Tartalom 1 ELLENŐRZÉS Vezető tisztségviselő nyilatkozattételének kockázatai

Átírás

1 E-Adótanácsadó E-Adótanácsadó Szakmai folyóirat XI. évfolyam 6. szám június Az Art, az Áfa, az Szja, a Tao, a Tb, az Eho és a Szocho törvények változásai ELLENŐRZÉS Vezető tisztségviselő nyilatkozattételének kockázatai Írta: Bonácz Zsolt adószakértő Az adóhatóság az adóellenőrzések során gyakran szólítja fel a vizsgálat alá vont adózó vezető tisztségviselőjét ügyfélként történő (azaz általa képviselt adózó ügyében teendő) nyilatkozatra. Az adóhatóság által elrendelt utólagos adóellenőrzések jelentős arányban általános forgalmi adónemre vonatkoznak, ezért számos esetben a vezető tisztségviselő nyilatkozattételre történő felhívása olyan tények, körülmények tisztázására irányulnak, amelyek az áfa fizetésének, és levonásának jogszerűségének ellenőrzését célozzák. A vizsgálat alá vont adózó vezető tisztségviselő nyilatkozattételére vonatkozó szabályokat az Art. nem tartalmazza, mögöttes jogszabályként a Ket. rendelkezései az irányadóak. Az ellenőrzés alá vont adózó a Ket. 15. (1) bekezdése alapján ügy félnek minősül. A Ket. 51. (1) bekezdése alapján az ügyfélnek joga van ahhoz, hogy az eljárás során nyilatkozatot tegyen, vagy a nyilatkozattételt megtagadja. Tartalom 1 ELLENŐRZÉS Vezető tisztségviselő nyilatkozattételének kockázatai 4 ART Az ellenőrzési határidő főbb szabályai 7 ILLETÉK A gépjármű vagyonszerzési-illeték 12 SZJA Az adóelőleg-nyilatkozat 15 OLVASÓI KÉRDÉSEK Tagi jogviszonyosnak kiküldetési rendelvény Szerzők: Bonácz Zsolt adószakértő Dr. Kovács Ferenc adószakértő Dr. Tóth György NAV, Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály Kopányiné Mészáros Edda NAV, Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály Tisztelt Olvasónk! AdóTanácsadó szakmai folyóiratunk a jövőben nagyobb hangsúlyt helyez a vezetőket érintő legfontosabb változásokra, amelyhez a megújult tartalom is igazodik. Reméljük, hogy az átala kítás az Önök legnagyobb megelégedésére szolgál a jövőben is. Honlapunkról a JOG SZABÁLYFIGYELÉSEN és az ADÓNAPTÁRATON túl további, szerkeszthető segédleteket tölthet le. A Ket. 51. (1) bekezdése értelmében az adózó vezető tisztségviselője nem köteles az általa képviselt adózó ügyében nyilatkozatot tenni. A kézirat lezárásának dátuma: május 25. Üdvözlettel: Varga Szabolcs szerkesztő 1

2 Tekintettel arra, hogy a vezető tisztségviselő nyilatkozattételére a Ket. említett rendelkezései vonatkoznak, ezért nem lehet irányadó az Art. 14. (1) bekezdés a) pontja, amelynek értelmében az adózó az adó és a költségvetési támogatás megállapítása, megfizetése (kiutalása) érdekében köteles jogszabályban vagy e törvényben előírt nyilatkozat megtételére. Az Art. 98. (1) bekezdés d) pontja alapján az adóellenőr az ellenőrzés során az adózó képviselőjétől felvilágosítást kérhet. E jogszabályi rendelkezés nem tartalmaz olyan kitételt, hogy az adózó képviselője köteles a felvilágosítást megadni. Ugyanis a felvilágosítás megadása a Ket. szerinti nyilatkozatnak minősül, amelyet a Ket. 51. (1) bekezdése alapján a képviselő megtagadhat. Az Art (1) bekezdés i) pontja szerint nem magánszemély adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha a nyilatkozattételt elmulasztja. Tekintettel arra, hogy a vezető tisztségviselő az általa képviselt adózó ügyében nem köteles nyilatkozatot tenni, ezért annak elmulasztása e jogszabályi rendelkezés alapján nem szankcionálható. A fentiek alapján leszögezhető, hogy az adóellenőrzés mindössze kérheti a vezető tisztségviselő nyilatkozatát az általa képviselt adózó ellenőrzéséhez kapcsolódóan, de annak megtételére nem kötelezheti, valamint a nyilatkozat meg nem tételét mulasztási bírság kiszabásával nem honorálhatja. Az előzőektől függetlenül nem javasolható a vezető tisztségviselő számára, hogy az adóhatóság nyilatkozattételre történő felhívásának ne tegyen eleget, mivel ez az általa képviselt adózó szempontjából negatív következményekkel járnak. Egyrészt nyilatkozat hiányában az adóellenőrzés a rendelkezésére álló adatok, tények, körülmények alapján tehet az adózó terhére megállapításokat. Ennek kialakításánál az adóvizsgálatot a vezető tisztségviselő nyilatkozata nem korlátozza, mivel az nem került megtételre. Másrészt, ha a vezető tisztségviselő nem tesz nyilatkozatot, akkor az adóhatóságot nem terheli tényállás tisztázási kötelezettség, hiszen nyilatkozat hiányában nincs mit vizsgálat tárgyává tenni, s nincs olyan állítás, amellyel összefüggésben a tényállás tisztázására lett volna kötelezett. Harmadrészt a nyilatkozat meg nem tétele az adózó negatív adóhatósági megítélését vonja maga után, mivel ebből az adóellenőrzés azt a következtetést vonja le, hogy az adózó valamilyen jogsértést követett el, s a vezető tisztségviselő ezt kívánja leplezni a nyilatkozat meg nem tételével. Azonban a vezető tisztségviselőnek azzal is feltétlenül tisztában kell lennie, hogy az általa tett nyilatkozat az Art. 97. (5) bekezdése alapján bizonyítéknak minősül. Nagyon gyakori eset, hogy az adóellenőrzés a vezető tisztségviselő által tett nyilatkozat tartalmával támasztja alá az adózó terhére tett megállapításait. Ebből adódóan egyértelműen leszögezhető, hogy a vezető tisztségviselőnek nagyfokú körültekintéssel kell eljárnia, amikor az adóellenőrzés részére nyilatkozatot tesz, mivel annak tartalmára az adóellenőrzés bizonyítékként hivatkozhat. Az adókockázat minimalizálása érdekében javasolható, hogy a vezető tisztségviselő ne tegyen nyilatkozatot az adóhatóság hivatali helyiségében, ha előzetesen a nyilatkozattételre nem tud alaposan felkészülni. Az adóhatóság ellenőrzési gyakorlatát ismerve erre nincs érdemi lehetőség, mivel nagyon kevés kivételtől eltekintve az adóellenőrök előzetesen nem hajlandóak közölni az általuk a hivatali helyiségben feltenni kívánt kérdéseket. Ugyanezen ok folytán a hivatali helyiségben történő nyilatkozatot tenni semmiképpen sem célszerű, ha a vezető tisztségviselő nem rendelkezik kellő mélységű adózási ismeretekkel, még akkor sem, ha a kérdéseket esetleg előzetesen közölték vele. 2

