P E D A G Ó G I A I P R O G R A M

Átírás

1 P E D A G Ó G I A I P R O G R A M Az én tanításom nem arra van ítélve, hogy könyvtárak porában penészedjék, hanem hogy győztesen hasson a gyakorlati életben. (Semmelweis Ignác) Semmelweis Ignác Humán Szakképző Iskola Hatályba lépés: szeptember 2.

2 TARTALOMJEGYZÉK I. NEVELÉSI PROGRAM 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógia alapelvei, értékei, céljai, 3-7. feladatai, eszközei, eljárásai 2. A pedagógusok és az osztályfőnökök feladatai A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A teljes körű egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok 7. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái 8. A tanulók részvételi jogai az intézményi döntési folyamatban, a jogok gyakorlásának rendje 9. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje 10. Az iskolába való felvétel, átvétel Nkt. és Szt. szerinti szabályai A tanulmányok alatti vizsgák helyi szabályai II. HELYI TANTERV 1. Az iskola által alkalmazott kerettanterv A tanórai foglalkozások A kerettanterv által meghatározott óraszám feletti tanórai foglalkozások Nem kötelező tanórai foglalkozások A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai 4. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei 6. Az érettségi vizsgával kapcsolatos követelmények A tanulmányi munka ellenőrzésének és értékelésének módja, formái Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének rendje A tanulói teljesítmény értékelésének és minősítésének módja A magatartás és a szorgalom minősítésének elvei A tanuló továbbhaladásának feltételei Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai 13. A tanulók mentesítésnek szabályai A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek 17. Az iskola egészségnevelési elvei Az iskola környezeti nevelési elvei A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Szakmai program Óratervek A középszintű érettségi vizsga témakörei III. ZÁRÓ DOKUMENTUMOK A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala, a hozzáférés lehetőségei A pedagógiai program érvényességi ideje A pedagógiai program felülvizsgálata és módosítása Nyilatkozatok a véleményezésről és az elfogadásról

3 I. NEVELÉSI PROGRAM 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Pedagógiai alapelveink A tanulók személyiségére és talán egész későbbi életére meghatározóan hat az iskola saját éthosza, az a légkör, szellemiség és környezet, amelyben az iskolai mindennapi élete zajlik. Ezért is tartjuk fontosnak, hogy tanítványaink jól érezzék magukat az iskolában, az iskola nyújtson számukra érzelmileg is biztonságot. Nevelő-oktató munkánk pedagógia alapelveit részben ez a szellemiség határozza meg, másrészt azok a jogszabályi előírások, amelyek az uniós elvárásokat és irányelveket is tartalmazzák: gyermekközpontú szemlélet o nyílt, szeretetteljes, érzelmi biztonságot nyújtó barátságos légkört teremtünk o valljuk, hogy minden ember érték, és minden gyerekben vannak olyan értékek, amit a pedagógusnak fel kell fedeznie és meg kell becsülnie o pedagógusi attitűdünk a tanulók személyiségének elfogadásán alapul, ha hibázik, nem őt magát, hanem a cselekedeteit bíráljuk esélyegyenlőség, esélyteremtés o törekszünk arra, hogy diákjainknak segítséget nyújtsunk a szociokulturális hátrányok leküzdésében o a felzárkóztatás és a tehetségfejlesztés révén minden tanulónak esélyt teremtünk képességei kibontakoztatására személyiségközpontú nevelés o nevelő-oktató munkánk ember- és személyiségközpontú o a differenciált oktatás eszközével alkalmazkodunk a tanulók egyéni képességeihez o a személyiségfejlesztés szerves része nevelő munkánknak a teljesítmény elismerése o elismerjük és a diákközösség előtt is kiemeljük a tisztességgel végzett munkát o nemcsak a kiemelkedő eredményeket tartjuk elismerésre méltónak, hanem a tanulók önmagukhoz mért fejlődését, erőfeszítését is rend, fegyelem o törekszünk a tanuláshoz szükséges rend és fegyelem megteremtésére o emberi együttélés szabályainak elsajátíttatását és betartását kiemelt célunknak tartjuk o minden erőnkkel küzdünk a verbális és fizikai agresszió ellen a pedagógusok példamutatása o a pedagógus egész személyiségével nevel: a viselkedésében, stílusában is megnyilvánuló értékrendje sokszor többet ér a szavaknál partnerközpontúság o törekszünk arra, hogy legfőbb partnereink, a tanulók és a szülők igényeit is figyelembe vegyük nevelő-oktató munkánkban o az iskolai élet minden őket érintő kérdéséről kikérjük véleményüket demokrácia o a demokratikus értékek közvetítése fontos feladatunk, az iskola egész szellemiségének ezt kell sugároznia o tiszteletben tartjuk a diákok demokratikus jogait törvényesség o az iskola működésének minden területén betartjuk a jogszabályi előírásokat o nevelő-oktató munkánk a köznevelési törvényben és a nemzeti alaptantervben meghatározott előírásokra épül világnézeti semlegesség o az ismereteket, a vallási és a világnézeti információkat tárgyilagosan és sokoldalúan közvetítjük o tiszteletben tartjuk a szülőknek azt a jogát, hogy gyermekeik világnézeti neveléséről döntsenek 3

4 pedagógiai szabadság o a pedagógusok alkotó közösségének döntéseire épített, összehangolt pedagógiai munka folyik iskolákban, amely ugyanakkor a pedagógiai szabadságot is biztosítja o lehetővé tesszük, hogy a pedagógus a nevelési, illetve a pedagógiai program alapján az általa tanított ismereteket, illetve a nevelés és a tanítás módszereit megválassza fenntartható fejlődés o törekszünk a nevelő-oktató munka folyamatos fejlesztésére, a változó világ követelményeihez való alkalmazkodásra, a pedagógiai módszereink megújítására o a modern természettudományos és műszaki műveltség elsajátíttatása fontos célunk o széleskörű, a munka világában jól használható szakmai ismereteket közvetítünk Az iskola által képviselt és közvetített értékek Az iskolában töltött évek alatt olyan értékrendet igyekszünk kialakítani tanítványainkban, hogy a tanulásra és a tisztességgel végzett munkára építve tervezzék jövőjüket, de ugyanilyen fontosnak tartjuk, hogy kiegyensúlyozott, boldog emberekké váljanak, akik később majd képesek lesznek harmonikus otthont teremteni a családjuk számára. tanulás, tudás, munka igazságosság demokrácia emberi jogok hazafiasság - európaiság a rend és a szabadság egyensúlya szociális érzékenység szolidaritás tolerancia erkölcsös életvitel egészség környezettudatosság A nevelő-oktató munka céljai Nevelő-oktató munkánk alapvető célja: Nevelő-oktató munkánk céljait az iskola két funkciója szerint határoztuk meg: ma iskolájának egyik fontos célja, hogy olyan ismereteket és kompetenciákat sajátíttasson el a tanulókkal, amelynek segítségével képesek lesznek a felnőtt-lét szerepeinek megfelelni, és helyt állni a munka folyamatosan változó világában, de alapvető célunk a tanulók személyiségének komplex fejlesztése is a nevelési programunkban meghatározott szellemiség szerint. Az egyes tantárgyak oktatási-nevelési céljait a helyi tanterv részletesen tartalmazza, amelybe a NAT előírása alapján beépítettük kiemelkedő célként a kulcskompetenciák fejlesztését is, amely eddig is legfontosabb célkitűzéseink között szerepelt. A köznevelési törvény alapján célunk o a tanulók harmonikus lelki, testi és értelmi fejlődésének elősegítése, o készségeik, képességeik, ismereteik, jártasságaik, érzelmi és akarati tulajdonságaik, műveltségük életkori sajátosságaiknak megfelelő tudatos fejlesztése, o erkölcsös, önálló életvitelre és céljaik elérésére, a magánérdeket a közösség és a társadalom érdekeivel összeegyeztetni képes emberek, felelős állampolgárok nevelése, o a nevelés-oktatás eszközeivel a társadalmi leszakadás megakadályozása és a tehetségek gondozása. Célunk, hogy az iskolánkat elhagyó diákok egészséges személyiségként ballagjanak el. Legyen jövőképük, erkölcsi tartásuk, konvertálható tudásuk, igényük a folyamatos tanulásra, önművelésre, önmaguk és a világ megismerésére, a harmóniára, az otthonteremtésre. 4

