Magyar Jogász Egylet, Eger, november 27.

Átírás

1 Szerződésszeg sszegés, s, előrel reláthatóság, kártérítési felelőss sség g az új Ptk.-ban I. részr Magyar Jogász Egylet, Eger, november 27. dr. Verebics János, PhD egyetemi docens, BME GTK Üzleti jog tanszék elnökhelyettes, Páneurópa Jogász Unió 1 Bevezető helyett - Kiindulópont: az új Ptk. szerződésszegésért való kárfelelősség új szabályozásának körében szakít az egységes kártérítési jog rendszerével a szerződésszegésért való felelősség körében a károkozó magatartást a szerződésben önként vállalt kötelezettségnek tekinti ~ a felróhatóságot figyelmen kívül hagyva objektíve megszigorítja a szerződésszegő fél kimentési lehetőségét (Ptk. 6:142. ) ~ ezt ellensúlyozva bevezeti az előreláthatósági elvet: a megtérítendő következménykárok és elmaradt haszon mértékét a szerződéskötéskor a szerződésszegő fél által előrelátható károkra korlátozza (Ptk. 6:143. ) ettől eltekintve azonban a kártérítési jog egysége megmarad > a szerződésen kívüli kárfelelősség szabályait kell alkalmazni ~ a kár beállta és az okozati összefüggés tekintetében ~ a károsult kármegelőzési, kárelhárítási és kárenyhítési kötelezettségére és a közös károkozók felelősségére (Ptk. 6:144. ). > A KONSTRUKCIÓ LÉNYEGE: A TEVÉKENYSÉGGEL EGYÜTT JÁRÓ KOCKÁZATBÓL ADÓDÓ KÁRKÖVETKEZMÉNYEK (ELŐZETES) TELEPÍTÉSE > KOCKÁZATELOSZTÁS 2 docens, BME GTK Üzleti jog tanszék 1

2 Bevezető helyett -Előzmények: az előreláthatósági elv bevezetésének lehetőségét a magánjog-tudomány már rég felvetette: Világhy Miklós (1971), Harmathy Attila (1974), Eörsi Gyula (1984) normatív szabályozásként is megjelent: az 1959-es Ptk. a külgazdasági kapcsolatokra szóló alkalmazásáról szóló évi 8. tvr. 18. (joggyakorlata nem ismert) a magyar szabályozás modelljéül a nemzetközi jogegységesítési folyamatok szolgáltak, a német, osztrák, svájci jog nem alkalmazza elméleti megalapozása: Vékás Lajos (2002) > bekerül az új Ptk. koncepciójába, tervezeteibe, majd a 2009-es hatályba nem lépett Ptk.-ba > NEM MONDHATÓ, HOGY NEM SZÓLTAK ELŐRE 3 Bevezető helyett - Milyen problémák merülnek fel a változások tükrében? mi az új szabályozás normatív tartalma > erre nézve a Ptk. szövege egyértelmű eligazítást ad hogyan értelmezzük az új szabályokat, s hogyan alkalmazzuk azokat majd a gyakorlatban hogy alakul majd jövőben a szerződésszegésért való kárfelelősség és a deliktuális kárfelelősség szabályainak együttes alkalmazása mennyiben él tovább a szerződésszegésért való kárfelelősség korábbi bírói gyakorlata, milyen irányban várható elmozdulás > E KÉRDÉSEK MEGVÁLASZOLÁSÁBAN SZERETNE A MAI KONZULTÁCIÓ SEGÍTENI ÁM: Sosem tudhatod, mi jár egy bírónő fejében. 4 docens, BME GTK Üzleti jog tanszék 2

3 Áttekintés I. SZERZŐDÉSSZEG SSZEGÉS ÉS KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSS SSÉG G RÉGI R PTK.-BAN II. SZERZŐDÉSSZEG SSZEGÉS ÉS KÁRFELELŐSSÉG G AZ ÚJ J PTK.- BAN III. I. A VEZETŐ TISZTSÉGVISEL GVISELŐK KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSS SSÉGE 5 Első rész 6 docens, BME GTK Üzleti jog tanszék 3

4 I. Szerződésszeg sszegés és kártérítési felelőss sség g a régi Ptk.-ban 7 I. SZERZŐDÉSSZEG SSZEGÉS ÉS KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSS SSÉG A RÉGI R PTK.-BAN I.1 A szerződésszegés a régi Ptk. szerint A.) A szerződésszegés és szankciói B.) A szerződésszegés esetei C.) Szerződésszegési tényállások az 1959-es Ptk. szerint D.) A teljesítés követelményei a következményi károk jelentkezése E.) Egységes kárfelelősség F.) A felelősség módja, a kártérítés mértéke G.) Elvi jelentőségű kérdések a bírói gyakorlatból 8 docens, BME GTK Üzleti jog tanszék 4

5 I. SZERZŐDÉSSZEGÉS ÉS KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG A RÉGI PTK.-BAN I.1 A szerződésszegés a régi Ptk. szerint A.) A szerződésszegés és szankciói -Szerződésszegés: minden olyan magatartás, körülmény vagy állapot, amely szerződésbe ütközik, vagy egyébként sérti valamelyik félnek a szerződéssel kapcsolatos jogait - A szerződésszegés esetében alkalmazható szankciók az es Ptk.-ban: felróhatóságtól függetlenül alkalmazható szankciók > kimentésre nincs mód ~ késedelmi kamat ~ kellékszavatosság felróhatóság meglétéhez kötött szankciók > a felelősség kimenthető ~ kötbér ~ kártérítés - Egységes kárfelelősség > Ptk skk. megfelelő alkalmazása 9 I. SZERZŐDÉSSZEGÉS ÉS KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG A RÉGI PTK.-BAN I.1 A szerződésszegés a régi Ptk. szerint B.) A szerződésszegés esetei -A szerződésszegés esetei: minden szerződésszegés jogellenes ~ a közös szabályok szerint, ha ez kárt okoz, kártérítési kötelezettséggel jár ~ leggyakrabban előforduló (a XXV. fejezetben külön nem nevesített) esete > a teljesítés általános követelményeitől való eltérés (rptk ) > után a fogyasztói szerződésekre modellezett, részletesen kimunkált követelmények > egyes szerződések esetében a tájékoztatási kötelezettség külön is nevesített [rptk (1) bek, ill. a vállalkozási szerződés esetében rptk ] specifikus esetei ~ késedelem ~ hibás teljesítés ~ teljesítés lehetetlenné válása ~ teljesítés megtagadása 10 docens, BME GTK Üzleti jog tanszék 5

