az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének Leltételeiről

Átírás

1 BUDAPEST KŐBÁNYAI ÖNKORMÁNYZAT 38/1994_ (VI_28-) sz_ önkormányzati rendelet az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének Leltételeiről A Budapest Kőbányai Önkormányzat Képviselőtestülete (a továbbiakban Kt.) a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokrél szóló évi L~~VIII. törvény, illetve az ezt módositó évi XVII. törvényben /továbbiakban tv./ valamint az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló évi XXXIII. tv. 2. szakasz (8) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rndeletet alkotja: I. RÉSZ ÁLTALÁNOS RENEDELKEZÉSEK A rendelet hatálya l.. (1) A rendelet hatálya kiterjed az Önkormányzat tulajdonában lévő lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre, valamint a vegyes tulajdonban /részben önkormányzati, részben más/ lévő ingatlanokban az önkormányzati tulajdoni hányadra.

2 - 2 - HATÁSKÖRI SZABÁLYOK 2.. (1) A tv., valamint e rendelet rendelkezései végrehajtásnak ellenőrzése a Polgármester feladata. (2) Ha a tv., vagy e rendelet alapján tulajdonosi nyilatkozat megtétele szükséges, nyilatkozat adására a Polgármestere jogosult, az illetékes bizottságok véleményének figyelembevételével. (3) Az elidegenítések előkészítésével és lebonyolításával az Önkormányzat a Kőbányai Vagyonkezelő Rt-t bízza meg. IL RÉSZ VÉTELI ÉS ELŐVÁSÁRLÁSI JOGOSULTSÁG ÖNKORMÁNYZATI LAKÁS ES ETÉN 3.. (1) Önkormányzati tulajqonú lakás vásárlására jogosult vételi, illetve elővásárlási joga alapján - a törvényben megjelöltbérlő, bérlőtárs, társbérlő, illetőleg hozzájárulásukkal egyenesági rokonuk, örökbefogadott gyermekük függetlenül attól, hogy lakóhelyük, illetve bejelentett lakásuk máshol van. (2) Bérlőtársak esetén a vételi jog csak a lakás egészére gyakorolható, a bérlőtársak együttes nyilatkozata alapján. (3) A társbérlők a lakás tulajdonjogát az általuk kizárólagosan használt lakásrész arányában szerezhetik meg. (4) Tartási szerződés esetén a jogosult csak akkor vásárolhatja meg, ha az hozzájárul. (eltartott) a eltartó ahhoz lakást írásban

3 - 3 - (5) A vételi és elővásárlási joggal érintett önkormányzati lakás értékesítési és fizetési feltételei azonosak. (6) Nem áll fenn vételi jog az szeptember 30. napját követően kizárólag önkormányzati eszközökből létesített vagy szerzett, illetőleg az évi LXV. tv szakaszának (2) bekezdése alapján az Önkormányzat tulajdonába került lakásra. VÉTELI JOG GYAKORLÁSA 4.. (1) A vételi jog gyakorlására vonatkozó nyilatkozatot a jogosultnak írásban március 31-ig, mint jogvesztő határidőig lehet. benyújtani a Kőbányai Vagyonkezelő Rt. Ingatlanügyi Csoportjához. (2) A vételi nyilatkozat benyújtásától számított 60 napon belül az eladást végző szervezetnek meg kell vizsgálni, hogy a vételi jog gyakorlásának törvényi feltételi fennállnak-e, mind a lakás, mind a nyilatkozatot tevő vonatkozásában. (3) Amennyiben az ingatlan teleknagysága a Budapesti Városrendezési Szabályzatban előírt, vagy a helyben szokásos ~eleknagyságot meghaladja és abból új telek alakítható ki, az ingatlant meg kell osztani. (4) Amennyiben az ingatlant érintően bírósági vagy közigazgatási eljárás van folyamatban, az ingatlant csak annak jogerős befejezésekor lehet eladni.