5 Kiemelt nevelési területek és célok a NAT alapján: Erkölcsi nevelés o a tanulók erkölcsi érzékének, érzékenységének fejlesztése o a kötelességtudat kialakítása és elmélyítése o a normakövető magatartás jelentőségének elfogadtatása o az egyéni és közösségi (társadalmi) felelősség mint érték elismerése o az értékkonfliktusok kezelése, tolerancia o a NAT-ban, illetve a kerettantervben meghatározott etikai ismeretek elsajátíttatása o nemzeti öntudat, hazafias nevelés nemzeti öntudat, hazafias nevelés o a nemzettudat, a nemzeti öntudat és a nemzeti önismeret elmélyítése o hazánk értékeinek, eredményeinek megismerése o a szűkebb és a tágabb szülőföld szellemi és tárgyi hagyományainak, történelmi és vallási emlékeinek megismerése o a nemzeti és népi hagyományok megismerése, ápolása állampolgárságra, demokráciára nevelés o az állampolgári jogok és kötelességek megismertetése o a demokrácia mint érték elfogadtatása, a demokratikus jogok aktív gyakorlása o tolerancia, elfogadás, diszkrimináció- és erőszak-ellenesség o a politikai döntéshozatal megértésének, elemzésének képessége o nyitottság a társadalmi jelenségek, problémák megismerése iránt az önismeret és a társas kultúra fejlesztése o a reális önismereten alapuló pozitív énkép kialakulásának elősegítése o a szociális és társas kompetenciák, az érzelmi intelligencia fejlesztése o a csoportdinamikai jelenségek és a csoporthatás felismertetése o a hatékony konfliktuskezelési technikák elsajátíttatása o az önkifejezés, önellenőrzés, önmegfigyelés, önértékelés, az emberismeret fejlesztése o a harmonikus életvezetéshez szükséges készségek, képességek kialakítására o a versengés és az együttműködés összhangjának felismertetése o az emberi együttélés normáinak elfogadtatása családi életre nevelés o a család társadalomban betöltött szerepének megismertetése o a család mint érték elfogadtatása o felkészítés a felelősségteljes párkapcsolatra, a családi életre, gyermeknevelésre o családtervezés o a családi szerepek és feladatok megosztásának módja o szexuális nevelés o háztartási ismeretek, családi költségvetés, takarékosság-takarékoskodás o az önálló életvitel, önellátás megszervezésének elősegítése testi és lelki egészségre nevelés o A teljes körű egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok és Az iskola egészségnevelési elvei fejezetek szerint. felelősségvállalás másokért, önkéntesség o annak elfogadtatása, hogy a beteg, sérült, fogyatékkal élő embereken kötelessége segíteni o a szolidaritás mint érték elfogadtatása o az önkéntes munka formáinak és jelentőségének megismertetése o az önmagáért és másokért való felelősségvállalás erkölcsi képességének kialakítása fenntarthatóság, környezettudatosság o A Környezetnevelési alapelvek fejezet szerint. pályaorientáció o a folyamatos tanulás, önképzés fontosságának felismertetése o képesség a lehetőségek és a valóság, a vágyak és a realitások összehangolására o önismeretre nevelés, a reális önkép kialakítása o a munkaerő-piaccal és a munkavállalói szerepekkel kapcsolatos ismeretek elsajátítása o a különböző szakmák megismertetése, tapasztalatszerzés 5

6 o a választott szakma iránti hivatástudat elmélyítése o felkészítés az álláskeresésre (önéletrajz, interjú stb.) o a szociális kompetenciák fejlesztése gazdasági és pénzügyi nevelés o a gazdaság élet alapvető összefüggéseinek megismertetése o a pénzügyi és a közgazdasági fogalmak, jelenségek közötti eligazodás elősegítése o képesség a marketinghatások felismerésére o a tudatos fogyasztói, vásárlói magatartás kialakítása o pénzügyi ismeretek, az anyagi javakkal való gazdálkodás képességének kialakítása o vállalkozói ismeretek médiatudatosságra nevelés o képesség a tudatos választásra az ismeretszerzést, művelődést és a szórakozást segítő médiumok között o a média által alkalmazott figyelemfelkeltő eszközök, képi és hangzó kifejezőeszközök értelmezése a tanulás tanulása o a különböző tanulási stratégiák megismertetése o a leghatékonyabb egyéni tanulási technikák felismerése, használatának képessége o a folyamatos önképzés, tanulás igényének kialakítása o az önálló és tudatos ismeretszerzés képességének kialakítása o a megszerzett ismeretek alkalmazásának képessége o a problémamegoldó és a kreatív gondolkodás fejlesztése o a kooperatív csoportmunka megismertetése A nevelő-oktató munka feladatai Iskolánk több funkciót is ellátó középiskola lévén alapvető feladata, hogy azonos szinten és mértékben biztosítsa tanulói számára a tanulás gazdag lehetőségeit, az általános műveltség és mindhárom szakmacsoport képzési feltételeit, hogy egyenlő színvonalon oktassa a közismereti és szakmai tantárgyakat. Alapvető feladatunk, hogy a szakközépiskolás diákokat eredményesen készítsük fel a kétszintű érettségi vizsgára, képességeik és motivációjuk alapján közép- vagy emelt szintre, hogy sikeresen folytathassák tanulmányaikat az OKJ-s szakképzésben vagy a felsőoktatásban. Jelenlegi szakiskolás tanulóinkra vonatkozó feladatunk, hogy a képzés két éve alatt felkészítsük őket a szakképzésbe való bekapcsolódásra, illetve biztosítsuk számukra a szakközépiskolába való átlépés, így az érettségi vizsga letételének lehetőségét. A 2013 szeptemberében induló osztályoknál pedig a szakmai ismeretek és kompetenciák minél mélyebb elsajátítása a feladatunk, hogy megállják helyüket választott szakmájukban. Fontosnak tartjuk az önálló életkezdéshez és a munkába álláshoz szükséges ismeretek és készségek elsajátíttatását is, a munka világában és az információs társadalomban felértékelődő kulcskompetenciák, illetve a szociális kompetenciák (érzelmi intelligencia, konfliktuskezelés, együttműködési készség stb.) fejlesztése alapvető feladatunk. A nemzeti alaptanterv előírásai alapján a következő kulcskompetenciák fejlesztése a legfontosabb feladatunk: o anyanyelvi kommunikáció o idegen nyelvi kommunikáció o matematikai kompetencia o természettudományos és technikai kompetencia o digitális kompetencia o szociális és állampolgári kompetencia o kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia o esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség o hatékony, önálló tanulás 6

