Településszerkezeti terv Határozattal jóváhagyandó munkarész (tervezet)

Átírás

1 Településszerkezeti terv Határozattal jóváhagyandó munkarész (tervezet) PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK.. számú önkormányzati határozata a Pilis város Településszerkezeti Tervének jóváhagyásáról szóló a 75/2007. (III.29.) sz., 67/2009. (III.17.), 149/2010. (V.27.) sz., és 135/2011.(IV. 28.)sz. önkormányzati határozattal módosított 115/2005. (IX. 28.) sz. önkormányzati h a t á r o z a t módosításáról Pilis Város Önkormányzatának Képviselő testülete úgy dönt, hogy a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított évi CLXXXIX. tv.13.. (1) bek.1. pontja szerint, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló, többször módosított évi LXXVIII. törvény 9/B. - ának (2) bekezdés a) pontjára tekintettel a 115/2005. (IX.28.) sz. önkormányzati határozattal elfogadott, többször módosított (M=1: méretarányú) Településszerkezeti tervét (továbbiakban TSZT) valamint az 1. számú mellékletében rögzített Településszerkezeti tervről szóló melléklet szerinti leírását módosítja a 314/2012. (XI.8.) 45.. (2) bekezdésének értelmében a január 1-től hatályos eljárási szabályok szerint, de az OTÉK augusztus 6.-án hatályos tartalmi követelményeknek megfelelően. (5. számú módosítás): 1. Pilis Város Önkormányzata érintett 1025/115, 1025/116, 1025/117,1025/118, 1025/119, 1025/120, 1025/121, 6/13, 6/14, 6/15, 6/16, 6/17, 7, 8, 9, , , , , 0204/3, 0204/4,0204/5, 0204/6, , hrsz-ú területeire vonatkozóan jóváhagyja Településszerkezeti tervét (TSZT-M) az 1. sz. melléklet szerinti Leírásnak, valamint a TSZT-M2/1, TSZT-M2/2, TSZT-M2/3 (M=1: méretarányú) Településszerkezeti - - terven ábrázolt módosításoknak megfelelően. 2. A Településszerkezeti tervet érintő, területfelhasználás változással érintett beépítésre szánt fejlesztési területek változásai: az M-1 melléklet 2.1.sz. táblázata szerint. 3. A Pest megyei területrendezési terve- szerkezeti terv és a évi módosítás területi mérlege: az M-1 melléklet 3.1.sz. táblázata szerint. 4. Biológiai aktivitásérték kompenzáció A területek biológiai aktivitásértékének számításról szóló 9/2007. (IV. 3.) ÖTM rendelet értelmében a tervmódosítás műleírásában kiszámított biológiai aktivitásérték egyenleg negatív, ezért a törvényi előírásnak megfelelően, kompenzációt igényel. 5. Jelen határozat kihirdetését követően a TSZT elfogadásáról szóló 115/2005. (IX. 28.) sz. önkormányzati határozat jelen módosítással együttesen alkalmazható. Ez a határozat és a mellékletét képező leírás és településszerkezeti tervlap év hó..nap.(megállapításuktól számított 15. napon) lép hatályba. Határidő: azonnal Felelős: Jegyző Kelt: Pilis, év.. hó nap.. Simó Gábor Csabáné polgármester.. Tóth László jegyző

2 M-1 melléklet A Településszerkezeti terv (továbbiakban: TSZT) meghatározza a település alakításának, védelmének lehetőségét és fejlesztési irányait, ennek megfelelően az egyes területrészek felhasználási módját, a település működéséhez szükséges műszaki infrastruktúra elemeinek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és elrendezését, az országos és a térségi érdek, a szomszédos vagy a más módon érdekelt többi település alapvető jogainak és rendezési terveinek figyelembevételével a környezet állapotának javítása vagy legalább szinten tartása mellett. A TSZT jelen módosítása a település TSZT módosítási határozat 1.) pontjában meghatározott és vonatkozó TSZT-M2/1, TSZT-M2/2, TSZT-M2/3 jelű tervmellékletein ábrázolt- kereskedelmiszolgáltató gazdasági, beépítésre szánt különleges sport rekreációs és beépítésre nem szánt különleges tanyás célú hasznosításának lehetővé tétele érdekében készült. Pilis Településszerkezeti és területfelhasználási rendszerének részletes leírását az alátámasztó munkarészek fejezetei tartalmazzák. Az alábbiakban a településszerkezet és területfelhasználás módosításának rövid leírásáról, indoklásáról és kategóriáik egymáshoz való viszonyáról esik szó. 1. SZERKEZETI TERV LEÍRÁSA 1.1. A területfelhasználás A település tervmódosítási területeinek területfelhasználási egységei A TSZT- módosítás által érintett területek építési szempontból beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területekre tagozódnak. A település területfelhasználási övezeti rendszerét a TSZT a beépítésre szánt- és beépítésre nem szánt területi kategóriák szerint csoportosítva határozza meg. 1. A település igazgatási területe beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területekre tagolódik. A beépítésre szánt területek jellemzően, de nem kizárólag a meglévő és tervezett belterületek. A beépítésre nem szánt területek jellemzően, de nem kizárólag a külterületek. 2. A település igazgatási területének beépítésre szánt területei az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint az alábbi területfelhasználási egységekre tagolódnak: a) Lakóterületek, b) Vegyes területek, c) Gazdasági területek, d) Különleges területek. 3. A beépítésre szánt területek építési használatának megengedett felső határa (legnagyobb szintterület-sűrűsége) a következő: Területfelhasználási egységek Tervi jele Legnagyobb szintterület-sűrűség Falusias lakóterületek Lf 0,5 Kertvárosias lakóterületek Lke 0,6 Kisvárosias lakóterületek Lk 1,0 Településközpont vegyes területek Vt 2,4 Kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület Gksz 1,5 Ipari gazdasági terület Gip 1,5 Különleges területek Sportpálya területe Ksp 0,2 Különleges területek Sport-rekreációs területek Ksr 0,1 Különleges területek Temető területe Kt 0,1 Különleges területek Beleznay kastély területe Kk 0,

