A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYARORSZÁG A POLITIKAI-GAZDASÁGI HELYZET MEGSZILÁRDULÁSA
|
|
- Kornélia Németh
- 9 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 I. ELŐZMÉNYEK A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYARORSZÁG A POLITIKAI-GAZDASÁGI HELYZET MEGSZILÁRDULÁSA 1919 őszétől Magyarország új útra lépett. A háborús vereség s a nyomában kialakult forradalmi válság az Osztrák Magyar Monarchia, de vele együtt a történelmi Magyarország összeomlásához vezetett. Az ország területének nagy részét az antant hatalmak főleg a román hadsereg erői szállták meg augusztus 1-én a Kormányzótanács a lemondás mellett döntött, helyette Peidl Gyula hozott létre kormányt. (augusztus 1 6.) Felszámolta a Vörös Őrséget, a Forradalmi Törvényszéket, elrendelték az ipari- és kereskedelmi vállalatok és a bérházak visszaadását. A román hadsereg augusztus 4-én és 5-én bevonult Budapestre, és megkezdték az ország kifosztását. A fővárosban szervezkedő ellenforradalmárok Friedrich István vezetésével augusztus 6-án puccsot hajtottak végre. Habsburg József felvette a kormányzói címet, de augusztus 23-án kénytelen volt lemondani, mert az antant nem engedélyezte kinevezését. A békeszerződés elfogadásához elfogadható kormány kellett volna, ezért az antant Sir Georges Clerk képviselőt küldte el 1919 októberében, hogy mérje fel a magyarországi helyzetet. Szerinte Magyarország kulcsembere Horthy Miklós. Az ő kezében volt a tényleges katonai erő, a szerveződő Nemzeti Hadsereg vezetőjeként. Bosszúhadjárat a Tanácsköztársaság hívei ellen, a fehérterror. A Nemzeti Hadsereg november 16-án bevonult a fővárosba, Kb főt gyilkoltak meg a Nemzeti Hadsereg tiszti különítményei, ember ellen indult eljárás, 15 ezer embert tartóztattak le és 7 ezer embert ítéltek börtönbüntetésre. A hatalom törvényesítése: 1919 novemberében Huszár Károly antanttámogatással új koalíciós kormányt hozott létre; 1920 januárra kiírták a választásokat az általános, titkos és a nőkre is kiterjedő választójog alapján. (A Szociáldemokrata Párt nem vett részt a választásokon. A választásokat a Kisgazdapárt nyerte, a Keresztény Nemzeti Egyesülés pártjával közösen hozott létre kormányt. A nemzetgyűlés március 1-jén Horthy Miklóst nevezte ki kormányzóvá. Az államforma király nélküli királyság márc. 1-e után változott a kormány. Simonyi Semadam Sándor lett a miniszterelnök. Ezen kormány feladata volt a békeszerződés aláírása. A béketárgyalások januártól júniusig tartottak. A békefeltételek alapvető vonásai már a világháború idején kialakultak és az es forradalmak lényegében már nem befolyásolták a területi döntéseket június 4-én a versaillesi Kis-Trianonban aláírták a békeszerződést. A békeszerződés hatására a magyar társadalom olyan sokkhatást szenvedett el, amely a nemzedékek gondolkodását és magatartását mindennél érzékenyebben befolyásolta. A trianoni békeszerződés elutasítása társadalmi érdekké vált, nem volt olyan réteg, osztály vagy csoport, amely hajlandó lett volna a kialakult határokat véglegesnek tartani. A szerződés szétzilálta a kárpát-medencei régiók közötti évszázadok óta kialakult gazdasági kapcsolatrendszert. A kormányzói hatalom és az ellenforradalmi rendszer politikai és gazdasági megszilárdítását gróf Teleki Pál kezdte meg, aki (első ízben) 1920 júliusától 1921 áprilisáig volt kormányfő. Gróf Teleki Pál régi, erdélyi nemesi családból származott, kiváló földrajztudós volt. Segített Horthynak a hatalomra jutásához, nem volt ókonzervatív, de távol állt a liberalizmustól is. Az úri középosztály megerősítését tartotta céljának. Intézkedései: a) Feloszlatják a különítményeket. b) Numerus clausus (zárt szám): a tanszabadságot korlátozta, kimondta, hogy az egyetemekre és főiskolákra minden magyarországi nemzetiségből csak a népességen belüli aránynak megfelelő létszámot szabad felvenni. (pl.: a zsidóknál 5%) c) Nagyatádi-féle földreform (1920. december, Nagyatádi Szabó István) Célja: földnélküliek, törpebirtokosok földhöz juttatása Eredménye: kb házhelyet, kb. 100 ezer holdas "vitézi telket" osztottak ki, a családtagokkal együtt kb. 2 millióan jutottak földhöz Hiányosságai:
2 - A megművelhető földterületnek csak 8,5%-át osztották ki; - A feudális eredetű nagybirtok rendszer változatlan maradt; - A kiosztott földek többsége 1 2 holdas törpebirtok (kb. 300 ezer db), a világgazdasági válság idején tönkremennek. d) Az évi (márciusi) III. törvénycikk, az állami és társadalmi rend védelméről szóló törvény elsősorban a kommunisták ellen irányult és a Kommunista Pártot kényszerítette illegalitásba. A 30-as években a szélsőjobb oldal visszaszorítására alkalmazták sikeresen. ( A törvény értelmében bűncselekmény, ha egy társadalmi osztály kizárólagos uralmát akarják megteremteni.) márciusában IV. Károly első visszatérési kísérlete (ún. királypuccs) - a kisantant mozgósít így távoznia kell, - mivel Teleki nem foglalt egyértelműen állást, le kellett mondania (legitimista), A második királypuccsra október 21-én került sor. II. A BETHLEN-FÉLE KONSZOLIDÁCIÓ Teleki Pál rövid miniszterelnökségét ( ) követően Bethlen István alakított kormányt ( ). A kormány tömegbázisát a középrétegekben, a kisgazda társadalomban, a katonatiszti rétegben, a hivatalnokokban és az értelmiségiekben találta meg. A konszolidáció Bethlen István miniszterelnök érdeme. Legfőbb politikai eredményei a következők voltak: a) Trónfosztás november 6-án a parlament IV. Károly két sikertelen visszatérési kísérletét követően kimondta a Habsburg-ház trónfosztását. b) Egységes Párt (1922) - Bethlen a politikai erőt egy nagy többségű kormánypárt létrehozásában látta. Ezért belépett a Kisgazdapártba, és elérte a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja és a Kisgazdapárt egyesítését (Egységes Párt). Az új tömörüléshez más pártok is csatlakoztak. c) Új választójogi törvények - visszatérés a nyílt szavazáshoz, kétkamarás parlament létrehozása. d) A KMP törvényen kívül helyezése (1921) az államrend védelme érdekében. e) A Bethlen-Peyer-megegyezés (1921)- megegyezés a szociáldemokraták vezetőjével, Peyer Károllyal: az MSZDP legálisan működhet, a szakszervezetek szabadok; az MSZDP lemond a közalkalmazottak, a postások, a vasutasok és a mezőgazdasági dolgozók szervezéséről. f) Nagyatádi Szabó István-féle földreform végrehajtása ( ): g) Közigazgatási és jogszabályi reformok sorozata h) Külpolitikai konszolidáció: 1922: Magyarország belép a Népszövetségbe; 1927: magyar-olasz szerződés. A külpolitika alapjai: a stabilizáció fenntartása mellett a békeszerződés revíziója. III. GAZDASÁGI STABILIZÁLÁS a) A trianoni békeszerződéssel Magyarország kiszakadt a Monarchia gazdasági keretei közül. Az ország ipari létesítményeinek, bányáinak, vasútvonalainak jelentős része a határokon kívülre került, Magyarország gazdasága behozatalra szorult. b) A behozatal előfeltétele a mezőgazdasági export volt, amit azonban nehezített a környező államok protekcionista gazdaságpolitikája és az olcsó észak-amerikai gabona megjelenése az európai piacokon. c) Külföldi kölcsönök: húszas évek eleje: mesterségesen gerjesztett infláció; 1924: népszövetségi kölcsön - hosszú lejáratú hitelek a gazdaság és a pénzügy stabilizálására; (250 millió aranykorona, évi 7,5 %-os kamatra) 1927: pénzügyi reform - a pengő bevezetése a korona helyett véget vetett az inflációnak.