4 - 4 - ELADÁSI AJÁNLAT 5_ _ (1) Az elidegenítés előkészítésének befejezésével a lebonyolító a jogosultnak eladási ajánlatot tesz: Az eladási ajánlat tartalmazzza: - az ingatlan forgalmi értékét, - a vételárat, - a fizetési feltételeket, - az ajánlati kötöttség időtartamát. Az ajánlathoz mellékelni kell: - az ingatlanról készült műszaki szakvélemény összefoglaló részét, - a szerződési feltételeket, - az alapító okirat kivonatát, a közös tulajdoni hányadban lévő helyiségek felsorolásáva!. (2) Az eladási ajánlatra a nyilatkozattételi határidő 90 nap. Az adás-vételi szerződés megkötéséhez a vevőnek az alábbi igazolásokat kell hoznia: a lakáskiutaló határozatot és a bérleti szerződést, vagy azoknak a Kőbányai Vagyonkezlő Rt. által hitelesített másolatát, - lakbér és egyéb ehhez tartozó díjfizetésről szóló igazolást, amelyet a Kőbányai Vagyonkezelő Rt. ad ki. (3) A forgalmi értékbecslés a nyilatkozattételi határidő időtartama alatt köti az eladót. ÖNKORMÁNYZATI LAKÁS VÉTELÁRA 6- - (1) A tv. által meghatározott vételi, illetve elővásárlási joggal érintett lakások esetén a vételár az alábbiak figyelembevételével kerül megállapításra:

5 Ha a házasingatlan egy vagy két lakásos: a vételár a forgalmi érték 50 %-a, Ha a telekméret a BVSZ-ben eíőírt, vagy a helyben szokásos teleknagyságot meghaladja, s a telekmegosztással új telek nem alakítható ki, az abban megjelölt mértéket meghaladó telekrész forgalmi értéken idegeníthető el. Három vagy több lakásos házasingatlanok esetén az elidegenítés feltételei az alábbiak szerint alakulnak: - A O - 5 év között épült, vagy teljes felújításban részesült házasingatlanok esetében a vételár a forgalmi érték 44 %-a. - A 6-15 éven belül épült, illetve 15 éven belül teljes felújításban részesült házasingatlanok esetében a vételár a forgalmi érték 33 %-a. - A 15 évnél régebben épült és teljes felújításban nem sült házasingatlanok esetében a vételár a forgalmi 16,5 %-a. részeérték (2) Az önkormányzati lakások forgalmi értékét a hasonló adottságú lakások helyi forgalmi értéke alapján különösen: a., az épület településen belüli fekvése, b., az épületben lévő lakások száma, az épülethez tartozó földterület, a közös használatra szolgáló helyiségek, és a közös használatra szolgáló területek nagysága, c., az épület felszereltsége, műszaki állapota, építése, a felújítás óta eltelt idő, d. a lakás alapterülete és komfortfokozata, e. a lakottság ténye, figyelembevételével kell megállapítani.

6 - 6 - FIZETÉSI ÉS ÉRTÉKESÍTÉSI FELTÉTELEK 7_ _ (1) Ha a lakást a tv. alapján az arra jogosult vásárolja meg, részére - kérelmére - maximum 25 év részletfizetés adható. A vételár 10 %-át egy össszegben kell kifizetni. (2) Vételi jog alapján megvásárolt lakások esetén a vételár hátralék egyösszegű befizetésekor évenkénti bontásban az alábbi kedvezmény illeti a vevőt: Az első évben a vételár hátralék A második évben a vételár hátralék A harmadik évben a vételár hátralék A negyedik évben a vételár hátralék Az ötödik évben a vételár hátralék 50 %-a, 45 %-a, 40 %-a, 30 %-a, 15 %-a. A kedvezmény a törlesztés 6. évétől megszűnik. (3) Az első 5 évben az eladó a vételár hátralékra kamatfizetési mentességet biztosít. A 6. évtől a mindenkori jegybanki kamat 100 %-ának megfelelő kamat terheli a vételár hátralékot. VÉTELI ÉS ELŐVÁSÁRLÁSI JOGGAL NEM ÉRINTEIT LAKÁS ÉRTÉKESÍTÉSE 8- - (l) Üres beköltözhető lakás értékesítése pályáztatás újtán történik. A kikiáltási ára a mindenkori piaci viszonyoknak megfelelő forgalmi érték. (2) A Képviselőtestület kizárólagos döntése alapján kiírása nélkül is lehet önkormányzati bérlakást teni. pályázat értékesí- Licit nélkül válhat vevővé a Képviselőtestület döntése értelmében az a személy, illetve az a szervezet, akinek a javára a Képviselőtestület így dönt.