3 Különleges területek Dolina pincesor területe Kp 0,5 Különleges területek Szennyvíztisztító területe Kszt 0,5 Különleges területek Városüzemeltetési terület Kvü 0,5 4. A módosítással érintett beépítésre szánt területek beépítésre szánt területek építési használatának megengedett felső határa (legnagyobb beépítési-sűrűsége) a következő: Területfelhasználási egységek Tervi jele Legnagyobb beépítési-sűrűség A kötelező minimális közüzemi közművesítettség mértéke Gazdasági terület Gksz 1,5 teljes Különleges terület teljes Sport-rekreációs és egyéb Kspr 1,5 intézményi terület 5. A település igazgatási területének beépítésre nem szánt területei használatuk általános valamint sajátos jellege szerint az alábbi területfelhasználási egységekre tagolódnak: a) Közlekedési területek (KÖu, KÖk) b) Zöldterületek, (Zkp) c) Erdőterületek,(E) (Ev, Eg,) d) Vízgazdálkodási területek.(v) e) Mezőgazdasági terület (Má, Mk) f) Különleges beépítésre nem szánt területek (Kkb, Kksr, Kb-ta) 6. A módosítással érintett beépítésre nem szánt területek beépítésre szánt területek építési használatának megengedett felső határa (legnagyobb beépítési-sűrűsége) a következő: Területfelhasználási egységek Különleges beépítésre nem szánt terület- tanyás terület Tervi jele Legnagyobb beépítési-sűrűség Kbta ---- A kötelező minimális közüzemi közművesítettség mértéke Beépítésre szánt területek Az alábbi fejezetekben területfelhasználási kategóriánként ismertetjük a módosítással érintett területfelhasználási javaslatokat a. Gazdasági területek (Gksz) A településszerkezeti terv módosítása jelentős részben irányul a tervezett gazdasági területek növelése. A helyi munkahelyteremtés fokozása érdekében a korábban igénybevett gazdasági területek rehabilitációja és új fejlesztési területek kijelölése is cél. A gazdasági területek kijelölésénél a Településszerkezeti terv a települési adottságokat és az önkormányzati és területfejlesztői fejlesztési elképzeléseket egyaránt figyelembe veszi. A tervezett kereskedelmi-szolgáltató gazdasági beépítés helye a táji- és építészeti szempontból is megfelelő a település környezeti adottságaihoz. A tervmódosítással érintett terület részben jelenleg is gazdasági területként hasznosított, részben mezőgazdasági területként hasznosított terület. A tervezett felhasználása azonban nem sért sem régészeti, sem építészeti, sem ökológiai értékeket. A területet nem érintik a NATURA 2000 lehatárolások sem

4 Gazdasági célú fejlesztési terület: Kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület bővítését lehetővé tevő szabályozás a Malom területére, illetve a szomszédos, 4-es út melletti Lf övezet (hrsz. 6/ ) igénybevételével. 1. 2/a. számú módosítási terület: A 4 sz. főút mentén elhelyezkedő malom területének Településközpont vegyes (Vt) területfelhasználási átsorolása Kereskedelmi-szolgáltató gazdasági (Gksz) területbe mintegy 1,53 ha-on. (hrsz:7,8,9,) 2. 2/b. számú módosítási terület: A 4 sz. főút mentén elhelyezkedő malom terület melletti Falusias lakóterület (Lf) területfelhasználási átsorolása Kereskedelmi-szolgáltató gazdasági (Gksz) területbe mintegy 1,3 ha-on (hrsz: 6/13, 6/14, 6/15, 6/16, 6/17) b. Különleges területek (K) A település igazgatási területén több olyan területhasználat található, mely az OTÉK-nak megfelelően a különleges területek közé sorolható. A különleges területek közös és lényeges jellemzője, hogy a környezetükre gyakorolt hatásuk jelentős, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól védelmet igényelnek. Ezeket a különleges területhasználatokat eltérő beépítési és területhasználati (környezeti) igényeik miatt a szerkezeti és a szabályozási terven is eltérő területfelhasználási kategóriákba és építési övezetekbe is soroltuk. A tervelőzményben Pilis területén a különleges területek Ksp jelű területfelhasználási egységébe a sportpálya, Ksr jelű területfelhasználási egységébe a tervezett sport-rekreációs területek, Kt jelű területfelhasználási egységébe a temetők területe, Kh jelű területfelhasználási egységébe a hulladéklerakó-telep területe, a homokbánya területe (a tervmódosítás beépítésre nem szánt különleges területbe sorolta(kkb), a nagy kiterjedésű sport rekreációs terület (a tervmódosítás beépítésre nem szánt különleges területbe sorolta(kksr), Kk jelű területfelhasználási egységébe a Beleznay kastély telkének területe, Kp jelű területfelhasználási egységébe pedig a Dolina pincesor területe került besorolásra. A tervezett különleges beépítés helye a táji- és építészeti szempontból is megfelelő a település környezeti adottságaihoz. A tervmódosítással érintett terület jelenleg beépítetlen kivett beépítetlen terület. A tervezett felhasználása azonban nem sért sem régészeti, sem építészeti, sem ökológiai értékeket. A területet nem érintik a NATURA 2000 lehatárolások sem. Különleges célú fejlesztési terület (Kspr- Különleges sport- rekreációs és egyéb intézményi terület): Kulturális és sportcsarnok továbbá parkoló, park terület, vendéglátás, szolgáltatás, intézmény elhelyezéséhez szükséges területfejlesztési lehetőség a Bazsam dűlőben lévő 1025/115, 1025/116, 1025/117,1025/118, 1025/119, 1025/120,1025/121 hrsz-ú telkeken. 1. 1/a. számú módosítási terület: Pilis nyugati kapujában a 4 sz. főút menti gazdasági területek mögött elhelyezkedő tervezett Kereskedelmi-szolgáltató gazdasági (Gksz) területfelhasználási átsorolása Különleges sport rekreációs (Kspr) területbe mintegy 1,88 ha-on. (hrsz: 1025/119, 1025/120, 1025/121) 2. 1/b. számú módosítási terület: Pilis nyugati kapujában a 4 sz. főút menti gazdasági területek mögött elhelyezkedő tervezett Kisvárosias lakóterület (Lk) területfelhasználási átsorolása Különleges sport rekreációs (Kspr) területbe mintegy 4,8 ha-on. (hrsz: 1025/115, 1025/116, 1025/117,1025/118, 1025/119, 1025/120,1025/121)