3 Szakmai ismeretek hiányából adódóan a vezető tisztségviselő nem képes felmérni, hogy az ellenőrök által feltett kérdések mögött milyen ellenőri motiváció, szándék húzódik meg, s a kérdésre adott válasza milyen ellenőri megállapításokat vonhat maga után. A hivatali helyiségben tett nyilatkozattételnél az adó ellenőrök az elhangzottakat nem szó szerint, hanem összefoglaló jelleggel, saját megfogalmazásukkal jegyzőkönyvezik. Ennek az az oka, hogy az Art. nem tartalmaz olyan értelmű rendelkezést, amely szerint a nyilatkozatot a jegyzőkönyvben az adóellenőröknek szó szerint kell rögzíteniük. A jogalkotó ilyen jellegű szabályt praktikus okokból nem alkotott, s várhatóan a jövőben sem fog hatályba léptetni. Ugyanis az adóhatóság minden egyes szervezeti egysége nem rendelkezik (korábban sem rendelkezett, vélhetően jövőben sem fog rendelkezni) ehhez szükséges technikai eszközökkel. Ettől függetlenül a vezető tisztségviselő kérheti, hogy nyilatkozata szó szerint kerüljön rögzítésre, vagy arról videó-felvétel készüljön, s ettől az adóellenőrök nem zárkózhatnak el. Amennyiben a vezető tisztségviselő ezt nem kérte, akkor könnyen előfordulhat, hogy akár egy órán tartó beszélgetést az ellenőrök néhány sorban foglalnak össze, s ez adózóra nézve jelentős kockázatot jelent. Egyrészt a vezető tisztségviselő szakmai ismeretek hiányában nem képes felmérni, hogy az általa elmondottakból melyek azok a releváns részek, amely jegyzőkönyvezésének elmulasztása az általa képviselt adózó számára hátrányt jelentenek. Másrészt azt sem képes érdemben átlátni, hogy a jegyzőkönyvvezető adóellenőr az általa elmondottakat pontosan vette-e fel, az adóellenőr által használt megfogalmazás adózási szempontból hogyan értékelhető, az adóellenőrzés számára milyen következtetések levonását támasztja alá. Harmadrészt szakmai ismeretek hiányában egy vagy több kérdésre nem kellően pontos válaszokat adhat, s ezek alkalmasak arra, hogy az általa képviselt adózó terhére az adóellenőrzés megállapításokat tegyen. Negyedrészt a vezető tisztségviselő a nyilatkozattételről felvett jegyzőkönyvet azzal kitétellel köteles aláírni, hogy azzal egyúttal a leírtak tényszerűségét is elismeri, azaz azt, hogy a jegyzőkönyvben leírtak az általa elmondottakat takarják. A nyilatkozattételről felvett jegyzőkönyv aláírását követően ugyan lehet jelezni az adóellenőrzés részére, hogy abban a vezető tisztségviselő által elmondottak nem teljes körűen, helyesen rögzítették, de ennek adóhatóság általi elfogadása esélytelen, hiszen a vezető tisztségviselő aláírásával saját maga igazolta, hogy a jegyzőkönyv az általa elmondottakat tartalmazta. Az adóhatóság nem ragaszkodhat ahhoz, hogy a vezető tisztségviselő nyilatkozatát a hivatali helyiségében tegye meg, még akkor sem, ha a feltenni kívánt kérdéseket a vezető tisztségviselő részére előzetesen megadták. Ugyanis ilyen értelmű rendelkezést az Art. nem tartalmaz. Ebből adódóan a vezető tisztségviselő jelezheti az adóhatóság felé, hogy nyilatkozatát írásban kívánja megtenni, s ennek engedélyezésétől az adóhatóság nem zárkózhat el. Ha az előzőekben részletezett kockázatok dacára a vezető tisztségviselő nyilatkozatát kész megtenni az adóhatóság hivatali helyiségében, akkor is lehetősége nyílik a kockázatok mérséklésére. Ugyanis ragaszkodhat ahhoz, hogy nyilatkozatának felvételénél az általa megjelölt és erre vonatkozó meghatalmazással rendelkező adótanácsadó (adószakértő), vagy más szakértelemmel rendelkező személy is részt vegyen. Az adóellenőrök a vezető tisztségviselő erre vonatkozó kérelmét nem utasíthatják el, mivel ezt lehetővé tevő rendelkezést az Art. nem tartalmaz. 3

4 ART Az ellenőrzési határidő főbb szabályai Írta: Dr. Kovács Ferenc adószakértő Az ellenőrzés lefolytatására nyitva álló határidőt a korábbi adózás rendjéről szóló törvény (1990. évi XCI. törvény) január 1-jétől vezette be. Az ellenőrzésre nyitva álló határidő meghatározásának célja az volt, hogy az adóhatósági vizsgálatok indokolatlanul ne húzódhassanak el. A jelenleg hatályos adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény (Art.) is részletesen szabályozza az ellenőrzési határidőt, melyben évről-évre apró módosításokkal próbálja elérni a jogalkotó, hogy azok ésszerű határidőn belül befejeződjenek. Jelen cikk a hatályos szabályokat tartalmazza. Az Art. 92. (16) bekezdése általános érvényű szabályként kimondja, hogy az adóhatóság az ellenőrzés vizsgálati programját oly módon határozza meg, hogy az ellenőrzésre előírt törvényi határidőt meg tudja tartani. A vizsgálati program összeállítása még az ellenőrzés megkezdése előtt megtörténik. Azzal, hogy a jogalkotó már ennek összeállításánál is figyelmeztet a határidő betartására azt bizonyítja, hogy elsődleges cél az adóhatósági ellenőrzések elhúzódásának elkerülése. Az adóhatósági erőforrások gazdaságos és célszerű felhasználásának követelménye már az ellenőrzésre való felkészülés során és a vizsgálati program összeállításnál is előtérbe kell, hogy kerüljön. Az ellenőrzési határidő-számítás kezdő napja az Art. 92. (3) bekezdése alapján összhangban az ellenőrzés megkezdésének új szabályaival a megbízólevél kézbesítésének, a kézbesítés mellőzése esetén a megbízólevél átadásának a napja, új eljárás esetén összhangban azzal az új szabállyal, amely szerint az adóhatóság az új eljárásról nem bocsát ki megbízólevelet az új eljárás megkezdéséről történő értesítés postára adásának, postai kézbesítés mellőzése esetén az értesítés átadásának napja. Fontos garanciális szabály, hogy az új eljárást az adóhatóság az új eljárásra utasító döntés/határozat jogerőre emelkedésétől számított 60 napon belül köteles megkezdeni az Art. 92. (4) bekezdése alapján. Ellenőrzési alaphatáridők Az általános szabályok szerint az ellenőrzés határideje beleértve az ellenőrzés megkezdésének és befejezésének napját fő szabály szerint 30 nap. Az előzőektől eltérően az ellenőrzés határideje: a) bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés, illetőleg az ellenőrzéssel lezárt időszakra vonatkozó ismételt ellenőrzés esetében 90 nap, a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében 120 nap, b) központosított ellenőrzés esetében 120 nap, c) állami garancia beváltásához kapcsolódó ellenőrzés esetében 90 nap, d) költségvetési támogatás kiutalását megelőző ellenőrzés esetében a kiutalásra nyitva álló határidő. Általános forgalmi adó kiutalását megelőző ellenőrzés esetében az ellenőrzési határidő szempontjából a bevallásban szereplő, ún. megfizetettségi nyilatkozat vagy annak hiánya szerint megállapított kiutalási határidőt kell figyelembe venni. A felszámolással és végelszámolással kapcsolatban meghatározott ellenőrzési határidők nem speciális ellenőrzési határidők, hanem olyan határidők, amelyek az adott ellenőrzéstípusra vonatkozó ellenőr zési határidő-számítás általános szabályaitól függetlenül végső határidőt szabnak az adóhatóság ellenőrzési tevékenységének, amire tekintettel az ott meghatározott határidők nem hosszabbíthatók meg. Ennek alapján csődeljárás esetén a csődeljárás kezdő időpontját megelőző időszakra vonatkozó, a bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést a csődeljárás kezdő időpontjától számított 90 napon belül kell befejezni. 4

