Ez nem törvényes, de értse meg, hogy a gyámhatóság nem a felettes szerve a Titkos Menedékháznak, mi nem tudunk eljárni velük szemben.

Átírás

1 2023 I. rész Már jelezte az intézmény a kórházunknak, hogy keresni fogja a gyereket a zaklatója, ezért természetesen feljelentést teszünk, 80 gyerek fullad a COVID osztályon, szóval most le kell tennem. A gyermekéről nem adunk információt és többet ne hívjon minket. Miért nem láthatja a gyerekét? Nem tudom mondja meg Ön, Ön a rendőr. Én nem látok rá okot, hogy ne láthatná, próbálta már felhívni az intézményt? Persze. Mit mondtak? Kinevettek és rám csapták a telefont. Mondta, hogy Ön az apja a gyereknek és él a szülői felügyeleti joga? Igen. Ez nem törvényes, de értse meg, hogy a gyámhatóság nem a felettes szerve a Titkos Menedékháznak, mi nem tudunk eljárni velük szemben. Az én nevem, mindegy is, mivel úgyse a nevemen szólítottak, hanem voltam én bántalmazó, zaklató, ügyfél, felperes, rágalmazó. Pedig a helyes megszólítás úgy hangzott volna, hogy apa. Ez egy olyan történet, aminek tényleg se eleje se vége, de kiválóan bemutatja, hogy milyen közigazgatási útvesztőkön kell átesnie egy szülőnek, hogy rájöjjön arra, hogy ebben a jogállamban a szülői jogosítvány semmit nem jelent a közigazgatásba eső intézményeknél és szerveknél. Az ilyen és ehhez hasonló ellentmondásokból próbálok egy tragikomédiába illő, tényeken alapuló passzív olvasmányt előadni, melynek némi közérdekvédelem szerepe is van. Oldal 1 /

2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK Előlap... 1 Tartalomjegyzék... 2 Bevezető... 3 Előzmények [ Preambulum, A kezdet, Alapellátás ]... 4 Előzmények [ Erős fluktuáció miatt bukott ügy, Minden áltudomány ami nem tud biztosítok adni ]... 5 Előzmények [ VARÁZSTRÜKK: VOLT GYEREK NINCS GYEREK ]... 6 Ártatlanság Vélelme [ Miért is lennék bántalmazó?, Nem vagyok bántalmazó, A gyermekjóléti szolgálat igazi arca ]... 7 Krízisközpont és Titkos Menedékház Védelembevétel Védelembevétel [ A gyermek nincs veszélyeztetve külön fejezet ] A Jogállam Appendix: [ Hivatalos aranyköpések ] Appendix: [ Ha már a gyermek érdeke ] Appendix: [ Jogszabályi háttér ] Hátlap Oldal 2 / 22

3 BEVEZETŐ Az én nevem, mindegy is, mivel úgyse a nevemen szólítottak, hanem voltam én bántalmazó, zaklató, ügyfél, felperes, rágalmazó. Pedig a helyes megszólítás úgy hangzik, hogy apa. Édesapja vagyok a kiskorú lány gyermekemnek, akit nem tudom miért, de nem láthattam közel 1 évig, pedig akkor is az apja voltam és nem volt hatósági vagy bírósági határozat, ami ezt megváltoztatta volna. Jelenleg sincs, jelenleg is az apja vagyok. Szeretnék bemutatkozni, kedves olvasó, üdvözöllek! Nem vagyok politikus, nem vagyok se bal, se jobb oldali - nem vagyok jogász. Informatikus vagyok, ehhez értek, ezt szeretném csinálni. Az én munkám arról szól, hogy az automatizált rendszerek ellássák azokat a feladatokat, amik lehetővé teszik az emberek számára a kényelmesebb és gyorsabb ügyintézést világszerte, illetve, hogy szűkítse a humán erőforrás okozta hibafaktorok számát. A bankautomatákat sem isten teremtette a 9. napon, mint ahogyan semmilyen más informatikai rendszert sem. Így vannak, akik hajnali órákban szelik át a várost igény esetén -, hogy egy kábelt visszadugjanak valamelyik adatközpontban, hogy az emberek tudjanak GDP -t termelni napközben. Az én munkám is hasonló ehhez, csak komplexebb. Ha én a feladatomat nem végzem el akkor beperelnek sőt valószínűleg büntetőjogi kiértékelést vonna maga után. Ezért nem vitás, hogy a munkámat felelősségteljesen végzem immár 17 éve a versenypiacon. Ezeket azért tartom fontosnak elmondani, hogy kontrasztba állítsam azokkal, akik közfeladatot látnak el és semmilyen garanciát vagy biztosítékot nem adnak a munkájukra. Akik ítélkeznek bármely jogszabály ismerete hiányában, akik elzárkóznak a saját cselekményeik felelőssége alól. Mindezt teszik akként, hogy kvázi a termelő cégekből befizetett adók jelentős része fedezi ezen személyek bérét és a közszolgálatban áll, azaz a közjó érdekében a ráruházott közfeladati feladatát elkéne, hogy lássa. Szeretném bemutatni a saját tapasztalataimat a gyermekvédelem területén és a családbarát országnak mondott magyarországi hivatali ügyintézésekkel kapcsolatos aknákkal kikövezett útvesztőt, amikor apa harcol azért a jogáért, hogy láthassa a gyermekét vagy egyáltalán információt kapjon arról, hogy miért került sürgősségi osztályra a gyermek a COVID járvány idején és satöbbi. Oldal 3 / 22

4 ELŐZMÉNYEK PREAMBULUM Nincs egyszerű feladatom, mert több a gyermekvédelemben dolgozó személy vagy azt jól ismerő személyek is kérték, ha nem nagy fáradtság, szívesen olvasnák a történetem, de személyekhez nem köthető módon. Továbbá előbb-utóbb a gyerek is elfogja olvasni ezeket mikor majd felnő, erre a bíróság mutatott rá helyesen, így azt kell kérnem mindenkitől, hogy higgye el, amit írok, mert ez így történt. Ha nem hiszi el perelje ki az adatokat a kormányhivataloktól. A KEZDET ban született meg a tervezett gyermek nagy örömünkre. Nem voltunk házasok. Rendezett családiházas környezetben éltünk és tartalékainknak köszönhetően kedves édesanya is otthon tudott maradni a gyermekkel és azt megelőzően is veszélyeztett terhesként. A család szükségleteit természetesen én apa teremtettem meg, kötelességemnek éreztem. Családfőt nem merek írni, mert olyan bohócvilágban élünk, ahol a kasztok és a nemek már zavarodásig összevannak keveredve és ami működött évmilliókig az mostanra offenzív lett egyesek számára, de szívem szerint azt írtam volna, mert minden adminisztratív teendő, pénzügyi teher és egyéb kívánalmak is engem terheltek, ha akartam, ha nem. Sőt határozott álláspontom, hogy mindenkori átlagnál is jóval többet vettem ki a részem az apaságból és a kismama gondozásból. A szülés megváltoztatja a nőket, vannak, akiket kevésbé és vannak, akiket jobban. Nálam azt hozta a sors, hogy én váltam extrém módon unszimpatikussá a másik fél számára. Ennek hangot és fizikai megnyilvánulást is adott anya akként, hogy néha olyan cselekményeknek voltam az elszenvedő passzív alanya, ami a BRFK életvédelmi osztályához tartozott volna, - ha bárki is foglalkozott volna a nyomorommal, de jobb is így, mivel a gyermeknek mindkét szülőjére szüksége van, akármilyenek is. Végül ben a gyermekvédelmi szolgálatot kerestem fel, mert álláspontom alapján enyhén szólva sem fért bele a tűrhető kategóriába a hétköznapi életvitel. Szerintük sem. ALAPELLÁTÁS A gyermekvédelmi szolgálat egy kerületileg illetékes Család és Gyermekjóléti szolgálat volt és jelenleg is az. Eleinte nagyon precízen és normálisan álltak a dolgokhoz. Együttműködtünk mindannyian. Az én feladatom elsődlegesen az volt, hogy segítsem anyát pihenni, próbáljak meg minél többet otthonról dolgozni és ha úgy látom akkor fogjam meg a gyereket és vigyem át a nagyszülőkhöz, mert ha a gyermek, szem és fültanúja a veszekedéseinknek akkor mi veszélyeztetjük a gyermeket. A gyermekjóléti szolgálat bevonta a nagyszülőket is és tájékoztatták őket, hogy van probléma és alá is írtak együttműködést arra vonatkozóan, hogy a gyermeket egy pár hónapig ők gondozzák amíg a pszichés kezelés el nem kezdődik, anya meg nem erősödik és megoldom, hogy otthonról is tudjak dolgozni. Volt mediáció és minden, ami ilyenkor kell, hogy legyen. Oldal 4 / 22