5 A beépítésre szánt területek fejlesztésére vonatkozó általános feltételek: A területi fejlesztések műszaki, környezeti és gazdasági szempontból szigorú feltételekhez kötötten, a fejlesztésben érdekeltek finanszírozásában valósíthatók meg. A terület-felhasználási egységeket a tervezett szerkezeti elemek és terület-felhasználás figyelembevételével, és a terület adottságai alapján a továbbtervezés során építési övezetekre, illetve övezetekre kell felosztani. A tervlapon feltüntetett védőterületeknek, a terület-felhasználásra gyakorolt hatásait az érintett építési övezetek és övezetek kialakításánál figyelembe kell venni (közlekedés és közmű infrastruktúra védőtávolságai) és e távolságokat biztosítani kell a megváltozó területfelhasználási környezetben is. A tervezett fejlesztések megvalósításához szükséges előfeltételeket (pl.: szakvélemények, előközművesítés, stb.) a megvalósítás előtt biztosítani kell. A földhasználat változása és beépítés nem érint táji, természeti, művi vagy régészeti védelem alatt álló területeket Beépítésre nem szánt területek (jellemzően külterületek) a. Különleges beépítésre nem szánt terület (Kb) A beépítésre nem szánt különleges területek körébe bányaterületek (Kkb) és sport-rekreációs területek (Kksr) tartoznak. A terv a részterületi módosítás során a beépítésre nem szánt különleges területek új területfelhasználásként a Kbta jelű különleges tanyás területet alkalmaz, illetve jelöl ki. A tervezett különleges területfelhasználások helyei a táji- és építészeti szempontból is megfelelő a település környezeti adottságaihoz. A tervezett felhasználása azonban nem sért sem régészeti, sem építészeti, sem ökológiai értékeket. A területet nem érintik a NATURA 2000 lehatárolások sem. Különleges beépítésre nem szánt tanyás célú fejlesztési terület: A kertes mezőgazdasági területek egy részén és az önkormányzati helyrajzi számos adatszolgáltatás alapján nevesített területek beépítésre nem szánt (5%-os beépítést megengedő) különleges-tanyás terület területfelhasználás kijelölése összesen mintegy: 105,27 ha-on. - 4/a módosítási terület: a Krekács-dűlő területén 21,9 ha nagyságban a , hrsz.-ú területen tervezett területfelhasználási módosítás a Kertes mezőgazdasági területből (Mk) különleges beépítésre nem szánt tanyás területbe. (Kk-ta) - 4/b módosítási terület: a Homoki-szőlők területén 34,5 ha nagyságban a hrsz.-ú területen tervezett területfelhasználási módosítás a Kertes mezőgazdasági területből (Mk) különleges beépítésre nem szánt tanyás területbe. (Kk-ta) - 4/c módosítási terület: a Pap-berek területén 46,7 ha nagyságban a hrsz.-ú területen tervezett területfelhasználási módosítás a Kertes mezőgazdasági területből (Mk) különleges beépítésre nem szánt tanyás területbe. (Kk-ta) - 4/d módosítási terület: 2,17 ha nagyságban a 0204/3, 0204/4, 0204/5, 0204/6 hrsz.-ú területen tervezett területfelhasználási módosítás az Általános mezőgazdasági területből (Má) különleges beépítésre nem szánt tanyás területbe. (Kk-ta)

6 b. Erdőterületek (E) A település a megyei és az országos átlagnál jóval kevesebb erdőterülettel rendelkezik. Az erdők többnyire kisebb foltokban, elszórtan helyezkednek el a külterületen keleti és déli részén. Jellemző a gazdasági mellett a védelmi rendeltetés is. Az erdőterületek egy jelentős része természeti értékvédelem alatt áll. A terv módosítása során új erdőterületek a biológiai aktivitásérték kompenzáció kapcsán került kijelölésre. Erdő telepítésre kijelölt terület: Ev véderdő terület: A módosítások a város meglévő, kialakult erdőterületeit nem csökkentik. További ~9,88 ha valós növekményt eredményez az 5. jelű módosítás területek kerülnek véderdő övezetbe, ahol az erdőtelepítést célszerű előirányozni. 5-ös módosítási terület: Az érintett területen új biológiai aktivitásérték kompenzálásként véderdőterület kijelölése tervezett a Homoki-szőlők területén ( , hrsz), mintegy 9,88 ha-on c. Mezőgazdasági területek (M) A településen jellemzően az általános (szántó és rét, legelő) gazdálkodásnak vannak hagyományai. A mezőgazdasági területek mintegy 70%-át teszik ki a szántó művelésű területek. Jelentős a gyep (rét, legelő) és nádas területek aránya és többnyire a vízfolyások menti területeken fordulnak elő. A településen (illetve a térségben) hagyományai vannak a tanyás gazdálkodási formának, ezért a mezőgazdasági területek egyes részein biztosítandó az agrárturizmus és a tanyás gazdálkodási formák fennmaradásához szükséges feltételek biztosítása. A település területén négy nagyobb kiterjedésű kertes mezőgazdasági terület található. Ezek alapvetően volt zártkerti területek, amelyeknél megtalálható a szőlő, gyümölcs és kertgazdasági agrártermelés mellett a rekreációs funkció is. A szőlő, gyümölcsös és kert művelési ágban lévő területek aránya mezőgazdasági területeken belül több mint 20 %. A területek a következők: Homoki-szőlő (belterület DK-i oldalán); Krekács-dűlő (belterület DK-i oldalán); Pap-berek, Haleszi szőlők (belterület K-i oldalán); valamint a belterület nyugati oldalán fekvő kertes területek. A terv módosítása során a kertes mezőgazdasági területek és a tanyás részek egyes területeinek besorolásában változások történtek, átkerültek különleges beépítésre nem szánt tanyás területbe d. Vízgazdálkodási területek (V) A település jelentősebb vízgazdálkodási területbe sorolt felszíni vízfolyásai, a Gerje-patak. A patak forrás részénél a belterületen egy kisebb mesterséges vízfelület található. A terv módosítása során a vízgazdálkodási területek besorolásában változások nem történtek Tájrendezés és természetvédelem Tájrendezési feladat a meglévő belterületen, illetve a javasolt fejlesztési területeken kialakuló új települési szegélyek rendezése. A települési szegélyek rendezésének célja, hogy a beépített területek külső határa, valamint a szomszédos mező-, illetve erdőgazdasági területek találkozása rendezett képet mutasson. A települési szegélyek megjelenését elsősorban az határozza meg, hogy beépített területek szélén található többnyire (lakó)telkek végei, hátsókertjei mennyire rendezettek. Az összhatást tovább rontja a telkek mögötti területsávban helyenként előforduló illegális hulladék elhelyezés. A település területének természeti védelem alatt álló területeinek döntő hányadát az országos ökológiai hálózat, a Natura 2000 és ex-lege védett területek teszik ki. Az országos ökológiai hálózatnak a településre eső részterületei magterület és ökológiai folyosó alövezetekbe kerültek besorolásra. Az országos ökológiai hálózatnak a településre eső részterületei magterület, ökológiai