7 1. 5. A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai Nevelőtestületünk tisztában van azzal, hogy a tanár-tanuló kapcsolatában szemléletváltásnak kell bekövetkeznie: a pedagógusnak ki kell lépnie a csak tanító szerepkörből, a tanulót saját felnőtt képére való alakítási funkcióból. A ma iskolájának tanulói ugyanis nem egyszerűen az ismereteket befogadó és megtanuló, hanem az újra fogékony és nyitott, de ugyanakkor a hagyományos pedagógiai módszerekre kevésbé fogékony fiatalok, ezért meg kell találnunk azokat az új módszereket, amelyekkel leginkább motiválhatjuk őket. A legfontosabb pedagógiai módszerünk a fokozott, személyre szabott odafigyelés, erre különösen a csoportbontásos órákon van lehetőség. De az osztálykeretben tartott órákon sem lehetetlen a differenciált foglalkoztatás, különösen azokból a tantárgyakból, amelyeken a tanulóknak rendszeresen kell önállóan feladatokat megoldaniuk. Nevelő-oktató munkánk módszerei: differenciált képességfejlesztés individualizált oktatás tevékenységközpontú oktatás csoportmunka projektmunka digitális tananyagok felhasználása IKT (infó-kommunikációs technológiák) szemléltetés (hagyományos és projektoros) önálló tananyag-feldolgozás önálló vázlatírás kiselőadás tanulói prezentáció tanári-tanulói kísérlet, demonstráció kreatív házi feladatok. 2. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatai a) Nevelési-oktatási feladatok: a helyi tantervben előírt tananyagot átadja a tanulóknak, az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan és változatos módszerekkel közvetíti, oktatómunkáját a tanulócsoporthoz igazítva, szakszerűen megtervezve végzi, a tanítási órákra és az egyéb foglalkozásokra kellő alapossággal felkészül, illetve előkészül, nevelő-oktató munkáját az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott elvek, illetve a helyi tantervben rögzített követelmények és mérési-értékelési szempontok alapján végzi, nevelő-oktató munkája során gondoskodik a tanuló személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, figyelembe véve a tanuló egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét, a különleges bánásmódot igénylő tanulókkal szükség szerint egyénileg foglalkozik, a hátrányos helyzetű tanuló felzárkózását elősegíti, nevelő-oktató munkája során előmozdítja a tanuló erkölcsi fejlődését; a közösségi együttműködés szabályainak betartatására, egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre neveli őket, elősegíti tanítványai pályaorientációját, a szakmai életútra való felkészítését, a tanuló testi-lelki egészségét fejleszti és óvja, 7

8 a pedagógiai programban meghatározottak szerint rendszeresen és sokoldalúan értékeli a tanulók munkáját, ellenőrzi a tanulók házi feladatait, értékeli az írásbeli munkáit, a dolgozatokat 10 munkanapon belül kijavítja és kiosztja, határidőre összeállítja a tanulmányok alatti vizsgák írásbeli és szóbeli feladatait, érettségi tantárgy esetén a szóbeli tételeket, megbízás alapján részt vesz a különböző vizsgák vizsgabizottságainak munkájában, a munka-, a baleset- és a tűzvédelemi előírásokat betartja, illetve a tanulókkal betartatja. b) Részvétel a nevelőtestület munkájában: pontosan és aktívan részt vesz a nevelőtestületi és munkaközösségi értekezleteken, az osztályozó konferenciákon és a félévenkénti fogadóórákon, a munkaközösségi és az iskolai munkatervben a számára kiosztott vagy a vállalt feladatokat a legjobb tudása szerint és határidőre elvégzi, szorosan együttműködik a szakmai munkaközösség tagjaival, közreműködik a beszámolók, statisztikák elkészítésében, az évközi vizsgák, a tantárgyi mérések, illetve a tanulmányi versenyek előkészítésében és lebonyolításában, a tankönyvek és a segédeszközök kiválasztásában, a bemutató órák megszervezésében, ellátja a napi kiírás szerinti szakszerű helyettesítéseket és órai ügyeleteket, a tanítás előtt és a tanítási órák közötti szünetekben ellátja a beosztás szerinti tanári ügyeletet, a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, központi méréseken felügyelő tanári feladatokat lát el, részt vesz a szertárak, szaktantermek, taneszközök stb. állagának megóvásában, közreműködik a leltározásban, óvja az iskola tisztaságát és rendjét, a tanítás nélküli munkanapokon munkáját az iskolai munkatervben előírt program alapján végzi, részt vesz a pedagógiai programban, illetve az iskolai munkatervben szereplő ünnepségeken, rendezvényeken, közreműködik azok megszervezésében és a lebonyolításában, a kiírt beosztás szerint szabadidős programokra és a kötelező orvosi vizsgálatokra kíséri a tanulókat, közreműködik a beiskolázással kapcsolatos munkában, részt vesz a felvételi vizsgákon, ha szakos tanár, közreműködik a központi írásbeli dolgozatok kijavításában, elvégzi azokat a nevelő-oktató munkával összefüggő, az igazgató vagy az igazgatóhelyettesek által elrendelt egyéb feladatokat, amelyek pedagógus szakértelmet igényelnek. c) Tájékoztatási kötelezettségek: a munkából való távolmaradását, annak okát és várható időtartamát aznap reggel 7.45-ig, de legkésőbb negyedórával a munkakezdés előtt bejelenti az igazgatóhelyettesnek, a rendkívüli helyzetről (balesetveszély, károkozás stb.) haladéktalanul értesíti az iskolavezetőséget, a tanulókkal kapcsolatban felmerülő tanulmányi vagy magatartási problémákról tájékoztatja az iskolavezetőséget és az illetékes pedagógiai munkát segítő pedagógust, a szülőt és az osztályfőnököt rendszeresen tájékoztatja a tanuló teljesítményéről, magatartásáról, az ezzel kapcsolatban észlelt problémákról, a tanítási órákon és a tanórán kívüli foglalkozásokon való részvételéről, részt vesz az általános fogadóórákon, a szülőket előzetes bejelentkezés alapján egyéni fogadóórán fogadja, a szülők és a tanulók javaslataira, kérdéseire érdemi választ ad, a tanév elején tájékoztatja a tanulókat a tantárgyi követelményekről, a dolgozatok kiosztásakor az értékelés szempontjairól, a tanév elején tájékoztatja a tanulókat a szaktárgyával kapcsolatos munka- és balesetvédelmi előírásokról, az aktuális, közérdekű információkat rendszeresen átadja a honlap szerkesztőjének. 8

9 d) Adminisztrációs feladatok: Az adminisztrációs feladatait maradéktalanul és határidőre teljesíti, így különösen az elektronikus naplóba beírja az órákat, és dokumentálja a késő és a hiányzó tanulókat, a szóbeli számonkéréskor vagy a dolgozatok kiosztásakor lehetőség szerint azonnal beírja az érdemjegyeket, az e-naplóba és az ellenőrzőbe beírja a tanulók szöveges értékeléseit (dicséret, fegyelmező intézkedések), osztályozó konferencia napján óráig beírja a félévi vagy az év végi osztályzatokat, elkészíti a tantárgyával kapcsolatos statisztikai kimutatásokat, a dolgozatokat a tanév végéig megőrzi. e) A pedagógus kötelességei, feladatai az önképzés, tájékozódás terén: szakmai ismereteit folyamatosan frissíti, tanítási módszereit fejleszti, ennek érdekében részt vesz a szakmai továbbképzéseken, konferenciákon, bemutató órákon, a hétévenkénti továbbképzési kötelezettségét a jogszabályban meghatározottak szerint teljesíti, határidőre megszerzi a jogszabályban meghatározott kötelező minősítéseket, tájékozott a nevelő-oktató munkát leginkább meghatározó jogszabályi előírásokat illetően, pontosan ismeri a legfontosabb iskolai dokumentumok rá és a tanulókra vonatkozó előírásait (pedagógiai program, ezen belül a szaktárgyára vonatkozó helyi tanterv, SZMSZ, házirend), ismeri a munka-, baleset- és tűzvédelmi előírásokat, illetve a baleset, tűzriadó vagy egyéb rendkívüli esemény bekövetkeztekor alkalmazandó eljárásrendet, folyamatosan nyomon követi a hirdetőtábla kiírásait, a havi ütemtervet és az iskolai körleveleket, a körlevélben számára elküldött vagy az iskolai honlapon közzétett információkat elolvassa Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai a) Pedagógiai feladatok: nevelő munkáját tervszerűen, tudatosan, a pedagógiai programban meghatározott nevelési alapelvek, értékek és célok alapján végzi, ennek érdekében a tanév elején helyzetelemzésen alapuló nevelési tervet készít, az osztályfőnöki órákat a pedagógiai programban meghatározott nevelési célok alapján, az osztály életkori sajátosságainak, illetve speciális helyzetének megfelelően összeállított tematika alapján tartja, segíti az osztályközösség kialakulását, kohéziójának erősítését, szellemiségének a pozitív értékek irányába való formálását, a tanulók egymással való együttműködését, egyénileg is foglalkozik a tanulókkal, igyekszik megismerni személyiségüket, körülményeiket, egyénre szabott nevelési tevékenységével elősegíti személyiségfejlődésüket, probléma esetén a szülőkkel és a szakemberekkel együttműködve segít megoldást találni, kiemelt figyelmet fordít a hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett tanulók segítésére, támogatására, ennek érdekében szorosan együttműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel, kezdeményezi a jogszabálynak megfelelő hivatalos intézkedést, illetve javaslatot tesz a szociális támogatásra, segítséget nyújt a tanulóknak a pályaválasztásban és a továbbtanulásban, illetve hogy ezzel kapcsolatban megfelelő információkhoz jussanak, szorosan együttműködik az osztályában tanító pedagógusokkal, összehangolja és segíti munkájukat, látogatja óráikat, észrevételeit és az esetleges problémáit az érintett kollégákkal megbeszéli, javaslatot tesz a tanulók magatartásának, szorgalmának minősítésére, jutalmazására, felelősségre vonására, 9