5 Felszámolás esetén a tevékenységet lezáró adóbevallások, a felszámolást lezáró adóbevallások, a tevékenységet lezáró adóbevallások és a felszámolást lezáró bevallások közötti időszakról benyújtott bevallás(ok) utólagos ellenőrzését, valamint a tevékenységet lezáró adóbevallások időszakait megelőző időszak utólagos ellenőrzését a felszámolást lezáró adóbevallások kézhezvételétől, a felszámolást lezáró adóbevallások eltérő időpontban történő benyúj tása esetén az egyes adókötelezettségekről szóló bevallás kézhezvételétől számított 60 napon belül, egyszerűsített felszámolás esetén 45 napon belül kell befejezni. Végelszámolás esetén a tevékenységet lezáró adóbevallások, a végelszámolást lezáró adóbevallások, a tevékenységet lezáró adóbevallások és a végelszámolást lezáró bevallások közötti időszakról benyújtott bevallás(ok) utólagos ellenőrzését, valamint a tevékenységet lezáró adóbevallások időszakait megelőző időszak utólagos ellenőrzését a végelszámolást lezáró adóbevallások kézhezvételétől, a végelszámolást lezáró adóbevallások eltérő időpontban történő benyújtása esetén a társasági adóról és osztalékadóról szóló adóbevallás kézhezvételétől számított 60 napon belül, egyszerűsített végelszámolás esetén 45 napon belül kell befejezni. Arról is rendelkezik a szabályozás, hogy amennyiben a felszámolást, vagy a végelszámolást lezáró adóbevallások önellenőrzéssel történő módosítására, illetve azok kijavítására vagy hiánypótlás elrendelésére kerül sor, a felszámolást, vagy a végelszámolást lezáró adóbevallások ellenőrzésének befejezésére nyitva álló határidőt a bevallás önellenőrzéssel történő módosításától, kijavításától, vagy a kijavítás tárgyában hozott határozat jogerőre emelkedésétől, a határozat bírósági felülvizsgálata esetén a bírósági határozat jogerőre emelkedésétől, vagy a hiánypótlás teljesítésétől, ennek elmaradása esetén a hiánypótlásra kitűzött határidő utolsó napjától kell számítani. Amennyiben felszámolás esetén a tevékenységet lezáró adóbevallások, vagy az azt megelőző időszak új eljárás keretében történő utólagos vagy ismételt ellenőrzésére kerül sor, az ellenőrzés a felszámolás közzétételétől számított egy éven túl is befejezhető, illetve egyszerűsített felszámolás esetén az ellenőrzést a felszámolást lezáró adóbevallások kézhezvételétől, a felszámolást lezáró adóbevallások eltérő időpontban történő benyújtása esetén az egyes adókötelezettségekről szóló bevallás kézhezvételétől számított 45 napon belül kell befejezni. Felszámolás alatt álló adózó esetében a költségvetési támogatás kiutalását megelőző ellenőrzés határideje 30 nap, ha a visszaigényelt általános forgalmi adó összege az 1 millió forintot meghaladja, és az adózó ún. megfizetettségi nyilatkozatot tett, 45 nap, ha a költségvetési támogatás kiutalását megelőző ellenőrzés általános forgalmi adóra is kiterjed és az adózó ún. megfizetettségi nyilatkozatot nem tett, 75 nap. Ellenőrzési határidő hosszabbodások A szabályozás a határidő-számítás kapcsán figyelembe veszi az ellenőrzés adózó általi és neki felróható okból történő akadályozását (pl. megjelenési kötelezettség elmulasztása, az együttműködési kötelezettség megsértése vagy más mód), ezzel összefüggésben az akadályoztatás időtartama, de legfeljebb 90 nap az ellenőrzési határidőbe nem számít bele az Art. 92. (9) bekezdése alapján. Ha az adóhatóság az ellenőrzés során ügygondnok kirendelését kéri, belföldi jogsegélyt kér, illetőleg szakértőt rendel ki, az ügygondnok kirendelésére irányuló kérelem postára adásának napjától az ügygondnok kirendelése tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napjáig, a belföldi jogsegélykérelem postára adásának napjától a válasz megérkezésének napjáig, de legfeljebb 30 napig, szakértő kirendelése esetén a kirendelő végzés jogerőre emelkedésének napjától a szakértői vélemény megérkezésének a napjáig eltelt időtartamot az ellenőrzés határidejének számításánál figyelmen kívül kell hagyni. Az adóhatóság a szünetelés időtartama alatt az ellenőrzést folytathatja. Az adóhatóság a szünetelés kezdő és befejező időpontjáról az adózót értesíti. 5

6 Ha az adóhatóság az adózó ellenőrzése során a tényállás tisztázása érdekében más adózó ellenőrzését rendeli el (kapcsolódó vizsgálat), a kapcsolódó vizsgálat időtartama az ellenőrzés határidejébe nem számít bele. Az Art. 92. (11) bekezdése alapján a kapcsolódó vizsgálattal egy tekintet alá esik az adózónál vagy a vele szerződéses kapcsolatban állt vagy álló adózónál már folyamatban lévő ellenőrzés, ha annak eredménye a tényállás tisztázásához szükséges. Az adóhatóság a kapcsolódó vizsgálat időtartama alatt az ellenőrzést folytathatja. Ha a kapcsolódó vizsgálat során beszerzett adatok, bizonyítékok alapján az alapügy tényállása a kapcsolódó vizsgálattal érintett körben tisztázott, az ellenőrzés a kapcsolódó vizsgálat befejezésétől függetlenül lezárható. Az adóhatóság az adózót a kapcsolódó vizsgálat kezdő és befejező időpontjáról értesíti. A kapcsolódó vizsgálattal egy tekintet alá eső ellenőrzés esetén a kapcsolódó vizsgálat kezdő napjának az ellenőrzési határidő szüneteléséről szóló értesítés postára adásának, a postai kézbesítés mellőzése esetén az értesítés átadásának napját kell tekinteni. Ha a kapcsolódó vizsgálat során beszerzett adatok, bizonyítékok alapján az ellenőrzés lezárására a kapcsolódó vizsgálat befejezését megelőzően kerül sor, a kapcsolódó vizsgálat befejező időpontjának a beszerzett adatok, bizonyítékok rendelkezésre állásáról szóló értesítés postára adásának, a postai kézbesítés mellőzése esetén az értesítés átadásának napját kell tekinteni. További ellenőrzési határidő hosszabbodást okozhat más (külföldi) adóhatóság megkeresése. Ha az adóhatóság az adókötelezettség megállapításához szükséges tény vagy körülmény tisztázása érdekében nemzetközi egyezmény vagy viszonosság, illetve az Európai Unió adóügyi együttműködési szabályai alapján külföldi adóhatóságot keres meg, az adózó megkeresésről történő értesítésének postára adásától, a postai kézbesítés mellőzése esetén az értesítés átadásának napjától, a külföldi adóhatóság válaszának megérkezésétől számított 15. napig eltelt időtartamot a megkereséssel érintett adó, illetve költségvetési támogatás tekintetében az ellenőrzés (ideértve az egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára irányuló ellenőrzést is) határidejének számításánál figyelmen kívül kell hagyni. Az adóhatóság a külföldi adóhatóság megkeresésének időtartama alatt az ellenőrzést folytathatja. Az adóhatóság az adózót a külföldi adóhatóság megkereséséről és a külföldi adóhatóság válaszának megérkezéséről értesíti. Amennyiben a külföldi adóhatóság a megkeresésétől számított 180 napon belül nem válaszol, az ellenőrzés a válasz hiányában is befejezhető, ha a tényállás egyéb körben tisztázott. Ebben az esetben az ellenőrzési határidő szünetelésének utolsó napja a külföldi adóhatóság megkeresésének postára adásának napjától számított 180. nap. Az ellenőrzések elhúzódásának megakadályozása végett tehát beépítésre került egy maximális, fél éves határidő. Az ellenőrzési határidő meghosszabbítása Az ellenőrzési határidő szabályai mellett megtalálhatók azok a rendelkezések, melyek az ellenőrzési határidő esetleges túllépése miatti meghosszabbításra vonatkoznak. Az ellenőrzésre megállapított törvényi határidők ahogy azt az előzőekben leírtak megerősítik differenciáltak és a törvényben meghatározott körülményekre tekintettel meghosszabbíthatók. Ez a felettes szerv közreműködését teszi szükségessé, melynek célja az első fokú adóhatóság ellenőrzése feletti, intenzívebb törvényességi felügyelet kialakítása. Az ellenőrzési határidő meghosszabbítására 3 alkalommal kerülhet sor az Art. 92. (13) bekezdése alapján. 1. Az ellenőrzési határidőt indokolt esetben az ellenőrzést végző adóhatóság vezetője egyszer, legfeljebb 90 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja. 2. A meghosszabbított ellenőrzési határidőt rendkívüli körülmények által indokolt esetben, az ellenőrzést végző adóhatóság indokolt kérelmére a felettes szerv egyszer, legfeljebb 90 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja. 6

7 3. Az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe tartozó ügyben a felettes szerv által meghosszabbított ellenőrzési határidőt rendkívüli körülmények által indokolt esetben az ellenőrzést végző adóhatóság felettes szerv által jóváhagyott, indokolt kérelmére az állami adó- és vámhatóság vezetője egyszer, legfeljebb 120 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja. Az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adóügyben a felettes szerv által meghosszabbított ellenőrzési határidőt rendkívüli körülmények által indokolt esetben az ellenőrzést végző adóhatóság felettes szerv által jóváhagyott indokolt kérelmére az adópolitikáért felelős miniszter egyszer, legfeljebb 120 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja. Az ellenőrzési határidő meghosszabbításáról végzésben kell dönteni. A felettes adóhatóság, ha indokolatlannak tartja a határidő hosszabbítására előterjesztett kérelmet, úgy elutasítja azt és ezzel egyidejűleg az eljárás lezárására utasítja az ellenőrzést lefolytató adóhatóságot. Az adóhatóság az ellenőrzési határidő lejártát követően ellenőrzési cselekményeket nem végezhet. Az ellenőrzési határidő meghosszabbításának hiányában az ellenőrzést a törvényben előírt módon és határidőben kell lezárni. ILLETÉK A gépjármű-vagyonszerzési illeték Írta: Dr. Tóth György NAV, Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály Gépjármű, illetve pótkocsi öröklése, ajándékozása és visszterhes vagyonátruházás keretében történő megszerzése esetén vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Az illetékekről szóló évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 102. (1) bekezdés i) pontja értelmében az Itv. alkalmazásában gépjárműnek minősül az olyan közúti szállító- vagy vontatóeszköz, amelyet beépített erőgép hajt és nyilvántartásba vé telét jogszabály írja elő. (A mezőgazdasági vontató, az önjáró vagy vontatott munkagép, a lassú jármű és a segédmotoros kerékpár nem tekinthető gépjárműnek a törvény szerint.) Pótkocsinak az olyan jármű minősül, amely az előbb meghatározott gépjárművel történő vontatásra készült. Idetartozik a teher- és sátras utánfutó, a félpótkocsi, valamint a lakópótkocsi, melynek a közlekedésben való részvételét külön jogszabály köti hatósági nyilvántartásba vételhez [Itv (1) bekezdés j) pontja]. Gépjármű és pótkocsi tulajdonjogának, az e vagyontárgyakhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok (haszonélvezet, használat, üzembentartói jog) ajándékozása, illetve visszterhes átruházása (megvásárlása) esetén az Itv. szabályait csak abban az esetben kell alkalmazni, ha a gépjárművet, pótkocsit belföldön vették, veszik nyilvántartásba, kivéve, ha nemzetközi szerződés másként rendelkezik. Amennyiben tehát a gépjármű és a pótkocsi megszerzése külföldön kifejezetten a magyarországi nyilvántartásba vétel céljából történt, akkor ez után Magyarországon illetéket kell fizetni. Gépjármű és pótkocsi visszterhes vagyonátruházási illetéke Az Itv. 24. (1) bekezdése szerint gépjármű tulajdonjogának megszerzése esetén az illeték mértékét a jármű hajtómotorjának hatósági nyilvántartásban feltüntetett kilowattban kifejezett teljesítménye, és a jármű gyártási évétől számított kora alapján kell meghatározni az alábbiak szerint: Jármű hajtómotorjának teljesítménye (kw) Jármű gyártási évétől számított kora 0-3 év 4-8 év 8 év felett Ft/kW 450 Ft/kW 300 Ft/kW Ft/kW 550 Ft/kW 450 Ft/kW Ft/kW 650 Ft/kW 550 Ft/kW 120 felett 850 Ft/kW 750 Ft/kW 650 Ft/kW 7