3 d) A kölcsönök hatása a mezőgazdaságra: a legfontosabb ágazatban felgyorsult a munkafolyamatok gépesítése, a zöldség- és a gyümölcstermelés növekedett. A termelés más ágazatokban stagnált. Fejlődött a konzervipar. e) A fejlődés akadályai: értékesítési nehézségek: az orosz piac kiesése, az USA élre kerülése, a tengerentúli piacok beszűkülése; elavultak a termelés keretei (nagybirtokok); összességében még mindig alacsony technikai, gépesítési színvonal. f) A kölcsönök hatása az iparra: a textilipar és a villamosipar gyors felfutása, elektrotechnika, gépipar, közlekedési eszközök gyártása, (Kandó-féle villamos mozdony, Orion rádió, automata telefonközpont Budapesten) a vegyiparban látványos fejlődés (olaj, műtrágya, tisztítószerek); energiatermelés: a villamosenergia-termelés négyszeresére nőtt; bányászat: a bauxitbányászat megindulása. g) A húszas években a gazdaság lassú kibontakozása észlelhető. A trianoni veszteségek és a világpiac átalakulásának hatására a kívánt szerkezetváltás a népszövetségi kölcsönökkel elindult. Hátráltató tényező volt azonban a környező államok (kisantant) gazdasági téren is megnyilvánuló magyarellenes politikája.
4 A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYARORSZÁG A VILÁGGAZDASÁGI VÁLSÁG HATÁSA MAGYARORSZÁGON I. A VÁLSÁG JELENTKEZÉSE 1928 agrárválság: a gabonaárak lezuhantak - a piacot elárasztotta az olcsó gabona, a magyar gabona nem volt versenyképes, a belső piac nem tudta felvenni a termékmennyiséget 1929 ipari válság: Magyarországon főleg a termelőeszközöket gyártók mentek tönkre. A termelés 52%-ra esett vissza. Az ipari középrétegek (iparosok, kereskedők) tömegesen adósodtak el, mentek tönkre pénzügyi és hitelválság: infláció. II. A VÁLSÁG KÖVETKEZMÉNYEI a) Társadalmi következmények: a kistulajdonosok jövedelme a minimumra csökkent; az értelmiségiek tömegesen állásukat veszítették; a dolgozó lakosság kb. egyharmada munkanélküli lett vállalat ment csődbe; általános elégedetlenség alakult ki. b) Politikai következmények:.. Bethlen István kormánya lemondott, az új miniszterelnök Károlyi Gyula lett ban a középbirtokosok új pártot alapítottak Független Kisgazdapárt néven; tömegmozgalmak, sztrájkok, tüntetések; az amúgy is feszült helyzetben tovább fokozta a válságérzetet a szeptemberi biatorbágyi merénylet. (1931) c) A Károlyi-kormány válságkezelő politikája: 1931-ben bevezették a statáriumot, korlátozták a gyülekezési jogot, 1932-ben a KMP tagjai közül néhányat bíróság elé állítottak, mint gyanúsított felbujtókat; (Sallait, Fürstöt kivégezték, sokan börtönbe kerültek) takarékossági program; újabb kölcsönök. Ill. A GÖMBÖS-KORMÁNY ( ) 1932-ben Gömbös Gyula lett a miniszterelnök, támogatói azt várták tőle, hogy kemény kézzel vessen véget a gazdasági válságnak. Támogatói: a nagybirtok és a finánctőke egy része, katonatisztek, kispolgárok. Programja: Nemzeti Munkaterv - 95 pont: minden rétegnek ígért valamit; öncélú nemzeti állam" terve - a társadalom minden tagja Iegyen egységes a nemzet érdekében; "egységes magyar világnézet" - az egységes magyarság Gömbös egyik ideológiai kiindulópontja volt. Céljai: piacszerzés, a kivitel támogatása; kötött valutagazdálkodás; külpolitikai aktivitás - a revíziós törekvések felerősödése. Kormánypolitikája: 1933: tartós kereskedelmi szerződés Ausztriával; 1933: látogatás Hitlernél; 1934: német-magyar kereskedelmi pótegyezmény: a magyar mezőgazdaság előtt megnyílik a német piac; 1934: diplomáciai kapcsolat a Szovjetunióval - a szovjet piac megnyílását remélik; március: római jegyzőkönyv: Ausztria, Olaszország és Magyarország gazdasági és politikai kapcsolatát szabályozza. A magyar gabona előtt nyitva állt az út az osztrák, a német és az olasz piacok felé. Ez kétségtelenül kiutat jelentett a válságból; 1935: Gömbös az alkotmányvédőkkel szemben megkísérelte az egységes parlament létrehozását, a parlamenti ellenzék megszüntetését. E kísérlete kudarcot vallott.