6 I. SZERZŐDÉSSZEGÉS ÉS KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG A RÉGI PTK.-BAN I.1 A szerződésszegés a régi Ptk. szerint C.) Szerződésszegési tényállások az 1959-es Ptk. szerint - A(z) rptk. bizonyos közös szabályok fenntartása mellett (rptk ), de önállóan a kötelezetti késedelem, rptk.299., jogosulti késedelem, rptk. 303., hibás teljesítés, rptk a teljesítés kötelezettnek és a jogosultnak (rptk (2)-(3) bek.) felróható lehetetlenné válása a teljesítés megtagadása, rptk ) körében rendelkezett a szerződésszegés kártérítési szankciójáról - A bírói gyakorlat a szerződésszerű teljesítés hiányának értékelésekor - legtöbbször az adott helyzetben való elvárhatóság, illetőleg az ok-okozatosság értékelése körében - eddig is figyelemmel volt az előreláthatóságra 11 I. SZERZŐDÉSSZEGÉS ÉS KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG A RÉGI PTK.-BAN I.1 A szerződésszegés a régi Ptk. szerint D.) A teljesítés követelményei a következményi károk jelentkezése - Késedelem: az adott helyzetben elvárható magatartás tanúsításának kötelezettsége > amit a félnek bizonyítania kell: ezt tette a késedelem ELHÁRÍTÁSA érdekében - Hibás teljesítés: a teljesítés minőségére vonatkozó szabályok [rptk (1) bek. ] > a dolognak a teljesítéskor alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyekre más, azonos fajtájú szolgáltatásokat rendszerint használnak, rendelkeznie kell azzal a minőséggel, illetve nyújtania kell azt a teljesítményt, amely azonos fajtájú szolgáltatásoknál szokásos, és amelyet a jogosult elvárhat, figyelembe véve a szolgáltatás természetét, valamint a kötelezettnek, a gyártónak, az importálónak vagy ezek képviselőjének a szolgáltatás konkrét tulajdonságaira vonatkozó - különösen reklámban vagy az áru címkéjén megjelenő - nyilvános kijelentését alkalmasnak kell lennie a jogosult által meghatározott célra, ha azt a jogosult a szerződéskötés időpontjában a kötelezett tudomására hozta, és abba a kötelezett beleegyezett együttműködési kötelezettség [rptk (4) bek.] > ha nem, HIBÁS TELJESÍTÉS, s a kötelezett csak akkor mentesül, ha bizonyítja, a hibátlan teljesítés érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben elvárható - Lehetetlenülés, teljesítés megtagadása: a kártérítés feltétele a felróhatóság > különösen fontos esete az érdekbeni lehetetlenülés a kereskedelmi kockázatot a feleknek viselniük kell a szerződéskötés után beállott változás miatti rendkívüli nehézség, áldozatot nem kell vállalni 12 docens, BME GTK Üzleti jog tanszék 6

7 I. SZERZŐDÉSSZEGÉS ÉS KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG A RÉGI PTK.-BAN I.1 A szerződésszegés a régi Ptk. szerint E.) Egységes kárfelelősség - Alapja: a szerződésszegésért való felelősségre, valamint a kártérítés mértékére a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályait (rptk. XXIX-XXXI. fejezetek) kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kártérítés mérséklésének - ha a jogszabály kivételt nem tesz - nincs helye [rptk (1) bek.]. - A kontraktuális felelősség fennállásának feltételei az rptk (1) bek. alapján jogellenes magatartás > minden magatartás jogellenes, ami nem szerződésszerű és a törvény nem ismeri el jogszerűnek kár > jogosult a szerződésszegésben vagy következményeiben való közrehatása kármegosztáshoz vezet > tapadó és következményi károk megtérítése egyaránt kérhető > nem vagyoni károk is a magatartás és kár közötti okozati összefüggés > nélkülözhetetlen elem felróhatóság > hiánya kimentési ok > csak a másik fél élhet a szerződésszegésre alapozva kárigénnyel, a feltételek meglétét neki kell bizonyítania 13 I. SZERZŐDÉSSZEGÉS ÉS KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG A RÉGI PTK.-BAN I.1 A szerződésszegés a régi Ptk. szerint F.) A felelősség módja, a kártérítés mértéke - Az rptk alkalmazásával: > teljes kártérítés rptk (1) bek.: a károkozó köteles a kárt megtéríteni > a károkozó helytállási kötelezettsége a jogellenes magatartás folytán előállt hátrány kiegyenlítése > mintha a kár be sem következett volna > a reparáció módja (a bíróság NINCS kötve a kereseti kérelemhez, PK 44.) ~ az eredeti állapot helyreállítása ~ a kár természetben való megtérítése ~ a kár pénzben történő megtérítése (egy összegben vagy járadék formájában) a kártérítés alapelvei ~ a káronszerzés tilalma ~ a teljes kártérítés elve (kivételekkel) a kár mértékének megállapítása (a felróhatóság mértéke NEM befolyásolja) > az okozatosság vizsgálata a kár elemei ~ a vagyonban beállott értékcsökkenés ~ az elmaradt haszon ~ a vagyoni és nem vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költség 14 docens, BME GTK Üzleti jog tanszék 7

8 I. SZERZŐDÉSSZEGÉS ÉS KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG A RÉGI PTK.-BAN I.1 A szerződésszegés a régi Ptk. szerint G.) Elvi jelentőségű kérdések a bírói gyakorlatból - Felróhatóság hiánya: ha nincs szerződésszegés, kártérítési felelősséget megalapozó felróható magatartás, nincs kártérítési jogalap > a fuvarozó nem követ el szerződésszegést, ha azért nem szállítja határidőben a megrendelés szerinti méhkaptárokat a megrendelő által megjelölt helyre, mert az gépjárművével megközelíthetetlenné vált, s e körülményről a megrendelőt haladéktalanul értesti, BH Okozatosság hiánya: a károsult csak a károkozó magatartásával okozati összefüggésben álló kárt igényelheti > a fuvarozó azon magatartása, hogy az esős idő miatt megközelíthetetlenné vált, egyébként állattenyésztési célokat szolgáló telephelyre nem szállítja ki a a fuvarozó tulajdonát képező villanyoszlopokat, nincs okozati összefüggésben a villamosítás elmaradásából adódó károkkal és elmaradt haszonnal: a megrendelő részéről az elvárható magatartás az lett volna, ha a meghiúsult szerződés helyett kárenyhítési céllal - máshonnan szerzi be a villanyoszlopokat, BH I. SZERZŐDÉSSZEGÉS ÉS KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG A RÉGI PTK.-BAN I.1 A szerződésszegés a régi Ptk. szerint G.) Elvi jelentőségű kérdések a bírói gyakorlatból EH P17 A kötelezett a Ptk (1) bekezdése értelmében hibásan teljesít, ha a visszterhes szerződés alapján szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak. Ha azonban a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy azt ismernie kellett, a kötelezett a Ptk. 305/A. (1) bekezdése szerint mentesül a szavatossági felelősség alól. Az ismert hibák körébe a Ptk. 305/A. (1) bekezdésének alkalmazása során azok a hibák tartoznak, amelyekről a jogosultnak a szerződéskötéskor ténylegesen tudomása volt. Felismerhető hibának pedig az ún. nyílt, tehát az egyszerű észleléssel megállapítható hibák minősülnek, továbbá azok a hibák, amelyeket a jogosultnak a kötelezett tájékoztatása, a szerződéskötés körülményei, illetőleg a dolog életkora, állapota és használtsági foka alapján egyébként számításba kell vennie, valamint azok a hibák is, amelyek fennállása, illetve jelentkezése a ténylegesen ismert, illetve a nyílt hibákra tekintettel a szerződéskötéskor alappal feltételezhető, előrelátható. 16 docens, BME GTK Üzleti jog tanszék 8

9 I. SZERZŐDÉSSZEGÉS ÉS KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG A RÉGI PTK.-BAN I.1 A szerződésszegés a régi Ptk. szerint G.) Elvi jelentőségű kérdések a bírói gyakorlatból EH P17 Az észlelt, illetve a felismerhető nyílt hibák jellegére figyelemmel pedig a felpereseknek - a szakértői véleményben foglaltakból következően - a szerződéskötéskor azt is számításba kellett venniük, hogy az eltakart részeken is találhatók repedések, illetve, hogy az ismert repedések tágulnak, és további repedések, állékonysági problémák jelentkeznek. Ezek a felülvizsgálati kérelemben is említett később felismert hibák tehát a szerződéskötéskor alappal számításba vehető, előre látható hibák körébe tartoztak. Mindezekre figyelemmel a felperesek az alperesekkel szemben a Ptk. 305/A. (1) bekezdése értelmében e hibák miatt szavatossági igényt megalapozottan nem érvényesíthetnek. 17 I. SZERZŐDÉSSZEG SSZEGÉS ÉS KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSS SSÉG A RÉGI R PTK.-BAN I.2 A szerződésszegés, mint előreláthatósági probléma a régi Ptk.-ban A.) A szerződés időbeni dimenziója B.) Az előreláthatóság terjedelme I.3 Az előreláthatóság kérdései a bírói gyakorlatban A.) Specifikusan meghatározott követelményektől való eltérés B.) Amivel a felek ésszerűen a szerződéskötés időpontjában számolhatnak C.) Tájékoztatási kötelezettség nyújtásának/elmulasztásának hatása D.) Az elvárható magatartás tanúsításának elmulasztása E.) A szakismerettel rendelkező vállalkozó speciális tájékoztatási és gondossági kötelezettsége F.) A mulasztás eredményeként felmerülő következménykár G.) Kárenyhítési kötelezettség és elmulasztása 18 docens, BME GTK Üzleti jog tanszék 9

