KERESÉS Szerzõ: MÉRNÖK ÚJSÁG 2004 / ÁPRILIS. Kulcsszó: Az épületek energia auditálásáról FÓRUM. Jogszabályok

Átírás

1 1 of :36 KERESÉS Szerzõ: MÉRNÖK ÚJSÁG 2004 / ÁPRILIS Feliratkozás hírlevelünkre: Kulcsszó: ok Az épületek energia auditálásáról FÓRUM Jogszabályok A LEGUTÓBBI SZÁMOK március február január december november október augusztus-szeptember július június május április Az Európai Parlament és Tanács december 16-án hagyta jóvá az Épületek energiafelhasználása címû 2002/91/EC direktívát, amely január 4-én jelent meg az Európai Közösség hivatalos lapjában, s hatályba lépése is ezen a napon történt. A tagállamoknak hatályba kell léptetniük azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az irányelv január 4-ig bevezetésre kerüljön. Mivel ez a téma a hazai mérnöktársadalmat, s ezen keresztül a Magyar Mérnöki Kamarát is közvetlenül érinti, célszerû, ha a témával, az ezzel kapcsolatos hazai helyzettel a lap olvasói is megismerkednek. Mindez elsõsorban azért szükséges, mert májusban EU tagok leszünk, s a kérdés megoldása mint látni fogjuk hazai vonatkozásban nem is olyan egyszerû. A direktíva alapvetõ célkitûzései Az Európai Unió az épületek energiafelhasználásának a csökkentésére törekszik: az energiaellátás biztonsága érdekében, mivel a jelenlegi tendenciát követve az EU 2030-ra a felhasználás 70%-át tudná belsõ forrásból fedezni; környezetvédelmi okokból, mert a CO2 emisszió 94%-a az energiatermelésbõl és felhasználásból származik. Melyik tartószerkezeti szabványt :34 polgar kérdés :52 pinnyu e-tervezés :31 szepjanos A szerkesztõségnek tisztelettel :23 polgar Betonjellemzõk (MSZ :2004) :27 polgar EGYÉB ÍRÁSOK Székesfehérvári labor Gyorsforgalmi úthálózat-fejlesztési program

2 2 of :36 Diploma elõtt kérdõíves felmérés a Mûegyetemen Az iparral közös kutatások a BME-n a KK tevékenység jövõje Néhány szó a metróépítésrõl Kilencvenöt esztendõs Teller Ede Be kell végre fejezni a vasgyártás erõltetését Ismeri Ön a Világörökség részeit? A kohászkodás és a tûzállóanyag-gyártás Az építõipar és a közbeszerzés Kérdõíves felmérés a mûszaki szakembereket foglalkoztató cégek vezetõi körében Legfontosabb jogszabályok Az építési beruházások esélyegyenlõsége A JÓ HIDÁSZ AZ ÖRDÖGGEL IS SZÖVETKEZIK Dr. Platthy Pál búcsúztatása Nem tör egekig a magyar termálvíz VCSOSZSZ és MMK VVT Együttmûködési Megállapodás Az épületek energiafelhasználása a teljes energiafelhasználás mintegy 40%-át teszi ki. Az EU jelenlegi tagországaiban 2010-ig 22%-os energia-megtakarítást kívánnak elérni. Magyarország május 1-tõl lesz az Európai Unió tagja, így a direktíva bevezetése és alkalmazása hazánkban is kötelezõ lesz. A közeljövõben várhatóan miniszteri rendelet jelenik meg az Épületek energiafelhasználása címû 2002/91/EC direktíva hazai bevezetésével kapcsolatban. A rendelet megjelenéséig azonban nem árt áttekinteni az irányelvben megfogalmazott feladatokat! Az irányelv célkitûzése az épületek energiafelhasználásának csökkentése érdekében az épületek energiafelhasználásának egységes számítása; új épületek energiafelhasználási követelményrendszerének kidolgozása; meglévõ épületek energiafelhasználási követelményrendszerének kidolgozása; épületek energetikai tanúsítványának kidolgozása; kazánok és légkondicionáló rendszerek rendszeres felülvizsgálata; 15 évnél régebbi fûtési rendszerek értékelése. A direktíva 10. cikke szerint az épületek tanúsításait, a szükséges ajánlásokat, a kazánok és a légkondicionáló rendszerek ellenõrzését független szakembereknek kell elvégezniük. A direktíva fontosabb elemei Az épületek energiafelhasználásának egységes számítása A különbözõ funkciójú épületek energiafelhasználásának számításához, összehasonlításához egységes számítási

