Az ókorban és a korábbi korokban is kellett lennie valamilyen rendszernek, legalábbis az adott korban élő emberek számára fontosabb növényeket

Átírás

1

2 Az ókorban és a korábbi korokban is kellett lennie valamilyen rendszernek, legalábbis az adott korban élő emberek számára fontosabb növényeket állatokat illetően. ( ehető, nem ehető) Platon (ca BC) és az őt körülvevő gondolkodók szerint az osztályozás az, hogy meglátjuk a dolgok lényegét. Arisztotelész (ca BC) nevéhez fűződik a formális logika kidolgozása. Az osztályozást felosztásnak (divízió) nevezi, aminek alapelve, hogy szigorúan nem átfedő osztályokat hozunk létre. Inkább állatokról írt. A növények elmélete címen a növény fogalmát fejtegeti,szerinte a köveknek nincsen lelkük, a növényeknek tökéleten, az állatoknak tökéletesebb, az embernek pedig tökéletes lelke van. A növényi lélek táplálkozik és szaporodik. Mindkettőjük tanítványa, a botanika atyja, Eresios Theophrastus (ca BC).De Historia Plantarum című művében 480 taxont ismertet alapvetően növekedési formák, majd egyre rejtettebb bélyegek alapján. Még az alsó és felsőmagház-állás közötti különbséget, szirmok összenövését, termés típusokat is felismerte. Elnevezéseinek egy részét még Linné is átvette 2000 évvel később

3 Élőlények Növények Állatok Vörös vérűek Nem vörös vérűek Gombák

4 Plinius (23-79 AC) Historia Naturalis c. munkájában már közel 1000 növényt ismertet tekintettel gyógyhatásukra és a velük kapcsolatos hiedelmekre.ezzel a középkori füveskönyvek előfutára. Dioszkoridész (I. század AC) a római hadsereg orvosaként a gyógynövények után érdeklődött. De Materia Medica című műve taxont és részletes felhasználásukat tartalmazza. Sok növénynevet gyűjt össze különböző nyelveken. Modern rendszertan Karl Linné Carolus Linnaeus svéd tudós ( ) rendszere: hetvenezer ismert faj. A fajt tekintette rendszere alapjának, megalkotta a legtöbb ma használatos rendszertani kategóriát és kettős nevezéktant binomiális nomenklatúra Hibája, hogy a fajok állandóságát hirdette. 1735: Systema Naturae 1753: Species Plantarum

5 Carl Linné munkásságát hazánkban Kitaibel Pál ( ) folytatta. A Kárpát-medencét járva több mint 260 új növényt és számos állatot fedezett fel, nevezett el. Növénynevei közül 150-et még ma is használunk. A rendszerezés történetében új fejezetet nyitott Charles Darwin ( ) angol természettudós. Az elsők között ismerte fel, hogy az élőlények közötti hasonlóság oka a rokonság. Az ő tanaira épültek a későbbi tudományos, más néven természetes rendszerek*. Ezek az élőlények testfelépítésének és életműködésének hasonlóságait, rokonsági kapcsolatait vették alapul.

6 Charles Robert Darwin (, február április 19.) angol természettudós, az evolúcióelmélet kidolgozója. Egy karikatura Darwinról