8 Ha a hatósági nyilvántartásban a gépjármű teljesítménye csak lóerőben van feltüntetve, akkor a lóerőben kifejezett teljesítményt 1,36-tal kell osztani és az eredményt a kerekítés általános szabályai szerint egész számra kell kerekíteni. Ha a hatósági nyilvántartás a gépjármű teljesítményét nem tartalmazza, akkor az adóhatóság a gépjármű azonosító adataival megkeresi az illetékes közlekedési hatóságot a gépjármű teljesítménye közlése végett. Ez esetben ezt az adatot kell a gépjármű tulajdonjogának megszerzése után fizetendő illeték alapjának tekinteni. Például egy 3 éves, 1200 cm 3 -es, 55 kw teljesítményű személygépkocsi megvásárlása esetén (55 650) forint illetéket kell fizetni. Ezzel szemben egy ugyanilyen teljesítményű 10 éves gépkocsi megvásárlása esetén (= ) forint illetéket. Az Itv. 24. (2) bekezdése szerint pótkocsi tulajdonjogának megszerzéséért, ha a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege a 2500 kg-ot nem haladja meg 9000 forint, minden más esetben forint illetéket kell fizetni. Az Itv. 24. (7) bekezdése külön szabályozást tartalmaz a 120 kw-nál nagyobb teljesítményű hajtómotorral rendelkező autóbuszok, tehergépkocsik és vontatók tulajdonjoga megszerzésének illetékére. Ebben az esetben az illeték mértékét úgy kell meghatározni, mintha a gépjármű 120 kw teljesítményű hajtómotorral rendelkezne. Gépjármű és pótkocsi tulajdonjoga, illetve gépjárműre, pótkocsira vonatkozó haszonélvezeti, használati jog meghatározott hányadának megszerzése esetén a megszerzett hányadra arányosan eső illetéket kell fizetni. Például egy 7 éves, 1200 cm 3 -es, 55 kw teljesítményű személygépkocsi tulajdonjogát 30-70%- ban vásárolja meg egy fiatal pár. A személygépkocsi tulajdonjogának megszerzése után (= ) forint illetéket kell összesen fizetni. Mivel a tulajdonjog megszerzése 30-70%-ban történik, így forint illetéket kell fizetniük a pár tagjainak külön-külön. Gépjárműre, pótkocsira vonatkozó vagyoni értékű jog (haszonélvezet, használat, üzembentartói jog) megszerzése Az Itv. 24. (3) bekezdése alapján gépjárműre, pótkocsira vonatkozó haszonélvezet, használat, illetve üzembentartói jog ellenérték fejében történő megszerzése esetén a visszterhes vagyonátruházási illeték 25%-ának megfelelő illetéket kell fizetni. Például egy 7 éves, 2000 cm 3 -es, 75 kw teljesítményű személygépkocsi megvásárlása esetén (= ) forint illetéket kell fizetni. Ha a vagyonszerző a személygépkocsin csak üzembentartói jogot szerez, akkor a forint negyede lesz az illeték az üzembentartói jog megszerzése után, azaz forint. Amennyiben a gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának megszerzésével egyidejűleg haszonélvezeti, használati, vagy üzembentartói jog alapítása történik, illetve a tulajdonjogot a vagyoni értékű jog jogosultja szerzi meg, akkor a tulajdonjog szerzését terhelő illetéket csökkenteni kell a vagyoni értékű jogot terhelő illeték összegével [Itv. 24. (4) bekezdése]. Például egy 7 éves, 2000 cm 3 -es, 75 kw teljesítményű személygépkocsi tulajdonjogát megvásárolja a feleség. A férj javára a vásárlással egyidejűleg ellenérték fejében üzembentartói jogot alapítanak. Mivel a házastársak közötti visszterhes vagyonátruházás az Itv. 26. (1) bekezdés z) pontja alapján mentes az illeték alól, és a tulajdonjogot szerző feleség által fizetendő illeték öszszegét csökkenteni kell a vagyoni értékű jogot szerző férj által fizetendő illeték összegével, ezért a fele ség összesen (= ) forint illetéket fizet, a férj vagyonszerzése pedig mentesül az illeték alól. 8

9 Gépjárművek lízingjének illetékkötelezettsége A lízingügylet az adásvételi szerződés és a bérleti, illetve haszonbérleti szerződések egyes elemeit vegyítő szerződéstípus, mely a visszterhes vagyonátruházás alá tartozik. A lízingügyletek között megkülönböztethetjük az operatív lízinget és a pénzügyi lízinget. A pénzügyi lízing lehet zárt végű vagy nyílt végű pénzügyi lízing. A zárt végű pénzügyi lízing jellemzője, hogy a futamidő végén, az utolsó törlesztő részlet/lízingdíj megfizetésével a lízingelt eszköz automatikusan átkerül a lízingbe vevő tulajdonába, míg a nyílt végű pénzügyi lízing esetén a futamidő végén a lízingelt eszköz nem megy át automatikusan a lízingbe vevő tulajdonába, de a vevőnek lehetősége van az eszköz tulajdonjogának megszerezésére. Az Itv. 3. (7) bekezdése alapján a visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség gépjárművek (pótkocsik) pénzügyi lízingjére vonatkozó, a futamidő végén tulajdonjog átszállást eredményező szerződések (zárt végű pénzügyi lízing) esetén a szerződés megkötésének a napján keletkezik. Vagyis zárt végű pénzügyi lízing esetén a tulajdonjog megszerzéséért fizetendő illetéket kell megfizetnie a lízingbe vevőnek a gépjármű átírás alkalmával, függetlenül attól, hogy a futamidő ideje alatt a lízingbe vevő a gépjárműnek csak üzembentartója és még nem tulajdonosa. Természetesen a zárt végű lízing futamidejének a végén a tulajdonjog megszerzésével összefüggésben további illetékfizetési kötelezettség nem keletkezik. Ezzel szemben, ha a gépjárművet nyílt végű pénzügyi lízing keretében szerzik meg, akkor üzembentartói jogot jegyeznek be a lízingbe vevő nevére, és az illetéket is e vagyoni értékű jog megszerzése után kell majd megfizetni. A nyílt végű lízingnél ugyanis a tulajdonjog megszerzésére vonatkozó illetékkötelezettség nem a szerződés megkötésének napján keletkezik, hanem a lízingbe vevőt csak a vagyoni értékű jog megszerzéséért a tulajdonjog megszerzése után fizetendő illeték 25%-a terheli. Amennyiben a nyílt végű pénzügyi lízing futamidejének a végén a gépjármű üzemben tartója megszerzi a gépjármű tulajdonjogát, akkor a tulajdonjog megszerzése után megállapított illetéket csökkenteni kell az üzembentartói jog megszerzéséért fizetendő illeték összegével, azaz az Itv. 24. (1) és (2) bekezdése alapján megállapított illeték 75%-át kell megfizetni [Itv. 24. (4) bekezdése]. Például nyílt végű pénzügyi lízingszerződés keretében a vagyonszerző megszerez egy új (tehát a jármű gyártási évétől számított kora 0 év), 3000 cm 3 -es, 100 kw teljesítményű gépjárművet. Az illeték megállapítása az Itv. 24. (1) bekezdése alapján: 100 kw 750 Ft/kW = forint. Az üzembentartói jog után fizetendő illeték a forint 25%-a, azaz forint, amit a lízingbe vevőnek az átírás alkalmával meg kell fizetnie. (A tulajdonjog alapján meghatározott illeték a forint és a forint különbsége, azaz forint, ami a forint 75%-ának felel meg. Ha a lízingbe adó cég rendelkezik az Itv. 26. (1) bekezdésének l) pontja szerinti mentességgel és ezt az állami adóhatóság határozatával igazolja, akkor a tulajdonjog szerzése után illetéket fizetnie nem kell.) Gépjármű és pótkocsi öröklése és ajándékozása Az Itv. 12. (4) bekezdése szerint gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának öröklése és ajándékozása esetén az illeték mértéke a gépjármű és pótkocsi visszterhes vagyonátruházási illetékének kétszerese. 9

10 Például egy 11 éves, 1200 cm 3 -es, 55 kw teljesítményű személygépkocsi ajándékozása vagy öröklése esetén a megajándékozottat, illetve örököst terhelő illeték összege forint (= ). Ha a feleség a személygépkocsi vásárlásával egyidejűleg ingyenesen üzembentartói jogot alapít a férje javára a járművön, akkor az illetékkötelezettség a következőképpen alakul: 1. a 11 éves, 1200 cm 3 -es, 55 kw teljesít ményű személygépkocsi megszerzése esetén forint illetéket kellene fizetni, 2. mivel üzembentartói jog megszerzése is történik, ezért a feleséget a fentiek alapján (= /4) forint illeték terheli, a férjnek pedig az illetékmentesség okán illetéket nem kell fizetnie. Gépjármű-vagyonszerzéssel kapcsolatos illetékmentességek Gépjárműszerzés esetén teljes személyes illetékmentesség illeti az Itv. 5. (1) bekezdésében említett szervezeteket [Itv. 5. (2)-(4) bekezdése, Itv. 80. (3) bekezdése]. Az Itv. 5. (1) bekezdés c)-g) és m) pontjában említett szervezeteket a személyes illetékmentesség csak abban az esetben illeti meg, ha a vagyonszerzést megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységükből származó jövedelmük után társasági adófizetési kötelezettségük költségvetési szerv esetében eredményük után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettségük nem keletkezett. E feltétel fennállásáról a szervezetnek (alapítványnak) nyilatkoznia kell. Ha a nyilatkozat megtételére a vagyonszerzést megelőző adóév utolsó napját követő 150. nap előtt kerül sor, a szervezetnek (alapítványnak) arról kell nyilatkoznia, hogy adófizetési kötelezettsége előreláthatóan nem keletkezik. Amenynyiben a nyilatkozatában vállaltak nem teljesültek, úgy a vagyonszerzést megelőző adóév utolsó napját követő 180. napig van lehetősége arra, hogy ezt a körülményt adóbírság terhe nélkül az eljáró hatóság felé jelezze és az illetéket pótlólag megfizesse. Ha az Itv. 5. (1) bekezdése szerinti szervezet (alapítvány) gépjármű, pótkocsi szerzése esetén az illetékmentesség igénybevételére jogosult lett volna, a megfizetett illetéket az adózó kérelmére az adóvisszatérítés szabályai szerint az állami adóhatóság visszatéríti. Mentesül az illeték alól a gépjármű, pótkocsi szerzése (például öröklése, ajándékozása, adásvétele), ha az egyenes ági rokonok (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is), házastársak között történik, vagy a vagyonszerzés a házastársi vagyonközösség megszüntetéséből származik [Itv. 16. (1) bekezdés i) pontja, 17. (1) bekezdés p) pontja, 26. (1) bekezdés z) pontja]. A kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott gépjármű tulajdonjogának, illetve az ilyen gépjárműre vonatkozó vagyoni értékű jognak a megszerzése mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól [Itv. 26. (1) bekezdés w) pontja]. Nem kell az illetéket megfizetni, ha a vagyonszerző a tulajdonszerzés bejelentésével egyidejűleg külföldi kivitel céljából Z betűjelű ideiglenes rendszám kiadását kéri. Az illetéket ebben az esetben csak akkor kell megfizetni, ha a vagyonszerző a gépjármű tartós belföldi használatához szükséges forgalmi engedély kiadását kéri Magyarországon, vagy a gépjárművet belföldön értékesíti [Itv. 24. (5) bekezdése]. Gépjármű-forgalmazók visszterhes vagyonátruházási illetékmentessége [Itv. 26. (1) bekezdés l) pontja és 26. (10) bekezdése]. Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának olyan vállalkozó általi megszerzése, melynek előző adóévi nettó árbevételének legalább 50%-a gépjárművek és pótkocsik értékesítéséből származott (gép 10

11 jármű-forgalmazó), továbbá a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó szerv által vezetett nyilvántartásban szereplő pénzügyi lízinget folytató vállalkozó általi megszerzése. A mentességre jogosult gépjármű-forgalmazónak adóévente kell nyilatkoznia az állami adóhatóságnál arról, hogy az előző adóévi nettó árbevételének megoszlása alapján e rendelkezések alkalmazásában gépjármű-forgalmazónak minősül azzal, hogy ha a nyilatkozattételre az adóév hatodik hónapjának 1. napja előtt kerül sor, a vagyonszerzőnek arról kell nyilatkoznia, hogy nettó árbevételének megoszlása alapján előreláthatólag gépjármű-forgalmazónak minősül. Amennyiben a nyilatkozatban vállaltak nem teljesültek, úgy azt az adóév hatodik hónapjának 15. napjáig bejelenti az állami adóhatóságnak, amely a meg nem fizetett illetéket 50%-kal növelten a vagyonszerző terhére pótlólag előírja. Ha az állami adóhatóság adóellenőrzés keretében állapítja meg, hogy a vagyonszerző valótlan nyilatkozatot tett, a valótlan nyilatkozat alapján meg nem fizetett illeték kétszeresét a vállalkozó terhére pótlólag előírja. A gépjármű-forgalmazást a nyilatkozattétel adóévében kezdő vállalkozó arról nyilatkozhat, hogy nettó árbevételének legalább 50%-a gépjárműforgalmazásból fog származni. Amennyiben a nettó árbevétel megoszlására vonatkozó vállalás nem teljesül, akkor az állami adóhatóság a nyilatkozat alapján meg nem fizetett illetéket a vállalkozó terhére 50%-kal növelten megállapítja. A vállalás meghiúsulásának tényét a vállalkozó az adóévet követő hatodik hónap 15. napjáig köteles bejelenteni. Ha az állami adóhatóság adóellenőrzés keretében megállapítja, hogy a vagyonszerző vállalása nem teljesült, a nyilatkozat alapján meg nem fizetett illeték kétszeresét a vagyonszerző terhére pótlólag előírja. Az adóhatóság a nyilatkozat megtételére a GJFORGNYIL Kérelem az Itv. 26. (1) bek. l) pontja szerinti illetékmentesség biztosításához és az Itv. 26. (10) bek. szerinti nyilatkozat/bejelentés gépjármű-forgalmazók részére elnevezésű nyomtatványt rendszeresítette. Gépjármű, pótkocsi vagyonszerzési illetékének megfizetése Gépjármű, pótkocsi tulajdonjoga, illetve gépjárműre, pótkocsira vonatkozó vagyoni értékű jog megszerzése esetén a vagyonszerzési illetéket a gépjármű, pótkocsi átírását megelőzően az okmányirodánál beszerzett készpénz-átutalási megbízás útján, illetve amennyiben erre lehetőség van az okmányirodán bankkártyával kell az adópolitikáért felelős miniszter rendeletében megjelölt számla (NAV Gépjármű vagyonszerzési illeték bevételi számla: ) javára vagy készpénzzel az okmányiroda házipénztárába megfizetni. A tulajdonjog, illetve vagyoni értékű jog szerzését tanúsító okiratot a gépjármű-forgalmazói mentesség igénybevétele esetén az erről szóló állami adóhatósági határozat bemutatásával annak keltétől számított 15 napon belül a bekövetkezett jogváltozás átvezetésére illetékes okmányirodánál kell bemutatni. Az illeték összegét vagy a megfelelő okiratok bemutatása esetén a megállapítható illetékmentesség tényét az okmányiroda közli a vagyonszerzővel az átírás során [Itv. 76. (1) bekezdése]. Az okmányirodai közreműködéstől függetlenül a gépjármű- és pótkocsiszerzések tekintetében is az állami adóhatóság az elsőfokú illetékhatóság. Ha a fizetendő illetékkel kapcsolatos vita vagy más körülmény ezt indokolja, az állami adóhatóság határozattal állapítja meg a vagyonszerzési illetéket. A vagyonszerzés késedelmes bejelentését, továbbá a bejelentés elmulasztását terhelő, az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény ában meghatározott mértékű mulasztási bírságot (magánszemély esetén legfeljebb 200 ezer forintot, más adózó esetén legfeljebb 500 ezer forintot) az állami adóhatóság határozattal szabja ki [Itv. 76. (3) bekezdése]. 11

12 SZJA Az adóelőleg-nyilatkozat Írta: Kopányiné Mészáros Edda NAV, Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály A személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja törvény) 1 (6) bekezdése kimondja, az összevont adóalap adóját az adóbevételek folyamatossága érdekében adóelőlegként kell megfizetni. Az adóelőleg megállapításának egyik legfontosabb része, hogy a magánszemély a kifizetőnek, a munkáltatónak adóelőleg nyilatkozatot adjon át. Az adóelőleg-nyilatkozatnak az a célja, hogy a kifizető vagy a munkáltató olyan információkhoz jusson, amelyek az adóelőleg összegét befolyásolhatják. Így a kifizető, a munkáltató által levont adóelőleg minél jobban megközelíti a ténylegesen fizetendő adó összegét. Nyilatkozat adható alkalmanként vagy az adóéven belül visszavonásig (újabb nyilatkozattételig) érvényesen. Abban az esetben, ha olyan változás történik, amely a nyilatkozat tartalmát érinti, akkor a magánszemély köteles haladéktalanul új nyilatkozatot adni. Az adóelőleg-nyilatkozatban a magánszemély nyilatkozik: a bevétel adóelőleg-alapjának megállapításához a levonandó költségről, költséghányadról, a családi kedvezmény érvényesítéséről, közös érvényesítéséről, az első házasok kedvezményének érvényesítéséről, közös érvényesítéséről, személyi kedvezmény érvényesítéséről, a súlyosan fogyatékos állapot kezdő napjáról és időtartamáról azzal, hogy a végleges fogyatékos állapotról ugyanazon kifizetőnek elegendő egyszer nyilatkozni. Költség nyilatkozat A magánszemély az adóelőleg-nyilatkozatában nyilatkozik a választott költség elszámolási módszeréről. Önálló tevékenységből származó jövedelem esetén a költségelszámolás kétféle módszerrel történhet. Az egyik módszer a 10 százalékos költséghányad alkalmazása, a másik a tételes költségelszámolás. Fontos megjegyezni, hogy egy adóéven belül a magánszemély csak az egyik módszert választhatja, amit egész évben minden önálló tevékenységből származó jövedelem meghatározása esetén alkalmaznia kell. Azonban, ha a magánszemély év közben a 10 százalékos költséghányadot alkalmazta, akkor lehetősége van arra, hogy év végén a tételes költségelszámolást válassza, amennyiben a megfelelő igazolásokkal rendelkezik. A 10 százalékos költséghányad alkalmazása esetén a bevétel 90 százaléka minősül jövedelemnek. Ebben az esetben a bevétel más költséggel nem csökkenthető, viszont a költségek igazolásához nincs szükség bizonylatokra. Még egy fontos szabály, hogy ebben az esetben minden költséget elszámoltnak kell tekinteni. Amennyiben a magánszemély a tételes költségelszámolást választja, akkor az adott tevékenységgel öszszefüggésben elismert igazolható vagy igazolás nélkül elszámolható költség összegéről nyilatkozhat. A kifizető az adóelőleg megállapítása során költséget maximum a kifizetendő bruttó összegének az 50 százalékáig vehet figyelembe még abban az esetben is, ha a magánszemély többről nyilatkozik. Azonban a magánszemély a bevallásában a bevétele mértékéig korlátozás nélkül elszámolhatja az Szja törvény szerint elismert és megfelelően igazolt költségeit. Ez a korlátozás nem vonatkozik a költségtérítés címén kifizetett összegre. Az 50 százalékos szabályt kizárólag az önálló tevékenység ellenértékeként ki 12

13 fizetett összegekre kell alkalmazni. Tehát a tevékenységgel összefüggő költségtérítés kifizetésekor a magánszemély nyilatkozata alapján a kifizető akár 100 százalék költséget is figyelembe vehet. Nem önálló tevékenységgel kapcsolatos költségtérítés esetén is az előzőek szerint kell eljárni. A magánszemély érdekében áll, hogy a költségnyilatkozaton valós adatokat adjon meg. Ugyanis a megalapozatlanul magas összegben adott költségnyilatkozatnak következményei lehetnek. A költségelszámolással kapcsolatos adóelőleg nyilatkozatnak nincs kötelezően használatos formája, azonban az adóhatóság a honlapjáról ( Adóelőleg-nyilatkozatok ) letölthetők a kifizetőnek az adóelőleg megállapításához adható nyilatkozatok javasolt formája. A magánszemély nyilatkozata az adóhatóság által közzétett adattartalomtól el is térhet, akár egyszerűbb formában is elkészíthető. Azonban értelemszerűen bizonyos adatokat mindenképpen tartalmaznia kell, mint például a magánszemély neve, adóazonosító jele, a költségelszámolás módszere stb. Adó és adóalap kedvezmények Az első házasok kedvezményét a családi kedvezményt és a személyi kedvezményt (a továbbiakban együttesen: kedvezmények) az arra jogosult év közben az adóelőleg megállapítása során is érvényesítheti. Amennyiben a magánszemély az összevont adóalapba tartozó bevételét olyan kifizetőtől kapja, amely adóelőleget megállapító munkáltatónak, illetve január 1-jétől a magánszemély részére rendszeres bevételt juttató kifizetőnek minősül, akkor a kedvezmények érvényesítésére vonatkozó adóelőleg nyilatkozatot adhat ezen kifizetőknek. Az első házasok kedvezményére és több jogosult esetén a családi kedvezményre a jogosultak a nyilatkozatot a változás bejelentésének kötelezettsége mellett közösen teszik meg. Közös érvényesítés esetén a jogosultakat jogosultsági hónaponként megillető adóalap kedvezményt a kifizető, a magánszemély nyilatkozata szerint veszi figyelembe. A közös érvényesítés azokra a jogosultság hónapokra lehetséges, amikor mindkét magánszemély jogosultnak minősült. A családi kedvezmény közös érvényesítése egy adóéven belül több jogosulttal is lehetséges, azonban egy adott hónapra tekintettel csak egy magánszeméllyel évben a kedvezményezett eltartott után érvényesíthető családi kedvezmény havonta és kedvezményezett eltartottanként forint egy és két eltartott, forint három vagy több eltartott esetén. A évben a családi kedvezményre vonatkozó adóelőleg-nyilatkozatnak legalább a következő adatokat kell tartalmaznia: a) a nyilatkozó magánszemély(ek) nevét és adóazonosító jelét; b) minden eltartott (kedvezményezett eltartott) nevét, magzat (ikermagzat) esetében a várandósság tényére vonatkozó kijelentést; c) a nyilatkozó magánszemély(ek) adóelőleget megállapító munkáltatójának, rendszeres bevételt juttató kifizetőjének nevét (elnevezését) és adószámát, valamint a nyilatkozatban foglaltak tudomásulvételét igazoló kijelentését, míg e munkáltató, kifizető hiányában az erre vonatkozó kijelentést; d) kedvezmény közös igénybevétele esetén a családi kedvezmény összeg vagy a kedvezményezett eltartottak szerinti megosztását évtől úgy a bevallásban, mint az adóelőleg nyilatkozatban kötelező szerepeltetni a kedvezményezett eltartottak, eltartottak adóazonosító jelét. Tekintettel azonban az Szja törvény 84/ZS. (5) 13