5 ERŐS FLUKTUÁCIÓ MIATT BUKOTT ÜGY Amire nem számoltam, hogy ugyanezen szolgálat éven belüli fluktuációja akkora, hogy a pizzafutárokat EFO bejelentéssel alkalmazott pizzériákat is megszégyeníti. Ráadásul védőnőből is több volt, mint ahány ujj van egy egészséges ember kezén. Ennek köszönhetően a végén ott tartottunk, hogy ultimátumot kaptunk, tudnak viselkedni vagy sem? Ha nem akkor kiemelik a gyereket a családból, de nem akarnak velünk foglalkozni tovább, váljunk el. A megváltozott hangulatra stresszesek lettünk, de lényegében azt válaszoltuk, hogy persze minden rendben. Ki szeretné, elveszíteni a gyermekét? Nem a gyermekvédelmi törvényekre van berendezkedve egy friss szülő, aki néha még a pelenkázással is gondban van, így nem tartottam hülyeségnek, amit mondtak, hanem elhittem. Most már tudom, hogy hülyeség, mert nem úgy kezdődik a dolog, hogy kiemeljük a családból, létezik védelembe vétel is, általában ezzel kezdjük. Szóval minden a legnagyobb rendben volt, azokon a napokon amikor anya nem vett észre, hogy hazaértem, csak csendben ültem az autóban a ház előtt és vártam, hogy mindenki elaludjon. Nem azért, mert nem akartam látni a gyerekem, vagy, hogy kihúzzam magam a házimunkák alól. Hanem azért, mert ez jobb volt mindenkinek, ha nem lett volna egy gyerekem, aki minden este várt és felkelt vigyorogva, ahogy hazaosontam és akivel kint bandáztunk a konyhában míg aludt anya -- akkor szerintem már rég nem ebben az országban lennék. Maradjunk annyiban, hogy nem egyszerű idők voltak ezek. Segítséget annyit kaptam, hogy közölték velem, hogy hát váljon el. Igen, de nem voltunk házasok és ahhoz is két ember kell. MINDEN ÁLTUDOMÁNY, AMI NEM TUD BIZTOSÍTÉKOT ADNI ben még anya részt vett pszichés megsegítésen, ami soha nem segített semmin én is abba hagytam az egészet, baromság volt ez az egész egyéni terápia, olyan értelemben, hogy a családi helyzeten nem javított, de nem is erre volt való, jóég tudja mi járhatott a beutaló fejében amikor családi problémákkal egyéni terápiára küldött minket 3 perces elbeszélgetés alapján. Anya kapott egy új pszichológust, aki anyába belenevelte a feminin alkatot és ezt követően anya büszkén vágott bele az élet olyan területeibe, ami tőle igazán távol állt eddig, melynek eredménye katasztrofális volt. Ennek szintén én voltam az elszenvedő passzív alanya. Anya szembesült azzal, hogy nem úgy működnek a dolgok, hogy valamibe belekezd és azonnal professzionális szinten érteni fog hozzá, ez igencsak felkorbácsolta az amúgy is labilis érzéseit. Mikor már anyagi kárral és vagy közvetlen életveszélyes állapotok álltak fent, kénytelen voltam beavatkozni, ami olaj volt a tűzre. Minden az én hibám lett és volt és van. Ezt a hatóságoknak is előadta rendszerint, illetve az általa provokált és kiváltott események következményeit is rám akarta verni a hatóság előtt sikertelenül. Már mindegyik rendőrt névről ismertem a kerületből. Aztán ugyanezen pszichológus és pár jóakaró barátnő segítségével kihúzta a nyuszit a kalapból az anya. Oldal 5 / 22

6 VARÁZSTRÜKK: VOLT GYEREK NINCS GYEREK Ha a hatóság nem, akkor ugyanazon gyermekjóléti szolgálat aki korábban az alapellátást nyújtotta kivonult közterületre intézkedni intézményként a hatósági intézkedés látszatával és a nagyszülőktől elvitte a gyermeket ismeretlen helyre az anyával együtt a nem szolgálati gépjárművel. Ekkor a nagyszülő előadta, hogy korábban a gyermekjóléti szolgálat (igen ők), a nagyszülőket kérték fel, mert anya problémás volt. Ekkor bemutatkozott a szolgálat, hogy ők azok és majd utána néznek ennek. Ennek pontos körülményei mai napig nem ismertek, bár a szolgálat elismerte, hogy ott volt, de az, hogy miért és mit tapasztalt ott személyesen a mai napig nem közölte. Hiába kértem a fenntartón és az engedélyező szerven, érdemi információt nem kaptam, de ezt majd később részletezem. A peradatok és egyéb iratok alapján tudjuk, hogy én ment be anya a szolgálathoz és előadást tartott bántalmazásról, aminek következtében a 3 munkanap során semmi sem történt a szolgálat részéről. Nem jött ki a szolgálat, de nem kérdezett semmit a kiskorú gyermeket és annak előzményét jól ismerő gyermekjóléti szolgálattól sem, ami saját maguk, illetve a többi jelzőrendszeri tagot sem kereste fel. Habár bántalmazás vélelme esetén talán a családvédelmi koordinációért felelős jegyzőt, vagy a hatóságokat lenne érdemes értesíteni, de még csak ilyen sem történt. 3 nap múlva viszont megjelentek és úgynevezetten kimenekítették a gyereket a nagyszülőktől, miközben az állítólagos és jelen kontextusban is vitatható bántalmazó én lennék és én nem is voltam ott akkor és nem is terveztem arra járni. De anya sem tartózkodott a nagyszülőknél, hiszen ő a szolgálathoz ment be. Tehát nem látjuk értelmét, hogy ha anya bántalmazásról számol be és közvetlen életveszélyben érzi magát, akkor miért mentek a gyerekért a nagyszülőkhöz séta kocsikázni? Mai napig nagyon sok nyitott kérdés van ezzel kapcsolatban. Magyarország áldozatvédelme egy kicsit ilyen csináld magad és lesz amilyen lesz alapokon nyugszik tele lyukakkal, de azért, ha valakit közvetlen életveszélyből kell kimenekíteni akkor azt miért egy intézmény végzi és miért kocsikázunk a gyerekért? Ha belefért, hogy a közvetlen élveszélyben lévő hölgyet kocsikáztassuk egy békésen ebédelő 3 éves kiskorúhoz, akkor az már miért nem fért bele, hogy összeszedjék a gyermek cuccait, mert egy váltópelenkán, babakocsin kívül mindent ott hagytak. Hátra hagyták a gyermek személyes tárgyait is. Egyáltalán vizsgálta bárki is, hogy anya jogosult -e elvinni a gyereket? Mert ennyi erővel én is kinézek egy szimpatikus gyereket és kimenekítettem magam akár évekre is és senkit nem fog zavarni az sem, hogy nem is ismerem a gyereket, nem az enyém. Persze ez fogalmilag kizárt, férfiakat nem menekítenek. Megkerestem az intézményt aznap személyesen és azt mondták, hogy az ő feladatuk csak most kezdődik igazán. Semmilyen információt nem adtak. Mikor közöltem velük, hogy a gyermeknek vastag előzménye van ugyanitt, akkor érezhetően rosszul lettek. Oldal 6 / 22

7 MIÉRT IS LENNÉK BÁNTALMAZÓ? ÁRTATLANSÁG VÉLELME Azért lettem bántalmazó, mert a szolgálat az anya előadásából azt következtette le, hogy bántalmazás történt és így kezdtek el nevezni. Ennyi elég is, hogy valakit a jogaitól az ártatlanság vélelme mellett is megfosszák. Mindezt úgy, hogy az akkoriban készült látleleten még csak bőrsérülés sem volt tapasztalható. Rendes jogorvoslati lehetőség nem volt, hiszen a jog csak és kizárólag a hatósági döntés ellen biztosít megfelelő jogorvoslati lehetőséget. NEM VAGYOK BÁNTALMAZÓ Előre elsütöm a poént, nem voltam és jelenleg se vagyok bántalmazó. Ezt nyomozóhatóságok és a bíróságok is rögzítették azóta, de még csak eljárás sem indult ellenem soha. Az igazságügyi szakértői vélemény alapján is inkább én voltam az elszenvedő alanya a másik fél viselkedésének. Erről ennyit. A GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT IGAZI ARCA Visszatérve a szolgálathoz, eltelt két hét és még mindig nem kaptam válaszokat. Az alapellátást tőlem megtagadták, mondván bántalmazás esetén nincs rá lehetőség, illetve a gyermek nincs a szolgálat illetékességi területén. Ha megnézzük a gyermekvédelmi törvényeket akkor rájövünk arra, hogy ez nem így van, de mint ahogyan korábban is mondtam én nem a jog területére voltam berendezkedve és hiába is lennék, a gyermekvédelmi szakma köszönőviszonyban sincs a hatályos törvényekkel. Iratbetekintési jogommal éltem és nagyjából az előzményeket megszereztem, ami az én igazamat támasztotta alá. Ezzel párhuzamosan ez a szolgálat elzárkózott mindennemű felelősség elől és rébuszokban, jogásznyelven kezdtek el beszélni. Kizárólag az intézményvezető és annak helyettesével lehetett beszélni, másokkal nem. A szolgálat valótlan tényállításokkal védekezett mindig a pillanatnyi helyzetnek érvelve. Előzőleg azt közölték, hogy bántalmazás esetén a mérlegelés lehetősége nélkül kell eljárni ezért kimenekítették az édesanyát a gyermekkel. Arra nem kaptunk választ, hogy ehhez miért kellett a gyermek is. Aztán azzal érvelt a szolgálat miután kiderült, hogy nem történt bántalmazás -, hogy a gyermek volt veszélyben a nagyszülőnél. A rendelkezésre álló iratanyagok pont az ellenkezőjét tartalmazza és a gyermek annyira sem volt veszélyben, hogy jelzést tettek volna a központ vagy a gyámhatóság felé. Azután a bírósággal érveltek, hogy miért nem szabályoz kapcsolattartást a bíróság, tehát ők helyesen jártak el, mert a bíróság is bántalmazónak nevesít. Ez jogos lenne, ha a bíróság nem azért nevesített és kezelt volna bántalmazónak, mert az intézmények ezt nyilatkozták. A bíróság abban a hiszemben lehetett, hogy engem letartóztattak és a gyámhatóság felfüggesztette a szülői jogosítványaimat, esetleg távoltartás hatálya alatt állok. Nem tudjuk pontosan mire gondolt a bíró, de ideges lett, amikor kiderült, hogy soha nem volt hatósági döntés és emellett még érdemi tárgyalást sem tartott egészen pontosan januárig. A probléma ezzel még is az, hogy azért itt egy gyermek sorsa volt a tét és ez senkit nem érdekelt annak ellenére sem, hogy gyermekvédelmi feladatot látnak el. Oldal 7 / 22

8 KRÍZISKÖZPONT ÉS TITKOS MENEDÉKHÁZ Időrendbe haladva elérkeztünk egy jogilag rendezetlen és visszás területhez, ami nagyon durván problémás. Annyira problémás, hogy ez vádirat is lehetne. Az áldozatok kimenekítése ilyesmi intézményekbe történik, de nagy a különbség, hogy lényegében államifenntartású-a-világ-összes-pénze-ebbe-ömlik típusú intézményről vagy egy civil alapítványról van szó. A legnagyobb különbség, hogy az utóbbi betartja a törvényeket és tud annak létezéséről, mert ha nem, 1 napon belül bezárja a hatóság. Kezdem azzal az ellentmondással, hogy ezen intézmény rögzítette, hogy az anya a gyermekkel kapcsolatos alapvető gondozási teendőkkel az intézménybe kerülésekor kezdett el ismerkedni, de különben a gyermek rendezett, jókedvű, cserfes és csicsergős kislány. Ezen ellentmondás, miszerint a gyermekről eddig vélhetően nem az a személy gondoskodott leginkább, akivel érkezett és amúgy a gyerek ezzel ellentétben eléggé rendben van, arra sarkallta őket, hogy az ellentmondás feloldása helyett engem az apukát hibáztassanak ezért is. Előadásuk szerint nyilván nem engedtem édesanyát érvényesülni a gyermek ellátása terén. Én mint bántalmazó nyilvánvalóan ott álltam édesanya mellett és nem engedtem a gyermek közelébe. Minden pillanatban ott voltam és befolyásoltam az anyát, nem engedtem sehová és a tipikus bántalmazói attitűd lett előadva és satöbbi. Ami nem kerek számomra, ha én egész végig testőrként édesanyát bántalmaztam már csak a gondolataimmal is, akkor a gólya hozta haza azt a pénzt, amit rezsire, hitelre és egyéb, de leginkább édesanya által követelt cikkekre költöttem? fura. Megtudtam azt is, hogy az is bántalmazásnak minősül, ha valaki számon kéri a párját, hogy hol volt vagy mire költötte el a közös pénzt. Elismerem volt már ilyesmi nálunk is, de akkor az egész lakosság vonuljon most börtönbe. Ez nem életszerű. A titkosmenedékházra egy különleges jogszabály vonatkozik, az pedig, hogy a titkos menedékház az ellátás nyújtása során törekszik arra, hogy a bántalmazott tartózkodási helyének titkossága biztosított legyen. ugyanezen törvény rögzíti azt is, hogy a távolélő szülő és a kiskorú gyermek közötti kapcsolattartást, kapcsolattartási ügyeleten kell rendezni. Ezzel több probléma van. Előttem nem volt titkos semelyik objektum, illetve nem, hogy kapcsolatot nem engedtek tartani a gyermekemmel, de a törvényben maximum meghatározott 6 hónapot is kitolták a végtelenségig. Iratbetekintési jogot megtagadták, a gyermekemről információt nem kaptam és anyát is arra sarkalták, hogy a lehető legjobban szúrjon ki velem és az egész családdal. Elolvasva az önmagában vádiratnak minősülő esetmenedzseri naplót külön aggályos, hogy abban az intézményben gyerekek is vannak. Olyan alapvető családjogi, polgárjogi és egyéb teljesen önmagától értendő fogalmakkal sem voltak tisztában, mint például a hatósági végzésre illik érdemben válaszolni. Én azt várom el a hatalmon lévő kormánytól, hogy a saját maga által hozott törvényeket főleg, ha már rendeletben szeret kormányozni tartsa és tartassa be. A pénzt, amit elkölt azt akként tegye, hogy legyen értelme. Ezen intézménynek én küldtem meg a működésükkel kapcsolatos, az EMMI által kiadott, szakmai protokollt elsőként. Olyan csodálkozás övezte, hogy ez micsoda, mint amikor az ősember felfedezte a tüzet. Elszomorítónak gondolom, hogy zsinórba kapják a támogatásokat, új autókat, napelemeket, adományokat és Oldal 8 / 22

9 az intézményvezetőt kitüntetik állami elismerésben és jön apuka, aki látni szeretné a gyermekét és átadja nekik a működésüket megalapozó és az EU pályázati anyagaként szolgáló szakmai protokollt, amit életükbe nem láttak. Ezek után, hogyan lehet erre az intézményre haragudni? Amikor felhívom őket és kiröhögnek, mondván, hogy nem él a szülői felügyeleti jogom (szerintük). Mikor olyanokat irkálnak a bíróságra, hogy a saját gyerekemet zaklatom. Akik egy oldalon 50x leírják, hogy bántalmazó vagyok, azért, mert ez az ő hitvallásuk majd ezzel párhuzamosan a jogi megkeresésre közlik, hogy soha senki nem hívott engem bántalmazónak. (peradat ott van, le van írva) Ők ebben hisznek. Akik azt hiszik, hogy az eljáró intézmények hatóságok voltak azért, mert nem tudják milyen törvények szerint kellene működniük. Ez az emberiség arcon köpése. Megkérdeztem (nemrég) a tisztelt vármegyei hatóságot, hogy mégis közölje, hogy kapott egy ilyen intézmény működési engedélyt. Előadta, hogy neki ezt nem kell vizsgálnia, meg kell hitelezni, hogy tisztában vannak a működésük alapját szolgáló szakmai protokollal. A vármegyei hatóság elmondása, hogy ő szakmailag nem is szólhat bele. Ezek szerint, ha az intézmény padlózata megfelelő és a csapból víz folyik, akkor működhet. Bár a védelembevétel általános gyakorlatával ez is összhangban van. Ott is az van, hogy ha a gyereken van cipő és évszaknak megfelelően van öltöztetve akkor nincs veszélyeztetve, az, hogy a gyermek nem tud kapcsolatot tartani a korábbi családtagokkal 9 hónapja az nem veszélyeztető körülmény ( közigazgatási kollégium szerint ) A Titkos Menedékház azért nem engedett kapcsolatot tartani a gyermekemmel 11 hónapon át, mert az ő hitvallásuk az volt, hogy azt először szabályozni kell. Tehát a szülői jogosítvány és a teljes bizonyító erejű közokirat (anyakönyvi kivonat) szerintük semmis. Ez vonatkozott a nagyszülőkre is, akik szintén nem láthatták a gyereket és senki annyit se mondott, hogy fapapucs. Nem merült fel, hogy a nagyszülők is állítólagos bántalmazók lettek volna, mégse láthatták a gyereket. A Titkos Menedékház kiválóan prezentálja a Dunning Kruger hatást. Jogi képviselőm általi megkeresésekre azt hitték, hogy én valami kamujogász vagyok és álnéven tolom. A szomorú, hogy ezek az emberek gondozták a gyermekem és érezhetően nagyon jól érezték magukat, amikor engem, apát a hatóságok és a bíróságok előtt is szándékosan ellehetetlenítettek. Nekik az volt a saját maguk által gondolt feladatuk, hogy anyánál legyen a gyerek amíg a Föld forog. Mindenki maximum havi 2 napon osztozkodjon felügyelt kapcsolattartás keretein belül, de csak akkor, ha a bíróság vagy a gyámhatóság azt leszabályozza. Ahová a gyermekem került 2. Titkos Menedékház, (mert több is volt) ott már ingatlanbizniszbe is tolták, hogy ha majd szabályoz a bíróság nekem kapcsolattartást, akkor hétvégenként nagyon szép kis házakat lehet kivenni a környéken. Hát mondom, mekkora biznisz ez, ne vicceljünk már, azért utazgasson fel a gyermek egész rokonsága többszáz kilométert, miközben mindenki Budapesten lakik, hogy feldobjuk a terület turisztikai bevételeit. De érti a kedves olvasó, itt előre elvolt döntve, hogy én hétvégi apuka leszek, - ennyi. Ezzel párhuzamosan a gyámhatósággal megtagadták az együttműködést és a bíróság felé sem közöltek adatokat, például mi alperes levelezési címe. Ment az időhúzás, amit sajnos a bíróság is engedett amíg nem kaptunk új bírót. Véleményem szerint, mert idevág ebben az országban az egyik legnagyobb probléma, hogy nem a tudás és a rátermettség és tapasztalat alapján jutnak feljebb az emberek. Ez ilyen öngól, nem tudom ebben mi a biznisz, de biztosan van értelme, különben nem csinálnák. Oldal 9 / 22

