Puplic relations spirál hivatalos melléklete

Átírás

1 Puplic relations spirál hivatalos melléklete a Gyurkovics Tibor Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskolai Előkészítő, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Nevelési Tanácsadó és Tanuszoda számára Két jó gyakorlat, két szakmai út. Kíváncsi vagy mit is tartalmaznak a jó gyakorlatok? Jól válaszottál -e, hogy a megvételük mellett döntöttél? Most választ kaphatsz! Ez a hivatalos melléklet betekintést ad a kulisszák mögé. Mi történt azóta a főszereplőkkel? Mik ennek a munkának a keretei? Miben fejlődtek a gyerekek, s miért jelentős ez a két munka az elektív mutista, ill. az autizmus spektrum zavart mutató gyermekekkel foglalkozó szakemberek számára? Gyurkovics Tibor Általános Iskola, Előkészítő Szakiskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Nevelési Címe: 1172 Budapest, Rákoscsaba-Újtelep, Naplás út 60.

2 A jó gyakorlat 1. neve: Autizmus spektrum zavarral élő kisgyermekek felkészítése integrált nevelésre vizuális támogatással c. gyakorlatot elkészítő gyógypedagógus szakmai meglátásai, módszerei A gyermek fejlesztése A gyermek befogadására tett előzetes intézkedések A gyermekkel foglalkozó szakemberek (óvodapedagógusok, logopédus, stb. valamint az édesanya részvételével közös konzultáció történt az Autizmus Alapítványnál, ahol mind a tárgyi feltételekre, mind a beszoktatás menetére vonatkozóan ajánlásokat kaptak a minél zökkenőmentesebb és gyermek számára elviselhetőbb beilleszkedés elősegítésére. Ebből kiemelném a gyermekkel foglalkozók napi rendszerességű konzultációjának hangsúlyozását, (mit tesz, nem tesz szívesen, mivel lehet motiválni), valamint a lassú, inkább elhúzódó, fokozatos beszoktatást, eleinte 1-1 órát töltsön a közösségben, és hetek elteltével egyre hosszabbodhat ez az időtartam. A gyermek megismerése A gyermek alapos megismerése, a kiinduló állapot felmérése nélkülözhetetlen az egyénre szabott fejlesztési célok kitűzéséhez, módszerek, eszközök kiválasztásához. A célirányos megfigyelések elvégzése több eszköz használatával történt. Szimbólumszint értési szintjének megállapítását saját készítésű tárgyakkal, illetve képekkel végeztem. (Színes, fekete fehér vonalrajzokat jól felismer, megnevez.) A Nottingham Southerland House School Fejlődési Kérdőív a gyermek minden képességterületére vonatkozóan tartalmaz kérdéssort, megfigyelési szempontot. A gyermek következő fejlődési lépcsőfoka könnyen átlátható, ez segítséget nyújt a fejlesztési terv készítésében. Ezeket a kérdéseket a szülőkkel szoktam végig beszélni az első alkalommal, a kiinduló állapot rögzítésekor. Érdemes első alkalommal tisztázni, ki mit ért a különböző fogalmak alatt a későbbi félreértések elkerülése végett. A reális fejlesztési célokat kitűzéséhez fontos az együttműködés. Jelen esetben is kértem az édesanya közreműködését, meg is kaptam. Gyurkovics Tibor Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskolai Előkészítő, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Nevelési Tanácsadó és Tanuszoda

