A július 21-i Építész Kamarai Tájékoztató Fórumot követően beérkezett kérdéssort áttekintve, hatóságunk az alábbi tájékoztatást adja:

Átírás

1 A július 21-i Építész Kamarai Tájékoztató Fórumot követően beérkezett kérdéssort áttekintve, hatóságunk az alábbi tájékoztatást adja: Az e-epites.hu oldalon a Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság Építésjogi és Hatósági Főosztálya a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI.13.) Korm. rendelet alkalmazásáról lakossági tájékoztatót, illetve LECHNER TUDÁSKÖZPONT TERÜLETI, ÉPÍTÉSZETI ÉS INFORMATIKAI NONPROFIT KFT. segédletet tett közzé, melyek az alábbi linken érhetők el: Egyszerű bejelentés Tájékoztató tervezők számára Egyszerű bejelentés Tájékoztató építtetők számára Egyszerű bejelentés az e-építési naplóban - lépésről lépésre - Építész tervezők és tervezői művezetők részére Egyszerű bejelentés az e-építési naplóban - lépésről lépésre Építtetők és meghatalmazottak részére GYAKRAN ISMÉTELT KÉRDÉSEK (GYIK) - VÁLASZOK A szakmagyakorlók által benyújtott kérdésekre a válasz a fenti tájékoztató anyagokban, valamint a Tájékoztató Fórumon előadott diasorban - mely megküldésre került a szakmagyakorlók részére - nagyrészt megtalálhatók, de a kérdésekre egyenként az alábbi a válaszunk: 1. Az egyszerűsített bejelentés ügymenetének elindításának feltétele-e az e-naplóban minden résztvevő hozzáadása/meghívása? Vagy pl.: a kivitelező meghívása ráér később is? A lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016.(VI.13.) Korm.rendelet (továbbiakban 155/2016. Kr. ) 1. (1): Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység bejelentése (a továbbiakban: bejelentés) az elektronikus építési napló készenlétbe helyezésével valósul meg. Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendeletben meghatározottakon túlmenően a készenlétbe helyezés további feltétele a bejelentés mellékleteként az építész tervező által az elektronikus építési naplóba feltöltött, legalább az 1. melléklet szerinti munkarészekből álló kivitelezési dokumentáció PDF/A formátumban. válasz: Lakossági tájékoztató 3. pont A bejelentés megtétele

2 2. Az 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet szerint egyszerűsített bejelentéssel építhető épület esetén elő fordulhat, hogy 300 m2 bruttó szintterületnél nagyobb vagy legalább 3 építményszintet tartalmaz az épület, ami a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet alapján teljes körű kivitelezési tervdokumentációt igényelne. Ebben az esetben melyik jogszabály szerinti kiviteli terv készítendő? Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (Épkiv.R) 22. (1a): Az Étv. 33/A. -a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építőipari kivitelezési tevékenység legalább a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló kormányrendeletben meghatározott munkarészeket tartalmazó kivitelezési dokumentáció alapján végezhető válasz: Lakossági tájékoztató 2. pontjában a Tervezés alcím alatt 3. Bizonyos esetekben szükséges különböző szakhatóságok bevonása az egyszerűsített bejelentés során külön-külön hatóságként. Ezen hatóságok megkeresése időben mikor szükséges? Kell-e minden hatóság hozzájárulásának feltöltése az e-naplóba, vagy ezek beszerzése később (akár a kivitelezés során a használatba vételi engedélyig) is elegendő? Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban EngR.) 6. számú melléklete Az Étv. 33/A. (2): Az (1) bekezdés szerinti épületet az (1) bekezdés a) pontja szerinti bejelentéstől számított tíz éven belül fel kell építeni és a felépítés megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítványt kell kérni a kormányrendeletben kijelölt szervtől. válasz: Lakossági tájékoztató 1. pontja Az egyszerű bejelentés hatálya alá tartozó építmények Az egyszerű bejelentés alapján készülő lakóház építéséhez más építési tevékenységek is kapcsolódhatnak, amelyekhez építésügyi hatósági vagy más hatóság engedélye szükséges. FONTOS! Az adminisztrációcsökkentés érdekében az egyszerű bejelentésnél elmarad az előzetes hatósági ellenőrzés, ezért a jogszabályokban foglalt előírások betartása az építtető és a tervező (építész és szakági tervezők) együttes feladata és felelőssége. Elengedhetetlen az építési területre vonatkozó és az építkezéssel kapcsolatos előírások, adottságok előzetes feltárása, megismerése. Ezek betartása a kivitelezési tevékenység végzése során