10 A titkos menedékházakkal kapcsolatban létrejött egy jelentés az ügyemtől függetlenül, AJB-4636/2021 számon olvasható, idézek belőle alább. Az Egyezmény 9. cikk 3. pontja szerint a részes államok tiszteletben tartják a mindkét szülőjétől vagy ezek egyikétől külön élő gyermeknek azt a jogát, hogy személyes kapcsolatot és közvetlen érintkezést tarthasson fenn mindkét szülőjével, kivéve, ha ez a gyermek legjobb érdekeivel ellenkezik. Az Európa Tanács a gyermekekkel való kapcsolattartásról szóló as egyezménye ezzel összhangban hivatkozik a gyermek azon jogára, hogy mindkét szülőjével kapcsolatot tartson fenn. Az uniós jogban az Alapjogi Charta 24. cikk (3) bekezdése elismeri minden gyermeknek jogát arra, hogy mindkét szülőjével kapcsolatot tartson fenn. A joggyakorlat alapján a kapcsolattartásnak ha az a gyermek legjobb érdekének megfelel rendszeresnek kell lennie, lehetővé kell tennie a személyes kapcsolat kialakulását, közvetlen kapcsolat formájában kell megvalósulnia. Az Emberi Jogok Európai Bírósága számos ítéletében rámutatott arra, hogy a családi élet korlátozásait illetően a szülői kapcsolattartási jogok hatóság általi korlátozásakor sokkal alaposabb vizsgálatra van szükség, mint a szülői felügyeleti jog összefüggésében. A gyermek érdeke a családi kapcsolatok fenntartása, mivel e kapcsolatok megszüntetése a gyermek saját gyökereitől való elvágását jelenti. A Bíróság szerint az olyan radikális intézkedések, mint a kapcsolattartás teljes megszüntetése, csak kivételes körülmények között lehet igazolt és arányos. megállapítom, hogy a titkos menedékházban tartózkodó gyermek és a távollévő szülő kapcsolattartására vonatkozó speciális jogi szabályozás hiánya sérti a jogállamiság elvéből következő jogbiztonság követelményét, valamint a gyermekek védelemhez és gondoskodáshoz való jogának részét képező kapcsolattartáshoz fűződő jogával összefüggő visszásságot okoz, a jogsérelem bekövetkeztének veszélyét hordozza magában. Dr. Kozma Ákos A jelentésben amúgy egy másik apukáról van szó, akit viszont előzetes letartóztatásba helyeztek. Az ő ügye kísértetiesen hasonlít az enyémre jó pár különbséggel, például ellenem még szabálysértési eljárás sem indult. Viszont a dátumok szinte megegyeznek. Az egyik ügyéntéző az AJBH -nál szerintem benézte és elküldött melegedni, a személyes hitvallását ő is kifejtette rólam, ismeretlenül, meg azzal is megdobált, hogy már kerestem őket én meg közöltem, hogy én biztosan nem. Hát nem hitték el. Ott se volt minden rendben. Kerestem a Titkos Menedékház üzemeltetőjét is. Ott volt egy ügyintéző, aki túlszárnyalt mindenkit, ő a szabadvélemény nyilvánítási jogát nem kicsit lépte túl miközben velem beszélt. Több hónapja nem láttam a gyerekem, senki nem tudja megmondani miért és nincs jogorvoslati lehetőségem se. Erre érdeklődésemre rendszerint megalázott és sportot űzött a jogsértő helyzetből. Volt egy pillanat amikor megfogtam és közöltem, hogy én nem bántalmazó vagyok én apa vagyok. Na akkor abban a pillanatban elcsuklott a hölgy hangja, éreztem, hogy megvilágosult a távlatban és elgondolkodott rajta. Nekem ez win, arra a napra. Aznap jól aludtam. Pár hónap után ennyit tudtam elérni. Már kellett nyerni is és ez abszolút az volt. Lényegében akárhova ment a gyermek én tudtam hol van, azért, mert mindig történt azzal a szerencsétlen gyermekkel valami. Előtte nem és azóta is csak akkor viszem orvoshoz, ha szezonális influenza van. Ott ezekben a hiperszuper Titkos Menedékházakban a gyerek összeszedett egy 2/A égési sérülést a tenyerén, akut gyomor és egyéb panasszal került kórházba a sürgősségi osztályra és az alultápláltság jeleit mutatta. Hihetetlen. Biztos nem véletlen, hogy semmilyen adatot nem adtak ki erről az időszakról, kitudja mi folyt vagy folyik ezekben az intézményekben. Jogosan felvetődik az a kérdés, hogy miért nem mentem oda és hoztam el a gyereket, amikor minden jogom meglett volna. Azért nem mentem oda és hoztam el a gyereket, mert a minden jogomat eddig is hajamra kenhettem. Mi változott volna, ha személyesen jelenek meg? 10 ember fog hazudni egy ellen. Ráadásul jelen intézmények közelebb állnak a miniszterelnökséghez és a köztársasági elnökhöz (korábbi családokért felelős miniszterasszony), mint maga a parlament. Oldal 10 / 22

11 VÉDELEMBEVÉTEL Amikor a védelembevétel hivatalból elindult azzal, hogy a gyermek ismeretlen helyen van és a szülők kölcsönösen feljelentették egymást, beszerzésre kerültek végre azon iratanyagok, amik teljesen cáfolták az elhelyezés szükségét. Erre a Titkos Menedékház tovább menekítette a gyermekem és annak anyját egy másik Titkos Menedékházba. A hatóságnak természetesen nem közölték a gyermek új tartózkodási helyét és végzés ellenében is megtagadták azt az új helyen. Én viszont megtaláltam a gyerekem és értesítettem a hatóságot. A tisztelt hatóság semmivel nem volt különb a Titkos Menedékháznál és igaz az a vicces tényállítás, hogy ha van a gyereken évszaknak megfelelő ruházat és kiságya, akkor nincs veszélyeztetve. Jelen esetben vizsgálni sem kellett semmit, úgy szüntették meg a hivatalból indult védelembevételt, hogy nem is vizsgálták soha. Jogszabály szerint akkor lehet megszüntetni a védelembevételt, ha a gyermek nincs veszélyeztetve. Ez utóbbit vizsgálni kell, de ezek megint csak jogszabályok, senki se tartja be őket. Azért, mert idevág, az EMMI egyik főosztályának volt az állásfoglalása, hogy a jogszabályokat nem kell betartani, mert nem lehet betartani, ezért nem is várják el, hogy betartsák. - Ezt lehet egyeztetni kéne az igazságügyi minisztériummal, hogy akkor legyenek olyan jogszabályok, amiket belehet tartani, ha mindenki a hitvallásán és a saját értékrendje szerint dönti el, hogy mit kell betartani vagy mit nem, akkor abból lesz ez a káosz. Holnaptól a piros lámpákon szabadon áthajtok és majd a házirendre fogok hivatkozni, hogy itthon a hűtőre kiírtam a saját törvényeimet, mint ahogyan a vármegyei hatóság is kimosdatta a Titkos Menedékházakat, hogy bár a törvényeket nem tartották be, de azt felülírja a házirendjük és azt betartották, mellesleg azt ők készítik. (Az a házirend, amit ki sem adtak, pedig közérdekű adatnak minősülne). Mondom én, hogy bohóc világban élünk. Tehát az ember azt gondolná, hogy a hatóság az hatóság. Hát itt az intézmények diktálták a vakert a hatóságoknak. Fontosabb történések: a gyermeket vagy az anyát vagy mind a kettőt kimenekítik, (nem tudjuk mi történt) a kapitányság feljelentésemre jelzést tett a 1. gyámhatóság felé védelembevételt elrendelte az 1. gyámhatóság, de mivel nem illetékes ezért átette védelembevételt elrendelte a 2. gyámhatóság első írásos tájékoztatást kapom a fenntartótól, ekkor vált világossá, hogy gyermekem végül Titkos Menedékházba került. Több mint 2 hónap kellett ehhez javasolja a védelembevételt az illetékes gyermekjóléti központ esetmenedzsere a gyermeket a tárgyalás előtt újra menekítik, ezzel megszakítva a védelembevételt a 2. gyámhatóság visszateszi a gyermek lakcím szerinti 1. gyámhatóságnak mivel nem tudja hol a gyermek, az 1. gyámhatóság illetékesség hiányával megszünteti, mert ő sem tudja hol van a gyermek gyámhatóság elutasítja a párhuzamosan indult nagyszülői kapcsolattartásra vonatkozó kérelmét a nagyszülőnek, mert sem a nagyszülő sem pedig a mélyen tisztelt hatóság nem tudja, hol a gyermek Pert indítottunk a védelembevétel kapcsán az 1. gyámhatóság megszüntető határozata ellen, ekkor a felügyeleti jogkörével eljáró BFKH átfogalmazza arra, hogy a gyermek nincs veszélyeztetve. (erre külön kitérek). Oldal 11 / 22