3 A bizonytalan pontok esetében külön konzultációra volt szükség. Kathleen Ann Quill és munkatársai által kidolgozott Autizmussal élő gyermekek szociális és kommunikációs készségeinek felmérése c. specifikus kommunikációs, szociális készségek felmérésére alkalmas megfigyelési kérdőív is nagyon sokat segítheti a szakembert a gyermekkel való foglalkozás indulásakor. Az Autizmus Alapítvány által készített Óvodai program autizmussal élő gyermekeket nevelő óvodák számára (2007.) tartalmazza a Megfigyelési szempontok az autizmussal élő gyermekek játékviselkedésének felméréséhez és Kommunikációs megfigyelési űrlap mellékleteket, melyek specifikusan a sérült területekre irányulnak. Ezeknek a megfigyelési szempontoknak az alkalmazása segíti a gyermek megismerését, a megfelelő fejlesztési célok kitűzését. A megfigyeléseket különböző helyszíneken, más és más tevékenységek során, különböző időpontokban végeztem. A szoros együttműködés, a közös munka mind a gyermekkel foglalkozó óvodapedagógussal, (vagy bölcsődében a gondozókkal), mind a szülőkkel nagyon a fontos ebben a szakaszban is. A megfigyeléseknek elvégzését éppen ezért minden érintett személytől megkértem. A szülő is kitölti ugyanazt a kérdéssort (az otthoni körülményekre, viselkedésre vonatkozóan), illetve az óvodapedagógus, (vagy gondozó) is. A megfigyelések kiegészítik egymást, és praktikus képet mutatnak arról, hogyan boldogul a gyermek, hogyan próbálkozik különböző személyekkel különböző körülmények között. Nyomon követésnél, visszatekintve konkrétabban, kézzelfoghatóbban kitűnik, honnan indult és hová jutott el a gyermek. Segít abban is, hogy a gyógypedagógus reálisan elérhető célokat tűzzön ki, kis lépésekre bontsa a haladás folyamatát. Bármilyen felmérést is használok, a megfigyeléseket minden - a gyermekkel foglalkozó - féllel együtt szükséges megbeszélni. A kiinduló állapot rögzítése után a tájékoztatás, közös megbeszélés következik a szülőkkel, gondozókkal, illetve óvodapedagógusokkal. Az együttműködés biztosítása miatt nagyon fontos megosztani minden információt a gyermekkel foglalkozó szakemberek, szülők, segítő személyek között. Az óvoda gyógypedagógusával, és az óvodapedagógusokkal napi szinten konzultáltunk, és beszélgetünk, keresve a gyermek számára legmegfelelőbb módszereket, eszközöket, amelyekkel viselkedését pozitív irányba befolyásolhatjuk. Gyurkovics Tibor Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskolai Előkészítő, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Nevelési Tanácsadó és Tanuszoda

4 A gyermek motivációs bázisának feltérképezése A motivációs bázis feltérképezéséhez a gyermek megfigyelése és a szülőkkel való konzultációk segítettek. A kapott információk birtokában építettem ki egy egyénre szabott motivációs rendszert a gyermek számára, ami segíti a gyermeket az együttműködés kialakításában, az érdeklődés, aktivitás fenntartásában. A gyermek számára a kézzelfogható tárgyi jutalmak, gumicukor szóbeli dicsérettel egybekötve volt a leginkább motiváló erejű. Alkalmanként matrica is szóba jöhetett. A későbbiek folyamán kellett módosítani, változtatni a motivációs körön, a gyermek fejlődésének, érdeklődési köre változásának rugalmas követésével. A fejlesztési célok kitűzése, a gyermek fejlesztésére alkalmas módszerek, tevékenységek, eszközök megkeresése, kiválasztása Az óvodapedagógusokkal és a szülőkkel történő beszélgetések, a megfigyelések képezik a megfelelő célok fontossági sorrendjének felállítási szempontjait. Mind az óvodai életbe való beilleszkedés, mind a szülők otthoni életének, mindennapjait könnyebbé tevő céloknak helyet kellett kapnia. A fejlesztési célok kitűzésében a Szakértői Bizottság javaslatai is meghatározóak voltak. A gyermek megfigyelése, (a kommunikációs készségek, szociális készségek célzott megfigyelése) felmérése további iránymutatással szolgált a fejlesztendő területeket illetően. A kiinduló állapotról és a gyermek egyéni fejlesztési céljairól mind a szülők, mind az óvodapedagógusok írásos jellemzést kaptak. Az egyéni fejlesztési terv készítése gyógypedagógusként az én feladatom volt természetesen figyelembe véve minden érintett fél szükségleteit, kívánságait. Az egyéni fejlesztési tervben a mi intézményünk esetében heti lebontásban sérülés specifikusan, vagyis a szociális, kommunikációs területekre vonatkozóan, valamint a gyermek egyedi, csak rá jellemző más képességterületein jelentkező hiányosságokra vonatkozóan tartalmazza a fejlesztési feladatokat, módszereket. Gyurkovics Tibor Általános Iskola, Előkészítő Szakiskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Nevelési Tanácsadó

5 További információkat kaphatnak, amennyiben a Jó gyakorlat megvásárlása mellett döntenek, az alábbi témakörökben: A fejlesztés megvalósítása, lépései egy elképzelt gyermek esetében A foglalkozások menetrendje ötletek Napirend bevezetése vizuális támogatással. A napirend használata Az otthoni napirend kialakításával kapcsolatos tudnivalók, felkészítés Egyéb vizuális segítségek a gyermek csoportban való beilleszkedésének támogatására A játék tanítása, a játszani tanulás (pl.: választótábla vagy könyv) Illetve szó lesz továbbá a vizuális segítségnyújtás lehetőségei szociális készségek fejlesztésében Képes viselkedési kártyák Képes viselkedési szabályok szabálykönyv Én-könyv Személyes napló Elme olvasás tanítása Szociális történetek alkalmazása Előadásom utolsó részeként pedig a viselkedésproblémák kezelésére térnék ki. Gyurkovics Tibor Általános Iskola Előkészítő Szakiskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Nevelési