3 ellenőrzésre kerül, mely ellenőrzésen feltárt jogszerűtlenségek szankciókat vonnak maguk után. Lakossági tájékoztató 2. pont A bejelentés előtti első lépések b) alpontja alapján: b) Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (eljárási kormányrendelet) 6. melléklete. A 6. melléklet az építési engedélyezési eljárás során közreműködő szakhatóságokat sorolja fel az adott építési tevékenység jellegének megfelelően. Az itt felsorolt hatóságok önálló hatósági jogkörben is eljárhatnak a feladatkörüket érintő nem építési engedélyhez kötött építési tevékenységek esetén, így az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység esetén is. Az egyszerű bejelentés esetén amennyiben az eljárási kormányrendelet 6. mellékletében meghatározott feltételek fennállnak szükséges a szakhatóságok önálló hatóságként való megkeresése. Az egyes szakhatóságok önálló hatóságként saját hatáskörben, a rájuk vonatkozó jogszabályi előírások szerint járnak el, melyről a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság adhat tájékoztatást. A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatabányai Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály hatáskörébe tartozó örökségvédelmi hatósági feladatokról: Tájékoztató Fórumon bemutatott Műemléki jelentőségű területen-, műemléki környezetben-, régészetileg védett területen történő építési tevékenység (legfeljebb 300 m2 összes hasznos alapterületű új lakóépület építése) című diasor: diák. 4. A fent említett "szak"hatóságok megkeresését milyen ellenőrző szerv vizsgálja (ha vizsgálja egyáltalán) és mikor? Mulasztás esetén mik a következmények, ki a felelős? A kulturális örökség védelméről szóló évi LXIV. törvény (Kötv.) 62. : A hatóság feladata a kulturális örökség elemei megőrzésének, fenntartható használatának elősegítése és támogatása. Ennek érdekében ellátja az örökségvédelmi felügyeleti feladatokat; Kötv. 63. (5) bek. a): A hatóság az örökségvédelmi felügyelet keretében figyelemmel kíséri a kulturális örökség elemei állapotát, valamint megfelelő használatát; Tájékoztató Fórumon bemutatott Műemléki jelentőségű területen-, műemléki környezetben-, régészetileg védett területen történő építési tevékenység (legfeljebb 300 m2 összes hasznos alapterületű új lakóépület építése) című diasor: diák. Lakossági tájékoztató 1.pontja Az egyszerű bejelentés hatálya alá tartozó építmények

4 FONTOS! Az adminisztrációcsökkentés érdekében az egyszerű bejelentésnél elmarad az előzetes hatósági ellenőrzés, ezért a jogszabályokban foglalt előírások betartása az építtető és a tervező (építész és szakági tervezők) együttes feladata és felelőssége. Elengedhetetlen az építési területre vonatkozó és az építkezéssel kapcsolatos előírások, adottságok előzetes feltárása, megismerése. Ezek betartása a kivitelezési tevékenység végzése során ellenőrzésre kerül, mely ellenőrzésen feltárt jogszerűtlenségek szankciókat vonnak maguk után. 5. A jogszabályváltozások során a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletből kikerült az engedély nélkül bontható épületek és a bontási tudomásulvétellel bontható épületek listája. Ezek után hogyan lehetséges egy nem műemlék, nem helyi építészeti örökségvédelemmel érintett és nem zártsorú vagy ikres beépítésű épületet elbontani? Épkiv.R. 22. (1) : Kivitelezési dokumentáció alapján végezhető a) az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenység, b) az építmény tartószerkezeti, tűzvédelmi jellemzőinek megváltozását eredményező építési tevékenység, valamint c) az építmény bontása, ha ca) az építmény terepszint feletti és belső térfogata meghaladja az 500 m 3 -t, valamint homlokzatmagassága az 5,0 métert, vagy cb) a terepszint alatti bontás mélysége meghaladja az 1,0 métert. (1a) Az Étv. 33/A. -a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építőipari kivitelezési tevékenység legalább a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló kormányrendeletben meghatározott munkarészeket tartalmazó kivitelezési dokumentáció alapján végezhető. Épkiv.R 24. (1): A 22. (1) és (1a) bekezdése szerinti építőipari kivitelezési tevékenység végzéséről építési naplót kell vezetni. A fenti mérethatárt el nem érő épületek bontására vonatkozóan jelenleg hatályos jogszabály nem tartalmaz rendelkezést. 6. A 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet alapján, ha az építmény terepszint feletti és belső térfogata meghaladja az 500 m 3 -t, valamint homlokzatmagassága az 5,0 métert, vagy a terepszint alatti bontás mélysége meghaladja az 1,0 métert, akkor bontási kivitelezési dokumentációt kell készíteni. Ennek mi a pontos tartalma? Épkiv.R. 1. melléklet I.: 1. A kivitelezési dokumentáció minden munkarészét olyan léptékben és kidolgozottsági szinten kell elkészíteni, amilyen mértékben az a megértéséhez, a kivitelezéshez, az építési-