10 I. SZERZŐDÉSSZEGÉS ÉS KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG A RÉGI PTK.-BAN I.2 A szerződésszegés, mint előreláthatósági probléma a régi Ptk.-ban A.) A szerződés időbeni dimenziója - A szerződés időbeni dimenziója: mit tudok a szerződés megkötésekor mivel kell számolnom a szerződés teljesítésének távlatában, mint a szerződésre esetlegesen hatást gyakorló tényezővel > gazdasági és jogi előreláthatóság - Mit lát előre a szerződés megkötésekor a fél a szerződés teljesítésének összefüggésében? amit speciális követelményként ő maga határoz meg ami a szerződésszerű teljesítéshez elvárható > Ptk (1) amit a szerződő partnerét terhelő tájékoztatási/együttműködési kötelezettség keretében partnere az ő tudomására hoz 19 I. SZERZŐDÉSSZEGÉS ÉS KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG A RÉGI PTK.-BAN I.2 A szerződésszegés, mint előreláthatósági probléma a régi Ptk.-ban B.) Az előreláthatóság terjedelme - Ami a teljesítésre vonatkozó speciális követelményként a szerződés részévé válik > az ettől való eltérés: szerződésszegés, mely vagy kimenthető, vagy nem - Kártérítést a szerződést érintő tájékoztatás megtévesztő vagy hiányos volta is megalapozhat a szerződés megkötésekor az rptk (3) bek. szerinti általános együttműködési és tájékoztatási kötelezettség a szerződés teljesítése során az rptk (5) bekezdése szerinti, a teljesítés körülményeiről való tájékoztatási kötelezettség 20 docens, BME GTK Üzleti jog tanszék 10

11 I. SZERZŐDÉSSZEGÉS ÉS KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG I.3 Az előreláthatóság kérdései a bírói gyakorlatban A.) Specifikusan meghatározott követelményektől való eltérés - BH : Abban az esetben, ha a felek a szerződésben a dolog valamely tulajdonságát kifejezetten meghatározták, a szolgáltatás akkor is hibásnak minősül, ha az a rendeltetésszerű használatra alkalmas ugyan, de nem rendelkezik olyan tulajdonsággal, mint amelyet a felek a szerződésben meghatároztak > specifikus követelményként - BDT : A bevásárló és szórakoztatóközpont létesítése céljából vásárolt ingatlan lényeges, a szerződésben külön is kiköthető tulajdonsága, hogy nem esik régészeti feltárási kötelezettség alá. Az eladó önkormányzat hibásan teljesít, ha az értékesített ingatlanok régészeti lelőhelyként szerepelnek a nyilvántartásban, a hibás teljesítéssel okozati összefüggésben keletkezett kár megtérítésére köteles > specifikus követelményként került meghatározásra - BH Abban az esetben, ha a felek a szerződésben a dolog valamely tulajdonságát kifejezetten meghatározták, a dolog akkor is hibás, ha az a rendeltetésszerű használatra egyébként alkalmas, de nem felel meg a szerződésben meghatározott valamennyi feltételnek [Ptk ]. 21 I. SZERZŐDÉSSZEGÉS ÉS KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG I.3 Az előreláthatóság kérdései a bírói gyakorlatban B.) Amivel a felek ésszerűen a szerződéskötés időpontjában számolhatnak - BDT A hibás teljesítésért való felelősség szabályai nem általában a minőséghibát, hanem konkrét szerződés hibás nem szerződésszerű teljesítését szankcionálják. Használt házasingatlan adásvétele esetén ezért mindazon köznapi értelemben vett hibák, amelyek a használtság következményei a vevő terhére esnek, mivel azokra számítania kell. A hibás teljesítés használt dolog adásvétele esetén jogi értelemben csak akkor állapítható meg, ha a hiba független a használtságtól, illetőleg az elhasználódás számítható mértékét jelentősen túllépi. BH Használt dolog vétele esetén hibás teljesítés csak akkor állapítható meg, ha a hiba független a használtságától, illetve az elhasználódás számítható mértékét jelentősen túllépi. Kellékszavatosság esetén a hibás teljesítésre hivatkozó jogosultat terheli a bizonyítási kötelezettség abban a körben, hogy a szolgáltatott használt dolog hibajelenségei nem a természetes használtságból erednek. [Ptk. 305., Pp (1) bekezdés, 177. ]. > mindkettőre: nincs hibás teljesítés, ha a később jelentkező hiba esetleges jelentkezésére a használtsági fok alapján számítani kell 22 docens, BME GTK Üzleti jog tanszék 11

12 I. SZERZŐDÉSSZEGÉS ÉS KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG I.3 Az előreláthatóság kérdései a bírói gyakorlatban C.) Tájékoztatási kötelezettség nyújtásának/elmulasztásának hatása - ÍH HIBÁS TELJESÍTÉS KIZÁRTSÁGA, HA AZ ELADÓ A HIÁNYOSSÁGOKRÓL TÁJÉKOZTATOTT - SZERZŐDÉSES ÉS SZERZŐDÉSEN KÍVÜLI KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG I. Jogi értelemben nem történik hibás teljesítés, ha az eladó megfelelő tájékoztatása alapján a vevőnek a vásárolt lakás hiányosságára, fogyatékosságára számítania kellett. Ilyen esetben a kötelezett mentesül nem csupán a szavatossági felelősség alól, hanem a hibás teljesítés valamennyi jogkövetkezménye, így a kárfelelősség alól is. > úgy kötött szerződést, hogy ismerte a hibát - BH A szállítónak tájékoztatnia kell a megrendelőt az átadott termék lényeges tulajdonságairól, felhasználhatóságának korlátairól [Ptk. 380., Pp ]. 23 I. SZERZŐDÉSSZEGÉS ÉS KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG I.3 Az előreláthatóság kérdései a bírói gyakorlatban D.) Az elvárható magatartás tanúsításának elmulasztása - BH Az üzletszerűen gépjármű kereskedéssel foglalkozó cég esetében elvárható, hogy a gépkocsi vételárának kifizetésekor, ha azt nem az eladónak fizeti ki, megvizsgálja a pénz felvételére jelentkező személy meghatalmazásának meglétét, illetve annak terjedelmét [Ptk. 207., 22., Pp. 164., 275. ] > nem azt kell előre látni, hogy más fog jelentkezni a pénzért, hanem hogy az ellenőrzés elmulasztása a cég terhére fog esni - BH Hibás teljesítés folytán érvényesített kártérítési igény esetén a kivitelezőnek a közreműködőjétől - akinek magatartásáért felel - beszerzett tervdokumentációt a szakvállalattól elvárható gondossággal kell megvizsgálnia. Nem mentesül a kártérítési felelősség alól, ha ennek a kötelezettségének nem megfelelően tesz eleget, és a kötelezően alkalmazandó építésügyi szabványtól eltérő tervhibát nem ismeri fel [Ptk (1) bek., 310. ] > szakvállalat > magasabb gondossági követelmény 24 docens, BME GTK Üzleti jog tanszék 12