10 a tanulók tehetséggondozása, illetve felzárkóztatása érdekében közreműködik a tanórán kívüli foglalkozások szervezésében, figyelemmel kíséri a tanulók foglalkozásokon való részvételét. b) Szervezési feladatok: szervezi az osztálya szabadidős tevékenységét, mozgósítja őket a tanulmányi versenyekre és az iskolai programokra, ezeken kísérő vagy felügyelő tanári feladatokat lát el, közreműködik a közösségi szolgálat megszervezésében, szükség szerint elkíséri a tanulókat a közösségi szolgálat helyszínére, lehetőség és igény szerint osztályprogramokat szervez (kirándulás, múzeumlátogatás stb.), a tanév elején megszervezi a diákönkormányzati képviselők (ODB) megválasztását, gondoskodik róla, hogy rendszeresen részt vegyenek az IDB-üléseken és az egyéb szervezett iskolai fórumokon, elősegíti, hogy az osztálya részt vegyen az iskolai programokon, és bekapcsolódjon az iskolai diákönkormányzat tevékenységébe, megszervezi a szülői közösség működését, gondoskodik róla, hogy a szülői közösség ülésein részt vegyen az osztály szülői képviselője, és az ott elhangzottakról beszámoljon a szülőknek. c) Tájékozódási kötelezettség: folyamatosan figyelemmel kíséri az osztálya és a tanulók tanulmányi előmenetelét, órai magatartását, szorgalmát, a mulasztásokat legalább hetente ellenőrzi, a kollégáktól és a tanulóktól rendszeresen tájékozódik az osztályában történt eseményekről, szoros kapcsolatot tart és együttműködik az osztályában tanító pedagógusokkal, a védőnővel és az iskolapszichológussal, rendszeresen érdeklődik tőlük osztálya tanulóiról, a havi ütemtervet és az iskolavezetéstől kapott tájékoztató anyagokat áttanulmányozza, hogy naprakész információi legyenek az osztályát érintő kérdésekről és iskolai programokról. d) Tájékoztatási kötelezettség: az osztályát rendszeresen tájékoztatja az őket érintő, illetve az iskola életével kapcsolatos kérdésekről, feladatokról, programokról stb., a tanulmányaikkal összefüggő tájékoztató anyagokat ismerteti velük, az első tanítási napon megtartja és dokumentálja a tanulók a munka-, baleset- és tűzvédelmi oktatását, a házirendet minden tanulóhoz eljuttatja, és az első tanítási napon ismerteti a legfontosabb előírásokat, az SZMSZ-ben meghatározott módon rendszeresen tájékoztatja a szülőket gyermekük tanulmányi előmeneteléről, magatartásáról, szorgalmáról, mulasztásairól, illetve kilencedikes tanuló esetén az iskolai munkatervben meghatározott határidőig elkészíti a szöveges értékelést, az ellenőrző útján időben értesíti a szülőket, ha a tanuló teljesítménye gyenge valamelyik tantárgyból, igazolatlan mulasztás esetén felveszi a kapcsolatot a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokkal megbízott pedagógussal, hogy a jogszabályban foglalt értesítési kötelezettségének eleget tegyen az iskola, a tanuló rosszulléte vagy egészségügyi probléma esetén tájékoztatja a szakmai igazgatóhelyettest vagy a védőnőt, és telefonon értesíti a szülőt, pszichés probléma esetén javasolja az iskolapszichológus segítségének igénybe vételét, az osztályában tanító pedagógusokat tájékoztatja a különleges gondozást igénylő (SNI, BTM, HH, HHH), illetve tartós betegséggel küzdő tanulókról, gondoskodik róla, hogy az osztályában tanító pedagógusok rendszeresen konzultáljanak egymással, az iskolai munkatervben meghatározott időben szülői értekezletet tart, probléma esetén az igazgatóval való előzetes egyeztetés után rendkívüli szülői értekezletet hív össze, 10

11 gondoskodik róla, hogy a szülők a házirend előírásait megismerjék, és a tanulmányokkal vagy az iskolai élettel kapcsolatos információk eljussanak hozzájuk, kollégista tanuló esetén tájékoztatja a kollégiumot a tanítás nélküli munkanapokról, illetve a tanuló mulasztásait és jogviszonyát érintő kérdésekről, az iskolai munkatervben meghatározott módon beszámol az osztálya tanulmányi és magatartási helyzetéről, az osztályában történt rendkívüli eseményről vagy súlyos fegyelmi vétségről haladéktalanul tájékoztatja az iskolavezetőség valamely tagját, tanulási kudarc vagy súlyos magatartási problémák esetén kezdeményezi az igazgatónál a pedagógiai szakszolgálattal való kapcsolatfelvételt, és elkészíti az osztályfőnöki véleményt, a hivatalos szerv megkeresésére haladéktalanul elkészíti az érintett tanulóról a pedagógiai véleményt. e) Adminisztrációs feladatok: Az előírt határidőre és pontosan elvégzi az osztályával kapcsolatos tanügy-igazgatási és az egyéb adminisztrációs feladatokat: a tanév elején a személyigazolványok alapján ellenőrzi a tanulók adatait (a lakcímek helyességét rendszeresen), a változásokat bevezeti a tanügyi dokumentumokba, és jelenti a titkárságnak, a tanügyi dokumentumokban a tanulói adatokat a személyigazolványokkal megegyezően állítja ki, és a változásokat azonnal bevezeti, ügyel arra, hogy a tanügyi dokumentumok bejegyzései, dátumai egyezzenek egymással és a titkárság által vezetett tanügyi dokumentumokkal, félévkor és a tanév végén bevezeti az osztályzatokat és a mulasztásokat a tanügyi dokumentumokba, és beírja a megfelelő záradékokat, pontosan nyilvántartja a hátrányos helyzetű, a veszélyeztetett, a különleges gondozást igénylő, a nem magyar állampolgárságú, a menzás, a kollégista és az ingyenes tankönyvre jogosult tanulókat, a kapcsolódó igazolásokat begyűjti, és a felelősnek átadja, elkészíti az év eleji statisztikai felmérést, a félévi és az év végi statisztikákat, illetve az osztályösszesítő statisztikai adatlapot a KIR statisztikai adatszolgáltatásához, a határozatokat a megfelelő záradékkal haladéktalanul dokumentálja a tanügyi dokumentumokban, kiosztja, beszedi, és szükség esetén dokumentálja a különböző tanulói jelentkezési lapokat, nyilatkozatokat, igazolásokat, elvégzi a közösségi szolgálat teljesítésével kapcsolatos adminisztrációs feladatokat. 3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az iskolának a serdülés életszakaszában kiemelkedő szerepe van a tanulók személyiségének fejlesztésében, hiszen a gyerekek a éves kor között olyan jelentős testi, értelmi és személyiség-változáson mennek keresztül, hogy az ekkor rögzült személyiségjegyeken később már nehéz változtatni. Kulcsfontosságú szerepe van tehát az önismeretet fejlesztő pedagógiai munkánknak, amelynek során a tanulók pozitív, de reális énképe kialakul. A pedagógusi attitűdünk ennek érdekében a gyermeki személyiség elfogadásán kell, hogy alapuljon. A tanulók tevékenységeinek tervezése, szervezése és értékelése során mindvégig figyelemmel kell lennünk a lelki tényezőkre a pozitív megnyilvánulások megerősítésével, a gyengébb funkciók támogatásával. Az iskolában folyó oktatás számos alkalmat kínál arra, hogy a gyerekek saját élményekben tapasztalhassák meg önmaguk és társaik fejlődésének egyes állomásait, és átérezhessék az ezzel járó elégedettséget, tiszta örömet. Ha a tanuló tevékenykedik, és sikereket ér el, nő az önbizalma, önértékelése, kezdeményezőkészsége. Pozitív énkép alakul ki benne, fejlődik az önállósága, megtanul felelősséget vállalni önmagáért és másokért, s mindez képessé teszi őt arra, hogy később meg tudjon felelni a felnőttlét szerepeinek. 11