7 folyosó és pufferterület alövezetekbe kerültek besorolásra. Az érintett ökológiai hálózati területek elsősorban a Gerje menti területeken találhatók. A településszerkezeti terv módosítása új helyi jelentőségű, vagy országos jelentőségű természeti védelemre nem tesz javaslatot A zöldfelületi rendszer Zöldfelületek alatt értendő minden olyan terület, amelyet részben, vagy egészben növényzet borít. A település zöldfelületi rendszerének elsődleges elemei a közparkok, fasorok, erdők, rét-legelő és nádas területek, másodlagos elemei a fennmaradó területek növényzettel fedett részei, amelyek együttesen település zöldfelületi hálózatát alkotják. A kevés erdőterület elszórtan, kisebb foltokban helyezkedik el a település külterületén. A rét, legelő és nádas területek elsősorban a vízfolyások mentén találhatók. A település közparkként is hasznosított területei: Szabadság tér; Rákóczi Ferenc út melletti terültek; Sárkány u., Elek u. és Hunyadi u sarkán lévő terület és a Beleznay-kastély kertje, valamint néhány kisebb, a közterületek kiszélesedése során fennmaradó parkosított területrész Az örökségvédelem A település védendő épített értékei A területen nincs ismert régészeti lelőhely és egyéb országos műemlék védelemi védettség, vagy helyi védelem alatt lévő létesítmény. A fentieket összefoglalva tehát megállapítható, hogy a tervmódosítási javaslat összhangban van a művi értékek védelmének általános elveivel. A terv megvalósulása nagy valószínűséggel nincs káros hatással a terület védhető- védendő értékeire illetve a védendő értékek kellőképpen megóvhatók A közlekedés 1. sz. terület Közúti kapcsolatok A terület főúthálózati kapcsolata a 4. számú főút az érintett szakaszon lakott területi jellegű. A terület megközelítését a Gubányi Károly utca biztosítja. A területet nyugat felől tervezett települési gyűjtőút határolja. A Gubányi Károly utcánál a 4. sz. főút csomópontja balra kanyarodó sávval kiépült. A főút melletti ingatlanok kiszolgálása szerviz útról történik. A terület feltárását a Gubányi Károly utcához csatlakozó 12 m közterületű, közforgalom elől el nem zárt magánutakkal javasoljuk biztosítani. Parkolás A területen tervezett 500 férőhelyes sportcsarnok parkoló igénye 100 férőhely, ezt telken belül kell elhelyezni, ehhez kapcsolódóan 2 autóbusz várakozóhelyét is biztosítani kell. Kerékpáros közlekedés A Sportcsarnokhoz az OTÉK előírásnak megfelelően, telken belül 50 férőhelyes kerékpártároló szükséges. Közösségi közlekedés A terület utasforgalmát a 4. sz. főúton közlekedő autóbuszjárat (595, 2264 számú VOLÁN helyközi) megfelelően lebonyolítja

8 2. sz. terület Közúti kapcsolatok A terület kapcsolatát biztosító 4. számú főút lakott területi szakaszán. A malom területének 2 gépkocsi behajtója van. A malom átépítésével kialakuló kereskedelmi funkciójú telek, a teherforgalmi kiszolgálás és a meglevő beépítés a kötöttségek miatt, továbbra is a 2 meglevő kapcsolattal működik. A terület keleti részének beépítése esetén a 4. sz. főútról új közúti kapcsolat, a főúthoz a DNY-i oldal felől csatlakozó kiszolgáló utcák csatlakozásaihoz igazodva alakítható ki. Parkolás Az OTÉK szerint szükséges személygépkocsi parkolókat (25 férőhely) telken belül kell biztosítani. 3. sz. terület A 3/a és 3/b terület beépített telkei jelenleg a határoló utakról a Kávai út, Bajcsy Zsilinszky utca, Pándi út, Haleszi út illetve a Bicskei út, Batthyányi utca, Kender utca, Nádas utca felől megfelelően kiszolgálhatók. A megszüntetendő közúti szabályozásoknak nincs közlekedési hálózati jelentőségük. 4. sz. terület A belterület keleti határa menti területek dűlőutakról közelíthetők meg. Tanyás beépítés esetén sem jelentkezik szabályozással járó közlekedési igény. A terv által szükségessé váló szerkezeti tervmódosítás kizárólag a területfelhasználást érinti, a település szintű közlekedési hálózatot nem A közműellátás 1. számú módosítási területek Pilis városában a közművesítés fokozatosan került kiépítésre. A közüzemi vízellátás 2011-re stabilizálódott város jelenlegi közműellátására elmondható, hogy belterületi részeken össz-közművel rendelkezik, mivel a vezetékes víz-, és villamosenergia-ellátás hálózatai mellett kiépült a vezetékes földgázhálózat, továbbá a hírközlés rendszerei, és megoldást nyert a szennyvíz-elvezetés kérdése is. A csapadékvíz-elvezetés egységes rendszerének megvalósítása is megkezdődött, de megvalósításában sok nem városias jellegű nyílt betonelemes burkolatú árokhálózat került kiépítésre. Az 1. számú módosítási terület az un. Bazsam dűlőben lévő 1025/115, 1025/116, 1025/117,1025/118, 1025/119, 1025/120,1025/121 hrsz-ú telkeken helyezkedik el, ahol kulturális és sportcsarnok továbbá parkoló, park terület, vendéglátás, szolgáltatás, intézmény elhelyezéséhez szükséges a szabályozás és a területfelhasználás módosítása. A közműellátás szempontjából a terület feltárásának fő irányaként a Gubányi Károly utca javasolható, ahol a csatlakozási pontok a TESCO bevásárlóközpontnál és az Újerdő útnál lehetségesek. A csatlakozási pontoknál már kiépült közműrendszerek üzemelnek. A területen tervezett funkciók becsült fogyasztói egységei: - min. 500 férőhelyes sportcsarnok épület kialakításának lehetősége javasoltan a 1025/117,1025/118 hrsz. telken: - Vendéglátó-szolgáltató építményeknek helyet adó terület kialakítása (étterem, üzlethelyiségek) - Szálláshelyül szolgáló építmények elhelyezésének lehetősége (hotel, szálloda) min. 50 fő számára - Intézményi funkció elhelyezésének lehetősége (Óvoda-Bölcsőde épület max. 200 férőhellyel) Vízellátás A város vízellátó hálózata 2011-es évben került felülvizsgálatra, megtörtént a hálózat hidraulikai méretezése is

9 A tervezési terület vízellátását a 4-es számú főközlekedési úttól északra eső DN 160 mm-es KPE főhálózatról lehet biztosítani, mely körvezetékes formában került átépítésre. A Kávai út mentén a meglévő DN 110 mm-es vezeték elosztóvezeték mellé kiépült a DN 160 mm-es fővezeték a 200 m3-es magas-tározóig. A csúcsfogyasztások biztosítására a vízmű telepen 300 m3-es, míg a Kávai út végén a már említett 200 m3-es magas-tározó áll rendelkezésre. A városban üzemelő körvezetékes elosztóhálózat DN 90, és DN 110 mm-es átmérőkkel rendelkezik. A TESCO Gubányi Károly utcai csomópontjánál és D110 mm-es, míg a Újerdő útnál D90 mm-es vezetékek üzemelnek. A Vass A. és a Pongrácz G. utcákban nem épült ki a vezetékrendszer. A Toldi Miklós utcában D110 mm-es körvezetékes hálózat üzemel. Várható becsült vízigények: 500 férőhelyes sportcsarnok 20,0 m3/d 50 fős szálloda 10,0 m3/d 200 férőhelyes Óvoda-Bölcsőde 20,0 m3/d A tervezési terület várható napi átlagos vízigénye: 50 m3/d Napi csúcs vízigény: 100,0 m3/d, 4,16 m3/h Órai csúcs vízigény: 10,0 m3/h, 2,8 l/s A kommunális vízigények biztosítására D 110 mm-es közcsövet javaslunk kiépíteni a Gubányi Károly utcában a Kossuth Lajos út és az Újerdő út között. A javasolt D 110 mm-es körvezetékes vízellátó hálózat 2,0 m/s sebesség mellett 1200 l/min, 20 l/s tűzi-víz kibocsájtására alkalmas, mely 800 m2-es tűzszakaszú építmény oltóvíz biztosítására alkalmas. Az oltóvíz igények kielégítéséhez és a tűzcsapok helyének meghatározásához a Tűzoltó parancsnoksággal és a DAKÖV Kft.-vel kell egyeztetni. A tűzcsapokat a védendő épülettől mérten 100 méternél közelebb kell elhelyezni az Országos Tűzvédelmi Szabályzat alapján. Amennyiben az új létesítményeknél az oltóvíz mennyisége meghaladja a hálózatból kivehető vízmennyiséget, helyi megoldással kiegészítve, tűzi-víztároló építésével kell az oltó-vízigényt biztosítani. Szennyvízcsatornázás A város belterületén a szennyvízcsatornázás megoldottnak tekinthető, mely vákuumos rendszerú. A vákuumos szennyvízcsatorna-rendszer két vákuumközponttal rendelkezik. Az I. számú vákuumgépház, az Erdei F. utcában került elhelyezésre. A vákuumgépháznál kiépített átemelő nyomóvezetéken juttatja el a szennyvizeket a szennyvíztisztító-telepre. Ez a rendszer gyűjti össze a vasúttól északra eső településrész és a településközpont szennyvizeit, így a tervezési területét is. Várható becsült szennyvízmennyiségek a vízigények alapján: 500 férőhelyes sportcsarnok 20,0 m3/d 50 fős szálloda 10,0 m3/d 200 férőhelyes Óvoda-Bölcsőde 20,0 m3/d A tervezési terület várható napi szennyvízmennyisége: 50 m3/d A tervezési területen az újbeépítés csak szennyvízcsatornázással valósítható meg. A szennyvízcsatorna hálózati kialakításánál a tervezési területen is vákuumos csatornát javaslunk kiépíteni. Csapadékvíz-elvezetés Pilis településen belül az összegyülekező csapadékvizeket általában az utak mentén kialakított nyílt árokhálózattal vezetik el. Az árokhálózat burkolt illetve földmedrű. Mindkét típusnál a karbantartás hiányosságai fedezhetők fel. A tervezési területnél épületek tetőfelületén összegyülekező csapadékvizeket csapadék-víztározókban javasoljuk felfogni, és annak vizét locsolásra felhasználni. A tervezési területen zárt felszínközeli csatornarendszer kialakítását javasoljuk, ahol a nagyobb parkoló felületek csapadékvizét olaj-, és hordalékfogón keresztül lehet a befogadóba bevezetni. Gázellátás A városban a gázellátás teljes mértékben megoldásra került. A gázhálózat üzemeltetője a TIGÁZ Rt. Ceglédi Üzemmérnökség. Pilis gázellátását nyomásszabályozón keresztül kerül biztosításra. A nyomásszabályozó a Ceglédbercel - Albertirsa - Pilis NÁ 300 mm-es KPE nagy-középnyomású vezetékről kerül

10 megtáplálásra. A nyomásszabályozóból kiinduló középnyomású hálózat fővezetéke D 200 mm-es. A tervezési területhez az Erzsébet utca, Toldi Miklós utca nyomvonalon D 110 mm-esmíg a Kossuth úton D 63 mm-es vezeték üzemel. A tervezési terület becsült gázigénye: gnm3/h A tervezési terület gázellátásához a Gubányi Károly utcában javasoljuk kiépíteni a D 63 mm-es középnyomású gázvezetéket Kossuth Lajos út felől. Villamosenergia-ellátás Pilis város villamosenergia-ellátása 100%-osnak tekinthető, még a zártkerti ingatlanok is teljes ellátásban részesülnek. A város villamosenergia-ellátását az albertirsai 120/20 kv-os alállomásból kiinduló 20 kv-os légvezetékes hálózaton, és az arra felfűzött transzformátorokon keresztül történik. A településen mind a kisfeszültségű, mind a középfeszültségű hálózat légvezetékes, illetve kismértékben földkábeles formában üzemel. A tervezési terület becsült várható villamosenergia-igénye: kva A tervezési terület konkrét energiaigény nem ismert. Az energiaigényt az engedélyezési terv során kell pontosítani. A tervezési terület villamosenergia-igényét középfeszültségről javasoljuk vételezni A becsült energia-igény biztosítására 630/20kV- transzformátor létesítése, és középfeszültségű hálózatfejlesztés szükséges. A 2. számú módosítási terület: A belterület keleti határában, a 4-es sz. főút mentén helyezkedik el. Megközelítése a 4 számú főútról közvetlenül lehetséges. A tervezési terület telekstruktúrája és közműellátása kialakult. A lakóterületből tervezett gazdasági átsorolás közterületi feltárása, vagy a malom telkéről vagy szerviz út építésével lehetséges. A tervezési terület meglévő beépítése összközműves ellátással biztosított. Vízellátás A tervezési terület előtti közterületen, a 4. számú főút mentén a DN 90 mm-es vízellátó hálózat üzemel. A meglévő beépítés bekötővezetékkel rendelkezik. Az új beépítés vízellátása önálló helyrajzi számú ingatlan esetén új bekötéssel biztosítható. Az új épületek nagysága tűzszakasza várhatóan nem nagyobb, mint a meglévő épületek tűzszakasza. A kommunális és tűzi-vízigényt az engedélyezési tervben kell meghatározni és a közműnyilatkozatokat megkérni. Az oltóvíz igények kielégítéséhez, és amennyiben szükséges a tűzcsapok helyének meghatározásához, a Tűzoltó parancsnoksággal és a DAKÖV Kft.-vel kell egyeztetni. A tűzcsapokat a védendő épülettől mérten 100 méternél közelebb kell elhelyezni az Országos Tűzvédelmi Szabályzat alapján. Amennyiben az új létesítményeknél az oltóvíz mennyisége meghaladja a hálózatból kivehető vízmennyiséget, helyi megoldással kiegészítve, tűzi-víztároló építésével kell az oltó-vízigényt biztosítani. Szennyvízcsatornázás A tervezési terület közterületén a szennyvízcsatorna vákuumos rendszerben épült ki. A Jelenlegi beépítés szennyvízelvezetéssel rendelkezik. Az új beépítés is csak vákuumos szennyvízelvezetéssel valósítható meg. Csapadékvíz-elvezetés Pilis településen belül az összegyülekező csapadékvizeket általában az utak mentén kialakított nyílt árokhálózattal vezetik el. Az árokhálózat burkolt illetve földmedrű. Mindkét típusnál a karbantartás hiányosságai fedezhetők fel. A tervezési területnél az új épületek tetőfelületén összegyülekező csapadékvizeket csapadékvíztározókban javasoljuk felfogni, és annak vizét locsolásra felhasználni. A tervezési területen zárt felszínközeli csatornarendszer kialakítását javasoljuk, ahol a nagyobb parkoló felületek csapadékvizét olaj-, és hordalékfogón keresztül lehet a befogadóba bevezetni. Gázellátás A tervezési terület előtti közterületen középnyomású gázhálózat üzemel. A meglévő beépítés csatlakozó vezetékkel rendelkezik. A fejlesztéshez felül kell vizsgálni a csatlakozó vezeték kapacitását. Amennyiben nem megfelelő, úgy javasoljuk felbővítését

