SZIGETSZENTMIKLÓSI KONDUKTÍV ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Átírás

1 KLEBELSBERG INTÉZMÉNYFENNTARTÓ KÖZPONT SZIGETSZENTMIKLÓSI TANKERÜLET SZIGETSZENTMIKLÓSI KONDUKTÍV ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Készítette: Somogyi Sándorné Szigetszentmiklós, augusztus 22.

2 Egymás tisztelete nélkül nincs ép társadalom, se kicsi, se nagy. A gyermekek abban a küldetésben születnek, hogy a közös szépség egy-egy darabját közénk elhozva, a maguk hozzájárulásával újjáteremtsék az emberiséget. Ezzel a teremtő erővel mindegyikük rendelkezik Nincs szebb, felemelőbb, nemesebb feladat, mint az ő újjászülető munkájukban segédkezni és igen nagy megtiszteltetés, ha engedik. Kokas Klára: A zene felemeli kezeimet 2

3 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS HELYZETELEMZÉS Környezeti adottságaink A mi óvodánk A szociális háttér vizsgálatának eredményei, hatása, programunk alakulására A gyermek és a konduktor GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP Alapelvei Célkitűzése Óvodakép, Gyermekkép, intézményünk helye a köznevelési rendszerben AZ ÓVODAI NEVELÉS ÁLTALÁNOS FELADATAI Az egészséges életmód Alakítása Az érzelmi nevelés, az erkölcsi és a közösség nevelés Az Anyanyelvi-, Az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása A konduktív pedagógia célja, feladata AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI Személyi feltétel Tárgyi feltételek Az óvodai élet megszervezése. A konduktív program, napirend, heti rend, csoport A család és a konduktív nevelés kapcsolata AZ ÓVODAI ÉLETTEVÉKENYSÉG FORMÁI ÉS A KONDUKTOR FELADATAI Játék Vers, Mese Énekzene, énekes játék, mozgó óvoda rajzolás, mintázás, kézimunka mozgás, konduktív pedagógiai Nevelés Külső világ tevékeny megismerése Munka jellegű tevékenység

4 6.8. A tevékenységekben megvalósuló tanulás A sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni fejlesztése Zsálya fürdő, gyógy úszás MÉRÉS, ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS Pedagógiai munka mérése, ellenőrzés, értékelés Gyermek fejlődésének mérése, ellenőrzés, értékelés Mérési, értékelési szempontok Az óvoda írásos dokumentumai A GYERMEKVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK Az óvodás gyermekek jogai A szülők jogai, kötelességei A gyermekvédelem A GYERMEKEK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK Az óvodai fejlesztő program megszervezése ÜNNEPEK, HAGYOMÁNYOK Az óvoda hagyományai, ünnepei Az óvoda kirándulásai A NEVELÉSI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES, A NEVELŐ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE ZÁRADÉK Megismerési nyilatkozat FELHASZNÁLT IRODALOM

5 1. BEVEZETÉS Ez a program tizenkilenc éves pedagógiai munkánk alapján készülhetett el. Intézményünk május 1-én vált önálló intézménnyé, ekkor kezdődött el a mozgássérült gyermekek konduktív mozgásfejlesztése és óvodai nevelése a városban. A Szigetszentmiklósi Konduktív Óvodában, konduktív neveléssel történik a sajátos nevelési igényű, mozgásszervi (mozgáskorlátozott) gyermekek fejlesztése.. A Szigetszentmiklósi Konduktív Óvoda (továbbiakban óvoda) felvételi körzete: Szigetszentmiklós Járás Tankerülete. A sajátos nevelési igényű gyermekek a Mozgásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és a Pest Megyei Intézményfenntartó Központ 1.számú Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság javaslata, szakvéleménye alapján nyernek felvételt. Az intézmény vállalja a szakértői bizottságok dokumentuma alapján a mozgásukban korlátozott és a társdiszfunkció tüneteként fennálló értelmileg akadályozott és a halmozottan sérült gyermekek fejlesztését. A Szakértői Bizottságok kontrollálják a gyermekek fejlődését és javasolják a további fejlesztés területeit. Óvodánk a tanköteles életkorba lépéskor a gyermek fejlettségével kapcsolatosan szakértői bizottsági vizsgálatot kezdeményez a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megállapítása céljából. A sajátos nevelési igény nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. A pedagógiai programunk elkészítésekor figyelembe vettük a évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről, a Kormány363/2012. (12.17.) Korm. rendelete az Óvodai nevelés országos alapprogramját, a 32/ (X.8.) EMMI Rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve, 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelete a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről, a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelete a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról, a 23/2013 (III.22.) EMMI rendelete egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról, az évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról és a gyermekek speciális nevelési szükségleteit, a konduktív nevelés célkitűzéseit. E program megvalósításához türelmes, szeretetteljes, figyelmes, szakmailag felkészült, hivatástudattal rendelkező konduktorok-pedagógusok munkájára van/lesz szükség. Mindezeket a helyi adottságoknak megfelelően valósítjuk meg. Somogyi Sándorné óvodavezető 5

6 2. HELYZETELEMZÉS 2.1. Környezeti adottságaink Településünk Budapest agglomerációs övezetében fekszik, így annak mind pozitív, mind negatív hatásai érvényesülnek. Szigetszentmiklós kisváros. Jellemzője a fiatalok és középkorúak számának túlsúlya a város népességében. A fiatal és középkorosztály folyamatos beköltözése az óvodai férőhelyek számának kihasználtságát pozitív irányba befolyásolja. A városi lakosság kulturális fejlődését, művelődését a Városi Könyvtár segíti, és a városi intézményhálózat biztosítja, melyet kiegészít a főváros adta lehetőségek széles köre. Szigetszentmiklós 1996-ban vált várossá. Ez a tény meghatározza az életet mind gazdasági, mind közigazgatási és kulturális szempontból. A városban az alábbi oktatási intézmények működnek: kettő bölcsőde (kettő tagintézmény), öt óvoda, kettő tagóvoda, egy sajátos nevelési igényű mozgássérült gyermekeket nevelő óvoda és pedagógiai szakszolgálat, három általános iskola, egy zeneiskola, egy gimnázium, kettő középiskola és a pedagógiai szakszolgálatként működő Nevelési Tanácsadó is, mely az oktatási intézményeket segíti A mi óvodánk A Szigetszentmiklósi Konduktív Óvoda a lakótelep szívében helyezkedik el. Egyrészt családi ház jellegével, másrészt az óvoda előtt kialakított parkolóhely, parkoló tábla hívja fel a lakosság figyelmét a mozgásukban akadályozottakra. Az itt élő lakosság vegyes érzelmekkel fogadta az óvoda megnyitását. Ma már általánosabb a segítőkészség, a figyelmesség. Lassan elfogadták az itt élő emberek a másságunkat, hiszen a panelépületek ablakaiból sokan részesülnek az óvoda életéből. Óvodánk könnyen megközelíthető mind a helybeli óvodások, mind pedig a térségből bejárók számára tömegközlekedési eszközökkel és személyautóval. Óvodánk segítséget nyújt a városban és a térségben élő mozgássérült gyermekek szüleinek abban, hogy gyermekük értelmi és mozgásfejlesztése speciális, fejlesztő közegben történjen. Óvodás csoportunkba 3-7 év közötti központi idegrendszeri sérült, testi és értelmi fejlődésükben akadályozott gyermekek járnak. A csoport maximális létszáma 10 fő. Felépítése szerint mind életkort, mind mozgásfejlettséget tekintve vegyes. Óvodánk programja összhangban van az óvodai nevelés országos alapprogramjával, illetve figyelembe veszi a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésének irányelveit. 6