12 Az iskolai élet valamennyi területén törekszünk az ítélőképesség, az erkölcsi érzék, az önkifejezés, önellenőrzés, önmegfigyelés, önértékelés, az emberismeret fejlesztésére, a képzelet mozgósítására, az esztétikai fogékonyság növelésére, a tanulók ön-és világszemléletének, világképének formálására, a konstruktív, a harmonikus életvezetéshez szükséges készségek, képességek kialakítására Fejlesztési célok: az értelmi, érzelmi, erkölcsi és testi önismeret, önbecsülés, pozitív, reális énkép az önellenőrzés, önmegfigyelés, önértékelés és az emberismeret fejlesztése mások tisztelete, empátia, tolerancia, alkalmazkodóképesség az érzelmi intelligencia és a szociális kompetenciák fejlesztése felelősségérzet, szolidaritás az értékelés és mérlegelés készsége erkölcsi-etikai tudatosság a konstruktív életvezetésre való készség kreativitás, fantázia, problémamegoldó gondolkodás kudarctűrés sikerorientáltság kommunikációs készség, nyitottság esztétikai érzék A személyiségfejlesztés színterei és eszközei: Tanítási óra o az önálló véleménynyilvánítás ösztönzése o intenzív aktivitást igénylő feladatok o differenciált foglalkoztatás o csoportmunka, a tanulói interakciókat ösztönző munkaformák megteremtése o az alternatív, problémamegoldó gondolkodás o szintetizáló és analizáló képesség o problémaérzékenység, integrált megközelítés o a teljesítmény egyéni, szöveges értékelése, önértékelés Osztályfőnöki óra o a konstruktív konfliktuskezelési technikák kialakítása o az agresszív viselkedésforma tudatos kerülése o együttműködés csoportban (együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia) o a kommunikációs és a szociális kompetenciák fejlesztése o a valamiben tehetséges vagyok elvének elfogadtatása, gyakoroltatása o a függetlenedési és önállósodási törekvések támogatása o állampolgári részvételre és cselekvésre nevelés o vitakészség, kritikus véleményalkotás, racionális érvelés. Egyéb foglalkozások o a manuális tevékenység elősegítése (rajzszakkör) o a testmozgás megszerettetésének biztosítása (sportkör) o szakkörök a tanulók érdeklődése alapján o tanulásmódszertan o mentálhigiénés foglalkozások Szabadidős programok, rendezvények o sokrétű szabadidős programok biztosítása o a diák-önkormányzati és egyéb megbízatások számának növelése o a kulturális tevékenységi formák biztosítása (énekkar, színjátszó kör, iskolaújság, iskolarádió) o az esztétikai nevelést elősegítő tevékenységek (múzeumok, kiállítások, tárlatok látogatása) o iskolai versenyek minden képességterületen. 12

13 4. A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Iskolánk egészségfejlesztési programja az Egészségügyi Világszervezet, a WHO egészségnevelési útmutatására épül, mely szerint az egészségfejlesztő iskola elősegíti, hogy az intézmény az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen, és arra törekszik, hogy folyamatosan fejlessze környezetét. A WHO definíciója az egészségről: A teljes testi, lelki, szociális jóllét állapota, nemcsak a betegség, vagy fogyatékosság hiánya. Más oldalról közelítve a kérdést: az egészség a szervezet és környezete közötti dinamikus egyensúlyi állapot. Iskolánk nagy múltú egészségügyi szakközépiskola, ezért egészségnevelési hozzáállásunkat Fodor József gondolatai vezérlik: Az egészségnevelés nem csak orvosi, de pedagógiai feladat. Minél többet nevelünk, annál kevesebbet kell gyógyítani. Kollégáink átérzik az egészségfejlesztés fontosságát, e tekintetben nagy a tantestület affinitása. Mivel egészséges gyermeket jó eséllyel csak egészséges felnőtt nevelhet, fontos, hogy a nevelőtestület minden tagja egészségtudatos magatartást tanúsítson, mutasson jó példát tanulóinknak. A) Legfontosabb nevelési feladataink az egészségfejlesztés terén: annak tudatosítása, hogy az egészség érték, megóvása minden ember elemi érdeke és legfőbb feladata. az egészséges életmód iránti igény kialakítása a tanulókban tanulóink pozitív gondolkodásának fejlesztése, szemléletének alakítása a pozitív énkép kialakítása (önismeret, önértékelés, önbizalom, önbecsülés) az egészséges életstílusok, egészséges életmodellek megismertetése a tanulókkal gondoskodunk a tanulók erőnléti állapotának felméréséről és a mindennapos testedzésről a hatékony kommunikáció (tolerancia, együttműködés, empátia, különböző értékekhez való viszony) alkalmazása az egymás közötti, a szülőkkel és a tanulókkal való kapcsolatainkban az erőszakmentes konfliktuskezelés megismertetése és alkalmazása a tanulás-módszertani eszköztár tudatos fejlesztése és bővítése önmagunk mintaadó szerepének értelmezése és tudatosítása az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére való nevelés. B) Az egészségfejlesztés területei: Személyi higiénére nevelés o általános testápolás o egészséges, célszerű öltözködés o fogápolás o serdülőkori higiénés problémák o a tisztaság iránti tartós igény kialakítása A környezet-higiénére való nevelés o a közvetlen tanulói környezet, az iskola higiénéje o a lakás, a lakókörnyezet higiénéje o a város higiénéje Egészséges táplálkozásra nevelés o a táplálkozás-élettani optimumra törekvés ösztönzése o a korszerű táplálkozástechnika megismertetése o a táplálkozás napi és évszakos ritmusának tudatosítása o megfelelő étkezési szokások kialakítására nevelés: o az étkezések higiéniája o az étkezések esztétikája o az étkezések társas jellege o különböző csoportok eltérő táplálkozási sajátosságainak megismertetése. Az egészséges mozgásfejlődés biztosítása o a rendszeres testmozgás, testedzés iránti igény felkeltése 13

