Az oktatás stratégiái

Átírás

1 Az oktatás stratégiái Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Falus Iván (2003): Az oktatás stratégiái és módszerei. In: Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Budapest, Nemzeti Tkk. p

2 Az oktatási stratégia fogalma Sajátos célok elérésére szolgáló módszerek, eszközök, szervezési módok és formák komplex rendszere, amely koherens elméleti alapokon nyugszik, sajátos szintaxissal (a végrehajtandó lépések meghatározásával és adott sorrendjével) rendelkezik, és jellegzetes tanulási környezetben valósul meg.

3 Az oktatási stratégiák fajtái CÉLKÖZPONTÚ STRATÉGIÁK SZABÁLYOZÁSELMÉLETI STRATÉGIÁK Információ tanítása bemutatással Nyílt oktatás Programozott oktatás Készségtanítás direkt oktatással Adaptív oktatás Optimális elsajátítás Fogalomtanítás magyarázattal és megbeszéléssel Szociális és tanulási készségek tanítása kooperatív tanulással Gondolkodás fejlesztése felfedezéses tanulással

4 Célközpontú stratégia A stratégia általános felépítésében is a cél játssza a központi szerepet, a stratégiák megkülönböztetése az elérendő célok alapján történik

5 Szabályozáselméleti stratégia Központi elve az alapjukban meghúzódó szabályozáselméleti felfogás. Különböző oktatási célok eredményes elérésére szolgálnak, de nem kötődnek egyetlen oktatási célhoz sem

6 Információ tanítása bemutatás segítségével Lényege: feltárjuk az elsajátítandó anyag szerkezetét, megismerjük a tanuló gondolati struktúráját, e struktúra előhívása az operatív (műveleti) memóriába, megfelelő kapcsolat teremtése a meglévő és a kialakítandó struktúra között

7 A tanár tanórai tevékenysége 1. Az oktatás céljainak közlése, a tanulók készenléti állapotának megteremtése 2. Strukturáló elvek bemutatása, (feltárja a tanulók számára korábbi ismeretstruktúrájuk és az elsajátítandó ismeretek hasonló és eltérő vonásait) 3. A tanagyag logikus, világos, strukturált közlése, kapcsolódások bemutatása 4. A tanulók gondolkodásának elősegítése, a megértés ellenőrzése kérdések segítségével Módszerei: előadás, magyarázat, megbeszélés, szemléltetés

8 Készségtanítás direkt oktatás segítségével Alapvető készségek és elemi ismeretek elsajátítására alkalmazzák Alapelve: világos célok elemekre bontása, határozott, de nem autokratív tanári irányítással a tanulók végigvezetése az elsajátítás menetén

9 A tanár tanórai tevékenysége: 1. A tanár bemutatja az óra céljait, közli, felidézi a szükséges előzetes alapismereteket, bevonja a tanulókat a munkába 2. A tanár bemutatja az elsajátítandó ismereteket/készségeket (kis lépések, megértés ellenőrzése minden lépésnél) 3. Irányított gyakorlási lehetőséget biztosít 4. Ellenőrzi a megértést (visszacsatolás, kiegészítés) 5. További gyakorlási lehetőségek biztosítása Módszerei: magyarázat, szemléltetés(demonstráció), munkáltató módszer

10 Fogalomtanítás magyarázat és megbeszélés segítségével Fogalom = lényeges ismertetőjegyek összessége Fogalomtanulás: a dolgokat az ismertetőjegyek alapján osztályokba soroljuk, megvizsgáljuk, hogy egyes jelenségek rendelkeznek e a fogalom megkülönböztető jegyeivel, azaz az adott fogalomhoz tartoznak -e vagy sem

11 A tanár tanórai tevékenysége 1. A fogalommal kapcsolatos előismeretek, fogalmi struktúrák felidézése 2. Az előismeretek függvényében: Direkt bemutatás nincsenek előismeretek; tanár megnevezi, definiálja a fogalmat Fogalomelsajátítás vannak előismeretek; a tanulók maguk jutnak el a fogalom meghatározásáig 3. Az elsajátítás ellenőrzése, további példák/ellenpéldák adása 4. A tanár elemezteti, értékelteti a tanulókkal saját gondolkodási tevékenységüket elősegíti a fogalom beillesztését a már meglévő ismeretek rendszerébe Módszerei: tanári dominanciájú magyarázat, megbeszélés