7 Angol természettudós. Egyetemi tanulmányainak befejeztével között egész életére és munkásságára kiható Föld körüli hajóutat tett inspirálója. Jelentős növénytani, állattani és őslénytani anyagot gyűjtött és számos fontos megfigyelést végzett. Ezeken a tanulmányutakon gyűjtött adatait, valamint az állattenyésztés és a növénytermesztés több évszázadon át felhalmozott tapasztalatait összegezve dolgozta ki az élővilág fejlődésére vonatkozó elméletét ben lett a Royal Society tagja ben jelent meg legjelentősebb összefoglaló műve: A fajok eredete a természetes kiválasztás útján vagy A létért való küzdelemben előnyhöz jutottak fennmaradása (The Origin of species by Means of Natural Selection or the Preservation of Favoured Races int he Struggle for Life). Darwin elmélete szerint a fajok populációin belül az egyedeknek különféle változatai vannak. A változatok között küzdelem, versengés folyik a szűkös erőforrásokért, a fennmaradásért. A versengés során a legrátermettebb egyedek jutnak a legtöbb táplálékhoz, a legjobb élőhelyekhez, és ők hozzák létre a legtöbb utódot is. A rátermett egyedek nagyobb valószínűséggel történő fennmaradása, a hasonló tulajdonságú egyedek elszaporodása fokozatosan átalakítja a népesség összetételét. Ez a természetes kiválasztódás lényege. A népesség különböző változatokhoz tartozó egyedei egyre jobban különböznek egymástól, míg végül a különbségek olyan nagyok lesznek köztük, hogy a változatokból új fajok alakulnak ki. Darwin az evolúció alaptörvényeit az emberi faj kialakulására is érvényesnek tartotta. Darwin evolúciós elmélete óriási hatást gyakorolt korának filozófiai, társadalmi és erkölcsi nézeteire, alapjaiban változtatta meg a természettudományos gondolkodást.

8 sokáig domináló ún. öt ország (angolul: five kingdoms) elmélet: 1. ország: Sejtmag nélküli (prokarióta) egysejtűek Valódi baktériumok (ide tartoznak a kékmoszatok is) Archeák 2. ország: Sejtmagvas (eukarióta) egysejtűek 3. ország: Gombák 4. ország: Növények 5. ország: Állatok

9 Latinul regnum phylum / divisio classis ordo familia genus species Magyarul ország törzs osztály rend család nemzetség (növényeknél és gombáknál), nem (állatoknál), faj

10 Rendszertani kategóriák: Mindegyik kategóriának megvan a saját definíciója. Definíciók közül a 3 legfontosabbat Törzs: a második legnagyobb rendszertani kategória; az ide tartozó élõlények csak 1-2 lényeges tulajdonságban egyeznek meg. Osztály: a törzstõl kisebb rendszertani kategória; az egy osztályba tartozó élõlények több lényeges dologban is hasonlítanak egymásra. Faj: az egyik legkisebb rendszertani kategória és a rendszertan alapegysége; azon élõlények csoportja, amelyeknek külsõ és belsõ tulajdonságai azonos nemnél és fejlõdési szakaszban lényegében megegyeznek és magukhoz hasonló termékeny utódot képesek létrehozni

11 Élőlények olyan csoportja, amelyben az egyedek közös származásúak, lényeges tulajdonságaik (fejlődésük azonos szakaszában) megegyeznek, és tulajdonságaik örökítésére képesek.

12 Az élet ma látható formái a folytonos biológiai evolúció eredményeként alakultak ki. A földön élő fajok számát csak becsülni lehet, elérheti a több tízmilliós számot is. Nevezéktan: a biológiában a fajok elnevezésnek szabályai Kettős nevezéktan: a fajok tudományos elnevezésének szabálya

13 Az élőlények rendszerezése kapcsán Linne másik fontos teljesítménye volt, hogy ő vezette be és népszerűsítette először a tudósok körében a kettős nevezéktant (binominális nómenklatúrát), vagyis azt, hogy élőlények tudományos elnevezésében két tagból álló nevet használjunk. Ezt a gyakorlatot már majdnem 200 évvel korábban alkalmazta Gaspard Bauhin és Johann Bauhin, de akkor nem terjedt el. A tudományos név első tagja a nem vagy nemzetség (genus) neve, a második tagja pedig a faj (species) neve, általában latin vagy görög (eredetű) szóból képezve. Például a "farkas" tudományos neve: "Canis lupus", ahol a "Canis" a "kutyák" nembeli neve, a "lupus" pedig a "farkas" faji elnevezése. A kettős név egyrészt megfelel az emberi család- vagy vezetéknévnek, illetve a keresztnévnek, másrészt pedig a logikai meghatározás elveit is kielégíti

14 Genus-nemzetség Species-faj CANIS Kutyafélék nemzetsége LUPUS Farkaskutyák faja

15