14 o a sportolás szükségletté tétele o a mozgás esztétikumának, örömszerző funkcióinak felismertetése o erőnlét, terheléstűrés, fittség, állóképesség egyéni fejlesztés A baleset-megelőzésre, a betegségek elkerülésére, az egészség megóvására nevelés o felkészítés a balesetveszélyes helyzetek felismerésére és elkerülésére: o az iskolában o a háztartásban o a közlekedésben o a gyógyításba és gyógyulásba vetett bizalomra nevelés o a szűrővizsgálatok, a prevenció jelentőségének megismertetése Mentálhigiéné, krízis-prevenció o a lelki egészség megóvására nevelés o a perszonalizációs és szocializációs folyamatok segítése o a problémamegoldó, konfliktuskezelő, konfrontációtűrő-képesség fejlesztése o a pozitív jövőkép kialakulásának támogatása A függőséghez vezető szokások megelőzésére nevelés o a függőséghez vezető motívumok, veszélyhelyzetek felismertetése o az egészséget veszélyeztető élvezeti szerek elutasítására nevelés Harmonikus kapcsolatok kialakítására nevelés o folyamatos, reális önismeretre nevelés o a társas kapcsolatokra való nyitottság fejlesztése o elfogadó, toleráns magatartásra nevelés o felelős, örömteli párkapcsolatok kialakítására nevelés Családi életre, társsá, szülővé nevelés o a nemi szerepvállalásra való felkészítés o családtervezésre, gyermekgondozásra, gyermeknevelésre való felkészítés o a család harmonikus életvitelének megtervezésére, megszervezésére való felkészítés o a családi szerepek megélésére való nevelés o harmonikus életvitel megteremtésének képességére való nevelés A daganatos betegségek megelőzésének lehetőségére, és korai felismerésre nevelés o az egészséges táplálkozás daganatos betegség megelőző elemeire felhívni a figyelmet o rávilágítani a káros szenvedélyek és a daganatos betegségek összefüggéseire o ismertetni és szemléltetni a szűrővizsgálatokat. B) Az egészségfejlesztés színterei: Az iskolai élet mindennapi gyakorlata: o megfelelő megvilágítás o ergonómiai szempontok figyelembevétele az eszközvásárlásnál o a balesetveszély megelőzése felvilágosítással, megfelelő környezet biztosításával o a büfé kínálata tartalmazzon minél több egészséges terméket o megfelelő szellőztetés o az iskola-egészségügyi szolgálat gondoskodik a kötelező védőoltásokról, elvégzi az alapvető vizsgálatokat, szűrővizsgálatokat, és ha szükséges, további vizsgálatokat kér a szakorvosoktól o nem kötelező védőoltások biztosítása az ÁNTSZ segítségével. Tanítási órák: o A helyi tantervekben és a tanítási gyakorlatban szerepet kapnak az egészségre, az egészség megőrzésére vonatkozó ismeretek, fogalmak, adatok összefüggések (kémia, biológia, gondozástan, emberi test, szakmai kommunikáció). o Az egészségügyi szakközépiskolásaink tantervében sok tantárgynál megjelenik az egészséges életmód, a mentális egészség jelentősége. o Az osztályfőnöki órákon a NAT ajánlásai alapján történik a testi, lelki, szociális egészség, az egészséges életvitel témaköreinek feldolgozása. Az osztályfőnökök munkáját segítik szakoktató és egészségtan tanár végzettségű munkatársaink, akik nagy szakértelemmel rendelkeznek a témákban. o A NAT ajánlásai alapján minden lehetőséget megragadunk az egészségfejlesztésre. 14

15 Egyéb foglalkozások: o Minden diákunknak lehetősége van olyan foglalkozásokon részt venni, amelyek segítik a családi életre nevelést, az egészséges életszemlélet kialakítását, képessé teszik őket az első segítség megadására a mentő megérkezéséig. o A foglalkozások tematikája és a vezető tanárok szakértelme lehetővé teszi, hogy a tervezett témák mellett még a kapcsolódó területekről is szót ejtsenek, egészségismeretet széleskörűen terjesszenek. o A csoportos tevékenység közben fejlődik a tanulók szociális és lelki érzékenysége, kommunikációs készsége. Egészségnevelési napok: o Rendszeresen tartunk olyan iskolanapot, amikor a harmonikus párkapcsolatról, a családról, a pozitív családtervezésről szervezünk a korosztálynak megfelelő foglalkozásokat: 9. osztályban felvilágosító előadást, 10. osztályban interaktív foglalkozást a kapcsolatokról, az intimitásról, 11. osztályban csoportfoglalkozást, melynek keretében a tanulók megjelenítik a szeretet különböző formáit, és képzőművészeti- zenei összeállítás keretében tájékozódhatnak, hogyan jelenik meg a szerelem a művészetekben. Végzőseink a szülés folyamatával és az alternatív szülészettel ismerkednek meg, gyakorolhatják a csecsemőgondozást. Minden korosztálynak mutatunk olyan kultúrált honlapokat, amelyek segítségével akár anonim kérdésfeltevésre is sor kerülhet. o Szakoktatóink segítségével az egészségnevelési napokon szűrővizsgálatokat végzünk a korai gyógyítás érdekében. Ennek elemei a vércukor- és vérnyomás-vizsgálat, esetenként koleszterinszint-mérés. A daganatos betegségek időben történő felismerése érdekében vizsgáló modell segítségével bemutatjuk a tanulóknak az emlő és a here önvizsgálatát, a bőrelváltozások felismerésének lehetőségeit. Előadások, rendezvények: o A kiemelkedően fontos területeket minden évben szervezetten, iskolai keretek között dolgozzuk fel. A szenvedélybetegségek gyors terjedése az iskolákat is arra készteti, hogy nagy hangsúlyt helyezzenek a megelőzésre. o A szakmai szervezetek segítségét igénybe véve (BOKA, 2P Oktatási BT, FÉK) rendszeresen foglalkozunk a szenvedélybetegségek megelőzésével, diákjaink személyiségének fejlesztésén keresztül. Célunk, hogy tudjanak nemet mondani, képesek legyenek a kamaszkori csoporttudaton is túllépve elhárítani a kínálást. o A Magyar Vöröskereszt szervezésében AIDS kortársoktatáson részt vett tanulóink továbbadják ismereteiket évfolyamtársaiknak. Versenyek: o plakátkészítő pályázatok az egészség témakörében, a pályaműveket időszakos kiállításon mutatjuk be o Semmelweis-pályázat (az egészséggel kapcsolatos témák kiírása) o részvétel a tudományos diákkonferenciákon o regionális és fővárosi csecsemőgondozási verseny szervezése a Vöröskereszttel karöltve o regionális elsősegélynyújtási verseny szervezése o komplex egészségügyi verseny szervezése a TISZK tanulóinak o részvétel az iskolai, TISZK-es és budapesti egészségügyi versenyeken o részvétel a SZÉTV -n A szülők bevonása: o Kiemelt jelentőséget tulajdonítunk annak, hogy a szülőket is bevonjuk az egészségmegőrzési, egészségnevelési, egészségfejlesztési tevékenységbe. Minden szülői értekezleten biztosítjuk a vércukor és vérnyomás vizsgálatot a szülők számára, és rendkívüli szülői értekezleteket tartunk a családokat legjobban érdeklő témákban (drog-prevenció, szexuális felvilágosítás, serdülőkori problémák). o A Rákligával való együttműködési megállapodásunk alapján igény szerint tájékoztatjuk a szülőket a daganatos betegségek megelőzésének lehetőségeiről. o A Vöröskereszttel karöltve évente szervezünk véradást, amelybe a szülőket és a nagykorú tanulókat is bevonjuk. 15