5 szerelési munka szakszerű elvégzéséhez, és az építőipari kivitelezés ellenőrzéséhez szükséges. A kivitelezési dokumentáció tartalmi követelménye tekintetében figyelembe kell venni a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara vonatkozó, szakmai követelményeket megállapító szabályzatait. 2. Az adott anyag vagy szerkezet jelölésére vonatkozó hatályos szabvány hiányában, egyedileg meghatározott, egyértelmű jelkulcsot kell alkalmazni. 3. A tervezett építési tevékenység szempontjából érdemi adatot, tényt, körülményt nem tartalmazó tervdokumentáció részek elhanyagolhatók. Épkiv.R. 1. melléklet II.: 12. Bontástechnológiai munkarész A munkarész tartalmazza a veszély elhárítását és bontás utáni állagvédelmet is megoldó tartószerkezeti műszaki leírást, a bontástechnológiai műszaki leírást, szükség szerint segédszerkezetek és állagmegóvó szerkezetek terveit. 7. Az 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet szerinti egyszerűsített bejelentéshez szükséges kivitelezési tervdokumentáció tartalmának 100%-osnak kell lennie az e-naplóba való feltöltéskor (az ügymenet megindításakor) vagy pl.: a szakági munkarészeket elegendő később feltölteni? Megtilthatja-e bárki a kivitelezés megkezdését, ha az e- naplóban lévő dokumentáció nem 100%-os? Vagy erre vonatkozóan van hiánypótlási felhívás? Jogszabályi hivatkozás: 155/2016. Kr. 1. (1): Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység bejelentése (a továbbiakban: bejelentés) az elektronikus építési napló készenlétbe helyezésével valósul meg. Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendeletben meghatározottakon túlmenően a készenlétbe helyezés további feltétele a bejelentés mellékleteként az építész tervező által az elektronikus építési naplóba feltöltött, legalább az 1. melléklet szerinti munkarészekből álló kivitelezési dokumentáció PDF/A formátumban. 2. (1) A bejelentés nem minősül közigazgatási hatósági eljárás megindítására irányuló kérelemnek, sem hivatalbóli eljárás megindítására okot adó körülménynek. Étv. 46. (3) bek. a): Az építésfelügyeleti hatóság jogszabályban meghatározott módon a (2) bekezdés a) pontja szerinti feladatkörében az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdését vagy annak folytatását megtilthatja, feltételhez kötheti vagy tudomásul veszi

6 Lakossági tájékoztató 3. pont A bejelentés megtétele, valamint az e-napló erre vonatkozó segédletei. Mivel a bejelentés nem minősül közigazgatási hatósági eljárás megindítására irányuló kérelemnek, ezért hiánypótlási felhívásnak sincs helye. Az Étv. fenti hivatkozása szerint az építésfelügyeleti hatóság jogszabályban meghatározott módon megtilthatja az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdését, azonban jogszabály erről jelenleg nem rendelkezik. 8. Egyszerűsített bejelentéshez kapcsolódóan milyen meghatalmazás szükséges ügyfél részéről az építész felé, ha utóbbi az e-napló nyitást, vezetést és a bejelentés feltöltését vállalja? Jogszabályi hivatkozás: A Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény (Ptk.) 6:16. [Általános meghatalmazás]: Ügyek egyedileg meg nem határozott körére adott meghatalmazás akkor érvényes, ha teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalták. Tájékoztatásul: Teljes bizonyító erejű magánokirat, ha az alábbi feltételek valamelyike fennáll: a) a kiállító az okiratot saját kezűleg írta és aláírta; b) két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük sajátkezű aláírásának ismerte el; az okiraton a tanúk lakóhelyét (címét) is fel kell tüntetni; c) a kiállító aláírása vagy kézjegye az okiraton bíróilag vagy közjegyzőileg hitelesítve van; d) a gazdálkodó szervezet által üzleti körében kiállított okiratot szabályszerűen aláírták; e) ügyvéd (jogtanácsos) az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előtte írta alá, vagy aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el, illetőleg a kiállító minősített elektronikus aláírásával aláírt elektronikus okirat tartalma az ügyvéd által készített elektronikus okiratéval megegyezik; f) az elektronikus okiraton kiállítója minősített elektronikus aláírást helyezett el. Egyszerű bejelentés az e-építési naplóban - lépésről lépésre Építtetők és meghatalmazottak részére tájékoztatóban. 9. Hány darab e-napló szükséges, ha először bontási tevékenységet végzünk a telken, majd utána egyszerűsített bejelentéssel építünk? Jogszabályi hivatkozás: Épkiv. 24. (1): A 22. (1) és (1a) bekezdése szerinti építőipari kivitelezési tevékenység végzéséről építési naplót kell vezetni.