7 - 7 - (3) Az ingatlan megvételé~az jogosult, aki a licittárgyaláson a kikiáltási árat meghaladó vagy azt elérő, legkedvezőbb ajánlatot tesz. (4) Az adás-vételi szerződést a licittárgyalástól számított 15 napon belül meg kell kötni. A vételárat az adás-vételi szerződés megkötésétől számított 8 napon belül meg kell fizetni. (6) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell: (5) A pályázati feltételeket a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláin 30 napra, valamint az Önkormányzat lapjában közzé kell tenni. A közzététel kezdő napja a helyi lapban történő megjelenés. - az ingatlan ingatlannyilvántartási adatait, azaz a lakás eimét, tulajdoni lapszámát, helyrajzi számát, alapterületét. szobaszámát, - komforlfokozatát, - a helyiségek felsorolását, - a műszaki jellemzőket,. - a lebonyolító megnevezését, eimét, telefonszámát, - a lakás megtekintésére biztosított időpontot, - a bánatpénz összegét, - a pályázat benyújtásának módját, helyét és határidejét, - a versenytárgyalás helyét és idejét. (7) A licittárgyalás nyilvános, azon minden Lermészetes és jogi személy, valamint jogi személyiséggej nem rendelkező gazdasági társaság részt vehet. (8) A licittárgyalás kizárólag közjegyző jelenlétében tartható meg. (9) A licittárgyalás nyertese a vételár 10 %-át foglalóként a licit elnyerésekor köteles az eladónak megfizetni. Ennek tényét előszerződésben rögzíti az eladó és a vevő. (10) Amennyiben a licittárgyalás nyertese önhibájából 15 napon belül az adás-vételi szerződést nem köti meg, elveszíti a szerződéskötésre vonatkozó jogát és a bánatpénz összegét. Ebben az esetben az ingatlan a másodikként, illetőleg harmadikként legkedvezőbb ajánlatot tevő pályázó részére értékesíthető. Az eladási ár a kikiáltási árnál kevesebb nem lehet.

8 ' III. RÉSZ A HELYISÉGEK EL IDEGEN Í TÉSE A HELYISÉGEK ELADÁSRA V ALÓ KIJELÖLÉSE ÉS VÉTELRE V ALÓ FELAJÁNLÁSA (1) A nem lakás céljára szolgáló helyiség (a továbbiakban: helyiség) eladásáról és egyéb módon történő elidegenítéséről (apportálásáról) a (7) bekezdésben foglalt kivétellel a Képviselőtestület dönt. (2) Helyiség elidegenítésére javaslatot a Vállalkozási Bizottság véleményének figyelembevételével a Polgármester tehet, feltéve ha: a./ a helyiség bérlőjének kijelölésére jogosult szerv, b./ életvédelem céljait szolgáló helyiség esetében a polgári védelmi parancsnokság, c.j műemléképületben lévő helyiség esetében a műemlékvédelmi hatóság írásban hozzájárul az elidegenítéshez. (3) Az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került helyiségre a bérlő nyújthat be vételi kérelmet. (4) Üreshelyiségetés az olyan helyiséget, amelyre a bérlője az elővételi jogával nem élt, az e rendeletben meghatározott kivételekkel pályázat útján lehet elidegeníteni. (5) A pályázat kiírása előtt az üres helyiséget a kárpótlásra jogot szerzett volt tulajdonosnak kell vételre felajánlani. (6) Ha a kárpótlásra jogosult volt tulajdonos személyének megállapítása vagy felkutatása aránytalanul nagy nehézséggel járna, az (5) bekezdés szerinti ajánlat a Polgármesteri Hivatalban 15 napra kifüggesztett hirdetmény útján is közölhető.