16 C) Mindennapos testnevelés, testedzés biztosítása testnevelésóra o iskolánkban biztosítjuk a tanulócsoportonkénti (évfolyamtól függően) heti három, illetve heti két testnevelésórát. o szeptember 1-jétől (a 9. évfolyamtól felmenő rendszerben) a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében szervezzük meg, amelyből heti két órát az iskolai sportkörben való sportolással biztosítunk. diáksportkör Iskolai sportköri foglalkozásokat tartunk öt sportcsoportban: o kosárlabda o röplabda o labdarúgás (ősszel tavasszal) o kézilabda o floorball tömegsport-foglalkozás o a délutáni időszakban - azoknak a tanulóknak elsősorban, akiknek a délelőtt folyamán nem volt testnevelési órájuk tömegsport-foglalkozásokat szervezünk o a sportkörrel együtt így minden tanítási napon legalább két tanórán kívüli foglalkozást tartunk a mindennapos testedzés biztosítására. sportversenyek, bajnokságok o az osztályok számára házi bajnokságokat szervezünk körmérkőzések formájában o tanévenként legalább két alkalommal tanár-diákmérkőzéseket és játékos sorversenyeket szervezünk, hogy ezzel is pozitív példát mutassunk a tanulók számára o részt veszünk (meghívásos alapon) a kerületen belül, illetve más kerületekkel karöltve közösen szervezett bajnokságokon o a XIX. kerület által szervezett strandröplabda bajnokság, valamint az őszi és tavaszi időszakban valamennyi utcai futóversenyen szerepelünk, amelyek egyre népszerűbbek a tanulók körében sportnap o a Semmelweis-hét keretében minden évben sportnapot szervezünk, amelynek hagyományos programjai a tanár-diák mérkőzés és a játékos sorversenyek hétvégi túrák az ODK szervezésében o tanulóink számára szinte minden hétvégén szervezünk túrákat, ezek egy- vagy kétnaposak, az ODK-tanár a testnevelő tanárok és a diákönkormányzat véleményének kikérésével szeptember elején elkészíti az éves túratervet, amelyet minden osztályban és az iskolai faliújságokon is közzéteszünk o az iskolai alapítvány támogatja a rászoruló tanulókat a túrák költségeinek kifizetésében. egyéb formák o az egészséges életmódra való nevelést szolgálják az olyan sporttevékenységre épülő közösségi programok, mint a sítábor, a vizitura, a kerékpártúra, a vándortábor, illetve állótáborok, melyeket évente egy-egy alkalommal a nyári szünidőre tervezünk, ha van igény rá a tanulók részéről (a rászoruló tanulókat pályázati és alapítványi forrásból támogatjuk) o az osztályok számára önkéntes jelentkezés alapján kétszer egy- vagy kétnapos hétvégi kirándulást szervezünk, amelynek egyik napjára túrát is igyekszünk beiktatni o szeretnénk példát mutatni azzal, hogy a munkaidő végeztével kondicionáló tornát szervezünk kollégáink részére heti 1 x 1 órában o támogatjuk az iskolánkba járó, egyesületben sportoló tanulóinkat, sikereiket ismertetjük tanulótársaikkal, elismerésük nyilvánosan történik, és a jó eredményeket a tornaterem melletti faliújságon is közzétesszük o a tanulók a torna- és a kondicionálótermet, illetve a sportudvart pedagógus felügyelete mellett a szervezett foglalkozásokon kívül is használhatják. 16

17 5. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Egészségügyi szakközépiskola lévén tanulóink felkészült szakemberek, egészségügyi szakoktatók segítségével sajátíthatják el az elsősegély-nyújtási alapismereteket. Egészségügyi szakközépiskolás és szakiskolás tanulóink külön tantárgy keretében tanulják az elsősegélynyújtást, de mivel iskolánkban nagy hagyománya van a különböző szervek által kiírt elsősegélynyújtási versenyeken való részvételnek, ezért mintegy lelkes diákunk külön is gyakorol ezekre, és a legjobbakat indítjuk a versenyeken, amelyeken mindig kiváló eredményt érnek el. A 2013 szeptemberében induló környezetvédelmi osztályok helyi tantervébe heti 0,5 óra elsősegélynyújtási ismereteket építettünk be, kitágítva ezzel a munkavédelmi ismeretek tantárgy témaköreit. A jövőben tervszerűen szeretnénk minden pedagógusunkkal és a felsőbb évfolyamra járó környezetvédelmi szakközépiskolás tanulónkkal elsajátíttatni az elsősegélynyújtási alapismereteket, amelynek ütemezését az éves iskolai munkatervben is rögzítjük. Az oktatás és gyakorlás keretei: o osztályfőnöki óra o szakmai gyakorlat o a komolyabban érdeklődőknek önkéntes délutáni foglalkozás. 6. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztés az iskola egyik legfontosabb feladata, a konstruktív magatartási formák megszilárdításához nélkülözhetetlen. Az iskola egész követelményrendszerével, szokásrendjével, hagyományaival hat a tanulóra, s egyben a közösséghez tartozás biztonságérzetét is adja. A közösségfejlesztés terén fontos szerepe van az iskola légkörének, szelleme, hangulata egy életre szóló élményt jelenthet a tanulók számára. De ugyanilyen jelentőségűek az iskolai rendezvények, programok, hagyományok, hiszen a diákok ezek által is átélhetik a közösséghez tartozás érzését, kialakul az identitástudatuk. A közösségfejlesztés folyamatának a pedagógus és elsősorban az osztályfőnök a segítője, irányítója. Nem szabad elfelejtenie, hogy megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával, emberi és tanári attitűdjével példaként áll a diákok előtt; s csak akkor tud sikeresen közösséget formálni, ha ő maga is nyitott, közösségi ember. Fontos nevelési célkitűzés az elért eredmények hangsúlyozása, a dicséret nevelő hatásának kihasználása, a büntetés, a kirekesztés, a mellőzés, a megbélyegzés, a megalázás kiküszöbölése. A közösségfejlesztés céljai, feladatai: a tanuló ismerje meg a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek teremtsünk minél több lehetőséget a csoportos tevékenységre, hogy a közösségben minden tanuló találja meg a helyét, legyen szerepe, feladata, ne érezze kirekesztettnek magát tanuljon meg alkalmazkodni, illetve elfogadni a közösen hozott döntéseket tudjon és merjen a konfliktusokról beszélni, tapasztalja meg, hogy ezek természetesek, tanítsuk meg a konfliktusok kezelésére, megoldására segítsük, hogy tudjon bízni a társaiban, az emberekben, tapasztalja meg, és tudatosítsa, hogy a közösségnek milyen nélkülözhetetlen szerepe van a személyisége formálódásában igazodjék el az emberi kapcsolatok, közösségek világában fejlesszük a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást alapozzuk meg a nemzettudatot, mélyítsük el a lakóhely, a közvetlen és tágabb környezet megismerését, a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet 17

18 szervezzünk olyan versenyeket, vagy jelöljünk ki olyan projektfeladatokat, amelyekkel ösztönözzük a tanulókat a hagyományok (családi, iskolai, népi) feltárására, ápolására, késztessük az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre. A közösségfejlesztés színterei: Osztályfőnöki óra o az emberi együttélés szabályainak elfogadtatása o a csoportdinamika és a csoporthatások felismertetése o a konstruktív konfliktuskezelési technikák kialakítása o együttműködés csoportban (együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia) o a kommunikációs és a szociális kompetenciák fejlesztése o állampolgári részvételre és cselekvésre nevelés o vitakészség, kritikus véleményalkotás, racionális érvelés. Osztályközösség o a közösségi normák elsajátíttatása o a szervezési ismeretek elsajátítása o felelősségérzet a vállalt feladatok teljesítése iránt o a mindennapi élet társas kapcsolatainak gyakorlása o a toleranciára nevelés o a szociális kompetenciák és az érzelmi intelligencia fejlesztése o az agresszív viselkedésformák elutasítása o a konstruktív konfliktuskezelés gyakorlása o a tanulási kudarcoknak kitett tanulók segítése o az egészséges versenyszellem kialakulása o a függetlenedési és önállósodási törekvések támogatása diákönkormányzat o szabad, felelősségteljes joggyakorlás és véleménynyilvánítás o kreativitás, problémamegoldó és alternatív gondolkodás o vezető- és szervezőkészség o a társas kapcsolatok gyakorlása tanítási óra o csoportmunka, a tanulói interakciókat ösztönző munkaformák megteremtése o a valamiben tehetséges vagyok elvének elfogadtatása, gyakoroltatása Sportkör o a vetélkedés és a csapatszellem egyensúlyának megtapasztalása, megtanulása o a gyengébbek, ügyetlenebbek segítése o az agresszió leküzdésnek módszerei egyéb iskolai közösségek (iskolaújság, ODK, énekkar stb.) o együttműködés csoportban o felelősségvállalás a közösen végzett munkáért o a gyengébbek segítése iskolai rendezvények o az együttes élmény átélése o szervezőkészség iskolai hagyományok o a közösséghez tartozás élménye Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok A köznevelési törvény szerint a köznevelés középpontjában a gyermek, a tanuló, a pedagógus és a szülő áll, akiknek kötelességei és jogai egységet alkotnak. A törvény szellemében arra törekszünk, hogy az iskola e három szereplője között minél szorosabb és hatékonyabb együttműködést alakítsunk ki közös céljaink elérése érdekében. E közös tevékenység alapja a bizalom, az intézmény és a pedagógusok szakmai hitele. Napjainkban az együttműködés szerepe különösen felértékelődött, mi is arra törekszünk tehát, hogy a diákokkal és a szülőkkel partneri viszonyt kialakítva, közösen keressük a 18