7 Óvodánk reggel 6.30 és délután óra között fogadja a gyermekeket. A gyermekekkel műszakonként 3-3 konduktor/gyógypedagógus foglalkozik. Az óvodavezető és a konduktorok a csoport életkorát, képességeit figyelembe véve alakítják ki az óvodai komplex programot, mely magában foglalja az életkornak megfelelő általános konduktív óvodai oktatás, a mozgás, beszéd, grafomotoros fejlesztési, valamint önellátási, önkiszolgálási feladatokat. Az itt folyó munka napirendhez kötött, ami a gyermekeknek ebben az életszakaszban nagy biztonságot is ad. A mozgásfejlesztést mindig énekkel, mondókával kísérjük, ezáltal a gyermekek a feladatok sorrendiségét könnyen megtanulják. Az ének, mondóka a mozgásnak ritmust ad, segíti a feladatvégzést, elősegíti a beszédfejlődést. A napirend során csoportos és egyéni feladatokat oldanak meg a gyermekek. Nem válik ketté a mozgás és értelmi fejlesztés, próbáljuk mindkettőt párhuzamosan folytatni, mivel a mozgásfejlődés elengedhetetlen pillére az értelmi fejlesztés, melyet gyógypedagógus is segít. Munkánk során nagy gondot fordítunk arra, hogy a gyermekek mindig oldott, jó hangulatú légkörben töltsék napjaikat. A fejlesztés során törekszünk arra, hogy az ide járó gyermekek is a tapasztalás útján szerezhessék meg azon tudást, melyet a többségi óvodába járó gyermekek szinte tudattalanul sajátítanak el a játék és tevékenykedés közben. Minél több érzékszervre ható ingerrel igyekszünk fejlődésüket elősegíteni. Keressük az újabb fejlesztési lehetőségeket (alternatív, augmentatív kommunikáció, lovaglás, kirándulások, stb). Az óvodai élet szinte ugyanúgy zajlik itt is, mint a többségi óvodákban. Megtartjuk az ünnepeket (Mikulás, karácsony, farsang, anyák napja, stb.), amelyen a gyermekek és családjaik, valamint a kollektíva is aktív résztvevők A szociális háttér vizsgálatának eredményei, hatása, programunk alakulására Szülői háttér A jelenlegi állapot tapasztalatainak összegezése szerint a szülők életkora többségében év között oszlik meg, de előfordul 30 év alatti és 40 év feletti szülő is. A családszerkezetekre többségükben az ép család jellemző, de előfordulnak csonka családban és élettársi kapcsolatban élők is. Óvodánkban vannak egy-két gyermeket nevelő családok és 3-4 gyermeket nevelő családok is. A szülők 70%-a családi házban él, 30%-uk pedig lakótelepi lakásban, ami általában saját tulajdonukat képezi. A mozgáskorlátozott gyermekeket a szülők többsége ideálisan neveli, ritka a periférián, nehéz körülmények között élő. Mégis azt tartjuk, hogy a gyermekek sérülésükből adódóan hátrányos helyzetben élnek ép, egészséges társaikkal szemben. Óvodánkban minden gyermek fokozott odafigyelést, türelmet, szeretetet, törődést igényel szüleitől, testvéreitől, környezetétől és konduktoraitól. 7

8 Óvodánk és a szülők együttműködése Óvodánk segítőkész a szülők és a gyermekek problémáinak megoldásában. Szívesen és udvariasan fogadjuk a leendő óvodásaink szüleit, szülők, látogatók érdeklődését, látogatását. Bizalmasan kezeljük a szülők és a gyermekek problémáit. A szülői értekezletek, fogadó órák, közös ünneplések jól szervezettek, a konduktorok felkészültek. A szülők kérdéseire reális válaszokat adnak konduktoraink, kéréseiket figyelembe veszik, orvosolják. Lehetőséget nyújtanak a naponkénti találkozásra, illetve a bizalmas megbeszélésekre. Az óvoda vezetője a szülőket tájékoztatja az óvoda nevelő munkájáról. Ismerteti a szülőkkel az óvoda nevelési célkitűzéseit, és az óvoda nevelési tervét. A szülők folyamatosan tájékozódhatnak az elért eredményekről. Az óvodai élet munkájába a szülőket is bevonva, készítik el a konduktorok az éves munkatervet. Az óvodánk pedagógusai-konduktorai a jövőben is a szülőkkel együttműködve kívánják folytatni a nevelő, fejlesztő munkát A gyermek és a konduktor A gyermekek és a konduktorok jókedvűek, magabiztosak az óvodánkban, tudják, hogy napi munkájuk nem hiábavaló, fontos, amit csinálnak. A fejlesztő munka a konduktor és a gyermek kölcsönös bizalmán alapul. Az óvodában dolgozó konduktorok törekszenek arra, hogy a társszakmákból a konduktív pedagógiába integrálható, a gyermekek fejlődését elősegítő eredményeket, fejlesztési feladatokat átvegyék, a feladatokba beépítsék. Törekszenek továbbá arra, hogy továbbképzések során minél sokrétűbben fejlesszék magukat az eredményesebb munkavégzés érdekében. Derűjük magabiztosságból származik és abból, hogy érzik, minden percnek megvan a maga öröme, sikere, értelme. Maguk előtt látják a távolabbi célt, az életben való elhelyezkedés lehetőségét. 3. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP 3.1. Alapelvei A sajátos nevelési igényű gyermeknek joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy fogyatékosságát meg állapították a évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről 47 1 bek. szerint: A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani. E jog érvényesítést, szolgálja a korai fejlesztés és gondozás, mely az óvodai nevelést megelőzően biztosítja a fogyatékos kisgyermek fejlesztését, családi nevelésének segítését. 8