12 Az 1. gyámhatóság újraindítja a védelembevételt szembe merészkedve a BFKH korábbi hülyeségével és átteszi a gyermek tartózkodási helye szerinti 3. gyámhatóságnak között a 3. gyámhatóság elutasította a védelembevételt, mivel a Titkos Menedékház azt mondta, hogy utasítsa el. Igen ám, de volt tárgyalás tartva amire engem nem idéztek. Ezzel párhuzamosan az 1. gyámhatóság az újabb kérelmünk szerint, elrendelte a nagyszülői kapcsolattartást és ebben nagy segítség volt, hogy az AJBH jelentését betudtuk lebegtetni. Azért beszédes, hogy a nagyszülői kapcsolattartás ellen is hevesen tiltakozott a Titkos Menedékház, nehogy aztán én a bántalmazó oda menjek a nagymama bőrében és megharapjam őket, miután már lassan kétszer is lejárt a 6 hónap. Nevetséges. Ebben az időszakban került sor az első, ismétlem az első bírósági tárgyalásra, akként, hogy érvényes keresetünket a bíróság még júniusban befogadta. Majd ezután a törvényszék rámutatott arra, hogy az egész előzmény egy nagy baromság, nem volt ellenem semmi és semmi nem indokolta, hogy ne láthassam a gyerekem. Szabályozott kapcsolattartást, kapásból ottalvásos kétheti hétvégét, 3 alkalmas felügyelt kapcsolattartás után. Dőlt betűvel alászedve, az utóbbi indoka, kizárólag az, hogy édesapa nagyon rég találkozott a gyermekkel és minél hamarabb szükséges szakemberek által támogatottan az apa gyermek kapcsolat felelevenítése a korábban támadott védelembevétel megszüntető határozatot a közigazgatási bíróság helyben hagyta és a kérelmemet elutasította, mint alaptalan, azzal az ellentmondással, hogy a gyermek nincs veszélyeztetve, mert azóta már szabályozták a kapcsolattartást. Summa, akkor ezek szerint még is veszélyeztetve volt előzőekben. Illetve megjegyzem, hogy kizárólag azt az időszakot lehetne vizsgálni amikor a döntés született, de ezek szerint a közigazgatási kollégiumra más szabályok vonatkoznak. Ez is beszédes. Az események ezek után felgyorsultak, súlyos ellentmondások és egyéb dolgok iránt a gyermek gondozása helyesen visszakerült hozzám, ha nem lenne elég még a védelembevétel is letudott futni. Megszűnt minden probléma, édesanya is soha nem látott stabilitás mellett éli az új életet. Mintha nem történt volna semmi, még mondta is, hogy haza költözik az állítólagos bántalmazójához, de ez így nem lenne életképes. A Titkos Menedékházak hülyét csináltak magukból és tökéletesen bemutatták a gyermekvédelmi rendszernek, hogy ezt így nem lehet csinálni. Egy OKIT dönti el, hogy kivel éljen a gyermek és kivel nem. Ez egy telefonközpont, még ha valóban profiloznak is, szerintem sok NCIS filmet láttak, mert nem így működik a világ. A gyermekjóléti szolgálat, aki ezt kezdeményezte pedig, végig mozizta az egészet egy nagy adag popcorn társasága mellett. Pontosan tudták, hogy nem jó, ami történik, de nem szóltak egy szót se. Sőt elhallgattak dolgokat, hogy az ő intézményük ne sérüljön. De ezek csak intézmények. Kit érdekel? Itt a hatóságoknak lett volna dolga. Lett volna. De nem csináltak semmit. A GYERMEK NINCS VESZÉLYEZTETVE (KÜLÖN FEJEZET) Visszamegyünk az időben, amikor a BFKH megváltoztatta az indokolást. Ekkor gyermekemet nem láttam több mint féléve, időközben a törvény szerinti 6 hónap maximális idő is letelt. Pár nappal, de letelt. (Gyvt. 51. ). Persze az intézményt ez nem érdekelte. Az ellentmondásos történetnek a tényállása jelenleg az, hogy időközben minden adat rendelkezésre állt, ami gyakorlatilag cáfolta a védettházas elhelyezés szükségességét. Oldal 12 / 22

13 A védelembevételt javasolta az 1. titkos menedékház helye szerinti gyermekjóléti központ. Csupán azért, mert a gyermeket megszöktették a hatósági eljárás alól, meg lett szüntetve a védelembevétel. Én pedig pert indítottam, aminek költsége is van és jogos érdekem fűződik hozzá. Számomra transzlogikus, hogy az egész cselekmény abból indult ki, hogy a gyermek veszélyeztetve volt és közben senki nem akarja védelembe venni a gyereket ilyen ellentmondásokkal terhelt ügyben. A BFKH ráadásul, ilyen előzmények után, akként, hogy ő sem tudta a gyermek tartózkodási helyét és sem illetékessége, és sem hatásköre nem volt, átírta a megszüntető határozat indokolását, arra, hogy a gyermek nincs veszélyeztetve, mert a hiperszuper intézménybe van, de fogalmunk sincs hol. De elhiszik az intézménynek. Na ez a beszarás. Erre nincsenek szavak. Tisztázzuk, felügyeleti jogkörrel ő átírhatja az indokolást, de nehezen vizsgálhatta a gyermek veszélyezettségét akként, hogy nem is tudták, hogy hol van. Amúgy is, mi az, hogy nem veszélyeztető körülmény az, hogy a gyermek alapvető jogait leszarják. Ez a gyermek úgy jött haza velem, hogy jéé apa neked van konyhád? a másik apa azt mondta, hogy (Igen lecseréltek a titkos menedékházban, meglepődtünk? nem). Azért, mert idevág, a gyermek traumás lett a Titkos Menedékházas baromság miatt. Egy éven belül 5 alkalommal költözött és kezdett új életet. A személyes tárgyai nélkül. Amik voltak, azt is időközben ellopták. Engem még megismert a nagyszüleit már nem. A család fogalmát újra kellett tanulnia, vadidegenekhez odament, hogy szia nagypapa. Ezek után nem tudom, hogy tudnak a tükörbe nézni az érintettek. Ráadásul hatóságról is beszélünk. Sőt a hatóságok hatóságáról. Budapest Főváros Kormányhivatala Gyámügyi Döntés-Felülvizsgáltai Osztály. (nem elírás, így hivatkoznak rá a kormányhivatal.hu és az új kormányhivatalok.hu weboldalon is) Nem anya hibája. Ha a gyermekjóléti szolgálat a 3 nap alatt vagy utólag tette volna a kötelességét, akkor egészen másképp alakul minden. Anya kvázi folyt az árral és egyre inkább süllyedt bele a kilátástalan helyzetbe. Abban a pillanatban, hogy rendeződött ez a jogi baromság, anya is vissza fiatalodott kb. 8 évet. Amúgy is egy család és gyermekjóléti szolgálatnak nem az lenne a dolga, hogy segítse a családokat? Mert ez nem volt az. A semmire veszélybe sodorták a gyerekem. Fél napig utaztatták az amúgy is beteg gyereket. Majd újra és újra. Miért? Mert egy Gipsz Jakab az OKIT telefonja mögül lát egy látomást, vagy az üveggömb azt mondja, hogy menekítsük tovább, nehogy a bántalmazó gyámhatóság védelembe vegye a gyereket. Talán a gyermekjóléti szolgálat saját maga erősködött az amúgy csak önkéntesen igénybevehető elhelyezés végett? Kérdésemre az OKIT nem adott információt a működésükről, közérdekű adatigénylésre sem kaptam érdemi választ. Igazság szerint az egész cselekményt titkolják. De ugyanez igaz minden eljáró szervre. A fegyverek egyenlőségéről annyit, hogy anya mindent megkapott még olyat is, ami ellenem koholt vádakra épült, én pedig a mai napig nem tudom mi is történt ott. A gyerekbe is belenevelték a titkolózást, nem mond semmit. Mintha nem történt volna semmi. Mi folyik itt Magyarországon? Ezt meglehet csinálni? Oldal 13 / 22