5 I. KÜLSŐ-BELSŐ FESZÜLTSÉGEK MAGYARORSZÁG A HARMINCAS ÉVEK MÁSODIK FELÉBEN a) A revízió kérdése: Trianon revíziója a teljes magyar társadalom jogos igénye volt. A revíziótói gazdasági felemelkedést is vártak. Az elképzelések szerint az ország gazdagsága igazán csak az ország természetes, történelmi határainak visszaállításával érhető el. A revízió azonban csak külső politikai támogatással látszott lehetségesnek. A németbarát politikában ennek a reménye is fontos szerepet játszott. Ugyanakkor a Bethlen Teleki -csoport mindvégig ellenezte az egyoldalú kötődést. b) A gazdasági kapcsolatok kérdése: A válságból kilábolva a magyar gazdaság létkérdése lett a német kapcsolat. Nem kockáztathatták tehát egyik irányzat képviselői sem, hogy a külkereskedelemre szoruló magyar gazdaság tönkremenjen. c) Baloldal-ellenesség: E kérdésben viszonylag azonosak volt az álláspontok. Az első világháborút követő forradalmi hullám és a Tanácsköztársaság után következett Trianon. A nemzeti tragédiát ezért sokan a forradalmárok számlájára írták. A kommunista uralom egyébként is sötét árnyékkén élt a politikai köztudatban. A mindent felforgató diktatórikus 133 nap (a Tanácsköztársaság) román megszállást és katasztrofális káoszt eredményezett. A KMP-t (és más szélsőbaloldali csoportokat) ezért üldözték a húszas, harmincas években. A bolsevik diktatúrával az egész magyarországi társadalom szemben állt. d) Zsidó kérdés: A magyarországi zsidóság egy részével szemben jelentős ellenérzések éltek a társadalom konzervatív elemeiben. Ennek okai: A dualizmus korában a gazdaságba sok zsidó tőkés invesztált. Ennek nyomán az 1920-as évekre a zsidó nagytőke meghatározó jelentőségűvé vált a hazai iparban, kereskedelemben. A konkurens cégek felemelkedését sokszor lehetetlenné tették a kialakuló monopóliumok. Ellenszenvet váltott ki konzervatív körökben a zsidóság iránt az is, hogy a Tanácsköztársaság politikai irányítói csaknem kivétel nélkül zsidó származásúak voltak. Ugyancsak feszültséget okozott a zsidó származásúak magas aránya az értelmiségi pályákon ban a magyarországi lakosság 6 %-a volt zsidó. A fővárosban ez az arány meghaladta a 23%-ot. A színészek között 28, a gyógyszerészek között 36, a szerkesztők és az önálló műszaki foglalkozásúak között 40, az orvosok körében 48, az önálló kereskedők között 53, az ügyvédek között 57, az önálló banki és biztosítási foglalkozásúak között 81% voit zsidó. A fajgyűlölet az említett feszültségek ellenére sem volt jellemző a magyarság és a Horthykorszak egészére. Az I920-ban bevezetett numerus clausust, ami az egyetemre jutást az egyes magyarországi etnikumok országos arányszáma szerint határozta meg, és ilyen módon diszkriminatív volt, Bethlen I926-ban hatályon kívül helyezte. A háború zűrzavarában az egyre erősödő német befolyás következtében ismét születtek zsidótörvények, amelyek embertelenségét legkevésbé sem teszik megbocsáthatóvá az említett feszültségek. Ez a szemlélet a feszültségek megoldása helyett még súlyosabbak kialakulásához vezet. II. DARANYI KÁLMÁN KORMÁNYA ( ) a) Gömbös politikája kudarcát már nem érte meg (1936-ban meghalt), utóda Darányi Kálmán, egy közigazgatási szakember. Darányi a Bethlen Teleki - csoporthoz tartozott. b) Programja: az egyoldalú németbarátság ellensúlyozása - az angol kapcsolatokat is kereste, ellenezte mind a szélsőjobb, mind a szélsőbal törekvéseit. c) Intézkedései: a titkos választójog bevezetése; a szélsőjobb szervezetek letörése,(szálasit letartóztatták, majd 1938júliusában háromévi fegyházra ítélték); a győri fegyverkezési program meghirdetése - 1 milliárd pengő a hadiipar fejlesztésére (Németország partnere kívánt lenni Csehszlovákia feldarabolásában. Ehhez szükség volt egy erős hadseregre); szociális reformok: munkaidő, szabadság szabályozása. d) Ausztria bekebelezésével Magyarország közvetlen szomszédságba került a hitleri Németországgal.
6 Ill. IMRÉDY BÉLA KORMÁNYA ( ) a) A német politikától való függetlenedést várták tőle. Imrédy közigazgatási és pénzügyi szakember volt. Kormányzati programjában nagy teret szentelt a "szociális állam" gondolatának. b) Intézkedései: Első intézkedései közé tartozott a nyilasok megfékezése (köztisztviselők nem lehettek szélsőséges egylet tagjai) november 2-án Bécsben német-olasz külügyminiszteri találkozón Magyarországnak ítélték a Felvidék déli sávját. Ezzel az úgynevezett első bécsi döntéssel km 2 -rel gyarapodott az ország, visszakaptuk, Kassát, Ungvárt, Munkácsot. A visszacsatolt terület lakosságának 85 %-a magyar volt. Az első bécsi döntés még szorosabbra fűzte a kapcsolat Németország és Magyarország között. A revíziós külpolitika sikereinek ára a német szövetség volt, ami belpolitikai kötöttségekkel is járt. Ugyanakkor a náci szövetséghez való igazodásként beterjesztette első zsidótörvényt, amelyben 20 %- ban maximálta a zsidók arányát az értelmiségi pályákon és az egyetemeken. Zsidónak a zsidó vallásúakat tekintették IV. TELEKI PÁL KORMÁNYA ( ) a) Teleki földrajztudós volt, a korszak legjelentősebb politikusa. Legfőbl célja a békés revízió volt (megszerezni a nyugati hatalmak hozzájárulását), továbbá a fegyveres semlegesség (úgy fenntartani a német szövetséget, hogy az lehetőleg ne jelentsen katonai kötelezettséget). b) Intézkedései: csatlakozás az antikomintern paktumhoz (1939); a II. zsidótörvény beterjesztése (a 20 %-os határt 6 %-ra szállította Ie, immár faji alapon azt tekintette zsidónak, akinek egyik szülője vagy két nagyszülője zsidó volt); a békés revízió jegyében a Honvédség 1939 márciusában fegyveres harc nélkül megszállta Kárpátalját - 12 ezer km 2 -rel növelve az ország területét márciusában elkerülhetetlen válaszút elé került a magyar politikai vezetés: Hitler felszólította Horthy-t, hogy a magyar hadsereg vegyen részt a Jugoszlávia elleni háborúban. A fegyveres semlegesség politikája megbukott, április 3-án Teleki öngyilkos lett.