19 problémák megoldását, illetve a fejlődés lehetőségeit, módját mind az iskola, mind az egyes tanulók vonatkozásában. Bár a tanuló-szülő-pedagógus hármasából egyik vagy másik fél gyakran érzi úgy, hogy ellentétes oldalon áll, de épp abban áll az együttműködés lényege, hogy belássuk, érdekeink és céljaink hosszú távon azonosak, s ez a tanulók boldogulásának elősegítése A szülők és a pedagógusok együttműködésével kapcsolatos feladatok Az eredményes nevelés-oktatás nélkülözhetetlen feltétele, hogy a szülők és a pedagógusok minél hatékonyabban együttműködjenek egymással, s e partneri viszony kialakításában a pedagógusoknak kezdeményező szerepet kell betölteniük: o az együttműködés, a kapcsolattartás fórumainak megteremtése o a szülők folyamatos tájékoztatása az aktuális iskolai eseményekről és gyermekük iskolai munkájáról (erre az E-ellenőrző kiváló lehetőséget ad) o folyamatos visszajelzés kérése pedagógiai munkánkról o a család és az iskola értékrendjének összehangolása o a gyermekek családi neveléséhez nyújtott pedagógiai segítség o a szülői vélemények, javaslatok befogadása és hasznosítása o a szülők és a pedagógusok közötti tapasztalatcsere o a szülők segítségének igénylése az iskolai programok megszervezésében A tanulók és a pedagógusok együttműködésével kapcsolatos feladatok Fontosnak tartjuk, hogy tanítványaink érezzék sajátjuknak az iskolát, tudatosodjon bennük, hogy mindaz, ami az iskolában történik, személyes sorsukra is kihat. Pedagógiai céljainkat csak úgy érhetjük el, ha azokat a tanulókkal is elfogadtatjuk, ha megértetjük velük hosszú távú érdekeiket, és megnyerjük őket partnernek a közös munkához. Az együttműködésben a pedagógusoknak kezdeményező szerepet kell betölteniük, mert ezzel mintát mutatnak a tanulóknak. Nemcsak megengedjük, de elvárjuk a diákoktól, hogy mondjanak véleményt minden őket érintő kérdésről akár szervezett, akár informális keretek között, s ebben nagy szerepet szánunk a diákönkormányzatnak Feladataink: o az együttműködés és kapcsolattartás szervezett fórumainak megteremtése o a tanulók rendszeres tájékoztatása minden, őket közvetlenül érintő iskolai eseményről o a diákok véleményének kikérése, javaslataik, ötleteik mérlegelése, illetve elfogadása, megvalósítása o a diákönkormányzat bevonása az iskola tanulókat érintő döntéseinek előkészítésébe o ösztönözzük, hogy a diákközgyűlésen a pedagógusok is vegyenek részt, mert így közvetlenül is válaszolhatnak a diákok kérdéseire o nyitottság a korosztály problémái iránt, közös gondolkodás a megoldásokról o a diákok bevonása az iskolai programok szervezésébe o együttműködés a tanítási órákon és az egyéb foglalkozásokon. 7. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái A szülőkkel való kapcsolattartás formái A kapcsolattartás szervezett formái: Nevelőtestületi értekezlet o A szülői közösség képviselője meghívást kap, és tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestületi értekezleteken, kivéve, ha azon munkáltatói kérdéseket vagy egyes tanulók ügyeit tárgyalják. o Az igazgató köteles meghívni a szülői közösség képviselőjét minden olyan nevelőtestületi értekezletre, amelyen a tárgyalt kérdésekben a szülői közösségnek véleményezési joga van. 19

20 Szülői értekezlet o Általában évente két, a tizedik és a tizenkettedik évfolyamon három alkalommal (szeptember, február, április) szervezzük meg az iskolai munkatervben rögzített napokon. o A szülői értekezleteknek nemcsak az a céljuk, hogy az osztályfőnök tájékoztassa a szülőket az osztályt érintő kérdésekről, hanem kikéri a szülők állásfoglalását azokban a kérdésekben, amelyekben a szülői közösséget véleményezési jog illeti meg. Rendkívüli szülői értekezlet o Az osztályfőnök rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze, ha az osztályban olyan probléma merült fel, amelyet a szülők segítsége nélkül nem lehet megoldani, például ha a segítségüket kéri az osztály viselkedésének megváltoztatásában. o A rendkívüli szülői értekezlet összehívását a szülői közösség is kezdeményezheti, ha az osztályfőnökkel közösen próbáljanak megoldani valamilyen problémát. o Ezeken a megbeszéléseken szükség szerint az iskolavezetőség valamelyik tagja is részt vesz, hogy egyfajta moderátor-szerepet töltsön be a szülők és az osztályfőnök közt. o A téma függvényében ösztönözzük, hogy a diákok, illetve az osztályban tanító tanárok is vegyenek részt a megbeszéléseken, mert ezek az őszinte beszélgetések általában segítik a problémák tisztázását, megoldását. Általános fogadóóra o Tanévenként két alkalommal (november, április) tartunk általános fogadóórát, amelynek keretében a szülők tájékoztatást kérhetnek a pedagógusoktól gyermekük tanulmányi előmeneteléről és magatartásáról, illetve probléma esetén közösen próbálnak megoldást találni. o Iskolánkban az a gyakorlat, hogy az osztályfőnök vagy a szaktanár ellenőrző útján behívja azoknak a gyerekeknek a szüleit, akikkel személyesen szeretne találkozni. Tanári fogadóóra o Az iskola minden pedagógusa egyéni fogadóórát tart a tanév elején általa meghatározott, állandó időpontban. Szülői nyílt hét o A december elején megszervezett nyílt héten a szülők előzetes bejelentkezés alapján óralátogatásokon vehetnek részt, illetve nevelési kérdésekkel foglalkozó fórumokat, előadásokat szervezünk számukra. o Az óralátogatások sokat segíthetnek abban, hogy a szülők gyermekeik iskolai arcát megismerve együttműködőbbek legyenek a pedagógusokkal, hogy jobban átérezzék nehézségeinket vagy esetleges kudarcaink okát. Szülői közösségi ülés o Az osztályok szülői közösségének képviselőivel évente legalább három előre megtervezett időpontban megbeszélést tart az igazgató, amelyen részt vesz a szakmai igazgatóhelyettes, illetve alkalmanként a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős is. o Ezeken az összejöveteleken a tanulókat és közvetve a szülőket érintő iskolai kérdéseket beszélik meg, az igazgató kikéri a szülők képviselőinek véleményét, illetve ők is feltehetik kérdéseiket, elmondhatják javaslataikat. Rendkívüli szülői közösségi ülés o A rendkívüli egyeztető megbeszélést akkor hívja össze az igazgató, ha előre nem tervezett iskolai ügyben ki kell kérnie a szülők véleményét. o Általában az iskolai dokumentumok véleményeztetése sem tervezhető előre, ilyenkor az igazgató előzetesen elküldi a tervezetet a szülőknek, hogy legyen idejük véleményt formálni. Elektronikus napló o Az elektronikus napló segítségével a szülők folyamatosan figyelemmel kísérhetik gyermekük osztályzatainak és mulasztásainak alakulását, illetve a magatartásával kapcsolatos tanári bejegyzéseket. Írásbeli tájékoztatás o A pedagógus általában az ellenőrző könyv útján tájékoztatja a szülőket gyermekük tanulmányi előmenetelével és magatartásával, illetve az iskolai ügyekkel kapcsolatban. o A kilencedik évfolyamon évente két alkalommal (december, április) a többi évfolyamon ajánlottan az osztályfőnök szöveges értékelés formájában tájékoztatja a szülőket gyermekük tanulmányi előmeneteléről, szorgalmáról és iskolai magatartásáról. 20