9 A nevelés, oktatás, fejlesztés kötelezően biztosítandó pedagógiai feltételeit a nemzeti köznevelési törvény, a Kormány 363/2012. (12.17.) Korm. rendelete az Óvodai nevelés országos alapprogramja, valamint az emberi erőforrások miniszterének 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelete a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról foglalja össze. A sajátos nevelési igényű gyermeket többletszolgáltatás illeti meg, melyeket hozzáférhetővé kell tenni a számára. A gyermeki sajátosságokat figyelembe kell venni, hogy a sajátos nevelési igényű gyermeket a nevelés, a fejlesztés ne terhelje túl, fejlesztésük a megfelelő területeken valósuljon meg, az elvárások igazodjanak fejlődésük lehetséges üteméhez és a habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztő terápia az intézmény programjának tartalmi elemévé váljon. Az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok, alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítésére irányul, az egyenlő hozzáférés biztosításával. A gyermeket, mint fejlődő személyiséget gondoskodás és különleges védelem illeti meg. Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család, az óvodák kiegészítő szerepet játszanak. Az óvodai nevelésben érvényesülhetnek a különböző; köztük az innovatív pedagógiai törekvések. A habilitációs, rehabilitációs egyéni és/vagy csoportos fejlesztés elsősorban gyógypedagógiai kompetencia, amely kiegészül a társszakmák pszichológiai, orvosi terápiás együttműködésével. Az egyéni fejlesztési terv elkészítéséhez a gyermek fogyatékosságának, pszichés fejlődési zavarának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógus, gyógypedagógiai tanár, konduktor, konduktor-óvodapedagógus, konduktor-tanító, terapeuta, pszichológus, orvos együttműködése szükséges. Az intézmény nevelőtestülete készíti el az óvoda pedagógiai programját Célkitűzése A konduktív nevelés célkitűzése az óvodáskorú gyermekek nevelésében azonos az óvodai nevelés alapprogramjában és a sajátos nevelési igényű óvodai nevelés irányelvében megfogalmazott lehetőségekkel, mely szerint: a mozgásszervi és a több fogyatékosság előfordulása esetén halmozottan fogyatékosságból, zavarból fakadó hiányzó vagy sérült funkciók kompenzálása vagy helyreállítása, a meglévő ép funkciók bevonásával, az egyéni sikereket segítő tulajdonságok, funkciók fejlesztése, az egyes területeken kimagasló képességeket mutató gyermekek támogatása, a mozgáskorlátozott gyermeket, mint fejlődő személyiséget különleges bánásmódban, gondoskodásban, védelemben kell részesíteni, figyelembe veszi a kórképek változatosságát, a speciális szükségleteket, az egyéni teherbíró képességet, biztosítani kell a mozgáskorlátozott gyermek testi, értelmi és szociális fejlődését, 9

10 a nevelés hatására a sérülés arányában a sajátos nevelési igényű gyermeknél is ki kell alakulni az alkalmazkodó képességnek, az akaraterőnek, az önállóságra törekvésnek, az együtt működésnek, ennek érdekében a napirend során mindig csak annyi segítséget kapjon a gyermek, hogy önállóan tudjon cselekedni. az érzelmi biztonság nyújtásán túl törekszik az interperszonális kapcsolatok, az énkép kialakítására, a sajátos nevelési igényű gyermek óvodai nevelésének sajátossága, hogy a mindennapi tevékenység és a különleges gondozási igény kielégítését is szolgálja csoportos, kiscsoportos és egyéni formában, ennek érdekében óvodánk a Pető módszert választotta és alkalmazza, speciális segédeszközöket javaslunk és alkalmazunk, ill. a következetes és folyamatos használatot biztosítjuk. A nap folyamán érvényesítjük az egyéni bánásmód elvét. A gyermeket megillető jogok biztosítása, egyenlő hozzáférés minden gyermek számára (személyiség kibontakoztatására, a szabadságok tiszteletben tartásának megerősítésére irányuljon). A sajátos nevelési igényű gyermek, fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezők együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként (életkori szakaszonként) és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakoztatásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően, a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést. Nem ad helyet az előítéletek kibontakozásának sem társadalmi, sem nemi, sem egyéb értelemben. A szakértői bizottságok komplex vizsgálati eredményére, javaslatára építve fejlesztjük a mozgáskorlátozott sajátos nevelési igényű gyermeket. A fejlesztés magába foglalja a konduktív nevelést, a vizuális, akusztikus, taktilis mozgásos észlelési folyamatait, a motoros képességek, a beszéd- és nyelvi készségek fejlesztését, az egyes fogyatékossági típusnak és diagnózisnak megfelelően más-más terület kap nagyobb hangsúlyt. A halmozottan fogyatékos gyermek, gyermekcsoport esetén a megállapított fogyatékosságok mindegyikére tekintettel kell lenni. A nevelési programot egyéni fejlesztési tervnek szükséges kiegészítenie. az iskolai életmódra felkészítés, értelmi képességeknek megfelelően, iskolatípus választása Óvodakép, Gyermekkép, intézményünk helye a köznevelési rendszerben Konduktív Óvodánk a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek 3. életévétől az iskolába lépésig. Biztosítjuk a sajátos nevelési igényű gyermek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. Óvodánk funkciói: óvó-védő, szociális, nevelő- személyiség fejlesztő funkció. Az óvodánkban közvetetten segítjük az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiség vonások fejlődését. 10

11 Óvodánk pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a sajátos nevelési igényű gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását. Az óvodai nevelésben alapelvek Konduktív Óvodánkban a gyermeki személyiséget, elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezze, Nevelésünk tegye lehetővé és segítse a sajátos nevelési igényű gyermek személyiség fejlődését, a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakozását. Az óvodai és konduktív nevelésben alkalmazott pedagógiai intézkedéseknek a gyermek személyiségéhez kell igazodniuk. Az óvoda gondoskodik a gyermeki szükségletek kielégítéséről, Az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről, a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus alakításáról, a gyermeki közösségben végezhető sokszínű az életkornak és fejlettségnek megfelelő tevékenységekről, szabad játékról. A sajátos nevelési igényű gyermekeknél az irányított játékról. A játékon keresztül az életkorhoz és a sajátos nevelési igényű gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmak közvetítéséről. Gondoskodunk a sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről. Az elvárások igazodjanak a gyermekek fejlődésének üteméhez. Fejlesztésüket a számukra megfelelő területeken valósítjuk meg. Törekedni kell arra, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekeket a nevelés, a fejlesztés ne terhelje túl. Konduktív Óvodánk biztosítja a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (a továbbiakban: migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét. 4. AZ ÓVODAI NEVELÉS ÁLTALÁNOS FELADATAI Az óvodai és konduktív nevelés feladata az óvodáskorú mozgáskorlátozott gyermekek testi, lelki, szükségleteinek kielégítése. Az egészséges életmód alakítása, Az érzelmi, az erkölcsi és a közösség nevelés. Az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Az egészséges életmód Alakítása A gyermekek szomatikus és mentális fejlődésének, jólétének biztosítása, 11

12 a gyermek gondozása, testi szükségleteinek kielégítése, az évszaknak megfelelő öltözködés, ill. a helyes szokások alakítása, a gyermekek edzése, ellenálló képességének fokozása, óvása, megőrzése, az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, öltözködés, a pihenés, a betegségek megelőzése és az ezekkel kapcsolatos szokások alakítása, a gondoskodás bizonyos rendellenességek kialakulásának megelőzéséről, ill. a meglévők korrekciójáról szakemberek bevonásával. A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, környezettudatos magatartás megalapozása. Megfelelő szakemberek bevonásával a szülővel, konduktorral együttműködve- speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása Céljaink A mozgáskorlátozott sajátos nevelési igényű gyermekek mozgás- és értelmi fejlődésének elősegítése, egészséges életvitel igényeinek alakítása A konduktor feladatai A helyes életritmus alakítása, a testápolás tisztaságigényeinek kialakítása, az öltözködés, az étkezés, a fogmosás, a szobatisztaság alakítása, az önellátás, önkiszolgálás fejlesztése, a gyermekek egészségének védelme, edzettségének, ellenálló képességének fokozása, levegőzés biztosítása, a gondozáshoz szükséges feltételek biztosítása, gondoskodás bizonyos rendellenességek kialakulásának megelőzéséről, ill. a meglévők korrekciójáról A helyes életritmus A nyugodt, kiegyensúlyozott élettempó érdekében a gyermekek óvodában töltött idejét ésszerűen és a szükségleteknek megfelelően kell beosztani, a kialakult napirendet következetesen be kell tartani. A helyes életritmust fokozatosan az életkori és az egyéni sajátosságoknak megfelelően kell kialakítani, az egyéni teherbíró képességét figyelembe véve. Arra kell törekedni, hogy a lassabban fejlődő mozgássérült gyermekek is behozhassák lemaradásukat, egészséges fejlődésük biztosított legyen. A testi fejlődéshez is a derűs, vidám, barátságos és tevékeny légkör megteremtése a leglényegesebb, mert a mozgássérült gyermek csak e feltételek között tud 12

13 kibontakozni, fejlődni, melyhez a konduktor a megfelelő rávezetést, facilitációt adja A testápolás tisztaságigényeinek kialakítása A nevelés kezdetén számos alkalom nyílik arra, hogy a gyermekek ne passzív elszenvedői, hanem résztvevői legyenek a gondozási folyamatnak. Tanulják a testápolás egyes fázisait, ezeket a nap különböző időszakaszaiban alkalmazzák is. A rendszeresség és a következetesség a helyes szokások kialakulásában követelmény. A tiszta, rendezett, ápolt külsőt nemcsak biztosítani kell, hanem a gyermek ezzel kapcsolatos igényét is ki kell alakítani. Váljék a gyermek szükségletévé a bepiszkolódott ruhanemű azonnali cseréje, majd a ruházat tisztaságának megőrzése (pl. étkezéskor kezdetben előkét adunk, majd a későbbiekben a gyermek előke nélkül is ügyeljen ruházatának tisztaságára.) Az önállóan és segédeszközzel járók a gyermekmosdóban tisztálkodnak, tanulják a helyes kézmosást, a csap kinyitását, elzárását, a kéz megtörlését, míg a nem járók a csoportszobában tanulják a kézmosás fázisait Az öltözködés A meglévő funkcióknak, a család igényeinek megfelelően és velük együttműködve szükséges az önellátási funkciók fejlesztése, az életkornak megfelelő mindennapos tevékenykedtetés. Az öltözködés a gyermek állapotának súlyosságától függetlenül, kezdettől legyen feladat. Tanítása beépül a napirendbe. Ennek folyamatát megtervezi a konduktor, kezdetben az egyszerűbben felvehető ruhadarabokkal célszerű kezdeni (pl. zokni, alsónadrág). Tegyük lehetővé, hogy a gyermek, fekvő helyzetben próbálkozhasson a ruhadarab felvételével, így nagyobb biztonságban érzi magát, mint pl. az üléskor. A gyermeket minden sikerért dicsérjük, hogy így növeljük az önbizalmát. A levetkőzés általában könnyebben megy. Önálló kísérleteit, kezdeményezéseit fogadjuk szívesen (pl. örüljünk egy először rosszul befűzött cipőfűzőnek is). A gyermek ruhadarabjainak legyen állandó helye, jellel ellátva, mely segít a szokások kialakításában. Az étkezés A napirendünk szerves része a helyes étkezés tanítása. Gyakori problémát jelent a mozgáskorlátozott gyermekek esetében a nyelés, rágás nehezítettsége. A diszfunkcióból eredően kezdetben nehéz a széken ülés, a stabil helyzetet bütykös székkel és kapaszkodókkal oldjuk meg. Elsődleges szempont a gyermekek biztonságos ültetése, kóros mozgások elkerülése. Problémát jelent a fej megtartása, az evőeszközök, és a pohár megfogása. Ezért a gyermekek fanyelű vastag kanállal étkeznek, és kétfülű bögréből isznak, mely segít a helyes étkezési szokások elérésében. A gyermeket fokozatosan rászoktatjuk a darabos, normál étel elfogyasztására. A konduktor mindig csak annyi facilitációt adjon, mellyel a feladat a gyermek számára a tőle telhető legnagyobb önállósággal már megoldható (pl. a kanál, célzó irányának segítése, a pohár 13