7 A KORABELI MAGYARORSZÁG TÁRSADALMA a) Nagybirtokosok: kb. 500 család, több ezer holdas birtokok tulajdonosai. b) Nagytőkések, finánctőkések: kb. 50 család (főleg zsidó származásúak), bankok, részvénytársaságok tulajdonosai. c) Középosztály: - állami tisztviselők; - középbirtokosok; - a dzsentrí" képviselői; - értelmiségiek - szabad pályán (orvos, mérnök, jogász); - alkalmazottak (tisztségviselők, katonatisztek); - kispolgárság - kistulajdonosok (iparosok, kereskedők). d) Paraszti társadalom: - gazdag parasztok holdas birtokok tulajdonosai; - kisparasztok holdas birtokok tulajdonosai - ez a legjellemzőbb réteg; - törpebirtokosok holdas parcellák tulajdonosai - földjükből nem tudnak megélni; - földtulajdonnal nem rendelkezők: gazdasági cselédek; mezőgazdasági munkások, summások, kubikosok. e) Munkások: - szakmunkások - anyagi biztonság, kispolgári életforma' - vidékről a városba költözött segédmunkások - állandó létbizonytalanság, a szociális biztonság hiánya, alacsony életszínvonal' - kisipari munkások - állandóan fenyegeti őket a munkanélküliség. KÖZGONDOLKODÁS, KULTURÁLIS ÉLET A trianoni békeszerződés nemcsak a gazdasági és politikai életben okozott gyökeres változást, hanem a kulturális életet is átformálta. Ősi magyar kulturális központok kerültek a határokon túlra (Kassa, Pozsony, Kolozsvár). Az ország szétdarabolása az emberekben felvetette a súlyos kérdést: hogyan maradhat fenn, a magyarság, a magyar kultúra? Lesz-e jövője ennek a "csonka" Magyarországnak, lesz-e jövőjük a magyar kisebbségeknek? A keresztény-nemzeti gondolat megfogalmazása olyan, egyéb ként eltérő eszmevilágú személyiségek nevéhez fűződik, mint a római katolikus püspök Prohászka Ottokár, az író Szabó Dezső, a szerzetes Bangha Béla, a történész Szekfű Gyula vagy a tudós-politikus Teleki Pál. A keresztény szó ebben az összefüggésben jelenti egyrészt az európai kultúrkört, amelybe Szent István bekapcsolta a magyarságot, illetve azokat a keresztény-szociális erkölcsi értékeket, amelyeket a keresztény vallások hirdetnek (szeretet, tolerancia, a szabadság tiszteletben tartása, megbocsátás, igazságosság). A nemzeti szó jelenti az internacionalizmus és kozmopolitizmus tagadását annak hangsúlyozásával, hogy egy nemzet akkor fejlődhet egészségesen, ha saját nemzeti kultúrájával kapcsolódik a világhoz. A magyarság akkor maradhat fenn a népek tengerében, ha jövőjét saját értékeire alapozott nemzeti öntudatára építi. A gondolatot persze sokszor és sokan szélsőségesen, napi politikai csatározások eszközéül használták. Ebből adódik, hogy sokszor a keresztény szó csak annyit jelentett, hogy nem zsidó. Prohászka Ottokár viszont igaz tartalommal ruházta fel a kifejezést, amikor például földosztást, szociális intézkedések sorozatát, pompa nélküli egyházat, színvonalas iskolákat követelt. Eszményképe volt az úgynevezett szociális állam, amely szabályozott piacgazdaságon és széleskörű társadalombiztosítási rendszeren alapult volna. A korszak kulturális élete igen termékeny volt. Az iskolarendszer átszervezése és az iskolaépítési akciók mellett létrehozták a debreceni, a szegedi és a pécsi egyetemet ben kezdte meg működését a Magyar Rádió, virágzott az irodalmi, zenei, képzőművészeti élet. Nagymértékben gyarapodott a kutatóintézeti hálózat, s a magyar tudomány olyan nagyságokat adott a világnak, mint Szent-Györgyi Albert, Szilárd Leó, Teller Ede, Békésy György, Wigner Jenő stb. (Bár többségük tudományos munkásságát külföldön fejtette ki, részben az itthoni antiszemitizmus miatt is) Rendkívül hasznos és értékes munkásságot folytatott a korabeli kultuszminiszter, Klebelsberg Kunó, de számos nyomát látjuk a spontán társadalmi kezdeményezésnek is, hiszen virágzott az egyesületi élet, nagyszerűn működött a társadalmi önszerveződés. Ennek a pezsgésnek a központjai voltak a Hangya Szövetkezet, a Zöldkereszt-hálózat, a Regnum Marianum, a KALOT és sok más közösségformáló, értékközvetítő egyesület.
9.1 Az Osztrák Magyar Monarchia felbomlása és következményei
9.1 Az Osztrák Magyar Monarchia felbomlása és következményei Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása. Trianon gazdasági, társadalmi és etnikai hatásai. A Károlyi-kormány bel- és külpolitikai mozgástere
RészletesebbenÍrásban kérem megválaszolni:
Házi feladat! Tisza István magyar miniszterelnök álláspontja a lehetséges magyar szerb háború kérdésében! Írásban kérem megválaszolni: Tankönyv 24. oldal 3. sz. feladat (A bal alsó sarokban lévő kérdésre
Részletesebben20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM
20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 1900-1994 Egyetemi tankönyv / Második, bővített kiadás Szerkesztők PÖLÖSKEI FERENC, GERGELY JENŐ, IZSÁK LAJOS Korona Kiadó, Budapest, 1997 TARTALOM I. A KIEGYEZÉS VÁLSÁGJELEI
RészletesebbenMagyarország külpolitikája a XX. században
Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9
Részletesebben8.osztály. 1. Egészítsd ki a szövegrészletet!
8.osztály 1. Egészítsd ki a szövegrészletet! 1914. 28-án, Bosznia fővárosában, egy terrorista pisztolylövésekkel meggyilkolta osztrák magyar trónörököst és feleségét. Az Osztrák Magyar Monarchia Szerbiának
Részletesebben1918. október július március 21. Kitör az őszirózsás forradalom. Az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának
MAGYARORSZÁG 1900 1918. október 30. Kitör az őszirózsás forradalom 1914. július 28. Az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának 1919. március 21. Kikiáltják a Tanácsköztársaságot 1910 1920. június
RészletesebbenMAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Politikaelmélet tanszék HERCZEGH GÉZA ARDAY LAJOS JOHANCSIK JÁNOS MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE SUB Göttingen 7 219 046 719 2006 A 6088 BUDAPEST,
RészletesebbenMAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN június : Fegyveres semlegesség Belépés a háborúba Harc a tengely oldalán
MAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN 1939-1941 1941. június 27. 1941-1945: Fegyveres semlegesség Belépés a háborúba Harc a tengely oldalán 1. A semlegesség időszaka: Semlegességi taktika: Magyarország a II.
RészletesebbenV. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA ( )
Óra sorszám V. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA (1849 1914) Az önkényuralom A kiegyezés Gazdasági felzárkózás A polgárosodó társadalom Városiasodás. A főváros fejlődése Népesedés.
RészletesebbenTÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:
Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra
RészletesebbenMagyarország gazdaságtörténete
Kaposi Zoltán Magyarország gazdaságtörténete 1700-2000 Tartalom I. A hagyományos gazdaság szemléleti keretei 13 II. A KERESLET VÁLTOZÁSAI (1700-1848) 21 1. Népesség és társadalom Magyarországon 23 A hagyományos
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
RészletesebbenMagyarország helyzete és részvétele a II. világháborúban
Magyarország helyzete és részvétele a II. világháborúban Előzmények az 1930-as évek jellemzői Az 1930-as években a magyar politikai életben erőteljes jobbratolódás figyelhető meg. Az ország kapcsolatai
RészletesebbenETE_Történelem_2015_urbán
T Ö R T É N E L E M ETE_Történelem_2015_urbán Szóbeli középszintű érettségi tételek / 2015-2016. év tavaszára / Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1, T é t e l A korai feudalizmus / középkor gazdálkodása
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
Részletesebben1922. Egyiptom függetlensége (brit protektorátus ) angol kézen marad a Szuezi- csatorna Brit és francia mandátum-területek
1922. Egyiptom függetlensége (brit protektorátus ) angol kézen marad a Szuezi- csatorna Brit és francia mandátum-területek - Irak önállósulása Örményország függetlenségi harca Vörös Hadsereg leveri, ua.
RészletesebbenOsztályozó, illetve pótvizsga témakörök Történelem
Osztályozó, illetve pótvizsga témakörök Történelem 9. évfolyam Ókor A zsidó vallás fő jellemzői. Az athéni demokrácia működése a Kr.e. 5. században. A görög hitvilág. A római hitvilág. Julius Caesar egyeduralmi
RészletesebbenTörténelem 13/I. 8. A francia abszolutizmus Mutassa be a francia abszolutizmust XIV. Lajos korában!
Történelem 13/I 1. A középkori gazdaság Ismertesse a korai középkori gazdaság működését, a termelés színtereit és szereplőit, az eszközök és módszerek fejlődését a XI-XIII. századi, Európában! Mutassa
RészletesebbenTÖRTÉNELEM. Tanulmányok alatti vizsgák
TÖRTÉNELEM Tanulmányok alatti vizsgák A vizsga felépítése: 1.) Feladatlap: A vizsgakövetelményben felsorolt 9. évfolyamos tananyag számonkérése egyszerű, rövid feladatokon keresztül, kifejtendő feladat
RészletesebbenFajvédelemtől a nemzeti demokráciáig Bajcsy-Zsilinszky Endre politikai tervei a trianoni Magyarország megújulására (1918-1932)
DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Kiss József Fajvédelemtől a nemzeti demokráciáig Bajcsy-Zsilinszky Endre politikai tervei a trianoni Magyarország megújulására (1918-1932) DE Bölcsészettudományi Kar 2007 Bajcsy-Zsilinszky
RészletesebbenGyógyszerészhallgatók társadalmi összetétele a két világháború között GYÓGYSZERÉSZTÖRTÉNETI NYÁRI EGYETEM
Gyógyszerészhallgatók társadalmi összetétele a két világháború között MAGOS GERGELY GYÓGYSZERÉSZTÖRTÉNETI NYÁRI EGYETEM SZEGED 2015.07.10 Az adatfelvétel és az adatbázis ELTE Levéltár: A BTK beiratkozási
Részletesebben1.TOTÓ - Karikázd be a helyes választ!
1.TOTÓ - Karikázd be a helyes választ! 1. Melyik országban működött a Gestapo? 1.) Olaszország 2.) Németország X.) Szovjetunió 2. Mennyiben határozta meg a békeszerződés a német haderő létszámát az I.
RészletesebbenKözépszint A magyarság helyzetének f bb jellemz i a szomszédos országokban.
10.1 A szovjet felszabadítás és megszállás A szovjet felszabadítás és megszállás. Az ország háborús emberáldozata és anyagi vesztesége. A nemzetközi helyzet hatása a magyar belpolitika alakulására 1945
RészletesebbenÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010
ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010 I. Témakör: Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1. Gazdasági változások az Anjouk idején. Mutassa be Károly Róbert gazdaságpolitikájának főbb tényezőit! Tárja fel
RészletesebbenTémakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel):
Iránytanmenet A táblázat bemutatja a katolikus tartalmak (dőlt betűvel) tananyagba építésének helyét és módját. Szemlélteti, hogy mikor, melyik anyagrész kapcsán érdemes a tartalmakat külön órán tanítani
RészletesebbenOsztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen
Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL Írásbeli vizsga: teszt + esszé (60 perc) 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen I. Az ókori kelet 9. évfolyam Mezopotámia
RészletesebbenX X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és
1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi
RészletesebbenOsztályozó vizsga témái. Történelem
9.ÉVFOLYAM Egyiptom, a Nílus ajándéka Athén, a demokrácia kialakulása és fénykora A görög perzsa háborúk (Kr. e. 492 448) A poliszok hanyatlása és Nagy Sándor birodalma A város alapításától a köztársaság
RészletesebbenMAGYARORSZÁG
MAGYARORSZÁG 1921-1941 Zsitvay Tibor emlékiratai PALATÍNUS RÁDAY GYŰJTEMÉNY BUDAPEST, 1999 TARTALOM Zsitvay Tibor hagyatéka /11 Zsitvay Tibor önéletrajza /19 BETHLEN ISTVÁN GRÓF KORMÁNYZATI IDEJE 1921-1931
RészletesebbenA weimari köztársaság
dezs.extra.hu tételek gyûjteménye A weimari Szerzõ dezs Történelem tétel 1. A weimari 1918. nov.: forradalom / kieli matrózlázadás > Németország > Az új alkotmányt Weimarban dolgozták ki, ezért nevezik
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
RészletesebbenXIII. Megítélése 1. Kormányzósága alatt. Nemzetközi megítélése
XIII. Megítélése 1 Horthy Miklós pályafutásának egyes szakaszait itthon és külföldön a történészi elemzések többsége szerint erősen túlzó vádak érték, legelőször az egykori kisantant propagandistái, majd
RészletesebbenAz írásbeli érettségi témakörei
Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási
RészletesebbenErdély. Erdőelve, azaz Erdőn túli. Latinul Transsylvania. Kétféle értelmezésben használjuk: - történelmi Erdély (Belső-Erdély) - jelenkori Erdély
Erdély és a Partium Erdély Erdőelve, azaz Erdőn túli. Latinul Transsylvania. Kétféle értelmezésben használjuk: - történelmi Erdély (Belső-Erdély) - jelenkori Erdély Történelmi Erdély (Belső-Erdély) Az
RészletesebbenA kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban
DOI: 10.18427/iri-2016-0056 A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban Olasz Lajos Szegedi Tudományegyetem JGYPK olasz@jgypk.szte.hu Az elvesztett háború,
Részletesebbena) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista
'56-os terem a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista vidéki nagyvárosokban. rendszer bűneit. c) Magyarország felmondta
Részletesebben9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig
9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig Érettségi témakörök TÉMÁK 9.1. Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása és következményei 9.2. A Horthy-rendszer jellege
RészletesebbenA nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946)
A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) 2012. szeptember Valki László www.nemzetkozi jog.hu 15 m halott I. világháború Összehasonlítás: áldozatok száma millióban 62 II. világháború 40 Mongol hódítások
RészletesebbenTörténelem 7-8. osztály. 2. Kiegyezés. Állítsd időrendbe az eseményeket! Olvasd össze a betűket, és megtudod az egyik koronázás ajándék nevét!