3 3 of : Mérnök Újság Az IPAR MÛSZAKI FEJLESZTÉSÉÉRT ALAPÍTVÁNY Az építõipar tükörképe az építésgépesítés A vízlépcsõk ügyében Beszámoló egy nagysikerû kéménykonferenciáról Kiadói információk Kérdõív grafikonok Kérdõív 2004 grfikonok II Kérdõív 2004 grafikonok III Kérdõív 2004 grafikonok IV II. Ybl Alkotótábor felhívása módszer szükséges. Az épületek energiafelhasználásának egységes számítása kiterjed: az épület határoló szerkezetére, a fûtési és HMV rendszerre, a légtechnikai rendszerre, a mesterséges világításra, a szolár rendszerekre, a természetes szellõzésre, a belsõ légállapotra, a CO2 kibocsátásra. A számítási módszer rugalmasságot ad a tervezõnek, hogy az energiafelhasználás csökkentése érdekében a teljes épület fogyasztását nézve beruházási és üzemeltetési szempontból is az optimális rendszer kerüljön kialakításra. Épületek energiafelhasználásának követelményrendszere A tagállamoknak meg kell tenniük a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az épületek energiafelhasználása a minimális legyen. A követelmények meghatározásakor különbséget kell tenni az új és a meglévõ épületek, valamint a különbözõ funkciójú épületek (irodák, lakóépületek, oktatási intézmények, szállodák, éttermek, sportlétesítmények és más típusú épületek) között. Az 1000 m2-nél nagyobb hasznos alapterületû új épületeknél az építkezés megkezdése elõtt meg kell vizsgálni a következõ rendszerek megvalósításának mûszaki és gazdaságossági lehetõségét: megújuló energiaforrások alkalmazása, távfûtési rendszerre történõ csatlakozás, kombinált hõ- és villamosenergia-termelés alkalmazása, hõszivattyúk alkalmazása. Épületek energetikai tanúsítványa Az épületek energetikai tanúsítványát január 4-ig el kell készíteni. Az épületek építésekor, eladásakor vagy bérbe adásakor biztosítani kell, hogy a tulajdonos, a leendõ vásárló vagy bérlõ megkapja az adott épület vagy akár az adott lakás energiafogyasztásának tanúsítványát. A tanúsítványnak referenciaértékeket is kell tartalmazniuk, hogy a kapott teljesítmény megítélhetõ legyen. Amennyiben szükséges, a tanúsítványnak ajánlásokat is kell tartalmaznia az energiafogyasztás hatékony csökkentésére. Kazánok és légkondicionáló rendszerek rendszeres felülvizsgálata Az energiafogyasztás csökkentése és a széndioxid-kibocsátás visszaszorítása érdekében a tagállamok elrendelik a kw teljesítményû kazánok rendszeres felülvizsgálatát. A 100 kw-nál nagyobb teljesítményû kazánokat kétévente kell ellenõrizni. A 15

4 4 of :36 évesnél régebbi, 20 kw teljesítménynél nagyobb kazánok esetén a felülvizsgálaton kívül javaslatot kell tenni az energiafogyasztás csökkentésére is. A 12 kw-nál nagyobb teljesítményû légkondicionáló rendszerek energetikai felülvizsgálatát is el kell végezni. Az elõbbiekhez hasonló módon a vizsgálatnak ajánlásokat is kell tartalmaznia az energiafogyasztás hatékony csökkentésére. Az MMK eddigi tevékenysége az energia auditálás témakörében Az MMK a témakörbe közvetlenül az Energia központ, Energiahatékonysági, Környezetvédelmi és Energia Információs Ügynökség Kht. megbízása alapján kapcsolódott be. E megbízás keretében a Mérnöki Kamara Kht. egy részletes tanulmányt készített Az energia auditálás feltételeinek törvényileg szabályozott keretek közötti biztosítása Magyarországon címmel. A tanulmányt egy hat fõs kollektíva készítette: dr. Bánhidi László, Hunyadi Sándor, dr. Jászay Tamás, dr. Magyar Zoltán, dr. Ronkay Ferenc és Zarándy Pál. A szerzõdõ felek egyetértettek abban, hogy: a téma gazdasági jelentõsége nagy és az energia auditálást csak mûszaki szakemberek végezhetik, a téma megoldásának feltételeit a mérnöktársadalmat törvényes képviselõ MMK-nak kell kidolgoznia, törvényi kereteket kell biztosítani a kontárok kizárására. Az MMK vállalta, hogy a törvényi keretek biztosítása érdekében javaslatot készít a gazdasági és közlekedési miniszternek mint az MMK-t felügyelõ miniszternek, aki egyben a Nemzeti Energiatakarékossági Program felelõse is. A javaslat megküldése elõtt az MMK elnöksége december 10-én a következõ határozatot hozta: Az Elnökség a Magyar Mérnöki Kamara nevében egyhangúlag elismeri az energetikai auditor feladatának meghatározására készülõ jogszabállyal összhangban ezen tevékenység mûszaki szakértõi színvonalát és jellegét, ezért a következõket vállalja: 1) az energetikai auditor jogosultság részletes feltételeinek meghatározását, valamint a jogosultsággal rendelkezõk felvételét az Országos Mûszaki Szakértõi Névjegyzékbe; 2) a mûszaki szakértõi területeknek az EU-hoz csatlakozás után várható össze-vonása során az energetikai auditort önálló jogosultságként kívánja megtartani. Dr. Csillag István miniszter úrnak küldött levélben pedig a probléma feltárása mellett a következõket javasoltuk: A téma fontosságát felismerve a Magyar Mérnöki Kamara javasolja a gazdasági és közlekedési miniszternek, mint az MMK-t felügyelõ miniszternek, aki egyben a Nemzeti Energiatakarékossági Program felelõse is, hogy: rendeletben szabályozza azt, hogy az energia audit, ipari szakértõi tevékenység gyakorlásának feltétele a jogosultság