14 megtartásának segítése, stb.). Az étkezés közben a gyermekeket neveljük a tiszta, esztétikus étkezésre, ruhájuk megóvására, helyes étkezési módok kialakítására. Az ügyesebb gyermekeknek villát, kést és poharat is adjunk. Az önállóak segíthetnek a tányérok összeszedésében. A konduktor figyeljen a táplálék minőségére, mennyiségére. A nap folyamán fogyasszanak gyümölcsöt a gyermekek, mely elősegíti a rágást, erősíti a fogakat (pl. nyersen alma, sárgarépa). Az intézményben az étkezésért, étkezési térítési díjat kell fizetni. Tartósan beteg gyermek esetén 50 %-ot, 5-nél több gyermek esetén, alanyi jogon jár, ha gyermek tartósan beteg és rendszeres gyermekvédelmi támogatásban is részesül, akkor 100% kedvezményben részesül. A gyermekek élelmezését a II. sz. Csicsergő Óvoda konyhájáról biztosítjuk. A fogmosás A fogmosás, a szájöblítés megtanítása már egészen az óvodába lépéstől feladatunk. A maradandó fogakat az állandó, rendszeres ápolás megóvja a romlástól. Az életkort és a diszfunkciót figyelembe véve megfelelő játékossággal tanítjuk a fogmosás helyes technikáját és magyarázzuk meg szükségességét. A rendszeres szájápoláson túl a fogak épségének megőrzését segíti a rágás. A beszoktatás átmeneti időszakában még adhatunk pépes ételt, de fokozatosan át kell térni a normál étrendre. Az önállóan és segédeszközzel közlekedők a gyermekmosdóban mosnak fogat, míg a nem önállóak a csoportszobában tanulják a fogmosást, a fogkefére való ráfogást, szájöblítést, stb. A szobatisztaság A szobatisztaság a rendszeres biliztetéssel elérhető. A gyermekeket rendszeresen, következetesen bilire ültetjük, majd az időpontok széthúzásával, a szükségletek jelzésével fokozatosan kialakul a megbízható szobatisztaság. A sérülés függvényében szükség lehet az egészségüggyel való kapcsolattartásra, pl. inkontinencia kérdésének megoldásában. Ezzel párhuzamosan tanítjuk a gyermekeket a WC-papír használatára és a kézmosás jelentőségére. Az önállóan és segédeszközzel járók a gyermek-wc-t használják, míg a nem önállóak a csoportszobában éjjelin ülve biliznek. Ügyelni kell arra, hogy a bizonytalanul ülő kisgyermek a bilin is a megtanult módon üljön (pl. előtte egy kisszéket megfoghat). A konduktor odafigyelésével segítse a szobatisztaság alakulását. 14

15 A gyermekek egészségének védelme, edzettségének, ellenálló képességének fokozása, levegőzés biztosítása A gyermekek testedzése, az egészségük fenntartása, a megbetegedések megelőzése szempontjából fontos. A napirendbe iktatott edzéssel a szervezet ellenálló képességét és felfrissítését tesszük lehetővé. Levegővel és a bőr edzésével történhet. Nyitott ablaknál végzett, alapos, gyors mozgást jelent, játékos helyzetváltoztatásokat végeztetünk a gyermekekkel. De nemcsak edzéssel, hanem a programok szervezésével is biztosíthatjuk, hogy a gyermekek minél többet legyenek a szabadban, a levegőn. Az epilepsziás gyermekeket óvjuk az erős napfénytől, mely görcshatást válthat ki, ezért árnyékos helyen legyenek A gondozáshoz szükséges feltételek biztosítása Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak is kiemelt szerepe legyen biztosítva. A konduktor a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését együttműködve a gondozást végző többi munkatárssal. A gondozáshoz szükséges feltételek megteremtése speciális elemekkel bővül. Szükség van a tárgyi segédeszközökre: kapaszkodók, különböző rögzítések, csúszásgátlók, stb., melyek használatát biztosítani kell Gondoskodás bizonyos rendellenességek kialakulásának megelőzéséről A gondoskodás bizonyos rendellenességek kialakulásának megelőzéséről (pl. megfelelő bútorzattal), ill. a meglévők korrekciójáról (pl. szemüveggel korrigálható látási, hallókészülékekkel javítható hallási rendellenességek esetén, mozgást segítő, javító, korrigáló segédeszközök). A tárgyi eszközökön kívül szükséges a szakszerű segítségnyújtás, mely a konduktorokra hárul. Forduljunk szakemberhez a szakszerű megelőzés és korrekció javítása érdekében, a gyermek fejlődését ez által is elősegítve A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén Amely nagyban függ a mozgáskorlátozott gyermek életkorától, a mozgás és értelmi fejlettségétől: a testápolási szokásoknak megfelelően várható az önálló tisztálkodás, fogmosás, fésülködés, önállóan eldönti az étel mennyiségét, önállóan étkezik, kanál, villa, kés, pohár biztonságos használata, önállóan felöltözik, ügyel a rendre, tisztaságra, ügyelnek megjelenésükre; tiszta, szép, rendezett külsejükre, Kialakul a szobatisztaság, megbízható a jelzés. 15

16 4.2. Az érzelmi nevelés, az erkölcsi és a közösség nevelés Érzelmi biztonságot nyújtó bizalmas, szeretetteljes, meleg, barátságos, családias légkör biztosítása, az első óvodába lépés vonzó, bátorító legyen számára, a konduktor védő-óvó gondoskodása, a konduktor gyermek, gyermek dajka, gyermek gyermek kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze, a közösségi élet szokásai és a közösségi magatartás kialakítása, kiemelt figyelmet igénylő gyermek speciális szükségletek biztosítása (a nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló mozgáskorlátozott gyermekek számára), az intézmény egyszerre segítse a gyermek szociális érzékenységének fejlődését, én tudatának alakulását, és engedjen teret önkifejező és önérvényesítő törekvéseinek, neveljük a gyermeket annak elfogadására, megértésére, hogy az emberek különböznek egymástól, az intézmény teremtsen lehetőséget arra, hogy a gyermek kielégíthesse természetes társas szükségleteit, nevelje a gyermeket a különbözőségek elfogadására, tiszteletére. a szocializáció szempontjából meghatározó a közös élményeken alapuló tevékenységek gyakorlása, a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (mint például: az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség) és akaratának (ezen belül: önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának), szokás- és normarendszerének megalapozása. az óvoda a gyermek nyitottságára épít, és ahhoz segíti a gyermeket, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére. a gyermeki magatartás alakulása szempontjából a konduktor, az óvoda valamennyi alkalmazottjának kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modell értékű szerepet tölt be Céljaink Minél aktívabb életre nevelés, a sérüléshez mérten a lehető legtöbb aktív, önálló cselekvés kivitelezésére alkalmassá tenni, képessé váljon a mozgáskorlátozott gyermek a családján kívül, hasonló korú gyermekek csoportjába beilleszkedni A pedagógus feladatai Érzelmi biztonságot nyújtó, bizalmas, szeretetteljes, családias légkör biztosítása a beszoktatástól az óvodáskor végéig, közösségi érzés, magatartás formálása, társas kapcsolatok kialakítása, a gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű a konduktor és az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja és viselkedése, 16