OM 037757 NÉV: IX. Tollforgató 2017.04.01. Monorierdei Fekete István Általános Iskola : 2213 Monorierdő, Szabadság út 43. : 06 29 / 419-113 : feketeiskola.monorierdo@gmail.com : http://www.fekete-merdo.sulinet.hu
RészletesebbenAsztalos János nem javasolt Áchim András használható Bacsó Béla használható Bajcsy-Zsilinszky End- használható Béke használható
A Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalása Magyarország önkormányzatai közterületeinek elnevezéseiről a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben biztosított felhatalmazás
RészletesebbenTörténelem adattár. 9. modul MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETE AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚTÓL A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚS ÖSSZEOMLÁSIG ( )
Történelem adattár MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETE AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚTÓL A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚS ÖSSZEOMLÁSIG (1914-1945) 9. modul Elérhetőségek Honlap: www.tanszek.com Email: info@tanszek.com Telefon: +3620/409-5484
RészletesebbenFöldünk a két világháború között
Hallássérültek XXXIV. Borbély Sándor Országos Tanulmányi Versenye 2016. május Országos forduló a komplex történelmi és társadalmi ismeretek tantárgyból 8. évfolyam Javítókulcs Földünk a két világháború
RészletesebbenMerénylet Szarajevóban LEGO
Merénylet Szarajevóban LEGO Augusztini Krisztián, Dombrovszky Borbála, Kovács-Osváth Apolka Városmajori Gimnázium A cél békés megoldás a szarajevói merénylet okozta helyzetre, és a belső konfliktusokra
RészletesebbenA versenyző neve: Iskolája: Elért pontszám: Elért helyezés:
Hallássérültek XXXIV. Borbély Sándor Országos Tanulmányi Versenye 2016. május Országos forduló a komplex történelmi és társadalmi ismeretek tantárgyból 8. évfolyam A versenyző neve: Iskolája: Elért pontszám:
RészletesebbenTestLine - Magyarország a két világháború között Minta feladatsor
soport: 7/b átum: 2016.04.14. Típus: Témazáró dolgozat Intézmény: Kerecsendi Magyary Károly Általános Iskola Oktató: Nagy György Most Magyarország két világháború közötti kultúrájára, tudományára gondolj.
RészletesebbenNÉVMUTATÓ. Imrédy Béla, 284, 307, 308, 316, 317, 318. Jánosi József, 246 Jaross Andor, 307 Jászi Oszkár, 42, 44
NÉVMUTATÓ Ábrahám Dezső, 129 Almásy József, 251, 252 Antal István, 308, 316, 317, 318 Apor Vilmos, 260, 310, 311, 317 Apponyi Albert, 63 Arnóthy Jungerth Miklós, 307, 308 Baky László, 307 Baltazár Dezső,
RészletesebbenOsztályozó vizsga anyaga történelemből
Miskolci Magister Gimnázium Osztályozó vizsga anyaga történelemből Ismeretszerzési és feldolgozási képességek A tanulónak írott forrásokat kell tudni értelmezni, feldolgozni és feladatokban alkalmazni.
RészletesebbenMegoldókulcs a Kosáry Domokos Történelemverseny 1. (helyi) fordulójához Általános iskola, 8. osztály
Megoldókulcs a Kosáry Domokos Történelemverseny 1. (helyi) fordulójához Általános iskola, 8. osztály 1. feladat: Az 1848 49-es szabadságharc eseményei a) 5. (isaszegi csata) b) 6. (pákozdi csata) c) 2.
RészletesebbenTÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló
TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló 2013. január 30. Össz.pontszám: 30p Versenyző neve: Osztály:. Iskola neve:. Az utolsó fordulónak egyetlen témája van: a trianoni békediktátum (békeszerződés).
RészletesebbenMAGYARORSZAG TÖRTENETE
Kristó Gyula-Barta János-Gergely Jenő MAGYARORSZAG TÖRTENETE Előidőktől 2000-ig RMNONÍCK KIADÓ TARTALOM 683 Tartalom ELŐIDŐK (1000-IG) A néppé válás évezredei (Kr. e. 6000-Kr. u. 855 körül) 5 Nyelvrokonság,
RészletesebbenHárom reform Magyarországon
24 Magyarország és Ausztria allegorikus ábrázolása, 1835 nem is valósulhatott meg hiánytalanul. A 17. század végi alávetési kísérletekhez és a belõlük adódó keserves állapotokhoz képest azonban a helyzet
RészletesebbenPályázati felhívás! önálló, legalább 5 íves monográfia. (a kiadói honoráriumon kívül) II. díj
Pályázati felhívás! A Magyar Tudományos Akadémia II. Osztálya, az MSZMP KB Párttörténeti Intézete és a Történettudományi Intézet pályázatot hirdet a Tanácsköztársaság 40. évfordulójára ikészítendő következő
RészletesebbenTörténelem 5. évfolyam. - Redmentás feladatsorok - ISM.KELET. Gyakorlás
Történelem 5. évfolyam - Redmentás feladatsorok - I. Az őskor és az ókori Kelet A történelem forrásai Őskori elődeink Az őskori kultúra Barlangokból a falvakba Holdévektől a napévekig Az első városok Mezopotámiában
RészletesebbenFőhajtás, mérce és feladat
Főhajtás, mérce és feladat Kedves Bori és Pista! Kedves Barátaim! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Hallgatóim! Nem könnyen szántam el magam arra, hogy Bibó István sírja előtt beszédet mondjak. Mindenekelőtt
RészletesebbenTÖRTÉNELEM - G. ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADATOK JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ 2003. június 26.
TÖRTÉNELEM - G ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADATOK JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ 2003. június 26. I. A tesztkérdések, illetve azok elemei (a,b,c stb.) rövid (a kérdezett adatot vagy tömör megfogalmazást tartalmazó) választ
RészletesebbenNe feledd! A felvidéki magyarok üldözésével, kitelepítésével a haza egy darabja elveszni látszik!