14 bekezdésében foglalt átmeneti szabályra az adóelőleg nyilatkozatban csak január 1-jétől kell az adóazonosító jelet kötelezően feltüntetni. (Azaz január 1-jétől nem érvényesíthető a kedvezmény, ha az adóelőleg nyilatkozaton az eltartott (kedvezményezett eltartott) neve mellett kizárólag a természetes azonosító adatai szerepelnek.) Amennyiben a magánszemély az adóelőleg-nyilatkozatában kéri a családi kedvezmény figyelembevételét és az adóelőleg alapja kevesebb mind az érvényesíteni kívánt családi kedvezmény összege, akkor a kifizetőnek a fennmaradó részt amennyiben lehetséges családi járulékkedvezményként kell figyelembe vennie. Azonban, ha a magánszemély ez utóbbi kedvezményt nem kívánja érvényesíteni, akkor erről az adóelőleg nyilatkozatában nyilatkoznia kell. A házastársak által együttesen érvényesíthető első házasok kedvezményének összege jogosultági hónaponként forint. Fontos szabály, hogy az első házasok kedvezménye a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető. Az első házasok kedvezményét a házastársak döntésük szerint közösen érvényesítik. Ez történhet úgy, hogy a forint összeget döntésük szerint megosztják egymás között, vagy úgy, ha a kedvezményt kizárólag egyikük veszi igénybe. Az igénybevétel feltétele a házastársak nyilatkozata, amely tartalmazza, hogy a kedvezményt melyikük veszi igénybe, vagy a kedvezmény összegének megosztására vonatkozó döntésüket. A nyilatkozatnak továbbá tartalmaznia kell a nyilatkozó magán személy(ek) nevét és adóazonosító jelét és adóelőleget megállapító munkáltatójának, rendszeres bevételt juttató kifizetőjének nevét (elnevezését) és adószámát. A súlyosan fogyatékos magánszemély a fogyatékosságról szóló igazolása alapján, a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot fennállása idején havonta személyi kedvezmény jogcímén csökkentheti az összevont adóalap adóját. A kedvezmény mértéke az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeg (2015. évben 5250 forint/hónap). Súlyosan fogyatékos személynek az Szja törvény szerint azt kell tekinteni, aki súlyos egészségkárosodással összefüggő jogosultságról szóló jogszabályban említett betegségben szenvedőnek minősül, továbbá, aki rokkantsági járadékban részesül. A magánszemély a kedvezményt minden olyan hónapban igénybe veheti, amelyben az orvosi igazolás alapján legalább egy napot már fogyatékkal élt, vagy betegségben szenvedett. Tehát akkor is igénybe vehető a kedvezmény a teljes hónapra, ha az orvos által kiadott igazoláson a hónap utolsó napja szerepel a fogyatékosság kezdő időpontjaként. Amennyiben a magánszemély az adóelőleg megállapításához tett nyilatkozatában jelzi, hogy a kedvezményt igénybe kívánja venni, akkor ezt a tényt a munkáltató a havi adóelőleg megállapítása során figyelembe veszi. Ebben az esetben az orvosi igazolást nem kell bemutatnia munkáltatónak, miután a nyilatkozat valódiságáért az azt tevő magánszemély felel. Fontos megjegyezni, hogy az adóelőleg-levonásra kötelezett kifizetőnek a kifizetést megelőzően tájékoztatnia kell a magánszemélyt az adóelőleg-nyilatkozat lehetőségéről és az adott vagy nem adott, illetve hibásan adott nyilatkozat következményeiről. A kedvezmények igénybevételéhez adandó adóelőleg nyilatkozatnak nincs kötelező formai előírása, hasonlóan a költségelszámolásról szóló nyilatkozathoz. Azonban az adóhatóság honlapján a már korábban is említett elérési helyen megtalálhatók ezeknek a nyilatkozatoknak a javasolt formái. 14

15 Különbözeti-bírság Korábban már említésre került, hogy hibásan, jogalap nélkül adott adóelőleg nyilatkozatért a magánszemély felel. Ugyanis, ha a nyilatkozat valótlan tartalmú, akkor a magánszemélynek az adóbevalláskor különbözetei-bírság fizetési kötelezettsége is keletkezhet. Amennyiben a magánszemély az adóévben megszerzett bármely bevételét terhelő adóelőleg megállapításához tett nyilatkozatában tételes igazolással elszámolható költség levonását kérte, és a nyilatkozat alapján levont költség meghaladja az összevont adóalap megállapításánál az Szja törvény rendelkezései szerint az adóbevallásban elszámolt igazolt költségeket, akkor bírságként a fizetendő adón túl a költség-különbözet 39 százalékát is meg kell fizetnie. Azonban nem kell ezt a bírságot megfizetni, ha a költség különbözet az adóelőleg megállapításánál figyelembe vett költség összegének 5 százalékát nem haladja meg. Például a magánszemély év közben az adóelőleg megállapítása során 104 ezer forint költséget vett figyelembe, azonban a bevallás kitöltésekor kiderült, hogy csak 100 ezer forint az elszámolható költsége. Ebben az esetben nem kell a különbözet után bírságot fizetni, miután annak összege nem éri el az elszámolható költség 5 százalékát (az 5 ezer forintot). Amennyiben a magánszemély adóalap kedvezményt, illetve adókedvezményt év közben jogalap nélkül kérte, illetve az előzőek szerint helytelenül számolt el költséget és ezekre tekintettel a bevallás benyújtásakor befizetési kötelezettsége keletkezik, akkor a fizetendő összeg 12 százalékát kell különbözeti bírságként személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettségként megfizetnie. Nem kell a 12 százalékos bírságot megfizetni, ha a befizetési különbözet a 10 ezer forintot nem haladja meg. OLVASÓI KÉRDÉSEK Szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! Az adózással kapcsolatos kérdését olvasoikerdesek@forummedia.hu címen várjuk. Tagi jogviszonyosnak kiküldetési rendelvény Kérdés Ha tagi jogviszonyos saját személygépkocsijára kiküldetési rendelvényt ír, és csak a jogszabály szerint igazolás nélkül elszámolható mértéket (üzemanyagfogyasztási norma, NAV üzemanyagár, + 9 Ft / km) számolja el, akkor nem kell cégautóadót fizetnie a saját gépkocsi után? Válasz A gépjárműadóról szóló évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Gjt.) 17/A. (2) bekezdése értelmében nem keletkezik a magánszemélynek cégautóadó kötelezettsége a személygépkocsija után, ha hivatali, üzleti utazással kapcsolatban a személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja törvény) 7. (1) bekezdés r) pontja szerinti költségtérítést kap. Az Szja tv. 7. (1) bekezdés r) pontja értelmében a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a kiküldetési rendelvény alapján hivatali, üzleti utazás költségtérítése címén a teljesített kilométer-távolság (futásteljesítmény) figyelembevételével az utazásra kapott összeget, feltéve, hogy a térített összeg nem haladja meg a jogszabályban meghatározott, igazolás nélkül elszámolható mértéket. Az Szja törvény pontja alapján a kiküldetési rendelvényt (bizonylatot) a kifizetőnek kell kiállítani két példányban. A rendelvényen fel kell tüntetni a magánszemély nevét, adóazonosító jelét, 15