7 24. (2) : Az építési napló az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésétől annak befejezéséig vezetett, hatósági és bírósági eljárásban felhasználható dokumentáció, amely időrendben tartalmazza a szerződés tárgya szerinti építőipari kivitelezési tevékenység, illetve az építésiszerelési munkák adatait, továbbá a munka menetére, megfelelőségére és dokumentumaira (pl. tervrajzi kiegészítések) vonatkozó vagy az elszámoláshoz szükséges jelentős tényeket. (3): Az építőipari kivitelezési folyamat résztvevői az előírt építésinapló-vezetési, - ellenőrzési és - bejegyzési kötelezettségüket az építési beruházáshoz rendelt, a (4) és (5) bekezdés kivételével az építésügyért felelős miniszter által működtetett internetes alapú elektronikus építési napló (a továbbiakban: e-építési napló) alkalmazás segítségével kötelesek teljesíteni. Az e-epites.hu e-napló készenlétbe-helyezésével és alkalmazásával kapcsolatos tájékoztatók. Az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység bejelentése az elektronikus építési napló készenlétbe helyezésével valósul meg, melyhez csak az új épület építéséhez előírt kiviteli tervek kerülnek feltöltésre. Amennyiben a telken lévő épület bontása engedélyhez kötött, vagy kivitelezési dokumentáció alapján végezhető, az Épkiv.R. 24. (1) bekezdése értelmében a bontási tevékenység végzéséről külön építési naplót kell vezetni. 10. A kitűzési helyszín készítéséhez kötelező-e bevonni geodétát? MÉK és MMK Tervdokumentációk tartalmi és formai követelményei II. legfeljebb 300 m2 összes hasznos alapterületű új lakóépületek egyszerű bejelentéséhez és építési tevékenységhez szükséges kiviteli dokumentáció tartalmi követelményei valamint a tervezői művezetés szabályai szóló Szabályzata: 4.3 Kitűzési helyszínrajz Készül legalább 1:200-as léptékben amely tartalmazza: a) az építési telek jogi határait koordináta pontokkal, fölhivatali adatszolgáltatás alapján (ha szükséges további adatokkal kiegészítve. A kiegészítés mértéke a helyszíni adottságok figyelembevételével dönthető el); b) épületszerkezethez rendelt kitűzési pont és három referenciapont meghatározását, vetületi és magassági koordinátákkal (javasolt egy abszolút vagy legalább egy meglévő megmaradó magassági pont meghatározása, és további két pont az épület vízszintes helyzetének meghatározására). Erre vonatkozóan jogszabály nem tartalmaz külön rendelkezést, de a kitűzési helyszínrajzon az adatok pontos meghatározása a tervező felelőssége.

8 11. A szakági terveket a szakági tervezőnek vagy az építésznek kell feltöltenie az e- naplóba? Lakossági tájékoztató 3. pont A bejelentés megtétele, valamint az e-napló erre vonatkozó segédletei. 12. Az elkészült épületeket ki veszi használatba, a helyi jegyző, vagy a terület szerint illetékes építéshatóság? Jogszabályi hivatkozás: 155/2016. Kr. 6. (1) A bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítványt kérelemre az építésügyi hatóság állítja ki és tölti fel az elektronikus építési naplóba. A kiállított hatósági bizonyítványról az építésügyi hatóság elektronikusan értesíti a települési önkormányzat jegyzőjét. (2) A hatósági bizonyítvány iránti kérelemhez mellékelni kell a) az elektronikus építési napló összesítő lapját, b) az épületre elkészített energetikai tanúsítványt, c) ha az Étv. alapján a hatósági bizonyítványért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, az Étv.- ben meghatározott díj megfizetésének igazolását, valamint d) az R. 4. melléklete szerinti statisztikai adatlapot. (3) A hatósági bizonyítvány a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl tartalmazza a) az építtető elérhetőségét, b) az építési tevékenységgel érintett telek címét, helyrajzi számát, c) az épület megvalósításának tényét, valamint d) az elektronikus építési napló azonosítószámát. (4) A hatósági bizonyítványt a kiállítója a kiállítással egyidejűleg feltölti az elektronikus építési naplóba. Lakossági tájékoztató 6. pontja Hatósági bizonyítvány