11 Villamosenergia-ellátás A város villamosenergia-ellátását az albertirsai 120/20 kv-os alállomásból kiinduló 20 kv-os légvezetékes hálózaton, és az arra felfűzött transzformátorokon keresztül történik. A településen mind a kisfeszültségű, mind a középfeszültségű hálózat légvezetékes, illetve kismértékben földkábeles formában üzemel. A tervezési terület meglévő beépítése rendelkezik bekötéssel. Az új beépítés konkrét energiaigénye nem ismert. Az energiaigényt az engedélyezési terv során kell pontosítani. A tervezési terület villamosenergia-igényét középfeszültségről javasoljuk vételezni. A 3. számú módosítási területek A tervezési területen a szabályozási tervi módosítás keretében: szabályozási vonalak törlése a szabályozási tervről a város közművesítését nem befolyásolja. A 4. számú módosítási területek Közműellátásánál az alapközmű ellátást a vízellátást, a villamos energia-ellátást, szennyvízelhelyezést kell biztosítani. A vízellátásnál közüzemi hálózat kiépítésével, vagy saját kút létesítésével lehet a vízigényeket biztosítani. A szennyvízelhelyezést közcsatornával illetve egyedi biológiai tisztítást biztosító szennyvíztisztító-teleppel kell megoldani. A külterületi tervezett tanyás területek beépítésénél a villamosenergia-ellátás a kis és középfeszültségű hálózat fejlesztését igényli A Környezetvédelem A vízgyűjtő-gazdálkodási tervben szereplő Gerje és vízgyűjtője érinti a települést. A Gerje-patak a Tisza vízgyűjtőjéhez tartozik. A patak forrás részénél mesterséges vízfelület található. A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló, a 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet alapján a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelettel összhangban Pilis az érzékeny területi kategóriába tartozik. A nitrátérzékeny területeknek a MePAR szerinti blokkok szintjén történő közzétételéről szóló 43/2007. (VI. 1.) FVM rendelet melléklete alapján a település közigazgatási területén nitrátérzékeny területek találhatók. Ennek megfelelően a potenciális szennyezések megelőzése és elkerülése érdekében a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. rendeletben foglalt a vizek nitrátszennyezéssel szembeni védelmét szolgáló általános szabályok" alapján kell eljárni. A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. és 2. sz. melléklete alapján, a település nem tartozik kijelölt "légszennyezettségi zónába". A település területén számottevő légszennyezéssel járó ipari tevékenységet nem folytatnak. A helyhez kötött légszennyező forrásokon légtérbe jutó szennyező anyagok zömmel a hőenergia termelésből erednek, ezek mennyisége nem haladja meg a területi kibocsátási határértéket és nem okoznak jelentős légszennyezést. A közlekedési eredetű légszennyezésben a 4.sz. főút forgalma által okozott terhelés a meghatározó. A 4.sz. főút, mintegy 2 km-es szakaszon a belterületen halad keresztül. A főút jelentős gépjárműforgalma a szomszédos területeken számottevő légszennyezés és porterhelést okoz. A településen a zajterhelés legjelentősebb forrása a közlekedés. A 4.sz főút jelentős, főként átmenő forgalma, a közlekedési terület melletti intenzív beépítésű területrészeken számottevő zajterhelést okoz. A településen halad át a Budapest-Cegléd-Szolnok vasútvonal. A vasút által érintett településrészeken a szerelvények elhaladásakor észlelhető egyedi zajesemények zavaróak lehetnek. Lakóterületen, illetve a közelében jelentős zajkibocsátású telephely, szórakozóhely nem működik. A település a Duna-Tisza Közi Nagytérség Kommunális Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer tagja. A Ceglédi regionális települési szilárd-hulladéklerakó központot üzemeltetését és a hulladék kezelést a Hirös Hulladékgazdálkodási Kft. végzi. Pilis város település területén a kommunális szilárd hulladék begyűjtését és szállítását a Gerje-Forrás Természetvédelmi, Környezetvédő Nonprofit Kft. végzi. Az elszállított települési hulladékot, az elkülönítetten (szelektíven) gyűjtött hulladékot a Monor hulladékgazdálkodási alközpontba szállítják

12 1.8. A védőterületek és védőtávolságok, korlátozások A védőterületek és védőtávolságok lehetnek: - műszaki biztonsági (közlekedési- és közmű- )védőterületek, korlátozások - környezetvédelmi védőterületek és védőtávolságok - táj- és természetvédelmi védőterületek és védőtávolságok Műszaki biztonsági (közlekedési- és közmű nyomvonalak)védőövezetek - 20 KV elektromos légvezeték védőtávolsága a tengelytől mért... külterületen:5,0-5,0 m... belterületen. 2,5-2,5 m - középnyomású gázvezeték m - nagy-középnyomású gázvezeték m Környezetvédelmi védőterületek és védőtávolságok - Közegészségügyi (temető) védőterületek - Közúti közlekedési létesítmények védősávjai.(forgalmi adatok alapján számított zajvédő sáv) - Közművek védőterületei és védősávjai Táj- és természetvédelmi védőterületek és védőtávolságok - Országos jelentőségű védett természeti területek ( ex-lege védett terület) - országos ökológiai hálózat határa (magterület, ökológiai folyosó és pufferterület) határa; - Natura 2000 terület határa. - Helyi jelentőségű védett természeti terület határa Örökségvédelmi védőterületek, korlátozások - Régészeti lelőhelyek vonatkozó egyéb magasabbrendű előírásai és korlátozásai - Műemlék és műemléki környezet korlátozásai Egyéb korlátozó tényezők - az önkormányzati és társulati kezelésben lévő árkok part éleitől 3-3 m, a már elépített helyeken a nyílt árkok karbantartására az egyik oldalon legalább 3 m, a másik oldalon legalább 1 m, az önkormányzati és egyéb kezelésben levő tavak part élétől 5 m szélességű sáv szabadon kell hagyni Egyes sajátos jogintézmények korlátozásai Településrendezési szerződés: Pilis Város Önkormányzata a településfejlesztési célok megvalósítására az érintett területek tulajdonosaival illetve a területek beruházójával Településrendezési szerződés keretében kíván megállapodni. Ennek lebonyolítása a mindenkori hatályos jogszabályok szerint történhet. A Településrendezési szerződés megkötését megelőző képviselőtestületi döntés feltételéről és a szerződés tárgyáról a jelenleg hatályos jogszabályok szerit- az Építési Törvény 30/A. a rendelkezik. Elővásárlási jog: Pilis Város Önkormányzata a Helyi Építési Szabályzatban meghatározott településrendezési célok magvalósításához szükséges ingatlanokra elővásárlási jogot jegyezhet be. Ennek lebonyolítása a mindenkori hatályos jogszabályok szerint történhet. Az Elővásárlási jog bejegyzésének szabályait a jelenleg hatályos jogszabályok szerit- az Építési Törvény 25. a rögzíti. Változtatási tilalom: Pilis Város Önkormányzata a Helyi Építési Szabályzatban meghatározott településrendezési célok magvalósításához szükséges ingatlanokra változtatási tilalmat jegyezhet be a helyi építési szabályzat készítésének időszakára annak hatálybalépéséig. Ennek lebonyolítása a mindenkori hatályos jogszabályok szerint történhet. Az Elővásárlási jog bejegyzésének szabályait a jelenleg hatályos jogszabályok szerit- az Építési Törvény 20. a rögzíti. Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés Pilis Város Önkormányzata a Helyi Építési Szabályzatban meghatározott településrendezési célok magvalósításához szükséges ingatlanokra a fővárosi és megyei kormányhivatal a teleknek kiszolgáló út céljára szükséges részét a telek fekvése szerinti települési önkormányzat javára igénybe veheti és