17 a nehezebben szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló sajátos nevelési igényű gyermek, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nevelése speciális ismereteket, sajátos törődést igényel, és megfelelő szakemberek bevonását a hatékony fejlesztés érdekében, a gyermek-gyermek, a felnőtt-gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának kialakítása Érzelmi biztonságot nyújtó, bizalmas, szeretetteljes, családias légkör biztosítása a beszoktatástól az óvodáskor végéig A sajátos nevelési igényű gyermek személyiségében az érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlen, hogy az óvodában a gyermeket érzelmi biztonság, szeretetteljes, családias légkör vegye körül. A konduktor a mosolygó, biztató tekintetével, simogató kezével nyújtja a gyermek számára a biztonságot, mely a kiegyensúlyozott fejlődés feltétele. A gyermek érkezésekor a konduktor beszélgessen a gyermekkel, simogassa, vagy ölelje meg, segítse az elválást az anyától. A társadalmi integráció első láncszeme, hogy a sajátos nevelési igényű gyermek képessé váljon a családján kívül hasonló korú gyermekek csoportjába beilleszkedni. A beszoktatás időszakában fontos nevelési szempont, hogy az újonnan csoportba kerülő gyermek elé állított követelmények ne kívánjanak részéről túlzott erőfeszítést, hanem sikerrel elérhetők legyenek. A siker annak bizonyítása, hogy képes a pedagógus elvárásainak eleget tenni, a tevékenység megismétlésére, a feladatok megoldására ösztönzi a gyermeket és pozitív irányban befolyásolja a magatartást. Segíti a beilleszkedést a játékos és ösztönző atmoszféra. A konduktív nevelés gyakorlatában a beilleszkedést segíti, hogy a csoportunkban a gyermekek felvétele és elbocsátása nem egyszerre történik, mindig vannak olyan gyermekek, akiknek szokásai, magatartása mintául szolgálhat az újonnan érkezőknek. A gyermeket juttassuk számos élményhez, ölbeli játékokkal, mesével, játékkal, mondókákkal. Az idősebb gyermekek is segíthetnek a beszoktatásnál, kisebb társaikat hívhatják játszani Személyiség kialakítása, fejlesztése Speciális célunk: olyan cselekvőképes személyiség kialakítása, aki rendelkezik az alkalmazkodó készség, az akaraterő, az önállóságra törekvés, együttműködés készségével. A gyermekek adottságaikkal, fejlődésükkel, óvodai és óvodán kívüli ismeretszerzésükkel, egyéb tevékenységeikkel, szervezett és spontán tapasztalataikkal összhangban, minél teljesebb mértékben bontakoztassák ki személyiségüket. A sajátos nevelési igényű gyermekek személyiségük kibontakoztatásához fokozottabban, módosult minőségben igénylik az óvodai fejlesztő munka támogatását. A nevelő-oktató munka összetettebbé válik, speciális meghatározást igényel. A sajátos nevelési igényű gyermek személyiségének kialakításában, modell értékű szerepe kell, hogy legyen a konduktornak és a velük érintkezésben lévő alkalmazottaknak. 17

18 A nevelő-oktató munka alapját kell, képezze a pozitív érzelmi töltésű kapcsolat, a személyes kötődés kialakulásának lehetősége Közösségi érzés, nevelés kialakítása, fejlesztése A sajátos nevelési igényű gyermek esetében a közösségi lét során megtapasztalt együttes élmény ereje biztosíthatja azt az ösztönző légkört, mely hozzájárul a nevelési folyamat eredményességéhez, a gyermeki személyiség kibontakozásához. Az intézmény speciális jellegéből adódóan a közösségi élet alapvető és meghatározó színtere az óvoda. Külön ki kell emelni, hogy a közösségfejlesztés során nemcsak a konduktoroknak van feladata, hanem az intézményben foglalkoztatott minden dolgozónak. Viselkedésével, beszédstílusával, társas kapcsolatával az óvoda valamennyi dolgozója példaként áll a gyermekek előtt. A lehetőségek szerint minél több alkalmat kell biztosítanunk a sajátos nevelési igényű gyermekek épek közösségeivel való találkozásra, kapcsolódásra. Feladataink: a társas együttélés alapvető szabályainak megismertetése, a szűkebb- tágabb környezet megismertetése, megbecsülésének elősegítése, egymás segítésének erősítése. Közösségi magatartás erősítése. Társak, felnőttek elfogadása, együttműködés fejlesztése Közösségi érzés, magatartás formálása, társas kapcsolatok kialakítása A közösség nevelésének fontos feltétele: védettséget ad, gyakorló teret a magatartás fejlesztéséhez, segítséget a társakon, felnőtteken keresztül apró feladatai megoldásához. A közösségen belül formálódik a gyermek közösségi vonása is. A csoportban pajtási viszonyok, baráti kapcsolatok alakulhatnak ki, segítve és erősítve a barátságok alakulását. Neveljük a gyermekeket önmaguk és mások szeretetére, tiszteletére, megbecsülésére. A közösségi élet alakulásában szerepe van a névnap és születésnap ünneplésének (pl. gyertyagyújtás, ajándékozás), a karácsony várásának, a farsangozásnak, húsvét várásának, kirándulásoknak A gyermek-gyermek, a felnőtt-gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának kialakítása A felnőtt és gyermek, és a gyermek-gyermek kapcsolatban tükröződjék a megértés, az elfogadás légköre, szeretetteljes megnyilvánulásokkal ötvözve. A jó nevelés alapja a feltétel nélküli szeretet, korlátokkal együtt. A konduktor tisztában van a gyermek személyes korlátaival, határaival, ezeket ismeri, tiszteletben tartja, a gyermekben nincsen állandó megfelelési kényszer. A korlátokat úgy szükséges megszabni, hogy a gyermek meg tudjon felelni az elvárásoknak. Nevelésünk akkor lesz hatékony, ha a konduktor az egész csoport előtt álló feladatokat minden gyermek számára egyéni sajátosságait, fejlettségi szintjét figyelembe véve érthetővé, vonzóvá, megoldhatóvá teszi. A konduktor-felnőtt próbálja megérteni a gyermeket, elsősorban érzelmileg. Parancsolás helyett kérdezzen a nevelő. Bátorítsa a gyermekeket, segítse énképük kialakulásában. A konduktor mellőzze a megbántó, hibáztató, kritizáló szavakat. 18