9 - 9 - (7) Ha az üres helyiséget szomszédos lakás bővítéséhez lehet felhasználni, és nincs kárpótlásra jogot szerzett volt tulajdonos, a lakás tulajdonosának kérelmére, részére a helyiséget pályázat nélkül is el lehet idegeníteni. Az elidegenítésről a Vállalkozási Bizottság dönt, ha a helyiség alapterülete nem haladja meg a húsz négyzetmétert (1) A helyiség eladására vonatkozó ajánlati felhívásának tartalmaznia kell a helyiség: a.j címét, ingatlannyilvántartási adatait, alapterületét, felszereltségét és színvonalát, b./ az épület lényeges műszaki állapotára vonatkozó tájékoztatást, c.j a vételárat, d./ a vételi szándék bejelentésének határidejét, e./ a vásárlásra jogosult által közlendő, az adás-vételi szerződés megkötéséhez kért adatokat. (2) Az ajánlati kötöttség határideje a vételre történő felajánlásról szóló értesítés kézhezvételét követő naptól számított hatvanadik nap. ÖNKORMÁNYZATI TULAJDO:NÚ HELYISÉG ELADÁSÁNAK TILALMA ll.. (1) Nem adható el az önkormányzati tulajdonú helyiség: - ha a bérleti jogviszony felmondására okot adó körülmény áll fenn, illetve bírói eljárás van folyamatban, annak jogerős befejezéséig, határozott ideig tartó bérleti ]Ogv1szony kivéve a bérlő részére, fennállásáig, - a bérlőnek, ha a bérlő a helyiséget 50 %-os vagy azt meghaladó mértékben albérletbe adta,

10 építésrendészeti eljárásra okot adó körülmény esetén az eljárás jogerős befejezéséig, - ha a helyiség RRT-ben bontásra van kijelölve, - a bérlő és a bérbeadó között egyéb okból folyó polgári per befejezéséig, - ha elidegenitési és terhelési tilalommal terhelt, - ha az önkormányzat tulajdonában lévő épületben közös használatra szolgáló helyiségnek vagy területnek minősül, - a helyiség fennmaradásának ideiglenes engedélye esetén, ki ha bérlókijelöléssel és ismételten gyakorolható bérlő választási joggal érintett, - a Polgármesteri Hivatal, valamint a közszolgálati feladatok ellátására szolgáló ingatlan területén. ÖNKORM.ANYZ-ATI TULAJDONÚ HELYISÉG ELADAS ESETÉN ELÓV ÁSÁRLÁSI JOGOSULTSÁG 12_ _ (l) A bérlőt (bérlőtársakat) elővásárlási jog illeti meg az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került helyiségekre, ha - a helyiséget az önkormányzat értékesítésre kijelölte és - a helyiség az ingatlannyilvántartásba önálló tulajdonként van bejegyezve, vagy az ilyen eimen bejegyezhető. (2) A társasházban lévő önkormányzati tulajdonú helyiség megüresedése esetén a tulajdonostársakat a megüresedéstől számított ~ hónapig elővásárlási jog illeti meg_

11 - l l - (3) Bérlőtársi jogviszony esetén elővásárlási jog a helyiség egészére gyakorolható, eltérő megállapodás hiányában bérlőtársak a helyiség tulajdonjogát az általuk kizárólagosan használt helyiségrész alapterületének arányában vásárolhatják meg. (4) Elővásárlási jogával csak az a bérlő élhet, akinek a szerződéskötés időpontjában adó-, vagy adók módjára behajtandó köztartozása, bérleti díj és közüzemi díj hátraléka nincs, továbbá a társadalombiztosítási járulék fizetési kötelezettségének eleget tett. Az erre vonatkozó igazolásokat a szerződés megkötése előtt ~,I a bérlőnek kell beszerezni, átadni a lebonyolítónak., ÖNKORMÁNI'ZATI HELYISÉG VÉTELÁRA ÉS FIZETÉSI FELTÉTELEI 13.. (l) A bérlő és a kárpótlásra jogosult volt tulajdonos a helyiséget a helyi forgalmi érték 80 %-ának megfelelő vételáron, (2) Üres állapotban és harmadik fél részére történő értékesítésnél a pályázat, illetve licit alapján történő eladás feltételei szerint kell eljárni a 9.. -ban megfogalmazottak alapján. (3) A vevő részére - kérelmére - fizetési kedvezmény nyójtható, amely a vételár 50 %-ának egyösszegű befizetése után a fennmaradó további 50 %-ot 12 havi egyenlő részletekben kell megfizetni a mindenkori jegybanki alapkamat 100 %-ának megfelelő kamatterherrel. (4) A helyiség forgalmi értékének megállapítása forgalmi értékbecslés (a továbbiakban: értékbecslés) alapján történik, amelyet ógy kell elkészíttetni, hogy tartalmazza az eladásra kerülő helyiség, az épület és a hozzá tartozó telek jogi helyzetével és műszaki állapotával összegfüggő, továbbá a forgalmi érték meghatározását befolyásoló adatokat.

12 (5) Az értékbecslésben az ingatlannyilvántartás alapján közölni kell az ingatlan tulajdoni lapjának I-III. RÉSZ-ében szereplő adatokat. Amennyiben az Önkormányzat tulajdoni JOga még nem került bejegyzésre, akkor a FVÁB által kiadott 1gazolás vagy határozat számát kell feltüntetni. (6) Az értékbecslésnek elsősorban a következő adatokat kell tartalmaznia: a.f az épület - településen belüli elhelyezkedését, fekvését, - közmavesítettségének mértékét, - megközelítés lehetőségét; b./ az épület, melléképületek - építésének idejét, módját, szerkezeteinek, berendezéseinek anyagát, életkorát, használhatóságuk mértékét, a javítás, helyreállítás szükségességét, az esetleges hatósági kötelezéseket, felszereltségét, felújításának időpontját és mértékét (részleges vagy teljes); c.f az épületben lévő helyiségek és lakások számát, a közös használatra szolgáló helyiségek 6s használatra szolgáló területek nagyságát; d./ a helyiség - alapterületét, minőségét meghatározó tényezőket, közös épületen belüli elhelyezkedését, a bérlő által elvégzett, de a bérbeadó által meg nem térített értéknövelő beruházásokat és azok értékét; e./ a helyiséghez tartozó földrészlet - nagyságát, - további beépítésének lehetőségét, - egyéb adottságait (pl. parkosított, támfalépítés szükségessége stb.) (7) Az értékbecslésnek összehasonlító adatokat kell tartalmaznia a kerületben az értékbecslés készítését megelőző egy éven belül, legalább két - a magánforgalomban adás-vétel útján elidegenített - hasonló adottságú helyiség vételáráról

13 (8) A helyiség vételára után számítva, a vételáron felül általános forgalmi adót is kell fizetni. HATÁLYRA LÉPÉS 14.. (1) Ezen önkormányzati rendelet kihírdetése napjan lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a Budapest Kőbányai Önkormányzat 33/1994. (V.17.) sz. rendelete, amely az önkormányzat tulajdonában álló lakások elidegenítésének ideiglenes feltételeiről szól, hatályát veszti. / -~ c;a. ~~i István jegyző A kihirdetés napja B u d a p e s t, j\íl:üu$.29...