14 A JOGÁLLAM EZT MEGLEHET CSINÁLNI Nyilván tettem feljelentéseket, tettem panaszokat. Jelenlegi ügyészi érvelés szerint az intézmények nem követtek el bűntettet, nem éltek vissza a közfeladati helyzetükkel és nem veszélyeztették a gyerekem. Azért nem, mert a gyerekem nem sérült meg és a gondatlan veszélyeztetéshez kéne valami kézzel fogható sérülés, mondjuk leszakad a gyerek lába. A közfeladati helyzettel való visszaélésnél pedig az indok az volt, hogy a törvénysértéseket kvázi nem egyenes szándékkal követték el, ami kicsit számomra olyan, hogy a törvény nem ismerete mentesít annak nem betartása alól. Családi jogállás megsértését észre sem vették, arra nem mondtak semmit, de az is egy dummy törvény. EZT MEGLEHET CSINÁLNI: PANASZ Attól, hogy nem bűntett még lehet törvénysértő. Tettem panaszt. A panaszaimat akként vizsgálták ki, hogy általános jelleggel ismertették a gyermekvédelmi törvény preambulum részét, ami ilyen esti mese funkciót tölt be. Aztán a panaszaim érdemi részét átugorva, megköszönték, hogy bizalommal fordultam hozzájuk. Végül is megválaszolták, csak tisztességtelen gyakorlattal kihagyták az érdemi válaszadást. Így nem mondhatom, hogy nem válaszoltak. Mint kiderült, ez nem minősül közokiratnak és nincs jogi jelentősége sem, nem peresíthető. Tehát azok a hatóságok, akikhez ilyen esetben fordulni lehet, ezt csinálják. A gyermekjóléti szolgálat intézményvezetőjével kvázi perben állunk és feljelentgetjük egymást, jelenleg is esélyes egy rágalmazási per. Mindezt úgy, hogy a gyermekem alapellátását védelembevétel okán, a másik fél magatartása miatt ugyanezen intézmény látja el. Ez mennyire normális? A kormányhivatal nem zárja ki az intézményt. Most jön az a rész, hogy sok borsot törtem a tisztelt hatóságok és közintézmények orra alá, ezért ezt szankcionálni kell. Azt viszont elfelejtik ezek az intézmények és hatóságok, hogy akikben van empátia az elhatárolódik ettől az egésztől. A hatóságok vizsgálatai alapján, itt senki nem hibázott, minden a legnagyobb rendben történt. Még akkor is, ha ezt az alapvető jogok biztosának jelentése cáfolja, mert korábban már levizsgálták és akkor még nem volt ilyesmi jelentés. Utána pedig azért van minden rendben, mert az intézmények a mindenkori gyermekvédelmi törvények szerint jártak el. Noha egy jogszabályhely sincs megjelölve. Ezek alapján várjuk azt, hogy a gyermekvédelem működjön, legyen több gyerek. Bárkivel előfordulhat ugyanez, kereshetsz te milliókat is. Lehetsz orvos akárki. Asszony neki szalad az ajtófélfának és ugrott a gyerek, a házad, vagyonod, életed. Mire a bíróság elé kerül az ügy a gyerek meg sem ismer téged. ESÉLYEGYENLŐSÉG ELŐMOZDÍTÁSA A nők a gyengébb nem ezért őket fokozottan védik a családon belüli erőszaktól. Sokak számára már ez előbbi mondat is offenzív, mert a nők igenis erősek. (ez esetben akkor nincs miről beszélni). Maradjunk a valóságnál, nem baj, hogy engem nem vettek komolyan és a legtöbb segítség az volt, hogy váljon el. Büszke férfi vagyok, ha levágják a lábam is vigyorogni fogok közben, már csak azért is. Ami viszont elfogadhatatlan és itt van kézzel fogható, csak senkit nem érdekelt, hogy az én nyomoromon nagyon jól szórakoztak az intézmények. Olyan őszinte nevetés és megalázásban volt részem, hogy felfoghataltan. Oldal 14 / 22

15 Gondolom ezek a személyek egyszer csak megjelennek bocsánatot kérni és kifizetik azt a pénzt és kárt, amit nekem okoztak. Félő, hogy nem mert ahhoz egyenes gerinc is kell. Előbb utóbb pedig a gyermekem is megfogja kérdezni és olvasni fogja, mit is csináltak a szülei. Neki mit mondok? Jelöld be facebookon ezt és azt és kérdezd meg tőle? Mit mondok azoknak az embereknek, akik előtt sérült a becsületem, mert bűnözőként bántak velem? Miközben itt maradtam egyedül egy családi házban, a rezsivel, hitel törlesztőjével és minden egyéb mással akként, hogy nem tudtam mi történik. Több hónapig bevásároltam a gyereknek is, mert nem tudtam mikor jön haza. Végig néztem ahogy az étel megromlik a hűtőben és ahogy a gyermek játékait szívja ki a nap a kertben. Közben pereskedjek, de mindenki tőlem kérdezi, hogy hol a gyerek és hol van anya. Mindenki alatt értem a rendőrséget és a gyámhatóságot is. Senki azt se mondta, hogy fapapucs. Nincs magyarázat. Senki nem vállalja a felelősséget és senki semmiről nem tehet. Nem történt semmi. Nekem több millió forintomba került ez a semmi. A fegyveregyenlőség elvét ezen intézmények és hatóságok még csak hírből sem ismerik. Egy normális keresetet se tudtunk az elején összerakni, annyira nem volt értelmezhető információ. Ha nem rugalmas munkaidőben dolgoznék és nem tehetném meg, akkor esélyem se lett volna. Így is reggel az Ákr. törvényeivel este pedig a Pp. -vel feküdtem. Ez nem kicsit túlmegy az esélyegyenlőség előmozdításán. Ez egy apa kivégzési kísérlete. Ebbe az egészbe egy kicsit gyengébb idegrendszerrel bele lehet rokkanni. Így is megviselte az egész családot, ezt nem lehet elfelejteni. Erre nincs magyarázat. Miért nincs? Azért nincs magyarázat, mert nem adnak rá. Mondjuk lehet én se örülnék, ha azt kéne megharapnom, akitől az ételt kapom. Ez érthető. El tudom fogadni. De akkor ne legyen az a kampánya a kormánynak, hogy családbarát ország, mert ez nyilvánvalóan nem az. Az őszinte kérdésem pedig az lenne, hogy egy kiskorú gyermek hol helyezkedik el ezen a ranglétrán? Ráadásul egy kiskorú lány gyermek. Na tessék, egyszer ő is nő lesz. Ő vele miért nem foglalkozott senki? Mert az egész történet arról szól, hogy anya. Hol a gyerek? Peradatok alapján fel sem merült soha, hogy a gyermek lett volna bántalmazva. Ki foglalkozott a gyerekkel és annak érdekeivel? Sőt anya maga is kérte, hogy apa kapcsolatot tarthasson a gyermekkel. Csak ez nem tetszett a gyermekjóléti alapellátást nyújtó Titkos Menedékháznak, pedig jogszabály szerint kötelező. APPENDIX Megküldtem jelen kiadmány előkészítő változatát az érintett szerveknek, hogy 15 napon belül tehetnek észrevételt és kérhetik helyesbítését, ha valamivel nem értenek egyet vagy valótlan lenne bármely állítás. A határidő elteltével nem kaptam visszajelzést az érintett szervektől. HIVATALOS ARANYKÖPÉSEK A mai napon felhívott telefonon Klaudia a Titkos Menedékháznak családgondozója. Elmondta, hogy álláspontjuk szerint amit a gyámügyi jogterületen jártas jogásszal is megbeszéltek a titkos menedékház elérhetőségét nem kötelesek megadni. Az apa zaklató viselkedése miatt jelenlegi tartózkodási helyüket nem tudhatja meg. Felhívtam figyelmét, hogy gyámhatóságként hatósági jogkörrel rendelkezünk a gyámügyi ügyekben, valamint jogszabályban biztosított hatáskörünkben járunk el, például védelembe vétel esetén. az anya és a gyermeke jelenlegi tartózkodási helyét a gyámhatósággal közölniük kell. A családgondozó azt válaszolta, hogy az anya és gyermeke biztonsága érdekében tartózkodási helyüket nem közölhetik. Oldal 15 / 22 BP-17/004/854-33/2021,