19 A sajátos nevelési igényű gyermek fokozott törődést, megértést, türelmet, szeretetet igényel. Szocializációja gyakran elmarad az épekétől, sajátos pedagógiai segítséget kell biztosítani számára A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén Amely nagyban függ a mozgáskorlátozott gyermek életkorától, a mozgás és értelmi fejlettségétől: vonzó számukra a közösség, a felnőtt kérése nélkül is segítenek egymásnak, a viselkedés- és szokásszabályokat betartják, igyekeznek leküzdeni az akadályokat, kialakul bennük az egymás tisztelete, megbecsülése, erkölcsi és akarati tulajdonságok kifejlődnek, Ismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a szülőföldhöz való kötődés alapja Az Anyanyelvi-, Az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat, a gyermekek utánzási kedve, kíváncsisága fejleszti az értelmi képességeket, az érzékelést, észlelést, emlékezetet, figyelmet, képzeletet, gondolkodást, az óvoda biztosítson a gyermeknek változatos tevékenységeket, melyeken keresztül számos tapasztalatszerzéshez jutnak a természeti és társadalmi környezetünkről. inger gazdag beszédkörnyezet kialakítása Céljaink Olyan tapasztalatszerzést biztosítsunk a gyermekek számára, amely egyrészt feloldja a mozgásban való akadályoztatás miatti korlátokat, másrészt tág teret biztosít az egyéni érdeklődésre és fejlettségi szintre épülő pedagógiai munkához A pedagógus feladatai anyanyelvi nevelés, beszédfejlesztés, kommunikációfejlesztés, az értelmi képességek fejlesztése, a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció, különböző formáinak alakítása beszélő környezettel, a konduktor és a dajka helyes minta adásával és szabály közvetítésével, legyen jelen az anyanyelvi nevelés az óvodai nevelőtevékenység egészében, fordítson figyelmet a konduktor az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, 19

20 hallgassa meg a gyermek kérdéseit, válaszait, ill. a konduktor válaszoljon a gyermek kérdéseire, kommunikációjukban akadályozott gyermekek számára megtalálni a környezet által is érthető kommunikációs formát, s amennyiben a beszéd kialakulásának fizikai korlátai állnak fenn, törekedni a minél előbbi kommunikációs lehetőségek feltérképezésére, a gyermek és a szülő bevonásával, s a kommunikáció, a közlés igényének lehetővé, elérhetővé tételére számukra is Az értelmi képességek fejlesztése A sajátos nevelési igényű gyermekek gyakran indítékszegények, így fokozott hangsúlyt kell biztosítani az érdeklődés, kíváncsiság felkeltésére és megtartására. A konduktor juttassa a gyermekeket a tevékenységeken keresztül számos tapasztalatszerzéshez a természeti és társadalmi környezetünkről. Érzékszerveik útján tapasztalják meg az őket körülvevő világot. Használják összerendezetten a látás, hallás, tapintás területén, valamint a szem-, kéz- és mozgáskoordináció területén észlelési képességeiket. Fejezzék ki önállóan gondolataikat, érzéseiket a konduktor bátorítsa a gyermeket az önálló közlésre. Életkoruknak és egyéni sajátosságaiknak megfelelő feladatokat irányítás mellett, majd önállóan is végezzenek. Az értelmi nevelés területén különös hangsúlyt kell fordítani a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében az értelmi képességek fejlesztésére, amelyek a következők: érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás. Az értelmi nevelés feladatai: a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző élethelyzetekben való gyakorlása, az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és kreativitás fejlesztése Anyanyelvi nevelés, beszédfejlesztés Az anyanyelv az óvodai élet egészét átszövi, kiemelt jelentőséggel bír. Inger gazdag beszédkörnyezetet biztosítsunk, melyben a sajátos nevelési igényű gyermek számára lehetővé válik a verbális és nonverbális kommunikáció alapelemeinek elsajátítása. A mozgáskorlátozottsághoz társulhatnak beszédzavarok, kommunikációs problémák. A szókincs szegényesebb lehet, a különböző kognitív funkciók érintettsége akadályozhatja versek, mondókák megtanulását, a mozgászavarok hatással lehetnek a nonverbális kommunikációra, légzésproblémák állhatnak fenn, súlyos esetben beszédképtelenség is előfordulhat. Az óvodai nevelés a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra, valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosítson a gyermeknek változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről. 20

21 A feladatokat a foglalkozások folyamán ritmikus intendálással végeztetjük, mely eszköze a beszédfejlesztésnek. A gyógypedagógus-logopédus egyéni fejlesztésben részesíti a beszédproblémákkal, értelmi lemaradással küszködőket. Hetente egy-két alkalommal beszédfejlesztés történik a csoport tagjai számára, ill. a mozgásfejlesztés folyamán mondókáznak, énekelnek. Fontos a mindennapos anyanyelvi játékok alkalmazása. Törekedjen a konduktor arra, hogy a különböző beszédkészséggel rendelkező gyermekek egyaránt sikerélményhez jussanak. Gyakran alkalmazni kell a vers, a bábozás, dramatizálás élmény adta lehetőségét, melyek hatnak a sérült gyermekek nyelvi fejlődésére, személyiségére. A konduktor kifejező, választékos, kedves, esztétikus beszéde példaértékű legyen a mozgáskorlátozott gyermek számára A gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése A mozgáskorlátozott gyermek tapasztalatait, spontán módon és irányítva szerzi, a konduktor segíti a gyermekeket az ismeretek rendszerezésében. A mozgáskorlátozott gyermekek között is vannak gyorsabban fejlődő, magasabb intellektussal rendelkező gyermekek. A konduktor feladata a gyermekek segítése, ösztönzése, kreativitásuk, találékonyságuk egyéni fejlesztése A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén Amely nagyban függ a mozgáskorlátozott gyermek életkorától, mozgás és értelmi fejlettségétől: legyen érdeklődő, kíváncsi, legyen kitartásuk, feladattudatuk, képes legyen gondolatait mondatokban kifejezni, a nem beszélő gyermekek képesek legyenek az igen-nem adekvát használatára A konduktív pedagógia célja, feladata A konduktív pedagógia dr. Pető András magyar orvos-pedagógus nevéhez fűződik ben kezdte el Budapesten a mozgáskorlátozott gyermekeknek egy új, egységes rendszerben történő nevelését, mely egyedülálló a világon. A konduktív szó az elnevezésben teljesen új. A tanulás aktív formáját hangsúlyozza. A kondukció rávezetés, amely egyrészt célképzéshez, másrészt megoldáshoz vezet. A kondukció megfelelő célok közvetítésével, komplex tevékenységek rendszere útján rávezeti az embert a belső szervezésmód kialakítására, az idegrendszer koordinációjára. A konduktív nevelés célja a komplex személyiségfejlesztés. A módszer gyermek-, tanulás- és nevelésközpontú. Igényli a gyermek aktív közreműködését, tudatosságát és biztosítja érdeklődését, motiváltságát a tanulási folyamatban. Azért komplex, mert mindazt tartalmazza, amit az adott életkorú gyermektől elvárnak. Nem külön-külön vagy egymás után, hanem 21