12 Szociális és tanulási készségek tanítása kooperatív tanulással A társadalmi életre való felkészülés feltételeinek megteremtése az iskolában (Dewey) Kölcsönös függőségi viszonyok között a tanulók motiváltak a közös célok elérésére, baráti viszonyok alakulnak ki, fejlődnek a kommunikációs készségeik, technikáik (Allport)

13 A tanár tanórai tevékenysége 1. Az óra céljainak pontos meghatározása 2. Alapvető ismeretek közlése szóban vagy írásban 3. A csoportok létrehozása, megszervezése 4. A csoportok munkájának segítése 5. A produktumok értékelése, vagy a közös munka eredményeinek csoportonkénti prezentációja 6. Mind a csoportos, mind az egyéni teljesítmények értékelése Módszerei: csoportos tanulás, mozaiktanulás, csoportkutatás

14 Gondolkodás fejlesztése felfedezéses tanulással Alapvető célja: tanulók gondolkodtatása jelenségek felfedeztetése annak biztosítása, hogy a tanulók maguk konstruálják gondolati rendszereiket A pedagógus nem készen nyújtja az ismereteket, hanem minden lehetséges esetben a tanulók felfedező, konstruáló tevékenységét váltja ki és segít

15 A tanár tanórai tevékenysége 1. A tanulók megismertetése a főbb célokkal 2. Kiinduló kérdések megfogalmazása,a felfedezés, a megbeszélés, a vita szabályainak kialakítása 3. A megbeszélés, a vita nyomon követése, háttérből történő irányítása 4. A következtetések megfogalmazásának elősegítése 5. A végrehajtott gondolkodási műveletek tudatosítása, rögzítése Módszerei: vita, projektmódszer, kísérletezés

16 Nyílt oktatás (Pestalozzi, Rousseau, Fröbel) Jellemzői (Thibadeau, 1995) - a tanulónak aktív szerepe saját tanulásának irányításában, tevékenységek kiválasztásában - változatos anyagok, eszközök alkalmazása - különböző életkorú gyerekek együttes oktatása - individualizált tanulási lehetőségek megteremtése - a tanulás tanári teamek által való irányítása - diagnosztikus értékelési eljárások alkalmazása - terek, bútorzat rugalmas, az oktatási célokhoz való igazítása

17 Programozott oktatás A tanulók tevékenységének szabályozása megadott alapelvek szerint: - az oktatás céljának meghatározása - a tanulók induló szintjének pontos meghatározása - a tananyag lépésekre tagolása - a tanulók aktív tevékenységének kiváltása - a tanulók válaszainak rendszeres ellenőrzése, megerősítése - az egyéni ütem biztosítása Számítógépes oktatócsomagok, multimédia alkalmazása az oktatásban

18 Adaptív oktatás Egyes tanulók képességei, adottságai egymástól lényegesen eltérőek, s ezek a különbségek eltérő tanítási környezetet és eljárásokat igényelnek Fontos: az előzetes tudás felmérése, a tanuló kognitív képességei, személyiségvonásainak jellemzői motiválhatóság mértéke Ennek alapján a tanulóval közösen történik a tanulási-tanítási folyamat tervezése, szervezése Egymástól lényegesen eltérő tanulási eljárásokat tesz lehetővé

19 Optimális elsajátítási stratégia (Bloom) Lényege: csak akkor térjünk rá a következő anyagrészre, ha a megelőzőt optimális szinten elsajátítottuk Teljesítmény alakulása: Hagyományos oktatás Optimális elsajátítás

20 Az egyes anyagrészek végén végzett ellenőrzés funkciója: az eddigi tanulási folyamat minősítése további feladatok feltárása optimális elsajátítási cél elérése Lemaradóknak: a gyermek igényeihez igazodó felzárkóztató, korrepetáló anyag Eredményesen tanulóknak: gazdagító anyag adása tiszta lappal indulás lehetősége

21 A sikeres tanulás feltételei Hagyományos oktatás hiányok halmozódnak sikeres tanulásból egyre többen esnek ki Optimális elsajátítás hiányok pótlása tiszta lappal indulás lehetősége a hiánypótlásra szánt idő megtérül