16 Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (a továbbiakban: Minisztérium) augusztus 17. napján a Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztálya részére továbbította az Ön elektronikus úton érkezett beadványát, melyben a Gyámhatóság "SORON KÍVÜL!" eljárását sürgette kiskorú gyermeke, veszélyeztetettsége tárgyában. Beadványában a Titkos Menedékház elnevezésű intézmény szakmai eljárásával kapcsolatban fogalmazta meg részletesen, hogy az Intézmény nem biztosítja a gyermekével való kapcsolattartást és nem tájékoztatja annak egészségi állapotáról. Álláspontja szerint a kialakult helyzet a gyermeke érdekét nem szolgálja, sokkal inkább veszélyezteti. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Szociális és Gyámügyi Osztálya (a továbbiakban: Hatóság) - mint működést engedélyező - hatósági ellenőrzési, illetve gyámügyi felügyeleti jogkörében eljárva vizsgálatot folytatott le, melynek során megtett intézkedéseiről és megállapításairól az alábbiakban tájékoztatom. Megállapítást nyert, hogy az ellátottak május 14. napján érkeztek az Intézménybe az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat (a továbbiakban: OKIT) közreműködésével, majd augusztus 9. napján tovább menekítésükre került sor melyet ugyancsak az OKIT bonyolított. Az Intézmény a vonatkozó rendelkezések és protokoll szerint járt el. Az ellátás tekintetében nemcsak a protokollbeli iránymutatás, hanem a jogszabály szerint is alapelv a titkosság minél hosszabb ideig való fenntartása (szerk.: maximum 6 hónap, jogszabály szerint). A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet (a továbbiakban: NM rendelet) 22. (6) pontja rögzíti, hogy "a kapcsolattartás helyszíne nem lehet a titkos menedékház, krízisközpont és átmeneti szállás". Szerk.: A pontos törvény így szól: 73/B. (3) A titkos menedékházban lakó gyermek kapcsolattartására a 22. szabályait kell alkalmazni. 22. (1) A kapcsolattartási ügyelet biztosítja, a) a gyermek és a kapcsolattartásra 0jogosult szülő vagy más kapcsolattartásra jogosult személy számára a találkozásra, együttlétre alkalmas semleges helyszínt, (4) A kapcsolattartási ügyelet az érintettek igényeinek megfelelően a kapcsolattartásra megfelelő feltételekkel rendelkező család- és gyermekjóléti szolgálatnál is biztosítható. (6) A titkos menedékházban, a kapcsolati erőszak áldozatait fogadó krízisközpontban és az emberkereskedelem áldozatait fogadó átmeneti szálláson élő szülő gyermekére amennyiben a külön élő szülő kapcsolattartásra jogosult a kapcsolattartási ügyelet e szerinti szabályai irányadóak azzal, hogy a kapcsolattartás helyszíne nem lehet a titkos menedékház, krízisközpont és átmeneti szállás. Nem feladata továbbá a családok átmeneti otthona szolgáltatást nyújtó szolgáltatónak sem annak megállapítása, hogy indokolt volt-e vagy sem az édesanya és gyermeke krízishelyzeti menekítése, a más szerv / hatóság általi beutalással feltételezi, hogy az ilyen irányú védelem szükséges a szülő/gyermek számára. Szerk.: Az OKIT nem hatóság és az OKIT sem vizsgál semmit. A gyermekjóléti szolgálat pláne nem. Nem jön ki a matek. Az édesapa irat betekintési jogának gyakorlása szempontjából nem került megállapításra a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 136. (5) bekezdés a) és b) pontjában foglalt kizáró okok egyike sem. Szerk.: Akkor, miért is nem?! Oldal 16 / 22

17 Az Intézmény szem előtt tartotta a már korábban hivatkozott alapelvet, mely szerint az ellátott tartózkodási helyének titkosságát biztosítani kell, valamint azt, hogy a szolgáltatást igénylő nem egyedül a gyermek, hanem az édesanya is, és a dokumentáció java része is reá nézve keletkezett, így az Intézmény nem adott ki információt az anyáról és gyermekéről. Megállapítottam, hogy az ügyben ez idáig közreműködők elsődlegesen a gyermek érdekeit tartották szem előtt intézkedéseik és döntéseik során, mint ahogy a Bíróság is ezt fogja tenni a felügyeleti jog gyakorlása tárgyában beadott kereseteik nyomán. Szerk.: Ellentmondás az egész, előbb még édesanya jogosulatlan érdekei a gyermekvédelmi törvények felett álltak, annak ellenére, hogy nem volt titkos a tartózkodási helye sem. Jogállamot szoborként megtestesítő hatóság, megmagyarázás mesterei, egy dolguk lett volna. A tisztelt bíróság a szöges ellentétét tette helyesen -, akkor ez azt hiszem öngól. HA MÁR A GYERMEK ÉRDEKE JN/17/ / Az édesapa kér segítséget, mert van egy 3 hónapos gyerekük és az édesanyával problémák vannak. Állandó veszekedések vannak kettőjük között. Az anya nem fogadja el senkinek a segítségét. Az apa nem tud munkát vállalni, megélhetésük veszélyben van. SZ/194/ Anya alkalmassága kezdetektől problémás volt. Apával tartottuk a kapcsolatot. Anyával történt beszélgetéseknél több alkalommal felmerült, hogy elemi, ápolási feladatok ellátása problémás. A gyermekorvos, Édesanya nem szerette volna a budapesti gyermekorvost felhívni. Elmondása szerint a doktornő, rendszeresen összeszidja REDFLAG-1. Az édesanya elmondta, hogy már a gyermek betegségének tüneteikor, amikor személyesen elviszi a gyermekét, a doktornő számon kéri, hogy miért nem figyelt a gyermekére REDFLAG-2. Az anya, a gyermekkel kapcsolatos, valós gondozási tevékenységeket, az intézménybe való érkezésüket követően tapasztalta. REDFLAG-3 A mélyen tisztelt Titkos Menedékház, Jelen esetben a Család és Gyermekjóléti Szolgálat munkatársa együtt hívta fel az ügyféllel az OKIT-ot A Családgondozó és az ügyfél elmondása alapján (szerk.: ez innentől már nevezhető önkéntesnek) mind az OKIT, mind a TMH megalapozottnak találta az elhelyezést. Jelenlegi krízisellátó rendszer feladata a gyors beavatkozás, elhelyezés, nem feltétel vizsgálatok lefolytatása. Az elhelyezésnek nem feltétele a feljelentés, ideiglenes megelőző távoltartás, látlelet. Az Otthon maradt családtaggal a helyi Család és Gyermekjóléti Szolgálat munkatársa dolgozik, tőle kérhet segítséget, együttműködhet az ottani segítővel a helyzet helyreállításában, rendezésében. Kapcsolatot a szakemberek tartanak. Kapcsolattartás tehát nem tud megvalósulni, amíg gyámhivatal, bíróság (elrendelő szerv) a kapcsolattartást nem szabályozta. Az intézmény nem akadályozta a kapcsolattartást. A Protokoll nem fogalmaz egyértelműen. Leírja, hogy az otthon lévő szülő kapcsolattartási joga ellentétes lehet a gyermek érdekével (szerk.: szerencsére a törvények egyértelműen fogalmaznak. A gyámhatóságot is megakadályozták, nemhogy a kapcsolattartást, erről ennyit.) A Titkos Menedékházak üzemeltetője Oldal 17 / 22

18 JOGSZABÁLYI HÁTTÉR AMI ELLENT MOND MINDEN MEGMAGYARÁZÁSNAK 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről, 2. (1) A személyes gondoskodás során a gyermeki és szülői jogok tiszteletben tartásával, azok érvényesülését biztosítva kell eljárni. 73/B. (3) A titkos menedékházban lakó gyermek kapcsolattartására a 22. szabályait kell alkalmazni. 22. (1) A kapcsolattartási ügyelet biztosítja: a) a gyermek és a kapcsolattartásra jogosult szülő vagy más kapcsolattartásra jogosult személy számára a találkozásra, együttlétre alkalmas semleges helyszínt, c) az érintettek kérésére, valamint a gyámhivatal kezdeményezésére gyermekvédelmi közvetítői eljárást (mediáció), melynek célja a felek közötti konfliktusok feloldásának segítése, közöttük megállapodás létrehozása, és annak mindkét fél részéről történő betartása, és (6) A titkos menedékházban, a kapcsolati erőszak áldozatait fogadó krízisközpontban és az emberkereskedelem áldozatait fogadó átmeneti szálláson élő szülő gyermekére amennyiben a külön élő szülő kapcsolattartásra jogosult a kapcsolattartási ügyelet e szerinti szabályai irányadóak azzal, hogy a kapcsolattartás helyszíne nem lehet a titkos menedékház, krízisközpont és átmeneti szállás évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 1. (1) E törvény célja, hogy megállapítsa azokat az alapvető szabályokat, amelyek szerint az állam, a helyi önkormányzatok és a gyermekek védelmét ellátó természetes és jogi személyek, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetek meghatározott ellátásokkal és intézkedésekkel segítséget nyújtsanak a gyermekek törvényben foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, a szülői kötelességek teljesítéséhez, illetve gondoskodjanak a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzéséről és megszüntetéséről, a hiányzó szülői gondoskodás pótlásáról, valamint a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerült fiatal felnőttek társadalmi beilleszkedéséről. (2) A törvény meghatározza az (1) bekezdésben megjelölt célok elérése érdekében a gyermekek alapvető jogait és e jogok érvényesítésének garanciáit, a gyermekek védelmének rendszerét, alapvető szabályait. 7. (1) A gyermek szüleitől vagy más hozzátartozóitól csak saját érdekében, törvényben meghatározott esetekben és módon választható el. Ptk. 4:184. [A kapcsolattartási jog korlátozása és megvonása] A gyámhatóság vagy házassági vagy szülői felügyelet rendezése iránti perben a bíróság a felróható magatartást tanúsító szülő vagy más kapcsolattartásra jogosult személy kapcsolattartási jogát a gyermek érdekében korlátozhatja vagy megvonhatja. 4:178. [A kapcsolattartás joga] (1) A gyermeknek joga, hogy különélő szülőjével személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fenn. A gyermeket nevelő szülő vagy más személy köteles a zavartalan kapcsolattartást biztosítani. (2) A gyermekétől különélő szülő ha a bíróság vagy a gyámhatóság eltérően nem rendelkezik jogosult és köteles gyermekével kapcsolatot tartani. 4:180. [A kapcsolattartási jog tartalma] (1) A kapcsolattartási jog magában foglalja a gyermekkel való személyes találkozást, a gyermeknek a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről rendszeresen, meghatározott időtartamra történő elvitelét, a gyermekkel időszakonként, elsősorban az oktatási szünetek és a többnapos ünnepek időszakában való huzamos együttlétet, és kiterjed a kapcsolat személyes találkozás nélküli fenntartására. Oldal 18 / 22