22 egyidejűleg fejleszti a mozgást, beszédet, értelmet, szociális kontaktusokat igényel és emóciókat vált ki. Arra az elméletre épít, hogy a mozgáskorlátozott gyermek ugyanúgy fejlődik és tanul, mint az egészséges, ehhez azonban a megfelelő irányítást, rávezetést meg kell adni a számára A mozgássérülések leggyakoribb kórformái A sajátos nevelési igényű (mozgáskorlátozott) gyermeknél a mozgás szervrendszer veleszületett vagy szerzett károsodása és funkciózavara miatt jelentős és maradandó mozgásos akadályozottság áll fenn, melynek következményeként megváltozik mind az életkornak megfelelő tapasztalatok szerzésében, egész fejlődésmenetében elmarad, így ez akadályt jelenthet a szociális kapcsolatokban. Az idegrendszer károsodása következményeként az érzékelés és az észlelés, a vizuomotoros koordináció, a beszéd és az értelmi funkciók csökkenése együtt járhat. Az értelmi funkciók csökkenése gyakran másodlagos szociális vagy fiziológiás sérülésként, a tapasztalatok hiánya és/vagy az ingerszegény környezet következtében alakul ki Athetósis (túlmozgás, tág értelemben) A cerebromotorikus diszfunkciók túlmozgásos formáiban a túlmozgások, azaz az inkoordinációk egy bizarr, egymásba átmenő, célszerűtlen mozgássorozatként általában mind a négy végtagra, továbbá a fejre, a nyakra, a törzsre is kiterjednek. Jellemző az izomtónus hullámzása. A tónuscsökkenés vagy fokozódás egyik izomcsoportról a másikra terjed, ennek következtében váratlanul befolyásolja a már felvett helyzetet vagy az akaratlagos mozgást, és az akarattól független mozgásokat hoz létre. A túlmozgásokat minden külső vagy belső inger kiválthatja és befolyásolhatja. Maga a cselekvési szándék is előidézheti a túlmozgás fokozódását. A túlmozgás nem ritmusos, nem tér vissza kiindulási helyzetébe, kitérése, rezgése egyenlőtlen. A kéz és lábujjak kisízületei szétnyújthatóak. Jellegzetes a grimaszolás, az arc mimikai izomzatában fellépő túlmozgás. Leggyakoribb társuló zavarok: beszédzavar (dizartria) jellegzetes gyakori a centrális eredetű nagyothallás, siketség, akadályozott a légzés, a nyelés, a rágás, a szem-kéz koordináció, értelmi képességeik általában jók. Speciális nevelési feladatok a következők: a térben és időben helyes koordináció kialakítása, a feladatmegoldások során a mozgás céljának elérésekor a nyugalmi helyzet megtartása, a helyes légzésritmus kialakítása, gesztusok, jelzések helyett hangadás, a szóbeli kifejezés esetleg egyéni formáinak alkalmazása. 22

23 Diplégia spasztika (alsó végtagi ollózó merevség ) A diplégiás gyermekek alsó végtagjainak izomtónusa fokozott, különböző helyzetekben más és más. Jellegzetes, hogy az alsó végtagjaikat keresztezik, és lábfejeik gacsos, lóláb vagy dongalóláb állásúak. Gyakori ülő helyzetben a gerincháti hajlatának fokozódása. A felső végtagok általában érintetlenek, enyhe fokú ügyetlenség a finom motorikában előfordulhat. Leggyakoribb társuló zavarok: érzékelési, észlelési és lateralitási zavarok, kancsalság, félelem és szorongás nehézséget jelent az alsó végtagok terpesztése, akaratlagos hajlítása, nyújtása, a lábfej felhajlítása, állásnál és járásnál a sarok letétele, az egyenes testtartás okoz gondot, a gyors, szándékolt mozgás, az izgalom vagy félelem hatására az izomtónus fokozódik és gátolja a cselekvést. Speciális nevelési feladatok a következők: az alsó végtagok távolítása, a lábfejek korrekciója, a biztonságérzet megteremtése, az egyenes testtartás kialakítása, az irányok pontos betartása Hemiplégia spasztika infantilis (gyermekkori féloldali bénulás) A bénulás, a fokozott izomtónus, a feszesség csak az egyik-azonos oldali végtagokon jelentkezik. A fokozott tónus eloszlása nem egyenletes, a felső végtagokon hajlításos, az alsón nyújtásos túlsúly alakul ki. A tónuseloszlásnak megfelelően alakul ki a végtagok jellegzetes kényszertartása. A vállban a törzshöz szoruló felső végtagot könyökben hajlítva, mellkas előtt tartják, a csukló és a hüvelykujj tenyéri hajlításban, a kéz ökölben. Az alsó végtag nyújtott, a lábfejben dongalóláb tartás jön létre. A hemiplégiás gyerekek járáskor a lábukat nyújtva, mereven, kifelé körözve viszik előre, lépéskor a felső végtag élettani együttmozgása hiányzik. Leggyakoribb társuló zavarok: beszédzavar, a már begyakorolt mozgások elvégzésének képessége elvész, gyakori a testséma zavar és az epilepszia. Speciális nevelési feladatok a következők: az érintett felső végtag akaratlagos nyújtása, a csukló, az ujjak helyzetének korrigálása, a bénult felső végtag fokozatos bekapcsolása a tevékenységbe, az alsó végtag megfelelő terhelése, a térd hajlítása, nyújtása, a lábujjhegyezés megelőzése, 23