5 5 of :36 megszerzése; az energia auditori tevékenységet külön cím alatt sorolja az ipari szakértõi jogosultságot igénylõ tevékenységek körébe, a jogosultság elbírálását és nyilvántartását utalja az MMK hatáskörébe; a további részletek (a jogosultság megszerzésének feltételei, az átvilágítás és az értékelés módszerei) kidolgozásába az MMK-t vonja be. Az általunk indokoltnak vélt rendeletmódosításokra szövegjavaslatot mellékelünk. GKM rendelet az energia auditori tevékenységrõl Az építmények és létesítmények energia felhasználásának, az energia felhasználás hatékonyságát javító intézkedések eredményességének átvilágítása ipari szakértõi tevékenység, amit jogosultsággal rendelkezõ és nyilvántartásba vett személyek végezhetnek. A jogosultság megadása és a nyilvántartás vezetése az évi LVIII. törvény alapján a Magyar Mérnöki Kamara hatáskörébe tartozik. A 39/1999. (VII. 6.) GM rendelet módosítása A jelen módosítással létrehozom az N energia auditori területet. A miniszter úr válaszlevelében a következõket rögzítette: A Magyar Mérnöki Kamara által kezdeményezett energetikai auditor szakértõi jogosultság létrehozásával egyetértek és szakmai színvonalának megteremtését az Önök részvételével biztosítottnak látom, megfelelõ elõkészítés után. A szükséges elõkészítés legfontosabb elõfeltétele az auditorok oktatásának elõkészítése, illetve a vizsgakövetelmények meghatározása. Az energetikai auditorok készítése speciális ismereteket igényel. Ilyen jellegû képzést annak idején az Állami Energetikai és Energia-biztonságtechnikai Felügyelet szakértõi gárdája végzett és azóta ilyen jellegû képzés sem egyetemi, sem tanfolyami szinten nincs. Az oktatáshoz jelenleg nincs tananyag, nincsenek meg a vizsgáztatás egzakt feltételei, a vizsgakövetelmények nem tisztázottak. Addig a kérdésben nem lehet a javasolt rendeleti szabályozást megvalósítani, szakmailag állást foglalni, a kötelezõ auditálást elõírni és a szakértõi jogosultságot létrehozni, amíg a fenti feltételek nem ismertek. Ha a Magyar Mérnöki Kamara ezeket a kérdéseket rendezi, akkor elõbbre lehet lépni az energetikai auditorok rendeletének kialakításában, illetve a 39/1999. (VII. 6.) GM rendelet esetleges módosításában. Összefoglalás A miniszteri levél legfontosabb kitételének annak elsõ bekezdése tekinthetõ; egyetértés az energia auditor szakértõi jogosultság létrehozásával az MMK törvényileg biztosított

6 6 of :36 feltételrendszere mellett. Ami a levélben foglalt további észrevételeket illeti, most itt csak néhány megjegyzés. Az energia auditálás több szakterületet érint; elsõsorban az Energetikai-, Épületgépészés Villamos Tagozatokat. Egy objektum auditálása elvileg két fõ formában képzelhetõ el: e szakterület szakértõinek szoros együttmûködésével, de ekkor felmerülhet; egy önálló energia auditor szakértõ kell-e; önálló energia auditor szakértõi jogosultság létrehozása hasonlóan a számos külföldi gyakorlathoz ami viszont oktatásszervezési feladatot jelent. Figyelembe véve a tényt, hogy minden épületet auditálni kell, az egész ország területén, nehezen képzelhetõ el ilyen alkalmi teamek megvalósulása. Tehát mindenképpen a megkezdett úton az önálló energia auditor szakértõi képesítés létrehozása kell tovább lépnünk. Számos külföldi gyakorlat: 3-4 részre bontott tématerület oktatása, de akinek valamely területen, területeken van szakértõi képesítése, gyakorlata, stb. ez alól felmentést kap. A hazai oktatási lehetõségek vonatkozásában dr. Molnár Károllyal, a BME rektorhelyettesével elnökségünk tagjával felvettük a kapcsolatot, s dolgozunk a miniszteri levélben foglalt, nyitott kérdések megoldásában. Mivel a hazai lakásállomány auditálása egy önálló de hatalmas, fõleg épületgépész terület, tárgyalásokat kezdeményeztünk Fegyverneki Sándorral, az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal elnökével. Mindenesetre az idõ sürget, hiszen 2006 nincs messze. A bevezetõben jelzett a hivatozott tanulmányt kidolgozó csapat ezen fog munkálkodni, ám ötleteket, közremûködést szívesen fogadunk, akár e lap hasábjain is. Dr. Bánhidi László dr. Magyar Zoltán A honlap szerkesztõsége Webmester Logod Bt. Logod Bt Budapest, Logodi u. 49. T/F: Készítette: