az iskolaszék vizsgálja meg és a vizsgálat eredményeképpen: A felülvizsgálati kérelmet elutasítja; A döntés elmulasztóját döntéshozatalra utasítja; A hozott döntést megsemmisíti és a döntéshozót új döntés meghozatalára utasítja. Szervezeti és Működési Szabályzat oldal 12

13 4.5. Az iskolaszék jogainak megsértése esetén 15 napon belül a fenntartóhoz törvényességi kérelmet nyújthat be. A fenntartó döntése ellen 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozva bírósághoz fordulhat. Ha a sérelmes döntést a fenntartó hozta, a köztársasági megbízottnál törvényességi ellenırzést lehet kezdeményezni Az iskolaszék - mint egyetértési jog gyakorlója - az iskolában a pontban hozott döntés meghozatalakor nyilatkozatát 30 napon belül teheti meg. A határidı elmulasztása jogvesztı, igazolásnak nincs helye. 5. Záró rendelkezések 5.1. Fejlesztési lehetıségek: a nevelıtestület és a fenntartó által átadott jogkörök bıvítése. 6. Záradék A szervezeti és mőködési szabályzatot az iskolaszék augusztus 25-én elfogadta. Nyíregyháza, augusztus az iskolaszék elnöke Szervezeti és Működési Szabályzat oldal 13