19 51. (9) Titkos menedékházként kizárólag a családok átmeneti otthona működhet. (10) A titkos menedékház befogadja a hozzátartozók közötti erőszak miatt krízishelyzetbe került, illetve otthontalanná vált bántalmazottat és gyermekét, valamint az (5) bekezdés szerinti bántalmazott családot. (11) A titkos menedékház a (10) bekezdésben foglalt személy számára a) legfeljebb hat hónap időtartamra ab) közreműködik a gyermekjóléti szolgálattal együttműködve a titkos menedékház szolgáltatást szükségessé tevő okok megszüntetésében, a család, az egyén helyzetének rendezésében, otthontalanságának megszüntetésében, 5. n) veszélyeztetettség: olyan a gyermek vagy más személy által tanúsított magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza, 17. (1) Az e törvényben szabályozott gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot látnak el a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében a törvényben meghatározott alaptevékenység keretében a) az egészségügyi szolgáltatást nyújtók, így különösen a védőnői szolgálat, a háziorvos, a házi gyermekorvos, b) a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók, c) a köznevelési intézmények és a szakképző intézmények, d) a rendőrség, e) az ügyészség, f) a bíróság, h) az áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek, n) a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal, p) a települési önkormányzat jegyzője, (2) Az (1) bekezdésben meghatározott intézmények és személyek kötelesek a) jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó szolgáltatónál, b) hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén. Ilyen jelzéssel és kezdeményezéssel bármely állampolgár és a gyermekek érdekeit képviselő társadalmi szervezet is élhet. (3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személyek, szolgáltatók, intézmények és hatóságok a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a veszélyeztetettség megelőzése és megszüntetése érdekében kötelesek egymással együttműködni és egymást kölcsönösen tájékoztatni. (4) Ha az (1) bekezdés a) i) és k) m) pontjában meghatározott személy vagy az (1) bekezdés a) i) és k) m) pontja szerinti szerv alkalmazottja a (2) vagy (3) bekezdésben foglalt jelzési vagy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, a gyámhatóság jelzésre vagy hivatalból értesíti a fegyelmi jogkör gyakorlóját és javaslatot tesz az érintett személlyel szembeni fegyelmi felelősségre vonás megindítására. A gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmény gyanúja esetén a gyámhatóság büntetőeljárást kezdeményez. (5) A gyámhatóság a (4) bekezdésben foglaltakkal egyidejűleg egyeztető megbeszélést tart és a gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó szolgáltatónál kezdeményezi a külön jogszabály szerinti esetmegbeszélés megtartását. (6) A fővárosi, vármegyei kormányhivatal szakmai támogatást nyújt a család- és gyermekjóléti központok járási jelzőrendszeri tanácsadóinak, valamint évente egyszer összehívja őket és közösen értékelik a vármegye gyermekvédelmi jelzőrendszerének működését. (7) A szociálpolitikai feladatok ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv gondoskodik a jelzőrendszer hatékony működését és fejlesztését szolgáló Oldal 19 / 22

20 a) képzések szervezéséről, módszertan kidolgozásáról, és b) 24 órás, ingyenesen hívható telefonos szolgáltatás működtetéséről. 68. (1) Ha a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható, a gyámhatóság a gyermeket azonnal végrehajtható határozatával védelembe veszi. (3) A védelembe vétellel egyidejűleg a gyermek gondozásának folyamatos segítése és ellátásának megszervezése, a szülői nevelés támogatása érdekében a gyámhatóság felhívja a gyermekjóléti központot a védelembe vételhez kapcsolódó gyermekjóléti szolgáltatási feladatok esetmenedzselésének ellátására és a veszélyeztetettség okának megszüntetése érdekében intézkedést tesz, így különösen b) kötelezi a szülőt, hogy gyermekével keressen fel valamely családvédelemmel foglalkozó személyt vagy szervezetet, e) intézkedik az illetékes szervek bevonásával a gyermek egészségét veszélyeztető körülmények megszüntetéséről, g) figyelmezteti a szülőt helytelen életvezetésének, magatartásának következményére, és felszólítja annak megváltoztatására, figyelmezteti továbbá a szülőt az (5) bekezdés szerinti jogkövetkezményre, i) kötelezi a kapcsolattartásra jogosult szülőt, hogy keressen fel valamely családvédelemmel foglalkozó személyt vagy szervezetet, j) figyelmezteti a kapcsolattartásra jogosult szülőt helytelen életvezetésének, magatartásának következményére, felszólítja annak megváltoztatására, valamint tájékoztatja a kapcsolattartás korlátozásának, szüneteltetésének és megvonásának jogszabályi feltételeiről. (4) A gyermekjóléti központ munkatársa a védelembe vételt elrendelő határozat véglegessé válásától számított tizenöt napon belül a gyermekre, illetve a (2) bekezdés szerinti fiatalkorúra vonatkozóan egyéni gondozásinevelési tervet készít, melyhez szükség szerint a 132. (1) bekezdésében meghatározott szerveket vagy személyeket kereshet meg. (6) A védelembe vétel nem érinti a szülő felügyeleti jogát. 15/1998 (IV. 30.) Veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 9. (1) A Gyvt a és az Szt. 64. (2) bekezdése szerinti, a gyermek veszélyeztetettségét, illetve a család, a személy krízishelyzetét észlelő rendszer (a továbbiakban: jelzőrendszer) működtetése körében a család- és gyermekjóléti szolgálat a) figyelemmel kíséri a településen élő családok, gyermekek, személyek életkörülményeit, szociális helyzetét, gyermekjóléti és szociális ellátások, szolgáltatások iránti szükségletét, gyermekvédelmi vagy egyéb hatósági beavatkozást igénylő helyzetét, b) a jelzésre köteles szervezeteket felhívja jelzési kötelezettségük írásban krízishelyzet esetén utólagosan történő teljesítésére, veszélyeztetettség, illetve krízishelyzet észlelése esetén az arról való tájékoztatásra, c) tájékoztatja a jelzőrendszerben részt vevő további szervezeteket és az ellátási területén élő személyeket a veszélyeztetettség jelzésének lehetőségéről, d) fogadja a beérkezett jelzéseket, felkeresi az érintett személyt, illetve családot, és a szolgáltatásairól tájékoztatást ad, e) a probléma jellegéhez, a veszélyeztetettség mértékéhez, a gyermek, az egyén, a család szükségleteihez igazodó intézkedést tesz a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, illetve a veszélyeztetettség megszüntetése érdekében, Oldal 20 / 22

21 f) veszélyeztetettség esetén rögzíti a GYVR-ben a vonatkozó adatokat, i) a jelzőrendszeri szereplők együttműködésének koordinálása érdekében esetmegbeszélést szervez, az elhangzottakról feljegyzést készít, j) egy gyermek, egyén vagy család ügyében, az esetmenedzser, esettől függően a kijelölt járási jelzőrendszeri tanácsadó részvételével, lehetőség szerint az érintetteteket beleértve az ítélőképessége birtokában lévő gyermeket és a velük foglalkozó szakembereket is bevonva esetkonferenciát szervez, l) a kapcsolati erőszak és emberkereskedelem áldozatainak segítése érdekében folyamatos kapcsolatot tart az állam által működtetett Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálattal, valamint tájékoztatja a jelzőrendszer tagjait a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet kapcsolati erőszak áldozatai számára nyújtott online tanácsadási szolgáltatásáról. (2) Az esetmegbeszélésre meg kell hívni c) a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó más személyeket, illetve intézmények képviselőit indokolt esetben, különösen akkor, ha részvételük a gyermekkel kapcsolatos probléma megoldásához szükséges [ ] 31/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről 1. (1) A gyámhatóság feladat- és hatáskörét: a) a települési önkormányzat jegyzője, b) a fővárosi és vármegyei kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: gyámhivatal), c) a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal gyakorolja. 1/A. A Kormány a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló törvény szerinti családvédelmi koordinációért felelős szervként a települési önkormányzat jegyzőjét jelöli ki. 2. (1) A gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatási ügyekben általános hatóságként jár el a települési önkormányzat jegyzője, illetve a gyámhivatal. -- Hivatali visszaélés 305. Az a hivatalos személy, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen a) hivatali kötelességét megszegi, b) hivatali hatáskörét túllépi, vagy c) hivatali helyzetével egyébként visszaél, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Közfeladati helyzettel visszaélés 306. Az a közfeladatot ellátó személy, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen a) közfeladattal kapcsolatos kötelességét megszegi, b) közfeladattal kapcsolatos jogkörét túllépi, vagy c) közfeladati helyzetével egyébként visszaél, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Oldal 21 / 22

22 Az igazságtalanság érzése univerzális. Minden emberi lény érezte már. Ennek a heves érzésnek köszönhetően vágyunk évszázadok óta több jogszerűségre és elismerésre fizikai, pszichés, valamint társadalmi elfogadás és egyenlőség terén. A cél mindig az, hogy igazságot szolgáltassanak nekünk, és hogy olyan világ épüljön, amely jobban figyelembe veszi elképzeléseinket. Vincent Trybou Hogy micsoda, nem volt hatósági döntés soha? Nem, tehát ez nem volt törvényes. Oldal 22 / 22