13 lejegyezheti. A településrészen fekvő ingatlanok megfelelő megközelítése, illetve használatának elősegítése érdekében - kiszolgáló és lakóút (a továbbiakban: kiszolgáló út) létesítése, bővítése vagy szabályozása szükséges. Ennek lebonyolítása a mindenkori hatályos jogszabályok szerint történhet. A Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés szabályait a jelenleg hatályos jogszabályok szerit- az Építési Törvény 27. a rögzíti. 2. VÁLTOZÁSOK (BEAVATKOZÁSOK ÉS ÜTEMEZÉSEK) 2.1. Területfelhasználási változások adatai és mutatói AZ ÖNKORMÁNYZATI SZÁNDÉKOK FIGYELEMBEVÉTELÉVEL REALIZÁLT TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVI MÓDOSÍTÁST IGÉNYLŐ FEJLESZTÉSI TERÜLETEK sorszám Terület (ha) TSZT Beépítésre szánt területi növekménnyel járó változás Helyrajzi szám (hrsz) Terület-felhasználás módosítás hatályos tervezett Összesen: Beépítésre szánt területen belüli területfelhasználás változás Összesen: Beépítésre szánt terület visszaminősítése beépítésre nem szánt területté Beépítésre nem szánt területen belüli területfelhasználás változás 1./a 1./b 1,88 ha 4,8 ha 1025/119, 1025/120, 1025/ /115, 1025/116, 1025/117, 1025/ /119, 1025/120, 1025/121 2./a 1,64 ha 7, 8, 9 2./b 1,17 ha 9,49 ha 6/13, 6/14, 6/15, 6/16, 6/17 Kereskedelmiszolgáltató gazdasági (Gksz) Kisvárosias lakó (Lk) Településközpont vegyes (Vt) Falusias lakó (Lf) Különleges sport rekreációs (Kspr) Különleges sport rekreációs (Kspr) Kereskedelmiszolgáltató gazdasági (Gksz) Kereskedelmiszolgáltató gazdasági (Gksz) /a. 21,9 ha /b. 34,5 ha /c. 46,7 ha /d. 2,17 ha 5. 9,88 ha Összesen: 115,15 ha Mindösszesen: 124, /3, 0204/4, 0204/5 0204/ , Kertes mezőgazdasági terület (Mk) Kertes mezőgazdasági terület (Mk) Kertes mezőgazdasági terület (Mk) Általános mezőgazdasági terület (Má) Kertes mezőgazdasági terület (Mk) Különleges tanyás terület Kb-ta Különleges tanyás terület Kb-ta Különleges tanyás terület Kb-ta Különleges tanyás terület Kb-ta Védelmi erdőterület (Ev)

14 3. A TELEPÜLÉS TERÜLETI MÉRLEGE 3.1. A Település beépítésre szánt területének területi mérlege: Területfelhasználás évi TSZT területfelhasználás (ha) évi módosítás változásai (ha) évi TSZT területfelhasználás (ha) Falusias lakóterület (Lf) 501,16-1,17 499,99 Kertvárosias lakóterület (Lke) 11, ,46 Kisvárosias lakóterület (Lk) 4,8-4,8 0 Településközpont vegyes terület (Vt) 41,5-1,64 39,86 központi vegyes terület (Vk) 1, ,85 Kereskedelmi-szolgáltató gazd. ter. (Gksz) 21,95-1,88 +1,64+1,17=0,93 22,88 Ipari gazdasági terület (Gip) 208, ,04 Különleges beépítésre szánt területek (K) 49,47 +6,68 56,15 Zöldterületek (közpark, közkert) (Zkp ) 2, ,9 Erdőterületek (Ev), (Eg) 776,59 +9,88 786,47 Általános mezőgazdasági területek (Má) 2358,85-2, ,68 Kertes mezőgazdasági területek (Mk) 440,65-112,98 327,67 Vízgazdálkodási területek (V) 3, ,56 Különleges beépítésre nem szánt terület (Kb) 48, ,27 153,77 Közúti Közlekedési terület (KÖu) 241, ,25 Kötöttpályás közlekedési terület (KÖk) 24, ,48 ÖSSZESEN: 4736,56 ha 4736,56 ha 4. A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEL VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA 4.1. A PMTrT Szerkezeti terv és a 2015 évi TRT módosítás területi mérlege: Térségi területfelhasználási kategóriák 5/2012. (V.10.) sz. (PM TrT) szerinti állapot (ha) További fejlesztési lehetősége (ha) 2015 évi tervmódosításkor igénybe vett térségi változások További fejlesztési lehetősége (ha) Városias települési térség 962,23 ha 240, ,55 Mezőgazdálkodási térség 0 ha Erdőgazdálkodási térség 1924,36 ha 288,65-5 ha (4/a, 4/d) 283,65 Vegyes területfelhasználású 1846,41 ha 276,96 100,27 ha (4/a, 4/b, 4/c, 4/d) 176 térség Vízgazdálkodási térség 3,56 ha 0, ,53 Igazgatási terület összesen: 4736,56 ha TrT Térségi szerkezeti terv alapján megállapítható hogy a módosítással érintett területek egy része, a beépítésre szánt kategórián belül a városias települési térség területfelhasználási kategóriájába tartozik, és a beépítésre nem szánt területfelhasználási igények az előírt határértékeket nem haladják meg. A fentiek alapján e tervdokumentációban rögzített módosítási javaslatokkal kapcsolatban megállapítható, hogy azok a Pest megye 5/2012. (V.10.). sz. önkormányzati rendelettel jóváhagyott PMTrT tervlap előírásaival, illetve a évi XXVI. törvény (OTrT) előírásaival összhangban vannak