Ne feledd! A felvidéki magyarok üldözésével, kitelepítésével a haza egy darabja elveszni látszik! A témaválasztás indoklása Felvidéki gyökerek Felvidék-Nagymácséd-Hajós (1947) Hajósra 16 felvidéki településről
RészletesebbenKatolikus iskola a XX. század első felében avagy érdemes-e élni a Szabad témakör által nyújtott lehetőséggel?
Katolikus iskola a XX. század első felében avagy érdemes-e élni a Szabad témakör által nyújtott lehetőséggel? Szabad témakör Intézményi hatáskör, lehetőség. Követelmények és a tartalom meghatározása a
RészletesebbenAz első világháború legfontosabb eseményei Az 1914-es háborús év
Az első világháború legfontosabb eseményei Az 1914-es háborús év VIII. Német támadás Belgium és Franciaország ellen VIII. osztrákmagyar támadás Szerbia ellen IX. 1. marne-i csata állóháború kialakulása
RészletesebbenEgy mezőváros társadalomszerkezete a Horthykorban
Egy mezőváros társadalomszerkezete a Horthykorban Kettős társadalom Feudális-rendi arisztokrácia úri középosztály közalkalmazottak parasztság (önállók, bérlők, zsellérek, cselédek Kapitalista osztály nagytőkésekzse
RészletesebbenHallássérültek XXXII. Borbély Sándor Országos Tanulmányi Versenye
Hallássérültek XXXII. Borbély Sándor Országos Tanulmányi Versenye 2014. május 15-16. Országos forduló a komplex történelmi, társadalmi ismeretek tantárgyból 8.évfolyam Forrás: AFP/RIA Novosti 1 A második
RészletesebbenA Délvidéki Visszatérés Tábori Posta levelezőlapjai
Kedves szakosztályi tagok! Ez a példány a számítógépen való olvasásra szolgál! Ha ki akarja nyomtatni, használja a Helyi201101nyomtatható. pdf fájlt! X. évfolyam 1. szám 2011. március Készítette: FILEP
RészletesebbenA trianoni békeszerződés
A trianoni békeszerződés I. Út a békéhez 1918. nov. 3. Padova az OMM kapitulál A győztes hatalmak 19. jan-ban elkezdik a tanácskozásokat A négy nagy: - Wilson - Clemenceau - Lloyd George - Orlando A legyőzöttek
RészletesebbenTörténelem- és társadalomismeretmunkafüzet 10.
Fazekas Rózsa Juhász Ernô Reszler Gábor Sallai József Ember és társadalom Történelem- és társadalomismeretmunkafüzet 10. Szakiskolák részére School Kiadó Nyíregyháza, 2010 Tartalom Elôszó 5 Európa és a
RészletesebbenAZ I. VILÁGHÁBORÚ KATONAPOLITIKA KÖVETKEZMÉNYEI MAGYARORSZÁG VONATKOZÁSÁBAN
AZ I. VILÁGHÁBORÚ KATONAPOLITIKA KÖVETKEZMÉNYEI MAGYARORSZÁG VONATKOZÁSÁBAN 2018. 11. 13. Lippai Péter ezds. 1 BEVEZETŐ számolni kell a háborúnak a társadalmi élet összes viszonyait felforgató rettentő
RészletesebbenTÖRTÉNELEM JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Történelem középszint 0802 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 5. TÖRTÉNELEM KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Útmutató az írásbeli vizsgafeladatok
RészletesebbenINTERJÚ FELTÖLTÉS ADATLAP
INTERJÚ FELTÖLTÉS ADATLAP Az interjú feltöltése során kérjük, pontosan töltse ki az alábbi űrlapot és figyelmesen válaszolja meg az interjúra vonatkozó kérdéseket. Az interjú feltöltésének állapotát folyamatosan
RészletesebbenFajvédelemtől a nemzeti demokráciáig Bajcsy-Zsilinszky Endre politikai tervei a trianoni Magyarország megújulására (1918-1932)
Fajvédelemtől a nemzeti demokráciáig Bajcsy-Zsilinszky Endre politikai tervei a trianoni Magyarország megújulására (1918-1932) Értekezés a doktori (Ph.D.) fokozat megszerzése érdekében a történelem tudományágban
RészletesebbenMAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN. 1939-1941: 1941. június 27.: 1941-1945: A semlegesség időszaka Belépés a háborúba Harc a tengely oldalán
MAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN 1939-1941: 1941. június 27.: 1941-1945: A semlegesség időszaka Belépés a háborúba Harc a tengely oldalán 1. A semlegesség időszaka: a) Semlegességi taktika: Magyarország
RészletesebbenEszterházy Károly Főiskola. Bölcsészettudományi Kar. Történelemtudományi Doktori Iskola KÉPZÉSI TERV
Eszterházy Károly Főiskola Bölcsészettudományi Kar Történelemtudományi Doktori Iskola KÉPZÉSI TERV A doktori képzés általános rendjéről az Eszterházy Károly Egyetem Doktori és Habilitációs Szabályzata,
RészletesebbenA megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012)
A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet 2012. november 20. Készítette: Dr. Katona András ny. főiskolai docens, a történelem
RészletesebbenTÓTKOMLÓS TÖRTÉNETE A TELEPÜLÉS ALAPÍTÁSÁNAK 250. ÉVFORDULÓJA TISZTELETÉRE
TÓTKOMLÓS TÖRTÉNETE A TELEPÜLÉS ALAPÍTÁSÁNAK 250. ÉVFORDULÓJA TISZTELETÉRE TÓTKOMLÓS VAROS ÖNKORMÁNYZATA 1996 Tartalomjegyzék ELŐSZÓ 9 TÓTKOMLÓS TERMÉSZETI FÖLDRAJZA (AndóMihály) 11 1. A természeti tényezők
RészletesebbenTörténelemtudományi Doktori Iskola témakiírás
Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok
RészletesebbenDoktori Iskola témakiírás 2012-2013 II.
Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok
RészletesebbenTörténelemtanulás egyszerűbben
Ádám Gáspár Történelemtanulás egyszerűbben Vázlatok a történelem tantárgy 5-8. évfolyamának oktatásához Készült a 2012-es kerettanterv alapján Tartalom Előszó... 9 5. évfolyam... 11 I. Az őskor és az ókori
RészletesebbenELSÕ KÖNYV 1867 1918 19
ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan
RészletesebbenTÖRTÉNELEM. Tanulmányok alatti vizsgák
TÖRTÉNELEM Tanulmányok alatti vizsgák A vizsga felépítése: 1.) Feladatlap: A vizsgakövetelményben felsorolt 9. évfolyamos tananyag számonkérése egyszerű, rövid feladatokon keresztül, kifejtendő feladat
RészletesebbenÉszak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között
Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Előadásom elsősorban román szemszögből, továbbá a politika- és az eszmetörténet oldaláról közelíti meg az 1940 1944 közötti észak-erdélyi
RészletesebbenVII. Újragondolt negyedszázad. Tudományos konferencia a Horthy-korszakról.