13 I. SZERZŐDÉSSZEGÉS ÉS KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG I.3 Az előreláthatóság kérdései a bírói gyakorlatban E.) A szakismerettel rendelkező vállalkozó speciális tájékoztatási és gondossági kötelezettsége EH A vállalkozónak szakismerete alapján fel kell ismernie a vállalkozás eredményességét veszélyeztető körülményeket, és erről a megrendelőt értesítenie kell [Ptk ]. BH I. A hitelintézet a bankszámla felett rendelkezésre jogosult személy azonosítása során csak akkor jár el a tőle elvárható módon, ha alkalmazottai az azonosítás ellenőrzésére vonatkozó belső szabályzatokat megtartják [Ptk (1) bek., Ptk (1) bek., 339. (1) bek.; 232/2001. (XII. 10.) Korm. rend. 5. (6) bek.]. II. A hitelintézet az azonosítás megfelelő elvégzését akkor is bizonyíthatja, ha az ügyintézők a tranzakcióhoz kapcsolódó bizonylaton elmulasztották feltüntetni az azonosításhoz felhasznált okirat megnevezését [Pp. 3. (5) bek., 206. (1) bek.]. 25 I. SZERZŐDÉSSZEGÉS ÉS KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG I.3 Az előreláthatóság kérdései a bírói gyakorlatban F.) A mulasztás eredményeként felmerülő következménykár - BH I. Adásvételi szerződés késedelmes teljesítése esetén a késedelem ideje alatt történt áremelkedés összegét az eladó kártérítés jogcímén tartozik megtéríteni [Ptk a) pont, 299. (1) bek.]. II. Szerződés módosítására tett ajánlat elfogadásának időpontjával kapcsolatos jogvita elbírálásának szempontjai [Ptk (1) bek., 213. (1) bek., 240. (1) bek.]. > nem az áremelkedés látható előre, hanem az, hogy ha emelkedik az ár, akkor az így felmerült többletköltséget is meg kell téríteni BH Ha a vállalkozó a javítása céljából átvett gépkocsi őrzése során nem úgy jár el, ahogy az az adott helyzetben elvárható, felel az üzleti kockázata körébe tartozó kárért [Ptk (1) bek., 339. (1) bek., 340. (1) bek., 462. ] > a gazdasági jog szempontjából az egyik leglényegesebb előrelátható következmény: az üzleti kockázat jelentkezése > amit látni kell: a mulasztás (felróhatóság) saját kockázatunk 26 docens, BME GTK Üzleti jog tanszék 13

14 I. SZERZŐDÉSSZEGÉS ÉS KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG I.3 Az előreláthatóság kérdései a bírói gyakorlatban G.) Kárenyhítési kötelezettség és elmulasztása - EH A károsulttól elvárható magatartás elmulasztása alapot adhat a kármegosztásra, a szokásosat meghaladó készenlét azonban tőle nem várható el. A kármegelőzési kötelezettség nem terjeszthető ki annyira, hogy a szolgáltató hibája miatt kimaradt áramellátás esetén - bármikor javítja majd ki a hibát - a károsult a teljes időre biztosítsa az áramellátást [Ptk ]. - BH Nem értékelhető a károsult terhére és nem ad okot kármegosztásra a kár elhárításában, enyhítésében mutatkozó olyan tevékenység elmulasztása, amely - a szakmai gyakorlat szerint - nemcsak nem kötelező, hanem el sem várható [Ptk , 340. (1) bek.]. - BH A károsultat terhelő kármegelőzési kötelezettség megszegését a károkozónak kell bizonyítania. [Ptk (2) bek., 318. (1) bek., 339. (1) bek., 340. (1) bek., 352. (1) bek.]. 27 II. Szerződésszeg sszegés és kárfelelősség g az új Ptk.-ban 28 docens, BME GTK Üzleti jog tanszék 14

15 II. SZERZŐDÉSSZEG SSZEGÉS ÉS KÁRFELELŐSSÉG G AZ ÚJ J PTK.- BAN II.1 A szerződésszegés fogalmi alapjai az új Ptk.-ban A.) A szerződésszegés áttekintés B.) A szerződésszegés fogalma és jogkövetkezményeinek rendszere C.) Az egyes jogkövetkezmények rendszere II.2 Felelősség a szerződésszegéssel okozott károkért A.) A szabályozás alapvető vonásai B.) A változások indokai, a probléma kezelése C.) A kártérítés mértéke D.) A tapadó károk megtérítése E.) A következménykár F.) Az új magyar szabályozás forrásvidéke 29 II.1 A szerződésszegés fogalmi alapjai az új Ptk.-ban A.) A szerződésszegés áttekintés -Szerződésszegés: alapvető szerkezeti változások a szerződésszegés közös szabályai a kerülnek előre (XXII. Fejezet) ezt követik a szerződésszegés egyes esetei (késedelem, XXIII. Fejezet, hibás teljesítés, XXIV. Fejezet, egyéb esetek, XXV. Fejezet) 30 docens, BME GTK Üzleti jog tanszék 15

16 II.1 A szerződésszegés fogalmi alapjai az új Ptk.-ban B.) A szerződésszegés fogalma és jogkövetkezményeinek rendszere -A szerződésszegés fogalma és jogkövetkezményeinek rendszere: [Ptk. 6: ] a szerződésszegés fogalmának meghatározása > a szerződés bármely tartalmi elemének bármilyen magatartással megvalósuló sérelme a szerződésszegés szankciói szempontjából irreleváns, hogy a fél magát kimentette-e; e szankciórendszer több szinten, az általánostól a különösig haladva épül ki a Ptk.-ban minden szerződésszegésre alkalmazhatók > a szerződésszegés általános szabályai között; ezek ~ teljesítés követelése [Ptk. 6:138. ] ~ visszatartási jog gyakorlása [Ptk. 6:139. ] ~ meghatározott feltételek beállta esetén azonnali hatályú felmondás [Ptk. 6:140. ] ~ meghatározott feltételek beállta esetén: kártérítés [Ptk. 6:142. ] egyes szerződéstípusokhoz kapcsolódó speciális szabályok > több, egymást ki nem záró jogkövetkezmény is érvényesíthető, de csak arányosan! 31 II.1 A szerződésszegés fogalmi alapjai az új Ptk.-ban C.) Az egyes jogkövetkezmények rendszere - Az egyes jogkövetkezmények: [Ptk. 6:137-6:141. ] teljesítés követelése: alapvető, de nem korlátlan jog visszatartási jog: a szolgáltatás megtagadása helyett ~ átmeneti jellegű jog, addig áll fenn, amíg a másik fél megfelelő biztosítékot nem nyújt ~ egyebekben: a felelős őrzés helyett a megbízás nélküli ügyvitel szabályai szerint elállás: ~ az eredeti állapot helyreállítása csak akkor alkalmazható, ha a szerződéskötéskor fennállott helyzet természetben visszaállítható ~ irreverzibilis szolgáltatás esetében csak azonnali hatályú felmondással lehet élni új: fedezeti szerződések > fedezeti vétel és fedezeti eladás (a joggyakorlatból érkezett) ~ megfelelő időpontban és ellenérték mellett kötheti a jogosult ~ elállás/azonnali hatású felmondás esetére ~ kártérítés formájában követelheti a kötelezettől az eredeti és fedezeti szerződés közti különbséget, a fedezeti szerződéskötés költségeit 32 docens, BME GTK Üzleti jog tanszék 16

