Holokausztoktatással kapcsolatos tanártovábbképzések: nemzetközi összehasonlítás

Átírás

1 Holokausztoktatással kapcsolatos tanártovábbképzések: nemzetközi összehasonlítás Kovács Mónika, PhD ELTE PPK Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai Intézet

2 Miért van szükség tanártovábbképzésekre? Aránylag új interdiszciplináris terület Tanárképzésben általában nincs róla szó Módszerek és célok nemzetközi standardjai csak az elmúlt évtizedben fogalmazódtak meg Nem feltétlenül többet, hanem máshogy!

3 Európai Alapjogi Ügynökség (FRA): holokausztoktatás az emberi jogi oktatáshoz tartozik Az emberi jogi oktatás hármas célrendszeréből kettőt foglal magában: az emberi jogokról az emberi jogokon keresztül való okatást + egy lezárult történelmi esemény kevéssé alkalmas az emberi jogokért való oktatásra (?) Holokauszt társadalmáról való oktatás: elkövetők, a be nem avatkozók, embermentőkre + ideológia szerepe a népirtásban (rasszizmus, antiszemitizmus, fajelmélet, árja utópia) + áldozatok (de az okok az üldözőkben, nem az áldozatokban keresendők, Adorno)

4 Különbségek Izrael: nemzeti identitás alappillére - áldozatfókusz Németország: nemzeti identitás alappillére a múltfeldolgozás elkövető és be nem avatkozó fókusz USA: demokratikus értékekre való nevelés más népirtásokkal együtt Lengyelország: Polin Múzeum lengyel-zsidó történet részeként

5 UNESCO tankönyvkutatás:135 ország 7 historiográfia paradigma (1) civilizációs törés (Dan Diner) (2) bürokratizálódás (Zygmunt Bauman) (3) erkölcsi felősség és szándék ( intencionalizmus ) (Lucy Dawidowicz) (4) csoportnyomás (Christopher Browning) (5) népirtás szakaszai (identifikáció, elkülönítés, koncentrálás, kifosztás, eltávolítás, meggyilkolás) (Raul Hilberg) (6) kumulatív radikalizálódás ( funkcionalizmus ) (Hans Mommsen) (7) gyarmatosítás (Donald Bloxham, Dirk Moses).

6 Eredmények: tankönyvek Leíróak: Hilberg szakaszai alapján szándékok csak Hitler személye kapcsán (intencionalizmus) A holokausztoktatással kapcsolatos elvárások emberi jogi (emberi jogokon keresztül, emberi jogokról), előítéletmentesség, demokrácia oktatás összekapcsolása a holokausztról való oktatással a tankönyvekben nem jelenik meg, legfeljebb az két ENSZ egyezmény Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, valamint a népirtás megelőzőséről szóló egyezmény elfogadását említik meg a holokauszttal kapcsolatban Iskolán kívüli programokra marad a holokausztoktatás

7 Nemzetközi tanártovábbképzések (9 ország 12 program) Yad Vashem (Izrael) Birodalmi Hadi Múzeum (UK) Mémorial de la Shoah (Franciaország) Washingtoni Holokauszt Múzeum (USA) Szemtől szemben a holokauszttal és önamgunkkal Alapítvány (FHAO) (USA) USC Shoah Alapítvány (USA) Anne Frank Ház (Hollandia) Erinnern.at (Ausztria) Auschwitz Múzeum (Lengyelország) Polin (Lengyelország) Terezini Emlékhely (Csehország) Wannsee Konferencia Háza (Németország)

8 Eredmények 1. Fókusz: adott ország holokausztmúlthoz való viszonya határozza meg Nemzetközi standardok és modellek mellett: Nemzetközi Holokauszt Emlékezet Szövetség (IHRA, korábbi nevén ITF)

9 Eredmények 2.: kiépült intézményrendszer fontossága Legalább egy, de gyakran több vagy Németország esetében sok olyan állami támogatással fenntartott intézmény, amelynek oktatási részlegét - nemzetközileg is elismert holokausztoktatásban jártas szakemberek vezetnek. Kiegészíti az iskolai oktatást együttműködés és tanártovábbképzés Egyetemi együttműködés: University College London Pedagógiai Intézet holokausztoktatási központ: Imperial War Museum, tanártovábbképzés, kutatás Cél: emberi jogi oktatás

10 Javaslatok Holokausztoktatás nemzetközi szakmai standardjainak átvétele nem minden holokausztról szóló program felel meg ezeknek a standardoknak, bármilyen jó szándékkal készült is! Szakértők által kidolgozott programok intézményesítése (diákok számára és tanártovábbképzések egyaránt) Nemzetközi együttműködések támogatása Feltételek: emberi jogi oktatás szükségességéről való konszenzus holokausztoktatásra való szakpolitikai szándék, norma, elvárás források

11