Társrendező: Szegedi Tudományegyetem-Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Alkalmazott Társadalomismereti és Kisebbségpolitikai Intézete A Virtuális Intézet Közép-Európa Kutatására 43. konferenciája VII. Újragondolt
RészletesebbenMagyarország és Ausztria ipari fejlődése a két világháború közötti időszakban
Magyarország és Ausztria ipari fejlődése a két világháború közötti időszakban Készítette: Dr. habil. Domonkos Endre Mb. tanszékvezető, tudományos főmunkatárs Budapesti Gazdasági Egyetem, Külkereskedelmi
RészletesebbenJAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Történelem emelt szint 0612 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 10. TÖRTÉNELEM EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Útmutató az írásbeli vizsgafeladatok javításához
RészletesebbenEszterházy Károly Főiskola. Bölcsészettudományi Kar. Történelemtudományi Doktori Iskola KÉPZÉSI TERV
Eszterházy Károly Főiskola Bölcsészettudományi Kar Történelemtudományi Doktori Iskola KÉPZÉSI TERV A doktori képzés általános rendjéről az Eszterházy Károly Főiskola Intézményi Doktori és Habilitációs
RészletesebbenCSAJÁNYI MELINDA A MAGYAR ARISZTOKRÁCIA ÉS TRIANON 1. Bevezetés
CSAJÁNYI MELINDA A MAGYAR ARISZTOKRÁCIA ÉS TRIANON 1 Bevezetés A történetíró felé stabil belső és külső elvárás a leírandó tárgy lehető legszigorúbban vett tényalapú megközelítése. Mint amiképp azonban
RészletesebbenTisza István, Károlyi Mihály, Kun Béla értékelésének változásai és változatai. Megújuló tankönyv c. konferencia
Tisza István, Károlyi Mihály, Kun Béla értékelésének változásai és változatai Megújuló tankönyv c. konferencia 1 Bevezető megjegyzések Modern magyar történelem 1918-1920. évi szakasza egyszerre volt a
Részletesebbena magyar szovjet és a magyar jugoszláv kapcsolatok felülvizsgálatát és rendezését;
Magyarország 1944/45 és 1989 között Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc főbb eseményei, célkitűzése, nemzetközi jelentősége Az 1956-os forradalom 1956 őszén megélénkülő politikai élet: felújítja
RészletesebbenKatolikus iskolák XV. országos Takáts Sándor történelemversenye
Katolikus iskolák XV. országos Takáts Sándor történelemversenye Nevezési lap Az intézmény neve és címe: (lehet az intézmény hivatalos bélyegzője is) A csapat neve:... A csapat tagjainak neve, évfolyama:
RészletesebbenADOLF HITLER ÉS A NEMZETISZOCIALIZMUS (NÁCIZMUS)
ADOLF HITLER ÉS A NEMZETISZOCIALIZMUS (NÁCIZMUS) 1. Miért lehetett népszerű a nemzetiszocializmus? A jóvátétel összege és a gazdasági válság Németországot nagy nyomorba taszította: Hitler programjában
RészletesebbenTÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI 2017-TŐL. 2015. október 13. KPSZTI Gianone András
TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI 2017-TŐL 2015. október 13. KPSZTI Gianone András VÁZLAT Vizsgaleírás Kompetenciák Témakörök MIÉRT MÓDOSÍTOTTÁK AZ ÉRETTSÉGIT? Új NAT új kere;anterv A 10 év alatt összegyűlt tapasztalatok
Részletesebbend barokk c görög/római g mezopotámiai toronytemplom b román f bizánci
A 2004/2005. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első (iskolai) fordulójának feladatmegoldásai TÖRTÉNELEMBŐL I. KÉPAZONOSÍTÁS (5 pont) A képeken különböző korok templomai láthatóak. Válassza
RészletesebbenA HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE
A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely
RészletesebbenKi kicsoda? Nyomozás A padlásunkon egy naplót találtunk ez áll benne:
Ki kicsoda? Nyomozás A padlásunkon egy naplót találtunk ez áll benne: Kint azt kiáltják: [ ] Éljen a szabadság! Diákok mennek erre, föl-földobálják a sapkájukat, ujjongva éltetik a szabadságot. Ami az
RészletesebbenMEGOLDÓKULCS EMELT SZINTŰ PRÉ NAP. 2011.01.22.
MEGOLDÓKULCS EMELT SZINTŰ PRÉ NAP. 2011.01.22. 1. A kenyér és cirkusz politika az ókori Rómában Megszerkesztettség, A diák a római szórakoztatás ír, kiemelve azok a politikában betöltött jelentőségét.
RészletesebbenVIII. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY TÖRTÉNELEM 7-8. OSZTÁLY
Monorierdei Fekete István Általános Iskola 2213 Monorierdő, Szabadság u. 43. Tel./Fax: 06-29-419-113 www.fekete-merdo.sulinet.hu VIII. TOLLFORGATÓ 2. forduló VIII. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY TÖRTÉNELEM
RészletesebbenHTKT KGÁI Nádor Utcai Tagintézmény Kistérségi történelem szaktárgyi verseny 2008. 1. Mely politikai pártokat vezették az alábbi politikusok hazánkban?
1. Mely politikai pártokat vezették az alábbi politikusok hazánkban? a. Károlyi Mihály Függetlenségi és 48-a Párt b. Jászi Oszkár: Polgári radikális Párt c. Peyer Károly: Szociáldemokrata Párt d. Nagyatádi
RészletesebbenMAGYAR TRAGÉDIA DÉLVIDÉK
MAGYAR TRAGÉDIA DÉLVIDÉK 1944 1945 A Bizánc nyugati peremén kialakuló és lassan terjeszkedő szerb állam a 14. század derekán érte el hatalma csúcsát. A Balkán nyugati részét ellenőrzése alatt tartó Szerb
RészletesebbenKopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához
Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar
RészletesebbenTörténelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap: Telefon: +3620/
Történelem adattár A JELENKOR 11. modul Elérhetőségek Honlap: www.tanszek.com Email: info@tanszek.com Telefon: +3620/409-5484 Tartalomjegyzék Fogalmak... 2 Európai integráció Globalizáció, globális világ...2
RészletesebbenMagyarország társadalomtörténete
1. Bevezetés 2. Magyarország helye Európában 3. Polgárosodás a dualizmus korában A Horthy-korszak 4. Trianon és következményei 5. Az elit és a középrétegek 6. Kispolgárság, parasztság 7. Az alsó rétegek
Részletesebben8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig
8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig 8.1 Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék TK 9 18, 33-38 A világháború jellemzőinek (gépi háború, hadigazdaság, állóháború
RészletesebbenADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ
VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY DR. HORVÁTH ATTILA ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ Egy állam közlekedéspolitikájának alakítását számtalan
Részletesebben