17 II.2 Felelősség a szerződésszegéssel okozott károkért A.) A szabályozás alapvető vonásai - Felelősség a szerződésszegéssel okozott károkért [Ptk. 6:142. ] aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ~ ellenőrzési körén kívül eső, ~ a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt ~ elkerülje vagy ~ a kárt elhárítsa. - Az új szabályozás alapvető jellemzője: szakítás az 1959-es Ptk egységes kárfelelősségi rendszerével > két döntő pont eltérő alapra helyezi a kimentés lehetőségét különböző szabályok a megtérítendő kár feltételeire 33 II.2 Felelősség a szerződésszegéssel okozott károkért B.) A változások indokai, a probléma kezelése - Felelősség a szerződésszegéssel okozott károkért: a változtatások indokai: ~ a kontraktuális felelősségnél a károkozó magatartás egy önként vállalt kötelezettség megszegését jelenti ~ a kárt nem másnak, hanem a másik szerződő félnek okozzák a különbségek alapján levont következtetések a kárfelelősség alapja vonatkozásában: a probléma kezelése ~ a szerződésszegő fél kimentésének megszigorítása > elszakítva a felróhatósági elvtől ~ a megtérítendő következménykárok és az elmaradt haszon mértékét a szerződésszegéskor előre látható károkra korlátozza 34 docens, BME GTK Üzleti jog tanszék 17

18 II.2 Felelősség a szerződésszegéssel okozott károkért C.) A kártérítés mértéke - A kártérítés mértéke: [Ptk. 6:143. ] kártérítés címén meg kell téríteni a szolgáltatás tárgyában keletkezett kárt a szerződésszegés következményeként a jogosult vagyonában keletkezett egyéb károkat és az elmaradt vagyoni előnyt ~ olyan mértékben kell megtéríteni ~ amilyen mértékben a jogosult bizonyítja, hogy a kár > mint a szerződésszegés lehetséges következménye > a szerződés megkötésének időpontjában előre látható volt szándékos szerződésszegés esetén a jogosult teljes kárát meg kell téríteni > a következménykárok és az elmaradt haszon megtérítendő összege nem haladhatja meg az előre látható veszteséget > a bizonyítás a károsultat terheli 35 II.2 Felelősség a szerződésszegéssel okozott károkért D.) A tapadó károk megtérítése - A tapadó kár: a szolgáltatás hibájában álló kár: értékhiány, értékcsökkenés > a szavatossági jogok keretében nem reparálódott kár a szerződésszerű teljesítéshez szükséges indokolt költségek fedezeti vétel, fedezeti eladás költségei > kártérítés formájában követelhető az eredeti szerződés és a fedezeti szerződés ellenértéke közötti különbség [Ptk. 6:141. ] következmények elhárításához szükséges költségek > ha a szerződés tárgyában bekövetkezett kár elhárítása kapcsán merültek fel 36 docens, BME GTK Üzleti jog tanszék 18

19 II.2 Felelősség a szerződésszegéssel okozott károkért E.) A következménykár - A következménykár: elmaradt vagyoni előny egyéb vagyontárgyak sérelme, értékcsökkenése a jogosult személyében bekövetkezett sérülések miatt őt ért vagyoni károk kárelhárítás, kárenyhítés költségei felelősségi károk > amelyek megtérítési a kötelezett szerződésszegésének összefüggésében kontraktuális vagy deliktuális alapon a károsult köteles termeléskiesés 37 II.2 Felelősség a szerződésszegéssel okozott károkért F.) Az új magyar szabályozás forrásvidéke - A magyar jogban mindezidáig elfogadott adekvát kauzalitás elméletét felváltó megközelítés három irányból érkezett: angolszász (és francia) jogtudomány, joggyakorlat Bécsi Vételi Egyezmény és bírói gyakorlata a nemzetközi szerződési jog-egységesítés dokumentumai, modelljogok, alapelvek, referencia-keret > ami a kodifikáció folyamatából hiányzott: mindezek a magyar gyakorlat szempontjából való következetes végiggondolása 38 docens, BME GTK Üzleti jog tanszék 19

20 II. I. SZERZŐDÉSSZEG SSZEGÉS ÉS KÁRTÉRFELELŐSSÉGAZ ÚJ PTK.-BAN II.3 A kártérítés korlátozása és az előreláthatóság az angol jogban A.) Az előreláthatósági elv előzményei és kialakulása B.) Hadley vs Baxendale, 1854 C.) A felek perbeli érvelése D.) A bíróság döntése E.) A későbbi angol gyakorlat; az elv finomítása II.4 Az előreláthatósági elv magánjogi térhódítása A.) Bécsi Vételi Egyezmény, 1981 B.) Unidroit Alapelvek, 1994 C.) Európai Szerződési Jogi Alapelvek, D.) Európai Szerződési Törvénykönyv, 2001 E.) DCFR, 2008 F.) Közös Európai Adásvételi Jog, II.3 A kártérítés korlátozása és az előreláthatóság az angol jogban A.) Az előreláthatósági elv előzményei és kialakulása -Az előreláthatósági elv kialakulása: a francia Code Civil : a szándékos szerződésszegés kivételével kifejezetten kimondja az előreláthatóság követelményét a kártérítés mértékének meghatározásában francia jogexport, francia jogtudomány > Pothier: Traité des obligations (1827) angol fordításának köszönhetően nyer teret előbb az amerikai (Sedgwick,1847) majd az angol jogtudományban és ennek nyomán a XIX. század derekán a bíróságok ítélkezési gyakorlatában 40 docens, BME GTK Üzleti jog tanszék 20

21 II.3 A kártérítés korlátozása és az előreláthatóság az angol jogban B.) Hadley vs Baxendale, A Court of Exchequer bírósága előtt: felperesek: Joseph és Jonah Hadley gloucester-i gőzmalom tulajdonosok alperes: Baxendale fuvarozó vállalata tényállás: felperesek fűrészmalma május 11-én a gőzgép főtengelyének eltörése miatt leállt a greenwich-i gyártó cég vállalta, hogy elkészíti az új tengelyt, ám ehhez kellett a régi is a fuvarozó vállalta, hogy az átadást követő napon a tengelyt elszállítja greenwichbe (fuvarköltség: 2 font 4 shilling) Hadleyék hangsúlyozták: a malom leállt, a főtengelyt rögtön el kell szállítani a szállítás azonban a fuvarozó hanyagságából nem történt meg, így a javítás és a visszaszállítás a tervezetthez képest 5 nap késedelemmel történt meg Hadleyék az így kiesett időre járó elmaradt haszon megtérítésére (300 font) pereltek 41 II.3 A kártérítés korlátozása és az előreláthatóság az angol jogban C.) A felek perbeli érvelése - A felek érvelése a perben: felperes jogi képviselői: ~ a kár a fuvarozó késedelmének szükségszerű következménye volt ~ alperes ezekkel a károkkal ésszerűen számolhatott ~ az angol és amerikai joggyakorlat szerint árufuvarozás esetén a kártérítést elmaradt haszon címén is lehet követelni alperes jogi képviselői ~ nem vitatták, hogy jóvátételi kötelezettségük van, de nem a teljes kárt kell megtéríteniük, s arra hivatkoztak, hogy ~ a kártérítés funkciója a kár- és kockázat megosztás (Domat) ~ a molnárok kára egyébként is túl távoli > a felek külföldi jogra (Code civil), joggyakorlatra, jogirodalmi álláspontra egyaránt hivatkoztak, Sedgwickre (ésszerű előreláthatóság) pl. pont a felperes 42 docens, BME GTK Üzleti jog tanszék 21

22 II.3 A kártérítés korlátozása és az előreláthatóság az angol jogban D.) A bíróság döntése - A bíróság döntése: a kár a tényleges kárt és az elmaradt hasznot foglalja magában az adós csak azokért a károkért tartozik helytállni, amelyeket (ésszerűen) előre látott vagy előre kellett volna látnia a szerződés megkötésekor érdemben vizsgálandó körülmény: volt-e alpereseknek tudomása arról, hogy szerződésszegésük esetén a felperesnek kára keletkezik? a bíróság úgy vélte, NEM VOLT, mert ~ a szerződéskötéskor ~ nem láthatták előre (nem hozták tudomásukra) azt a körülményt, hogy a malomnak póttengely hiányában le kell állnia ~ s csak olyan esetleges veszteséggel számolhattak, ami általában és az esetek többségében az ilyen szerződésszegés következménye (contemplation rule) > a molnár vesztesége nem olyan szerződésszegési következmény, amivel a felek a szerződés megkötésekor ésszerűen és méltányosan számolhattak 43 II.3 A kártérítés korlátozása és az előreláthatóság az angol jogban E.) A későbbi angol gyakorlat; az elv finomítása - Victoria Laundry (Windsor) Ltd. vs Newman Industires Ltd.,1949 felperesek mosodai célra egy bojlert vásároltak alperesektől amit nyomban üzleti céllal használtak is volna (ennek alperes tudatában volt) alperes a bojlert a vállalt időponthoz képest 5 hónappal később szállította le e miatt egy különösen jelentős haszonnal járó szerződéstől felperesek elestek > az elmaradt haszonért alperes felel, de nem a kivételesen jövedelmező szerződés elszalasztásából adódó mértékben - Heron II.: felperes hajót bérel, hogy cukrot szállítson Bashrabba, ahol azt érkezéskor rögtön értékesíteni kívánta alperes tudta, hogy Bashrabban jó piaca van a cukornak, mégis eltért az útiránytól és a tervezethez képest 9 nappal később érkezett közben a cukor ára lezuhant, a rakományt a tervezetthez képest jelentősen kevesebbért tudta felperes eladni > a bíróság helyt adott a kérelemnek: az adott típusú kár előre látható volt, azzal (a piac hullámzó ára) az alperes (mint ésszerűen gondolkodó ember) számolhatott, a szerződésszegés szempontjából az ilyen előre látható kár nagysága irreleváns 44 docens, BME GTK Üzleti jog tanszék 22

23 II.4 Az előreláthatósági elv magánjogi térhódítása A.) Bécsi Vételi Egyezmény, Cikk - A fél szerződésszegése következményeként járó kártérítés összege megegyezik azzal a veszteséggel, amely a szerződésszegés következtében a másik felet érte, ideértve az elmaradt hasznot is. - Ez a kártérítés nem haladhatja meg azt a veszteséget, amelyet a szerződésszegő fél a szerződés megkötésének időpontjában ~ előre látott vagy ~ amelyet előre kellett volna látnia azon tények és körülmények alapján, amelyekről ~ mint a szerződésszegés lehetséges következményeiről ~ az említett időpontban tudott vagy tudnia kellett volna. Magyarország vonatkozásában 1988-tól hatályos Csak adásvétel! 45 II.4 Az előreláthatósági elv magánjogi térhódítása B.) Unidroit Alapelvek, CIKK - A kár bizonyossága (1) A kártérítés csak olyan kár miatt jár, beleértve a jövőbeli kárt is, amit ésszerű fokú bizonyossággal meg lehet állapítani. (2) Az esély elvesztéséért is kártérítés követelhető, az előfordulás valószínűsége arányában. (3) Ha a kártérítés mértéke kellő mértékű bizonyossággal nem állapítható meg, azt a bíróság mérlegeléssel állapítja meg CIKK - A kár előreláthatósága - A nemteljesítő fél csak azért a kárért felel, amelynek a szerződésszegés lehetséges következményeként való felmerülését a szerződéskötéskor előre látta vagy ésszerűen előre láthatta volna. 46 docens, BME GTK Üzleti jog tanszék 23

24 II.4 Az előreláthatósági elv magánjogi térhódítása C.) Európai Szerződési Jogi Alapelvek, (ex 4.503) Cikk Előreláthatóság A nemteljesítő fél csak azért a veszteségért felel, amelyet a szerződés megkötése idején, mint nemteljesítésének valószínű következményét előre látott, vagy ésszerűen előre láthatott, kivéve, ha a nemteljesítés szándékos vagy súlyosan gondatlan volt (korábban a részét képező) Cikk Kárenyhítés (1) A nem teljesítő fél abban a mértékben, amennyiben a sérelmet szenvedett fél ésszerű lépések megtételével a veszteséget csökkenthette volna, az utóbbi által elszenvedett veszteségért nem felel. (2) A sérelmet szenvedett fél jogosult mindazon költsége megtérítésére, amely a veszteség csökkentésének megkísérlése során ésszerűen felmerült. 47 II.4 Az előreláthatósági elv magánjogi térhódítása D.) Európai Szerződési Törvénykönyv, Cikk - A szerződésen alapuló felelősség előfeltételei (4) Azon esetek kivételével, mikor a kötelezett szándékosan, vagy súlyosan gondatlanul járt el, a kártérítési kötelezettség azokra a károkra korlátozódik, melyekért - a szerződés szövegének megfogalmazása, a körülmények, a jóhiszeműség és tisztesség alapelve, valamint a forgalmi erkölcs alapján - ésszerűen a kártérítési kötelezettséget hallgatólagosan vállaló, a közönséges értelemben véve körültekintően eljáró személy részéről a szerződéskötés időpontjában az elvárható. 48 docens, BME GTK Üzleti jog tanszék 24

25 II.4 Az előreláthatósági elv magánjogi térhódítása E.) DCFR, :703 - Előreláthatóság Egy szerződés vagy más jogi aktus kötelezettje a szándékosság, a hanyag és súlyos gondatlanság eseteit kivéve - csak azokért a károkért felel, melyeket a kötelem keletkezésének időpontjában mint a szerződésszegése valószínű jogkövetkezményét előre látott vagy ésszerűen előre kellett volna látnia. - A részletes indokolásból: Nem minden tagállam korlátozza a megtérítendő károkat az előreláthatósági szabály alkalmazásával: néhányan közülük, példának okáért, az adekvát kauzalitás mércéjét használják. Mindazonáltal az eredmény meglehetősen hasonló lesz ahhoz, melyet az olyan nemzetközi egyezmények, mint a CISG (74. cikk) által elfogadott előreláthatóság teszt alkalmazásával kapunk. 49 II.4 Az előreláthatósági elv magánjogi térhódítása F.) Közös Európai Adásvételi Jog, cikk - A hátrány előreláthatósága Az adós csak azért a hátrányért felelős, amelyet előre látott vagy elvárhatóan előre láthatott volna a szerződéskötés időpontjában, mint a szerződésszegés eredményét cikk - A hátrány csökkentése 1. Az adós nem felelős a hitelező által elszenvedett hátrányért abban a mértékben, amennyiben a hitelező ésszerű lépésekkel csökkenthette volna a hátrányt. 2. A hitelező jogosult minden olyan költségének megtérítésére, amely ésszerűen merült fel a hátrány csökkentésének megkísérlése során. - Miután a CESL a fogyasztói, általános szerződési feltételek alkalmazásával az Interneten keresztül bonyolított tömegügyletekre fókuszál, kérdéses, hogy a fogyasztó a teljesítéshez fűződő speciális érdekeit miként tudja a szerződéskötés folyamatában megjeleníteni 50 docens, BME GTK Üzleti jog tanszék 25

26 II. I. SZERZŐDÉSSZEG SSZEGÉS ÉS KÁRTÉRFELELŐSSÉG AZ ÚJ PTK.-BAN II.5 Felelősség és előreláthatóság A.) A felelősségi tényállás B.) Kimentési okok C.) A kártérítés mértéke II.6 Az előreláthatóság értelmezésének gyakorlati problémái A.) Az előreláthatóság fogalmi kérdései B.) Az előreláthatóság kérdése egyes jogviszony-típusok összefüggésében C.) A kár mértékének előre láthatósága D.) A bekövetkező kár lehetséges esetcsoportjai II.7 A kártérítés további kérdései az új Ptk.-ban 51 II.5 Felelősség és előreláthatóság A.) A felelősségi tényállás -Felelősség a szerződésszegéssel okozott károkért [Ptk. 6:142. ] aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ~ ellenőrzési körén kívül eső, ~ a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt ~ elkerülje vagy ~ a kárt elhárítsa. 52 docens, BME GTK Üzleti jog tanszék 26

27 II.5 Felelősség és előreláthatóság A.) A felelősségi tényállás - Tényállási elemek: szerződésszegés > a jogosultnak azt kell bizonyítania, hogy ~ a teljesítés nem volt szerződésszerű ~ a kötelezett megszegte valamely szerződéses mellékkötelezettségét ok-okozati összefüggés ~ a károsultnak kell bizonyítania ~ továbbra is vizsgálandó, hogy a kár bekövetkezte (az oksági láncon belül) mely adekvát ok, okok bekövetkeztének tudható be; a jogi okozatosság, mint a bírói mérlegelés tárgya kár ~ csak vagyoni kár lehet ~ a személyiségi jogokat azonban szerződésszegéssel is meg lehet sérteni Két példa a gyakorlatból 53 Jogeset: A gépkocsi vásárlásra folyósított bank-kölcsön késedelmes megfizetésének következményei nem háríthatók át a casco szerződésben szereplő biztosítóra, biztosítási összeg késedelmes kifizetése alapján [Ptk (1) bek.] > BH Tényállás: felperes OTP-hitelre (1 millió forint) vásárol személygépkocsit, amit később ellopnak tőle, s totálkárosra törve Romániában találnak meg (de nem az elkövetőt) a járműre alperessel casco biztosítás kötött amikor a járművet ellopták, felperes nem fizette tovább a banknak a részleteket: ezért őt egy másik perben (lejárt tőkére, kamatra, perköltségre) közel két millió forint nagyságban marasztalták a biztosító a biztosítási összeget (kb. 500 forint) késedelmesen fizette meg a tárgybeli, alperesi biztosítóval szembeni perben felperes a kölcsönszerződés alapján vele szemben érvényesített károk megtérítését (a közel kétmillió forint) is kéri az alperestől -Döntés: két, egymástól független jogviszonyról van szó > a biztosító csak a casco biztosítás keretei között helyt állni > ez, ha késedelmesen is, de megtörtént jogosult azt a kárt háríthatja át a szolgáltatásával késedelmeskedő kötelezettre, amely kár e késedelemmel okozati összefüggésben keletkezett a felperesnek a pénzintézettel szemben fennálló kamattartozása nem az alperes késedelmével, hanem magának a felperesnek a hitelezőjével szembeni felróható késedelmével áll oki összefüggésben > nem háríthatja át a biztosítóra 54 docens, BME GTK Üzleti jog tanszék 27

28 Jogeset: A gépkocsi vásárlásra folyósított bank-kölcsön késedelmes megfizetésének következményei nem háríthatók át a casco szerződésben szereplő biztosítóra, biztosítási összeg késedelmes kifizetése alapján [Ptk (1) bek.] > BH A bekövetkezett kár nem túl távoli hanem nincs okozati összefüggésben a sérelmezett magatartással > az előreláthatóság kérdése tehát fel sem merül. A korábbi bírói gyakorlat tehát a jövőben is irányadó marad. 55 Jogeset: Kártérítési igény elutasítása okozati összefüggés hiánya miatt [rptk (1) bek.] BH Tényállás: felperes házastársával közösen szabadkerti és fóliás virágkertészetet tartott fenn, egy fóliaházban 20 celsius fokos hőigényű asparagus plumosust telepített október 15-én közlekedési balesetet szenved, melyet a balesetben részt vett másik fél okozott, kórházba kerül kórházi ápolása idején (október 22.-én) jelentős hőmérséklet-csökkenés következik be (- 2 ill. 5 celsius) 56 docens, BME GTK Üzleti jog tanszék 28

29 Jogeset: Kártérítési igény elutasítása okozati összefüggés hiánya miatt [Ptk (1) bek.] BH Tényállás: házastársa megkísérli a fóliaház fűtését elindítani, mert a fűtésrendszer hibás volt, azonnal tájékoztatta erről a kórházban fekvő felperest, aki megnevezett egy szerelőt, hogy azzal javíttassa ki a szerelő aznap későn ért haza, így az olajégő javítása csak éjfélre fejeződött be, a meghibásodott ventillátort azonban nem tudta megjavítani, így a fóliasátor éjszakára fűtés nélkül maradt: a növények elfagytak, az állomány elpusztult felperes módosított keresetében alperes biztosítótársaságot forint és kamatai megfizetésére kérte kötelezni -Első fok: a károsult nem járt el a jó gazda gondosságával akkor, amikor a már közismerten komoly lehűlésekkel fenyegető október közepén a fűtésrendszert nem kapcsolta be (ekkor felfedezhette volna a hibát is), az asparagus elfagyásáért őt kártérítés nem illeti meg ám mert a baleset folytán végül kórházba került, nem tudta a fagyás után a fóliasátrat más primőr növények termesztésére hasznosítani, az ebből eredő kárát (havi Ft, mindösszesen forint) azonban meg kell téríteni 57 Jogeset: Kártérítési igény elutasítása okozati összefüggés hiánya miatt [Ptk (1) bek.], BH Az LB döntése: a.) Felperes a perben veszélyes üzemek találkozása során keletkezett kárigényt érvényesített, ezért a Ptk (1) bek. értelmében a felelősség általános szabályait kell alkalmazni. A perben nem volt vitás, hogy a balesetet a másik autó vezetője okozta, magatartása jogellenes volt, a Ptk (1) bekezdése szerint azonban az ok-okozati összefüggést bizonytani kell b.) Szakértői vélemény bizonyította, hogy az október 22-i fagyos éjszakára a sokéves tapasztalat alapján számítani lehetett, azt váratlannak nem lehet tekinteni, felperes mulasztott akkor, mikor a rendszert nem ellenőrizte ill. végzett próbafűtést, ekkor a hibák már előre kiütköztek volna c.) Következésképp a hibák késedelmes felfedezése és azok javításának elhúzódása felperes felróható magatartásának, önhibájának következménye volt, a károsodással a balesetet okozó gépjármű üzemben tartójának magatartása közvetetten sem volt okozati összefüggésben > Mindezekre tekintettel az LB a megalapozott és érdemben helyes elsőfokú ítélet a fellebbezéssel érintett rendelkezéseit (részben eltérő indokkal) helyben hagyta 58 docens, BME GTK Üzleti jog tanszék 29

30 Jogeset: Kártérítési igény elutasítása okozati összefüggés hiánya miatt [Ptk (1) bek.], BH A bekövetkezett kár nincs okozati összefüggésben a sérelmezett magatartással > felróható magatartást pedig éppen hogy felperes tanúsított, azzal, hogy nem úgy járt el, ahogy a sokéves tapasztalat alapján el kellett volna járnia. A korábbi bírói gyakorlat tehát a jövőben is irányadó marad. 59 II.5 Felelősség és előreláthatóság B.) Kimentési okok - A kimentési okok > a három feltételnek konjunktívan kell fennállnia a körülmény a fél ellenőrzési körén kívül merült fel > teljesítési akadály, nem gazdasági ellehetetlenülés ~ ilyen lehet > természeti katasztrófa, háború, forradalom, közlekedési útvonal, repülőtér lezárása, behozatali/kiviteli tilalom, devizakorlátozás, embargó, radikális piaci változások (pl. árrobbanás, hiperinfláció) ~ DE NEM LEHET VISZONT ilyen > saját üzemi rend szervezési és egyéb zavarai, dolgozók magatartási, piaci beszerzési feltételek előre nem látható körülmény ~ a szerződésszerű teljesítést akadályozó, s nem a kárkövetkezményeket érintő körülmény ~ nem csak a konkrét szerződésszegő fél, hanem a helyében lévő bármely más, ésszerűen eljáró kötelezett sem láthatta (volna) előre azt ~ DE NEM az, ha azzal a szerződés megkötésekor objektíve számolni kellett a körülmény elkerülésének, a kár elhárításának el nem várható volta ~ a szerződésszegés, s nem a szerződéskötés időpontjában kell vizsgálni ~ létező alternatíva (más számla, útvonal stb.) esetén: NEM! Lássunk erre egy jogesetet 60 docens, BME GTK Üzleti jog tanszék 30

31 Jogeset: Együttműködési/tájékoztatási kötelezettség [rptk (3) bek] > BH Tényállás: felperes és családja december 1-én induló Sri Lanka-i utazásra és a Maldívszigeteken való üdülésre fizet be félpanzióval az utazási iroda úgy tájékoztatja, hogy az út során jó idő várható, de eső előfordulhat Sri Lankára érkezve azt tapasztalják, hogy szakad az eső, s (bár az út egyébként terv szerint bonyolódik) végig (december 12.) ilyen, extrém rossz idő marad hazaérkezve az irodától kapott téves tájékoztatásra hivatkozva felperes a teljes utazási díjat visszaigényli, amitől alperes elzárkózik - Döntés: már az első fokú bíróság is megállapította az eljárás során, hogy Sri Lanka azon részét, ahol felperes és családja üdült, a monszun miatt a májustól októberig tartó időszakban éri rendszeresen nagyobb mennyiségű csapadék > bár a monszunövezetben futó zápor mindig előfordulhat a helyi Meteorológiai Intézet is megerősítette, hogy az érintett időszakban szélsőséges, a korábbi években nem tapasztalt időjárás volt melyre vonatkozóan alperest tájékoztatási kötelezettség értelemszerűen nem terhelte egyebekben alperes vállalt kötelezettségeit (szállás, programok) maradéktalanul teljesítette a felülvizsgálati kérelem így elutasításra került 61 Jogeset: Együttműködési/tájékoztatási kötelezettség [rptk (3) bek] > BH Az utazási iroda felelőssége szempontjából az alapkérdés a régi Ptk. szerint: jogellenes volt-e, hogy felperes téves tájékoztatást kapott? > IGEN, a teljesítés nem volt szerződésszerű felróható volt-e a tájékoztatás elmulasztása az extrém időjárás esetleges bekövetkezése vonatkozásában? > NEM mert okkal (sokéves átlag) ebben az évszakban nem kellett ilyen időtől tartani változna-e a megítélés, ha az iroda júniusra ígért volna szép időt? > IGEN 62 docens, BME GTK Üzleti jog tanszék 31

32 Jogeset: Együttműködési/tájékoztatási kötelezettség [rptk (3) bek] > BH Az új Ptk. szerint (6:142. szerinti mentesülés): az a kár, ami a rossz időjárásnak köszönhetően az utasokat érte, az ésszerű gondos eljárás mellett a szerződéskötés időpontjában előre látható volt-e? > NEM ellenőrzési körén kívül esett a rossz idő? > NEM elvárható volt, hogy a körülményt elkerülje vagy elhárítása? > NEM MINDEZEK ALAPJÁN ALPERES A JÖVŐBEN IS KIMENTHETI MAGÁT 63 II.5 Felelősség és előreláthatóság C.) A kártérítés mértéke - A kártérítés mértéke: [Ptk. 6:143. ] kártérítés címén meg kell téríteni a szolgáltatás tárgyában keletkezett kárt a szerződésszegés következményeként a jogosult vagyonában keletkezett egyéb károkat és az elmaradt vagyoni előnyt ~ olyan mértékben kell megtéríteni ~ amilyen mértékben a jogosult bizonyítja, hogy a kár > mint a szerződésszegés lehetséges következménye > a szerződés megkötésének időpontjában előre látható volt Lássunk erre egy jogesetet 64 docens, BME GTK Üzleti jog tanszék 32

33 Jogeset: A távközlési szolgáltatás átmeneti szüneteltetése hibás teljesítésnek minősül, ezért az előfizető követelheti az ebből eredő kárának megtérítését, [rptk. 305., 310. ] BH Tényállás: Alperesi részvénytársaság június 13-án saját adminisztratív tévedése következtében kikapcsolta az ügyvédként és magánfelszámolóként dolgozó felperes mobiltelefonját, s azt csak felperes felszólalására június 16-án (hétfőn) kapcsolta vissza. Felperes Ft kár és kamata megtérítése iránt terjesztett be keresetet: miután mobiltelefonján napokig nem volt elérhető, ~ elesett egyprivatizációs pályázattal kapcsolatos, már előkészített szerződéstől (a megbízási díj felével számolva Ft ~ forintos napi átlagkeresetet alapul véve napi Ft elmaradt jövedelem ~ Ft-ot nem részletezett Alperes a kereset elutasítását kérte: bár nem vitatta, hogy a szolgáltatás szünetelésére az ő hibájából került sor, állította, hogy ez a szüneteltetés nem okozott kárt felperes vagyonában - Az első és másodfok döntése: első fok közbenső ítélete: a kikapcsolás kárt okozott, ezt meg kell téríteni másodfok: felperes nem tudta bizonyítani, hogy a hibás teljesítés összefüggésében kár érte volna (azaz nem a kárösszeget nem bizonyította, hanem a kár bekövetkeztének tényét), így az első fokú ítéletet megváltoztatva a keresetet elutasította 65 Jogeset: A távközlési szolgáltatás átmeneti szüneteltetése hibás teljesítésnek minősül, ezért az előfizető követelheti az ebből eredő kárának megtérítését, [Ptk. 305., 310. ] BH Az LB döntése: a.) Alperes részéről a szolgáltatás átmeneti szüneteltetése hibás teljesítésnek minősül, így felperes a ptk alapján követelheti kárai megtérítését. Kár hiányában kártérítés alkalmazására nem kerülhet sor, a kár mértékét felperesnek kell bizonyítania. b.) Megalapozatlan a másodfok azon kiindulása, hogy a kár nem bizonyított legalább részben az. ~ privatizációs szerződés: felperes tudta, hogy mobiltelefonja nem működik (s azt csak a hétvégét követő első munkanapon kapcsolhatják vissza), a szerződést érintő lényeges információval már pénteken rendelkezett, azt a partnerével más módon nem közölte, pedig kára elhárítása érdekében ezt meg kellett volna tennie elmaradt jövedelme saját önhibájával áll összefüggésben ~ átalány jövedelemkiesés: a naplófökönyv és az (ez alapján igazolt) éves bevétel alapján feltehető, hogy e napokon is arányos jövedelemre tett volna szert, ha telefonját használni tudja > vagy az összegszerűségre vonatkozó külön eljárásban az elszenvedett kárt (milyen konkrét megbízásoktól esett el) bizonyítani tudja, vagy a Pp a alapján a bíróság mérlegelési jogkörben, általános kártérítés formájában fogja az elmaradt vagyoni előny mértékét megállapítani. 66 docens, BME GTK Üzleti jog tanszék 33