15 4.2. A PMTrT és az OTrT térségi övezeteinek való megfelelés: Országos Területrendezési Terv országos területfelhasználási / övezeti érintettség a közigazgatási területet az alábbiak érintik (+), illetve nem érintik (-) a módosítással érintett területet az alábbiak érintik (+), illetve nem érintik (-) országos területfelhasználási kategóriák Közig. terület. Módosítási terület települési térség + + erdőgazdálkodási térség + -- mezőgazdasági térség + + vegyes területfelhasználású térség + + vízgazdálkodási térség + -- építmények által igénybe vett térség országos övezetek országos ökológiai hálózat + -- kiváló termőhelyi adottságú szántóterület + -- jó termőhelyi adottságú szántóterület + -- kiváló termőhelyi adottságú erdőterület + -- tájképi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete + -- világörökségi és világörökségi várományos terület országos vízminőség-védelmi terület + -- nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területe kiemelt fontosságú honvédelmi terület Pest Megye Területrendezési Terv kiemelt térségi területfelhasználási / övezeti érintettség a közigazgatási területet az alábbiak érintik (+), illetve nem érintik (-) a módosítással érintett területet az alábbiak érintik (+), illetve nem érintik (-) kiemelt térségi területfelhasználási kategóriák Közig. terület. Módosítási terület városias települési térség + + hagyományosan vidéki települési térség - - építmények által igénybe vett térség - vegyes területfelhasználású térség + + erdőgazdálkodási térség + + mezőgazdasági térség vízgazdálkodási térség térségi övezetek magterület övezete + -- ökológiai folyosó övezete + -- puffer terület övezete + -- kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete + -- erdőtelepítésre alkalmas terület övezete (névváltozás: Erdőtelepítésre + + javasolt terület övezete) földtani veszélyforrás területének övezete kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete (névváltozás: kiemelt fontosságú honvédelmi terület) honvédelmi terület övezete megszüntetett térségi övezetek január 1-től nem kell alkalmazni! országos komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete világörökség és világörökség-várományos terület övezete történeti települési terület övezete kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezete ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete nagyvízi meder övezete rendszeresen belvízjárta terület övezete vízeróziónak kitett terület övezete széleróziónak kitett terület övezete megszüntetett térségi övezetek január 1-től nem kell alkalmazni! országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete

16 Az övezeti tervlapok alapján megállapítható, hogy Pilis módosítási területeit az OTrT és a PMTrT alapján egy térségi övezet érinti. - erdőtelepítésre alkalmas terület övezete (névváltozás: Erdőtelepítésre javasolt terület övezete) Fentiek alapján tehát a módosítási területek övezeti érintettsége a Pest megye 5/2012. (V.10.). sz. önkormányzati rendelettel, illetve a évi XXVI. törvény (OTrT) előírásaival nem ellentétes. 5. A BIOLÓGIAI AKTIVITÁSÉRTÉK SZÁMÍTÁS EREDMÉNYE A területek biológiai aktivitásértékének számításáról a 9/2007. (IV. 3.) ÖTM rendelet rendelkezik. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény 7. (3) bekezdés b) pontja értelmében az újonnan beépítésre szánt területek kijelölésével egyidejűleg a település közigazgatási területének biológiai aktivitás értéke az átminősítés előtti aktivitás értékhez képest nem csökkenhet. A terület eredeti (változtatás előtti) biológiai aktivitásértékének számítása hatályos településrendezési eszközök hiányában beépített területen a kialakult állapot, egyéb területen az ingatlan-nyilvántartás szerinti művelési ágak alapján, míg hatályos településrendezési eszközök esetében a területfelhasználási egységek és az építési övezeti, valamint az övezeti besorolásból adódó építési használat alapján történik. A tervezési területre van érvényben lévő, hatályos településrendezési eszköz, Pilis Város Településszerkezeti Terve. A tervezett területfelhasználás változások adatai alapján számított biológiai aktivitás érték (BIA) egyenleg és kompenzáció: Sor- terület meglévő tervezett BIA szám (ha) területfelhasználás BIA szorzó területfelhasználás BIA szorzó válto-zás 1./a 1,88 Kereskedelmi-szolgáltató gazdasági (Gksz) 0,4 Különleges sport rekreációs (Kspr) 3 4,89 1./b 4,8 Kisvárosias lakó (Lk) 1,2 Különleges sport rekreációs (Kspr) 3 8,64 Kereskedelmi-szolgáltató 2./a 1,64 Településközpont vegyes (Vt) 0,5 2./b 1,17 Falusias lakó (Lf) 2,4 össz 9,49 gazdasági (Gksz) 0,4-0,16 Kereskedelmi-szolgáltató gazdasági (Gksz) 0,4-2,34 4/a. 21,9 4/b. 34,5 4/c. 46,7 Kertes mezőgazdasági terület (Mk) 5 Kertes mezőgazdasági terület (Mk) 5 Kertes mezőgazdasági terület (Mk) 5 Különleges beépítésre nem szánt tanyás terület (Kb-ta) 4,5-10,95 Különleges beépítésre nem szánt tanyás terület (Kb-ta) 4,5-17,25 Különleges beépítésre nem szánt tanyás terület (Kb-ta) 4,5-23,35 4/d. 2, ,88 össz 115,15 Általános mezőgazdasági terület (Má) 3,7 Különleges beépítésre nem szánt tanyás terület (Kb-ta) 4,5 1,74 Kertes mezőgazdasági terület (Mk) 5 Védelmi erdőterület (EV) 9 39,52 Biológia aktivitásérték (BIA) változás összesen 0,73 A táblázatban szereplő (1-től 4-ig sorszámmal jelölt) területfelhasználás változások eredményeként előálló biológiai aktivitásérték csökkenés kompenzálására a táblázat utolsó (5. sorszámú) sorában szereplő mintegy 9,88 hektárnyi erdőterület átsorolás szolgál. Mindezen változások összesítése után a település területén a biológiai aktivitásérték 0,73 pontnyi értékben növekszik, vagyis további kompenzációra szolgáló területkijelölés a település területén nem szükséges. Megjegyzés: A 4. sorszámú változások során tervezett " Különleges beépítésre nem szánt tanyás terület (Kb-ta)" egyedi, ú.n. "differenciált számításos" biológiai aktivitásérték szorzót kapott, ami a "kertes mezőgazdasági terület" 5-ös szorzójú biológiai aktivitásértéke alá került pozicionálásra. Kelt: Pilis,